Észak-Magyarország, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-10 / 8. szám

Szombat, 1953. Január 10. ÉSZAKMAGYARORSZAG s KÍSÉRJÜK FIGYELEMMEL, HOGYAN SZÜLETIK MEG ÖTÉVES TERVÜNK EGYIK ÚJ ALKOTÁSA! Az Északmagyar ország,, társadalmi ellenőrzése“ a kurityáni vájáriskola építkezése felett Pereces.bányafcolepen 11 millió fo. jintos beruházással 500 Ipari tanuló befogadására új vájáriskola épül. ózdon 800 vasipari 'tanuló képzősét biztosító korszerű, minden igény1; kielégítő, gyönyörű tanműhely épül. Ezek mellett hamarosan hozzálát­nak a kurityáni vájáriskola építkező, Beihez. A kurityáni vájáriskolának külön. Jeges jelentősége van a bányák új szakembereinek kinevelésében. Pár. tunk, .kormányunk gondoskodásából egyre több gép könnyíti meg a kűri. tyáni bányaüzemben és másutt bá. nyászaink munkáját és segíti elő a termelés jelentős emelését. A szov­jet mintára megszervezendő iskolá­ban 10 hónap alatt képezik majd ki a különböző bányagépek, bányaácso. lás szakembereit. Egyre nagyobb számban van szükségünk olyan dől gozókra, akik ismerik a bányagépek kezelésének csín jáí-bin ját. Rákosi elvtárs, meglátogatva a Gallyatetőn üdülő szuhakállói bányászokat, is. inéteiten felhívta erre a figyelmet. Népgazdaságunk fontos érdeke fű­ződik tehát althoz, hogy a kurityáni vájáriskola igen gyorsan elkészül, jön. Ehhez kíván segítséget nyújtani az Eszakmagyarország azzal, hogy vál­lalja az építkezés társadalmi ellen, őrzését. Megyénk közvéleménye, szó. les nyilvánossága elq tárjuk ennek a fontos építkezésnek egész menetét. A munkálatok kezdetétőí azok befe­jezéséig figyelemmel fogjuk kísérni, hogyan tesznek eleget a dolgozók, a műszaki vezetők vállalt kótelezettsé. giiknek, hogyan tartják be a tervek, ben megszabott határidőket. Elő kí­vánjuk segíteni az építkezésben résztvevő különböző vállalatok koo. perációját, jó együttműködését, az építkezés során felmerülő problémák megoldását. gyakorlati kiképzésüket már az új intézetben kell biztosítani, örömmel üdvözölte azt, hogy az Északmagyar, ország a társadalmi ellenőrzés fóru­maként mindvégig figyelemmel fog. ja kísérni a munkák menetét. Az ankéton Gonda Gyula, a 28/4. vállalat nevében versenyre hívta a perecesi vájáriskolát építő 28/3 é az ózdi tanműhelyt építő 28/5 vál­lalatot. A versenykihívást az érdé, kelt vállalatok képviseletében Lopot- nyik Béla, illetve Papp János elfő. gadta. Az ankéton résztvett a megyei pártbizottság ipari osztályától Leck. ner Sándor elvtárs, aikl rámutatott arra, milyen fontos szerepe van öt. éves tervünk végrehajtásában, nép­gazdaságunk fejlesztésében a bá. nyák gépesítésének. Hogy a gépeket kellően kihasználhassuk, új szakem­berek ezreire van szükségünk. • Ezzel megkezdjük a kurityáni vá- járiskola felépítésének Ismertetését. Lapunk olvasói, megyénk dolgozói kísérjék figyelemmel, hogyan szüle, tik meg ötéves tervünk egyik új al. kotása. Kizárták az angol munkáspárt tizenhét tagját, mert résztvettek a békemozgalomban Miskolc dolgosói nagy érdeklődéssel vár ják a „Rákosi elvtárs harcos életeu című kiállítási A Magyar Munkásmozgalmi Inté­zet — mint hírt adtunk róla — Mis. kolcon is megrendezi a „Rákosi elv. társ harcos élete“ című kiállítást. A képekből és dokumentumokból a dol­gozók megismerhetik Rákosi elvtárs életét, a magyar szabadságért vívott harcát. Miskolc dolgozói igen nagy érdeklődéssel várják a kiállítást, amelyet ünnepélyes külsőségek kö. zött január ll.én, vasárnap délelőtt 11 órai kezdette) nyitnak meg a vá* rosi tanács nagytermében, VIDÉKI ÁRUHÁZAK A SZOVJETUNIÓBAN A mezőgazdasági dolgozók fok zottabb ellátását, az életszínvonal magasabbra emelését szolgálják a vidéki áruházak a Szovjetunióban, Munkahelyükön keresik fel a föld dolgozóit az iparcikkek. Cipő, ruha, gramofon, háztartási cikkek és egyéb szükséges luxusholmik vannak a teherautókon, falura, tanyára, sőt a földekre kivonuló mozgó áru­házakban. London (MTI) A yorkshire-megyei Spenborough kerü­let munkáspárti szervezete kizárta tizen­hét tagját, mert csatlakoztak a helyi békecsoporthoz. A kizártak között van három városi tanácsos és a párt helyi végrehajtóbizottságának három tagja. A kizártaknak nem adtak módot a védeke­zésre, meg sem hívták őket arra a gyű lésre, mely kizárta őket. 515 hold íöldet vetettek be két liét alatt az encsi járás dolgozó parasztjai December vége felé a* encsi járás* than még sok föld volt vetetlen. A já­rási pái't'bizotlsúg értekezletre hívta össze a falusi párttitkárokat. Ismer­tette előttük az őszi kalászosok pontos Vetésének fontosságát. Az értekezlet -résztvevői megtárgyalták, hogy a fennálló hiányosságokat milyen mód­szerekkel lehet kijavítani. Az értekezlet után a falust párt- szervezetek mozgósítolták 3 kommu­nistákat. A népnevelők beszéltek a -dolgozó parasztoknak a vetés jelentő­sségéről. Elmondották azt is. hogy a hanyagok bilnteiésbon részesül ne.k. Kristók János 21 holdas garadnal középparaszt példáját moDdták el, oki 1051 őszén hat hold és 1000 négyszög­öl 'helyett mindössze két holdon vetett -kalászost. Népi államuuk felelősségre -vonta, mert nem teljesítette vetési és -beadási tervét. A népnevelők elmon­dották: ide vezet a hanyagság, ide -vezet az, ha valaki az ellenség szavá­ra hallgat­A jó népnevelő munka eredménye nem maradt el. Az encsi járás dolgozó parasztjai u december 25-e után kö­vetkező kőt hét alatt 515 holdon vé­gezték el a vetést. Most azon-igyekez- nek, hogy kihasználva a kedvező idő­járás minden- percét, a még vetetten földekbe is magot tegyenek. A kurityáni vájáxiskola építésének előkészítésével kapcsolatos kérdé. sek megbeszélésére ankétra hívtuk össze az érdekelt vállalatok és szer­vek képviselőit. A szerkesztőségünkben tartott ®h- kéton Gonda Gyula a 28/4. generál­kivitelező építési vállalat termelési felelőse ismertette az építési terve két. Január 19-ig tart a felvonulás. A munkahelyre szállítják a szükséges anyagot, gépeket, felépítik a dolgo­zók szálláshelyeit. Az egész építést, amelynek költségei majd 1 millió forintra rúgnak, 74 munkanapra tér. veizik; április Í5-én adják át rendel­tetésének a vájáriskolát. Két terme, lő és egy előkészítő műszakban fo. Ívik majd az építés, amelynek Irá­nyításáért a 28/4. vállalat fömémö. ke, Csanádi László, továbbá Gonda Gyula felelős. Pontosan megállapították az épít­kezésben résztvevő alvállalatok munkájának határidejét. így már­cius 14-én kezdik meg a villanyszere, lesi munkálatokat és április 12.re, azaz a 72-ik munkanapra fejezik be. A vízvezeték és csatornázási mun­kák február 6.án kezdődnek és már­cius 16-án fejeződnek be. Ugyanígy megállapították az asztalos, szoba­festő, burkoló, tetőfedő, bádogos, la. katos, üveges és műkő munkák me. netét. Ahhoz, hogy a vájáriskola a megszabott napra beköltözhetövé váljék, minden vállalatnak pontosan be kell tartania a határidőket. A ha. táridők lerövidítése, persze, mégin- kább elősegítené az iskola gyors el­készítését. Horkai György, a miskolci épület- szerelő vállalat, Domonkos Imre a miskolci villanyszerelő vállalat, Ná- nási József az épületasztalos válla­lat, Potenga János a szakipari válla, lat részéről jelentette be a határidők vállalását. Egyúttal néhány olyan problémára mutattak rá, ameiyek megoldása szükséges ahhoz, hogy vállalásuknak eleget tehessenek. A miskolci villanyszerelő vállalat kérte, hogy a munkahelyen biztosítsanak részére megfelelő anyagraktárt. Töb ben e. tervdokumentáció kiegészíté, sére hívták fel a figyelmet. A mis. kolci épületszerelő vállalat például még nem kapta meg a külső csator. názás leírását. A szakipari vállalat még nem rendelkezik a tetőfedési tervekkel. Szekeres Antal, a munkaerötartaSé. kök hivatala központi _ beruházási osztályától, Szatmári Zoltán a 28.as tröszt részéről bejelentette, hogy ezeket a kérdéseket a leggyorsabban rendezik. Závory Zoltán, az I»ITH északmagyarországi igazgatós ágá. nak vezetője felszólalásában megvi. Ságította, mennyire fontos a kuri- tyáni vájáriskola gyors felépítése. Az iskola tanulói jelenleg Mohácson elméletté kiképzésben) részesülnek* i fi minisztertanács rsnögiele az Inari célokat szolgáló tömb- és színezüst bcszofaáltafásáró! A Magyar Közlöny 1953 január hő 10-1 számában megjelent ■ miniszter, tanácsi rendelet értelmében ipari cé. lókat szolgáló tömbezüstot, rúd. ezüstöt, valamint ipari ezüstfélesé­geket (lemez, huzal, öntött, henge­relt, húzott ezüst) csak az arra ki. /jelölt állami vállalatok tarthatnak birtokukban. Ezek kivételével min­denki, akinek tulajdonában, vagy őrizetében ilyen ezüstféleségeit van­nak, köteles azokat nyolc napon be. lül az óra és ékszerkereskedelmi vál­lalat valamelyik üzletében az ezüst­re megállapított áron eladni. Aki a rendelet megjelenése után jut ilyen ezüstféleségek birtokába, ugyancsak köteles azokat (három napon belül) az óra és ékszérkereskedekni válla, latnak eladni. A minisztertanácsi rendelet célja a színezüsttel való tervszerű anyag- gazdálkodás fokozott mértékben va­ló biztosítása, ennek megfelelően a késztárgyakká fel nem dolgozott ipari ezüstre, szinezüstre vonatko. zóan tartalmaz előírásokat. Neon vo. n átkozik azonban a rendelet a lakos­ságbirtokában lévő ezüstből készült használati és dísztárgyakra, ame­lyek továbbra is minden korlátozás nélkül, szabadon birtokban tartha. tök és az állami üzletekben vásárok hatók. (MTI) A falusi szövetkezeti áruházban minden kapható. Jól felszerelt ttzla. tek látják el a falusiakat minden jóval. Képünkön a Korszun.Sefcsei» kői körzet koíhozmunkásai motorkerékpárokat vásárolnak a falusi sző. votkezetükben. Ruhát, kölnivizet, szöveteket és mindent vásárolnak a húszeszteadős Tyimirjazev kolhoz dolgozói a falu szövetkezeti boltjában. PjuI HcbBsonnak | odaítélték „Népek közötti béke megszilárdításáért" nemzetközi Sztálin-díjat... A föld­kerekség minden részén szemberek milliói a legnagyobb örömmel és őszinte megelégedéssel fogadták ezt a döntést, méltó értékelését és elismerését látták benne annak a kimagasló szerep­nek, amelyet a tehetséges amerikai éne­kes és haladó szellemű közéleti kiválóság tölt be a nemzetközi békemozgalomban. Robeson dalai a népek békéjének és barátságának dalai, amelyek harci kürt­szóhoz hasonlóan szállnak át kontinensek és országok fölött, felébresztik az emberi szívekben a nemzeti büszkeség érzését, beléjük oltják a hatalmas békefront min- denekfelett diadalmaskodó erejébe vetett hitet. Az énekes Robeson hangját ismétli a szónok Robeson hangja: népgyűléseken, összejöveteleken, kongresszusokon. Szen­vedélyes hangú felszólalásai leleplezik a2 emberiség élete és jövője ellen áskálódó háborús gyújtogatok bűnös terveit és mesterkedéseit, harcra szólítják a népe­ket jogaikért, szabadságukért és boldog­ságukért, a világ békéjéért. „Robeson ne­ve — írja D. Szkobelcin akadémikus, a Nemzetközt Sztálin-díj Bizottság elnöke a „Pravda“-ban — az elnyomott néger nép zászlajává, minden becsületes ameri­kai zászlajává vált az amerikai nép szá­mára pusztító háborúra készülő imperia­lista reakció elleni barchan." utat. tett meg életében Ro­c/L béke ügyének bátor harcosa Nehéz és dicsőséges beson. Apja néger pap volt, aki fiatal korában rabszolgamunkát végzett az Egyesült Államok déli részének ültetvé­nyein. Robesonnak rengeteg erőfeszítésébe és fáradságába került, míg hazájában fő­iskolai végzettséget szerzett. A nyári szü­netekben farmokon kellett zselléreskednie, téglagyárban rakodóként, vendéglőben pincérként kellett dolgoznia, hogy kollé­giumban, majd a columbiai egyétem jogi iskoláján tanulhasson. És amikor végre kitűnő eredménnyel letette a vizsgákat és megkapta azt az oklevelet, amely hiva­talosan feljogosítja „jogi tevékenységre az Amerikai Egyesült Államok egész te­rületén“, mégsem talált szakmájába vágó munkát : a faji megkülönböztetésnek Ame­rikában «rajkódét .irattan jörvény© erő' sebbnek bizonyult a columbiai egyetem diplomájánál! Színész- és énekes tehetsége a színpadra vezette Ilobesonit. A művészetben találta meg azt, amiről jogi tanulmányai során álmodott,— annak lehetőségét, hogy ak­tívan beleavatkozhasson az életbe, harcol­hasson az amerikai négerek döbbenetes elnyomása és jogfosztottsága ellen. Már első néger müvekből összeállított hangversenyén, amelyet 1925 áprilisában tartott az egyik newyorki színházban, megmutatta Robeson, hogy valóban a nép énekese. Azon az estén néger vallásos énekeket, spirituálékat adott elő, de hangjából nem a keresztényi engedelmes­ség és nem a rabszolgai belenyugvás cseri- dűlt ki. Kicsendült belőle az elnyomott néger nép elkeseredése és gyűlölete, év­százados szabadságvágya, az elnyomókkal szemben táplált gyűlölete .»• óta több mint negyedszázad Első hangversenye telt el és Robeson csodálatos művészete azóta is a népet, legnemesebb törekvéseit és eszményeit szolgálja. Maga az élet, mindaz, amit azóta hazájában és a távoli külföldön látott és átélt, végleg meg­győzte 'a művészt az általa választott út helyességéről és sóba, semmiféle nehéz­ség és semmiféle fenyegetés nem tudta elbátortalanítani, kioltani páratlan ener­giáját, elfojtani az énekes és a szónok messzehangzó szavát, Paul Robeson szabadságszerető dalai, nagyszerű közéleti szereplése, amely a-faji megkülönböztetés, a fasizmus és a világ- uralmi törekvések ellen irányul, kivívta számára az egyszerű emberek millióinak forró szemetét és széleskörű népszerűsé­get szerzett számára a világ minden or­szágában. Rolreson hangversenyeit, lángoló beszédek hallgatták a harcoló köztársa­sági Spanyolország katonái, az algíri pa­rasztok, a francia rakodómunkások, az angol szövőmunkások, a svéd tengerészek. Évről-évre, hangversenyről-hangversenyre érett és erősödött a nagy énekes harcos művészeté» j?£anyotorszá£t útja nyomán műsorában a néger és amerikai dalok mellett megjelennek a spanyol, szovjet, angol, német és kínai dalok. A lángoló spanyol földön énekelte Paul Robeson először a „Drága föld, szülőhazánknak földje“ kezdetű szovjet dalt, amelyet az­után az egész világon mindenütt bemu" tatott. . . I többízben járt a hírneves énekes \ a szovjetunió­ban is és mindannyiszor saját szemével győződött meg arról, hogy a szovjet nép a leghűségesebben és legkövetkezeteseb­ben harcol a béke ügyének diadaláért. „A Szovjetunió odaadó és őszinte barátja vol­tam, vagyok és leszek mindig“, — mondja Robeson és a kapitalista államok dolgozói számára tartott gyűléseken és hangverse­nyeken lelkesen énekel szovjet dalokat, szétzúzza azokat a hazugságokat és rágal­makat, amelyek segítségével az amerikai reakciósok és tányérnyalóik igyekszenek eltitkolni népeik elől az igazságot a szo­cializmus nagy országáról. Az „igazi élet egyetemének“ nevezi Robeson azt az időt, amelyet a Szovjetunióban töltött. A Szovjetországban tett minden látogatása valósággal szárnyat ad neki, újabb távla­tokat nyit meg előtte, új erőt önt belé ... Robeson óriási népszerűsége, határozott kiállása a háborús gyújtogatok ellen, tehetetlen dühöt kelt a béke ellenségei­nek táborában, Utóbbiak minden rendel­kezésükre álló eszközzel megpróbálják el­fojtani az énekes és a szónok szavát. A nemzetközi útlevél megvonásától a lincse- lési kísérletekig mindennel megpróbálkoz­nak ebene, ahogy azt 1949 nyarán a peakskilli e#t is mutatta­De erőfeszítéseik hiábavalók. A politi kai terror ellenére az Egyesült Államok ban mind erőteljesebben hangzanak fel Robeson rettenthetetlen beszédei és dalai, amelyekből árad a nép erejébe vetett mély hit. Paul Robeson az elsők között tiltakozott a koreai háború elleti. Számos alkalommal tömeggyüléseken magyarázta még, hogy ez a háború nem az amerikai népnek, hanem csak a milliárdosok és milliomosok maroknyi csoportjának keli-. Robeson vezére* az afrikai ügyekkel foglalkozó országos tanácsnak, amely megszervezi a támogatást az afrikai népeknek szabadságért és függetlenségért folyó harcukban, Alelnöke a Haladó Pártnak, aa egyetlen olyan amerikai pártnak, amely a legutóbbi választásokon nemzeti béke" programmal lépett fel. ő irányítja a „Freedom“ című harcos néger lap műn* káját, egyik vezére az „Amerikai Békehad* járat“ nevű szervezetnek. Robeson nem utazhäTj uKSiní ott van a béke híveinek minden nemzet* közi kongresszusán: lemezrevett hangja vízum nélkül is átkel tengereken és óceá­nokon, felhangzik a sza b a dságszere \f népek hatalmas kórusában. Az amerikait hatóságok nem engedték meg Paul Robe, sonnak, a Béke Világtanács tagjának, hogy résztvegyen a népek békekongresszu­sán. De e napokban különös erővel csen­dült fel szava Amerikában a különböző békegyüléseken, amelyeken szenvedélyesen buzdított az' amerikai békeharcosok sorai- nak megsokszorozására. Engem ért az a megtiszteltetés, hogy Paul Robesont (a színpadon John Ro* bertsont) játszhatom a moszkvai „Pus* kin“ drámai színház „John, a béke kato­nája“ című darabjában. Valahányszor a világhírű énekes és haladószellemü köz­életi kiválóság szerepében a színpadra lépek, boldogan érzem újra meg újra, hogy művészetem a nép szabadságának éa boldogságának harcosát, a sokmilliós békearcvonal bátor katonáját. Faul Robe­sont dicsőíti. —* A legnagyobb megtiszteltetés ért, — mondja Paul Robeson. — De az a meg­tisztelő kitüntetés, amelyre a béke ügyé­hez való szerény hozzájárulásomért, mél­tattak. nemcsak az enyém- Mindazoké a becsületes amerikaiaké, akik felemelik szavukat a béke védelmében. 1 ZÚR'oo utalt erűvel [ JSJf talmas hangja, a béke és a népek barát­ságának hangja, az a hang, amely szere- tetet ébreszt békeharcosakban és gyűlö­letet a háborús gyujtogatókban. MIHAIL NAZVANOV, az OSZSZSZK érdemes művésze, i ___ Sztálin-díjas

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom