Észak-Magyarország, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-16 / 13. szám

2 Az MB. ágit. prop, osztályának tájékoztatója a káderoktatás résztvevői számára a következő anyagok feldolgozásáról ÉSZAKMAGYAR0R5ZÁG mmmmm Péntek, 1958. január 16, AZ ÚJ KÍNA VXWVVWVXAIVUUVWWXfWWAlUVUVUWWWVXAruXWUVXfyWVUVV Párttörténet I. évfolyam i A SZEMINÁRIUMVEZETŐK PROPAGANDISTA! RÉSZÉRE, AKIK KOVÁCS SÁNDOR ÉS KKíVDA IRÉN KLVTÄRSAKNAL KONFEBÄN. CTÄZNAK: 1. Konferencia a Párt történet III. fcjezcébW, febr. 9.én délelőtt !> óra. 2. Konferencia a Párttörténőt IV. lej, 1—2 heti anyag, febr. 38. <1. e. 9 óra. 8. lioufer.-.u a Párítörténat IV. lej. 3—1—5—6 heti anyag, márc. 23-án déleiéit b óra. 4. Konferencia a Párllöriéijtt V. fej, április 20.ÜJt délelőtt 9 óra. 5. Konferencia a Párttörtéjiet VI. fej, május 18-án délelőtt 9 óra. A SZEMINÁRIUMVEZETŐK KÉSZÉRE: 1. Konferencia a Párttörténet III. fej, február 1 Kén délután 2 óra. 2. Konferencia a Párttörténet IV. fej, 1—2 heti anyag, február 28.án déliÉiin 2 óra, 3. Koii/erenoia a Pártíörténet IV. fej. 3—1—5—(1 heti anyag, március 28,án délután 3 éra. 4. Konferencia a Párítöiléiict I’. fej, április 23.én délután 2 óra, 5. Konferencia a Pártíörténet VI. fej. május 23.án délután 2 óra, A ILALLGATÓK RÉSZÉRE: (Minden szeminárium u!án, bevezető előadást heti tartani a kővetkező 2 heti anyagiról!) 4 1. Szeminárium a Ifi. fej. első kétheti anyag, február 16—22.ig. 2. Szeminárium a III. lej. 3—1 heti anyag, március 2—9.ig. 3. Szeminárium a IV. fej. első kétheti anyagból, március 16—32jg. 4. Szeminárium a IV'. fej. 3—I heti anyag, március 30.1 él április 5ug. 5- Szeminárium a IV. tej. 5—6 heti anyag, április 18—19.ig­fi- Szeminárium a V. fej. 1—-2 heti anyag, ápr. 27.töl május 3_ig. 7. Szeminárium a V. fej. 3—l heti anyag, május 11—I7.ig 8- Szeminárium a VT. fej. 1—2 heti anyag, május 25—31-ig­9. Szeminárium a VT. lej. S—1 heti anyag, június 8—14-ig. Párttliríénet 11. évfolyam s A KONFERENCIA VEZETŐK" PROPAGANDISTA! RÉSZÉRE, AKIK EKSZKOVAR EL VT AKSNAL KONFERENCIÁKNAK: 1. Konferencia a Pol. gazd. néhány alapfog. I. rész, jan. 19. d, e. 9 óra. 2. Konferencia a Pol. gazd. néhány alapfog. H. rész, febr-2. d. e. 9 óra, 3. Konferencia a Szoc. közgázt!, probt. 1.2,8 heti anyag, febr. 23. d- c. 9. 4- Konferencia a Szoc. küzgazd. prolii. ■! 3-6.7 8 heti anyag, márc, 30­délelőtt 9 óra. 5- Konferencia a l’árttörtéiiet VIII. fej. ápr. 20,án. délelőtt 9 óra. fi. Konferencia a Párítörténot IX. fej. május 18-án, délelőtt 9 óra. A KON PEREN CIAVEZETÖK RÉS ZÉHE: (akik a hallgatóknak vezetik a konfc re.ieiát) 1. Konferencia a Pol. gazd. néhány alapfog. I. rész, jan. 26. d- u. 2 óra. 2- Konferencia a Pol. gazd. néhány alapfog. II. rész, febr- 9-én d- u. 2 ö. 3. Konferencia a Szoc. közgazd pro hl. 1-2 3 heti anyag, márc. 2. d. u- tó. 4. Konferencia a szoc. közgazd. probl- 4.5.6.7 8 heti anyag, ápr. 7­délután 2 óra­3. Konferencia a Párttörtóuet Vili. fej. ápr. 27-éu délután 2 órakor. fi. Konferencia a Pártförtéuet IX- fej. május 25-én délután 2 órakor. A HALLGATÓK RÉSZÉRE: 1. Konferencia a Pol. gazd- néhány alapfog. I. rész, jan. 29—31.ig. 2. Konferencia a Pol. gazd. néhány alapfog. II. rész, febr, 13—15 lg­3- Konferencia a Szoc. közgazd. probl. 