Észak-Magyarország, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-20 / 272. szám

TERMELŐSZÖVETKEZETEiHX ÉVVÉG! ZtiSZ&M&OltSJI

Vas Zoltán és Kovács István elvtársak beszéde

a TERMELŐSZÖVETKEZETEK életében nagyjelentőségű esemény a zárszámadás. Ilyenkor tűnik ki, hogyan folyt az egész évi munka, hol mutatkoztak hibák, mit kell tenni a további előrehaladás, a csoport meg. erősödése érdekében.

Ezévben már negyedízben készítenek zárszámadást tszcs-ink Sziiksé. ges, hogy felhasználják az előző esztendőkben ennél a munkánál szerzett tapasztalatokat. Ha a zárszámadást jól készítjük elő, azt behatóan meg. tárgyaljuk, elősegítjük a termelőszövetkezeti mozgalom további fejlődését. Az eddigiek során számos tszcs holmi számtani műveletnek, adminisztratív feladatnak látta a zárszámadás-készt, tést, pedig az évvégi zárszámadás mögött kirajzolódik a kép a csoport egész évi munkájáról. Voltak helyek, ahol nagyfokú közömbösséggel kísér, fék „ zárszámadás-készítést, úgy vélték, hogy az a járási tanácstól kikul, dött Instruktorok feladata. Az ilyen magatartást és nézeteket fel kell számolni. Jó politikai felvilágosító munkával meg kell teremteni a megfelelő, [kedvező légkört az évvégi zárszám. adáshoz, hogy azt az egész tagság kollektív ügyének tekintse.

A zárszámadások a mi megj-énkben Is, kétségtelenül, megmutatják: termelőszövetkezeteink ebben az esztendőben is növelték közös vagyonukat, építkeztek, s a természeti csapások, elsősorban a súlyos aszály ellenére is szá. mos helyen kimagasló, szép eredményeket érlek el. Ahol a párt és a kormány -által sokszor javasolt fejlett módszereket, az élenjáró szovjet agro. technikát alkalmazták, a kedvezőtlen időjárás ellenére sem maradt el a si' kér- A szikszói „Vörös Csillag’* termelőszövetkezet tagjai keresztsorosan vetették őszi árpájukat, amelyről hol. dankint 23 mázsa 30 kilót takarítottak be. A jó talajmunka, a műtrágya használaténak eredményeként a bor- sodivánkai „Petőfi” termelőszövetke. zet kalászosokból holdankint 3 mázsával takarított be többet, mint a környék egyénileg dolgozó parasztjai. A mérai „UJ Barázda*’ termelőszövetke. zet tagjai is 10 mázsás átlagtermést értek el búzából. Ezek az eredmények szembetűnően és beszédesen bizonyítják a nagyüzemi gazdálkodás fölényét, hiszen ezeknek a csoportoknak is meg kellett kiizdeniök az időjárás viszontagságaival.

Hogyan készítsük a zárszámadást?

A jó gazda akkor készít számvetést, ■ha már elvégezte összes mezei munká. ját és becsülettel teljesítette állam iránti kötelezettségét. így kelt tenniök termelőszövetkezeteinknek ia Csak akkor foghatnak hozzá a zárszámadás elkészítéséhez, ha már befejezték a betakarítást, a vetési munkákat és maradéktalanul eleget tettek az állam iránti kötelezettségüknek. Meg kell mondani, hogy e tekintetben még sok tszcs-nknél igen sok a kívánnivaló. — Most a zárszámadások előtt mindenütt rendezzék adósságukat, hiszen a beadással az egész ország, így saját maguk fejlődését, erősödését szolgáljákA SZÖVETKEZET gyors felvirágzásának, a tagság jólétének legfőbb forrása a közös vagyon gyarapítása. Minden csoport tekintse fontos feladatának azt, hogy évről-évre növelje a fel nem osztható szövetkezeti alapot Ezt segítik elő a rejtett tartalékok feltárásával, a termékek előállítási árának szakadatlan csökkentésével. Ki kell használni a helyi adottságokat és lehetőségeket, például az építkezéseknél. A pamlényi „Dózsa” termelőszövetkezet megszervezte a házi mészége. tést és a jövedelemből jnhtiSrzset vásárolt, így gyarapította a közös vagyont. Hasonló forrásból vásárolt juh.

törzset az égerszögi „Rákosi” termelőszövetkezeti csoport. A kesznyéteni „Szabadság” termelőszövetkezet a házilag égetett tégla jövedelméből tehén, istállót, baromfiólat, sertésfiaztatót épített. Minden tszes-nek megvan a ■lehetősége arra, hogy a növény termalés mellett főleg az állattenyésztésből és egyéb fizemágak jövedelméből gyarapítsa a szövetkezet vagyonát.

A zárszámadás fényt derít arra is, hogyan érvényesítette a szövetkezet vezetősége ég tagsága a takarékosság elvét. Ezen a téren még igen sok hiba tapasztalható csoportjainknál. Itt van például a silózás, amelynek segítségével jelentősen növelni tudjuk állatállományunk számára a takar, mány bázist, mégis sok helyen az alom- szalmát „Csáki szalmának*’ tekintik és úgy is bánnak vele A zárszámadások megvitatásánál a tagok tárják fel a pazarlás jelentőségeit és tegyenek javaslatokat a fokozott takarékosság, ra, a hulladékanyagok hasznosítására.

A zárszámadás mellett az idén az elnöknek gazdasági beszámolót is kell készítenie. Ez új dolog szövetkeze*! életünkben. Igen nagy jelentősége van.

A Szovjetunióban például ebből ítélik meg a kolhozok egész évi munkáját, eredményeit, hiányosságait, ennek alapján szabják meg a feladatokat az új esztendőre. A gazdasági beszámolót mélyrehatóan és alaposan vitassa meg a tagság. A gazdasági beszámolót és a zárszámadást fel kell használni a hibák nyilt., őszinte feltárására. Éppen a zárszámadások mutatják meg, hogy sok termelőszövetkezetben a tagság jövedelme azért csökken, azért lesz kisebb, mint az előző évben, mert laza volt a munkafegyelem, felhígították a munkaegységet, nem óvták a közös vagyont, egresek nem értették meg a szoros összefüggést a közösség, az egész tsz és saját érdekeik között. A bejegyzett munkaegységeket felül kell vizsgálni Az el nem végzett mun. káért nem jár munkaegység. Ismeretes hogy üzemeinkben kemény harc folyik a béresalás ellen. A munkaegy. ségcsalók semmiben sem különböznek a bércsalóktól.

A TERMELŐSZÖVETKEZETI mozgalom erősítését a kulákok, népi demokráciánk ellenségei ádáz gyűlölettel nézik és mindent megtesznek, hogy fékezzék ezt a fejlődést. Ezért igyekeznek befurakodni és sok helyen be is férkőztek csoportjainkba — példa rá az ózdi járás —, hogy belülről bomlasszák azokat A zárszámadás újabb alkalom arra, hogy a termelő- szövetkezetek becsületes dolgozó paraszt tagsága leleplezze a befm-ako. dott kártevőket, kulákokat, osztályel- ■lenséget és kiebrudalja őket.

Hogy a zárszámadás új eróforráso. kát nyisson meg a csoport fejlődéséhez, az jelentős mértékben függ tér. melőszövetkezeteink kommunista tag. jattól. Elsősorban nekik kell biztosí- taniok az előkészítés politikai munká. javai, részvételükkel, hozzászólásaikkal, jó javaslataikkal, hogy a zár. számadás megtárgyalása újabb, friss lendületet adjon a munkának. Egy sor közvetlen feladat áll tszcs-ink előtt: a silózás, az állatállomány áttelelte, tése, építkezések, beruházások, új üzemágak megteremtése, stb

Hassa át a zárszámadással foglalkozó tanácskozásokat a mélyreható, őszinte, építő bírálat és önbírálat szelleme, a hibák kérlelhetetlen feltárása. Ez alapvető biztosítéka annak, hogy a zárszámadás nem csupán az egész évi munka — egy jelentős szakasz — lezárása lesz, hanem a jövő évi munka — egy újabb fontos szakasz — megalapozása.

NEMES GÉZA',

a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője.

Tito kulákjai újabb kedvezményben részesülnek

A fasiszta titó-banda azon mesterkedik, hogy falusi támaszát,, a kulák. Ságot, mind jobban megerősítse. Tilo- nak a szövetkezeti tagok földjáradékának emeléséről szóló rendeled újabb csapás az egyszerű szövetkezeti tagok érdekeire.

E rendelet értelmében — mivel a •„szövetkezetekbe” bevitt földek túlnyomó része a kulákoké és miután a felemelt földjáradékok kifizetése a be. vitt földek arányában történik — a kulákok óriási összegeket vágnak zsebre, függetlenül attól, hogy dolgoznak-e, vagy sem.

A „Vjesnik” című tltoista íap beis. Inerte: a kulákok földjáradék fejében

annyi pénzt kaptak, hogy „már dol- gozniok sem kell többé”.

A titoisták aljas intézkedései nagy felháborodást keltenek a szegény- és középparasztság körében. A szegény, parasztok csaknem minden „szövetkezetben*’ ellenállást tanúsítanak a földjáradékok kifizetésével gzemben

A „szövetkezetekbe’* kényszerűéit parasztság egyre több helyen követeli a „szövetkezetek” feloszlatását. Egyre- másra hullanak szét titoék „szövetkezetei*’. 1951-ben 6908 „szövetkezet”

működött-, .— egy év alatt számuk ötezerre csökkent, vagyis 1908 „szövet, kezet” hullott szét.

*■

az országos munkavédelmi konferencián

Budapesten tartott országos munka- védelmi konferencián Kristóf István elvtárs, a SZOT főtitkára megnyitó szavai után Martin Ferenc elvtárs, a SZOT titkára tartotta meg beszámolóját a munkavédelem időszerű kérdéseiről.

— Pártunk megköveteli minden gazdasági és mozgalmi vezetőtől — mondotta többek között — hogy elsőrangú feladatként kezelje a dolgozók mindennapi érdekvédelmét, ezen belül az egészséges és veszélytelen munkakörülmények bia’osítá- sá;t. Népköztársaságunk rendeletek, törvények, egész sorával szabályozta a munkavédelem intézményes megszervezését.

Az ötéves terv során már eddig is többszázmillió forintot ruháztunk be balesetelhárítási, szellőző és más üzemegészségügyi berendezések létesítésére. Egy kohász például évente mintegy háromezerötszáz forint értékű munkavédelmi juttatásban részesül.

Ezután arról beszélt, hogy az elért eredmények ellenére még mindig nem történt mega fordulat a munkabiztonság fokozása terén. Az igazgatók, műszaki vezetők, sőt a minisztériumok egyes vezetői az elmúlt év folyamán elhanyagolták és lebecsülték a dolgozók testi épségének, egészségének megvédését.

Nincs hálásat)!!, nemesebb feladat, mm! a dolgozóit egészségének megvédése

Igen súlyos mulasztások vannak a munSkavédetmi beruházások terén. A munkavédelemre biztosított anyagi alap felhasználásában nagyfokú lazaság és felelőtlenség mutatkozik. A beruházási teiveJcet negyven-ötven százalékban valósították meg, sőt számos olyan üzemben, ahol rendkívül nagyszámú munkavédelmi hiányosság található, — mint például a Diósgyőri Kohászati üzemekben, az RM kovácsológyárában, a várpalotai szénbányáknál — a biztosított ösz- szeg igen kis hányadát használták fel és ezzel a dolgozókat a munkafeltételek javításának fontos eszközeitől megfosztották.

Pártunk a leghatározottabban megköveteli, hogy minden erőfeszítéssel azon legyünk, hogy a jelenlegi helyzetet a legrövidebb időn belül megjavítsuk.

A szakszervezetek ellenőrizzék fokozott mértékben a rendelkezések végrehajtását, ugyanakkor erősítsék a munkavédelem társadalmi ellenőrzését, javítsák az ellenőrző munka színvonalát. Fordítsanak több gondot a nevelő és felvilágosító munkára és vegyék kezükbe a munka- védelem továbbfejlesztését. Nincs hálásabb, nemesebb feladat, mint a dolgozók egészségének megvédése.

A balesetelhárítás terén jelentkező, helyenként tűrhetetlen hanyagságnak az az oka, hogy az állami szervek vezetői még mindig nem élnek a felelősségrevonással. Az esetek túlnyomó részében igyekszenek a felelősséget a sérült dolgozókra hárítani. Jellemző példa erre a szolnoki Járműjavító és a Dimávag Gépgyár. Ez utóbbi helyen a balesetekkel kapcsolatban hozott fegyelmi határozatok 90 százaléka a dolgozókat teszi felelőssé.

A vállalatok Igazgatóinak meg kell érteniök, hogy elsősorban ők felelősek a dolgozók testi épségéért, egészségéért.

Fel kell számolni — különösen a bányászatban — azokat a törekvéseket, amelyek rövidlátó módon a dolgozók egészségének rovására túlóráztatással, vagy a pihenőnap jogtalan megvonásával akarnak pillanatnyi termelési sikereket elérni.

Az állami szervek feladata, hogy egyrészt gondoskodjanak a határozat maradéktalan végrehajtásáról, másrészt biztosítsák ennek anyagi és szervezeti feltételeit. Gondoskodjanak a baleseti veszélyforrások felderítéséről és megszüntetéséről. Biztosítsák a munkavédelem kérdésének kellő súlyát és éljenek a felelős- ségrevonás eszközeivel a hanyag és

mulasztó gazdasági vezetőkkel szemben. Az állami szervek vezetői követeljék meg minden irányításuk alá

tartozó dolgozótól Népköztársaságunk munkavédelmi rendelkezései - nek szigorú betartását.

A jó BiunSafBüéíeleü megteremtése, a dolgozók egészségvédelme a szocializmus építésének alapeleme

A beszámoló után Vas Zoltán, a Ma” gyár Dolgozók Pártja Politikai bizottságának tagja, az. Országos Tervhivatal elnöke mondott beszédet.

— A párt és a kormány igen nagy jelentőséget tulajdonít a munkavédelem kérdésének — mondotta. — A megfelelő munkafeltételek megteremtése, a dolgozók egészségvédelme, a biztonsága munka, a balesetek elhárítása — egyik alapvető eleme a szocializmus építésének. Pártunk útmutatásának, a minisztertanács és a SZOT együttes határozatainak alapján vállalatainknál fel kell számolni a múlt hibáit s erélyes intézkedésekkel kell fo” kozni a munkavédelmet. Állami és gazdasági funkcionáriusaink egy része azon" ban még mindig nem látja világosan, hogy a munkavédelemmel kapcsolatos intézkedések és beruházások mennyire döntő politikai kérdései a szocializmus építésének, az emberről való gondoskodásnak. Ezek az intézkedések egybeú előmozdítják a termelékenység emelését is. A munkavédelemre fordított összegek sokszorosan vissza térülnek népgazdasá- gunk, egész dolgozó népünk javára.

A továbbiakban elmondotta Vas Zoltán, hogy az ötéves terv három százötvenmillió forintot irányoz elő munkavédelmi berendezésekre. 1950-ben és 1952 első felében azonban nem teljes mértékben használták fel az előirányzott összeget. A kohó- és gépipar vállalatai például munkavédelmi beruházási keretüket ez év augusztus végéig mindössze 45.5 százalékba« használták fel. Rámutatott, hogy a könnyűipar területén jobb eredményekről lehet beszámolni. A vállalatok zöme teljesíti munkavédelmi beruházási tervét. A beruházás azonban nem az egyetlen és nem is" a legdöntőbb eszköze a munkavédelemnek — folytatta Vas Zoltán. — Megfelelő szervezet alakításával, az óvó- rendszahályokra való oktatással, a dolgozók balesetvédelmi ismereteinek és öntudatának emelésével eredményesen fel lehet venni a harcot a balesetek ellen.

Ezután azoknak a bürokratáknak felelősségéről beszélt az Országos Tervhivatal elnöke, akik nem látják meg a balesetek statisztikai számai mögött az embert, akik nem veszik észre, bogy sok esetben éppen az ő mulasztások miatt, a

munkavédelmi intézkedések elhanyagolása miatt kerülnek veszélybe emberi életek*

Az 1953. évi tervek készítése során már komoly erőfeszítéseket tettek a munkavédelmi^ beruházási keretek jobb biztosításáért. Ennek eredményeként az 1953* évi munkavédelmi beruházási terv a mi’ nisztériumok kezdeményezése és javaslata alapján az idei összegnek több mint kétszeresét biztosítja.

Az Országos Tervhivatal elnökének szavai után megkezdődött a vita, amelynek során felszólallak a párt és a .szakszerve" zetek vezetői, a miniszterek és az üzennek küldöttei.

Kossá István kohó- és gépipari miniszter felszólalásában hangsúlyozta:

— Az elhangzott kemény kritika arra» ösztönzi a kohó- és gépipari minisztériumot, hogy folytassa megkezdett intézkedéseit a munkavédelem hiányosságainak kiküszöbölésére.

Nyitrai István sztahanovista vájár bírálta a Középdunántuli Szénbányászati Tröszt vezetőségét, mert az megnyirbálta a munkavédelmi beruházások összegét.

Mekis József, a Vasas Szakszervezel elnöke így foglalta össze a szakszervezet teendőjét:

— Nem szabad megtűrnünk az üze* mekben olyan gazdasági funkcionáriusokat, akiknek vétkes könnyelműsége a doD gőzök egészségét, testi épségéi veszélyez' ttti. Az üzemek igazgatóinak és az üb.' elnököknek vállvetve kell küzdeniök s. munkavédelmi határozatok végrehajtásáért, a dolgozók jó munkakörülményeinek kialakításáért.

Czottner Sándor bánya- és energiaügyi miniszter többek között kijelentette:^

— A bányarendészet terén nagyrészt még a végi módszereket alkahnaztuk 3 nem adtunk ki megfelelő utasításokat a rendészeti szabályok betartásiba. Most megszerveztük a munkavédelmi osztályt. Folyamatban van a bányarendésset át* szeivezése is. Tízhónapos tanfolyamon képezzük ki a hánya rendészet új dolgozóit, akik nem fogják megtűrni a munkavédelem lazaságát. Ezekkel az intézke désekkel, a szakszervezet és a párt segít-1 ségévet törekszünk a bányák szebb, egészségesebb, biztonságosabb munkahelyekké való átalakítására.

Ne hagyják a szakszervezeti és pártfunkcionáriusok, hogy a szaHvezetttség ne haiisa végre a kormány és a pár! által

aláirt határozatokat

Kovács István, az MDP Politikai Bizottságának tagja mondott ezután beszédet.

— A párt és Népköztársaságunk ed. dig is rendkívül nagy erőfeszítéseket tett dolgozó népünk helyzetének állandó javítására. Ennek eredménye, hogy hazánk felszabadulása ót», különösen az elmúlt években, évről évre, hónapról hónapra jelentősen javult a dogozó nép helyzete. Ugyanakkor a munkavédelmi intézkedések terén történt súlyos mulasztások keresztezik, aláássák és akadályozzák pártunk és kor. monyunk elgondolásait, a dolgozók helyzetének javítását.

— A ina tárgyalt kérdés nem akármilyen kérdés, • hanem döntő jelentőségű politikai kérdés E kérdés a pártnak, az államnak, a szakszerve. zeteknek a dolgozó tömegekhez való viszonyának kérdése. Eniiigött a kérdés mögött van az, hogyan viszonyulnak az igazgatók, hogyan viszonyul, nak a főosztályvezetők, a miniszterek, hogyan viszonylik a szakszervezet és hogyan viszonyulnak a helyi párt- szervezetek a dolgozó tömegek érdé. keihez.

— Pártunk a munkásosztály élcsapata, a munkásosztály, a dolgozó nép érdekelt védi- Megtűrni azokat a hiányosságokat, amelyekről ma itt beszá. moltak, súlyos politikai hibát jelentene. Minden kommunistának központi és állandó feladata: törődni a dolgozók érdekeivel. Pártunk Szervezeti Szabályzatában külön elvként van alá. húzva, hogy a kommunista kötelessége törődni a dolgozók érdekeivel és ha ebből a szempontból nézzük a kérdést. elég komoly következtetéseket kell levonnunk.

■ Sztálin elvtárs legújabb művében aláhúzza, hogy a szocializmus gazdasági alaptörvénye n társadalom ea-'da. sági és kulturális szükségleteinek maximális kielégítése. Nem valami öncélért építjük a szocializmust, hanem azért, .hogy hazánkban a dolgozó

nép helyzete gazdasági és kulturális szempontból, minden szempontból évről évre, hónapról hónapra jelentősen megjavuljon. És ha ebl>ől a szempontból nézzük a kérdést, nem vitás, hogy Sztálin elvtársnak és pártunknak a tanítását igazgatók, szakszervezeti és pártfunkcionáriusok nem jól értelmezzük, nem teszünk meg mindent ennek tudatosítására és saját üzemeink, ben való megvalósítására.

— Meg kell mondanunk, hogy sok munkásvezetö rosszul viszonyul a munkásosztályhoz, valahogy úgy néz ki a dolog, hogy megint megvalósul —> rossz értelemben — az a régi magyar közmondás, hogy zsiványbót lesz fi legjobb pandúr Amíg a munkás a műhelylien dolgozik, érzi a munkavédelem minden hiányát, de amikor előlép művezetővé, vagy a minisztérium, ha kerül felelős posztra, bizonyos idő után megfeledkezik—arról az osztály* ról, ahonnan jött, amely megbízta * nagy funkcióval és feladattal és elfeledkezik alapvető kötelességéről, á dolgozókkal való törődésről. Sokan elvesztik oszfályérzéküket.

— Ezek olyan hibák, amelyek visz* szatükrözik, hogy egyes káderek elszakadnak a tömegektől, s nem veszik észre, milyen súlyos hibát követnek el azáltal, bogy nem törődnek a munka- védelmi intézkedésekkel.

— Pártunk Központi Vezetősége, S minisztertanács és a SZOT kitűnő határozatot hozott a munkavédelem megjavítására. A hiba, hogy széles tömegek nem ismerik ezt a határozatot és még nagyobb hiba, hogy az illetékesek. akik ismerik, nem hajtják végre. Kérdezem a miniszter elvtársaktól, igazgatóktól, szakszervezeti, pártfunk- eionáriusoktól. meddig szándékoznak tűrni azt az állapotot, hogy elhanyagol iák a munkásvédelmet, nem biz'o- síílák pártunk Központi Vezetősége és Rákosi elvtárs idevágó helyes és alapvető, jól kidolgozott útmutatásait Azt várjuk ettől az értekezlettől, hogy váliV mí ■ ^ii i pi I M il V IJ11 |1V Mi I PflHHPpMpSPH

I yk[Yj|iI ily VI1 ii fll 14 11 imT Jf* 1 $

I VTwl i IR h 1 1 ■■ ffl mm \ Ih fl w mi V & * tag i I MB T JP9 —11 ■■MRJMIHIPMMMPWMVWMMH

P PP I jf PP P JB ■ m B ^B V ^B V ftP ^P P ^^P V P m. IB I ft 1 M PP V ^P \ w ^BIM ii 1 nrnilli T\ ■ /.ti