Észak-Magyarország, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-08 / 6. szám

Jnsa&r R. ÉSZAKMACVARORSZ 4G 3 LEVELEZŐINK & otttí á pt a h At. ^íSiMŰimS®iwiitmiinSiiűmiimrínmiiS ■*■ '*~4 Megyénk dolgozói bizalommal for- dúlnak ügyes-bajai dolgaikkal, szer­kesztőségünkhöz. Leveleikben feltár­ják az előrehaladásunkat fékező hiá­nyossá golcat, hibálcat, rámutatnak a lélektelen ügyintézés, az időlrabló aktázás, a bürokrácia jelenségeire. Az alább ismertetett estetek nem csupán egyeseknek okoznak kárt, bosszúsá­got, rabolják el rengeteg idejüket, ha­nem kihatnak népgazdaságunk terüle­teire. is• a hógascsépányi kerítései; ptitKtiiisegvetssre várnán Mait év nyarán az egri útépítő vál­lalat az ózdi járásban, Hódosesépány községiben szélesítette és szabályozta az utat. Ennek során több helyen el­távolítottak ki-got* átvezető hidakat, kidobták az út mentén fekvő házak kerítését. A munka befejeztével sok helyütt visszaállították a kerítéseket (köitfbevetőieg: egL'Ogy érdekelt félnek ezért 25—23 forintot kellett fizetnie). 1052 november 17-én kelt levelében Magyar Béla hódosesópányi lakos kö‘ zölte, hogy az egri útépítő vállalat ismét az út Szabályozásába kezdett — az érdekeit kerítések újabb rémü­letére. Tudniillik immár másodszor is kihajigáifták -a kerítéseket, azokat is, amelyeke! eiozőiog már helyreállítot­tak. Az útmenti vízvezető árkokból kihányt főidet a házak elé dobálták, mondván-, majd az érdekelt lakók el* szállíiják. Az útépítő vállalat ozuián nem volt hajlandó visszaállítani he­lyükre a kerítéseket­Magyar Béla és társai panaszát no- ivemöer IS-áakeltt leveliinkben további - lőttük az ózdi járási tanács ipari ás közlekedési osztályához. Miután a ta­nács levelünkre -nem válaszolt, novem­ber 26-án megsürgettük azt. H Decem­ber 15-én a tanács végre el is küldte felvilágosítását. A levél szószertnt így hangzik: f,Magyar Béla hódosesépány! dolgozó panaszát kivizsgáltuk és megállapítot­tuk azt, hogy az egri útfenntartó vál­lalat pótmunkáiban nem szerepel «, hi­dak és kerítések helyreállítása és meg- csinálása Hódosesépány községben, — csak az Ózd—járdáuházi műűt mel­letti vízelvezető árok kiásása. Panaszos valószínűleg azért követeli a híd és a kerítés helyreállítását, mert Járdán- háza községben ez megtörtént, de ezek a • munkálatok a pótköltségvetésben nem szerepelnek. Tehát Magyar Béla hódoscsépányi dolgozó panasza nem jogos, mert a;- vállalat csak oly munkákat végezhet el, amikre költségvetése van.'1 Az ózdi járási tanács azzal a fel­világosítással, mindenesetre, adós ma­radt, mióta szokás a költségvetések­ben pénzügyi fedezetet biztosítani az elkövetendő gondatlanságra,, oktalan kártevésre. A hódoscsépányi kerítések várhat­ják a pótköltségvetést.» I MáV miskolci ípzgatőságánafc befizetett 48 forintról... ;,A sátoraljaújhelyi agráregyótemi szakérettségis kollégiumnak vagyok gondnoka — írja Kaufmann Arnold. —• Kinevezésemet muH év októberében kaptam még a minisztériumtól. Felet­tes hatóságomtól kértem a MÁV arc­képes igazolvány kiváltásához szük­séges igazolást. Egyidejűleg az iga­zolvány kiváltásához befizettem 48 fo­rintot- Felettes hatóságom értesített, hogy az idevágó rendelkezés értelmében szeptember 1-től új igazolványt a MÁV nem ad hí. Ezután Hévéiben kértem a MÁV igazgatóságát, hogy a befizetett 48 forintot utalják vissza. A válaszban értesítettek, küldjem be a befizetést igazoló csekkszelvényt, mert csak úgy tárgyalhatják visszatérítési kérelme­met. Szerény véleményem szerint már itt kezdődött a bürokratikus eljárás. Mert mi szükség volt arra, hogy be- küidjem a szelvényt-, amikor a köny­velést osztályon azonnal megállapít­hatták volna, vájjon valótlan befi­zettem-e a kérdéses összeget, vagy sem. Ha nem fizettem, nyilván nem is tárgyalnak velem. Ha befizettem, — akkor miért szükséges a tárgyalás, hiszen igazolványt nem adnak ki, te­hát vissza kell utalni a nekem járó pénzt. Mindennek ellenére ajánlott levél­ben befcütdtem a jsért csekkszelvényt. Utána mély hallgatás. Ismételt levélbeli kérelmemre sem kaptam választ. (A porfókőltség eddig már 4 forintra rúgott.) Az elmúlt hónap 8-án hivatalos ügyben Miskolcon járván, személyesen is felkerestem a MÁV miskolci igaz­gatóságának menetkedvezmény osztá­lyát. Itt Egerváriné elvtársóő közötte velem, hogy százával vannak sz enyémhez hasonló esetek. A nekem jogosan visszajáró összeget majd a Nemzeti Bank utalja ki részemre. Ez körülbelül 3 hetet vesz igénybe. Mit tehettem, vártam türelmesen. A három hét eltelt, sőt újabb három bét is, a 4S forintot viszont még mindig nem kaptam vissza’*. Kaufmann Arnold kérdezi: vájjon hány forinttal kell még utazási és le­vélportó kiadásait tetézni, hogy befi­zetett pénzét visszakapja. ’Nem* lett volna egyszerűbb, ha „ MÁV mis­kolci igazgatóságának illetékes osztá­lya, ismervén a rendeletet, • befize­tett összeget nyomban visszaszármaz­tatta volna feladójának. No, persze, ez valóban igen egy­szerű lett volna!..., fi tiszamenti viztntiépilö vállalat táilyai tiaiQoióinait családi gátiéira A ti számén ti vízműépítö vállalat táilyai munkahelyéről több dolgozó de­cember hó elején panasszal fordult az Északmagyarorsz&g szer készt-őségéhez, hogy immár hosszú ideje nem folyó­sítják részükre a családi pótlékot, ho­lott a szükséges okmányokat időben beiküldték. Személyesen is reklamáltak a miskolci főépílésvezetöségnél." De­cember 8-án kelt érdeklődésünkre a tiszamenti vízműépítö vállalat körzeti f&épitósvezetősége december 20-án < keit válaszában megállapította, hogy Krulák Mihály, Bowsing Károly-, La- boda Mihály, Hansel Pál, Bolett Já­nos. Dudovics ‘István családisegélyét vaióban néhány hónapja nem folyó­sítják. A vállalat csak 1952 november " 1-el lett SZTK kifizető hely, addig a csa ládi segélyeket az SZTK folyósította. „Táilyai munkahelyünket — szól a le­vél — a vízépítő vállalattól vettük át a fizikai dolgozókkal együtt, akikéi volt vállalatuk részben kijelentett az SZTK-ból, részben nem. A kijelenté­sekről bennünket nem értesített, így aztán az SZTK a családi segélyek ki­fizetését beszüntette.*’ A körzeti fő- épftésvezeiőség-, kétségtelenül, több­ször eljárt az SZTK-öan, hogy a dol­gozók panaszát orvosolja. „A panasz orvoslását az gátolta, hogy az üzemi kifizető helyek létesítésével kapcso­latos decentralizáció az SZTK-t any- nyira igénybevelte, hogy az egyéni sé­relmek orvoslását már ar. új kifizető helyekre bízta... .„Mindezek ellenére a fent felsorolt dolgozók sérelmét annyira komolyan vettük, hogy' a szalktársak részére három,hónapi csa­ládi segélyt folyósítót lünk addig 1s, míg az SZTK-ból befutó kartonok alapján ügyüket véglegesen rendezni tudjuk.’* A tiszamenti vízműépítö vállalat körzeti vezelőségének megnyugtató válaszát közöltük az érdekelt dolgo­zókkal. Január 5-én B táilyai munkahelyről újabb levelet írtak, amelyben ismétel­ten közük, hogy több dolgozó — VI- rágh József, Perjést József, Bozsing Károly, Laboda Mihály, Rolo.k Já­nos, Hooser Pál, Kruták Mihály — családi pótlékjai még mindig nem ren­dezték, többen mén- a múlt év VT., VII. havi családi pótlékot .sem kapták meg. Miért nem orvosolják véglegesen és kielégítően a táilyai munkahelyen dolgozók jogos panaszát?.. Eötvös Lóránd torziós ingája és más érdekességek a miskolci műszerkiállításon Á műszerkiállítfig megnyitásától már csak néhány nap választ el ben­nünket. A MSZT Deák Ferenc utcai székhazának termeiben serény munka folyik. Egyre nagyobb méretekben bontakozik ki az impozáns kiállítás. A kiállítás nemcsak azt kívánja szemléltetni, hogy milyen magas fo­kon álf a magyar műszeripar-, hanem bemutatja azt a* utal Is, amelyet a magyar műszergyártásnak be kellett járnia, amíg mai fejlettségét elérhet­te. Régi mértékek a XVII. és XVIII. századból, a XIX, század közepéről származó világhírű Kruspér-féle mér­leg, melyen egy kilogramm súlyt tízez­red gramm pontossággá] lehet lemérni és akkor technikát remekműnek szá­mított *z egész világon, az első Bláthy- féle áramszámláié és Eötvös Lóránd, világhírű fizikusunk eredeti torziós ingája mind látható lesz a kiállítá­son. A kiállítást ünnepélyes keretek kö­zött január 11-én, vasárnap délelőtt 11 órakor nyitja meg dr, Sályi Islván, a Miskolci Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem rektora. A kiállítás vasárnap 1 órától kezdve tekinthető meg. 250 énei ezelőtt jelent meg az első nyomtatott orosz újság 250 évvél ezelőtt jelent meg Moszkvában qZ első orosznyelvü újság, a „Vjedomosztyi’*. Az első két számot 1. Péter parancsa ér­telmében'ezer példányban nyom­tatták ki. Lengyelországban 27.100 könyviár működik Lengyelországban az elmúlt évben több mint 27.100 könyvtár és fiók- könyvtár működött. A könyvtárak könyvállománya 1952-ben 3.300.000 kötettel gazdagodott és most 16.600.000 kötetből áll. A múlt év­ben az olvasók száma meghaladta a 2,252.000-et. Fásít a Karakó-brigád K arakó Ferenc révleányvári fá. sítási felelős a múlt év nyarán munkaverseny­re kihívta megyénk valamennyi fásítási fe. Iflpset. Vállalta közsé. gíik fásítási tervének maradéktalan teljesí­tését, valamint az elül. tetett csemeték ápolá­sát és. védelmét. Fel­ajánlási!. teljesítése ér­dekében egész évben fáradhatatlanul dolgo. zott. Különösen jő munkáit végzett októ­ber végén. Fásítási bri. gádot szervezett. A brigádtagokkal iészle. fceeen megbeszélte a fásítási tervet. Ennek eredménye, hogy a község területén 38 ezer csemete fát és 8 ezer süháng fát ültet­tek el. A tervteljesí- téi&ben így nemcsak, g. ricsei járásban, hanem a megyében is élre ke. rültek. A brigád a fásí­tási munkák be. fedezésével felajánlotta, hogy más községek­nek is segít. Vállalták még 50 ezer csemete ültetését. ígéretüket valóra váltották, sőt 110 ezer csemete gon­dos kiszedésével az er. dőíejepitő állomás terv. teljesítését is elősegí­tették. A Karákő.brigá/1 fásítási tervét 220 százalékra teljesí. tette. Munkájuk mel­lett Sorra látogatták járásuk összes fásítási felelősét, átadták mun. kamódszerüket. Ami. kor Zemplénagárdon, Láoacséken és Dámő- con veszélyben forgott a fásítási terv teljesí. tése,. a brigád tagjai kerékpárra, ültek es se­gítségére siették az említett községek fá­sítási felelőseinek. Újabb 15 hektár terű. létén 92 ezer csemete fát ültettek el. Karakó Ferencet ki­váló munkájáért ta­vasszal a megye leg. nagyobb mezövédő er. dősávja fásításához he. lyezik. Karakó elvtárs ezt a megbízatást örömmel vállalja ás büszke arra, hogy munkájával segítheti a terméshozam növelé­sét. ÍZ arakő Ferenc és brigádja Jó pél. dájáit kövesse me­gyénk valamennyi fá. sítási felelőse. Minden fásítási felelősnek be. csületbeli kötelessége, hogy lelkiismeretes jó munkával, időben, ma­radék nélkül teljesítse fásítási tervét. BISZfÖKA, GBZA Salzburgban luxusvárosi építenek az amerikaiak Salzburgi lapok jelentései szerint Salzburgban rövidesen megindulnak az amerikai főhadiszállás úgyneve­zett „polgári városának“ építkezései. Annak ellenére, hogy Salzburgban jelenleg 14.000 család él nyomorta. nyákon, osztrák pénzen építik az amerikaiak luxusvárosát. Salzburg amerikai laktanya-várossá válik — írja a „Salzburger Tagblatt“, majd hozzáfűzi: „Az amerikai katonává, ros építése élesen megcáfolja az amerikai megszállóknak, és a kor­mánynak az államszerződés gyors megkötésére irányuló állítólagos vá­gyát. Ki gondolná komolyan, hogy valaki csupán azért épít hatalmas katonai várost, hogy azt rövid időn belül elhagyja.“ 4S0.000 prostituált Japánban A japán asszonyok követelik, hogy Japánban szüntessék meg a prostitúciót. A prostituáltak száma 450.000.re tehető. A pros­titúció különösen azokban a vá. rosokban terjedt el, amelyekben, amerikai helyőrség állomásozik. Len in-emlékmű lesz A minisztertanács szerdán közzétett határozata, amely szerint Budapes. ten Vlagyimir Ujics Leninnek, a vi­lág proletáriátueji lángeszű tanító, mesterének, a győzelmes Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom vezé. rónék, méltó emléket emelteti Buda. pesten — egész dolgozó népünket határtalan örömmel tölti el. A szobrot 1954 január 21.én, Le. nin halálának 30. évfordulóján avatják fel. Pártunk, kormányunk tudatában van annak a nagy mű­vészi feladatnak, amit ennek az emlékműnek megalkotása jelent. Elénk bizonysága ennek az, hogy a pályázat kiírására és a pálya­művek elbírálására alakított kor. mánybizottság élén maga Rákosi elvtárs áll. Szebb, nagyszerűbb fel. adatot aligha kaphat művész, mint a Lenin emlékmű megalkotása. A történelem halhatatlanjai között is első helyen áll az ő nemes, harcos alakja, azé az emberé, aki egész életét a proletariátus magasztos ügyének, a kapitalizmus megdön. tésének, a népek felszabadításá. bazánk fővárosában nak szentelte és aki tántoríthatat. lan céltudatosságával, lángeszével elvezette a cári Oroszország népeit az egész emberiség történelmében fordulatot jelentő Nagy Októberi [szocialista .forradalom győzelméhez. Ez a győzelem vált kiapadhatatlan új, meg új erőt adó forrásává az elnyomott népek szabadságharcá­nak, ez a győzelem forrása a szov. jet nép hatalmas, megdönthetetlen erejének, amelynek köszönhetik az elnyomott magyar milliók is sza. hódságukat, mai boldog életüket ragyogó jövőjüket. Hazánk fővárosában már ott díszeleg Sztálin elvtárs impozáns szobra a magyar képzőművészet fejlődésének gyönyörű eredménye. Az új omlékmű.pályázaton részt, vevő szobrászművészeink ismét nagyszerű feladatot kaptak. Bizo. nyos, hogy művészeink az új fel. adat jelentőségének tudatálban olyan művet alkotnak majd, amely, re büszke lesz a magyar dolgozó nép és amely dísze lesz egyre szépülő, növekvő gyönyörű fővárosunknak. Vasárnap nyílik meg Miskolcon a „Rákosi elvtárs harcos élete" című kiállítás A Magyar Munkásmozgalmi intézet Miskolcon is megrendezi a ^Rá­kosi elvlárs harcos élete’1 című kiállítást, amelynek anyaga képekben és különböző dokumentumokban bemutatja Rákosi élvtárs életét. A dolgozók a kiállított anyagból megismerhetik Rákosi elvlárs ifjúságát, a munkásmoz­galomba való bekapcsolódását, a Tanácsköztársaság alatt kifejtett munká­ját, gz illegális kommunista párt harcait a Horthy-fasizmus idején. A kiállítást ünnepélyes külsőségek között január 11-én, vasárnap dél-1 előtt 11 órai kezdettel nyitják meg a városi tónácshdza nagytermében. Felállítják Budapesten Dóssá György és Ady Endre asobrát A népművelési minisztérium és a budapesti városi tanács végrehajtó- bizottsága pályázatát hirdet múl­tunk két nagy alakja: Dózsa György, az 1514.es parasztforrada­lom vezéré és Ady Endre, a nagy forradalmát költá emlékének méltó megörökítésére. Az Ady emlékmű 1953 novemberében,, a Dózsa emlék­mű pedig 1954 májusában kerül fel­állításra. Mindkét pályázat nyilván«^ A pl. lyamunkák beküldésének határideje; Az Ady szobor pályázatánál 1953. március 31., a Dózsa szobor pályá­zatánál pedig 1953 június 1. A részletes pályázati feltételeket a népművelési minisztérium és a buda. pesti városi tanács végrehajtóbizott. sága a sajtó utján fogja közölni. Nagib kabinetirodájának főnőké angolelienes kijelentéseket lett Az AFP kairói híre szerint Abdel Hakim Amer, Nagib tábornok kabi­netirodájának főnöke vasárnap a sajtó képviselői előtt kijelentette: „Első és legfontosabb célkitűzésűnk az angolok eltávolítása Egyiptomból és Szudánból.“ Újabb barbár amerikai légitámadás Phenjan ellen Az amerikai légien® Január 6.ra virradó éjjel újra támadást inté. zetit Phenjan keled része ellen. Sok nehéz bombát dobtak a phenjanii la­kosok házaira. Előzetes számítások szerint több minit ölvén ember meg­halt, vagy megsebesült és sok lakás romöadölt TÉLI MUNKÁK A SZOVJETUNIÓBAN A Szovjetunióban az építőmunkatélen sem szünetel. Moszkvában a Dorogomilovszkaja-rakparton újabb magasépület készül. A 31 enide. tesre tervezett szállodának már a 13. emeletén dolgoznak a gyorskezű szovjet kőművesek. Képünkön VaszlHj és Szergej Piskun kőműveseket látjuk, amint a szállodaépület külső falát újfajta kerámialapokkal fedik be. Távol-Keleten beláthatatlan erdőségek terülnek él, ahol sokmillió köb­méter cédrus-, juhar-, tölgy-, vörös fenyő- és jegenyefát termelnek ki népgazdaság szükségleteire. Habarovszk határvidékén többtucat erdőipa gazdaságot létesítettek. Ezek a. legkorszerűbb gépekkel vannak felszerelve, Az erdőipari*gazdaságokon a fadöntéstől kezdve a raktárra szállításig gépek segítségével végeznek el minden munka folyamatot. Ä képem közelítés g, horszki erdőipari gazdaságban. Balról- a mozgó vili lanytelep láthatós 2. ft

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom