Észak-Magyarország, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-08 / 6. szám

2 ESZAKMAGYARORSZÁG CsOtőrWk, J95S. Jaan&r 8. Ünnepélyes keretek között ma kezdődik a csehszlovák filmhét rÁ magyar-csehszlovák kulturtPis 'egyezmény megkötése óta mind a művészet és irodalom, mind a tudó. rruiny és a tömegkultúráiig mozga­lom terén számos kapcsolat épült ki a baráti csehszlovák nép és a ma~ gyár nép között. E kapcsolatok el­mélyülését jelzi az idén megrende­zendő második csehszlovák filmhét, amelynek tartama alatt hazánk több min! 300 mozijában a csehszlo­vák filmgyártás több új kiváló al­kotását és sok' már ismert kiemel­kedő filmjét mutatják be- Megyénkben a csehszlovák film­hét ünnepélyes megnyitása a mis­kolci Béke-moziban less ma, csü­törtökön este. Az ünnepségen mél­tatják a csehszlovák filmművészet edáigi nagyi(dmtőségü eredményeit. A megnyíló műsorán a „Gőgös hercegnő'' című tn ege film szerepel, amely a nemzetközi filmfesztiválon a mesefilm diját nyerte el. A film meséje egyaránt tanulságos felnőt­teknek és gyermekeknek. Dolgozóiak szeretettel várják a film bemutatá­sát és további előadásait annál is inkább, mert az eddig látott cseh­szlovák filmek kivívták a megbecsü­lést és szereteted * szomszédos ba­ráti nép filmművészete iránt. Miskolcon kívül megyénkben még a következő helyeken mutatnak be a filmhét tartama alatt csehszlovák filmeket: 9—10-én özdon a „Császár pék- je”. 10—11-én Ifőcsön és Edclény- ben a „Lányok beleszólnak”, Felső- dobszdn a ?,Megnrélozottak“, Kesz- nyétenben a „Fiatalok", Parasznyán a „Császár pékje”, iSzendrőn a ’’Sö­tétség”, Mucsonyban a „Vallomás“, Fzuhalcállón a „Traktorista lány", T.egyesbényén a „Májusban történt”, Kurityánban a „Vallomás”, Diós- pyőrvasgyárban az ,,Vj Csehszlová­kia" című filmet pergetik. Szajfuddin Kicsiu beszéde Moszkvában a nemzetközi Sztánn-békedíi átvételekor Engedjék meg nekem, hogy szív. böl jövö mély hálámat fejezzem ki önöknek, amiért abban a megtisztel, tetősben részesítettek, hogy felvet­tek engem a világ legkiválóbb em­berei, a nemzetközi Sztálin-békedíj. jal kitüntetettek kis csoportjának tagjai közé — kezdte beszédét Száj. íuddin Kicslu dr., majd hangsúlyoz. ta, hogy az ö személyében azt a sokezer indiai békeharcost tüntették ki, akik önfeláldozó munkájukkal elősegítették a békemozgalom meg­teremtését Indiában. A nemzetközi Sztálin-békedíj való. jában azt a sokmillió indiai embert illeti, akik tetteikkel megmutatták a világnak, soha nem engedik meg, hogy az imperialista hatalmak ag­resszív céljaik érdekében használják fel őkeit. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy India nevében átvehettem ezt a kitüntetést. Hiszem, hogy az a tény, hogy in. diai ilyen díjat kapott, széles utat nyit India és a Szovjetunió baráti kapcsolatainak megerősítése terén. Engedje meg Elnök Ur, hogy az ön személyén keresztül juttassam kifejezésre az egész szovjet nép iránti szeret etemet és hálámat. Az a díj, amellyel önök kitüntet­tek engem, annak a nevét viseli, akit minden békeszeretö ember tisz. tel — Sztálinnak a nevét. Biztosítom önöket, hogy megte. szék minden tőlem telhetőt, hogy méltó legyek erre a díjra, amely annak a nevét viseli, akit a legkülönbözőbb országokban milliók és milliók a legjobban szeretnek és tisztelnek és aki egész életét a béke ügyének szenteli. lsepes Ducios elvtárs beszéde a francia parlamentben a René Alávernek adandó felhatalmazás vitáiéban Jacques Ducios elvtáre, a Francia Kom­munista Párt titkára kedden este a fran­cia nemzetgyűlés ülésén nagy beszédet mondott a jelenlegi kormányválságról. Ducios elvtárs bevezetőben rámutatott: a Pin ay- kormány bukását az okozta, hogy a tömegek egyre inkább szem­befordulnak az uralkodó körök hábo­rús politikájával, «melynek követkeKnienye a dolgozók foko­zódó nyomora. A Pmay kormány tevé­kenységét — hangsúlyozta — a francia kommunisták és általában a hazafiak ül­dözése és az északafrikaj népek elleni terror jellemezte. A Francia Kommunista Párt szolidaritásáról biztosítja a függet­lenségükért küzdő gyarmati népeket. Ducios az indokínai háborúval foglal­kozva megismételte a Francia Kommu­nista Párt javaslatait. A Francia Kommunista Párt titkára & továbbiakban NyugafNémetország fel. legyverzésének kérdésével foglalkozott. „A békét nem a Szovjetunió fenye­geti — emelte ki Ducios —, hanem a Franciaországban és szene Nyugat- Európában épített amerikai támasz« pontok. Ám a béke erői mindenütt meg tudják hiúsítani a háborús uszítok terveit. Ne feledkezzünk meg, hogy Franciaországot szövetségi és kölcsönös segélynyújtási egyezmény köti a Szovjetunióhoz. Beszéde végén a francia nép egyre erő­södő egységmozgalmával foglalkozott és megbélyegezte az áruló jobboldali szocia­lista Vezetőket, akik kerékkötői érmék az egységnek és különösen a munkásosztály akcióegységének. „Az egységgel, az egy­séges cselekvéssel képesek esik megvédeni önmagukat a francia dolgozók — mon­dotta Ducios elvtárs. — Ettől az egység­től függ, hogy olyan kormány jöjjön létre, amely megfelel Franciaország érde­keinek.“ fl francia nemzetgyűlés megadta a felhatalmazást René Mayernek A londoni rádió jelentése szerint a francia nemzetgyűlés szerdán reggel 389 szavazattal 205 ellenében megadta a fel­hatalmazást René Mayernek, hogy meg­alakítsa az új francia kormányt. René Mayer a gaulleisták szavazataival élte el a többséget. Hz 1353—54. évi borbeadásról szóló intézkedések fokozottabban figyelembe veszik a termelés helyi viszonyait Az 1953. évi állatai begyűjtésről szóló törvényerejű rendeletben a ta­valyihoz viszonyítva is fokozottab­ban érvényesül az igazságos tehervi­selés q^-e és a rendelet még fokozot- tabbani figyelembe veszi a termelés helyi viszonyait Ez a begyűjtési ren­deletnek a borbeadást szabályozó in­tézkedéseire is vonatkozik. Döntő változás a.z 1953—54. évi borbegyüjtésüen, hogy a kötelezettség megállapílása szempontjából nemcsak a járások, de egyes községek és vá­rosok is külön besorolhatók valamely tájegységbe. Ugyanakkor az elmúlt évivel szemben nem négy, hanem öt tájegységet állapít meg a rendelet. Például a zalamegyei letenyel járást az új rendelet a IV-es tájegységbe so­rolta be, de egyes községei a termelés kedvezőtlenebb helyi viszonyai miatt * II. és III. tájegységhez tartoznak, r; Másik előnye az új borbegyüjtést szabályozó intézkedéseknek az, hogy a kötelezettséget kétszáz négyszögölen­ként állapítja meg, — de a négyszáz négyszögölnél kisebb szőlőterületek mentesek a beadási kötelezettség alől- Változást jelent a begyűjtési ren­deletben az is, hogy az idén a kivetés nem Malligand-fokban, hanem liter­ben történik. Ez -azonban lényegében csak a tervfelbontásokbal kapcsolatos munkák egyszerűsítése érdekében je­lent változást. A törvény Ugyanis a li­terben meghatározott normák mellett azt is megállapítja,, hogy ezek 11-5 Malligand-fokos borra vonatkoznak, tehát ugyanúgy, mint az elmúlt évben, ha valaki magasabb Mailigand-fokos bort ad he, kevesebb litermennyiséget, ha pedig ennél alacsonyabb fokú bort ad be, akkor több litermenny iséget kell beadni, Oktatási segédanyag A h ol lioz tulajdonnak az össznépi tulajdon színvonalára való emelése, mint a kommunizmusba való átmenet egyik előfeltétele hető meg (amelyet a tőkésekkel szemben A történelem során először az orosz proletariátus döntötte meg a tőkések hatalmát — Lenin és Sztálin nagy párt­jának vezetésével, szövetségben a dolgozó parasztsággal. A megszerzett hatalmat mindenekeló’tt arra használta fel, hogy a tőkéseket kisajátítsa, a termelési eszközö­ket társadalmi tulajdonba vegye; tehát megteremtse a gazdaság új, szocialista formáit, a szocialista termelési viszonyo­kat- * Mi a szocialista termelési vfszcüvsk lényege ? „A szocialista rendben a termelési vi­szonyok alapja a termelési eszközök tán sadalmi tulajdona. Itt már nincsenek sem kizsákmányolok, sem kizsákmányoltak. .. Az emberek egymáshoz való viszonyát a termelés folyamatában itt úgy jellemez* keljük, mint a kizsákmányolástól mentes dolgozók elvtársiam egy ül t m üködé s ének és kölcsönös szocialista segítségének viszo­nyát. Itt a termelési viszonyok teljes összhangban vannak a termelőerők álla­potával,, mert a termelési folyamat társa* dahni jellegét alátámasztja a termelési eszközök társadalmi tulajdona. Ezért a Szovjetunióban a szocialista termelés nem ismeri az időszakonként visszatérő túltermelési válságokat ... Ezért a termelőerők itt gyorsított ütemben fejlődnek, mivel a velük- össz­hangban lévő termelési viszonyok szabad teret engednek fejlődésüknek(Sztálin: A leniniznius kérdései. Szikra, 1952. 694— 695. old.) A szocialista tulajdon lényegében két úton jött Jetre. Ebből következik, bogy a szocialista tulajdonnal»: két formája léte­zik: az állami-össznépi tulajdon és a szö­vetkezeit kollioztujajdon. A tőkések tulaj­donában lévő termelési eszközöket a szo­cialista állam kisajátította, az egész nép tulajdonává tette. Azonban igen jelentős volt Oroszországban — mint nálunk is — a kistermelők (mindenekelőtt a dolgozó parasztság) súlya a termelésben. A dol­gozó parasztság, a munkásosztály legfőbb szövetségese, maga is dolgozó, ezért vele kapcsolatban egészen más politikát kell a szocialista államnak folytatnia, mint a tőkésekkel szemben. Az önkéntesség és fokozatosság elvének szigorú, betartásával, nagyfokú állami támogatással szövetkeze­tekbe kell tömöríteni a dolgozó paraszt ságot, A szocialista tulajdon két formájáról beszélve, hangsúlyozni kelj, hogy bár -fej­lettségben különbség van a két forma kö­zölt, mégis a lényeg, hogy mindkét forma szocialista tartalmú. # II tíiinlő különbség a szocialista tulajdon két formája között abban áll, hogy a kolhoz csoporttulajdon, nem az egész nép tulajdona, a kolhoz saját tagjai munkájával maga rendelke­zik. Bár a föld, valamint a legfontosabb munkaeszközök, amelyekkel dolgozik (traktor slb.) össznépi tulajdonban van­nak. de az épületek, a vetőmag a kolhoz tulajdonában vannak és a megtermelt ter­mékekkel nem az egész társadalom, ha­nem maga a kolhoz rendelkezik. Ugyan­csak nem az állam rendelkezik a kolhoz­parasztok személyi, háztáji gazdaságával sem. Ezért a kolhozok termékeiket áru­ként, pénzért adják el a városnak. Ter­mékeik egy részéve] az állom iránti köte­lezettségeiket teljesítik, termékeiknek egy másik részét felvásárló szerveknek adják el, vagy a kolhozpiacon értékesítik... „... az állam csak az állami vállalatok termékeivel rendelkezhet, a kolhozok ter­mékeivel viszont csak a kolhozok rendel­kezhetnek úgy, mint sajátjukkal. De a kolhozok nem akarják termékeiket más­ként elidegeníteni, mint áruk formájában, amelyekért cserébe meg akarják kapni a nekik szükséges árukat.“ (Sztálin: A szo­cializmus közgazdasági problémái a Szov­jetunióban. Szikra, 1952. 18. old.) Ez viszont azt jelenti, hogy a szocialista állam nem szabályozhatja utasításjellegü tervekkel a társadalom termelésének egé­szét rá az egész termékmennyiség szét­osztását, hiszen a kolhoz termékeinek je­lentős részéved teljesen szabadon a kolhoz rendelkezik, szabadon dönti el, vájjon el­fogyassza vagy értékesítse, termelési szer­ződést kössön, a felvásárló szerveknek adjai el, vagy a kolhozpiacra vigye ezeket a termékeket. Ugyancsak semmi előírás nincs arra vonatkozóan, milyen áron érté­kesítheti a kolhoz snját áruit. A kolhoz­piacon az árakat a kereslet-kínálat inga- doztatja. (A szocialista állam természete­sen igyekszik felmerni a kolhozok eladás­ra szánt áruinak forgalmát, valamint a kolhozoknál jelentkező vásárlóerőt, be­építve ezeket az adatokat a népgazdasági tervbe. Sőt különböző gazdasági eszközök­kel — pl. árukészleteivel — igyekszik biz­tosítani azt, hogy ezek a becslések tényleg valósággá váljanak.) A kolhozokban is szocialista termelési viszonyok vannak: k kizsákmányolásmen­tes elvtársi segítség viszonyai. A kolhozok óriási fölényben vannak a kapitalista mezőgazdasági üzemekkel szemben. A kol­hozok léte lehetővé és szükségszerűvé te­szik a tervgazdálkodást a mezőgazdaság­ban s a fejlődésnek olyan itteniét bizto­sítják, amely eddig teljesen elképzelhetet­len volt. A termelés gyorsütemü fejlődése mellett lehetővé válik a parasztság anyagi és kulturális felemelkedése is, szemben ft kapitalista jnezőgazdasággal2 amelyben a termelés fejlődésének lassú növekedését a parasztság egyre fokozódó elszegénye­dése kíséri. „... a kolhozrendszcrben a parasztok közösen dolgoznak .. ., korszerű szerszámok, traktorok és mezőgazdasági gépek segítségével, saját magúknak cs saját kolhozaiknak, tőkések és földbirto­kosok, kulákok és spekulánsok nélkül, dolgoznak azért, hogy napról-rwpra javít­sák anyagi és kulturális helyzetüket. •, Itt az új rendben, a holhozrendbm, a kor­mány munkás- és parasztkormány, amely a munkásokat és a parasztokat támo­gatja...” (Ssatlin: A leninizmus kérdé­sei. 526. old.) I szovjet mezőgazdaság előtt ma fcízeoeti kérdés a terméshozam növelése, a fokozott gége- sites és a mezőgazdaság villamosítása; a szovjet nép egyre nagyobb ütemben való­sítja meg a természetátalakítás sztálini tervét, az öntözési rá fásítási terveket sth. A termelőerők fejlődése hatalmas lendü­letű a mezőgazdaságban is és még nagyob­bak a célkitűzések az iparban a termelő­erők fejlesztése terén. A szocialista tulaj­don két formája, ha a szovjet állam nem valósítaná meg a sztálini útmutatást, a további fejlődés akadályává válna. Sztálin c]vtár9 új müvében megjelölte a kommunizmusba való fokozatos átmenet előfeltételeit- Megmutatta azt, bogy a kommunizmus — amelynek alapelve ' a szükségletek szerinti elosztás, a leg­nagyobb termelékenység, a termékeknek legnagyobb bősége alapján, a dolgozók öntudatának és kulturáltságának alapján —- kizárja a szocialista tulajdon két for­májának létezését, a fogyasztási cikkek áruvá válását. A szükségletek szerinti el­osztáshoz az kell, hogy a társadalom tel­jes termelésével és az összes megtermelt termékek szétosztásával központi össznépi gazdasági szerv rendelkezzék. Ez pedig feltételezi az egységes szocialista tulajdon létrejöttét. „Persze, amikor majd a két fő termelési szektor, az állami szektor cs a kolhoz-szektor helyén megjelenik egy mindent felölelő termelési szektor, amely­nek joga lesz orra. hogy az országban minden- fogyasztási cikkel rendelkezzék — az áruforgalom, „pénzgazdaságával" együtt a népgazdaság felesleges elemeként el­tűnik.“ (Sztálin: Ugyanott, 19. óid.) Tehát a kommunizmus, a szükségletek szerinti elosztás elve kizárja a szocialista tulajdon két formáját, feltételezi, hogy az. egész társadalmat az* össznépi tulajdon fogja át. Nem lehet megvalósítani a szük­ségletek szerinti elosztást, míg a társada­lom jelentős része olyan termelési egysé­gekben dolgozik, amelyek nem az egész nép tulajdonában vannak, míg az egész termelés és minden termék elosztása fe­lett nem rendelkezik a központi össznépi gazdasági ^gerv, asníg nincs biztosítva a termelőerők további, még nagyobb ütemű fejlődése az egész népgazdaságban. »Tévedés lenne azt hinni, hogy most el­hanyagolná a szovjet állam a kolhozok fejlesztését. Éppen ellenkezőleg. Az SZKP XIX. kongresszusa is a kolhozok maxi­mális megerősítését tűzi ki célul. (A ter­méshozamok növelése, a munkaszervezet erősítése, a közös vagyon növelése, az egyéni jövedelmek növelése stb.) A kol­hozok erősítése az alapja a kolhozok össznépi színvonalra való emelésének. Hogyan történik a koihoztulaidon össznépi színvonalra való emelése? Sztálin edvtáre munkájában körvona­lazza a legvalószínűbb utat. Addig, amíg meg nem szűnik teljesen a különbség a kétféle szocialista tulajdon között, addig valószínűleg létre fog jönni átmenetileg egy olyan szerv, amelyben képviseli magát az állami ipar és a kolhozok is, &s ez, az egész népgazdaságot képviselő szerv kezdetien csak számbaveszi az egész nép­gazdaság termelését, később pedig jogot kap arra, hogy maga határozza meg ezen termékek elosztásának módját. A dolog lényege az, Jiogy az egységes össznépi tulajdont nem lehet a kolhozok kisajátításával megvalósítani, . hiszen a .kolhoztulajdon nem kapitalista, hanem szocialista tulajdon. Tehát amint a kis* paraszt gazdaságnak szocialista tulaj­donná alakítása nem történhet államosí­tással, úgy a kolhoztulajdonraak átalakí­tása össznépi tulajdonná sem történhet ilyen módon. Az össznépi tulajdon meg­teremtése nemcsak kisajátítással teremt­alkalmsz a szocialista a Ham), hanem a szövetkezeti tulajdon fokozatos fölemelés« útján is. Ezért a feladat az, hogy a kolhozok fefcsiegeit at áruforgalom köréből, a piac­ról az állami iparral való közvetlen ter­mékcsere, a pénznélküK csere területére vigyék át. „Ahhoz, hogy a kolhoztulajdont az öss-jtépi tulajdon színvonalára emel­hessük, a kolhoztermelés feleslegeit ki kell rekesztendők az áruforgalom rendszeréből és be kell kapcsolnunk az állami ipar és a kolhozok közti termékcsere rendszerébe, Ez a lényeg.“ (Ugyanott. 97. old.) Tehát azt kell látni, hogy a közvetlen termék­csere szélesedésével az állam a termékek egyre nagyobb részével rendelkezik s így fokról fokra csökken a két tulajdon közti különbség. E közvetlen termékcsere csírái már megvannak a Szovjetunióban. Sztálin elv­társ éppen azt a feladatot tűzte, ki, hogy a közvetlen termékcsere már meglévő csíráit kell teljes erővel kifejleszteni. Hz Állami ipar és a kolhozait közti közvetlen termékcsere megszervezése nehéz és bonyolult feladat. Ehhez az szükséges, hogy ez a kolhozok számára is előnyös legyen, előnyösebb, mintha termékeiket pénzért adnák el. Ennek viszont előfeltétele, hogy az állam igen nagy mértékben rendelkezzék a fo­gyasztást szolgáló iparcikkekkel, amelyek­kel ki tudja elégíteni a kolhozok és kol­hoz,parasztok szakadatlanul növekvő igé­nyeit. Ezért a kolhozokkal való termclc csere, megteremtése nem-máról-holnapra szóló feladat, hanem csak fokozatéban le­het végrehajtani az árucsere kiszorítását, párhuzamosán az ipari — fogyasztási cikk — termelés és az állam kezében lévő készletek növekedésével. „Ez a rendszer a város által a falu rendelkezésére bocsátott termékek óriásiY növekedését követeli, ezért különösebb sietség nélkül, a város állni előállított termékek felhalmozódása arányában kell bevezetni, lépésröllepésre szűkítve az áruforgalom hatókörét és bő­vítve a termékcsere halikörét.“ (Ugyan­ott, 93. old.) Most a döntő feladat nálunk az, hogy előkészítsük * mezőgazdaság kollektivizá­lását, termelőszövetkezetekbe tömörítsük a dolgozó parasztságot, minden erővel megszilárdítsuk a már me,glévő termelő­szövetkezeteinket, előkészítsük a kapita­lizmus felszámolását a mezőgazdaság­ban is. Az ellenség most azzal a híreszteléssel is megkísérlői akadályozni és nehezíteni a szocialüánus építését, támadni tcrrnolo- -szövetkezeti mozgalmunk fejlődését, hogy „szövetkezeteinket nemsokára államosítani fogják“, hogy nálunk is „meghaladott álláspont“ a szövetkezetek fejlesztése. Az ilyen rágalmakat kíméletlenül le.kell lep­lezni, rámutatva az ilyen nézctoK ellensó. ges voltára. A mi feladatunk a termelő- szövetkezetek megteremtése, megszilárdí­tása és fejlesztése s ez még hosszú időn keresztül lesz a feladatunk. Nemcsak most, a szocializmus alapjainak lerakása idején, hanem a szocializmus • felépítése mán is a termelőszövetkezetek minden eszközzel való erősítése lesz a központi kérdés mezőgazdaságunkban. A termelő, szövetkezetek megteremtése jelenti nálunk a mezőgazdaságban a termelőerők és ter­melési viszonyok összhangjának megterem­tését és igen hosszú időn keresztül, egy teljes történelmi korszakon át — a szo­cializmus teljes időszakában — biztosítja a gyorsütemü fejlődést. Összefoglalva: a kommunizmust építő szovjet népnek 3 kommunizmus megvalósításához a teljes termelésnek központi számbavételét és el* osztását kell biztosítani. Éppen ezért iß el kell érni a kolhoztulaj donnák az ossz. népi tulajdon színvonalára való emelését« Ennek egyik legfontosabb problémája az, hogy meg kell szervezni az állami ipar és a kolhozok közötti közvetlen termékcserét, erőteljesen fejlesztve annak már meglévő csíráit úgy, hogy ez a kolhozok és a kol* hozparasztok számára is a legelőnyösebb legyen. Biztosak lehetünk abban, hogy a szovjet nép ezt a nagy történelmi fel"* adatot is sikerrel fogja megoldani. HOCH RÓBERT aspiráns . Levelezőink "\ill ám a i A sajó&zentpéteri dolgozók nevében kérdem, hogy községünkben miért in használható már napok óla * vezetékes rádió. A hangszóró hol böm- l, hol pedig teljesen elhalkul- Kérjük a~ erősítő állomást, hogy mielőbb üntesse meg a zavart okozó műszaki hibát. BALOGH SÁNDOR Sajószentpéter. * Leveleimet gyakran késve, vagy egyáltalában nem kapom meg. De. un bér 9.én Kalocsáról, december 19.én pedig Rudasról küldtek levelet memre, ez ehet azonban a mai napig sem kaptam meg. December -ről Tarnaméráról Írtak levelet, amely a bélyegző szerint I3-án érke. >tt Miskolcra. Ezt a levelemet csak december 17.én kézbesítették. Kérem a postát, vizsgálják meg panaszomat, annál is inkább, mert : másokkal Is előfordul. JUHÁSZ ZOLTAI*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom