Észak-Magyarország, 1952. december (9. évfolyam, 282-304. szám)
1952-12-05 / 285. szám
A művészeti csoportok országos versenyének körzeti bemutatói „ABBAN A NAGY HARCBAN — mondotta a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusán Malenkov elvtars —, amely az újnak és a ragyogó- nak társadalmi életünkben való meghono" sí fásáért, valamint az cihalónak és az elhaltnak társadalmi életünkből való kiirtásáért folyik, óriási kötelezettségek hárulnak irodalmunk és művészetünk munkásairaAmit Malenkov elvtárs az írok, művészek kötelezettségéről mondott, vonatkozik a kul úrmunkásokra is. Az újnak a meghonosítását, az elhalónak és az elhaltnak a kiirtását szolgálják a kulturális tömegmozgalom zászlóvivői, a klip turmunkások amikor a haladó írók, művészek alkotásait, a tömegek egészséges művészeti kezdeményezéseit, a nép művészeti hajlamaiból kisarjadt, a nép vá” Ayait, érzéseit kifejező alkotásokat, dalokat, táncokat, ízes játékokat a széles tömegek között népszerűsítik, velük a kultúrát, a művészetet megszerettetik. A kultúra, a művészet megszerettetése, a szép, az új iránti érdeklődés felkeltése közvetve vagy közvetlenül növeli a dolgozók öntudatát és arra képesíti őket, hogy tisztábban lássák a politikai és gazdasági kérdéseket is. Az a kultúrmun- kás, aki tudatosan tevékenykedik, rcszt" vesz a szakkörök, a kultúrcsoport megbeszélésein, az egyes müsorszámok megvitatásában, meghallgatja az avatott bírálatokat^ fejleszti a maga ítélőképességét íi művészeti kérdésekben, — feltétlenül 3?arcosa lesz az újnak és meggyőződésévé vá'ík^ hogy az újért való harcot csak az kihalónak az irtásával, kigyomlálásával h hét győzelemre vinni. Amikor az ilyen ku'túrmunkás a kultúrotthon vagy bár” melyik előadóterem színpadára, póciiu- anára lep, azzal a meggyőződéssel szerepel, hogy ő nem a régi „műkedvelők“ utódja, hanem az új, szép szocialista magyar élet, a Szovjetunió vezette hatalmas nemzetközi béketábor öntudatos harcosa, aki dalában, táncában, színjátszó szerepében, muzsikájában a nép alkotóerejének gazdagságát, harci erejének legyőzhetetlenségét és^ a győzelembe vetett rendíthetetlen biztonságát fejezi ki. Annak a kultúrmunkásnak, aki ezt tudatosan átérzi, nem lesznek kisebbségi érzé” sei. ha még nem is emelkedett a művészeti szakmai tudás magas fokára. A harcos öntudat előbb-utóbb meghozza művészeti képességének kifejlődését, a helyes fellépést is és biztosítja azt, hogy saz elvtársias bírálatot megszívleljük, ab" ^1 1 ^nulj unk és gyenge pontjainkat megerősítsük. A jó kultúrmunkás nevelője a szeles tömegeknek. Nevelő eszközei pedig olyanok, hogy igaz lelkesedést tud velük kiváltani. Hiszen a művészet gyönyörködtet »s közelférkőzik minden dolgozóhoz. A búitúrniunkások, a művészeti együttesek tagjai, a művészet fegyvereivel harcolnak üzemük, községük dolgozói körében a terv teljesítéséért, a békéér1, az új győzelméért, amikor fellépnek műsorukkal, vagy brigádot alakítva' dallal, zeneszómmal. szavalattal köszöntik a kiváló dolgozókat. Még tágabb a terük, amikor a maguk szűkebb köréből kilépve más üzemekbe, községekbe látogatnak, ahol nagyobb nyilvánosság előtt szerepelnek. A legtágabb szereplési lehetőséget az országos versenyek nyújtják. Mo9t, amikor közelednek a művészeti együttesek aná'sodik országos versenyének körzeti bemutatói, az előkészületek tapasztalatai •alapján fel kell vetnünk a kérdést: hogyan áll megyénkben a nemes verseny ügye, hogyan nőtt a kuhúrmunkásaink öntudata, hogyan értették meg a kultúr* munka jelentőségét üzemeink, vállalataink, tanácsaink vezetői? A területi kultúrcsoportok nevezéseiből (kitűnik, bog)' azokban a járásokban, iáiról a járási ta.nacs helyes magatartása nyomán a községi tanácsok vezetőinek zöme is megértette a kultúrmunka országiépítő jelentőségét, a községek csaknem kivétel nélkül résztvesznek csoportjaikkal a versenyben, mert szégyennek érezték volna, ha kimaradnak belőle. Az abauj* tszán tói járásban 33 község közül 29 jelentkezett 77 csoporttal, összesen 1282 taggal, ami azt jelenti, hogy a járás lakosságának három százaléka vesz részt a versenyben, ennyien végeznek aktív művészeti munkát. Hasonlóképpen szép számban indulnak a versenyben a niezo- csáti járás községeinek dolgozói, fiataljai, akik a lakosságnak ugyancsak három százalékát teszik ki. A járás 23 községe közül 22 bizonyítja be, hogy harcol kuliéi rforradalm unk győzelméért, az új diadalra juttatásáért az elavulttal, az ciháiéval szemben. Az eredmény mindkét járásban annak köszönhető, hogy a járási kultúrfelelős valóban kulturális felada* tokkal foglalkozik s a tanácsnak szívügye a járás kulturális színvonalának emelése. E jó példákkal szemben viszont ott van az edelényi járás, amelynek 53 községe közül mindössze 9 jelentkezett a versenyre 15 csoporttal, vagy a sárospataki járás, amelynek 22 községe közül csak 7 vesz részt a versenyben 12 csoporttal, összesen 141 taggal, — ez a lakosságnak caupán két ezreléke. Amíg tehát az abaujszántói járásban átlagban minden 100 lakos közül három vesz részt a vetélkedésben, addig a sárospataki járásban átlag minden ezer lakos közül két versenyző kultúrmunkás kerül ki. E nagy hiba okát elsősorban az illető járási előadók rossz munkájában, másrészt a járási tanács és a járási pártbizottság segítségének hiányában, a kultúrmunka lebecsülésében találjuk meg. Még jó, hogy ezekben a járásokban az üzemi és iskolai csoportok nevezése valamennyire megjavítja területi csoportok részvételének szégyenletes arányát. Itt kell rámutatnunk egy olyan hibára, amely bizonyos területen gyengítette a versenykedvet. Egy helyi tapasztalatcsere alkalmával a népművelési intézet kiküldött szakbírálói a tiszakarádi 70 tagú énekkar és a miskolci KISZÖV énekkar munkáját építő, segítő bírálat helyett olyan — ez alkalommal helytelenül — magas követelményű és nyers, dorongoló bírálatban részesítették, hogy a megyei tanács népművelési osztálya csak hosz- szabb nevelőmunkával tudta ezeket a csoportokat rábírni a nevezésre. A nagy szakmai tudású bírálók mindenkor mérlegeljék, hogy hivatásos vagy nem hivatásos együttesről van szó. December 7-én — még a körzeti bemutatók előtt — Miskolcon a megyei tanácsház nagytermében minta-értékelést tartanak e.gy-egy szakágból való együttes szereplésének ineghírálására. Ez alkalom lesz arra, hogy a területi bizottságok által javasolt bírálóbizottsági tagok szempontjait közös nevezőre hozzák és a meghívott 70 kul- túrhevelési felelős és kultúrótthoxiígaz- gató révén szélesebb körben ismertessék ezeket. Az iskolák kultúrosoportjairiak részvétele is az abaujszántói járásban a legélénkebb. 23 iskolai csoport indul 626 taggal. Legrosszabb e téren a miskolci járás, szégyenszemre csupán egy iskolai csoport nevezett, mert Czeglédi Eszter járási népművelési előadó szerint „az iskolai csoportok még olyan fiatalok, hogy nem mertek jelentkezni“, továbbá azért, mert „az iskolaigazgatók nem hajlandók még egy plusz munkát vállalni“. Ez a megnyilatkozás egyszerűen az új feladat elől való megfutamodást jelenti a járási előadó részéről. De vannak más járások is, ahol most, amikor az iskolákat először vonják he az országos versenybe, elhanyagolták az. új terület fel- tárácát. ezzel sokszáz iskolás fiatalnak a művészeti munka iránti érdeklődésének kibontakozását akadályozták. Ebben hibásak az illetékes előadók és az iskolák igazgatói is. A második országos verseny ezúttal is megmozdította üzemeink, társadalmi szervezeteink együtteseit, a fegyveres alakulatok, az ipari tanulók csoportjait, át- éreztek, milyen nagy jelentősége van ennek a versenynek, amely újabb bizonysága lesz kultúrforradalmunk eredményeinek. Legtöbb helyen megértették ezt az üzemek vezetői és példamutatóan támogatják a kultúrmunkásokat. Kazincbarcikán a 32-es építőipari tröszt igazgatója, Varga elvtárs például maga is tagja volt a bírálóbizottságnak, amikor a kul túrcsoportok bemutatták műsorukat, gondoskodott arról, hogy a „Beloi“ annisz“-ku!itúrotthon termét kimeszeljék, jelszavakkal díszítsék a bemutatóra. A pártbizottság külön értekezleten tárgyalta meg a kultúrverseny kérdését, a pártbizottság titkára is gyakran megjelenik a próbákon. Ezzel szemben a XVI. számú autójavítónál, — ahol pedig nagyszerű kultúrterem áll a 450 dolgozó rendelkezésére, semmiféle kultúrmunka nem folyik a mai napig sem, mert Dukát Béla igazgató elvtársnak az a véleménye, hogy a kultúrmunka — „bohócmunka“. Kulítúrcsoportjaink, a versenyben résztvevő sokezemyi kultúrmunkásunk használja ki jól a körzeti bemutatóig hátralévő időt, hogy a második országos versenyben sok dicsőséget szerezzen megyénknek. ÜZEMI LEVELEZŐINK ÉS TUDÓSÍTÓINK ÍRJAK: ß Pécíi Sr.lai-Iíió? GISZ-f atslok lieztlcménvezése: „Ne legyen egyetlen óra kiesés sem ürescsille hiány miatt" (Tudósítónktól.) Szénbányásza, tunk termelése az utóbbi időben nem elégíti ki gyors ütemben fejlődő nép. gazdaságunk igényét. A lemaradás egyik oka, hogy bányaüzemeinknél gyakran fordultak elő szállítási zavarok. Ezek az Ózdi Szénbányászati Tröszt bányaüzemeinél is nem egy. szer idéztek elő lemaradást a napi, illetve a havonkinti tervteljesítésben, A szénszálliíás terén előforduló nehézségek káros hatását felismerve. Péch Ant&Ltáró DISZ.fiataljai érte. kezdetet tartottak s elhatározták: olyan tervet dolgoznak ki, melynek végrehajtásával megszüntetik az üresesillehiá ny t. Elsősorban a forgalomból kiesett rossz csillék megjavítását és újbóli forgalombaállítását határozták el. Rövid idő alatt 36 rossz csilléit ja, vítottak ki és állítottak újra forgalomba, ami jelentősen megnövelte a esilleparkot. Határozatukhoz híven felülvizsgálták az összes szálíítóbe. rendezéseket, motorokat, csörlőmű, veket, kisebb-nagyobb gépi berende. zéseket és ahol erős elhasználódást, kopást tapasztaltak, újakkal cserél, tél; fel. A DISZ.fiatalok egyik csoportja megvizsgálta a vágatok sínpárjait; a hibás részeket kijavították. To. vábbra is állandóan ellenőrzik a szál. írást, hogy a zavarokat megelőzzék. A műhely DISZ.fiataljai karban, tartó brigádot szerveztek, melynek feladata gépi.üzemzavarok esetén tartalékgéprészek, vagy motorok, meghajtó szíjak azonnali beszerelő, se, a gépi berendezések karbantartása. A fiatalok a szállításnál dől gozó DISZ-tagokat is meggyőzték kezdeményezésük jelentőségéről, be. szervezték őket a versenybe. Sikerült is elérniök, hogy nem volt egyetlen olyan éra sem, mely. ben a csapatoknak üres csillére kellett volna várakozniok. Külön fele. lősökot állítottak be, akik teljesen összhangba hozzák az üzem mmdltá. rom műszakjának szállítását. Most, hogy kezdeményezésük be vált, a legutóbbi értekezleten elhatá rozták, hogy versenyre hívják az ország összes száll ítóbrigádját azzal a jelszóval, hogy „Ne legyen egyetlen óra kiesés sem ürescsille.hiánya miatt!“ SZABÓ FERENC Sztálin eivlárs születésnapjáig 6 százalékkal túiteliesísik elegytovabbitási tervüket a miskolci személypályaudvar dolgozói A miskolci személy és rendezőpályaudvar dolgozói Sztálin elvtárs 73. születésnapjának tiszteletére az 1952. évi terv határidő előtti befejezésére tetiíek fogadalmat. Vállalták, hogy az összeállított vonatok évi tervét december 21.re 5 százalékkal túltel. jesítik. Elegytovábbitási tervüket Sztálin elvtárs 73. születésnapjáig 6 százalékkal túlteljesítik. Vállalták továbbá, hogy a negyedik negyedév, ben a legurított kocsik tervét határidő előtt négy nappal befejezik. KESZTHELYI BÉLA Bódvai Lajos mártaíiányai szlahánovista vájár már iovö év április 27-i tervét teljesíti Márta, ibánya dolgozói lelkesen küz. denek IV. negyedévi tervük túlteljesítéséért. A munkában a 45 sztahanovista dolgozónk jár az élen. Közü. lük már 33_an befejezték évi tervüT két. Bódvai Lajos sztahanovista vájár, 1953 április 27.1 tervét teljesíti. Bányaüzemünk jelenleg lemaradt a terve teljesítésében. Sztahánovis- tiáink vállalták, hogy munkamódszer. átadással segítik elő a lemaradás behozását. Elmagyarázzák a dolgozók, nak, hogy milyen munkamódszerrel dolgoznak. Az üzem dolgozói megfogadták, hogy leküzdik a nehézségeket, lemaradásukat behozzák, méltóképpen ünnepük Sztálin elvtárs 73. születésnapját. GYÖNGYÖSI TIVADARNÉ a zempléni ásványbánya vállalat és az erdöbényei kőbánya befejezte eví tervéi (Tudósítónktól.) A zempléni ás. ványbánya vállalat dolgozói III. ne. gyedévi tervük teljesítésével másod, szór is elnyerték a büszke élüzem címet. Lendületes munkájukkal most is bebizonyították, hogy méltók voltak az élüzem csillagra. Nem pihentek meg babérjaikon. Sztálin eivlárs 73. születésnapja tiszteletére tett vállalá. sokat teljesülve, november 30.án befe. jezték 1952. évi tervüket. Az üzem. egységek közül a legjobb eredményt a komlóskai bentonitbánya érte el 146 százalékos teljesítésével. Mint hatalmas stadion oldala., olyan az erdöbényei kőbánya bányaudvara. A G0 méter mély andezit sziklateknöben négy szinten bányászszák a követ, hogy országunk építkezéseihez elegendő kőanyag legyen. Ez a bánya hazánk egyik legnagyobb és legkorszerűbben berendezett, gépesített kőbányája, ahol az emberi munkaerőt már majdnem teljesen kiküszöbölték■ Gépek végzik a legnehezebb munkákat. A kirobbantott köveket csiliék szállítják a törőkhöz, ahonnan hatalmas garatba öntik tritt óriási vasfogak, mint „ kenyeret, morzsolják szót■ A zúzott követ gumiszalagokon küldik a. különböző osztályosába, ahol a nagyobb darabokat újratörik, a kisebbeket rostákon keresztülengedik, a legapróbb részek pedig, mint nemesített kőanyagok kerülnek forgalomba. Ezeket betonpillérek készítésénél használják. A bánya közepén 30 méter magas felvonó van. A legalsó szinten lévő csilléket ez szállítja fel az őrlőbe- rendezésliez. Azokat a köveket, amelyekből útburkolat lesz. sikló viszi a színbe, ahol kockákra hasogatják. Itt dolgozik Kovács József, a „szakma legjobb dolgozójaÁtlagteljesítménye állandóan ljO százalék felett van. Kovács elvtárs már nagyon régen dolgozik a bányában. Emlékszik arra az időre, amikor még a Hubertus RT. tulajdonában ltott ß bánya. Mindenki csak annyi követ dolgozhatott fel, amennyire a, nevét ráírta. Sokszor meg sem várták a dolgozók, hogy a. robbantás befejeződjék, rohantak, hogy minél több kőre ráírhassák nevüket. , Ebből persze sok baleset származott. Habár reggel 4-től este 8-ig dolgoztak, alig tudták megkeresni mindennapi kenyerüket. Most az üzem termelése a réginek háromszorosa, amellett gépek segítségével sokkal könnyebb a kőbányászok élete, György Ferenc elvtárs, a vállalat igazgatója is már 12 éves korától bányáiban dolgozik- A személyi felelősség IAfejlesztésével, az öntudatos dolgozókra támaszkodva, az igazolatlan mulasztásokat minimálisra csökkentette. Erinek köszönhető, hogy az üzem pénzügyi tervét már október 14-re, egész éri termelési tervét pedig a vállalt november 80-i határidő helyett már november 25-én teljesítette. Az erdöbényei kőbánya dolgozói most minden ereinkkel azon vannak. hogy iá munkáink jutáiméiul elnyerjék a büszke él üzem címet. RCBIGSEK LÁSZLÓMajoros László elvtárs túlteljesítette felajánlását A 28/9. szakipari vállalat dolgozói megfogadták, hogy IV. negyedévi tervüket december 21 -re, Sztálin elvtárs születésnapjára befejezik. Majoros László elvtárs, a vállalat festőrészlegének munkavezetője elsőnek tett felajánlást. ígéretét nemcsak teljesítette, de magasan túl is szárnyalta. Vállalásának már december 1-én eleget tett. Szép eredményét úgy érte el4 bogy a hozzá beosztott brigádokkal szocialista versenyszerződést kötött. A brigádok munkájához legjobb tudása szerint igyekezett a műszaki e’őfeltételeket biztosítani. A brigádok szívesen, örömmé] dolgoznak irányítása mellett. LAKATOS JÓZSEF. Újabb vállalást leltei, havi 100 méter falazást végeznek a lyukóbánya-perecesi alapi építői Az északmagyarországi bányászati aknamélyítő vállalat Lyukóbánya és Pereces közötti alagút építésénél a két dő válásban dolgozó brigádok vállalták, hogy a szembenlévő csapatok között a 340 méteres válaszfala, december 15-ig átlyukasztják. A brigádok vállalásukat becsülettel határidő előtt teljesítették. November 27-én reggel örömmel jelentették a pártszervezetnek, Stark Ferenc bá- nyamester, üzemvezetőnek, hogy vS’- lalásuknak eleget tettek. A brigádok azonban eddig elér* eredményeiknél nem állnak meg. Bejelentették, hogy december 21 tiszteletére a még 257 méter hosszú nyitott részből havonta 100 métert befalaznak. Ez annál dicséretreméltóivb vállalás, mivel az eddig elért legmagasabb teljesiUpény egy hónapban 84 méter volt. BÖOOG TM1W párt titkár. 60 lámpával bővítjük Miskolc közvilágítási hálózatát Az északmagyarországi áramszolgáltató vállalat Miskolc I. üzemvezetőségének fizikai és műszaki dolgozói Sztálin elvtárs születésnapja tiszteletére ígéretet tettek, hogy terveD felül 2 transzformátorállomást készítenek el, hogy az épülő üzemek zavartalanul tudjanak dolgozni, munkájukat áramhiány ne akadályozza. A vállalat közvilágítási szerelőinek és körzetszerelőinek vállalása ' december 21 tiszteletére: 60 lámpával bővítik Miskolc közvilágítási hálózatát. Miskolc I. üzemvezetőségének dolgozói a bé- kehéfen nagy lelkesedéssel hajtották végre feladataikat, hogy ezzel is biztosítsák r7. élüzem csillag megtartását. ELEK HERMANN JÓZSEF. December 20-ra befejezik éves tervüket a megyei malomipari egyesülés dolgozói A megyei malomipari egyesülés dolgozói Sztálin elvtárs 73. születésnapja tiszteletére megfogadták, hogy december 20-ra befejezik 1952. év! tervüket. Felajánlásuk teljesítéséve] Akarják bebizonyítani szeretetüket és hálájukat a Szovjetunió Iránt, ezzel akarnak köszöneíet mondani Sztálin elvtársnak, a hős szovjet katonáknak, hogy hazánkat felszabadították az évszázados elnyomás alól KOZMA ZOLTÁN szakszervezeti bizalmi. A spanyol munkásosztály hősi harca Franco diktatúrája ellen Jósé Moix, a katalán dolgozók szakszervezeti szövetségének főtitkára írja a „Le Mouvement Syndical Mon- dial‘'-ban: Franco háborús előkészületeinek tragikus hatása van a spanyol népre. Tovább emelik a már amúgy is súlyos adókat, rögzítik a béreket és emelik az árakat, a polgári fogyasztásra termelő iparágak Dyersanyag- hiánya következtében nő a munka- nélküliség és a tömegek nyomora miatt csökken a kereslet a belső piacokon. Egyre több dolgozó vesz részt abban a harcban, amely érdekeik megvédését szolgálja a falangista Te* zetőkke] és a munkásosztály soraiba befurakodott ügynökeikkel, a jobboldali szociáldemokratákkal szemben. A harc számtalan formát ölt Spanyolországban. így a madridi „telefontársaság” dolgozói béremelésre és jobb munkakörülményekre irányuló követeléseik alátámasztásául abbahagyták a munkát és a rendőrséggel dacolva az utcára vonultak tüntetni. Katalonia egyik legnagyobb ipari városának, Tarrasanak legnagyobb ipari vállalatában a munkások akcióba kezdtek bérkövetelésükért. % i h vTMMc±xrr±3rzrii I wk^m Mi V ’Mii mi V mkyik Ilii L mM Mi P8HRHBHVBSB I Ml I /«ki KA 1 m k m WA II "ka Mk 1 W fiAi Ml 1 k wft| II 1 B ■ II m i 1 ■ I i mf n fe ! 8 BiíBBSESk^QSBttlES I vTB / iff I I 1| la« \ B ■ ín I ill J I / Ma \ | U
