Észak-Magyarország, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-06 / 4. szám
Kedd, 10SS. Januar s. ^aKMAGYARORSZAG 1 3 A diósgyőri Martin műszaki vezetőinek elsőrendű kötelessége a kemencék kihasználási fokának növelése és a grafikon szerinti termelés fokozása Répási GeJlért, az üzeni főmérnöke az évi feladatokról AZ UJ ÉV ELSŐ MŰSZAKJÁN valamennyi kemencénk felemelt adagokkal dolgozott. Már az első napon jelentkezett a régi hiba, a hulladékravárás, amely nagy mértékben gátolta a múlt évi terv végrehajtását is. Ezúttal a kemencék brigádjainak 8 órát kellett várakozniok hulladékra.' Sikerült’ azonban ezt a késést behozniok.. Úgy szervezték meg munkájukat, • lűgy a szállítmány megérkezéséig összegyűjtötték a Martinban heverő hulladékot és ezt adagolták. A konok megfelelő nyersvassal látták el a Martint, aminek az lett az eredménye, hogy az acélmű 107.1 százalékra teljesítette tervét. Legjobb eredményt a VH. kemence olvasztárai érték el 113.4 százalékos teljesítménnyel. Gácsi József brigádja 12 tonna acéllal szárnyalta túl napi előirányzatát. 1952-ben nagy feladutok álltak a Martin-acélmű dolgozói előtt! Most ebbe« az évben azonban még nagyobb feladatok várnak ránk. Január végén munkába áll a Martin-acélmű, sőt az egész ország dolgozóinak egyik büszkesége, a 180 tonnás buktatható kemence. Elsősorban ennek üzemeltetésével harcolunk éves tervünk sikeréért. Természetesen a ISO tonnás kemence előrelátható kezdeti nehézségeket jelent a műszaki vezetők számára s nagy feladatokat hárít mindany- nyiunkra. FELADATAINK LEGJOBB MEGOLDÁSÁRA dolgozóink javaslatait kértük s ezek birtokában előzetes tervet készítettünk a kemence munkájához. Nagyjelentőségű kötelességünk az acél minőségének megjavítása. Meg kell szilárdítani üzemünkben a technológiai fegyelmet. Egyszerű, közérthető szavakkal elmagyarázzuk minden olvasztárnak, csarnoki és vaskerti gazónak a technológiai előírásokat, amelyekkel az ac -b minőségét biztosítjuk. Megszigorítjuk az egysz. yi felelősséget mind a műszaki vezetők, mind nedig a műszaki középkáderek körében. A minőséggel kapcsolatos másik feladat a programszerüs,ég növelése. Ezt úgy akarjuk elérni, hogy megszigorítjuk az adagok ellenőrzését, fokozottabb gondot fordítunk helyes összeállításukra és a jó minőségű betétre. Meg kell javítani a laboratóriumok munkáját is. Es azért fontos, mert a gyakori ellenőrzés növeli a helyesebb összetételű acél gyártásának lehetőségét. Szükséges az acélgyártó művezetők szakmai tudásának állandó fokozása is. Emellett fontos, hogy az egyenletes minőséghez biztosítsuk a jobb műszaki feltételeket. A MÚLT ÉVBEN az egyik legnagyobb hiba volt. hogy gyakran változott a különböző adagok betétje és ennék következtében ingadozott az acél minősége. Fokozni kell az üzemben a rendet a tisztaságot. Különösen sok selejtet okozott a rendetlenség a tengelyacél gyártásinál. Úgy akarunk dolgozni ebben az évben, hogy Diósgyőr dolgozói büszkék legyenek a martinászokra. Nagyobbrészt megfelelő szakemberek állnak rendelkezésünkre. acélgyártó művezetőkben azonban hiány mutatkozik, melyet igyekszünk pótolni. Erősödött diszpécser szolgálatunk is. A MŰSZAKI VEZETŐK ELSŐRENDŰ FELADATA a kemencék kihasználási fokának növelése és a grafikon szerinti termelés fokozása. Ezévben csökkenteni akarjuk a daruk lekötöttségét, megszüntetjük felesleges munkájukat, mert a 180 tonnás kemence kiszolgálásához kevés a daru A salakkal való munkát egyszerűsíteni fogjuk, mert a daruk kapacitásának jó részét ez köti le. TERVEM AZ, hogy az új esztendőben minden erőmet az acélmű munkájának megjavítására fordítsam. El akarom érni. hogy a Martin munkájából minden hibát kiküszöböljünk és újabb sikereket érjünk el. Ennek a nagy célnak a megvalósítását lehetővé teszi, hogy’ martinászaink derekasan harcolnak a munkaidő minden percének kihasználásáért, a terv maradéktalan teljesítéséért. Megfeleiö eljárását a rozsszaimat !■ fel Tehet használni sllótaüármánynak Megfelelő eljárással szalmából la Ízletes ikH tápláló silótakamiányt le. hot készíteni. A nagybarátt állami gazdaságban péMául rozsszaImából készítenek silótakarmányt, úgy, hogy a négy.öt centiméter hosszúságra megvágott szalmához meleg (szeszgyári burgonyamoslékot és kellő mennyiségű takarmány-élesztőt kevernek, s etet harminchat órán át erjesztik. Ehhez a silótakarmányhoz cgy-égy tehénnek naponta tiz kg. takarmányrépát adnak. Az ilymódon elkészített silótakar mány tápértéke felér a közepes minőségű szemps abrak takarmányéval és a szarvasmarhák jó étvággyal fogyasztják el. Munkában a libatömő gép • A mczőnagymihályi állami gazdaságban nagy sikerrel alkalmazzák a liba- tömő gépet. A gép kísérleti példányát '& átlát*' egészségügyi intézet készítette el. A mezönagymi- kályi állami gazdaságban a kísérletek alapján a gyakorlati követelményeknek megfelelően módosították a gépet, így az a liba■ tömés mellett kacsatömes- re is alkalmazható. A hizlalóba fogott kacsák és libák tömésére alkalmas gép asztalra szerelhető. IS égy vaskereken nyugvó hengeralakú, testiből áll, belsejében a húsdarálóhoz hasonló spirális menetű tengely viszi előre a töméshez használt kukorica-darát.. A darát a'liba, vagy kacsa begyébe a gép elején Lévő csőre húzott másfél centimeter átmérőjű 35—40 cm hosszú gumi.- csövön keresztül juttatják. A gép előnye, hogy kézi- tömésnél gyalcori fulladást teljesen kizárja. Az áilat a tömés alkalmával nem törődik. Kiváló a dara értékesítése is. Jellemző erre, hogy a gépi tömés során a libák naponta 10—15 dg súlygyarapodást érnek el. A hízáshoz szükséges 6 heti tömési időt 3 hétre tudták csökkenteni. A gépi töméssel jelen tős kukoricamegtakarítást érnek M, A kézi tömésnél felhasznált 25 kg kukorica helyett gépi töméssel egy liba ki hizlalásához csak 14—15 kg kn- koricadarára twm szükség• Emellett rengeteg időt lehet megtakarítani. Egy egv liba, vagy kacsa egyszeri tömése mindössze másfél percig tart. A mczőnagymihályi állami gazdaságban eddig 600 libát hizlaltak tömő- gép segítségével. A közeljövőben az állami gazdaság tapasztalatai alapján a termelőszövetkezeti csoportoknál és a begyűjtő vállalatok hizlaló telepein is bettezetik a gépi tömést. Kövessen a vetessen eienjaronat a mezőkövesdi és ózdi járás dolgozó parasztjai Megyénk dolgozó parasztjai az időjárás nehézségeit leküzdve harcolnak oz őszi vetés és mélyszántás elvégzésében mutatkozó lemaradás beliozá- káért. A vetési nrun/kák pótlása nagy lendületet vett december végén és 8z új esztendő első napjaiban. Újév napján 8 járásban vetetlek őszibúzát Szép eredményt értek el ezen a .napon a putnöki járás községeiben, ahol 50 holdon, 2-án pedig 60 holdon vetettek őszibúzát. Másodikén 10 járásban közel 500 holdat vetettek be őszibúzával. Jó eredményt értek el a szerencsi járás dolgozó parasztjai is, akik 133 holdon és az abaújszántól járás dől* gozó parasztjai, akik több mint 300 lioldon Tetettek őszt gabonaféléket. A szerencsi járás községeiben Mezőzom- boron, Ttaktaszadán, Tnktabarkányon és Monokon -vasárnap is velettek. December 26-től .január 3-ig jó eredményt ért el a sátoraljaújhelyi és R miskolci járás. A ternjelőcsoportok között a lemaradását teljesen behozta a szentsirooni ,,Béke‘’ tsz és a bereti „Rákóczi” tszcs, Uppony község dolgozó parasztjai is teljesen befejezték az őszi vetést. Gadna község dolgozót értekezleten beszélték meg, hogyan hozhatnák be a vetés terén mutatkozó lemaradásukat. Elhatározták, hogy azok n dolgozó parasztok, akik már elvégezték a szántást és vetést, vetőmaggal és fogattal segítik a lemaradókat. Lemaradás mutatkozik azonban még mindig a mezőkövesdi és az ózdi járásban. Domaháza község dolgozó parasztjai súlyosan megkéstek a vetésterv teljesítésével. Eredményesen folyik az őszi vetésekkel egyidőben a mélyszántás is. A múlt héten több mint 100 lioldon végeztek mélyszántást a megyében. A* abaújszántól járásban 30 holdat szántoltak fel. Az elmaradt vetések bepótlásában december 25-tői január 3-lg a következőképpen alakult a járások versenyének sorrendjei 1. edelényl 2. abaújszántól 3. putnokj 4. miskolci 5. szerencsi 6. mezőkövesdi 7. mezőcsáti 8. encsí 9. szikszói 10. sátoraljaújhelyi 11. ózdi 12. sárospataki 13. rirsoi A MPlifiLIZMUS ~ JOGFOSZWTS&G. ÉHÍNSÉG, HÁBORÚ A „Pravda“ „A kapitalizmus — jogfoszt ottság, éhínség, háború“ kő. zös cím alatt több cikket és sok adatot közöl a tőkés országokban élő dolgozók és a gyarmati népeit súlyos helyzetéről. James Allen, az egyik cikk szer. zöje a többi között ezeket írja: Az útóbbi két évben a legnagyobb amerikai társaságok nyereséget hl. vataJos adatok szerint elérték a negyvenkét milliárd dollárt meghaladó évt színvonalat. Ez kis buján kétszeresen haladja meg az 1948. évi nyereségeket. A monopóliumok nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy inég nagyobb mértékben kibővítsék a hadiipart, a kisebb nyereséget hozó közszükségleti cikkeket gyártó ipar. ágak el sorvasztása útján. E cikkek termelése 1952-ben harminchét szá. zalékkal alacsonyabb volt, mint 1950. ben. A monopóliumok áldozatai a far. merek is. 1947 és 1952 között a far. merek reáljövedelme harminc száza, lékkai csökkent. Az egyenes adók a második világháborút megelőző idő. szakhoz képest több mint tizenkét, szeresen növekedtek — állapítja meg James Allen. * 1939-hen uz Egyesült Államokban az egy fore e?ő hadikiadások átlagosan 8.3 dollárt tettek ki. A koreai háború kirobbantása mán — 396 dollárra emelkedtek, az 1952—53-as költségvetési évben pedig már meghaladják az ötszáz dollárt. * A Bruckbigs intézet ,,Az Egyesült Állama/: lakosságának egészségi állapota“ címmel szemlét közölt, amelyben megállapítja: ..azoknak az amerikaiaknak a száma, akik krónikus megbetegedések, nyomorékká válás, továbbá komoly látási, vagy hallási zavarok * következtében elvesztették munlcaképességüket, eléri a 28 milliót .,. **ranciaors7,ágl>an 1952 harmadik negyedében 28 százalékkal kevesebb pamiitfonalat, huszonkilenc százalék kai kevesebb selyemszövetet, Ötven százalékkal kevesebb üveget gyár. tott a francia ipar, mint lBöl-ben. A cipőipar termelése csupán hatvan, négy százaléka az 1938 évinek. * Olaszországban az ,,Unitn" jelemése szerint 1948 ban 2409, 1949-ben 4442, 1950-ben 6277, 1951‘brn 7313 <?söd volt. Ünnepélyesen megnyílt diósgyőri vasas képzőművészek kiállítása A diósgyőri vasas képzőművészek •— mint minden évben — ezúttal is iDCgranr derték szokásos kiállításukat, amelyen egyévi munkájuk, fejlődésük újabb ered' menyeit mutatják be. Az újtliósgyőri vasas Kultúrotthon nagy előadótermében 130 kiállított műtárgy igazolja, hogy a vasas képzőművész körök tagjai az 1952-es év folyamán szorgalmasan dWgoz tak cs jelentős fejlődést értek el. A szombat délutáni ünnepélyes megnyitót kis műsor vezette be, amelyen Kerekes Ilonka énekszámokkal, Vancsó Dezső hegedűművész pedig zeneszámmal szerepelt sikerrel. Klaudinyi Láseló festő művész ismertette a vasas képzőművész körök munkájának eredményeit. Elmondotta, hogy a festőművészek augusztusban új- helyiséget kaptak, de a szobrászok még ma is fütetlen, szűk helyiségben dolgoznak. Kérte, hogy illetékesek nyújtsanak segítséget a nehézségek leküzdésére. Drenkó István elvtárs, a megyei tanács népművelési osztályának vezetője nyitotta meg a kiállítást. Szabó Lajos elvtárs, a diósgyőri gépgyár kultúrosztályáuak vezetője Ígérte, hogy a közös műtermek fűtését napokon belül megoldják. Néhány bírálati megjegyzést fűzött.» kiállítás anyagához. Ezután könyvjutalmakat osztott ki azok között a vasas képzőművészek között, akik az elmúlt évben szép sikereket ének el. A kiállítás részletes ismertetésére visz szalérünk. Békeköltségvetésünk a megye fejlődéséért, a dolgozók jólétéért A gyűlölt Horthy-1 dolgozóit jólétben, világban a költ. I egészségben élhes ségvetés évről.év.fsenek, élvezhes. sék a tudomány, a kultúra Áldásait, erős néphadsereggel vcdelmezhes. sük a békét. szolgálja, a tőkés Államokban a költ ségvetés az új há. borút készíti elő. Az USA.ban 1952/ 53. évi, költségve. tésében kulturális éa szociális célok Ugyanakkor, ami j ra csupán tizenhe. kor a mi költség, j tód részét irányoz békési zák elő árinak az munkát összegnek, ame. re kegyetlenebbe tette a kizsákmány ölésit. Minden dolgozó félve, rét. tegCe gondolt a jövőre, hiszen tudta, hogy az uralt költségvetése nem. vetésünk a csak anyagi nyo.| alkotó mórt, hanem még kíméletlenebb poll, tikal elnyomást tartogat számára. Egészen más ma a helyzet hazánkban. amikor a dől. gozó parasztság, gal szövetséges munkásosztály van hatalmon. A mi költségvetésünk szerves része szó cializmust é.pitő öt. éves tervünknek Nemrég zajlott le az országgyü lésben a költség-; vetés vitája, mely.] Megyénkben az 1.952. évt költségve tői népünk' ismét lés 53 és fél százaléka jutott szociá. láthatta: a költ.! ,is és kulturális kiadásokra. Ez a ségvetés céljaj szám az ezévi költségvetésben 58 és hogy a magyar fél százalékra emelkedett. lyet közvetlen ka rónai kiadásokra fordítanak. Híven követi az Egye. sült Államok pél. dáját a véreskezti Titő-banda is, amely a költség vetés 75 százaié, kát költi fegyverkezésre. Anglia költségvetésének 34 száza lékát, Franciaország pedig 40 százalékát fordítja az új világháború elő készítésére. ' Költségvetésünk a béke költségve. I tése. anyagi íorrá- ] Kaink javarészét a népgazdaság fej. J lesztésére, a dolgo. j zók anyagi és kul. ! turális színvonalú. I nak emelésére for. I dítjuk. ! . Az alábbi képe* szemléltetően mu. tátják, hogy mi. lyen célokra for. dítják megyénk. I íren a dolgozók I pénzét.. 25 millió í95D®bon Aünailliü forint Megyerik útjainak cs hid/omalc karban’ tartására az elmúlt évben 25 millió forintot fordítottunk, 1955 ban a költségvetés hasonló célra 42 millió forintot irányoz ein. Borsocunegye no ram városa Mis. kolc, Sátoraljaújhely és özd általános iskoláinak költségeire 11.5 millió, a gimnáziumok költségeire 5.5 millió, a kollégiumok költségeire pedig 9.5 millió forintot fordítunk 1953-baraT /52-ben IS millió jaruitot fordíioaj/mu megyénkben kulturális célokra. Ebben m évben már 6-3 millió forint szolgálja a dolgozok kulturális t elemei ősének icséoRuosi szoutPiiAT iPiRA mill, forint mis. MÓRHÁlMOZ KHVCIOir RENDEL Ó/N TEZE TEKR E 'r^mllfjennl ^ A megyei kö.’. ségvetés erro a* évre a körzeti or vosi .szolgálat ellátására 4.2 mi Utó forintot a kórházakhoz kapcsolt rendelőintézetek rv pedig 4 millió f-r. rintot Irányoz eh’ y Az állami • gondozásba, került gyér. A megyei költségvetés ebben az év. mellek ellátására 3 és fél millió fo- ben ösztöndíjakra és tansaerseffélyr* rintot fordítunk megyénkben. 300 ezer forintot irányzott elő. Titoék köt Itt ég vet ettük több mint 75 százalékát háborús előkészületekre fordítják Ismeretlen a történelemben, hogy egy állam költségvetésének több mint 75 .százalékát háborús előkészületekre fordítja —- írja D. Kliszu- rov, a Babolnicseszko Delo‘‘ cikkírója. — Ilyesmi még nem fordult elő — nemhogy békében, de a leghevesebb háborúk idején sem. A Titó-banda az 1953. évre szóló költségvetésében több mint 75 százalékot irányzott elő az agresszív háború előkészítésének céljaira. A nemzetgazdaság fejlesztésére a költségvetés öt százalékát, szociális juttatásokra — ideértve a rokkantak segélyezését is — alig négy százalékot irányozlak elő. Titóéknak természetesen hazugságokhoz jréll folyamodniok, hogy eltereljék a nép figyelmét dühödt háborús előkészületeik igazi céljairól. A Tltó-banda ankarai és athéni cinkosaival együtt —- washingtoni és londoni gazdái parancsára agresszióra készül a népi demokratikus országok ellen készül arra. hogy részt vegyen az imperialisták által tervezett támadásban a Szovjetunió, a béke és a demokrácia tábora ellen. Titóék elfelejtették a múlt intelmeit. Hitler és Mussolini is a Szovjetunió elleni háború kár. tyájára játszott és el is vesztette a játszmát. Ez a sors vár e két fasiszta bandave- zér utódjára és tanítványára — Titóra is.
