Észak-Magyarország, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-01 / 1. szám

19 EREDMÉNYEKBEN bővelkedő, si­kerekben gazdag, győzelmes eszten­dőre tekinthetünk vissza. Gyakran saondínk: 1952 — ötéves tervünk har­madik, döntő éve. Munkásosztálynak, dolgozó parasztságunk, haladó értei" auiségünfc, a magyar békehareosok mil­liói nagyszerű fet lekké*,' fényes alko­tásokkal tették valóban dönlő észtén" dővé 1952-t. Felemelő érzés, büszke öntudat töl: el bennünkel, amikor számi«',vesszük, ■bogyón sáfárkodtunk az e'mul* tizen­kéthónapban azzal a szabadsággal, ainít annyi véráldozat árán vívtak ki számunkra a szovjet nép bősei, «mélyért századokon át küzdöttek a magyar nép legjobbjai. Elmondhat­juk: pártunk, szeretett vezérünk, Rákosi éivtárs bőles irányításával nagy lépésekkel haladtunk előre a szo­cializmus építésében. Az elmúlhatni- ian 'hála érzése száll felszabadít ónk, segítőnk, a béke legfőbb őre, a hatal­mas Szovjetunió felé, amelynek cso­dálatos eredményei, ragyogó tervei az egész emberiségre váró gyönyörű ta­vaszról adnak hin. A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusát, amely számunk­ra is új, hatalmas erőforrásokat nyi­tott meg — mint Rákosi éivtárs or­szággyűlési beszédében Fámutatoit —5 „egész dolgozó népünk a legíiayyobb figyelemmel, rolcomzenvvej követte és taniíbndnpozta. Ezt a figyelmet és ro- konszenvet alá-tánutsstja és elmélyíti n hála és köszönet érzése mindazért a baráti segítségért és önzetlen támo­gatósért, amelyben felszabadítónk a hatalmas Szovjetunió szakadatlanul részesít bennünket. Ez a rokonszenv, a hála érzése dolgozó népünkben lán­goló lelkesedéssé vált, amikor e kon­gresszuson az egész haladó emberiség ■nagy vezére, a mi, szeretett Sztálin elvtár sunk a világ forradalmi roham­l rációt is megemlítette. Mindannyian átérestük, hogy a megtisztelő ielzQ nemcsak elismerés, hanem tgjbelezett- •tágét is reit magában, hötelezéttsé’jct arra, hogy jövendő erőfeszítéseinkkel, áldozatos munkánkkal, szocialista épí­tésünkkel, békénk védelmiével, n pro- lelarnemzetközisóg erősítésével, még jobban rászolgáljunk a forradalmi ro­ham brigád ■ nevezetre." 1 EREDMÉNYEINK számbavétele, sikereink összefoglalása nem arra szolgál, hogy megpihenjünk a babéro­kon, megálljunk. Nem! Mi nem állunk uieg; újíibb és újabb magaslatok felé törünk, újabb ée újabb tervekét vál­tónk valóra annak a célnak érdeké­ben, amelyre Sztálin elv-társ tanít bennünket: „Az egész társadalom ál­landóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítása „ szocialista termelésnek a legfejlettebb technika alapján történő szakadatlan növekedése és tökéletese­dése útján.’’ Ezért a- nagyszerű célért inti álunk új gyönyörű rohSmra öl éves tervünk mm kezdődő negyedik eszten­dejében. Nehéz lenne felsorolni akár csak nagy vonásokban is, mi mindent ad hazánknak, ezen belül megyénknek ötéves tervünk negyedik ' esztendeje; amint hosszúra nyúlnak a szí vei-lei- bet örvendeztető számsorok az ötéves terv harmadik évének eredményeiről. Csaik a m; megyénkben olyan alkotá­sokkal gazdagodott népgazdaságunk; mint a diósgyőrvasgyári óriáskohó, a sSO tonnás buktaMialó kemence, a he- jőcsabai cement mű, a miskolci ’keUős- yágányű villamosvasút. A negyedik évben olyan mű veket létesítünk, mint Diósgyőrött az új, irálalmtas teljesítő- képességű modern hengersor, salak­feldolgozó. Ár új tervér új győzelmeket ígér, dé hogy ezeket maradéktalanul kivív­juk, még odaadóbb, jobb munkára, szilárdabb fegyelemre, élénkebb szo- cialÍ9{a versenyre van szükség. Arra kell törekedni, hogy az új év elgő hó­napjaiban 1952 negyedik negyedéhez és decemberéhez képest is minden te­rületen egyenletesen tovább emelked­jék a lermelés. Nagyobb mértékben, mini, 1952-ben s a megelőző években, összpontosítanunk kel.1 a rendelkezé­sünkre álló eszközöket az alapanyag- ipar különféle ágainak gyors fejleszté­sére, a már megkezdett nagy nebéz- ipari létesítmények tervszerű gyors befejezésére. A népgazdaság és az ál­lami élet minden területén fel kell számolni a pazarlást, a legszigorúbb takarékosságot kell megvalósítani. S3 Uj feladataink megoldásában külö­nösen nagy felelősség hárul megyénk dolgozóira. Pártunk, népünk .soka; vár a borsodi kohászoktól. Jelentős mértékben az ő munkájukon múlik, hogy ötéves tervünk negyedik évében — a kitűzött célnak megfelelően — 1G százalékkal emelhessük ipari ter­melésünket- A borsodi kohászok nem egy termelési csatában ' bizonyították be rendíthetetlen hűségüket páriánk, népi demokráciánk iránt és járultak hozzá kimagasló termelési eredmé­nyeikkel a haza erősítéséhez. Kormá­nyunk (öbli, mint 3 milliárd forintot fordít csak a diósgyőrvasgyári kohá­sza |i üzemek korszerűsítésére, teljes rekonstrukciójára, új nagy kapacitású üzennek létesítésére, a termelési fo­lyamatok magasszínvonalú gépesítésé­re, a dolgozók szociális egészségügyi és kulturálté igényeinek kielégítésére. Minden reális alapja meg van tehát annak, hogy a diósgyőri, ózdi és hor- sodnúdasdi kohászok méltókép kive­gyék részüket öléves tervünk negyedik esztendei előirányzatának teljesítésé-, bői, egyre több és több nyersvasat, acélt, hengereltárut adjanak népgaz­daságunknak. Nem kétséges, hogy a borsodi kohászok újabb termelési győ­zelmekkel öregbítik majd hírnevüket. 4.6 MILLIÓ tonnával nő ezidén széntermelésünk. Ez az emelkedés jó­val nagyobb, mint az elmúlt évben volt. Komoly feladatok várnak tellát a borsodi bányászokra, akik 1952-ben sok értékes eredményt értek el. Most arra van szükség,, bogy jobban ki­használva a gépeket, lervszerűbb és szervezettebb vezetéssel, a minőség szakadatlan javításával, az egyenlete­sen emelkedő termelés biztosításával maradéktalanul teljesítsék és szár­nyalják lú] új terveiket Hatalmas erők állnak rendelkezésre az új cél­kitűzések megvalósításához- Uj bánya­üzemek»* létesítünk sokszáz, különbö­ző íc.i ő es s. .'. jiQ ■ bányagép kö*ií*yi*i reegíá munkát. kormányunk nagy gon­dot fordít a bányászok anyagi és kul­turális szükségleteinek kielégi lésére. Derék'bányászaink továbbra is biitog támaszai lesznek népgazdaságunknak, a párt, Rijkosi éivtárs hívó szavára egyre iöbb és több tonna szénnel vá­laszolnak. Fokozott követelményeket támaszt ezévi tervünk építőmunkásainkkai szemben. Megyénkben , többmilliárdos beruházásokkal épülnek az új, hatal­mas létesítmények, mellettük száz és száz lakás, kultúrotthon, iskola, egész­ségház és egyebek. Olyan nagyszerű építkezésekben vehetnek részt, mint a kazincbarcikai kombinát, a miskolci egyetemi város, a diósgyőri re­konstrukció. Pártunk, kormányunk az* várja az építőmnnkásoktól, hogy ha­táridőre elkészítik a tervekben meg- je’öit.. építményeket, nagyobb gondot fordítanak az anyaggal való takaré­kosságra, alaposabban kihasználják a gépekét, alkalmazzák a már eddig is oly- nagyszerű eredményeket biztosí­tott szovjet módszerekéi. MEGYÉNK valamennyi üzemének munkásai, műszaki vezetői, a vállala­tok irányítói már az első napokban jó eredményekkel1, kimagasló teljesít­ményekkel rakjanak szilárd alapokat a további jó munkához, biztosítsák a tervek műszakról műszakra, napról napra, dekádról dekádra, hónapról hó­napra való maradéktalan teljesítését. Dolgozzanak úgy a borsodi munkások, hogy büszkén tekinthessenek vissza majd erre az esztendőre is és büszke legyen rájuk pártunk, szeretett Rá­kosi elvtársnnk. KÖZPONTI VEZETŐSÉGÜNK no­vember 29-i határozata, Rákosi elv­társ legutóbbi beszéde megszabta a soron következő fontos feladalokat dol­gozó parasztságunk számára is. A fő- feladat: a hozam növelése. Ennek kulcsa az alapvető agrotechnikai és zootechnikai eljárások következetes alkalmazása, megvalósítása. Megyénk dolgozó parasztságának ezek segítsé­gével, ebben az esztendőben növelnie kell a hozamot mind a növény-terme­lésben, mind az állattenyésztésben. — „Ez az alapja adnak — mondotta Ge- rő éivtárs —, hogy a dolgozó par asz­tok százezrei mielőbb a gyakorlatban győződjenek meg a nagyüzemi, t&rsas- gadálkodás fölényéről, az egyéni, kis- üzei nnzdálkodássn l szemben és tel­jese '+'°sen belépjenek g terme­lös; A ó gyönyörű föladatok Tég kell mozgósítaniuk Legyen a magyar békemozgalom olyan erővé, amely átfogja és áthatja egész dolgozó népünket A magyar küldöttek be&sámolójn a ftépek liekelsongresszusáról A népek .bécsi békekongresszusán részivel; magyar küldöttek — mint közöltük — kedden délután a buda- pesii Sportcsarnokban tartott nagy­gyűlésen számoltak be'a'kongresszus tanulságairól, a békeharc újabb feladatairól. Az alábbiakban ismertetjük a nagygyűlésen elhangzott beszédeket. Andics Erzsébet Kossuth-díjas akadémikus, a Béke Világtanács tagja a Becsben járt magyar kül­döttség vezetője tartott beszámolót. — A bécsi kongresszus jelentősé­gében és arányaiban minden eddigi békemegnyilvánulást felülmúlt — mondotta Andics Erzsébet. — A bécsi kongresszus az egész világ népeinek, nyugodtan mondhatjuk, az egész emberiség képviselőinek hatalmas és nagy­tekintélyű tanácskozása, magas fóruma volt, amely 'joggal viselte a népek brékekongresszusa büszke elnevezést A bécsi kongresszus minden vára­kozást felülmúló sikere a nemzetkö­zi békemozgalom nagy diadala volt. de ugyanakkor visszatükrözie azt a nagyjeleptőségű tényt, hogy az USA uralkodó körei világuralomra törek­vő brutális agresszív politikájukkal eltaszítják a népeket. Joliot Curie már megnyitó beszé­dében leszögezte; mines igazi bizton­ság olyan ország számára, amely feladja függetlenségét. Ez volt a kongresszus egyöntetű álláspontja is. *A küldöttek egész sora állapította meg: a béke legfőbb alapja valameny- nyi állam függetlensége; a nem­zetek függetlensége elválasztha­tatlan a béke ügyétől. Hazájuk függetlenségének és sza­badságának kérdése egyre inkább , el­lenállásra' készteti a nyugateurópai országok népeit is. Az elnyomott né­pek fokozódó szembeszegülése az imperialista erőkkel, valóban alkal­mas arra. hogy alapjaiban aláaknáz­za ezek háborús készülődéseit. Andics Erzsébet ezután áttért a mar dúló háború azonnali beszün­tetésének kérdésére. A bécsi kon­gresszus egésze a legmélyebb felhá­borodásának adott kifejezést és egy­ségessé forrt abban az elhatározás­ban, hogy j ezeknek az embertelenségeknek haladéktalanul véget kell vetni és minden eszközzel meg kell akadályozni, hogy az amerikai gengszterek hasonló szörnyűsé­geket zúdítsanak az egész vi­lágra. A bécsi béketalálkozó legkiemelke­dőbb pontja a nagy szovjet nép kül­dötteinek bölcs, határozott és világos beszédei voltak. A kongresszus meg­feszített munkájából a magyar küldöttség is becsülettel kivette ré­szét. A bécsi Konzerthaus nagyter­mében a világ népei fogtMc ösz- sze és nincs erő, amely ezt az összefogást semmivé tudná tenni. A népek igazi, még soha nem látott tavaszát éljük át, amelyhez foghatót nem ismert az emberi történelem. Győzni fog a népek nagy békeküz­delme, amely korunk legértékesebb erőit egyesíti. Az imperializmus szörnyű anyagi és szellemi nyomása alatt sínylődő népek hősies küzdel­mei arra intenek bennünket, hogy nekünk, szabad ország boldog népei­nek, meg kell tízszereznünk erőfeszí­téseinket a béke érdekében. Legyen a magyar bélcemozga­lom tényleg olyan erővé, amely, — mint Rákosi éivtárs mondot­ta — egész dolgozó népünket át­fogja és áthatja. Andics Erzsébet beszéde után per­cekig tartó tapssal' felállva köszöntöt­ték a nagygyűlés résztvevői a béke­harc vezérét, Sztálin elvtársat s a legkiválóbb magyar békeharcost, Rákosi Mátyás elvtársat. Szácféczky Kardoss Elemér egye­temi tanár arról beszélt, milyen nagyi a tudomány szerepe a háború és a béke kérdésében s éppen ezért jelen­tős és igen fontos a tudósok részvé­tele a békeharcban. Tollas Sándorné, a debrecen-ráko- sitelepi Petőfi- tszcs, tagja megrázó szavakkal ecsetelte, miiyen nyo­morban, kifosztottan élnek az osz­trák fővárosban Bécs dolgozói. Máthé János római katolikus püs­pöki helynök hangoztatta: elsőrendű kötelességének érzi, hogy a bécsi tanulságokat a hívek közkincsévé tegye, hogy a béke szent ügyéért folyó harcból ne maradjon ki ha­zánkban senki. Puskás Ferenc, olimpiai bajnok hangoztatta,, hogy Bécsben értette meg igazán: ahol a béke ügyéről tárgyalnak, ott a sportolók senrt hiányozhatnak. Részletesen beszá­molt azokról a tapasztalatairól, ame­lyeket az osztrák fiatalok előtt tar­tott előadásai során szerzett Méray Tibor, a Szabad Nép mun­katársa beszélt a bécsi kongresszus“ felejthetetlen élményeiről, a küldöt­tekről. akik közül soknak megtiltot­ták, hogy résztvegyenek a kongresz- szuson, de mégis ott voltak a bécsi Konzerthaus termében, mert lelkiis­meretük szava erősebb volt. mint ad attleek és morrisonok parancsa. 7& millió forint értékű beruházásokkal fejlesztik ezerben a borsodi szénbányászati tröszt üzemeit _ Megyénk bányaüzemei az elmúlt évben nagy mértékben fejlődtek. Termelési eredményeik növelését hatalmas' beruházások tették lehető­vé. Pártunk gondoskodása minde­nekelőtt arra irányult, hogy fokoz­za bányaüzemeinkben a gépesítést, minél nagyobb mértékben megkí­mélje az emberi munkaerőt. A borsodi szénbányászati tröszt üzemeiben az év folyamán csak­nem 17 millió forintot fordítot­tak gépi felszerelések növelé­sére. Jelenleg többek között két Donbasz kombájn. 137 kaparószalag műkö­dik. 64 fúrógépet. 9 darab 240 m-es gumiszalagot, 2 nyersolajmozdonyt, 1100 csillét kaptak a tröszt üzemei. Rohamosan gyarapodtak a tröszt szociális létesítményei is. Kandón, Sajószentpéteren. Rudolftelepen für­dő és öltöző. Kurityánbán lakások épültek több mint félmillió forint értékben. A munkakörülmények megjavítására csőszellőztetőket sze­reltek fel. Lyukó és Pereces között elkészült az 1800 méter hosszú alag­út. Épül a szelesaknai kulturház. Kondón már elkészült. Sajószentpé- te »n, Rudolftelepen most építik a legónyszállásokat. Ezeket a hatalmas értékű ajándé­kokat jó munkával hálálják meg a borsodi szénbányászati tröszt üze­meinek dolgozói. Határidő előtt be­fejezték éves tervüket és azután harcba indultak, how terven felül 20 ezer mázsa szén felszínrehozásával viszonozzák a párt és a népi állam gondoskodását Van azonban még bőven tennivaló. Mindenekelőtt javítani kell a minő­séget, az eddiginél sokkal jobban ki kell használni a bányagépeket. A gépek kihasználása 1952-ben nem volt kielégítő. A Donbasz-kom­bájn teljesitőKépességét például csak 12—15 százalékban,, a kaparó- szaiagokét pedig még ennél is ala­csonyabb százalékban használták ki. Ez súlyos hiba annál is inkább, mert 1953-ban sok újabb gépet kap­nak a tröszt üzemei. Többek között 6 gumiszalagot, 37 kaparószalagot, 5 Sz. _ 153-as szovjet rakodógépet, 100 fúrógépet. 4 villanymozdonyt, 820 csillét, 43 billenő csillét, 100 lórét, 29 transzformátort és 29 motort. Növe­lik a csillefogó berendezések számát, a poros munkahelyeken porszívókat szerelnek fel. Lehetővé válik, hogy az eddigi 1400 méter hosszú frontfejtést az új esztendőben jelentősen kibővítsék ,A tröszt bányaüzemei szociális téren is újabb- nagy segítséget kap­Á sátoraljaújhelyi járás hosszú ideig az utolsó helyen kullogott a si- lózási versenyben. December közepén a járási tanács vb. ülésen tárgyalta meg a silózási ierv teljesítésével kap­csolatos ‘ennivalókat- Ezután a ta­nács tagjai felkeresték a községeket, s a helyszínen adtak segítséget a si­lózási munkákhoz. A közvetlen segí­tés eredményeként Filkeháza két nap alatt teljesítette tervét. Nagybózsván megszervezték a lombgyüjtést. A lom­bot megfelelő arányban keverlék egyéb silózásra alkalmas lakarmány- nyal és GO köbméteres silót készítet­tek. FiizérfacTványban egy hét alatt 150 köbméteres silógödrö; töltöttek nak Bánfalván,, Felsőnyárádpn. Sa- jókazán, Kurityánbán 200—200 ezer forintos költséggel fürdőt építenek. Többszázezer .forintos költséggel nö­velik. az egészségügyi berendezése­ket, biztosítják a jobb ivóvízellátást. Alberttelepen és Kondón 170 ezer forintos beruházással orvosi rende­lőt létesítenek. A munkafeltételek megjavítására ventillátorokat sze­relnek fel. Perecesen épitik a ha­talmas új. modern vájáriskolát. A borsodi szénbányászati tröszt dolgozóinak újabb munkasikerek­kel kell viszonozniok azt a hatalmas —■ több mint 75 millió forint értékű — beruházást, arnelv soha nem re­mélt fejlődést biztosít a bányaüze­mekben és még magasabb színvonal­ra emeli a bányászok életét. meg- A sátoraljaújhelyi járás decem­ber 30-ra 121.6 százalékra teljesítette silózási tervét. A fenti adatok jó eredményekről beszélnek. Vannak azonban hiányos­ságok is. Járásunkban találunk közsé­geket, amelyekben a helyi tanács el­hanyagolja a silózás szorgalmazását s ezek a községek nem Is teljesítik tervüket. Karosán például több mint 300 kéve kukoricaszárat hordtak ősz - sze, ez azonban rothad, mert a ta­nács nem gondoskodik arról, hogy a kukoricaszárból silóiakarmányt ké­szítsenek. Az elmaradott köz.ségek el­sőrendű feladata a silózási terv ma­radéktalan, gyors teljesítése. KUTSERA ZOLTÁN, a sátoraljaújhelyi járás vb. elnökhelyettese. 121*6 százalékra teljesítette silózási tervét a sátoraljaújhelyi járás pártszervezeteinknek a borsodi dolgo­zók százezreit. Az új sikerek alapvető feltétele, hogy a kommunisták mulas­sák a legjobb példát a terv-teljesítés­ben; az áldozatkészségben és helytál­lásban, pártszervezeteink, népneve­lőink napról napra világítsák meg öt­éves tervünk, épftőmunikánk, hazánk jövőjének gyönyörű távlalait. 1953-'ban tovább erősítjük a béke- front rgánkeső szakaszát. Még mélyeb­ben érezzük annak igazságát, hogy „van hazánk — van mit védenünk". Van szép és egyre szebbé, gazdagabbá fejlődő hazánk, amely iránt olfbatat- lan Rzerejetiinket újabb és újabb bé­kéiét tökkel bizonyítjuk, „Dolgozó népünk műveltségének és kulturális felemelkedésének egyik leg­jelentősebb gyümölcse _ mondta Rá­kosi elvtárs —, hogy még jobban megérti és méltányolja azt nS áldoza­tos és eredményes munkát, amdtK pártunk a felszabadulás óta eltelt esi tendőben végzett. Dolgozó pépünk gs Járdán és egységesen követ bennünk1 mert tudja, hogy behies az út, mely járunk s biztos benne, hogy úje sikerek, újabb győzelmek felé ve A mi feladatunk, hogy e rá,rakó: valóra váltsuk." Valóra váltjuk, mer; Rákos; elv vezet bennünket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom