Észak-Magyarország, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-04 / 3. szám

Viuuu'imp, lass. A köznevelés fejlődése megyénkben Pfiztsnk, fcorcR&aTTiiik megszabta 9% 1552—53. iskolai cy feladatait: 1, A tanulmányi színvonal emelése, 2. az ifjú- .**óg politikai-erkülcsi nevelésének továhb- íejlesf^ese, 3. ?.z iskolai munka jobb irá' nyitása és ellenőrzése, 4. gondosabb, tervszerűbb kádermunka, 5. az iskolázta­tási tervek jó végrehajtása. Mennyivalósultak meg ezek az út- írunatás^k megyénkben, hogyan fejlődött köznevelésünk az új tanév első szakasza' haa, O A* elmúlt tanévhez viszonyítva iskoláink sokat fejlődtek. Lemérhető ez elsősorban a tanulmányi színvonal emelkedésében. Az általános iskolákban az átlageredmény 5 5, a középiskolákban 3.4. Mezőkövesden a tavalyi átlag 1-^—2 tizeddel emelkedett, A gyermekek jó tulajdonságainak ki" fejlesztéséhez járulnak hozzá a helyesen előkészített és megrendezett iskolai ünne­pélyek. Ki kell emelni ilyen vonatkozás­ban a sárospataki, sátoraljaújhelyi és monoki ünnepségeket. Az erkölcsi-politikai neveléssel függ össze a klerikális reakció elleni harc. A klerikális reakció meg-megkísérli, hogy kivesse hálóját iskoláinkra, káros be­folyása alá vonja gyermekeinket. A dol­gozó tömegek fejlettségének, öntudatának, az iskolai tanításnak eredményeként, mint ismeretes, ebben a tanévijén minimálisra csökkent a hitoktatásra jelentkezettek száma. A klerikális reakció megyénkben illegális hitoktatás szervezésével próbálja kijátszani a törvényes rendelkezéseket. Ilyen illegális hitoktatást tartottak az a vasi templomban, a Miskolc I’alóczy u. 4. ugyanakkor azonban akadnak községek, jzám alatti gyülekezeti teremben, Mező­ül int Bogács, Mezőkeresztes, Tárd, ahol 1—2 tizeddel ásókként. Pedagógusaink igyekeznek értékes, új módszerek alkalmazásával elősegíteni a tanulmányi színvonal emelkedését. Köve­tésre méltó módszert alkalmaznak Sajó- ewntpétcren a klasszikus irodalmi alko­tások tanításánál, vagy Bükkábrányban *z általános iskola I. osztályában az Írás tanításánál és több más helyen. A tanulmányi színvonal további javu­lását fogja elősegíteni, ha nevelőink még gondosabban, elmélyültebben állítják össze tanmeneteiket, óravázlataikat, sok­oldalúan felhasználják azt a nagyértékü segítséget, amit a szovjet pedagógia gaz flag útmutatásai, a módszertani könyvek, brosúrák nyújtanak számukra. A tanulmányi színvonal alakulásának helyes értékeléséhez tekintetbe kell ven­nünk, hogy nőtt a jeles és jó tanulók száma. Kevesebb az osztályozásán tanuló; például Sajószentpéteren a tavalyi 46-hoz viszonyítva az idén már csak 9 gyerme­ket nem lehetett osztályozni. Bár a munikás-parasztszármazásű tanú lók tanulmányi színvonala 1—2 tizeddel emelkedett, az eredménnyel korántsem le­hetünk megelégedve. Még mindig akad­nak olyan kirívó esetek, mint a miskolci Kossuth-utcai általános iskolában, ahol a munkástanulók között mindössze egy ki­tűnő akad. A középiskolákban, különösen n. technikumokban, sok a bukás a mun- k ás-paraszt származású növendékeknél, A tárgyi ismeretek elterjesztésében, a tanulmányi színvonal emelésében nagy szerepe van a szakköröknek. Megyénkben 749 iskolai szakkör működik. Ki kell emelni az ózdi járást, ahol különösen nagy gondot fordítanak a szakkörök mun­kájára. A szakkörök természettudományi ismeretek adásával, a marxista—leninista szemlélet megismertetésével felvértezik a tanulókat a klerikális reakció ideológiai befolyása ellem. Hasonlókép komoly feladatok hárul­nak a tanulmányi színvonal emelésében az úttörő és DISZ-szcrvezctekre. A DISZ- szervezetek ezévben már jobban foglalkoz­nak a tanulmányi kérdésekkel. Sárospata­kon derekasan kiveszik részüket a haladó hagyományok fejkutatásából és ápolásá­ból. Jó kezdeményezés a miskolci Kos­suth utcai általános iskolai úttörők raj- versenye, amely elsősorban az iskolai fe­gyelem megszilárdítására irányul. A mis­kolci Vámos Ilona leánygimnázium DISZ- szervezete elhatározta, hogy a jól tanuló HISZ-tagok reggelenkint korrepetálják a bejáró gyengébb tanulókat. Sárospatakon a DISZ szervezet megszervezte, hogy a bejárókat a vonatindulásig tanulószobá­ban foglalkoztatják. A miskolci óvónő­képző DISZ-szervezete megbeszélésre hívta össze a középiskolai DISZ titkárokat tapasztalataik kicserélésére, problémáik megvitatására. Ezentúl kavonkint más-más középiskolában rendszeresítik ezeket a megbeszéléseket. A bukások számának csökkentésére jól'bevált a Mikszáth-gim- názium által kezdeményezett diákpatroná- lási rendszer. A 19 pedagógus által pat­ronált 19 gyermekből csak 3 bukott 1—1 tárgyból. Ezt a jó kezdeményezést széles körben d kell terjeszteni. © Az iskolai munkát át kell hatnia az igaz hazafiságra, nemzetközi szolidari­tásra, alkotó munkára, a dolgozó nép sze- retétére, áldozatkészségre, helytállásra, az ellenség gyűlöletére, szabadságharcos for­radalmi hagyományaink megbecsülésére irányuló nevelés egészséges szellemének. Nines «Ivan tantárgy, nincs az iskolai életnek olyan mozzanata, amelyet ne le­hetne kiaknázni ezeknek a céloknak szol­gálatában. Ilyen szempontból vizsgálva a köznevelést megyénkben, még igen sok a kívánnivaló. Az erkölcsi-politikai nevelés még nem hatja át kielégítő mértékben az órákat. A jelzett feladatokat sok he­lyütt még mindig frázisokban kimerülő „álpolitizálással“ akarják megoldani. Az iskolai munkatervekből kitűnik, hogy szá­mos iskolánkban az erkölcsi-politikai ne­velést különböző iskolán kívüli tevékeny­séggel akarják megoldani, holott az er­kölcsi politikai nevelés legfőbb és leghat- hatósabb eszköze a tanóra, az ismeretek helyes átadása. Vannak persze jó kezdeményezések, értékes példák ezen a téren is. A sátor­aljaújhelyi járásban az alsótagozatú osz­tályokban egy egy méltó példaképet vá­lasztottak maguknak a gyermekek. Nagy­jaink tanításaiból feliratokat készítettek és helyeztek el. Több nevelő feldolgozza a gyermekek számára könnyen érthető és ■vonzó formában nagyjaink életét. kövesden, Tibolddarócon, Görömbölyön, Hejöcsabán. Edelényben a pap megbízot­tai gyűjtöttek össze gyermekeket illegális hitoktatás céljából. Mogyoróskán is ille­gális hittanórát tartott a pap. A kleriká­lis reakció aknamunkáját támogatja né­hány olyan nevelő, mint Majoros Katalin Lácacsékén. Pártszervezeteinknek jobban kell segíteniük az iskolákat a klerikális reakció elleni harcban. Pácin, Révleány­vár, Lácacstke községben például párt­szervezeteink elhanyagolták ebbeli fontos feladatukat. © Megyénk oktatási munkájának irányí­tásában komoly javulás tapasztalható. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy emel­kedett a megyei tanács oktatási osztálya munkájának színvonala. Az osztály mun­katársai többet tartózkodnak kinn a te­rületeken, a járási tanácsok oktatási cso­portjainál és az iskoláknál. Nagyobb se­gítséget nyújtanak az irányító és ellen­őrző munka elsajátításához; hiba még, begy gyakran az ellenőrzésnél formai szempontokat helyeznek előtérbe. A me­gyei tanács oktatási osztályának munka­társai hetente négy napot töltenek kiszál­lásokon a járási felügyelővel és előadóval együtt. A megyei felügyelőknek 3—3 já­rása van. Minden hónapban első kiszállá­suknál egy helyen összevonják a hozzájuk tartozó járás funkcionáriusait, beszámol- „j nak nekik tapasztalataikról, a jó kezde­ményezésekről, újításokról. Ez a módszer alkalmas arra, hogy az instrukciók gyor­san eljussanak az iskolák igazgatóihoz. Az irányító és ellenőrző munka haté­konyságának alapvető feltétele, hogy pártbizottságaink, pártszérvezeteink állan­dóan törődjenek az iskolákkal. Járási pártbizottságaink időközönkint tűzzék napirendre o köznevelés problémáinak megvitatását, foglalkozzanak behatóan az iskolai pártszervezetekkel. Az iskolai élet problémáinak megoldá­sában fontos szerepe van az állandó bi­zottságoknak, amelyek közül elsősorban a megyei tanács oktatási állandó bizott­sága működik igen eredményesen, mel­lette a miskolci járás oktatási állandó bizottságai. e Sztálin elvtárs arra tanít bennünket, hogy a tervek végrehajtása, a legszebb, a legjobb elgondolások megvalósítása is a kádereken múlik. Nincs ez másként a köznevelés területén sem! Äppen ezért nagyon fontos, hogy köznevelési ajjparátu- sunkban szakadatlanul emeljék a káder munka színvonalát. Igazgatóink elsőrendű kötelessége, hogy foglalkozzanak tantestü­letük tagjaival, a rendelkezéseknek nteg felelően rendszeresen látogassák óráikat, közöljék velük észrevételeiket, beszéljék meg velük a tanórák tanulságait, a neve lési cs módszertani problémákat, törődje­nek a szakmai továbbképzéssel. Bátrab­ban kell vezető helyekre állítani a mun­kában kitűnt nevelőket és a nőket. Iskoláinkban újtipusú, szocialista em- licreket nevelünk. Világos, hogy ilyen emberek nevelésére csak újtípusú, szocia lista nevelők képesek, akik szakadatlanul gazdagítják politikai és szakmai ismére leiket, kérlelhetetlenül elvetik mindazt, ami ósdi, elavult, régi, harcolnak a kapi­talizmusnak az öntudatban meglévő káros maradványai ellen, rendíthetetlenül küz denek az előretörő, az új teljes győzelmé­ért. Ilyen szempontból különösen nagy fontossága van a pedagógusok továbbkép­zésének, amelyhez pártunk, a közoktatás­ügyi minisztérium igen nagy segítséget nyújt. Soha pedagógusok számára nem nyíltak olyan tág lehetőségek a tanulás­hoz, szakmai képzésükhöz, mint ma. Ren dclkezésükre állnak az élenjáró szovjet pedagógia felbecsülhetetlen értékű kin csei. Az új re ml szerű továbbképzésben csak eddig 111 különböző brosúrát jelen­tetett meg a minisztérium. Mégis akad­nak megyénkben olyan nevelők, akik lo becsülik a továbbképzést és különösen nem látják a marxizmus—leninizmus ala­pos, beható tanulmány-ozásának jelentősé­gét. Márpedig „forradalmi elmélet nélkül nincs forradalmi gyakorlat“ — a marxiz­mus—leninizmus tudományának alapos is­merete nélkül nem lehet nevelni újtípusú embereket, a szocializmus, a kommuniz­mus építésének harcosait. Az iskolai pártszervezetek, az igazgatók fordítsanak még nagyobb gondot a pedagógusok poli­tikai és szakmai továbbképzésének bizto­sítására s ennek érdekében éljenek bát­rabban a bírálat hatékony fegyverével- Megyénk Kossuth díjas pedagógussal, kiváló tanárokkal és kiváló tanítókkal büszkélkedhetik. Arra kell törekedni, hogy újabb borsodi kiváló pedagógusokat ismerjen meg megyénk, az egész ország. Dolgozó népünk, pártunk megbecsüli ál­dozatkész, odaadó, lelkes pedagógusain­kat, az új ember kovácsait. © Szép számban vannak már olyan isko­lák, amelyek mulasztásmentes hónapokról számolhatnak be. Ilyen az ózdi, szerencsi, sóstófalvi, klementinái és mások. A helyi tanácsok jobban törődnek ezzel a kérdés­sel. Az iskola] mulasztások száma a tava­lyihoz képest csökkent. Az .általános isko­lák mellett a középiskolákban is javítani kell a helyzeten. A jövő-évi iskoláztatási terv végrehaj­tása érdekében megkezdődött a munka. Az általános iskolai növendékek ismer­kednek a középiskolákkal, a technikumok­kal, a középiskolások pedig az egyete­mekkel. Hiányosság ezen a téren, hogy több általános iskolánál nem alakultak meg az iskolabizottságok, másutt pedig nem dolgoznak munkaterv sztrint­Iskoláink tekintsék központi feladatuk­nak gyermekeink továbbtanulásának biz­tosítását. NEMZETKÖZ! SZEMLE Churchill Amerikában Churchill angol miniszterelnök a hét közepén sietve,.az Egyesült Álla­mokba utazott, hogy megtárgyalja Eiscnhowerrel azokat a kérdéseke!, amelyek az angol kormányt legin­kább foglalkoztatják, s amelyeknek megoldását leginkább szeretnék. Churchill mindenekelőtt 1 a brit birodalom erősen megtépázott tekin­télyét szeretné helyreállítani. Chur­chill útjával kapcsolatban az angol burzsoá sajtó is- tele van Amerika elleni panaszokkal. A jobboldali „Sunday Express“ szerint jó, hogy a miniszterelnök elutazik, hiszen „az angol-amerikai barátság állandó fol­tozásra szorul“. A lap keserűen em­lékeztet például az amerikaiak kö­zépkeleti tevékenységére és megál­lapítja: -Az amerikai külügyminisz­térium itt mindig hajlandó enged­ményeket tenni — Anglia bőrére. A. továbbiakban arról jr a lap, hogy — ha kap is Angjia némi „támogatást“ az Egyesült Államoktól -— ehhez tű­szúrások és megaláztatások is van­nak mellékelve. Helyreállítani Ang­lia tekintélyét — ennek a kérdésnek megoldása nem sok jóval kecsegtet a tárgyalások során. Churchill nem mulasztja el az al­kalmat, hogy ki ne térjen a Honolu­luban — Anglia részvétele nélkül és háta mögött — kötött csendesóceáni egyezményre, amely mint Ismerete^ az Egyesült Államok és a brit „nem­zetközösséghez“ tartozó Uj-Zéland és Ausztrália között jött létre. A csen- desóceáry katonai egyezmény kérdé­se olyan fájó pont, amely felett az angol kormány nem tud könnyen napirendre térni. Churchill most megpróbálja bizonyítani, hogy Anglia erős. Ennek „igazolására“ a legutób­bi légihadgyakorlat és atomkisérlet „ütőkártyáját“ viszi magával akta­táskájában. A béke kérdése messze kívül ma­rad majd a tárgyalások keretein, amelyeken — a tervek szerint — a távol- és középkelet stratégiai kér­déseit, az Atlanti Szervezet jelenle­gi helyzetét, Anglia gazdasági ne­hézségeit —• némi „segély“ céljából — vitatják meg. A béke elleni harc azonban minden bizonnyal szerepel majd e két fő há­borús gyújtogató tanácskozásainak napirendjén. Ha másban nem is, eb­ben a kérdésben bizonyosan meg­egyeznek. Azonban e megegyezés pa- pirfoszlányaival szemben sziklaszi- lárdan áll a népek egységes béki frontja, amelynek munkájában egy re tevékenyebben vész részt az an­gol és amerikai nép is. A népek tudják, hogy a béke legyőzi a há­borút! As amerikai kormány újabb lépése a fasisálódás útján Megjutalmazták a legjobban működő községi kulturotthonok igazgatóit November 1-én « megye kuhurott- honai között verseny kezdődött Épít­sük, szépítsük kul túrótthonaickai" jel­szóval. A nemes versengés célkitűzé­sei között elsősorban a kulturottho­nok belső életének javílása, továbbá csinosítása és tisztasága szerepel, A versenyeredményeket Sztálin elv­társ születésnapján értékelték s a jól dolgozó kulturotthonigazgatókat a me" gyet tanács népművelési osztálya meg­jutalmazta. A versenyben első helyre került a mezőkövesdi kultúrotthon igazgatója, Fülöp Mária, aki igen szép eredményt éri el a szakkörök szervezésében. Kü­lönösen kiemelkedett a gazdasszony- kör, amely 60 résztvevővet működik. A kör tagjai a fenyőfaünnepre mara­dékanyagokból ruhát és játékot ké­szítettek. A kultúrotthon látogatottsá­ga is igen szép. Az ott rendezett elő­adásokon a hallgatók szúrna átlagban 300- .Tó munkájáért a kuliurotthon- igazgaló 500 forint pénzjutalomban részesült. Második helyre került „ sérényíal- vj kultúrotthon, ahol állandóan szép tisztaság, rend uralkodik. Igazgatója, Mérész Pál 4 szakkört szervezett,. Kü­lönösen eredményesen működik a" me­zőgazdaság! szakkör, amelynek 28 hallgatója van, a foglalkozásokat pontosan megtartják. A Szabad Föld Té’i Estéket átlag 100-an hallgatják. A kulturoíthon.igazgaló 300 forint jutalomban részesült. Harmadik helyre került a hidasné­meti kultúrotthon. A kultúrterem min­dig rendes, tiszta, a dekorációk idő­szerűek- Dudás Sándor kulturotthon- igazgató * művészeti együttesek or­szágos versenyére 140 tagú Vultnrcstv portot szervezett. A Szabad Föld Téli Estéket átlag 200 személy látogatja. Dudás Sándor 200 forint jutalomban részesült. A népművelési osztály megjutal­mazta azokat a kulturotthon-igazga- tókat Is, akik jól szervezik meg az előadásokat, jól propagálják azokat, Ezen a téren kivált a nemesbikki kiriiurotthon Igazgatója, aki kitünően összeállított munkaterv alapján dol­gozik. A kulturotthonnak 5 szakköre működik; ezekbe bevonták az idősebb dolgozó parasztokat is. .Tói működik az e’iőadócsopcrt. Az előadások előtt alaposan megbeszélik azok anyagát. A kultúrotthon igazgatója 400 forint jutalomban részesült. Megjutalmazták a tiszaluet kultúrotthon igazgatóját, Bereezk Lajost, a szentistvániét, Szu* hl Gábort, a pnrasznyaiét, Veres Já­nost. Mindhárom kulturotlhonban szép eredményeket értek el az SZFTE előadásoknál, a szakkörök szervezésénél és a knltnrverseny elő­készítésében. MANGEL LASZLONÉ a megyei tanács népművelési osztálya kul túrót thon-előadój a Intal István zongoraestje Miskolcon Antal István zongoraművész ja­nuár 1-én, szerdán este 8 érakor zongoraestet rendez Miskolcon a Zenekowzcrva tóriu m no dpt érmé­ben, A műrészt Miskolc zeneked­velői jól ismerik■ Kern régiben mu­tatkozott be Liszt: A-dur zongo­ra versen gének előadásával. A nagy pestis- és kolerajárványok idején tarthatták úgy vesztegzár alatt a kikötőket, vizsgálhattak meg minden személyt úgy, mint azt most az amerikai kormány teszi az ame­rikai kikötőkbe érkező külföldi ha­jók személyzetével. Az amerikai bevándorlási törvény új rendelkezéssel bővült az elmúlt napokban. Az új „biztonsági rend­szabály“ McCarran, a számtalan fa­siszta törvény hírhedt szerzője szennyes nevét viseli. Az amerikai bevándorlási hatósá­gok már elinduláskor rajta vannak a hajókon, hogy már az út folyamán ki vallathassák a hajó legénységét. Az Egyesült Államok fasizálódá- sának ez az újabb bizonyítéka nagy felzúdulásra adott okot még a — máskor többé kevésbé engedelmes — csatlósok körében is. A „szövetsé­ges“ kormányok sorra tiltakoznak a* amerikai bevándorlási törvény el­len — ami természetesen csak a ha- . ladó elemek ellen irányul. Nem vo­natkozik a nácikra, a fasisztákra. „Ezek előtt most szabaddá vált az út!“ — írja a londoni „Times“. De nemcsak a kormányok tilta­koznak az új bevándorlási törvényeit ellen. Mind több azoknak a külföldi tengerészeknek száma, akik megta­gadják a választ az amerikai beván­dorlási hatóságok tisztviselőinek. Az amerikai kormány a béke és a haladó eszmék elől akarja elzárni az Egyesült Államok népét. De az amerikai nép egyre inkább felismeri a helyes utat. Hiába próbálkozik a kormány különböző politikai vesz- tegzárak válogatott módszereivel, a béke erőit az Egyesült Államokban sem lehet megsemmisíteni. As 1953. évi titoista „társadalmi terv* m háborús előkészületek és a jugossltív nép növekvő nyomorának terve A „Scanteia“ hosszú cikkben fog­lalkozik Titóék 1053. évi költségve­tési tervezetével, A cikk megálla­pítja, hogy mint az 1952-es „terv", úgy az 1953-as is Jugoszlávia gyar­mati sorba süllyesztését tükrözi és elősegíti, hogy az ország a háborús előkészületeket folytató amerikai imperialisták katonai bázisává vál­jon. A nemzeti jövedelem nagy ré­szét 1953-ban ismét militarizálásra pazarolják el. Az új „terv“ nyíltan száznyolcvan milliárd dinárt irányoz elő katonai célokra és emellett száz­tíz milliárd dinárt „kulcsfontosságú létesítményekre“. Ezzel az elneve­zéssel igyekeznek álcázni Titóék a stratégiai objektumokat. A gazdasági élet lázas mtlitarizá- lása. a békeipar termelésének állandó csökkenéséhez, a közszükségleti cik­keket gyártó vállalatok nagyrészé­nek felszámolásához vezet. 1953-ban a textilipar kapacitásának hatvan­két százalékát használja ki, a ruhá­zati és a bőripar termelését negyven százalékkal csökkentik. Az élelmiszer- ipar termelési kapacitásának csak ötvennyolc százalékát, a dohányipar negyvenhét százalékát, a faipar pe­dig harminchárom százalékát hasz­nálja ki. ■ \ Huszonnyolc százalékkal csökkentik az építkezési beruházásokat az 1*952. évi' „terv“ előirányzatával szemben. A tervezetből kiderül, hogy egyet­len olyan vállalat sem létesül, amely az iparosítást szolgálná. Meg keli említeni még azt is, hogy a titóista kormány tagjai fenntartják maguk­nak a „terv“ módosításának jogát, ami szintén a háborús készülődése­ket szolgálja. Jugoszláviában ma körülbelül há­romszázezer munkanélküli tengődik. Az új „társadalmi terv“ 1953-ban a dolgozók újabb tízezreit kárhoztatja munkanélküliségre. Az árak állan­dóan emelkednek. Legutóbb a lakbé­reket növelték száz százalékkal. 1953-ban csökkentik a béralapot, az úgynevezett társadalombiztosítási alap pedig ötmilliárd dinárral lesz kevesebb. Miközben a gazdasági helyzet sú­lyosbodása a jugoszláv dolgozók millióit dönti nyomorba, az amerikai és jugoszláv kapitalisták meggazda­godnak, hatalmas profitokat szerez­nek a jugoszláv dolgozó nép verej­tékéből és véréből. , Január 11-én nyílik meg Miskolcon a müszerkiállítás A magyar nehézipar fejlesztésében fontos szerepet játszanak a műsze­rek. A gyártásehenőrzés elképzelhe­tetlen műszerek Dóikul A felszabadulás előtt hazánkban műszergyártásról úgyszólván beszél­ni sem lehetett. Egykét középszerű üzemtől eltekintve, a®«'? a fasizmus háborús céljainak szolgálatában állt, osak kisipari termelésben készültek műszerek. A felszabadulás után pártunk, kor­mányunk segítségéről hozzáláttunk a műszeripar fejlesztéséhez. Elmond­hatjuk, nagy eredményeket értünk el. 194S-hoz viszonyítva műszergyártá­sunk 33-szorosára emelkedett. Ä mű­szeriparban dolgozók létszáma meg- kilencszereződött. Műszeriparunk exportra is termel, ez nemzetgazdasági szempontból lgeü jelentős­A Magyar Tudományos Akadémia; valamint a Méréstechnikai és Auto­matizálási Tudományos Egyesület *» közelmúltban műszerkiáUítást rende­zett Budapesten, amelyet csaknem 300 ezer dolgozó tekintett meg. A Magyar Tudományos Akadémia most a borsodmegyel dolgozóknak lehetőséget nyújt arra, hogy megis­merjék a műszereket. Január 11. és 25. között Miskolcon Is megrendezik a műszerkiáUílást az MSZT Deák ulca 5. szám alatti székhazának ter­meiben. A miskolci kiállítás anyagát kiegészítik azokkal a műszerekkel* amelyeket a borsodmegyei ipart üze­mek készítenek. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom