Észak-Magyarország, 1952. december (9. évfolyam, 282-304. szám)

1952-12-19 / 297. szám

Péntek, 1952. december 19. ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 Rákosi elvtárs készedét hallgatja a Berkes-család 111unka útón családommal a rú­*1 dióban hallgattam Rákosi elvtárs beszedet. Nemcsak férjem és éu, S3 eres édesanyám, 9 eves kisfiam is igen nagy figyelemmel hallgatta a felénk hangzó kedves, nyugodt, szeretett hangot. Ismét éreztük, hogy személy sze­rint hozzánk, szól, a mi életünkről, problémáinkról beszél, a gyermekek jövőjéről, mindennapi munkáinkról, eredményeinkről, tanjt minket, ho­gyan javítsuk ki munkánk hiányos­ságait. Megszépült, meleggé vált körülöttünk minden, olyan biztató, lelkesítő volt beszéde és olyan jó volt hallgatni, ahogy nagy eredmé­nyeinkről es a jövőnkről beszélt, az iskolákról, n gyárakról, a gépekről. Az erőnkről, amely egyre nagyobb és feladatunkról, hogy még kemé­nyebben kell, liclytállnunlc a béke- harcban. Erőnkről, amelyet honvé­delmünk is jelent és feladatunkról, hogy még erősebbé kell tennünk ha­zán],'at, hogy ti bélcetábor ránkbízott szakaszát minden támadással szem­ben megvédjük. Két fiam katona. Büszke vagyok rájuk. Míg cn az üzemben dolgo­zom, míg kislányom, kisfiam tanul, két nagyobb fiam védi békés építő munkánkat, tanulásunkat. Az újságból tanulmányozni fog­juk Rákosi elvtárs beszédét a ícd- kisebb részletéig. Férjem már 9 hó­napja beteg, nem vehet részt a ter­melésben, de figyelemmel kíséri, alig várja, hogy meggyógyulva, egészségesen ismét dolgozhasson. A rádióból, Ctz újságból értesül, mi történik az országban, n megyében. Amikor este hazamegyek, megvitat­juk ezeket, elmondom, mit tanul­tunk a politikai iskolán. Most majd arról fogunk beszélni, amit az országgyűlés szocialista építőmunkánk eredményeiről 6s fel­adatairól tárgyal. BERKES JÁKOBNE miskolci kenyérgyár. 4 borsodi kohászok versenyének szerdai eredménye A diósgyőri, ózdi és borsodnádasdi Síobászok versenyében szerdán az alábbi eredmények születtek: NAGYOLVASZTÓK: 1. Diósgyőr 97.5 százalék. 2. ózd 91 százalék. ACÉLMŰVEK: 1. Borsodnádasd 121.8 százalék. 2. Diósgyőr 94.6 százalék. 3. ózd 94.2 százalék. DURVAHENGERDÉK: 1. Diós. győr 103.3 százalék, 2. ózd 98.9 szá. zalék. FINOMHENGERDÉK: 1. Diós­győr 103.4 százalék. 2. Borsodnádasd 98.4 százalék. 3. Ózd 91.6 százalék. Czottner Sándor clvíárs üdvözlő távirata az áramszolgáltató vállalat dolgozóinak Az északmagyarországl áramszol­gáltató vállalat dolgozói befejezték évi tervüket. Ebből az alkalomból a bánya és energiaügyi miniszter Czottner Sándor elvtárs, az alábbi táviratot küldte az üzem dolgozói­nak. „Az évi terv határidő előtti bele. jezéséért üdvözletem küldöm igaz. gató elvtársnak és a vállalat összes dolgozójának. Kívánom, hogy továb. bi munkasikerekkel járuljanak hoz. zá ötéves tervünk mielőbbi teljesítő, séhez. CZOTTNER bánya, és energiaügyi miniszter.“ A vállalat eredményes munkájáért korszerűen felszerelt és berendezett új ebédlőt kapott, melyben pompás zenegép szórakoztatja a dolgozókat. MAJOROS ZOLTÁN Harcolnak az élüzem címért a A miskolci egyetemi város építke. Résénél a szakszervezeti bizalmiak értekezletet tartották. Az üb. elnök felhívta a bizalmiak figyelmét, hogy előreláthatóan a cementgyári építke. zés dolgozói nyerik el jó munkájuk jutalmául a büszke élüzem címet, öslégcr elvtárs sztahánovista beto. nozó brigádvezetö felszólította az összes szakszervezeti bizalmit szer. vezze meg munkahelyén a „Harcolj niskolci egvetemi város építői az élüzem címért!“ versenyt. Amikor a dolgozók értesültek az értekezlet határosa (/írót, röpg',/ülé­seket tartottak, amelyeken megfő, gadták: küzdenek a2ért, hogy a büsz. ke élüzem jelvény az egyetemi város építkezése kapuját' díszítse. Vállal, ták, hogy átlagos termelési ered. ményüket a fagy ellenére 5 száza, lékkai emelik. KOCSIS FERENC. Befejezte évi tervét a bódvavölgyi ásványbánya vállalat A bódvavölgyi ásványbánya válla, lat dolgozói Sztálin elvtárs 73. szü­letésnapja tiszteletére vállalták, hogy évi tervüket december 21,ig 'teljesítik. A vállalat dolgozói büsz­kén jelentették felajánlásukat túl is szárnyalták, már december 15.én délelőtt 10 órakor befejezték, évi tér. Vüket. Különösen kimagasló eredménye, két ért el a tomaszentandrási üzem­ben Molnár András, Szladics István és Szepesi János brigádja, a szalon­nái üzemben Gyenes László brigádja, A vállalat dolgozói a rossz, esős időjárás és a MÁV. által késedelme, sen beálütott vagonok okozta terme, léskiesés ellenére érték el a jó ered. ményt. KISS IMRE igazgató. Pályázati felhívás honyvtárosképző iskolán való részvételre A népművelési minisztérium pályázatot Jurdet az öt hónapos honyvtárosképző is- Jvolán való részvételre. Az iskola március- kan indul A jelentkezés határideje 1953. január 25. Az öt hónapos könyvtáros iskolára jelent­kezhetnek: legalább középfokú politikai is­kolát és legkevesebb, nyolc általános (vagy ennek megfelelő) iskolát végzett fizikai és szellemi dolgozók, akiknek legkevesebb hat hónapos könyvtáros gyakorlatuk van .(népkönyvtárosok, függetlenített üzemi, vagy városi könyvtárosok, illetve könyv­tári aktívák, stb.) Korhatár: 18—45 év. Az iskolára utazás költségeit az iskola megtéríti, A hallgatók fizetésüket az isko­lán kapják. Az iskolán a hallgatók téríté­si díjat fizetnek fizetésük arányában. Jelentkezni lehet a népművelési minisz­térium oktatási osztályán (Bp. V., Báthory ti. 10.) Önéletrajz, munkahely javaslata és munkaadói igazolvány beküldésének útján. Az iskolát végzett halj Katók elért tanul­mányi eredményektől függően, mint füg­getlenített könyvtárosok nyernek elhelye­zést. (MTI) — A MEGYEI TANÁCS könyvtára december 21-ént vasárnap délelőtt fél 10, majd 11 órai kezdettel mesedél- elöttöt rendez a könyvtár Szabadsáv­tól' 3. szám alatt levő emeleti olvasó­termében. "HANG SZERKERESKEDELMI VÁLLALATNÁL miskolci fiókjánál Széchenyi utca 14 sz. A NÉPEK EREJÉVEL A BÉKÉÉRT „Vessünk véget a már folyó háborúknak!M Kuo Mo-Zso beszéde a népek békekongresszusán Kuo Mo-Zso a népek békekongresz- szusún mondott beszéde e'ejéu hang­súlyozta: A világ valamennyi jóaku- ratú embere azt köreted, hogy azon­nal szüntessék be a folyamatban lévő háborúkat. Annak alátámasztására-, hogy a jóindulatú amerikaiak js ezt követelik, a youngstowni (Ohio) Moore asszony leveléből idézett: „Hatmillió amerikai asszony szava­zott Eiscnhowerre, mivel azt gondol­ta, Eisenhower el Jog menni Koreába, hogy végetvessen a háborúnak.” lvuo Mo Zso ezután így folytatta: — A folyamatban lévő háborúk kö­zül a legkomolyabban a koreai háború fenyegeti a világ békéjét. Két és fél esztendeje tart ez a há­ború, amelyet az Egyesült Államok kormánya a7- ENSZ lobogója alatt folytat Koreában. Mindazok, akik Jártak Koreában, felháborodással tel­ve és azzal a gondolattal jöttek visz- sza onnan, hogy soha a történelemben nem volt még példa Ilyen pusztítá­sokra. Azok a fényképfelvételek és filmek, amelyeket r> koreai és kínai küldöttsé­gek magukkal hoztak ide, képet nyújt­hatnak a kongresszus küldötteinek ar' ról, hogy nji a valódi helyzet Koreá­ban. Kuo Mo-Zso a továbbiakban imertette a Szangkumrjung ■ kör­nyékén lévő két magaslatért in­dított sikertelen amerikai offen- zivát, amelynek során nz amerikai fegyveres erők több mint 2) ezer embert vesztettek. Kuo Mo-Zso ezután így folytatta: A koreaj háború — csak ami a köz­vetlen katonai -kiadásokat illeti — az Egyesült Államoknak mintegy húsz­milliárd dollárjába kerül. A koreai- kínai erők főparancsnokságának közös közleménye szerint az ENSZ-csapatok csak halottakban több mint 660-000 embert vesztettek ez év november 15-ig. s ezek közül közel 300 ezer az amerikai erők vesztesége. A koreai háború tehát valóban sú­lyos kérdés és mélyen érinti az egész világ népeinek érdekeit. Mint valamennyi békeszerető nép, Kína és Korea népe is odaadó híve a béke ügyének és ezéit elfogadta azt a szovjet javaslatot, amely a fegyver­szüneti tárgyalások megkezdését indít­ványozta. Az Egyesült Államok kormánya érezve a világ közvéleményének sür­gető nyomását — 1951 július 10'ével kénytelen volt elfogadni a fegyvei^ sziineti tárgyalások megkezdésére irá­nyuló javaslatot. Sajnos, azonban az Egyesült Államok kormánya és az amerikai vezérkar nem tett tanúbi­zonyságot arról, hogy őszintén akarja a koreai kérdés békés rendezését. A tárgyalások, során mindén esz­közt megragadtak arra, hogy kés­leltessék, sőt holtpontra juttassák a tárgyalásokat. Ezzel szemben a koreai és kínai tárgyaló fél már az első pillanattól kezdve a legnagyobb türelmet és a legnagyobb szívósságot tanúsította a tárgyalásokon. anélkül, hogy feladta volna alapvető elv! álláspontját. Több mint egyévi kitartó erőfeszítés után a két tárgyaló félnek sikerült megegyeznie eg.v 03 pontból álló fegy­verszüneti egyezménytervezetben és már a fogalmazás részleteit is megvi­tatták. E fegyverszüneti egyezmény- tervezet aláírása azt jelentené, bogy a katasztrófáiig koreai háború azonnal végétért. De az Egyesült Államoknak egyáltalán nem érdeke, hogy ilyen döntés szülessen.. Az Egyesült Államok szándékosan újabb akadályokat gördített a megegyezés útjába azzal, hogy nem hajlandó a nemzetközi egyezmé­nyeknek megfelelően megoldani a hadifoglyok hazatelepítésének kér­dését. Felvetette, a hadifoglyoknak „1:1" számszerű alapon történő kicserélését. Később az ,,önkéntes hazatelepülós’1- ről, illetve a „nem rá erőszakolt ha- zatelopítés’‘-ről beszélt. Kuo Mo-Zso a továbbiakban szólott a hadifoglyom úgynevezett „rostálásá­ról" és az amerikaiak kegyetlenkedé­seiről. majd leszögezte: Nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok által hangoztatott különböző jelszavak, mint az „önkéntes hazatelepülés“, a „nem ráerőszakolt hazatelepítés", vagy a ..nem erőszakkal végrehajtott hazatelepítés" — nem jelentenek mást, mint egyszerűen a hadifoglyok erőszakos visszatartását. A kínai nép küldötte ezután hang­súlyozta : Az amerikaiak máris súlyos árat fizettek azért, hogy megkísérlik erő­szakkal visszatartani a koreai és kínai hadifoglyokat. De miért ragaszkodik makacsul az Egyesült Államok kormánva ehhez? Nyil­ván azért, mert az Egyesült Államok kor­mányának egyedüli érdeke a koreai há­ború folytatása és kiterjesztése. Minél inkább fokozódik a fegyverkezési hajsza, annál több profitot vágnak majd zsebre az amerikai multimilliomosok. Az Amerikai Egyesült Államok keres­kedelmi minisztériuma által összeállított statisztikai adatok szerint az amerikai trösztök profitja 1919-ben (a koreai há* ború kirobbantása előtt) 27.600,000.040 dollárt tett ki. 1951-ben 42.900,000.000 dollárt ért el, 1952 ben pedig 46 milliárd dollárra emelkedik. Ugyanakkor az amerikai népre nehe­zedő egyenes adók terhe az 1952—53. költségvetési évben tizenkétszerese az 1937—38- évinek, Nem világos hát, hogy a számlát az amerikai ncp fizeti? Kuo Mo-Zso kiemelte: Vannak jóaka­raté barátaink a világon, akik úgy vélik, hogy engedményeket kellene tenni az amerikai kormány javára, hogy az öldök­lésnek vége szakadjon. De ilyen lépés csak az amerikai kor­mány és az amerikai tábornokok kezére játszana. Érdemes emlékezetbe idézni bizonyos eseményeket, amelyek mintegy húsz évvel ezelőtt játszódtak le. Ebben az időben egyes kormányok a „megbékítés“ politi­káját követtek Hitler és a japán milita­risták irányában. Ez a politika a második világháború kirobbantására vezetett. Korea és Kína népei tanultak a törté­nelmi leckéből, hiszen tik voltak a japán milítarizmussal szemben folytatott enge­dékeny politika fő áldozatai. Tudják, hogy minden engedmény kikerülhetetle­nül a háború további kiterjesztésére ve­zetne és még nagyobb szerencsétlenséget zúdítana a világra. A kínai küldött ezután beszélt az Egyesült Államok nap minit nap megnyil­vánuló háborús politikájáról, a katonai szerződésekről, népek leigázásáról, a náci és japán militarizmus felélesztéséről és leszögezte: E nyilvánvaló tények láttán felébred­tek immár nemcsak Kelet népei —• hanem azoknak a nyugati országok­nak a széles körei is, amelyek még nem heverték ki teljesen a második világháború-okozta sérüléseket. Kuo MoZso beszéde további részében foglalkozott az ENSZ'közgyűlés 7. ülés­szakán a koreai fegyverszünettel kapcso­latban beterjesztett javaslatokkal. E javaslatokat nagyjából két kategó­riára lehet osztani — mondotta. — Az első csoportban azokat a javaslatokat találjuk, amelyek — félretéve a „tüzet szüntess“ kérdését — a hadifoglyok hazatelepítésének problémáját állítják a központba. Mindezek a javaslatok nem egyebek, mint az amerikai javaslat álcázott formái és arra valók, hogy az Egyesült Államok kormánya és tábornokai felhasználják őket a koreai háború meghosszabbítására és kiterjesztésére irányuló tervük meg­valósítására. A második csoportba tartozó javaslatok mindenfajta hadművelet azonnali beszün­tetését indítványozzák, addig is, amíg észszerű megoldási találnak a hadifoglyok hazatelepítésének kérdésére. E javaslatok legjellemzőbbje a szovjet javaslat. Ez a javaslat észszerű és méltányos, s Korea és Kína kormányai már el is fogadták. Az ENSZ azonban, sajnos, mechanikus többségével ismét visszautasította a szov­jet javaslatot. . A kérdés teljesen világos — állapította meg Kuo Mo Zso. — Vagy mindenekelőtt megvalósítjuk a tűzszünetet és a hadi­foglyok hazatelepítésének kérdését méltá­nyos rendezésre bízzuk, vagy pedig a hadifoglyok haza telepítésének kérdését ürügyként használják fel arra, hogy a végtelenségig késleltessék a koreai tűz­szünet megvalósítását. Bölcsen kell vá­lasztanunk, A világ közvéleménye hatalmas. Másfél évvel ezelőtt kikényszerítette a fegyver­szüneti megbeszélések megkezdését. Ha kongresszusunk most — a világ népei forró békevágyának engedel­meskedve — még nagyobb aktivi­tásra szólítja jel a világ közvélemé­nyét, biztosak vagyunk abban, hogy sikerül elérni a hadműveletek azon­nali beszüntetését Koreüban. A kínai küldött ezután a vietnami helyzettel foglalkozott- A vietnamiak — miután a japán imperialisták elindították a háborút a Csendes'óceán térségében — saját erejükből szabadultak fel a japán imperialisták igája alól. A francia kor­mány 1946-ban elismerte Vietnam füg­getlenségét Ho Si-Minh elnök vezetése alatt. Később azonban megtagadta c szerződések elismerését és megindította a háborút. A vietnami háború, akárcsak a koreai háború, azt a veszélyt rejti magában, hPgy világháborúvá válhat. Valóban, ez a háború nem kevésbé kegyetlen, mint a koreai bába ú- Vietnam, Kambodzsa és Laosz népeit kegyetlenül mészárolják. A nép veszteségei súlyosok, de ugyanakkor a francia hadsereg a hét hosszú háborús év során kétszázhúszezer főt vesztett, köztük száznegyvenszer, európai cs afrikai katonát. A háború azért folytatódik, mert az amerikai kormány támogatja a franco­kat. 1951 végéig az amerikai kormány több mint két milliárd dollár segítséget nyújtott a franciáknak katonai kiadá­saik fedezésére. A vietnami nép gyűlöli a háborút. De folytatni fogja küzdelmét szabad­sága és függetlensége védelmében mindaddig, amíg folytatódik a kül­földi fegyveres beavatkozás. A malájföldi helyzettel kapcsolatban Kuo Mo-Zso rámutatott arra, hogy Ma­lájföld népe is maga szabadította fel országát a japán imperialisták igája alól A brit kormány azonban 1948 júniusában háborút indított Malájföld népe ellen. Anglia mintegy négyszázezer főnyi kato­nai cs rendőri erőt vetett harcba. Négy év alatt hétezer maiájföldit börtönöztek be ítélet nélkül, több mint huszonkétezret deportáltak, ötszázezer embert pedig való­ságos koncentrációs táborokba zártak. Az angolok Malájföldön elpusztítják a vetéseket, vegyi fegyvereket használnak, falvakat tesznek a földdel egyenlővé- Foglyokat kínoznak, holttesteket gyaláz- nak meg. Templer tábornok, malájföldi brit főbiztos bevezette a kollektív bünte­tési, azaz megbüntette egy-egy falu valamennyi lakosát, sőt többször tel­jesen lerombolt egész falvakat is és koncentrációs táborba küldte azok egész lakosságát. De mindezekkel a vadállati .módsze­rekkel sem sikerült eredményt elérniük. A brit kormány azért folytatja már több mint négy esztendeje ezt a háborút, mert Maláj!öld gazdag stratégiai nyers­anyagokban, Malájföld Nagybritannia dollárbányája. A malájföldi háború az Egyesült Álla­mok kormányának ellenőrzése alatt és támogatásával folytatódik. Ezt a háborúi nem támogatja sem az angol nép, sem a világ békeszerető lakossága. Kuo Mo-Zso a továbbiakban beszelt a béke hívei különböző tanácskozásairól, melyeknek határozatai erőteljesen köve­telték a folyamatban lévő háborúk'meg­szüntetését — majd hangsúlyozta: Ezek a határozatok ma is érvényben vannak. De, ami még fontosabb, azok az elvek, amelyeken e határozatok nyug­szanak, a világ népei által egyete­mesen elismert igazságok. Ezek az élvéig a’következők: Azonnal, meg kell szüntetni a folya­matban lévő háborúkat, valamennyi külföldi csapatot ki kelt vonni a szó­ban forgó országokból. A nemzetközi szerződéseknek és meg­állapodásoknak megfelelően igazságos és észszerű alapon kell rendezni a vitás kér­déseket. Be kell tiltani a tömegpusztító fegyverek alkalmazását, a békés lakosság bombázását, a hadifoglyok legyilkolását és erőszakos visszatartását. E határozatok és fentemlített elvek alapján a következő álláspontot foglaljuk el a folyamatban lévő háborúk kérdésé­nek megoldására vonatkozóan: Koreában teljes mértékben és haladék­talanul be kell szüntetni minden hadmű­veletet a szárazföldön, a tengeren és a levegőben. A hadifoglyok hazatelepítésé­nek kérdését, a genfi egyezményben meg­állapított elveknek megfelelően, a „koreai kérdés békés rendezésével foglalkozó bi­zottság“ elé kell utalni. Valamennyi kül­földi csapatot, beleértve a kínai népi ön­kénteseket is, vissza kell vonni és Lékei» úton kell rendezni a koreai kérdést. Teljes mértékben és haladéktalanul be kell szüntetni minden hadműveletet Viet­namban és Malájíöldön, vissza kell vonni minden külföldi csapatot és ltékés úton rendezni a vietnami és malájföldj kér­dést. Véget kell vetni a jelenleg dúló hábo­rúknak — annyit jelent, mint megaka­dályozni azt, hogy a jövőben még na­gyobb méretű háborúk robbanjanak ki — fejezte be beszédét Kuo Mo'Zso. Méray Tibor felszólalása Méray Tibor a „Szabad Nép" munka­társa, beszédében rámutatott arra, hogy az amerikaiak a békés polgári lakosság ellen intézett aljas és kegyetlen bomba- támadásokkal juttatták kifejezésre, liogf nem akarnak békét Koreában. „Az ameri­kai tábornokok és politikusok nem mond­hatták ki nyíltan a tárgyalósátorban — mondotta a többi között —, ezért árta/- lan asszonyok és gyermekek vérével fetf tették a koreai földre, hogy nem akarnat fegyverszünetet,41 nem akarnak békét Ko­reában” Elmondotta ezután, hogy Keszonban a várost járva egy romházra bukkant, amely azelőtt egy amerikai tüzérségi megfigyelő- részleg őrhelye volt. A romház egyik fa" án ez a felirat állt: „You shoot them, we loot them“ (Ti lőjjétek le őket, mi kiraboljuk őket). Biztatás volt ez a mon­dat az első vonalban harcolók felé: az ő feladatuk n lakosság legyilkolása, a má­sodik vonalbelieké a kiio-ztás. „Ennél tö­mörebbet), ennél világosabban még alig­ha fogalmazta meg valaki az amerikai hadsereg, az amerikai imperializmus pro­gramját“ — mondotta. „Fogjunk össze valamennyien — mon­dotta végű f~, fogjuk le együttesen a véres hm szennyes kezeket. Töröljük le a falakról a „ti lőjjétek le őket, mi ki­raboljuk őket“ emberhez méltatlan jel­szót. írjuk ki a falakra és véssük az em­beri lelkekbe, váltsuk valóra Koreában cs az egész világon a mi emberi jelszavun­kat, a békét. A magyar küldöttség tel­jes egészében támogatja az angol, kínai, indiai, koreai és egyéb küldöttségek ja­vaslatát, hogy azonnal szüntessék be a tüzelési Koreában

Next

/
Oldalképek
Tartalom