Észak-Magyarország, 1952. december (9. évfolyam, 282-304. szám)
1952-12-25 / 302. szám
Csütörtök. 396?. december 35, ÉSZAKMAGYARORSZÁG 3 Fejlett, korszerű közlekedést teremt Miskolcon az ötéves terv FAZEKAS ANNA : Bfc KE-ÖRS .Ki- ivaáaljaí „egyutcás táros" így emlegették valaha Miskolcot országszerte. Híre«, illetve hírhedt volt arról, hogy még egyetlen főutcáján se tudták rendben lebonyolítani a forgalmat. Rossz ntcahálózata már régen nem felelt meg a követelményeknek. Villamosközlekedésé múzeumba való ócskaság volt, amelyről gúnydalokat énekeltek. Gyalog még lehetett előzni a döcögős kocsikat. Autóbusz' közlekedés... hit ilyesmiről kt még csak szó sem esett. Ezt a szégyenletes, átkos örökséget vette át a népi demokrácia és fogott hozzá a város fejlesztéséhez, az új Miskolc felépítéséhez. Nem nehéz elképzelni a régi közlekedési viszonyokat, hiszen nyomai még — érthetően — megvannak. A régi közlekedés Ä főútvonalak mellett nem volt sehol egyetlen párhuzamos, mentesítő útvonal sem. A közúti- és villamosközlekedést a gömöri sorompó és a kitérők akadályoz' ták. Több helyen veszélyesen összezsúfolódott a forgalom, — az üzemekből hazatérő kerékpárosok ezreinek élete állandóan veszélyben forgott. Egyes területek, különösen a peremvárosrészek teljesen d voltak vágva és zárva a város szívétől. Nagy távolságokat kellett megtenni a Martin- telepről, vagy Diósgyőrből a város közepéig. Megerőltető túrának számított — eljutni a munkahelyhez. A város urai ígéretekben nem voltak fukarak. Nem volt képviselőválasztás, hogy meg ne ígérték volna: megjavítják, a miskolci közlekedést. Az ígéret azonban, szokás szerint, ígéret maradt. Üj utak A hároméves és ötéves terv végrehajtása során még jobban megmutatkozott, hogy a rossz közlekedési viszonyok gátolják Miskolc fejlődését. Hatalmasan meg- nővekedett a forgalom, amelyet még úgy sem lehetett lebonyolítani a régi keretek között. Kormányunk jelentős összegeket fordított Miskolc közlekedésének megjavítására. Megindították az autóbuszjáratokat, növelték a villamoskocsik számát. Az utcák tehermentesítésére új párhuzamos utcákat létesítettek. Megépült a bárom kilométer hosszú kerékpárút, amelyen a diósgyőri vasgyárba igyekvő kerékpárosok már teljes biztonsággal közlekedhetnek. Ez a négypáJyás kerékpárút volt az első ilyen, közlekedési votasl az országban. Gépkocsiforgalmunk javítására megépült a Tizeshonvéd-utcával párhuzamos utca és a Bajcsy-Zsilinszky út. A város egyre gyorsabb ütembe" fejlődött, további intézkedésekre volt szükség. Sti.500 utas naponta Múlt év tavaszán hozzáláttak a kanos" vágányú villamosvasút építéséhez, amit ezerben be is fejeztek. Hatalmas forgalmat bonyolítanak le a miskolci villamosok és autóbuszok. Több mint másfélszer arnlyi utast szállítanak, mint egy évvel ezelőtt. Egyetlen nap alatt a villamosok 72.000, az autóbuszok 14 és fél ezer dolgozót szállítanak. Jelenleg 76 villamoskocsi áll az masok rendelkezésére, háromszoranreyi, mint a felszabadulás előtt. 42 autóbuszt állítottak be. Szirma, Görömböly, Pereces, Hámor, Felsőzsolca dolgozói autóbuszokon járnak be a városba ét munkahelyükre. A kottősvágányú villamos érezhetően tehermentesítette az autóbuszokat, amelyek így sokkal jobban felhasználhatók a pe" remvárosrészek forgalmának lebonyolítására. A belváros forgalmát nagymértékben elősegíti, hogy a személypályaudvar előtti teret, a Tanácsház-teret és a Lenin- teret a legkorszerűbb forgalmi kivánalmaknak megfelelően, körforgalomra építették átMindaz ami eddig történt — csak a kezdet. Ötéves tervünk során tovább folyik az úthálózat bővítése. Meghosszabbítják a vasgyárból induló kerékpárutat egészen a Szemere-utcáig. A gépkocsiforgalom fejlődése szükséGörög Mara Benkö Béla, Besztercei Pál és Virágh Elemér gessé tette, hogy a főútvonallal (Marx Károly út, Sztálin út, Tizeshőnvéd utca, Hunyadiulca, Sxéchenyi-utca) párhuzamosan egy másik fő közlekedési útvonalat létesítsenek, ennek építését a szinvaparti úton már megkezdték. A további tervekben szerepei egy északi tehermentesítő útvonal létesítése is, amely a Sajó-hídtól a Gömöri pályaudvar feletti áthidaláson keresztül a Szeles, Jókai, Fazekas, Major és Andor-utcák vonalán halad majd egészen Diósgyőr-Majláthig, Fontos forga- lomterelö szerepe lesz a szintén építés alatt álló vasgyár— műegyetem—-hejőcsa" bai főútvonalnak: is, amely, lehetővé teszi, hogy a városközpont kikerülésével bonyolítsák Je a forgalmat Diósgyőrből. Igen nagy szükség van arra, hogy a főforgalmi útvonalakat tehermentesítsük azért is, mert forgalmunk jellege mélyrehatóan megváltozott. Legjobb bizonyíték erre az az adat, hogy 19$5'bén a Zsolcai kapuban a járművek .74 százaléka foga- tosszekér volt és csak 26 százaléka gépkocsi. Az idei adatok szerint jelenleg a járművek 24 százaléka fogatos jármű, 76 százaléka pedig gépkocsi. A miskolci.közlekedés nagyarányú korszerűsítésére .sok év munkáját igénybevevő hatalmas tervet készítettek. Trolibuszok gyorsítják majd a közlekedést Elsősorban tovább javítják a villamos- közlekedést. A kettősvágány megépitesé" vei másfél óráról 55 percre csökkentették a Tiszai-pályaudvar és a vasgyár közötti út időtartamát, ezt még jelentősen csők" kentik majd. Növelik a járműparkot, korszerűbb, gyorsabb járatú kocsikat állítanak be. Hamarosan elkészülnek a tervek a vnlamosvasuthalozat kibővítésire. A hejöcsapai villamosvonal is kettösvágányú lesz és meghosszabbítják a műegyetemig, illetve Tapolca-fürdőigl 1953 ban újabb autóbuszokat kap a város. A magyar: vidéki városok közül legelőször Miskolcon lesz trolibusz. A város belső közlekedési úthálózatának építésére és javítására is sor kerül. A következő évben egymillió 700 ezer forintot költünk Miskolcon útépítésre és 250.000 forintot járdaépítésre. A déli tehermentesítő útvonal létesítésére egymillió. 700 ezer forintot fordítanak. 8 millió forintos költséggel megépül az új villamosban' és a gépkocsitelep. A rendező- pályaudvar átépítésére, Itat és fél millió forintot költünk. Az ötéves terv keretében Hejqe'sábán, a budapesti müút és a vasútvonal kereszteződésénél megépül az aluljáró. . Miskolc kikötőváros lesz A rendezőpályaudvar és Diósgyőr között kettösvágányú vasúti összeköttetést teremtünk. Kibővüljük a diósgyőri pályaudvart. Külön vágány köti majd össze: Diósgyőrt a vásércteleppel, korszerűsítjük a ren" dezőpélyaudvart, kibővítjiik a gömöri és a személypályaudvart. A város körül 15 kilométeres körzetben új forgalmi hálózatot építenek. A távolabbi tervekben szerepel a hajózható Sajó csatorna és Miskolcnál kikötő építése. Gondoljon minden miskolci dolgozó ezekre a ragyogó távlatokra, a város közlekedésének nagyarányú fejlesztésére. Segítsük azt elő jó munkánkkal, a termelési tervek maradéktalan teljesítésével és túlszárnyalásával. NYIKOLÁJ ZSUKOV MUNKÁSÚJÍTÓ öt évvel ezelőtt lépett be Nvikoláj Zsu- kov, a moszkvai autógyárba. Művezetője és brigádvezetője segítségével, a tapasztalt munkások tanácsait felhasználva kiválóan sajátította el az esztergályos szakmát. Két évvel ezelőtt Nyikoláj Zsukov egyik kezdeményezője volt a komplex önköltségcsökkentésért folyó mozgalomnak. Hónaptól-hónapra túlteljesítette normáját és állandóan jelentős anyagmegtakaritást ért el. Keresete rendszeresen emelkedett« Újítási javaslataiért és az anyagtakáré" kossági mozgalomban elért sikereiért is külön pénzjutalmait kapott. , Nikoláj > Zsukov nem elégedett meg szaktudásával, hanem beiratkozott a gépgyártási technikumra. Jelenleg a IV. év* folyam hallgatója. Tevékenyen résztveSz a gyári kollektíva társadalmi életében, tagja az üzemi újság szerkesztőbizottságának és mühelyrészlegének újítási megbízottja. Számos értékes ötletével támogatta műhely részlegének újítóit* Nyikoláj Zsukov V. Kljucsnyikov. val, a műhely technológusával. A Béke-őrs a Moszkva téren Vasárnap réggel összegyűlt S a nőtás kedvű őszi szellő Vig éneket dúdolt velük. A nap is megbámulta őket A Szabadság-hegy tetején: „Derék dolog! Ember a talpán. Ez a kilenc kemény legény! Végigkísérte hosszú útjuk Kit nem riaszt el szomj meg éhség A hegyre föl, a völgybe le, Veszély, ellenség, babonák!“ Hogy gannadc,ba gyűljön kincsük, A Béke-őrs „pihenj“-ben van már, A bronzhéjú vadgesztenye. Talán ezerszer is hajoltak A föld felé. mely élteti Az ölnyi vastag, büszke fákat S gyümölcsét nékik neveli. Talán ezerszer is feltépte Szélfútta bőrük inda, ág .., Űk csak nevették, fel se vetíti:, Mert egyre tellett, telt a zsc&. Borzas hajuk szemükbe lógott, Tapadt testükre a trikó. Am oly vidáman dúdor ás ztak. Hogy választ fütyült a rigó. Mint harc után a katonák. Aztán feszes „vigyázz“-ban állnak Vörös kendőjük leng-lobog, A békéért harcolnak ők is. Szivük e szóra feldobog. „Pajtásaim, mit. megfogadtunk, A munkánk jól végeztük el. Köszönjük meg, hogy dolgozhattunk. Szemük ragyog, arcuk tüzel. „Éljen Sztálin!'1 -— kiált az egyik Es „Rákosi!" a felelet, A Béke-örs „hurrá!"-ját súgják, Visszhangozzák a nagy hegyek. S a szürke felhők messze szálltak. Aztán a két név összeforrva Úgy vitték, vitték szét a hírt, Felszáll a kéklő messzeségbe Úgy •, ----- - - ------Hogy úttörők gyűjtik halomba S egyetlen szó verődik vissza. A gyógynövényt, a drága írt! Hogy: béke, béke, béke, béke! (A „Zászlóava.tó“ c. antológiából.) Hogyan hasznosítjuk az irodalmi vita tanulságait az írószövetség miskolci csoportjának munkájában Irodalmi életünknek nagy eseményé volt a közelmúltban lezajlott vita, amelynek két kiemelkedő határköve Révai József elvtárs „Megjegyzések egy regényhez" cimíi cikke Dérv Tibor regényciklusának, a „Feleletnek II. részéről írt mélyreható, elemző bírálata — és „Irodalmunk egyes kérdéseiről“ mosdott zárszava az MDP Központi Előadói Iroda kultúrpolitikai munkaközösségében rendezett irodalmi vitán. A pártnak, Révai elvtársnak két iránymutató megnyilatkozásával s az irodalmi vitával kapcsolatban csupán a munkakörömet legközvetlenebbül érintő szempontból, az irodalmi nevelés szempontjából szeretném elmondani gondolataimat. Mindnyájunknak, akik az irodalmi nevelés ilyen, vagy olyan területén dolgozunk, rendkívül tanulságos volt Révai elvtárs elemző módszerének újabb két példája. A szigorúan-következetes, elvi, párt- szerű, mélyreható bírálat: ez legyen a mi eszményünk is. Álljon távol bírálatunk a. személyeskedéstől — illeszkedjék bele a szocializmus építésének nagy munkájába. „Az éles elvi harci— mondja Révai elvtárs —. nem azt jelenti, hogy mi bárkit is meg akarunk semmisíteni, aki becsületesen szolgálja a szocializmus építését az irodalomban. Nem akarunk megsemmisíteni senkit: nevelni akarunk. A párt élesen fellépett a Déíry-rcgény hibái ellen, de senki sem mondhatja, hogy Déry megsemmisítésére törekszünk. És ez vonatkozik mindenkire, akit megbíráltunk." Jó ha megszívlelik ereket a szavakat különösen kezdő, fiatal íróink, akik a megjelenési lehetőség — egyébként természetes — türelmetlen vágyától fűtve, nem egyszer hajlandók személyes sértésnek, a kiadók, szerkesztők, lektorok célzatos, klikkszerü féltékenységének minősíteni azt a bírálatot, amely nyers, eszmeileg tisztázatlan, művészi forma tekintetében fogyatékos müveik átdolgozását, a kitartóbb tanulást és műgondot, egyelőre még nem feltétlenül az egész dolgozó’nép, az olvasóközönség nagy nyilvánossága előtt végzendő műhelygyakorlatot kívánja tőlük. j Másik tonlos lanulságliént | ^ vai en-társ tanulmányaiból éppen ezért a tanulást, az írók képzését, nevelését és természetesen egyéni tanulását, önnevelését emelném ki. A part, Révai elvtáts követelményként, állítja íróink elé. hogy megismerjék a párt, az állam politikáját: hogy meg tudják írni az igazat, ismerniük kell az országos politika összefüggéseit, a marxizmus—leninizmust, de nemcsak az» belőle, amit „Marx, Engels, Lenin és Sztálin a filozófiáról vagy a kritikai realizmusról. ..“ írt, hanem azt is, amit például a parasztkérdésről tanítanak s azt is, hogy a mi pártunk milyen határozatokat hozott erről a kérdésről. ■ , Termő" szeresen, kiterjed ez a megismerési kö* telezettség a szovjet és a haladó nyugati irodalomra, történelmünkre, irodalmunkra, sőt anyanyelvűnkre, helyesírásunkra is éppúgy-, mint az irodalom, a művészet alapvető elvi kérdéseire. Végül azt említem meg, hogy a mis* kolci pártbizottság a közelmúltban napirendre tűzte a miskolci írócsoport' helyzetének, problémáinak megvizsgálását, hasznos tanácsokkal látta el a csoport vezetőségét s határozatba foglalta, hogy a csoport irányításához, neveléséhez, nép* szerűsítéséhez továbbra is állandó elvi ég gyakorlati segítséget ad. A csoport tag* jainak élni kell tudniok a párt segítségé" vei s jobban mint eddig, meg kell felelniük annak a várakozásnak, mellyel aí pártbizottság, Miskolc és a megye dolga" zói fordulnak felé. I A „Zárszó“ óta I ", ószövetség vi'.ii ..............1 deki titkárságának és nevelési osztályának segítsége is gyorsabban, hatékonyabban érvényesül. Ugy| látom, hogy az a fordulat, amelyet mi, a vidéki írócsoport funkcionáriusai és tagjai jogosan és sokszor hiába vártunk Szövetségünknek a Révai elvtárs által feltárt klikk harcokba merült központi szerveitől, bekövetkezett s rajtunk állj hogy tanulásunkkal, müveinkkel jó lehetőségek birtokában küzdjünk a miskolci írócsoport helyes értelemben vett érvényesüléséért. Hozzánk is szólnak Révai elvtárs szavai: „Népünk szereti az irodalmat, várja: az írók munkáit. A párt.. és az álian* ezentúl is megad minden segítséget. Vannak tehetségek, csak még nyersek, :ieml fejlődtek ki eléggé, de ki fognak fejlődni.“ Ezért dolgozunk, mindennapi munkánkkal, új életünk féltő-szerető tanulmányozásával, éppúgy, mint írói terveink kidolgozásával, a marxizmus—leni* nizmusnak s az irodalom elvi és történeti kérdéseinek beható tanulmányozásával GYÁRFÁS IMRE az írószövetség miskolci csoportjának elnöke A diósgyőri yendőfflátóipaTi vállalat az 1. sz. vasgyári átterem helyiségeiben december 25..én vidám műsoros fenyőfa.estet rendez. Fellépnek: Nyikoláj Zsukov a gépgyártási technikum negyedéve« hallgatói közt. miskolci Déryné színház művészei ének- és táncszámokkal és a helyi népi zenekar, — Ingyenes „Szívkiiidi szívnek szívesen'* műsor. — Különleges ünnepi hideg és meleg ételekről és ib okról gondoskodunk. 25_én a műsort szolgáltató helyiségben a belépési díj 4 forint. i# Számos ifjúsági könyv jelent meg Az ifjúsági könyvkiadó egész sor könyvet jelentetett meg a legkülönbözőbb korú fiatalok számára. Tömörkény István ,,Vándorló földek" című novellagyűjteménye bemutatja ifjúságunknak a proletariátus, a szegényparasztság múltbeli embertelen sorsát, valamint a lecsúszott dzsentrik világát. A polgári „limonádé" irodalmat gúnyolja ki éles szatírával Bohumila Silóvá csehszlovák író .papírfigura" című regénye. A , Szabadságharcos kiskönyvtár"- ban jelent meg Vidor Miklós „Budai Nagy Antal“ című történelmi kisregénye, amely Zsigmond király korában. Erdélyben játszódik le és a Budai Nagy Antal vezetésével megindult parasztfelkelést eleveníti meg: A legifjabb korosztálynak okoz örömet Lev Tolsztoj „Három piedve'' című képes-mesekönyvének, Maja- kovszkj ,.Állatkert“ című képes-verses meséjének, Marsak ,.Kölykök á ketrecben" című képes mesekönvvé- nek, Móricz Zsigmond „Iciri-picirt“ képes meséjének, 'Fazekas Anna „Öreg nőne őzikéje" című verses meséjének és az „Ismerjük meg az állatokat'" című tarka leporellónak újabb kiadása. Nyikoláj Zsukov kisfiával.
