Észak-Magyarország, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-29 / 24. szám

OatSrtiRr, MSA SSL ESZAKMAGYAROBSZÄC 3 Kiváló eredményeket értek el a takarékossági mozgalomban a diósgyőri vasáti kerékpárüzeni dolgozói „A kapitalista világban a takaró- 'kosságról a termelésben és fogyass, tótban egyaránt gondoskodott a lét bizonytalansága, a holnap bizonyta­lansága ... A népi demokráciában a helyzet alaposan megváltozott. A munkanélküliség, a nyomor meg. szűnt és megszűnt az az ösztönzés, amely a kapitalizmus idején a dől■ gozó tömegeket a maximális takaré­kosság irányába szorította. A tőkés nyomor fegyelme eltűnt és helyette csak most van kialakulóban az öntu­datos, szocialista fegyelem és vele együtt a szocialista takarékosság tu. data“ — mondotta Rákosi Mátyás elvtárs mtilt év december 15_én az országgyűlés ülésén. Szép példát mutattak a szocialista íakarékosságra a diósgyőri gépgyár vasúti kerékpárüzemének dolgozói. 1052-ben 3 millió 59 ezer forintot takarítottak meg az anyagok gazdaságos felhasználásával, kü­lönböző újításokkal. Különösen az év utolsó negyedében voltak szép eredményeik. 1 millió 13 ezer forint volt a megtakarított anyag értéke. Az üzem dolgozói megértették a takarékosság jelentőségét. Az elmúlt évben 524 újítási javaslatot adtak be. ezek közül 298-at meg is valósítottak. A legtöbb újítás a takarékosságra vonatkozott. Varga Béla anyagbeszerző javasla­ta szerint a tengelyek végéről le. vágott darabokat — az úgynevezett véghulladékot — már nem küldik beolvasztásra a Martinba, hanem különböző munkadarabokat készítenek be­lőlük, például a budapesti villamosvasút részére BZÁ és kuplungtárcsákat, vagy fogaskerekeket, különböző csa- pokat, szelencéket. 112 ezer forintos megtakarítást értek el a yivia köszörükövek tárcsájának fel- használásával.» Ez Kiss Gyula és Laczházi Géza sztahanovista mér­nök javaslata volt A vivia köszörű- kövek harang, illetve fordított U alakúak, két oldalukkal köszörülnek. Amikor a köszörülcő két oldala leko­pott a tárcsáig, a maradékot mint hasznavehetetlen anyagot kiselejtez, ték. Az újítással most a köszörűké tárcsáját is felhasználják úgy, hogy a tárcsa végével köszörülnek. Ugyancsak a köszörükövek át. alakításával ért el 28 ezer forin­tos megtakarítást Kardos József, aki az egyik lcgkö. szörü-gépen dolgozik, selejtes köszö. rüköveket használhatóvá alakított át. Többezer forintos megtakarítást értek el Hernádi Ferenc csoportve­zető újításával is, amely a győri va­gon. és gépgyár részére rendelt mé­reten aluli vasúti kerékpárok gyár­tását segítette elő. Nádori Sándor újításával 97 ezer 600 forintot takarítottak meg. Nádori a PT_4.es mozdonyok íorgaty- tyuesap helyeinek sajtolás után való megmunkálásra tett javaslatot. Ezt a munkafolyamatot addig úgy végezték el, hogy a csap helyeit egyenkint külön-külön fúrták, ennél az eljárás, nál a selejt általában 30 százalékos volt. Az új módszerrel teljesen meg. szüntették, a selejtet. A többmillió forintos megtakarí­tást nagymértékben elősegítette az újítóbizettság jó munkája, az üzem­vezetőség támogatása. Rákosi elvtárs útmutatását követ­ve a vasúti kerékpárüzem dolgozói az idén a tavalyinál is nagyobb megtakarítások elérésére töreksze. nek. Tisza I HALASZOK A hosszú és érdemekben gazdag szolgálatért Egy decemberi reggelen, amikor Aleksz- andr Torba vájár bement a bányavezetö- ségre, egy hatalmas hirdetést pillantott meg: „Ma, munka után, megkezdjük az Artyemugolj* kombinát ,Nyilátovka‘ 4 5. számú bánya munkásainak a hosszú évek során végzett szolgálatokén járó pénzjutalom kifizetését.“ Alckszandr Torba nem most kap először jutalmat a hosszá éveli munkájáért. E jutalmak lájizetésc évente december orr gén történik. Most a pénztáros 4070 rw munkabérük 25 százalékát, azok pedig, akiknek 15 évnél hosszabb szolgálatuk van, munkabérük 30 százalékát kapj ált. Alakszandr Torba 30 százalélcos jutal­mat kapott. Ha számításba vesszük, hagy családjában még rajta kívül kelten dol­goznak — a fia és a veje — akik 15 százalélcos jutalmat kapnak, akkor nem nehéz kiszámítanunk, hogy a iájár csa­ládjának évi költségvetése a jutalmazó* folytán 9000 rubellel emelkedik. Alekszarulr Torba és barátja, Kuzma Okunjev, miután jelvették a jutalmait r j fl fehér hé millió apró kris­tályán csillog a Januári napfény. Mint kicsi csónakok — jégdarabok úsznak a szürke Ti­szán. Enyhébb napokon a víz felszí­nére jönnek a halak — melegedni, le­vegőnk; így mondják a halászok Könnyebb ilyenkor a fogás is, mint a jég bátárói a lékeken keresztül, mórt ilyenkor csoportokban járnak a halak. Tűlen általában mégis nehezebb a halászat, mert leginkább a folyó fe­nekén tanyázik a barom, a csuka és a ponty — az öreg Túsza kincse. Alig látunk csónakot a Tiszán. A Ital ász ok elhagyták náűktrnythóitaiü Odahaza javítják $ megfestett háló­kat, vagy újakat kötnek. Ilyenkor ké­szülnék a nyári nagy fogasokra, ami­kor még ab éjszakát is a vizen töltik, vagy kunyhókban s Tisza partján. Nyáron népe* a Tisza, Hatalmas ke­rítőbálók húzzák partra a ficánkoló értékes zsákmányt s másnap már a piaci mérlegen találjuk a folyó fehér - húsú ragadozóit. Nyári éjszakáikon, amikor csendes a víz, egymást érik a csónakok. A kalászkuoyhókban fel­csendül a halászlegények sokszázéves dala: „Tíssa-pcadon halászkunyhó, ha- IdsalegCny tanyája, Odajár a halászlegény göndőr- hajú babája...'' Szép ősi foglalkozás a halászat. A halászok vizen töltik életük nagyobb részét, szabódban, friss levegőn, A tiszaparli Hialászfalvakban apuról fiú­ra száll a mesterség. A gyermekek már kiskorúikban megbarátkoznak a vízzel, megtanulják a háló, az evezők szakszerű kezelését. ★ táeról ás a baléssat ipwrogWáaAróJ tartottak előadásokat Régen a halászok azt tartották, •hogy a halászéihoz szerencse és türe­lem kell. Ma azonban már jól tudják, •hogy a halászat elsősorban szakért el­met követel- Ismerni keli a vtaet, a halak járását, szokásait, amely mond­hatni, minden hónapban változik á folyóvizekben. j fl maliban I I i I, , . I a halászom volt halászemberek illető is. Cstak mellékesen foglaMcozták halászattal, mart nem tudtak megélni bélöle. Földbirtokosok, kulákok urai­ig k. a Tisza mindkét partját, övék volt a halászat haszna is. A tissaparM falvak szegény lakói mégsem váltak meg mesterségektől. Keservesen to­vábbtengették életüket. A halászok ajkán sok bús népdal született. — Életüket, sorsukat öntötték ezekbe a dalokba a víz szerelmesei- Máig is fennmaradtak ezek a dalok és mintegy emlékeztetőül felcsendülnek még néha a halásziegényefk ajkán: ,.Hej, halászok, halászok Mit fogott a hálótok..*, mert szerencse kellett akkor a halá­szra shoz, egy ember csak nehezen bol­dogult hálójával­★ j 9 Tisza 1 P«rtján ma egészen más L———1 oa élet. S hogy mit vál­tozott a világ, «rról «z öreg halászok mean egyszer beszélnek a fiataloknak az esti összejöveteleken, vagy a gyű­léseken- Megváltozott a gyönyörű Ti- sza-táj. A dolgozó népé lett a folyó is, kincseivel együtt. Minden bnlászfalu- ban szövetkezet alakult A halászok ma boldog, vidám emberek, nem cse­rélnének senkivel, örömmel beszélnek szép életükről- < Népi demokráciánk minden segítsé­get megad a múltban megvetett; halá­szoknak. Kormányunk gondoskodik a halászat t ováöbfej leszt ésér öl, iparosí­tásáról. 1050-ben TiszapaIkonján l>'i- 3 á sz • ez ak: a n<fol yum o t rendeztek. A halbiológusok a víz szabályozásáról, a ^Mesterséges haltenyésztésről, az fv»­««"»*“ I •*&££. kezet még 1945-ben alakult. A halá­szok hamar felismerték a közös mun­ka jelentőségét, amely a halászipar­ban épúgy, mint a földművelésben, fel­becsülhetetlen előnyt jelent. A szö­vetkezet 50 taggal a) okult, de a main- kőeszközök akkor mégI egyéni tulaj­donban maradtak, nem volt alapszó* bátya a szövetkezetnek. A közösen végzett munka rendkívül szép eredmé­nyeket hozott. A halászszövetkezetek munkáját a tiszafüredi központ irár nyitotta. A községekben lévő üzem­egységek 1946-ban már 250 mázsa halat szállítottak piacra. 1948-ban már a szövetkezet értéke­sítette a halat, évről évre rohamosan nőtt a jövedelem. 1948-ban 114 kilós harcsa lett a háló foglya. Eddig ez volt a legszebb példány, amire a 80 éves id. Nagy Sándor és id- Zombori János, a Tisza legöregebb halászai visszaemlékeznek. 1952-ben a tiszatarjáni halászok is III-as típusú halász termelőszövetke­zetet alakítottak. A szövetkezet lél- száma, munkaeszközei és jövedelme is szépen gyarapodott. Vízterületük egé­szen Abádszalókig terjed. Ma már a tiszafüredi központhoz tartozó 18 üzemegységnek 60 csónakja és számta­lan kisebb-nagyobb hálója van. Balost! Bertalan éh-társat a tiszaUx. jani üzemegység elnökét éppen háló­készítés közben találjak. G a község pántlikára. Büszke mesterségére. — Ölömmel beszél a szövetkezet ered­ményeiről. — Tervünket a mait évben is tffr- teljesítettük — mondja, —, 220 má­zsa halat fogtunk. A szép jövedelem­ből hören jutott a szövetkezet tagjai­nak. Eddig a múlt év volt a legsike­resebb, állandóan 46—48 kg-os hala­kat fogtunk. Megváltozott a mi éle­tünk is, jól megélünk a Tisza, „viaó- ből". Rana János élenjáró halász már házat 1« építtetett., konyhabútort vásá­rolt. Bárt fal József, Tábori Albert és valamennyi szövetkezeti tag szép jöve­delemre tett szert. Tehenet, sertést, baromfit tartanak. A tlsza tarjánj „Március 15** halász termelőszövetkezet dolgozói a tisza­fa! konyáinkkal állnak jiároüverseny- bcn. A múlt évben is megnyerték a versenyt. Most vállalták: a tavalyinál is többet termelnek, megelőzik mind a 18 üzemegységet. Mihelyt végetér a zajlás, vízre szállnak. Ebben az évben a tiszafüredi köz­pont 18 halász termelőszövetkezetének 3 és fél vagon halat kell piacra szál­lítania. A Tisza halászai ezt a tervü­ket is túl akarják «teljesíteni. beit adott át a vájárnak. Ugyanennyit kapott Kuzma Okunjev bányász is, alá Ugyanúgy, mint Torba 'barátja, több, mint * 1 éve dolgozik a bányánál. \A hosszú éveken át végzett munkáért járó jutalom, azoknak a kedvezményeknek az egyike, amelyeket a szovjet bányászok kapnak. A jutalmakat a Szovjetunióban külön kormányhatározat folytán évente fizetik ki a szénipar és bányaépítés dol­gozóinak­Azok a földalatti munkások és bánya­mesterek, akik a bányáikban és a bányák KSreledík a tavasz. A Tisza lassan visssalakarodik medrébe. A csónakok parihoz érnek telve ezüstszínű halak­kal. Kosarakba rakják a zsákmányt, s indulnak vissza « vízre a seabed élet boldog emberei. SZEGEDI TjASZEÖ. A mezőcsáti járás termelőcsoportjai elhatározták: széles körben alkalmazzák a tavaszi munkában a szovfet agrotechnikai módszereket A mezőcsáti járásban a tavaszi 1 kilóval termett többet holdanként, gabona-vetéstervet az adottságok, nak, a munkaerő és egyéb feltételek, nek figyelembevételével bontottuk fel. Tavaszbuzát 500, zabot 420, ta. vaszi árpát csaknem 4000 holdon termelünk. Ez évben fokozottabban felhasznál,juk a .jól bevált szovjet agrotechnikai módszereket. Az el. múlt évben járásunk több termelő, csoportja — például az ároktői „Uj élet“, a mezőcsáti „Szabadság“ — 10—10 holdon jarovizált tavaszi ve. tőmagot vetett. Az clőcsiráztatott gabona boldankint 2 mázsával ho. zott nagyobb tei-mést, mint a régi módon vetett. A szép eredmények láttára at idén a Hl. típusú tsz-ek 220 holdon vetnek előcsiráztatott magot, ezzel 440 mázsa többletet ér. nek el. Az új termelési módszereket, amo_ lyeket a tennelőceoportok már 1 az elmúlt évben is jó eredménnyel at. ka Imaztak, széles körben ismertetjük. Felvilágosító munkával elértük, hogy a tsz.k az őszi kalászosok 34 száza, lékát keres*,(sorosan vetették. A ke. reaztsoros vetés után is holdankint átlagosan 2 mázsával nagyobb tér. inés várható, egyes területeken még ennél is többet értek el. Például az Igrici „Kossuth“ tkz.ben a kereszt, sorosan vetett gabona 2 mázsa 30 ősszel 6400 holdon vetettünk ke. resztsorosan gabonát. Ez azt jelenti hogy ez évben 12.800 mázsával több termést takaríthatunk be. Most, a tavaszi vetésekre való fei, készülésnél felvilágosító mun Icával konkrét példákkal oda hatunk, hogy a tavaszi kalászosok 70 százalékát keresztsorosan vessék el termelő csoportjaink, így emeljék a termés, hozamot, még nagyobb jövedelmet biztosítsanak maguknak. Széles kör. Inni ismertetjük a többi kiváló szov jet agrotechnikai módszert is. Nyá. r<m Ub. 1400 hold kukoricán, J300 baki rozson, 230 hold lucernán fog. juk aikaJiUazni a r*ótheporzást, ami szintén nagyobb termést biztosít. Járásunk valamennyi terraelőszö vetkezetében folyik a terv kidolgozd, aa. A gépállomások mezőgazdászai, a járási tanács mezőgazdasági ősz. táTyának dolgozói segítenek ebben, felhívják a figyelmet, hogy a nö. vény termelést hozzák összhangba az állatállomány növekedésével is, olyan tervet állítsanak össze, amelynek megvalósításárai könnyen tudják teljesíteni beadási kötelezet tségüket, ezenfelül minél többet vihessenek szabad piacra. GRONSZKJ JANOS a mezőcsáti járás főagronómusa A képen: Alekszandr Torba (bakra), Knzma. Okunjev, a Nyikftovkn»—* 4—ő bánya vájárjai a pénztárnál fiúveszik a hosszú érvek szolgála­táért kapott összeget. feleségükkel együtt végigjárták az áru házakat. Elhatározták, hogy beszereznek a lakásba balami újat. Így Kuzma Okun- jev új sezlont, Alckszandr Torba pedig: újtípusú rádiót vásárolt és kiegészítette ruhakészletéi. A hosszú évek szolgálatáért adott /»* talmaJc összege évről- évre növekszik. 1952* ben az *Artyemugo!j“ kombinát bányá­szainak 18 millió rubellel nagy óbb összegű jutalmat fizettek ki, mint 195l'-ben. Ha összeadjuk, mennyi jutalmat fizettek ki, a Szovjetunió összes szénrhedenccjcben, A képen: Kuzma Okunjev, a Nyikitovka 4—5 bánya vájárja a host, szú évek szolgálatáért kapott jutalomért feleségével bútort vásárol. építésénél 1—3 évet dolgoznak, évente megkapják évi munkabérük 10 százalékát. Azok a munkások, akik tötíb, mint három étet dolgoztak, munkabérük 15 százalé­kát, öt év után pedig munkabérük 20 százalékát kapják. A több, mint 10 éti szolgálattal rendelkező bányászok évi összeg akkor azt fogjuk látni, hogy ez sokszázmillió rubelre rúg. A hosszú es érdemekben gazdag mun­káért kapott jutalom csak egy példáié annak a hatalmas gondoskodásnak, amely- lyel a Szovjetunióban a dolgozó embert, körülveszik. „Barátság" — amerikai módra A „Life" című amerikai hetilap egyik legutóbbi száma gúnyos hangú cikket közölt a francia politikai élet­ről■ A cikk úgy ábrázolja a Francia- országot jelképező „Mariannet", amint az éppen egymilliárd dolláros bankje­gyet gyűr liarisnyájóba. A „Life* című amerikai folyóirat szemtelen hangú cikke nagy visszatett szést keltett Franciaországban. G. Rasszagyin, a „Pravda" párisi tudósítója „Urasági retulrcutasítás az óceánon-túlról* című cikkében emlé­keztet arra, hogy a „Life" szidalmak­kal halmozza el és „hálószobásaik“ ábrázolja a francia parlamentet, a képviselőket és minisztereket bohó­coknak nevezi, a francia köztársaságot f>edi<i „utcalánynak'' titulálja, aki ay ügyi körök „Echo'1 című lapja a tr.n.rn'í t f ff m.&ri.lrn.i. rlriLhimlrsi-t- Lű/ri k'P7iriL'^>t íriíil "Ho tbmti at* kapott amerikai dollárokat harisnyá­jába rejti ahelyett, hogy utasítás sze­rint használná fel­„Remélnünk kell —- írja a ,J5ife'’ —, hogy a franciák majd •csak talál­nak megfelelő eszközt az Európa egyesítésének útjában álló legfőbb akadály legyőzésére. Ez az akadály Franciaország lehetetten (I) politikai rendszere és politikai szokásai. A „Life'' szerkesztőjének álmait — írja a továbbiakba)1 G. Rasszagyin — nem kevósbbé világosan fejezte ki a napokban az Egyesült Államok, egyik pénzmágnása, Harnman, aki a „Reuter* tudósítójának a következő, két mondotta: „Szükséges, hogy Franciaország w*, vagy holnap megoldja a választási törvény kérdését." G. Rasszagyin befejezésül megálla­pítja: A „Lifeu dührohamában meg­mutatta a franciáknak, milyenek <1 valóságban azok a „baráti érzések'% amelyeket az amerikai monopolisták Franciaország iránt táptálnak. Francia saító9(om<nemároh a„Lile''cikkéről Pán8 (TASZSZ) A francia burasoá sajtó több kom­mentárt közöl a „Life" cikkére] kap­csolatban. Így például a francia Ipari és pénz* kö­vetkezőket írja: „Ha nem akarunk undorító tanácsokat kapni laz ame­rikaiaktól, akkor csak egy kivezető út marad szúrd untra: pe kérjünk tőlük pénzt-* „Franciaország — írja a ,,Paris Fresse Intransigaemt* című ]ap — is­mét visszatérhetne ragyogó korszaká­ba. Ennek érdekében elegendő lenne, hogy ne tegyen töbl»é semmiféle erő­feszítést az aUaniíi, vagy az európai közösség megteremtésére, hogy felszá­molja a .Scbumai’i-íervet. kikerüljön * súlyos indokínai helyzetből és saját otthonának gazdája maradjon.*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom