Észak-Magyarország, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-11 / 9. szám
>, 1955. Januar 11» ÉSZAKMA GY ARORSZÄG 7 A DIÓSGYŐRI VASAS KÉPZŐMŰVÉSZEK KIÁLLÍTÁSA Szinte hagyománnyá válik, hagy a diósgyőri képzőművészeti kórok minden év elején megrendezik kollektív kiállításukat, amelyen a kör tagjai bemutatják elmúlt évi munkájuk eredményeit A január 3-án ünnepélyes keretek közt megnyílt kiállításukat az eddigieknél lényegesen jobb körülmények között, alkalmasabb helyiségben, az új diósgyőri vasas kulturház nagytermében rendezték meg, amely világítási szempontból ugyan nem megfelelő erre a célra, de tágas terem, amelyben elegendő férőhely- van a műtárgyak elhelyezésére. A kiállítás 130 műtárgya, amelynek túlnyomó része grafika, olaj- és vízfestmény, kisebb hányada szo- ú°r — sok tekintetben jelentékeny fejlődést mutat a tavalyi kiállítás anyagához képest. A bíráló bizottság is magasabb mértéket szabott, ami a kiállítás színvonalának javára ■vált. A jobb eredmények nagy mértékben köszönhetők annak, hogy az elmúlt évben szorosabb kapcsolat alakult ki a képzőművészek megyei munkacsoportja és a diósgyőri képzőművészeti körök tagjai között, akik közül többen a megyei kiállításon és más kiállításokon is figye- lemreméltőan szerepeitek, a közüle- tek és egyes intézmények pedig vásárlásaikkal is támogatták, buzdították őket. A központi művészeti fórumok képviselőinek részvételével Miskolcon tartott megbeszélések, értékelő ankétok is nagy -segítséget nyújtottak a vasas képzőművészek fejlődéséhez. ★ Az első dolog, amit észre kell vennünk a kiállításon, az, hogy a diósgyőrieknél megszűnt az előző evekben többször kifogásolt hely- bentopogás. Előrehaladás, hogy az új tagok rajzkészségének fejlesztésére a festőművész-oktatók ma- írfjobb irályt helyeznek, mint a múltban. Egyik-másik régebbi művész is igyekszik továbbfejleszteni alak- rajzolási tudását, ez meg is látszik új kompozícióikon. De akad még sok olyan festmény, amelynek festője alakrajzolási felkészültségéhez mérten túl nagy fába vágja fejszéjét. Haladás az, hogy a festők általában világosabb tónusú,''derűsebb Gzinskálájú képeket festenek, mint az előző években, amikor különösen üzemi témáik szinte elmerültek a sötét tónusokban. A legörvendetesebb jelenség pedig az, hogy néhány kép alkotója túllépte a szokvánnyá vált, sematizált üzemi témák korét és helyesen látja új életünk ábrázolásának sokoldalú lehetőségeit. Erre utal például Bukovenszky László „Szovjet gépek érkezése“ című olajkompozi- ’ diája, amely megoldatlaneága ellenére is irányt mutat társainak eszmei mondanivalójával. Vagy ott látjuk a tájképfestésben igen fejlett szakmai tudású Lakatos László két kisméretű üde akvareljét. Üzemi kirándulást, a dolgozók mai vidám életét ábrázolják barátságos környezetben, könnyed, hangulatos színekkel. Sirnkó János az üzemi dekorációs teremben folyó lázas munkát eleveníti meg olajfestményén egy ünnepség előkészületi szakaszában. Maguk az oktató művészek, Csik Géza és Klaudinyi László is több példát mutat a helyes téma- választásra. Csik Géza az egyetemi város nagytávlatú, részletekben gazdag tájkömy ezet ének szépen, művésziéin megfestett képével jó irányt mutat megujhodó tájaink művészi ábrázolására, Klaudinyi László „üdülők“ című akvarelje az eletöröm derűjét, „Martinászok“ című akvarelje a szocializmust építő dolgozók új, öntudatos, magabiztos. típusait eleveníti meg. ★ A tematika kérdésénél keli foglalkoznunk a szobrászok munkájával. A szobrászok — F. Nagy Károly, Tóth Lajos, Pléh Zoltán — ^szélesen ragadják meg azt a témakört, amit egyrészt haladó és művészeti történelmi hagyományaink másrészt felszabadult új életünk kinál. Bihari, a nagy népi muzsikus, Zrínyi Miklós, a költő-hadvezér, „Hozzászólás“, „Laboráns lány“ — ezek F. Nagy Károly szobortémái. Tóth Lajos egyik kétalakos szobra „kulturmunkásokat“, egy harmoni- kázó fiút és egy daloló lányt ábrázol, „Technikers nő“ és „Üzemi sportoló“ a címe másik két szobrának. Pléh Zoltán úttörő modellező mintázott meg s érv fekvő nő ta nulmánnyat szerepel még. Kompozícióban, a nv'zgás kifejező erejében legsikerültebb ezek közül Nagy Károly „Hozzászólás“-a és Pléh úttörő modellezője. A szc-borművek közös hiányossága befejezetlenségük. a fejek és kezek hibás plasztikai megformálása, sok esetben a kéz- és .fejplasztika mozgás szépségének hiánya. Mindez abból ered, hogy a Szobrászok nem elegendő előtanulmánnyal vágnak neki a szakmai tudásukat meghaladó művészi feladatoknak. a szobrok témáinak, megoldásainak egyoldalúsága — egyformáin álló alakok, bizonyos rekvizitumokkal felszerelten, mint a laboráns lány, technikus * lány, a felszólaló — annak a veszélyét mutatják, hogy bizonyos szériaszerüen fogalmazott ./eszmei tartalmak“ közös recept szerint, lélektelenül oldódnak meg. Az oktató feladata, hogy többet foglalkoztassa a szobrász tagokat a szükséges előtanulmányokkal, másrészt óvja őket. a sematikus és félkész művészi megoldásoktól. A fogyatékosságok ellenére dicséretes a szobrászok lelkessége, amellyel az új művészi problémák feló fordulnak. * A festők- közül Eles Béla „Martinászok című képe az alakok jó megfestésével, ,.Gyárunk látképe“ című nagyobb méretű tájának Világos tónusával, Kolozsvári Dezső „Déli abrakolás“ és ..Uszályrakodás“ című hangulatos életképeivel kelt figyelmet. PáJmay Gyula „Nagy- kohó“ című nagyméretű olajfestményének alapvető hibája az egyenetlen festői megoldás és hibás perspektíva mellett az. hogy tartalmilag semmit sem fejez ki hatalmas új alkotásunk jelentőségéből. Az ilyen feladat megoldásához több mozgási és alakrajzoldsi tanulmány szükséges. Szinte ugrásszerű fejlődést mutatnak Hungler Alajosnó munkái: anyagszerüen festett csendélete, két tanulmány feje, kis téli pasztel-tája szakmai tudásának jelentős gyarapodásáról tanúskodnak. A már említettek közül Bukovenszky férfi fejtanulmánya fejlettebb figurális képességeit árulja el, de női fejtanulmányán még erősen küzködik a szinértékek megismerésével. Csik Géza „Nagymosás“ című olajkompo- ziciója kedves életkép, de a teknő- ben babráló gyermekét néző anya arckifejezését érdemes lett volna mosolygóssá gazdagítani. Mért oly sötét napsütéses városrészletc1 Lakatos László téli és nyári tájai, „Őszi pihenés“ című erdős tája környékünk jellemző tájszépségeit örökíti meg. Erdélyi Imre kézimunkáló nője a lámpavilágos szobában a festő ■erejét meghaladó vállalkozás. Egy kis rajztanulmánya azonban tehetséges munka. Wógtner Dezső fejtanulmányai, Krick József rajzai, Iván György, Kiss Jánosné kisebb munkái, Juhász József kis akvareljei, Toroczkói János „DIMÁVAG üdülő“ című festménye a kör tagjainak szorgalmas munkálkodásáról beszél. Az újabb tagok, Bajka József, Agotha Margit, Mezöfi Magda, Veszprémi János, ■ Lang Valéria, Szabó Ilona, Kostyu János, Ribnyák László, Menner Judit tanulmányaikkal jelentkeznek mint ígéretes tehetségek. ★ Diósgyőrvasgyár dolgozói nagy szeretettel kísérik dolgozó művészeink fejlődését, tömegesen látogatják a kiállítást, büszkék a szép eredményekre és buzdító szeretettel vitatják a kiállítókkal műveik értékét, hiányosságait. A művész dolgozók sokat tanulnak közönségüktől. A vasas képzőművészeti körök ígéretet kaptak, hogy műterem nehézségeik és a fűtési probléma megoldására ezután több segítséget kapnak az üzemektől. HAJDÚ BÉLA Ma nyílik meg Miakoleon a „Ráköti elviára hareoa'étete* eimű kiálliiáa A Magyar Munkásmozgalmi Intézet — mint hírt adtunk róla — Miskolcon is megrendezi a ,„Ráköti dvtárg harcos élete- ofmű kidtitdst. Miskolc •város és a megye dolgozói igen nagy érdeklődéssel várják a kiállítást. A kiállítás látogfitM képekből ét dokumentumokból megismerhetik Rákosi elvtárs életét, a magyar népért vívott harcát. A kiállítás ünnepélyes külsőségek között, ma, január lt-én, vOrsárnap délelőtt 11 órakor nyilik meg a városi tanács nagytermében. Ma nyilik meg Miskolcon az igen érdekes szemléltető anyagot bemutató műszerkiállítás Mint hírt adtunk róla, a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a Méréstechnikai és Automatizálási Egyesület Miskolcon is megrendezi a Budapesten nagy sikert aratott inűszerkiáIlitást. Budapesten majd félmillió dolgozó tekintette meg a kiállított anyagot. Az igen érdekes, tanulságos mö- szerkiállitás ma, vasárnap délelőtt 11 órakor nyílik meg Miskolcon az MSZT Deák utca 5. szám alatti termeiben. A megnyitón dr. Sályi István, a Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem rektora tart beszédet. Dallal, tánccal köszöntötte a művészeti csoport a miskolci íűtőház mozdonyjavító műhelye élenjáró dolgozóit tője mondott köszönetét, a tervüket túlteljesítő dolgozóknak. Kérte őket, foglalkozzanak a fiatal doh gozókkal, hogy még jobbá tehessék a mozdony fiók, műhely munkáját. . Az élenjáró, dolgozók nevében Farkas János elvtárs köszönte meg a művészeti csoport tartalmas műsorát, megfogadta, hogy továbbra is jól fog doh gozni s a hozzá beosztott dolgozókból is mielőbb sztahanovistát nevel. A miskolci fütőház Vnl- túresoportjának ez a szereplése is igazolja, hogy nálunk a művészet a dolgozók szórakoztatását, raunkakészséeiik fokozását és a tervteljesitést segíti elő, TARCSI LAJOS (Tudósítónktól) Kedves családi ünnepség színhelye volt az év első munkanapján a miskolci fűtőház mozdonyjavító műhelye. Az üzem 'művészeti csoportja ebédszünet alatt színvonalas kultúrműsorral köszöntötte munkahelyükön azokat az élenjáró dolgozókat, akik 1052. évi tervüket határidő előtt befejezték, vagy azt túlteljesítették. A kullúrcsoport felkereste műsorával Farkas János kétszeresen kitüntetett sztahanovista vil- lanyhegesztőt, aki december 31-én már 1953. évi tervét is befejezte. Domonkos Ferenc lakatost, ifi. Varga József sztahanovista esztercálvost és Bojtos Pál autogenhegesztőt. A csasztuskabrigád Fekete Sándor erre az alkalomra írt csasztuskáit adta elő. A művészeti csoport tagjai zene- és táncszámokkal is szerepeltek. Igen szép volt, amikor a népviseletbe öltözött táncosok közrefogták az élenjáró dolgozókat és a leányok őket is táncba vitték. Üzemünk büszkeségeit Novak Béla elvtárs az „500-as“ című költeménynyel. Csonka Klára, a tánccsoport tagja pedig meleg szavakkal üdvözölte. Arra kérte őket, tegyenek meg mindem továbbra is, hogy még »okéig viselhesse üzemünk a büszke „Elüzem" csillagot. Ezután Zólyomi Zoltán elnára a fiókmükely vezeVILLÁM A Hl. kerületi tanácsnak a diósgyőri MSZT helyiségben 1500 kötetes könyvtára van. Eleinte a könyvtár szépen működött. Utóbbi időben azonban a tanács még annyira sem törődik a könyvtár-munkával, hogy tüzelőről és világításról gondoskodnék. 1952 júliusában Pléh Kálmán tanácselnök elvtárssal beszélgetnem a könyvtármunkárói; azt mondta, hogy a könyvtárnak 900 olvasója van. Ezzel szemben a könyvtáros kimutatta, hogy csak 90 olvasó van. A dolgozóktól és az iskolás gyerekektől el van zárra mo#t is a kultúrotthon, mert nem fűtik. A ül. kerületi tanácsnak többet törődnie a ktilttrrmtinkávan SZÉNASI GfiZA kerületi könyvtárellenffr. 1 '"*’1 1. . . , . ^ 0 ^ | | , a ^ab egyetlen igazi népi A miskolci Déryné színház nagy feladata: figurája, a smaso,« ***««J n 7 ’ * tel áll mellette Marcellus es Berni ult Shakespeare drámáit mindig játszották szerte a t ilágon és játsszák ma is mindenütt. Magyar színpadi hagyományaikban is nagy szerepe van Shakespearenak. Miskolcon is sok Shakespeare-bemulató volt a század elejétől napjainkig. Plakátjait Hermann Ottó múzeum őrzi. Shakespeare nagy drámaíró, mély emberábrázoló és -kitűnő társadalomkritikus volt.. Mint nálunk is a felszabadulás előtt — nyugaton meghamisítják Shakespeare mondanivalóját: kiemelik a darabo kát a korból, korának társadalmi mondanivalóit elleplezik, s társadalmi ütközések helyett családi problémákká szűkítik a mondanivalót, osztályütközések helyett jó és rossz emberek harcát ábrázoljákShakespeare* olyan- társadalomban lehet őszintén játszani, amelyben nincs mit takargatnia az uralkodó osztálynak, igazságot nyíltan ki lehet, sőt mindenkor ki kell mondani, ahol az ember az élet középpontja és nem a pénz. Az egész világon ma a legtöbbet a Szovjetunióban játsszák Shakespeare drámáit. A felszabadulás óta nálunk is nagyon megnövekedett a Shakespeare előadások száma. Most a miskolci Déryné színház is Shakespeare bemutatóra készül. Shakespeare legkitűnőbb alkotásai közül is első a Hamlet. Könyvtárra rúgó tanulmány, kritika született meg a Hamletról. Irodalomtörténészek, kritikusok, esztéták és színházi emberek hosszú éveket töltöttek el Hamlet megoldásának problémájával. Hamlet valóban nagy dráma, hatalmas műalkotás. Ha nem elvontan vizsgáljuk, nem szakítjuk ki a drámát abból a korból, amelyben Shakespeare irta, ha feudális Anglia körülményeit vizsgáljuk — és Erzsébet királyné abszolút, az egész népre támaszkodó központi király ságát megelőző nagy feudális háborúkat, amik fő társadalmi összeütközései voltak a kornak —, akkor megérthetjük a Hamlet társadalmi harcainak alapját, őz elhunyt, óreg Hamlet uralkodásának idején kezdeti feudalists királyságot látunk, olyan királyságot, amely haladó volt a maga korában, mert országot gyarapítón és gazdagított. Claudius zsarnoki király sága k'zökkentette medréből ezt a társadalmi rendet -r— a feltörekvő, haladó gondolkodáséi embernek az ország bö-tön lett, — anarchikus helyzet áll tt elő, mint az 1500-as évek Angliájában a trónvil'ongások korában. A feudalizmusnak ezt az átmeneti korszakát ábrázolja Shakespeare a Haimletben. Hamlet az a felvilágosodott gondolkozásét ember, aki megérzi, hogy ilyen anarchikus módon nem lehet tovább élni, kötelességet érez, hogy megdöntse ezt az állapotot. Minden régi Hamlet-felfogással ellentétben Hamlet nem az ajpolitikus polgár, escA HAMLET BEMUTATÁSA lekvésre képtelen magatartását igazolja, — hanem ellenkezőleg: minden erejével igyekszik küzdeni a vállalt célért. IL A Hamlet története Dániában játszó dik. A cselekmény szempontjából viszont az a lényeg, hogy az ábrázolt társadalom Angliát tükrözi, az 1200 as évek helyett az emberek jelleme, gondolkozásmódja, cselekvéseik határozottsága és megfontolt séga az 1500-as évek ébredő reneszánsz emberére mutatnak. Különösen áll ez Hamletre, a darab hősére, aki a mitten bergi egyetemen tanult, hős, tudós, az egész ország reménysége, s akinek élete merőben megváltozott attól a perctől, amikor apja meghalt és anyja két hó napra rá trónbitorló nagybátyja fele sége lett. Ez a dráma alapkonfliktusa. Hamletet felháborítja Claudius zsarnoksága és nem tetszik neki anyja viselkedése. Rosszat sejt apja halálának kö rülményeiben is; érzi, hogy ez a gyors házasság és új királyság „jóra nem. visz, nem vihet soha“1 Azok a szokások, amelyeket az új király honosított meg, nem méltóak néphez; mindezeket „ni$gtörni tisztesb, mint megtartani“. Claudiusnak, az új királynak pedig az a célja, hogy a trón igazi örökösét, Hamletet megbékéltesse, maga mellett tartsa. Hamletet belső érzései sejtései ingerük Claudius ellen; ezt tetézi a szellem, aki igazolja Hamlet lelkének szavát és tudtul adja, hogy Claudius nemcsak trónbitorló, hanem gyilkos is. Ettől a pillanattól Hamlet életének új szakasza kezdődik. Bosszút esküszik, de érzi is,^ micsoda óriási feladatot vállal: a zsarnok megölése, egy állam megdöntése. egy új korszak megteremtése — a feladata Hamletnck. Ez a lényege a drámának és ez az időszerűsége isi a zsarnokság megdöntését vállalni kell. „Kizökkent az idő; Ó kárhozat! Hogy én születtem helyretolni azt!“ Emel indul Hamlet és Claudius drámai küzd íme. A bosszú végrehajtása előtt Hamlet meg akar bizonyosodni hogy Claudius valóban gyilkosé? Puhít lózá- ának eszköze az őrü'tség színlelése. Az őrültség leple alatt mindent mondhat és tehet, bánta,tlanu! mint az udvari bohóc, ezért választja ezt az álarcot a kutatás időszakára. Claudiusnak nem tetszik ez az őrültség. Kutatja, mi lehet az oka Hamlet őrületének. Claudius fél attól, hogy esetleg Hamlet sejt valamit az ő gyilkosságából. Claudius lázasan tapogatózik Hamlet magaviseletének okai, rúgói u.an. A küzdelemben Hamlet egyedül Ilorá- tióra támaszkodik. Claudius viszont Hamlet után leákelődteti Rosekrantzot és Guildensternt, valamint Polónius fókamarást, udvarának talpnyaló figuráit. Hamlet, hogy bizonyosságot nyerjen színjátékot rendez a király előtt, aminek cselekménye. egy gyilkosság: „tör lesz e darab, hol a király, ha bűnös, fennakad“ — biztatja magát Hamlet; ezzel a felkiáltással kezd nagy tette végrehajtásába. Hamletben, kétségtelenül, van némi idegenkedés az irtózatos feladattól. Nehéz számára embert ölni, de nem igaz az a felfogás, hogy Hamlet a gondolkodásba menekül. Hamlet közvetlenül a színjáték előtt kerül abba az állapotba, hogy szí vesebben választaná a halált, mint a bizonyosság után a bosszút. Ez a vívódás teszi drámaivá a híres „Lenni, Vagy nem lenni“ — monológot, aminek eredménye, hogy újra tetterős ember indul el a pillanatnyi megtorpanás után. A színjáték kitűnő csapdának bizonyul. A király nem tudja tovább nézni a darabot, feláll és kirohan. „Most már tízezer forintot mernék tenni A szellem szavára“ — mondja Hamlet, majd így folytatja: „Most hő vért meginnám, s oly szörnyű tettet bírnék elkövetni, hogy a napfény reszketve nézne rá." III. A színjátékjelenet után Hamlet cselekvő hőssé válik. Kész a tettre.. Claudi- ust nem szúrja le szobájában, amikor imádkozik, mert így — a kor vallási felfogása szerint — üdvösségre jutna. Hamlet pedig szörnyű halált és halálon túli kínokat szán Claudiusnak. Anyja szobá jában azonban már cselekszik. Megöli Polóniust, a király szobája felől hallgatózó tanácsost, mert azt hiszi, hogy maga a király rejtőzik a függöny mögött. A véletlenen múlt. hogy Hamlet b'*z- szúja nem sikerült. Több alkalom azon ban nincs a Rosszára. Ang iába kell mennie Kirá’y* megbízatás van erre ellenállni nem lehet, ellene tenni egyedül képtelen, egyet'en mozdulat és a vár legmélyebb börtönébe kerülhet. Helyzetéből egy kiút és remény van: látszólag elmen ni Angliába, s majd a hajón a kisérő Rosenkrantzot és Guildensternt kijátszani. Ezt teszi Hamlet. Halálba küldi az őt halálba küldeni akaró társait és visszatér Dániába, hogy bosszúját minden körülmények között végrehajtsa. Hamletet szereti a nép. Kedvesen emnardó, akik készek volnának vele együtt harcolni, mint egyetlen testre lelki jóbarátja, Horatió. Hamlet azonban nem ismeri fel a bennük rejlő erőt és nem használja fel őket tette végrehajtásában. Ezért válik tette tapogatózássá, mert egy ember nem bír szembe szállni egy egész államgépezettel. Hamlet távolléte alatt Claudius szövetkezik Laertessel a visszatérő Hamlet ellen, Claudius Hamletet Laertes előtt apja, Polonius szándékos gyilkosának állítja be, ezzel aljas bosszúra, hamis párbajra veszi rá Laertest, amelyben mérgezett tőrrel vív Hamlet ellen. Hamlet hazatér a végső leszámolásra, A két front ellentéte a végsőkig feszül. A konfliktus megoldása az, hogy Hamletet a mérgezett tőrrel halálra sebzik, do a félig holt Hamlet végbeviszi bosszúját, A kizökkent időt azonban már nera tudja helyreállítani; erre valaki más van hivatva. Ez a drámai szerepe Fortinbras- nak. Fortinbras akkor érkezik, amikor a király és a trón jogos örököse holtan fekszik. A hadával hódító úton járt, királyfi tudja jól, hogy ez a tartomány valamikor apjáé volt, elfoglalja a trónt, hogy Dánia népe biztoskezü királyt, igazságos uralkodót kapjon, aki olyan központi államhatalmat épit föl.'amely alapjában a népre támaszkodik. Fortinbras előreviszi a népet; — Hamlet olyan államot alakítana, mint az apja idejében volt. Ez történelmi távlatban Fortinbras pozitív,, előremutató szerepe, s ebben rejlik Hamlet korlátja, amiért buknia kell. Ez a mondanivaló, ami szükségessé teszi a Hamlet szinrevitelét: nem kepes az ember egyedül, a társadalomból kiszakítva cselekedni. Nagy tetteket csak közös erőfeszítéssel hajthatunk végre Ezt példázza a darab végére érkező fiatal norvég királyfi. Fortinbras, aki népéVek élén megy országot hódítani or-z-got gyarapítani. Ez a tett a feudalizmus korában haladó volt. A néppel közös erőfeszítése eredményét látjuk abban, hogy Fortinbras elfogulja Dánia trónját. IV. . A Déryné • Színház Hamlet-bemntatÓra készül- Az a eél vezeti a szín’sz-ket rejr lezők t hogs Shrkespearet a lehető Up1, özónthrtőhb fo-máhan vigyék «zUpsdra. Az ál’amosná' óta ez az első Shak-«- oeare- dőadás. A színház nagv műgonddal készül a bemutatóra. Az előadás következetesen fel akarja tárni a darab igazi eszmei mondanivalóját és tiszta, világos, kerek, érthető előadást akar nyújtani Miskolc dolgozóinak. GYÖKÖSSY ZSOLT a miskolci Déryné-színház rendezője
