Észak-Magyarország, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-29 / 24. szám
Khrtté «rMlménfekel írtak rt a tatarOkossftfi mozgatómban a tflúsnöri vasúti ktrékoárüzem dolgozói ÉSZAKMAGMORSZAG r~ A mazöcsátl járás termelőcsoportjai elhatározták Széles körmien alkalmazzák a tavaszi munkában a szovjet agrotechnikai módszereket J AZ MDP BOR SOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA <A. evioiyam 24. szám Ara 50 fillér MIskoIc, 19o3 január 29. csütörtök A francia és a német nép harci szolidaritása A RÉGI TÖRTÉNELEMKÖNYVEKBEN sokat olvashattunk a német és franci« nép „hagyományos“, „ősi“ ellentéteiről. Erről azonban csak a tőkések szolgálatában álló reakciós történészek írtak, mert valójában a két ország egyformán kizsákmányolt, nyomorba döntött dolgozói — természetesem — semilyen ellen- rőtben sem állottak egymással. Ellentét a tőkések között volt, akik a maximális profit megszerzése miatt állanak s-zemlten egymással, A második világháború eseményei világosan Ítészéinek erről, Francia- ország, Anglia és az USA „a fasizmus • lien harcolunk“ jelszóval folytatta a hátam* a hitleri Németország ellen, de tények igazolják, hogy a három állam uralkodó körei nem azért viselték a háborút, hogy Németország felszabaduljon a hitleri uralom alól. Céljuk az volt, bogy megsemmisítsék Németországot mint államot, kidöntsék a sorból mint imperialista vetélytáreat, megszerezték és kiaknázzák gazdag kincseit és a német népet ágyútöltelékként használják fel a világuralom megszerzésére tervezett újabb háborújukban. Elvetemült számításukba azonban hiba csúszott. Németország keleti részét a dicsőséges Szovjet Hadsereg feF rralxtdította a hitleri rendszer és mindennemű imperialista leigázás alól, az országnak ez a része a békés demokratikus fejlődés, a szocializmus építésének . útjára lépett. A nyugati imperialisták ebbe nem nvu- odtak bele. Mintán nem érték el céljukat: egész Németország leigázását, az USA kezdeményezésére kettészakították Németországot, hogy megkaparinthassák legalább az ország nyugati, természeti kincsekben gazdag részeit. Megszegték a „otsdami egyezményt, azóta is akadályozzák a német békeszerződés megkötését, mert ez együtt járna — többek között — megszálló csapataik kivonásával. Teljes erejükkel gátolni próbálják a kelet* és nyugatnémet országrész népeinek kölcsö- nö» megértését, együttműködését. Az amerikai imperialisták azon mesterkednek, kiirduinpont'tá tegyék a Szovjetunió és t francia nép dien irányuló új háborúban. A német imperializmus az USA segitségével uralomra tör Európában és mint elégi erősnek érzi magát, elkerülhetetlenül ismét felveti majd-régi hódító tértéit. Mindez magában rejti a Németország és Franciaország közötti új háború te velvet. , AZ AMERIKAI IMPERIALISTÁK tehát világuralmi terveik megvalósítására akarják felhasználni a német és a francia iépet s közben szovjetellcnes hálmrúra l.é/aihtek. Készségesen segítik e tervek megvalósítását a francia és német imperialisták, az USA csatlósai és leghívebb kiszolgálóik, a jobboldali szociáldemokraták, eladják, becsapják és nyomorba dömtik a népet. A háborús tervekkel szenibeszállnak a két ország és velük együtt a világ dolgozói, akik békét akarnak s akik tudják, bogy a Francia- és Németország közötti légiét,' Európa békéjét a népeknek a háborús uszítok dien folytatott közös harcával biztosíthatják. Ezt az állandóan • rösöclö harcot a békeszerető milliók, a dolgozók legjobbjai szerte a világon, a kommunisták vezetik. Ennek a nagyszerű, i íradhatatlan küzdelemnek az eredménye, hogy sem a bonni, seim a párisi szerződést eddig még nem sikerült ratifikál- latniok az imperialisták csatlósainak. Ez a harc imost új,, nagyszerű állomásához érkezett. 'I nieíország Kommunista Pártjának Elnöksége, a Francia Kommunista Pánt Központi Bizottsága és Németország Szocialista Egységpártjának Központi Bizottsága közös felhívásban tiltakozásra szólította fel a német és francia népet a bonni és párisi háborús szerződések ratifikálása ellen. ■A BONNI ÉS A PÁRISI EGYEZMÉNYT azért hozták létre, hogy Nyugat- Németországot bevonják a Szovjetunió ellen irányuló atlanti egyezmény- agresszív rendszerébe. Mi tulajdonképpen a bonni és a párisi szetződés? Az amerikai és angol imperialisták az új háború lázas előkészületei során szőtt terveikben különös figyelmet fordítanak Nyugat Németországra. Az a szándékuk, hogy félévszázadra meghosszabbítsák Nyű- gat-Németország megszállását, háborús felvonulási területté tegyék az országot, lakosságát pedig a Wall Street zsoldos katonáivá süllyesszék. Ezt a célt szolgálja a bonni háborús szerződés, amelyet az amerikai imperialisták és bonni cinkosaik erőnek erejével rá akarnak kényszeríteni Nyugat'Németországra. A tanni úgynevezett „keretszerződés“ célja, hogy törvényesítse a NyugafNemet- orseágban élősködő megszállók rablásait. Ez a szerződés durván sárbatiporja a német nép jogait, szuverenitását, sérti minden becsületes német nemzeti érzését és méltóságát. Ez az a szerződés, amelyet most akar nak keresztül erőszakolni a bonni parlamentben. De a mai helyzetben ez nem bizonyul könnyűnek, bár a bonni parlament többsége nyíltan reakciós. Egész Németországban hatalmas hazafias mozgalom bontakozott ki a keretszerződés ratifikálása ellen, az ország egységéért és az igazságos békeszerződésért, a Szovjetunió, erre vonatkozó javaslatainak elfogadásáért. A BONNIHOZ HASONLÓ jellegű, azonos célt szolgál a párisi szerződés. Az északatlanti szövetségen. belül az USA erős katonai blokkot igyekszik kialakítani néhány országitól, amely az „európai hadsereg“ nevet kapta. A nyugateurópai or szagok dolgozói előtt igen népszerűtlenek az amerikai tervek, ezért e hadsereg felállításának kiagyalójául Pleven akkori francia miniszterelnököt jelölték meg, aki ezt a tervet 1950 október 24-én hozta nyilvánosságra. 1951 februárjában a francia, nyugatnémet, olasz, belga, holland és luxemburgi miniszterek tárgyalásra ültek össze Parist liofry Nyug»(-Németországot felvonulási -ban és elhatározták, hogy „országaik belépnek az európai hadseregbe“. A párisi szerződés a nácizmus és a militarizmus újjáéledését jelenti ezzel együtt a Wehrmacht helyreállítását Nyu- gat-Németországban. . A Szovjetunió kor mánya joggal állapította meg. a párisi egyezmény megkötése után a francia kormányhoz intézett jegyzékében: „A Pleven- terv a német militarizmus törvényesitésé- nek útja, amely egy újabb háború irészé- lyét rejti magában.“ Az „európai hadsereg“-et elvileg nagy nehézségekkel elfogadták ugyan, de Franciaországban és Nyugat-Németországban ezt a szerződést sem sikerült még ratifikált at ni a parlamenttel. EZEK AZOK A SZERZŐDÉSEK, amelyeknek ratifikálása ellen egyre több dolgozó emeli fel tiltakozó szavát. A három kommunista párt közös felhívása most még magasabbra fokozta a tiltakozást. A francia és német dolgozók és a világ békeszeret6’ milliói — köztük a magyar dolgozók — őszinte örömmel üdvözlik ezt a felhívást. Franciaország, Kelet- és Nyu- gat-Németország városaiban nagy lelkesedéssel fogadták a dolgozók az új harcra szólító felhívást. Örömmel üdvözlik, magukévá teszik a Német Demokratikus Köztársaság elnökének nagyjelentőségű nyilatkozatát, amely szerint a Német Demokratikus Köztársaság sohasem egyezik bele. hogy német részről valaha is háborút indítsanak a francia nép ellen. Németország és Franciaország népe sem a Szovjetunió, sem egymás ellen nem fog harcolni 1 A francia és a német nép megérti: létérdeke, hogy közösen harcoljon a tanni és párisi amerikai háborús paktumok ellen. A „Neues Deutschland“ Írja: „Az a tény, hogy a némát és a francia nép, de különösen a német és francia munkás- osztály között a harci szolidaritás szét~ léphetellen szövetsége van kialakulóban, meggyőző bizonyítéka annak, hogy a francia és a német imperialisták uralmát a végleges pusztulás fenyegeti-“ Átadták a nemzetközi Sztálin-békedíjat ISja Frenhurgnak Moszkva (TASZSZ) Január 27-én átadták „A népek közötti béke megszilárdításáért“ el. nevesésü nemzetközi - Sztálin-dijat Jlja Erenburgnak, a kiváló szovjet írónak, az ismert békeharcosnak. A Kreml Szverdlov termében ismert szovjet írók, tudósok, művészek, to. cábbá a szákszervezetek képviselői és a szovjet sajtó dolgozói jelentek meg. Az ünnepségen D. V. Szkobelcin akadémikus, a nemzetközi Sztálin- békedíj bizottság elnöke nyújtotta át llja Erenburgnak az oklevelet és a J. V. Sztálin képét ábrázoló aranyérmet. Ki lesz az első a két nagy vetélytárs nemes küzdelmében? Az ózdi dolgozók Az ózdi és a diósgyőri kohászati üzemek dolgozói már régi vetélytar. sak. A felszabadulás óla válLválI mellett küzdenek hazánk felvirágoz, tatásáért. Mindkét gyár homlokzatán többször csillogott már a büszke élüzem jelvény. A dicső kongresszusi zászlót mi, ózdiak, nyertük el. Ez a zászló a legjobb munkára, igaz, iia. zafias helytállásra, kommunista pél. damutatásra kötelez bennünket. Nagy örömmel fogadtuk verseny- f elhívás tokát, mert ez a nemes ve. télkedés hozzásegít bennünket, ózdia. kát, hogy újból bebizonyíthassuk, hogy híven őrizzük a dleső kongresz, szusi zászlót. A borsodi koliászok jó munkájától függ hazánk vas. és acéltermelése, •lói tudjuk, hogy amikor vasat csa. polunk, acélt gyártunk, hengerlünk, es-ztergályozunk, — hatalmas történelmi feladatokon munkálkodunk, a szocialista Magyarországot építjük, békénket védelmezzük. Hála pártunk nevelő és felvilágo. sitó munkájának, dolgozóink nagytöbbsége felismerte, hogy a szóda, lizmus építőéért többet és jobban kell dolgoznunk. Épp úgy, mint a Szovjetunióban, a munka hazánkban is becsület és dicsőség, bátorság és hősiesség dolga lett. Kedves diósgyőri kohászok! Igen helyesen irtatok, hogy- az ózdi és diósgyőri kohászati üzemek dolgozóinak most induló párosversenye április 4, tiszteletére nagy mérték, ben hozzásegíti a borsodi kohászo. kát ahhoz, hogy kiköszörüljük a csorbát, amely jólürünkön esett, A múlt évben nem értettük meg eléggé a területi vállalás jelentőségét, nem teljesítettük fogadalmunkat. Április 4.e alkalmából az idén tett területi vállalásunk közös felelőssé, get ró mindkét üzemre. Párosven serny felhívásotokat örömmel elfő. gadjuk, az alábbiakat vállaljuk: Nagyolvaszlómü válasza a diósgyőriek párosverseny íeihívására ] Az első negyedévben 610 ton. • na hengerelt árut termelünk terven felül. A terv túlteljesítése ér_ A nagyolvasztó gyárrészleg dolgo. zól vállalják: 1 Az első negyedévben előlrány- zatukon felül 1500 tonna nyersvasat termelnek. A salakvas kitermelési előirányzatát 709 Ionná, val túltel iesitik. 2. Az építőipar segítése érdeké, ben 5000 tonna salakszomcsét, az acélmű zavartalan inészellátásá_ nak biztosítása érdekében pedig 315 tonna égetett ineszet termelünk tér. ven ffel^f. 3 A munka tervszerűségének • megjavításával az első negyed, év végére a grafikonszerinti termelést 46.5 százalékról 70 százalékra növeljük. A tervszerű megelőző kar. bantartás további kifejlesztésével az elmúlt negyedévhez képest a kohók, nál 20 százalékkal, az érctömörítőben pedig 30 százalékkal csökkent, jük az üzemzavar.örákat. A A minőségi munka megjavítás * • sával az acélmű tervteljesíté. sónek elősegítése érdekében vállal, juk. hogy az elmúlt negyedévi, 11.3 százalékos nyersvasmlnöségi előírást, annak betartási mértékét 20 százalékra emeljük. A gyárrészleg területén a munkavédelmet a munkává, delmi aktívák továbbképzésével még jobban javítjuk. A balesetek számát 5 százalékkal csökkentjük. 5. Berecz Béla pb. titkár Kovács István DISZ.titkár. Budavári Imre üb. elnök. Simon Béla g y árrészlegvezető. Acélmű dől. A Mart.inaeéünfi gyárrészleg gőzéi vállalják: I Az első negyedévben terven • felül 900 tonna acélt termelünk. A terv túlteljesítése érdekében 1.22 tonnával növeljük az átlagos adagsulyt. A munka tervszerűségének megjavításával a hengerüze. mek munkáját azzal segítjük, hogy 2.7 százalékká] növeljük a program, betartást. A minőségi munka megjavifá sával elmúlt negyedévi 4.06 százalékos selejtünket 3.6 százalékra csökkentjük, ezzel 600 ezer forintot takarítunk meg. Az anyagtakarékossági verseny további kiszélesítésével, a fajlagos kökül afogy asz tás további csökkentésével 130 ezer forintos meg. takarítást, érünk el. 2. 3. 4. Bejeeck Vilmos pb. titkár. Soós Ottó DISZ-titkár. Márkus Sándor üb. elnök. Balsai Mihály gy árrészlegvezető. Durvahengermű A durvahengermű gyárrészleg dol_ gozói vállalják: 2. elekében a munka jobb megszervezé. sével átlagosan 4 százalékká] növel, jük a hengersorok kihasználását. A tervszerű megelőző karbantartást tovább fejlesztjük, az elmúlt évi átlagos üzemzavar időt 10 százalékkal csökkentjük. 0 A minőségi munka megjavítá. 1 '• sával az elmúlt . negyedévhez viszonyítva 10 százalékkal csökkent, jük a selejtet, ez 61.250 forintos megtakarítást jelent. A gyárrészleg üzemeiben az igazolatlan mulasztások számát az előző negyedévihez viszonyig va 52 százalékkal csökkentjük. 4. Frecskó József pb. titkár. Rubint Gyula DISZ.títkár. Csernyi János üb. elnök. Beláuyl Elemér gy árrészlegvezető. 2. 3. 4. Finomhengermű A finom hengermű gyárrészleg dolgozói vállalják: I Az első negyedévben a közép. • soron terven felül 110 tonna hengerelt árut termelünk. Ennek ér. dekében a forgási időt 82 százalék, ről 85 százalékra növeljük. A tervszerű megelőző karbantartás megjavításával az el. múlt negyedévi üzemzavar időt 20 százalékkal csökkentjük. A minőség megjavítása érdé. kében a hengerlés! selejtet 0.78 százalékra csökkentjük. Az anyagtakarékosságt ver seny további kiszélesítésével az első negyedévben 200 ezer forintot takarítunk meg. Tóth József Antal B. Dezső pb. titkár. üb, elnök. Varga F. Miklós Komiósl Antal DISZ.títkár. gyárrészlegvczelő. Diósgyőri kohászok! Kérünk ti to. két, hogy eredményeteket havonta, a napi tervteljesítéat pedig naponta közöljétek. Rajta, kezdődjék ismét a nemes verseny, az igazi, régi vetélkedés! Ki a legény a gáton, Ózd, vagy Diósgyőr? Ki lesz az első április 4-én, ki jelen ti elsőként drága Rákosi elvtár. suliknak, hogy adott szavunkat becsülettel teljesítettük ? Üzenjük nektek, diósgyőri eh-tár. sak, hogy a nemes párosversenyben olyan erővel küzdünk, hogy harcun. Ivat biztos siker koronázza. ÓZDI KOHÁSZATI ÜZEMEK DOLGOZÓI. ÉPÜL BUDAPESTEN A NÉPSTADION
