Észak-Magyarország, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-27 / 22. szám

VONJUK BE A DOLGOZOK TÖMEGEIT AZ ÜZEMI KOLLEKIÍV SZERZŐDÉSEK ELKÉSZÍTÉSÉBE AZ IDEI TERVÉV hatalmas fel­adatokat állít dolgozó népünk elé. Ezeknek a feladatoknak megvalósítá­sában nagy jelentősége van az üzem] kollektív szerződéseknek. Felhasználva a Szovjetunió gazdag tapasztalatait, az üzemi kollektív szer-, ződések bevezetésében már az elmúlt években komoly eredményeket értünk él. A szerződések megkötése nagy ér­deklődést váltott ki a dolgozóik között. Látják, hogy államunk, ezzel is bizto­sítja az alkotmányban foglalt jogok megvalósítását. Múlunk is évről évre növekszik az űzetni kollektív szerző­désekben érdekeltek száma. Az elmúl t évben megyénk 14 vállalatánál kötöt­tek üzemi kollektív szerződést, erre az idén további üzemekben is sor ke­rül. • A vasiparban, a kohászatban 10 vállalatnál, a bányaipariban mindkét trösztnél, ezenkívül 26 építőipari és faipari, építőanyagipari, 3 vegyipari, ti közlekedési, egy helyiipari és ti egyen vállalatnál, 2 állami gazdaságban és I gépállomáson kötünk üzemi kollek­tív szerződést. EZ A FELADAT különösen alapos munkát és jó felkészülést követei mind a szakszervezetektől, mind pe­dig a vállalatok vezetőitől; elsősorban ott, ahol eddig üzemi kollektív szerző­dést nem kötöttek. Mi az üzemi kollektív szerződések kötésének célja? Az, hogy biztosítsák a vállalatok termelési terveinek telje­sítését és tülteljeeitését, a termelé­kenység növelését-, a munkaszervezés megjavítását, növeljék a gazdasági és -szakszervezeti szervek felelősségét a munkások, mérnökök, technikusok és alkalmazottak anyagi életkörülményei­nek megjavításáért, kulturális igé­nyeinek kielégítéséért. A kollektív szerződések megkötése és teljesítésé» nek ellenőrzése természetesen a dol­gozóik bevonásával, nagyfokú politikai aktivitásának segítségével történik, aminek hatására a termelés is nagy mértékben fellendül. Ez lehetővé teszi, hogy ötéves tervünk hatalmas célki­tűzéseit .határidő előtt megvalósítsuk. Szakszervezeti, és. állami szerveink számára teliét az üzemi kollektív szerződések rendszerének kiszélesítése fokozottabb felelősséget; egyben azon- ba-n megtisztelő feladatot jelent. A kollektív szerződés megkötése a sioeiínisla építés jelenlegi időszaká­ban különösen nagyjelentőségű- Meg­teremti azokat a feltételeket, amelyek segítségével emelik a munka termelé­kenységét, növelik a munkásosztály kulturális és technikai képzettségének színvonalát. Ezzel a kollektív szerző­dős a dolgozók politikai nevelésének fontos eszközévé válik. VÁLLALATI IGAZGATÓINK é* üzemi bizottságaink fokozottan céltu­datos munkájára van szükség a szer­ződések megkötésénél, annál js in­kább, mert az idő elég rövid és nem egy helyen nagy hibák fordullak elő- A bányász szakszervezet területi bi­zottsága értekezleten akarta ismertet­ni az üzemi pártitkárolf, öb. elnökök és vállalati igazgatók feladatait a kollektív szerződésekkel kapcsolatban, de. a tröszt részéről nem készült föl senki a beszámolóra, így az igazgatók nem kapták meg azt a segítséget, a me. lyet vártak. Ez kitűnt a hozzászólá­sokból. Ez is bizonyítja, hogy egye­sek még aiem ismerték fel az üzemi kollektív szerződés és „ termelés szo­ros' összefüggését. Komoly hiba . ez, hiszen a kollektív szerződésben vál­lalt kötelezettségek teljesítése és ezek ellenőrzése nem választható el a ter­melési feladatoktól 'A tervek teljesíté­sét és túlteljesítését. a verseny szer­vezésé; iis erősítését, a termelés ülő­mének fokozását a kollektív szerződés végrehajtásával keli biztosítani. De ugyanakkor a tervek teljesítésére vál­lalt kötelezettségek végrehajtása te­remti meg azokat a feltételeket); am®- lyek minden egyéb, a kollektív szer­ződésben vállalt kötelezettség teljesí­tésének alapját jelentik. AH ÜZEMI kollektív szerződések megkötése fontos gazdasági és politi­kai feladat. A kollektív szerződés azonban csak akkor tölti be }1 mozgó­sító, harcbahívó okmány szerepét, ha a tömegek részvételével készül és ér­vényesülnek benne a munkások és az alkalmazottak bíráló megjegyzései, gyakorlati javaslatai. Pontosan eleget kell tenni a minisz­tertanács és a SZOT 1953. január 10-i határozatának, amely világosan kimondja: „A kollektív szerződés ter­vezetét a vállalót igazgatója■ és as üzem; bizottság készíti el. .4 tervezetet műhely értekezleten meg kell vitatni. A műhelyértekezleten el hangzott ész. revételek és javaslatok alapján mó­dosított, vagy kiegészített tervezetei az üzemi gyűlés elé kell terjeszteni. A' szerződés szövegét az üzemi gyűlé­sen elhangzóit észrevételek és javas­latok figyelembevételével kell clkéssb- teni.u Cselekvőén részt kell vennie a kol­lektív szerződés tervezetének összeál­lításában az üzemi és helyi bizottság valamennyi állandó albizottságának, a műhelybizottságoknakf a szakszer­vezeti bizalmiaknak, az egész szak- szervezeti aktíva-hálózatnak EGYIK LEGFONTOSABB FEL­ADAT a kollektív szerződések körül­tekintő, helyes megszövegezése- A kol­lektív szerződés alapvétő tartalmát azok a kötelezettségek képezik, ame­lyeket a szerződik magúkra vállaltak. Mindezek a kötelezettségek olyan fel­adatkörök szerint csoportosulnak, amelyek magukba foglalják a vállalat termelőmunkájának minőén. oHIíŰíu és a munkásoknak, alkalmazottaknak a munkával és a mindennapi élettel kapcsolatos .késeléseit. Az- idei kollek­tív .szerződésekben, olyan. intézkedése­ket- Is .elő kell írni, amelyek az önkölt­ség csökkentésére, a termelékenység növelésére, a nyersanyagok, fűtőanya­gok-, villamosenergia és a munkabér- alap terén fokozott takarékosságra, a. munkaigényes folyamatok gépesítésére és a termelési batáridők lerövidítésére irányulnak. Ugyanakkor nem szabad szem elől téveszteni a kifogástalan minőség követelményeit sem. Fel kell venni a szerződésbe továbbá, olyan in­tézkedéseket, amelyek továbbfejlesztik a szocialista verseny; ezévi céljaink minél jobb megvalósítására. * Az elmúlt év tapasztalatai arra fi­gyelmeztetnek, hogy üzemi bizottsá­gainknak sokkal körültekintőbben kell ügyelniük a szerződés helyes, pontos szövegezésére. Figyelmeztetnek arra is, hogy sokkal keményebben kell har­colni a szerződésben vállaltak végre­hajtásáért. Be kell vonni a dolgozó­kat a tervek teljesítéséért folyó harc­ba, fejleszteni ítéli a dolgozók bírála­tát a kötelezettségek maradékáéihűlt teljesítése érdekében. ,,.4s üzemi kol­lektív szerződések be nem tartása anD- nyit jelent, hogy n munkásosztály bi­zalmából vezető helyre került funk.\ cionáriusok nem teljesítik a dolgozók­kal szemben fennálló kötelezettséget’■ — állapítja meg a SHOT határozata. LEGYEN EH FIGYELMEZTETÉS minden funkcionárius számára és az alaposan elkészített, jól és rendszere­sen ellenőrzött üzemi kollektív szerző­dések megkötésével segítsék elő ezév! terveink 'maradéktalan teljesítését, túlteljesítését. BACH JÁNOS SHMT bér. és termelési felelőbe. H Bolgár Népköztársaság jegyzéke a jugoszláv kormányhoz Szófia (TASZSZ) A bolgár la$x>k közlfk a Bolgár Népköztársaság kül'ügymkiisatériumá.- nak a jugoszláv kormányhoz intézett jegyzékét. A Bolgár Népköztársaság külügymi­nisztériuma — hangzik a jegyzékben — már több ízben tiltakozott a jugo­szláv kormánynál a jugoszláv hatósá­goknak a Bolgár Népköztársaság ellen irányuló szakadatlan ellenséges tévé* kehysége miatt. A jugoszláv hatósá­gok terrorista esőf>ottokat szerveztek Jugoszláviában, abból a célból-, hogy «jflfc aktív fegyveres harcot vívjanak «. Bolgár Népköztársaság é« a bolgár­nép elfen. Ezeket a terrorista csopor­tokat átdobták a Bolgár Népköztársa­ság területére és diverziós ese'ekede- lekkel hízták meg őket. A jugoszláv hatóságok volt fasisztákat, rendőröket és csendőrökét, valamint nagybirtoko­sokat, kulá'kokat és közönséges bűnö­zőket toboroztak ezekbe a csopor­tokba. Ez a politika — hangzik a továb­bi a libán a jegyzék — a bolgár nép ér­dekei és békés élete eilen. a balkáni béke és biztonság ellen, sőt a jugo­szláviai népek érdekei ellen irányul. Ezt » politikát az agresszív Északat- lainti Tömb terveinek végrehajtása ve­retében az amerikai-angol imperia­listák érdekében föly tátják. „A bányászbecsület megköveteli tőlünk, bogy tervünket legjobb tu elásunk szerint teljesítsük, túlszárnyaljuk R A borsodi szénbányászati tröszt dolgozói párosversenyre hívták az ózdi tröszt dolgozóit Pártunk Központi Vezetőségének no­vember 29-i ülésén Gero Ernő eh társ fel­hívta a figyelmet arra, hogy az 1953-as év még fokozottabb követelmények elé állítja bányászainkat. Az új esztendőben 4.6 millió tonnával kell több szenet ad- niok népgazdaságunknak, mint az elmúlt évijén­Vasárnap délelőtt nagyaktíva-ertelcez* Jetet «tartottak Izsófalván, a borsodi szén­bányászati tröszthöz .tartozó bányavállala­tok kiváló dolgozói, satabánovistái és mű­szaki vezetői, hogy megbeszéljék, milyen teendőik vannak, hogyan érhetik el a terv túlteljesítését, hogyan ünnepelhetik mél­tóképpen hazánk felszabadulásának kö­zelgő évfordulóját. A Szovjetunió nagy segítsége Veres József elvtárs, a bányász. szak* szervezet területi bizottsága elnöke lieszá- molójában elmondotta, hogy a borsodi tröszt 1952-ben igen szép eredményeket ért eb Évi tervét túlszárnyalva, előírásán felül 19.140 tonna szenet adott népgazda­ságunknak. Nagy segítséget adott ebhez a sok korszerű gép, amelyet a Szovjet­unióból kaptunk. A borsodi trösztnek 1953-ban 20 száza­lékkal kell. emelnie termelését- Ebhez az szükséges, hogy a műszaki vezetők bizto­sítsák a terv és vállalások teljesítéséhez szükséges műszaki előfeltételeket. Igen sokat kell tenni a szállítás megjavításá­ért. A műszaki vezetőknek hiztosítaniok kell á csillék állandó karbantartását, az üres csille-ellátást. Az elmúlt évben sokat panaszkodtak az üzemek üres csille hiánya miatt, ugyanakkor viszont a csil­lék rakási lehetőségét nem használtak ki. Ha minden csillére csak három lapáttal több szenet raktak Volna, 1952 júniusában az üzemekből, bányákból 43.498 csillével kellett volna kevesebbet kiszállítani. Hasonlóképpen elsőrendű feladat a munkafegyelem megszilárdítása. 1952-}>en sok óra. “«ok nap «ok-«nk tonna szén > e- szett kárba az igazolatlan műszakmulasz- tók miatt. A borsodi széntrösBt gépészeti- beruhá­zásokra 156 millió 256 ezer forintot, üzemi építkezésekre 247 millió 964 ezer forintot, lakóépületekre 82 millió 596 ezer forintot kap államunktól. A bányászok tehát nagyon sokat kap­nak népgazdaságunktól. Pártunk szerető gondoskodását csak úgy hálálhatjuk meg, ha napról-napra, egyre több és jobb sze­net termelünk. Nemcsak tonnában — kalóriában is teljesíteni kel! a tervet! A beszámoló után Ürmössy Lajos elv- társ a borsodi szénbányászati tröszt veze­tősége nevében szólalt fel. — Az egész ország szeme rajtunk van, bányászokon —* mondotta. — Várják a szenet a kórházban a betegek, a gyerme­kek a napköziotthonokban, a mozdony* füiők. a kohászok, az erőmüvek dolgozói. A- bányászbecsület megköveteli tőlünk, hogy tervünket legjobb tudásunk szerint teljesítsük. # A borsodi szénbányászati tröszt dolgozói nevében versenyre hívom az ózdi szénbányászati tröszt dolgozóit­Ribánszky József elvtárs, az ózdi tröszt dolgozói nevében elfogadta a versenyfel­hívást. Az aíbért telepi bányászok nevében Loy Árpád elvtárs, KossutIrdíjas sztahanovista frontmester versenyre hívta Borsod megye valamennyi bányaüzemét, ő maga pedig egyéni versenyre szólította Borsod megye valamennyi bányászdolgozóját»-Berecz Anna a tröszt MEO dolgozója felhívta a bányászok figyelmét, hogy for­dítsanak fokozott gondot a szén minősé­gére. A tervet — mondotta — nemcsak tonnában, hanem kalóriában is teljesíteni kell. Felkérte a dolgozókat, hogy tegye­nek felajánlásokat ezzel a jelszóval: ,.Ter­melj ma jobbat, mint tegnap, holnap jobbat, mim ma!“ Nagy Albert elvtárs elmondotta: az or­mospusztai bányászok április 4 tisztelem tere vállalták, hogy első negyedévi tervü­kön felül 378 vagon szenet tetteinek, jobban kihasználják F. 4*es fejtőgépeiket, Versenyre hívták u sajókazinci és az ózdi tröszthöz tartozó somsálvi bányavállalat dolgozóit. Az ormospusztai bányatelep fő­mérnöke nevében versenyre hívta a sajó­kazinci és somsálvi bányatelep főmérnö­keit is. Koós István elv társ (berentei bánya­üzem) versenyre liívtá a sajókazinci és a kondói vállalatot. Szentpétéri Ernő elvtárs a perecési bányaüzem küldötte a pcrecesi bányászok nevében elfogadta Loy elvtárs verseny* felhívását. Barossakna. Albert teleppel, Pálinkás'táró pedig Szuliakállóval köt páros verseny szerződést. Bányászok, mérnökök párosversenye Farkas- István elvtárs, a kurityáni bá­nyavállalat igazgatója versenyre szólította a farkaslyuki és rudolftelepi bányavállalat- igazgatóit a terv teljesítésére,- a minőség javítására, az önköltség csökkentésére, a munkafegyelem megszilárdítására és - a gépek jobb kihasználására. Tarjám Kál­mán elvtárs a kurityáni vállalat főmér nöke Farkaslyuk és Kudolftelep főmérnö­keit hívta szocialista munkaversenyre. Tatai József elvtárs, a SZOT kiküldötte felszólalásában hangsúlyozta: a borsodi szénbányászati tröszt dolgozóinak alaposan igyekezniük kell, ha meg akarják őrizni a minisztertanács és a SZOT vámlorzász- laját. Yincze Lajos elvtárs Anna-bányai sz-ta* hánovista vájár vállalta: három hónapon át 111 százalékra teljesíti tervét, a pala­tartalmat csökkenti, a munkafegyelmet megszilárdítja és takarékoskodik a rob­bantó anyaggal. Molnár Sándor elvtárs kurityáni vájár a borsodi szénbányászati ' tröszt összes csapatát hívta versenyre. Vállalta: az első negyedévben tervét 166 százalékra, fel­tárási és bányakihajtási tervét havonkint 40 méterre teljesíti. Egy dolgozótársával úgy foglalkozik, hogy sztahánovista legyen belőle, további két- társának is átadja munkamódszerét, augusztus 20"ra befejezi 1953. évi tervét. Donkó János elvtárs a kurityáni DISZ brigád nevében versenyre hívta az a 1 ben telepi DlSZ-brigádot* A kurityáni DISZ" brigád vállalta, hogy 78 csillével termel többet műszakonkint az előirányzatnál, a szén minőségét a palatartalom csökkenté­sével javítja, a kaparószalagot minden esetben 8 órán belül átszereli. Jó munkával őrizzék meg a minisztertanács és a SZOT vándorzászlaiát a borsodi tröszt dolgozói B11 ikus• István elvtárs az ormospusztai V. akna sztahánovista vájára hozzászólá­sai >an elmondta, hogy január 20-án bri­gádja befejezte havi tervét. Ezt a jó kol­lektív munkának köszönhetik- Brigádja április 4 tiszteletére vállalta, hogy januári tervén felül 2000 csille szenet ad nem­zetgazdaságunknak- A brigádban el akar­ják érni a műszakon kinti 10G mázsás fej- teljesítményt. Törő József elvtárs, a Megyei Pártbi­zottság ipari osztályának vezetője iidvü: zölte az értekezleten megjelent bányászo­kat. — A borsodi bányászok nem egyszer bebizonyitották, hogy a munka frontján kiválóan megállják helyüket. A borsodi trösztnél van jelenleg ,a .minisztertanács és d SZOT vándorzászlaja. Ahhoz, hogy ezt meg is tarthassa, szükséges, hogy lm* nyászaink még nagyoko lendülettel, a tör­hetetlen harcos elszántságával vívják meg a széncsatát. A megyei pártbizottság ne* vében sok sikert és jó szerencsét kívánok ehhez a harchoz! üi amerikaiak tervszerű provokációi a koieai fegyverszüneti tárgyalások meghiúsítására Keszon (tJj-Kína) A koreai fegyverszüneti tárgyalások alapjának teljes megsemmisítésére irányuló tervszerű erőfeszítések során, az amerikaiak az elírni it nap folya­mán két újabb provokációt követtek el, megsértve a panminilzsoni értekez­let térségét. Az összekötő tisztelt' vasárnapi érte­kezletén a koreai-kínai fél rangidős összekötő tisztje tiltakozót; az ame­rikaiaknál e két incidens el'len. Az amerikaiak tagadták a katonai repülőgépeik által szombaton végre­hajtott ellenséges berepüléseket és ki­jelentették, hogy további vizsgálatot fognak lebonyolítani, fiz amerikai agresszorok folytatja* a koreai baktériumfiáborut Phenjan (TA&ZtíZ) Az amerikai beavatkozók folytatják a koreai bak’téiüunibáborút. A ..Ko­reai Központi Távirati Iroda" jelen­tése elmondja, bogy az amerikai ag- resezorolc a frontmögötti Hvanghe tartomány különböző vidékeire járvá­nyos betegségekét hordozó rovarokat szórnak le. December 21-én . Szinb- vanphari járás bat falujára, valamint Sssíntangri, Muclungrl és más - járások területére ugyancsak járványos beteg­ségeket hordozó különböző rovarokat szórtak. A ledobott rovarok — nagy feketszőrös legyek, lepkék és pókok — szertemásztak a bótakaróu Ilyenfajta rovarok azelőtt ezen a környéken so­hasem voltak. A Koreai Képi Demokratikus Köztársaság országos katonai tanácsa nagyjelentőségű irányelvet bocsátott ki a népi erők o'dalára átállt volt iiszinmanisia tisztekkel és katonákkal való különleges bánásmódról Phenjan (Uj Kína). A Koreai Népi Demokratikus Köz. társaság országos katonai tanácsa Irányelvet bocsátott ki, amelyben elrendeli, hogy különleges bánásmód, ban kell részesíteni a népi erők olda ára átállt volt lisziiimanista tiszte. <et és katonákat. A rendelet rámutat, hogy a nem. /.éti felszabadító háború Korea min. len részében fokozta a tömegek ha. '.alias érzését. A né]) napról-napra óbban gyűlöli a közös ellenséget, .»lég Li Szín Man úgynevezett „nem. zetvédelmi hadserege“ katonáinak >olitikai öntudata Is gyorsan fejlő. (SÍK. A liszinmanista katonák mind­inkább tudatára ébrednek, hogy nem egyebek az amerikai imperia. lizmns ág.vutöltelékénél és egyre nagyobb számban állnak'át a népi erők oldalára. A Koreai Népi Demokratikus Köz. társaság országos katonai tanácsa hazafiasnak tartja az ilyen eljárást — szögezi le a rendelet, majd többek között ezeket mondja: A Iiszinmanisia „nemzetvédelmi hadsereg“ .ama tagjainak, akik fel­lázadnak és a népi erők oldalára áll. nak, megbocsátják múltjukat és ezek a katonák elnyerik a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság állam, polgárait megillető összes polgárjo. gokat és szabadságjogokat. A népi erők oldalára átállt volt liszinmanista katonák közül azokat, akik csatlakozni akarnak a koreai néphadsereghez, hogy az amerikai és liszinmanista fegyveres erők el­len harcoljanak, fegyvernemek sze. rinti eredeti beosztásuknak megfe­lelően felveszik a néphadseregl>e. Az ilyen katonák megtarthatják előző, leg viselt rendfokozatukat, illetve — amennyiben érdemeket szereztek a haza szolgálatában — előlépnek. A rendelet a továbbiakban ki­mondja, hogy azoknak, akik dolgoz, ni, vagy tanulni akarnak, erre min. den lehetőséget megkapnak. A rendelet befejezésül kimondja, hogy különleges kedvező bánásmód, ban kell részesíteni a külföldi agressziós csapatoknak a népi erők oldalára átállt katonáit. 0i Vittorio az olasz kormány csaló választójogi törvényjavaslatáról Az „Ii Lavórt}*’ című olasz folyó­irat közölte Di Vittorionak, a CGIL főtitkárának cikkót. Di Vittorio hang­súlyozza, hogy az olasz dolgozóknak joguk van sztrájkot szervezni a min­den polgár számára egyaránt érvényes választójog megvédésére. Di Vittorio vi'sgzautasítja ft fror-' alanynak és a vállalkozóknak a dol­gozók elleni vádját, hogy a csaló tör­vényjavaslat elutasítása „lázadás” és 'kijelenti: — A dolgozó népíömegeknek a csalj törvényjavaslat elleni tilta­kozása „emesak törvényes, de elenged­hetetlenül szükséges is politikai jogaik és szociális követeléseik védelmére. IVlUft.LU’Vi • IUI I C I A * r---------------- > iH b mb b bb bb bb ^bm^ bbl B^api^B an jP^mbb I dlésBVöri gépsvárben B8Y évvel ezelftlt inifnlt C1v7 A k M Ä rV/i DflDv# A ■ M"”' M™™,r LiJLmli 1/iU IriHUHiJLinU J _iA. HVioiyaui 22- waam Ára 50 fillér • Miskolc, IW53 január 27. kedrf

Next

/
Oldalképek
Tartalom