Észak-Magyarország, 1952. december (9. évfolyam, 282-304. szám)

1952-12-21 / 299. szám

Vatiárnztp, 1033. december 21. übíaKMAGYARORSZÁG 7 Elfogadta az országgyűlés az 1953. évi költségvetést, a költségvetésről és az állami statisztikáról szóló törvény javaslatokat Az országgyűlés «combaton folytatta az 1953. évi állami költségvetés tárgyalását. Szálai Bója volt az első hozzászóló. — A mi kultúránk, a szocialista kul­túra békés cpítőmunkára, a népek közti barátságra és testvériségre nevel. Ezzel r..’inbcn az úgynevezett „amerikai kul" > ni“ rombolásra, gyilkosságra, népek jy.ii ellenségeskedésre. Egy példa a sok .«.ül: az Egyesült Államokban évente ■örülbelül egymillió 10—17 éves gyerme- *•"1 tartóztattak le különböző büncselek- nyék elkövetése miatt. Ezeknek a sze" evét len gyermekeknek nagy ré ze azzal > dekezik a bíróság előtt, hogy romboló • kölcsii könyvek, film, vagy a tádió ha­tására követték el a bűncselekményt. ma már a világ lesmüveüsbb RéiiBi közé tartozik 1952- ben százetry millió forintot fordi" inuk kulturális berubázásokra. K'j szék- házat építettünk a Magyar Távirati Iro­dának, megkezdtük az új szinkronfilni­yár felépítését. Vidéki kultúrotthonok, ozik építésére cs színházak fejlesztésére 1 millió forintot fordítottunk. 1952-ben negyven új járási kultúrházat és 330 területi kukúrotthont létesítettünk, .lapesti és vidéki normál filmszin' .zaink száma 1952 végére 491 lesz, falusi /'skenyfilmvetítő mozijaink számát az idén i.’-93-ra emeljük. 1953- ra a kulturális beruházások ösz" -v.ege 131 millió forint lesz. Többek kö­rűit a jövő évben mintegy 300 új kultúr" .»tthon 150 keskenyfilmvetítő mozi épül- i ’ilödő új ipari városaink, mint Komló, Várpalota cs a többiek méltó kultúrházat est moziépületet kapnak. Az állami eszközökkel történő beruházá­súikon kívül jelentős helyi erővel történő beruházásokat hajtottak végre. Kulturális tömegmozgalmunk művészeti ágának fejlődését jellemzi az a tény, hogy a jelenleg folyó kultúrversenybe 13.100 kultúrcsoport kapcsolódott be 205.100 résztvevővel. Kimondotta a továbbiakban, hogy ez cv első kilenc hónapjában színházainkat 3.3 millió, filmszínházainkat 85 millió, múzeu­maink kiállításait pedig több mim há­rommillió dolgozó látogatta. 1952 első három negyedévének adatai szerint a négy népművelési könyvkiadó ötszázötven müvet adott ki 3.5 millió példányban. Ezután arról beszélt, milyen segítséget nyújtott a Szovjetunió Kommunista Párt­jának XIX. kongresszusa az Íróknak, az i(OdaInni vitás kérdéseinek megoldásához. Elmondotta, hogy a kultúrpolitikai mun­kaközösségben lefolyt vita cs Révai Jó­zsef elvtárs zárszava nagy segítség íróink, de rajtuk kívül valamennyi al­kotó művész számára. — Népünk szereti tehetséges íróin­kat cs azt várja tőlük, hogy a párt útmutatásai szellemében az eddigieknél jubb müveket írjanak a dolgozók életé­ről. munkahősletteiről, a szocializmust építő ország mai problémáiról. Elmondhatjuk, hogy népünk a szocia­lista társadalmat építő többi néppel együtt nemcsak a gazdasági rend fejlett­sége, de műveltség szempontjából is az élvonalba került, ma már a világ leg­műveltebb népei közé tartozik. Nincs egyetlen kapitalista ország a világon, amely a fejlődésben velünk lépést tar­tana. Köszönet és hála ezért példa­képünknek, a nagy Szovjetuniónak, amely számtalan formában segíti kulturá­lis fejlődésünket cs a magyar kultúra legfőbb őrének és kulturális fejlődésünk motorjának, a Magyar Dolgozók Pártjá­nak, szeretett Rákosi Mátyás elvtársunk­nak. A költségvetést pártom és a magam nevében elfogadom. Nemzeti ftuHuránk nagy alkotásai most vílnak egész népünk kazkincsévé Elmondhatjuk — kezdte beszédét Maj- lát Jolán, a következő felszólaló —, hogy nemzeti kultúránk nagy alkotásai most válnak egész népünk közkincsévé. Szocia­lista jövőjét építő dolgozó népünk egyre nagyobb érdeklődéssel fordul müveksé günk nagy nemzeti hagyományai felé és erőt, lelkesedén merít belőlük jövőt for­máló munkájához és eredményeinket vé delmező hckeharcához. Jelentős eredményekről számolhatunk be színjátszásunk és drámairodalmunk te­lén. Színházaink számos kiemelkedő új magyar színmüvet mutattak he az elmúlt esztendőben. Színházi életünk eredménye nemcsak az új magyar müvek bemuta tása terén mutatkozik meg, hanem szín­játszásunk színvonalának jelentős emel­kedésében is. Különösen szépen fejlődött a korábban igen elmaradott vidéki szín játszás. Eredményes volt ez az év zenei fejlődé­sünk terén is. Ebben az évben először támaszkodott zeneszerzőink munkája szé lesebbkörü állami megrendelésekre. Ötéves tervünk hatalmas alkotásai egyre szélesebb körbe vonják be az alkotó mun kába képzőművészeinket. Csupán a föld­alatti gyorsvasút képzőművészeti mun­kája több mint 25 szobrászt és tizenegy festőművészt foglalkoztat. Képzőművé­szeink éppen a múlt eseményeit megörö kítő állami megrendelések megvalósítása .során jutnak el mindjobban nagy nem­zeti hagyományainkhoz. Ötéves tervünk nagy alkotásai, hatalmas méretű állam megrendelései igen erőteljesen fordítják művészeinket mai életünk eseményeine.k ábrázolása felé. Erinek eredményeit mu­tatja be a tegnap megnyílt III. képző­művészeti kiállítás. Örömmel és büszkeséggel számolhatunk he filmművészetünk eredményeiről. Film­jeink ez évben komoly nemzetközi sike­reket értek el. Az irodalmi életünkben jelentkező problémák kihatnak drámairo­dalmunkra, de íilmmüvésze.tünkre is. Nincs elegendő és megfelelő filmforgató­könyv. A következő évben felújítjuk film­gyártásunk technikai felszerelését, új filmlaboratórium épül. Élj kultúránk jelentős nemzetközi sike­reket ért el az elmúlt esztendőben. Köze) húsz különböző kiállítás ismertette meg a külfölddel népi demokráciánk kultúrá­jának eredményeit. — Különösen nagy lépéseket tett iro­dalmunk azon az úton, hogy kiemelkedő müvei a nemzetek közös kincsévé váljanak. Ebben az évben jelent meg a Szovjetunió­ban — Aczél Tamás és Nagy Sándor Sztálin-díjas müve mellett — a hétszáz oldalas „Magyar költők antológiája“ cs még sok más klasszikus Ó9 új magyar irodalmi mű. Kultúrmunkánk területén mutatkoznak még fogyatékosságok is. Ezek leküzdése, az elért eredmények továbbfejlesztése ké­pezik jövő évi munkánk programjának alapjait. Mindenekelőtt erősíteni kell a kapcsolatot kulturális életünk és népünk nagy alkotó munkája, a szocializmus épí­tése, bekéért folytatott harca között. Né­pünk több, jobb, szebb müvet vár alkotó művészeinktől. íróink, zeneszerzőink, kép­zőművészeink, általában művészeink még adósok népünknek számos, új életünket bemutató müvei. A szovjet kultúra pél­dáinak még sokkal mélyebb megértése cs alkotó művészeink munkájában vált hasznosítása a másik feladat, melynek irá­nyítani kell jövő évi kulturális munkán­kat. Jobban ki kell mélyíteni a népi de­mokráciákkal való kulturális k.tpcillatain­kat és a tapasztalatok cseréjét. A népművelési minisztérium költség­vetése kultúránk ilyen fejlesztésének az anyagi' eszközeit biztosítja, ezért a költ­ségvetést elfogadom. Ezután Ok Károly elvtárs pénzügy­miniszter és Antos István elvtárs a költ­ségvetés előadója felszólalása után az országgyűlés az 1953. évi állami költség­é-test általánosságban és részleteiben a javasolt módosításokkal és az 1953. évi állami költségvetésről szóló törvényjavas­latot változatlan szövegben egyhangúlag nagy lelkesedéssel elfogadta. Ez állami statisztikáiéi száló törvényjavaslat tárgyalása Ezután as állami statisztikáról ssóló törvényjavaslat tárgyalása következett. A javaslat előadója Varga István kép­viselő volt. — Tervünk teljesítésének egyik legfon. tosabb feltétele — mondotta —, hogy pontosan nyilvántartsuk, mivel rcndelke. zünk. Népi demokratikus államunknak ujti- pusu statisztikai szervezetre és hivatalra van szüksége, olyanra, amilyent Lenin elvtárs a következőképpen jellemzett: ,,A központi statisztikái hivatalnál; e szocialista épít cs felülvizsgáló cs ellen­őrző szervének kell lennie. Azt kel- számbavennie, amit a szocialista gazda­ságnak most elsősorban tudnia kell“. A beterjesztett törvényjavaslat 1. pa­ragrafusa szerint a statisztika a Magyar Népköztársaságban a gazdasági, szociális, kulturális fejlődés ellenőrzésének és terv­szerű irányításának eszköze. Arra szol­gál, hogy a-számadatok tudományos cso­portosításával, elemzésével feltarja a gaz dasági cs társadalmi élet jelenségeinek összefüggéseit, számot adjon a népgazda, sági tervek végrehajtásáról és felhívja a figyelmet a mutatkozó hiányosságokra. A benyújtott törvényjavaslat mindeze­ket biztosítja. A statisztikai rendszernek ebben a törvényjavaslatban lefektetett mag esi ckú egysége csak szocialista államban képzel­hető cl, ahol a dolgozó ncp érdeke a termelés átfogó nyilvántartása. Ezért ni. iunk a jó statisztika és ellenőrzés az egész nép ügye. Dolgozó népünk elvárja, hogy a hanyagságból vagy tudatosan ha­mis adatokat szolgáltatók cl'cn a törvény szigorát érvényesítsük. Szita János felszólalásában hangoztat ta: a tőkés társadalomban a statisztika a kizsákmányoló osztály érdekeit szolgálja. A tőkés társadalomban a statisztika a ka, pitabzmus beb-ő ellentétei e’.leplczésének, a valóság szépítésének eszközévé válik, magyarán mondva: ahol lebet, hamisít. Ezután elmondotta, hogy az adatszol­gáltatás nálunk az elmúlt években lénye, gesen meggyorsult. A törvényjavaslat a Szovjetunió gazdag tapasztalatai és a magyar statisztika leg­utóbbi fejlődése alapján helyesen állapít­ja meg a statisztika feladatait és szerve­zetét. El kell érni —• mondotta a továbbiak­ban •—, hogy az összes állami, gazdasági, társadalmi szervek a törvény minden ren. delkczéseit maradéktalanul végrehajtsák, megszilárdítsák a statisztika fegyverét a munka mindennapi irányításában, az el­lenőrzésben, a vezetés színvonalának eme. lésében. Tóth Endre, a következő felszólaló rá. mutatott, hogy íz állami statisztikáról szóló törvényjavaslat egyik alapvető rcn. delkcpése: a Központi Statisztikai Hiva­talnak alárendelt széleskörű helyi statist;, tikai hálózat kiépítése. A helyi hálózat lényegesen jobb ellenőrzést fog biztosí­tani, mint a központosított szervezet, egy. részt mert közel van a megfigyelés he­lyéhez, másrészt mert feladata, hogy idő- vei olyzn jól megismerje a területén lévő üzemek, gazdaságok, iskoláik, kórházaik életét, hogy ‘a valóságtól eltérő adatokra saját ismeretei alapján azonnal felfigyel­hessen. Ezután Rónai Sándor elvtárs, az or­szággyűlés elnöke lezárta a vitát. Az or. szággyülés az állami statisztikáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és rész. leteiben elfogadta. Rónai elvtárs további eredményes, ja munkát kívánt a képviselőknek és az or­szággyűlés ülésszakát berckesztette. Az amerikai imperializmus víláguralmi törekvéseinek megrázó következményei Spanyolország wolff&m bányá­szai nyomoftiságos Hiúkban tengetik életüket. A „la­kásban" még arra sincsen hely, liogy ebédjüket megfőz­zék. Van akinek még egy zug sem jut ráni főposta lépes ahol lehajthatná fejét. A tehe. őln alvó dolgozók. Iráni dolgozók sárkunyhóf a tőkések palotái mellett. A Dóssá66 tsz eredményeinek hatására lett termelőszövetkezeti község Mernádcéce Nagy híre lett a faluban, hogy a „Dó. zsa“ termelőszövetkezet tagjai közül so­kan új ágygarniturát és kerékpárt vásá­roltak. Aratáskor azt is megfigyelték, hogy a „Dózsa“ tagjai megrakott szeke­rekkel vitték őröltetni tavalyi búzájukat. Orosz István például csak most október­ben őrölt először az új búzából, annyi terményt kapott a múlt évben az elszámo­láskor. Harmadik zárszámadásukat tárgyalták meg az idén, a hernádcécei „Dózsa“ ter­melőszövetkezet tagjai. lutott bőven a munkaegységekre, mert szorgalmasan, derekasan dolgoztak. A tagsági könyvecskékben napról-napra szaporodott a munkaegységek száma. Hörnyák István tehenész 398 egységet, felesége pedig 118-at szerzett az évben. Aki többcdmagával dolgozott, többet is keresett. Fider József 372, fia 167, lánya 11?, a család összesen 64? munkaegysé­get szerzett. Nagy volt az őröm, amikor a szövet­kezet elnöke a zárszámadáskor bejelen­tette: búzából 2.?, árpából 1.?, kukori­cából 2, szénából 2, takarmányrépából 1.? kg., cukorból 22 deka, olajból 2 deci jut cgy-egy munkaegységre. Ehhez jön még a készpénz: munkaegységenként ? forint. Ez az eredmény még jobban, öregbítette a „Dózsa“ hírét az egyénileg dolgozó parasztok előtt. Bezzeg tavaly még nem úgy beszéltek a tsz-ről, mint az idén. Ha a múlt évben megkérdezte valaki az egyénileg dolgozó parasztokat: melyik a „Dózsa“ termelőszövetkezet földje, azzal válaszoltak, hogy „könnyű megtalálni . . . az, amelyik a leggazos'abb a határban“. Ez évben már másként folyt a munka a tsz—ben. A növényápolás kezdetén fel. osztották a földet egyénekre. Nem is maradt egyetlen talpalatnyi terület sem ápolás, gondos művelés nélkül. Az ara­tást hamarabb fejezték be, mint az egyé­ni parasztok. A cséplés után, valóság­gal egymás kezébe adták a kilincset az érdeklődők a „Dózsa“ irodájában. Min­denki saját fülével akarta hallani: tény­leg igaz—e, hogy tavaszbúzából holdan- kir.t 14 és fél mázsát takarítottak be. Árpából két és fél, kukoricából 4■—? mázsával többet vittek haza egy-egy holdról, mint az egyénileg gazdálkodók. Ezek az eredmények gondolkodóba ej­tették a kívülálló dolgozó parasztokat. 9 jó példamutatás hatása nem maradt el. Mindenütt a szövetkezetről beszélgettek, azután döntöttek és Hernádcécc szövet­kezeti község lett. Két új III. típusú szövetkezet alakult: 31 családdal, a Pe­tőfi, 27 családdal az Alkotmány, s a Dó. zsába 13 család kérte felvételét. Büszkék is erre a „Dózsa“ tagjai. A zárszámadás tárgyalásánál is szó esett ar­ról, hogy az ő példájuk nyomán lett Hernádcécc szövetkezeti község. Novak Endre, a szövetkezet elnöke beszámolójában elmondotta: — Két éven át csak 13 család volt szövetkezetünkben. Most már még világo. sabban látjuk, hogy mi tehettünk erről. A múlt évben is 4 és fél kg. termény jutott egy munkaegységre, de krumplink és kukoricánk kapálatlan maradt, amit nagyon megfigyeltek, joggal szóvátettek az egyénileg dolgozó partisztok. Ezért ccm volt olyan tekintélyünk, ezért nem jöttek hozzánk, nem követték példánkat hamarabb. Nemcsak * növénytermelésben, ha­nem az állattenyésztésben is szép ered­ményeket ért el a tsz. Már 10 tehene, 21 növendékmarhája, 21 anyakocája, 4 te. nyészkana, 40 süldője és 23 hizója van. Beadási kötelezettségüket pontosan, ha­táridőre teljesítették. Nem tartozik a gépállomásnak sem. Ezévben is voltak azonban még hiá­nyosságok a „Dózsa“ munkájában. Meg is bírálta a tagság a vezetőséget. — Felelősség terheli a vezetőséget, mert nem gondoskodott idejében elegen- rő védekezőszerről, emiatt 3 holdon a cukorrépát kiette a bogár, ez a 3 hold összesen csak 90 mázsát adott, mig a töb. bi, ahol idejében elvégeztük a védekezést, holdankint több mint 130 mázsát fizetett. György József traktorosnak fejére ol­vasták: — Miattad volt kevesebb zabter. mésünk, olyan rosszul szántottad lel a földet. Ezzel a szövetkezetnek, magadnak is kárt okoztál. Kevesebb jutott neked egy munkaegységgel. A bírálatból nem maradtak ki a kocsisok sem — nyáron a legnagyobb dologidőben — 8 órás mun­kaidőről beszéltek. Jövőre még nagyobb eredményeket akarnak elérni. Arra is hoztak határo­zatot, hogy ez így legyen. A múlt télen elmulasztották, most megszervezik a szakmai oktatást. Jövőre már széles körben akarják alkal­mazni a szovjet agrotechnikai és zootech, nikai módszereket. — Eddig az egyénileg dolgozó parasz­toknak kellett példát mutatnunk _ mond. ják a „Dózsa“ tagjai —, most a többi termelőszövetkezeteket kell megelőznünk és lelkesítenünk termelésünkkel, eredmé­nyeinkkel. így illik ez, hiszen a miénk a faluban a „legrégibb“ tsz . . . Ez üzletek nyitvafartása december 22 Cs 26 között A belkereskedelmi minisztérium közli« December 22, 23 és 24"én az iparcikk- üzletek egy órával tovább lesznek nyitva.: December 23-án a hús- és halboltok 7 órától 19 óráig, a fűszer- és csemege- üzletek a szombati nyitvatartási időben árusítanak. December 24-én a hús- és halboltok 7 órától 19 óráig, a tejüzletek 18, a fű­szer- és csemegeüzletek, a vendéglátó^ ipar üzletei és a szórakozóhelyek, vala­mint a fodrászüzletek a szombaton szoká-1 SOS időben tartanak nyitva. December 25 én az üzletek — beleértve a vasárnap nyitvatartó élelmiszerüzleteket is — zárva lesznek. A virágüzletek dél­után 1 óráig, a cukorkaüzletek pedig a vasárnapi nyitvatartási időben árusítanak. A csarnokok és piacok nyitvatartási a fentieknek megfelelően alakul. Az üzle­tek nyitvatartása egyébként változatlan. A később nyitvatartó üzletek mindenütt továbbra is a későbbi időpontban zárnak. (MTI) Felhívjuk a vásárlóközönség figyelmét, hogy 8. ex.. Ruházati Boltunkat (Széchenyl.utca 10) megnagyobbítottuk, Ismét vá. sárlóközönségünk rendelkezésére áll. Férfi, női divat, és rövidáru osztályai nagy áruválasztékkal várják a vásárlóközönséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom