Észak-Magyarország, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-11 / 9. szám

4 ÄS7ÄKXTACYÄKORS7AG Vasárnap, T05S. Jamsár U. A Központi Vezetőség június 27-i határozata alapján LELEPLEZTÉK AZ ELLEHSÉSES ELEMEKET, EREDMÉNYESEK HARCOLTAK A szociAldemokraiizmus ellen a miskolci JArMJAVíTÓ kommunistái Halász Károlynak és jobboldali szociál­demokrata társainak eltávolítása után annakidején jelentős mértékben javult a munka » MÁV miskolci járóműjavító tizemében. Efry idő múlva azonban ismét olyan jelenségek ütötték fel fejüket, amelyek világoson mutatták, hogy a párt­szervezetnek, a kommunistáknak, az ön­tudatos dolgozóknak még korántsem sike­rült teljesen felszámolni azt a rothadt szellemet, amelyet az imperialistáknak ezek a munkásosztály soraiba beépült ügynökei terjesztettek. Pártunk Központi Vezetőségének június 27‘i határozata, az ezen az ülésen elhangzott útmutatások rendkívül , nagy segítséget nyújtottak a járómüjavi,tó dolgozóinak is az ellenség felismeréséhez és leleplezéséhez, az ellen, séges tevékenység visszaveréséhez. „Álta­lános jelentig a szociáldemokratizmus veszélyességének lebecsülése — állapította meg Központi Vezetőségünk június 27-i ülésén Horváth Márton elvtárs. — Sokan elintézettnek vélik a kérdést azzal, hogy nyílt szociáldemokrata szervezetekbe nem ütközünk tdbké- Tudnunk kell: ha kül­denünk kell egyes munkásrétegek el­maradottságával, ha fontos herei kérdés­ként vetjük jel a munkar és bérfegyelem ügyét, ha a munkaverseny itt ott formá­lissá válik, ha felüti fejét a demagógia, ha ellenséges kártevő munkába ütközünk üzenteinkben, — ükkor nemcsak - általá­ban „polgári maradványokkal“, hanem konkrétan szociáldemokrata ideológiával, esetleg szervezett szociáldemokrata tevé­kenységgel állunk szemben.“ A járóműjavító, kommunistái, pártszer­vezetei, tanulmányozva a Központi Veze­tőség határozatát, ismerték fel saját üze­mükben a szociáldemokratizmus jelensé­geit: a bérdemagógiát, a bércsalán, a normalazítást, a ffegvelembontást. Ismer­ték fel azokat a megbúvó jobboldali szo­ciáldemokratákat, akik fondorlatos módon kevésbé öntudatos, politikailag fejletlen, vagy félrevezetett dolgozókon keresztül fejtették ki aljas aknamunkájukat, ter­jesztették a szociáldemokratizmus rothadt ideológiáját. JL norma- és bércnalAsok egész sorát követte el Kádár József ' Ä Központi Vezetőség határozata segí­tette hozzá a járómüjavító pártszervezetét, kommunistáit, hogy leleplezzék Kádár Józsefet. Ez a Kádár a felszabadulás utáni időben nyíltan acsarkodót! a kom munistákra, féktelen dühvei nézte a párt erősödését. Egyízben Szabó Benő elvtár­son észrevette a kommunina párt jelvé­nyét. Ekkor kijelentette: „Maid eldugnád még, de akkor toár késő lesz.