1-2.3 heti anyag, márc. ő—8-ig. 4. Konferencia a Szoc. közgazd- pro iá. -1.5 6-7 8 heti anyag, ápr. 9-12.ig. 5. Konferencia a párttörténet Vili. fej. április 28—30.ig­6. Konferencia a Párt történet IX. fej- május 28—31-ig­IÁO SE: PEKINGI KÉPESKÖNYV Felséges kép fogad- Ilnmlnufl arányok. Építészeti remekművek- A kertekben ip‘ dárda.1, gyermekkacagás, fák nisagása hal­latszik. Minden olyan szép és kedves, o Peking a múltban piszkos cs egészség­telen. város ce.f. A j 'hzabeéltó néphad­sereg katonáinak a szzmildembck tíz­ezreit kellett eltakarítani. Csupán 1950- ben 51 mérf'áfinyi szennyvízcsatornát tisz­tította:: ki és javítottak meg, majd to­vábbi ló mérföld hosszá új csatornát fektettek le. Azelőtt minden nyáron a város szélen elterülő mocsarakból felszálló rovatok lepték el a tarost. Az egykori mocsarak helyén ma üdülő parkok terülnek cl, az elhanyagolt $i-C*a-hnj tóban ma úszó- versenyeket tartanak, a fiatalok csóna­káznak. A maláriát és egyéb betegsége­ket okozó rovarok eltűntek az áj Peking­iül. O Peringben a régi kormányok fsak a gazdagok egészségéről és kényelméről gondoskodtak. Világítás, vízvezeték és csatornázás csak a belvárosi kerületekben volt. A népi kormány most pótolja a múlt bűnös mulasztásait és a szegény, elhanyagolt negyedeket a belváros szín­vonalára emeli. A városban mindenütt hatalmas építke. zések folynak, Egymásután kerülnek tető alá a korszerű munkáslakóházak. A vá­rosrendezési tervek szerint a várost 9 ke­rület helyett 7-re osztják. A* ipari üze­meket a városon kívül helyezik el. * A kínai nép művelődni akar és ehhez meg is kap minden támogatást. A pe­kingi iskolák mellett minden kerületben műkődnek esti tanfolyamok. A városi, tanács terve szerint három én alatt fel­számolják az írástudatlanságot. Pel,ing­ben, nádig is közös felolvasásokat, rádió- köröket rendeznek az analfabéták szá­mára. A fiatalok rengeteg szórakozási lehető­séget találnak a városban. A nemrég épült hatalmas stadionban nagyszerű sportlétesítmények állnak a fiatalok ren­delkezésére. S; Peking egyre szebb lesz. A pekingiek büszkén mondogatják szeretett városuk* rólt „Valóban méltó hely Mao elnök szá­mára.“ Hatalmas szeretet nyilvánul meg ezekben a szavakban Mao Ce-tung iránt, akinek a kínai nép olyan sokat köszön­het. Hewlett Johnson Canterbury helynek, a neves békeharcos „Uj alkotó Kína“ címmel könyvet írt a Idnai pu* raastság éle télien, gondolkodásában, mun­kájában hekövetkezett változásokról. A jreraő könyvében képet ad a feudális, népeilenes uralomról is, majd bemutatja, hogyan térnek át a kínai parasztok az egyéni gazdálkodásról a közös gazdálko. dásra. Hewlett Johnson rámutat, hogy ma már a kínai parasztok tízmilliói csat* lakoztak a kölcsönös segélynyújtási cso­portokhoz és a mezögr-zdrsägi termelő szövetkezetekhez. A népi kormány hat­hatósan támogatja a kollektivizálás útján haladó párasatokat. A kínai parasztok puír megismerték a kollektiv munka előnyeit. A régi falusi vízgátak, n földesünk által elhanyagolt primitív töltések helyett ma gigászi árvíz védelmi, vízgyűjtő és öntöcőfüüvek tagúik a parasztok munkáját- TöbbmiUiő kínai paraszt vott réert e hatalmas művek meg építésében. Az itt végzet! munka jő isko­lát jelentett s-úimukra. Megtanulták a munka heíyes megszervezését, megismer* tek a közös munka és a munka'érvény előnyeit, ügyre több kollektív gazdaság alakul, ahol az egyéni tulajdon közös tulajdonná forr össze. Több műn 88 mii* lió tagja van a Keleten, Középdélen, Délnyugaton és Északnyugaton létrejött paraszt társulásoknak. A közös munka hatása megmutatkozik a termelési eredményekben. A kínai me­zőgazdaság össztermelése 1951 b.n 28 szá* «diókkal emelkedett 1949-hez képest. A mezőgazdaság fejlődése meggyorsí­totta a kínai fain kulturális színvonalának emelkedését. 1952 végén 49 millió" elemi- iskolai növendék tanúit Kínában, »hol azelőtt nagyon kevesen tanulhattak meg írni’olvasni. Nagyot fejlődött a téli tan­folyamok rendszere is. A parasztság éleiének gyökeres megvál­tozása jótékony hatással van a kínai ipar fejlődésére. A parasztság vásárlóképes* ség.’nek állandó fokozódása egyr« több iparcikk elhelyezését biztosítja a belföldi kereskedelemben. A tiencini mélyvizö kikötő Az elmúlt esztendő végén nyitót fáit meg a tiencini mély vizi felhő, töt, amely tízezer tonnás hajófeat is be tud foguil ni. Ez a 18 négyzetki­lométernyi területen fekvő kikötő az első, amelyet a kínai nép felssa. hadulása óta felépített. Képünk a kikötőben vlzrebocsátott új kínai hajét, a „Chang eliungot“ ábrázolja. A mezőgazdaság a kollektivizálás útján érseki Sztálin étetrujs tanfolyam: A SZEMENAKIUMVEZETŐK PROF AGAND1STAI RÉSZÉRE, AKIK KOLESZAR ISTVÁN ELVTARSNAL KONFERENCIAZNAK: J. Konfereneia a Sztálin életrajz. V—VT. fej. február 2-án délután 2 óva. 2. Konferencia a Sztálin élt-:rajz VII—VIII. fej. márc. 2-án 2 óra­S. Konferencia a Sztálin életrajz IX—X. fej. márc.. 30.án 2 óra. 4. Konferencia a Sztálin életrajz XI. fej. április 27-én 2 éra. A SZEMINÁRIUMVEZETŐK RÉSZÉRE: (akik a hallgatóknak vezetik a szemináriumot) 1. Konferencia a Sztálin életrajz V—VT. fej. febr. 7-én délután 2 óra. 2- Konferencia a Sztálin életrajz VII—Vili. fej. márc. 7-én d. u. 2 óra, 3. Konferencia a Sztálin életrajz IX—X. fej. április 7-én délután 2 óra. 4. Konferencia a Sztálin életrajz XIv fej. május 4-én délután 2 óra. A HALLGATÓK RÉSZÉRE: (Minden szeminárium után bevezető elő­adást kell tartani a következő kétheti anyagból ) 1. Szeminárium a Sztálin életrajz 2. Szeminárium a Sztálin életrajz 3- Szeminárium a Sztálin életrajz 4. Szeminárium a Sztálin életrajz 5. Szeminárium a Sztálin életrajz 6. Szeminárium a Sztálin életrajz 7. Szeminárium a Sztálin életrajz 8- Szeminárium a Sztálin életrajz V. fej. febr. 16—22,ig. VI. fej. márc- 2—9 ig. VII. tej. március 16—22-ig. VIII. fej. műre. 30.tól ápr. 5jg. IX. fej. április IS—19.ig. X. fej. ápr. 27.től május 8-ig­XI. fej. 1—2 heti, május 11—17-ig. XI. fej. 8—4 heti, május 23—31-ig. Politikai gazdaságtan 1. évfolyam : A KON FEREN CIA VEZETŐK PROPAGANDISTA! RÉSZÉRE, AKIK PUTNOKI ELVTARSNAL KONFERENCIAZNAK: 1. Konferencia „Atlagprof. és termelési ár“, febr. 9-én délelőtt 9 óra. 2. Konferencia Szoc. közgazd. probl. 1.2-3 heti anyag, márc. 2.án d. e. bő. 3. Konferencia Szoc. közgazd. probl. 4J5-0.7.8 heti anyag, ápr. 7.énd. e. 9. A KONFERENCIAVEZETÖK RÉSZÉRE: 1- Konferencia „Atlagprof. és termelési ár“ febr. 14.én délután 2 óra. 2. Konferencia Szoc. közgazd. probl. 1-2.3 heti anyag, márc. 7. 2 óra. 3. Konferencia Szoc. közgazd. probl.4-5.6-7.8 heti anyag, ápr. 11.én2 óra. A HALLGATÓK RÉSZÉRE: 1- Konferencia „Atlagprof. és termelési ár“ febr. 19—22-ig­2. Konferencia Szoc. közgazd. probl. 1.2.3 heti, márc. 12—16-ig. 3. Konferencia Szoc. közgazd. probl. 4.Ö-6-7-8 heti, ápr. 16—19Jg. Politikai gazdaságtan 11. évfolyam : A KON FEREN CIA VEZETŐK PKOPAG ANDJSTAÍ RÉSZÉRE, AMIK GVAREAS JANOS ELVTARSNAL KONFERENCIAZNAK: 1. Konfereneia a Szoc. közgazd probl. 1.2.3 hoti, jan- 26-ün d- e. 9 óra. 2. Konferencia a Szoc. közgazd- probl. 1-3-6-7.8 heti, miire. 3.án d- e. 9 ő. 3. Konferencia a Szoc. iparosításból, március 80-án délelőtt 9 óra. A KONFERENCIAVEZETÖK RÉSZÉRE: 1. Konferencia a Szoc. közgazd pro bl. 1.2.3 heti, febr. 2-án d- u, lóra. 2. Konferencia a Szoc. közgazd. probl. 1-5 6-7-8 heti, márc. 9, d. u- 1 óra. 3. Konferencia a Szoe. iparosításból, ápr- 7.én délután 1 óra. A HALLGATÓK KÉSZÉRE: 1. Konferencia a Szoc. közgazd probl. 1.2-3 heti. febr. 5—8-ig. 2. Konferencia a Szoc- közgazd- probl. 4-3-6-75? heti, márc. 12—lő-ig. 3. Konferencia a Szoc. iparosításból, április 9—12.ig. MAGYAR DOLGOZÓK PARTJA BORSODMEGYEI BIZOTTSÁGA Mbfepka IMPERIALISTA MÓDSZEREK V ÖTETEKET LEHETNE TE LEÍRNI azokról a válogatott aljas **• módszerekről, amelyekkel ahábarús uszító imperialisták világ­osért« <a béka ég szabadság ellen törnek. Saját országaikban a végsőkig kizsákmányolják a dolgozókat a maximális profitért■ A gyarmati sorban sínylődő népek szabadságharcát vérbe akarják foj­tani. .Ver» számít az emberélet, csak egy <a. fontos számukra: a profit. Az imperialisták és csatlósaik a felszabadult országokban is ig\'/ekez- ! nek gátolni az építést, ismét nyomorba akarják dönteni a boldogan élő eme ! beteket. Diverzánsokat, kürtieket, orgyilkosokat küldenek ezekbe az orszá­gokba. Az angol gyarma­tosítók irtóhábo. Mindennapi ház a nyugatuémetor­szigi vvaidrnicbei­baohban. leg­alábbis kri ifiről olyan. Valójában nera a«- Mert benn más élet fóíyt, mint más rendes házban. Rt képez­ték ki az «névlkai „spéci alisták'* és volt SS-tjszlek a német ifjúsági t"1'- rorszorvem „tech­nikai" személyze­tét, szabotőroit, di- verzánsait é» ké­meit. A dolgozót a házat mint furoir- üzetnet lamar ték Vasráccsal van el­zárva és Tét-ebek grfSs­Emléktábla, Radgruncwaldhan. A dolgozók Fritz BchQiiherr emlékévé állították, akit a nyugatnémet fasisz­ták amerikai parancsra meggyilkoltak. A tábla szövege a, következő: „A neo­fasiszták által meggyilkolt Frita Schönherr kollégánk és elvtársunk emlékére. Született 1007 szeptember 70-in, mcuw'JÜkolták 1951 augusztus 19-én. Harcát « bókéért, ns cguA Ságért és a szabadságért befejezz ált -30 győzelemre ^testük" riit indítoitak a kenyai nép ellen, íme: a dolgozók egy csoportját „békaügetésben“ hajtják a kivég. zöhelyre. Egyre erősödik az északafrikai né* pék függetlenségi harca, Tuniszba a ( Algírban és Marokkóban. A francia imperialisták véres terrorral igyekez­nek elnyomni pr, afrikai népek sza* badságüarcát. Marokkóban , rendőr­ség többször összetűzött a tüntetők­kel, 25 ember meghalt, 70 embert vet* lek’ őrizetbe. Képünk egy casablaneal szabadságharcos letartóztatását nur*

Next

/
Oldalképek
Tartalom