“ Karrierista, pozícióhajhászó ember. Alattomosan l>e- furakodott a pártba is. sőt, kihasználva a párttagok ébertelenségét egy időben még alapszervezeti titkár is volt. A norma- és bércsalások egész sorát követte el- Mint hegesztő, csak olyan munkákat vál­lalt, amelyek elerőláthatólag nagy kere­setet biztosítottak számára. A becsületes dolgozók ellen, kiváltkép az olyanok ellen —hinint Berzi Béla elvtárs—.akiket nem tévesztett meg alakoskodása — áskáló­dott, rágalmazta őket, igyekezett őket kiűzni az üzemből. Tudatosan lazította a normákat és erre buzdított másokat is. Igyekezett népszerűségre szert tenni, hogy igy könnyebben fékezhesse a terme­lést, szabotálhasson. A versenymozgalom­mal kapcsolatban tett felajánlásoknál ilyen pökhendi kijelentéseket tett: „hiszen tehettek felajánlást akármennyit, engem ugyan senki se szárnyal túl a termelés­ben“. Nyíltan beszélt arról, hogy „nincs semmi értelme a politikai iskolának, mi­nek is arra járni“­Uszítanak a mnnkaverseny ellen G. Szabó József valósággal kocsmát rendezett be az üzemben. Munka közben bort mért ki a dolgozóknak, hogy elvonja őket a munkájuktól. Uszított a raunka- ,verseny ellen. Szabó Pál minőségi ellenőr demagóg Jnódon uszított a párt ellen, a munka­verseny ellen. „Ne termeljetek többet — súgta az embereknek — úgyis kevesebb lesz a fizetés.“ Mindenáron kezébe akarta ragadni a szakszervezet vezetését, hogy így könnyebben végezhesse romboló tevé­kenységét. Tudatosan akadályozta a műnk a verseny fejlődését Szabó János, a mozdonyosztály hegesztője is. Állandóan arról beszélt, hogy „a hegesztőknél úgy sem lehet be­vezetni a darabbérezést“. Persze, a tények alaposan rácáfoltak, mert a darabbér bevezetése óta két sztahanovista van már a hegesztőknél. Lebecsülte a női munka­erőket, mondván: „a nőknek fakanálnál a helyük“. Ő és cinkostársai valósággal üldözték az üzemben a dolgozó nőket. Amikor Berzi elvtárs egy burokcsőhegesztő készüléket csinált, amelynek segítségével ikétszeíesére lehetett emelni a termelést — Szabó János és cinkosai egyszerűen eltűntették az értékes újítást. Kozma Árpád a IX. osztály vezetésébe furakododtt be. Nevelő és felvilágosító munka helyett valóságos basáskodást ho­nosított meg. Hogy elvegye a dolgozók munkakedvét, az üzemi juttatásokból első­sorban magát és barátjait helyezte elő­térbe. A tagjelöltek közé is befurakodott. Amikor csak egyetlen ajánlást tudott szerezni a párttagsághoz, a másik ajánló nevét egyszerűen ráhamisította a tagfel­vételi kérdőívre. Az elmúlt évben komoly hiányosságok mutatkoztak « DISZ-mentsen arankái*« ban. A DISZ-fiatalok nem jártak el tag­gyűlésekre, tanulókörökre. Termelő mun­kájukban is vissszaesés mutatkozott. Kor­mos Vilmos fejtett ki bomlasztó munkát soraikban. Nyíltan dicsőítette az imperia­lizmust, a kozmopolitizmus és pacifizmus mérgét hintette el a fiatalok között. Kiss Lajos azzal biztatta a fiatalokat: „Lassan dolgozzatok, mert a jó munká­hoz idő kell.“ Tudását nem akarta átadni nekik. Többször igy nyilatkozott: .,11a azt akarják, hogy tanítsam a fiatalokat, ak­kor azt külön fizessék meg.“ A párttagok közébe furakodott jobboldali szociáldemo­kratákat taggyűlésen leplezték le és von ták felelősségre. Kádár Józsefet, Szabó Jánost, Kormos Vilmost, Szabó Pált, Bok­ros Jánost kizárták a pártból, Kozma Ár­pádot pedig a tagjelöltek soraiból, majd a dolgozók követelésére eltávolították őket az üzemből. A taggyűlésen a kommunisták felhábo­rodott hangon bélyegezték meg ezeknek az ellenséges elemeknek aljas tevékeny ségét. Szabó Benő elvtárs például el­mondotta, hogy Kádár József állandóan üldözte őt, mivel nem volt hajlandó magáévá tenni Kádár munkásellenes, nép­ellenes álláspontját. Kádár úgy állt rajta bosszút, hogy a legnehezebb munkahelyek re állíttatta, őt és másokat, is feleslege­sen túlóráztatta. Csorba Balint elv társ arra mutatott rá, Kádár nemhogy gondot fordított volna a jó minőségre, inkább elősegítette a selejtgyártást. Bobkó elv­társ beszámolt arról, hogy alig féléve került az üzembe mint segédmunkás. Ká dár minden útonmódon akadályozta fej­lődését. flkffs a szociáltiemoVratizmo* befolyása alá Kerültek Az ellenséges elemek befolyására, meg­tévesztő aknamunkájának következménye­ként több dolgozó akarva-akaratlanul a szociáldemokratizmus ideológiájának ha tása alá került. Szabad Ilona például így hanyagolta el politikai képzését, nem járt el a politikai iskolára, visszahúzódott a társadalmi munkától. Kádár József egyik legbizalmasabb emberévé tette Fiók Zsig- mondot, aki korábban mint párttag be­csületesen teljesítette kötelességét. Kadar befolyása alá kerülve azonban még tag­sági díját sem volt hallandó többe fizetni. A borsodnádasdi lemezgyár MSZT szervezetének vezetői és ak­tívái lelkesen készültek a vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlésre. Az előkészületi Időszakban sokat fog­lalkoztak a SZKP XIX. kongresz- szusa anyagának ismertetésével, a Szovjetunió ötödik ötéves tervének eddigi eredményeivel, ezzel kapcso­latban a mi ötéves tervünk ered­ményeinek. feladatainak ismerteté­sével. A taggyűlés napjára dolgo­zóink már széles körben ismerték szervezetünket. Az aktívák egyéni agitációt fejtettek ki, meglátogatták nemcsak az MSZT-tagokat, hanem a nem tag dolgozókat is és ismer­tették az MSZT vezetőségválasztó taggyűlések jelentőségét. Az egyéni agitáció eredménye megmutatko­zott az aznapi termelésben is. Ifj. Kurtán Imre brigádjával 147.8 szá­zalékot teljesített, előző napi tervé­nél 36 mázsával többet termelt Ezen a műszákon 178 MSZT tag dolgozott, míg az üzemi MSZT tag­Elfajulása olyan méreteket öltött, hogy ki kellett zárni a pártból. Jakó Gyulát is súlyosan visszavetette fejlődésében az, hogy Kádár uszító szavaira hallgatott. Hasonlókép járt Gáspár Lajos, az üzem egyik jó munkása, aki Szabó Jánostól félrevezetve még a termelési értekezle­tekre sem volt hajlandó eljárni. Szabó ki akarta vetni hálóját Dávid Istvánra is, aki azonban felismerte az uszító Szabó igazi célját, megszakított vele minden kapcsolatot. Politikailag, szakmailag rend­szeresen képezte magát úgy. hogy cso­portvezetőnek lehetett megbízni. KatsYQbb éberséget! A szociáldemokratizmus terjesztőinek leleplezése, az ellenség eltávolí'ása és romboló munkájának felfedése mélyreható változásokat hozott a járómüjavító üzem ben. Azok után, hogy a kártevőket el­távolították a párt soraiból, o dolgozók friss lendülettel folytatták munkájukat. A Sztálin elvtárs születésnapjára tett érékes vá’lalásaik teljesítésével 110.ó szá­zalékban hajtották végre évi tervüket, A politikai munka magasabb színvonalra emelkedett, az üzem dolgozói lelkesen tanulmányozzák az SZKP XIX. kongresz- szusá nagyjelentőségű útmutatásait. A fiatalok is egyre nagyobb számban kap­csolódnak be a szervezett, rendszeres ok­tatásba és egyre jobb termelési eredmé­nyek eléréséért harcolnak. Gulyas István csapcsiszoló 126, Hágen Bertalan 337 szá­zalékra teljesíti tervét. A tanulásban ki­tűnik Gulyás Ferenc, a DISZ politikai kör vezetője. A járómüjavító kommunistáinak, öntuda­tos dolgozóinak még inkább le kell von* niok a tanulságokat. Az eddiginél sok­kalta nagyobb éberséget kell tanusita- niok, sokkal következetesebben kell har- colniok a párt- és kormányhatározatok végrehajtásáért. Központi Vezetőségünk június 27-i határozata arra is rámutatott, hogy a szociáldemokrata fertőzés taptalaja az önelégültség és az éberség hiánya. Tartsák mindig szem előtt a járómű. javító öntudatos, becsületes dolgozói pár­tunk útmutatását: ,,/l szocialdemokratiz­mus elvi és gyakorlati leküzdése a kapi­talizmus befolyása ellen vívott harcunk legfontosabb feladata üzemeinkben." létszám 210. a taggyűlésen mind a 210 tag résztvett A taggyűlésen élénk figyelemmel hallgatták a beszámolót, amely az eddigi eredményekkel és hiányos­ságokkal foglalkozott Sokan szól­tak hozzá a beszámolóhoz. Érsek Ágoston megemlékezett az elmúlt háború pusztításairól s a most le­zajlott bécsi békekongresszusról. Beszélt a Szovjetuniótól kapott se­gítségről, majd a szervezeti mun­kánkról. A taggyűlést követő napon tíz új tag kérte felvételét az MSZT-be. Voltak üzemrészek, ahol rossz példát mutatott az alapszervezet vezetősége. így a hengermű II. csa­pata a rossz szervezés miatt nem tudta megtartani taggyűlését Ugyanakkor a hengermű I. és III. csapatánál a jól sikerült taggyűlésen a tagság 90 százaléka vett részt. MAKRÁNYI ÍREN . MSZT aktíva, Borsodnádasdi lemezgyár BELSŐ KÓRSÁG >, - A tea 9S9*Mm m mOgü*, MSZT vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlések a borsodnádasdi lemezgyárban B3P ALBANIA R G’ZDSSRG! ÉS KULTURSLIS FELEMELKEDÉS ÚTJÜN in j/ január 11-én kiáltották A V * O ki az Albán Népköztár­saságot. Sorsdöntő esemény volt ez az albán dolgozó nép életében, hi­szen a Népköztársaság kikiáltása azt jelenteste, hogy végre teljes siker koronázta az albán népnek a szabadság és függetlenség elnyeré­sére Irányuló többévszázados erő­feszítéseit. A Balkán-félszigetnek ebben a kis országában független és szabad nép vette kezébe a ha­talmat és saját sorsának irányítá­sát. Az Albán Népköztársaság kikiál­tásának 7. évfordulóját az albán dolgozók a szocializmus építése te­rén elért ragyogó sikerek birtoká­ban ünnepük meg. A kétéves terv (1949—1950) sikeres teljesítése után az országban megkezdték az első ötéves terv (1951—1955) tel­jesítését. Az ötéves terv a felsza­badulás előtti elmaradott mezőgaz­dasági országot fejlett iparral és mezőgazdasággal rendelkező or­szággá változtatja. 1955-ben a nem­zeti bevételek 1938-hoz viszonyítva 426 százalékra emelkednek. A nagy Szovjeíúnió és a test­véri népi demokráciák segít­ségével gyors ütemben iparosodik az ország. A most épülő üzberistl gyapjúszövőgyár Uzembeheiyezése után az albán textilipar teljes égé. szében ki fogja elégíteni az ország szükségleteit. A „L.enin“-vízlerőmű és több kisebb hőerőmű felépítése egységes energetikai alapot terem­tett a fejlődő albán ipar számára. Ez az energetikai alap az ötéves terv végére a Mát-folyón épülő 20.000 kllowattos kapacitáséi „En- ver“-vízierőmflvel, az ötéves terv leghatalmasabb alkotásával bővül ki. A kétéves terv és az ötéves terv első két éve folyamán létesített üzemeket és gyárakat a szovjet technika legkorszerűbb vívmányai­val szerelték fel. A Szovjeíúnió önzetlen baráti támogatása tette lehetővé az olajmezők és a bányák korszerűsítését is. Jelenleg az or­szág ipari termelése az 1938-as színvonal több mint hét és félsze­rese, az ország ma négyszer annyi nyersolajat, hat és félszer annyi különböző ércet, csaknem tizenegy és félszer annyi villamos- energiát, tizenhétszer annyi építő­anyagot, több mint húszszor annyi ruházati cikket és hatszor annyi élelmiszert termel, mint 19S8-ban. A felszabadulás előtt Albánia legtöbb vidékén még kezdet­leges faekével művelték meg a föl­deket. A vetésterület egy részét id sem használták Jelenleg a vetés- terület az 1938-asnak több mint másfélszerese. Az 1952-es száraz­ság ellenére az ország dolgozó pa­rasztsága az élenjáró szovjet agro­technika vívmányainak széleskörű alkalmazásával 120 százalékkal több búzát, 400 százalékkal több rizst, 38 százalékkal több dohányt és 70 százalékkal több gyapotot termelt, mint 1938-ban. Ai ország gazdasági felvirágzá­sával párhuzamosan halad előre » dolgozó tömegek kultúrális színvo­nalának emelése is. A népelnyomő Ahmet Zogu király 15 esztendős uralma alatt az elemi iskolák száma 643, a tanulók száma pedig mind­össze 52.000 volt. 1938-ban az or­szágban 11 középiskolában 6300 fiatal tanult. Jelenleg az Albán Népköztársaság területén a követ­kező iskolákban tanulnak: 2100 elemi iskolában 142.000 tanuló, 225 hétoszíályos iskolában 30.300 ta­nuló és 27 középiskolában 7360 ta­nuló. A felszabadulás előtt az or­szágnak egyetlen főiskolája sent volt. A népi hatalom megalakulása éta 5 főiskolát nyitottak. Az Albán Népköztársaság ma egyetlen hatalmas építkezés, ahol mindenki, férfi és nő egyaránt, lel­kesen építi a boldog szocialista jövőt, ahol esténkint a dolgozók szerszámaikat könyvvel és írósze­rekkel cserélik fel. | anuár 11-én az Albán Népi' «1 köztársaság dolgozó népé visszatekint elért sikereire, ame­lyek még jobb, még eredményesebb munkára lelkesítik, tovább fokoz, zák a ragyogó szocialista jövőbe vetett rendíthetetlen bizalmát. AZ ALBAN TERV NAGY ALKOTÁSAI Az Albán Népköztársaság ötéves tervének kiemelkedő alkotásai a már üzembehelyezett elbászánt fa- feldolgozó kombinát' az épülő cerriki olajfinomító és a Mát-folyó mentén épülő „Enver“-vízierömű. Mindhárom nagy alkotás a Szovjetúnió közvet­len segítségével valósult, Illetve va­lósul meg. Az elbászáni fafeldolgozó kombinát építkezése még 1951-ben kezdődött meg. Az építkezés dolgozói hatalmas lendülettel és lellcesedéssel láttak munkához és a szovjet építők élen­járó módszereinek alkalmazásával mvrulen előirányzatukat határidő előtt teljesítették. Ez tette lehetővé, hogy már 1952 március 28-án fel­avathatták a fafeldolgozó kombiná­tot, amely közel negyedmilliárd le- kes befektetéssel épült. Az építkezés során az építők 6572 köbméter be­tonhabarcsot öntöttek és 14.570 köb­méter falat emeltek. A kombinát egyik legjelentősebb részlege a szá­rító, amelynek évi kapacitása 15.000 köbméter épület- és butorfa. A fa­telítőgyár évi termelése szintén 15 ezer köbméter. Az enyvezett lemez- és furnirgyár évi 5000 köbméteres termelésével nemcsak az ország szükségleteit fedezi, hanem export­ra is termel. A felszabadulás előtt az ország értékes faanyagát feldol­gozatlanul, fillérekért szállították külföldre. Az elbászáni fafeldolgo­zó kombinát üzembehelyezésével most megsokszorozódott az ország gazdag erdőségeinek az értéke. A cerriki olajfinomító Ozembehelyezése után évente 150.000 tonna üzem- és kenőanyagot ad majd az albán népgazdaságnak. A cerriki síkságon lázas ütemben fo­lyik a nagy építkezés. Már több munkáslakóház, étkezde és gyárépü­let felépült, lerakták a vízvezetéket, befejezték a csatornázási rendszert, elkészült a mozi, az olvasóterem és a munkásklub. Gyors ütemben épül az olajfinomító több tucat épülete. A lepárló részlegek mellett hőerő­művet, javítóműhelyt és fémhordó­gyárat Is létesítenek. Ez utóbbinak az évi kapacitása 300.000 fémhordó lesz. Az épülő olajfinomító méretei­ről megközelítő képet nyújtanak as építkezés számadatai. Több mint 272.000 köbméter földet mozgatnák meg az építkezésnél, többezer köb­méter vasbetont építenek be, 218.00® négyzetméter vakolási munkálatot végeznek és csak az olajfinomító és a város épületet közt 11 kilométer hosszú müút épül. A hatalmas épí­tési feladat sikeres megoldását & Szovjetúnió segítsége teszi lehetővé,, Hatalmas bulldózerek, toronyijaink, elektromos szivattyúk, villany- hegesztő berendezések és más kor­szerű szovjet gépek könnyítik meg a dolgozók munkáját. Az „Enver"-vizierémft építkezése 1952 január 11-én indult meg. így a vízlerőmü építői számi* ra január 11-e kettős évforduló, A. Mát folyó ma még zabolátlanul ro- han alá a skopeti sziklák közt. De már elkészült a Miot-Uze közötti müút, a „Világosság útja", ahogy építői elnevezték. 2000 hektár terü­leten épül a vízierőmü, az ötéves terv legnagyobb alkotása. 55 méter, mély és 12 kilométer hosszú víztá­roló medencét létesítenek, 50—55 meter magas duzzasztógátat építe­nek, amely megállítja majd a Mát folyó szilaj vizét. Egyedül a gát fel­építéséhez 180.000 köbméter beton szükséges. Az „Enver“-vízierőmü 1955-ben, az ötéves terv végére 2 millió kilowattóra energiát termel és ezzel az ország 42-szer annyi elektromos energiával rendelkezik majd. mint 1938-ban. A termelt elektromos energiát a 270 kilométer hosszú Vlza-Szelenica magasfeszült­ségű vezeték juttatja majd el az or­szág bányáiba és ipartelepeire. Négy év alatt fejezik be ezt a hatalmas építkezést. Nyúltenyésztők figyelem! Minden fajtája és minden mennyiségű 2 kg-on felüli élő nA-i nyalat szerződésre 12 Ft.os, szerződés nélkül 10 Ft-os áron megve. Bzünk. A belga óriásért 2 Ft-tál kevesebbet fizetünk. Kiváló ml nőségű tenyésznvulak rendeDi etők. Nyulbőreit 70 százalékkal ma, gasabb áron értékesítheti, ha szerződést köt a PKfALESAL GATTEN Y fcSZTO VÁLLALATTAL Budapest, V. kér. Sütő n. 1. Telefon: 883.180. 181-466.

Next

/
Oldalképek
Tartalom