Észak-Magyarország, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-12 / 265. szám

Boros József, példamutató szakszervezeti bizalmi Az M8 ágit. prop- osztályának tájékoztatója káderoktatás résztvevői szánéra a XIX. párt- kongresszus anyagának feldolgozásáról ■ * . AZ MDP BOR SOI v 11*.. díj * - AjViji . gjyl D-ABAUJ-2 :emplén megy El RAR’ EBIZi DTTSÁG Anak LAPJA 1 Vili. évfolyam 265. szám Ara 50 filler Miskolc. 11152 november 12. szerda ii savjEiwió üfiRca az ensz-ben a békéért A z Egyesült Nemzetek Szervezetének _ ** alapokmányában a szerződő felek ünnepélyesen kötelezettséget vállaltak, bogy a szervezet céljául „a jö\ő nemze­déknek a háború borzalmaitól való meg­mentését” tűzik ki. Hét esztendő telt el az alapokmány aláírása óta, de ez az idő bőségesen elegendő volt arra, hogy meggyőzze a világ békét akaTÓ népeit: az imperialis- tájé soha sem vették komolyan, amit aláírtak, az ENSZ-et egyetlen pillanatig sem a béke, hanem kizárólag saját világ­uralmi törekvéseik eszközének tekintették. Sztálin elvtárs 1951 februári nyilatkoza­tában megállapította, hogy az ENSZ „az agresszív háború, eszközévé válik és egy­ben megszűnik az egyenjogú nemzetek világszervezete lenni. A dolog lényegét tekintve az ENSZ most nem annyira világszervezet, mint az amerikaiak szol~ gálatára álló szervezet, az amerikai agresszorok szükségleteinek megfelelő szervezet.”-^z ENSZ tavalyi — hatodik — köz­gyűlésének eseményei is ezt igazolták. A tárgyalások középpontjában a szovjet küldöttség által előterjesztett olyan ja­vaslatok állottak, amelyek nyilvánvalóan alkalmasak voltak arra, hogy csökkentsék a nemzetközi feszültséget, véget vessenek fegyverkezesi versenynek és megszilár- díj-ák a nemzetek közötti békés együtt­működést. Az imperialista szavazógépezet azonban gondoskodott arról, hogy ezekből a javaslatokból ne legyenek határozatok. Az USA nem riadt vissza csatlós államai delegátusainak, kormányainak nyílt tér" rorizálásátol, zsarolásától sem, amikor a koreai kérdés napirendre tűzését, vagy 11 14 állam — köztük a Magyar Nép- köztársaság — tagfelvételét akarták meg­ák a dáíy 02m i. ßk hatodik közgyűlés a háború és béke erőinek hatalmas küzdelme volt. A Szovjetunió és a népi demokrá" cink képviselőinek a közgyűlésen, is a bekéért folytatott harca természetesen nem volt hiábavaló. A szovjet delegátusok nagyszerű felszólalásai irányt mutattak a kapitalista és gyarmati országok sza­badságukért küzdő népeinek s ennek eredményeként a néptömegek nyomására, a békemozgalom erősödésének hatására, a kapitalista országok egy része már a hatodik közgyűlésen bizonyos kérdések­ben megpróbált szabadulni az amerikai szavazógépezet bilincséből. A hatodik közgyűlés befejezése és a hetedik megnyitása közötti időben az amerikai agresszorok tovább folytatták háborús készülődésükét. Erről tanusko- dik, hogy — a nemzetközi egyezmények­kel ellentétben háborús különszerző­dést kényszerítenek NyugafNémetország- ra s bevonták agresszív katonai tömb- íí.\k°€.: ^zt igazolja a csendesóceáni és földközi-tengeri háborús tömbök össze­kovácsolására irányuló erőfeszítés, a békeharcosok fokozott üldözése, a harc ' ezetőinek,^ a kommunistáknak tömeges letartóztatása mindenütt, ahol a börtönök kulcsai az amerikai zsandár kezében van­nak. Lgyanczalatt az idő alatt azonban jobban eltolódtak az erőviszonyok a két tábor között — a béke erőinek javára. Az imperialista országokban nö­vekszik és mind harcosabb tettekben jut kifejezésre a tömegek gyűlölete a hábo­rús^ politikával, az „amerikai kormányok" kai szemben. A gyarmati és félgyarmati országokban a munkásosztály vezetésével mindinkább acclosodik a függetlenségért küzdő nemzeti egységfront. Mindenek- felett pedig: ez idő alatt is hatalmas mértékben tovább növekedett a béke­tábor megingathatatlan oszlopának, a kommunizmust építő Szovjetuniónak anyagi, erkölcsi, katonai ereje, nemzet­közi tekintélye. Ennek az erőnövekedés­nek volt fényes bizonyítéka a történelmi jelentőségű XIX. pártkongresszus. ^ z ENSZ hetedik közgyűlése október 14*én ült Össze. A tanácskozó te­rem ismét a háború és béke erőinek harcig terepe, amelyen a békének olyan kiváló harcosai küzdenek az első sorok­ban, mint Visinszkij és Gromiko elvtár­siak. A Szovjetunió képviselői most is mindent elkövetnek, hogy védelmezzék a bőke, a nemzetközi biztonság és a népek közötti együttműködés ügyét olyan reá­lis, a jelenlegi nemzetközi helyzetnek megfelelő határozatokra nyújtanak be javaslatokat, amelyek alkalmasak az agresszív erők megfékezésére, egy új világháború megakadályozására és a Koreában folyó hadműveletek megszünite- tésérej 7 A közgyűlés október 29"i ülésén Visin­szkij elvtárs nagy beszédet mondott, amelyben feltárta és leleplezte az impe­rialisták politikáját, ugyanakkor meg­mutatta a béke fenntartásához és meg­erősítéséhez vezető utat. Négy órás hatal­mas beszédében végigment a koreai kér­dés egész történetén és cáfolhatatlan bizonyítékokkal mutatta meg az amerir kaiak koreai politikájának aljas és ag­resszív jellegét. A szó szoros értelmében izekre szedte szét az amerikaiaknak a koreai kérdéssel kapcsolatban hangozta­tott érvelését. Bebizonyította, hogy a fegyverszünet megkötését jelenleg egye­dül akadályozó hadifogoly kérdésben az amerikai imperialisták álláspontja erköl­csileg, politikailag és a nemzetközi jog szempontjából egyaránt tarthatatlan. Be­széde végén új javaslatot terjesztett elő a koreai háború békés rendezésére. A Szovjetúnió következetes kiállása a ** béke mellett nagy riadalmat kel­tett az imperialisták táborában. Visin­szkij elvtárs beszédét nem tudták agyon­hallgatni, még az amerikai lapok is kény­telenek voltak bőven foglalkozni vele. Hasábjaikon — a szokásos és elcsépelt rágalmakon túl — vissza-visszatért az a kelletlen beismerés, hogy „az amerikai diplomácia nehéz helyzetbe került a je­lenlegi ülésszakon”. Az amerikai küldöttség hiába kürtölte világgá különböző hírügynökségeik útján, hogy Visinszkij elvtárs beszéde „semmi újat sem tartalmazott”, — a megtévesztő propagandát maga a burzsoá sajtó cáfolta meg. Visinszkij „ csupa olyan küldöttet lát maga körül — írja a párisi Combat —, akinek egyetlen kívánsága: megsza­badulni az amerikai gyámságtól cs főleg semmi olyat sem tenni, ami hozzájárulna a koreai háború Kínára való kitérjészté“ séhez,y. A londoni News Chronicle így írt: „A legtöbb ember egyetért a Szov­jetunióval abban, hogy hamarosan vala­milyen megegyezésre kell jutni. Az ame­rikai és angol nép őszintén kívánja, hogy vége legyen a koreai háborúnak.** Annak ellenére, hogy a nyugati hatal­mak megbízottai végnélkül húzzák az időt és különböző formulák, valamint el­járási szabályok tengerébe próbálják süllyeszteni az igazságot, az ülésszak meg­mutatja, hogy mesterkedéseik egyre ke­vesebb eredménnyel járnak. Az ENSZ közgyűlése a főbizottság ja­vaslatára napirendre tűzte „az új háború veszélyének elhárításáról, a béke és a népek közötti baráti együttműködés meg­erősítéséről** szóló lengyel javaslatot, amely a fegyveres erők létszámának csökkentését, az atom- és a baktérium- fegyver eltiltásának módozatait tartal­mazza. A kérdés napirendre tűzése mu­tatja, hogy a béke erőinek befolyása még az ENSZ-ben is növekszik. Napirendre tűzték a koreai kérdés megtárgyalását is. A hetedik ülésszak arról is tanus­** kodik: fokozódnak az imperialisták közötti ellentétek. Példa erre a tuniszi és marokkói kérdés Napirendre tűzése. Az amerikai küldöttség nem szavazott a kér­dés megvitatása ellen, bár az „szövetsér- gese”, Franciaország érdekeibe ütközik. Az USA álláspontjának oka az amer kai— francia ellentétekben rejlik, amelyekről egyre többet olvashatunk az újságokban. Amerika világuralmi terveiben fontos helye van Tunisznak és Marokkónak, de —■ francia részvétel nélkül. A tuniszi és marokkói kérdés fényt vet az USA-nak a többi nyugati hatalommal szemben fennálló ellentéteire is. Hiába volt Ang­lia és a többi régi gyarmattartó hatalom minden tiltakozása, az ENSZ politikai bizottsága napirendjének második, illetve harmadik pontjaként tárgyalja meg a tuniszi és marokkói kérdést­Az említett négy javaslat napirendre tütése azt bizonyítja: hiába minden mes­terkedés, a nemzetközi méretekben erő­södő békemozgalom nem ismer gátat, be­hatol még az ENSZ-nek az imperialisták által ezelőtt dróton rángatott gépeze­tébe is. Az ENSZ közgyűlésének gazdasági és pénzügyi kérdésekkel foglalkozó bizott­sága az elmaradott országok gazdas;>i fejlődésének kérdését tárgyalja. A bi­zottság ülésén. Gromiko elvtárs mondott nagy beszédet, amelyben nagyszerű per­spektívát mutatott az elmaradott orszá­gok dolgozóinak. Tényeket sorolt fel, amelyek a Szovjetunió békés célokat szolgáló gazdasága hatalmas ütemű fej­lődésének kimagasló eredményeiről tanús­kodnak, ismertette, hogy a Szovjet unió segítségével hogyan haladnak előre a nagyarányú fejlődés útján a népi demo­kratikus országok. A Szovjetunió azt tartja — mondotta Gromiko elvtárs —, hogy az el­maradott országoknak nyújtott gazdasági segítség és a velük való együttműködés hatásos formája mindenekelőtt az, hogy kibővítsék normális kereskedelmi és gaz­dasági kapcsolataikat más országokkal, megkülönböztetés, más országok belügyei- be való beavatkozás, kívülről jövő diktá­tum nélkül. Visinszkij és Gromiko elvtársak beszéde nagyjelentőségű abban a hatalmas küzde­lemben, amely világszerte folyik a béke és a háború erői között. A beszédek je" lentősége kettős: egyrészt megerősítik hitükben és harci elszántságukban azokat A vetésben, a mélyszántásban is a sátoraljaújhelyi járás halad az élen a megyei versenyben Az edelényl, szikszói és ózdi járás meddig kullog még a sereghajtók között...? Az elmúlt liéteu megyénkben a ve­tés és u mélyszántás eredménye alig néhány százalékkal emelkedett- Ennek oka — a néhány napon át tartott kedvezőtlen időjáráson kívül — fő­ként az, hogy tanácsaink még mindig nem mozgósítanak eléggé1 az őszi mun­kák mielőbbi elvégzésére, emiatt nem használják ki jól a kedvező időt sem. Például az ároktői „Vörös Csillag" termelőszövetkezet a múlt héten bá­rom napon keresztül egyáltalán nem vetett, holott az időjárás ezt lehető, vé tette volna. Hasonló volt a hely­zet a hejőpapi és a tokaji termelő- szövetkezeteknél is- A községek közül Tolcsva és Hernádszentandrás még csak 50—55 százalékra teljesítette ve­tési tervét. Gépállomásaink munkájúin is sok a javítanivaló. Különösen a mélyszán­tásban mutatkozik lemaradás. Sok helyen arra hivatkoznak, hogy lágy a talaj, a traktor nem tud szántani. Ez a kifogás nem fogadható el, mert kü­lönösen középkötött és homokos terű- leteken nagy ütemben haladhatna a szántás. Községi tanácsaink általában nem szorgalmazzák, hogy elvégezzék a mélyszántást azok az egyénileg dol­gozó parasztok, akik már befejezték a vetést. Sok helyen engedik, hogy az igaerővel fuvarozzanak, bár a mély­szántást még nem végezték el- ! Járási tanácsainknak nagyobb gon­dot kell fordítaniok az ellenőrzésre. Rendkívül helytelenül járt el a mező- esáti járási taní"lcs, amikor a járási főagronómust begyűjtési munkára ál­lította be. Számolni kell azzal, hogy a* őszi, esős időjárás egyre inkább nehezíti a mezőgazdasági munkát, éppen ezért minden erőt mozgósítani kell, a ked­vező idő minden percét a legjobban k| kell használni, hogy a még hiányzó vetést pótolják, a mélyszántást is mindenütt határidőre befejezzék. A járások versenyének legújabb eredménye A járások versenyében a sorrend a MÉLYSZÁNTÁS: legutóbbi értékelés szerint a követ­1. Sátoraljaújhelyi 80 kezo: 2. encsi 65 VETÉS: 3. inezőcsúti 50 1. Sátoraljaújhelyi 100 4. sárospataki 47 2. szerencsi 96 5. miskolci 43 3. abaújszántói 94 6. putnoki 41 4. miskolci 93 7. ricsei 41 5. ricsei 93 8. aba ijszántói 40 6. mezőcsátt 98 9. szerencsi 35 7. encsi 91 10- mezőkövesdi 33 8. sárospataki 91 11. edelényl 31 9. mezőkövesdi 89 12. szikszói 29 10. edelényl 85 13. ózdi járás 29 százalík­TI. ózdi 84 Miskolc város vetéstervét 105 szá­12. putnoki 83 zalékban, mélvszántási tervét 41 szó. 13. szikszói járás 80 százalék. zalókban teljesítette­A bodroghalmi és szendrői gépállomás már túlteljesített® mélyszánlásl tervét Gépállomásaink közül a bodroghal­6. alsóvadászt, mi és a szendrői gépállomás már túl­7. szerencsi, teljesítette őszi mélyszántási tervét. 8. óz.di, Jó munkát végez ezen a téren az emő­9. sajószentpérterl, di gépállomás, amelyik 06 százalék­10. mezőnyárádi. ban teljesítette már eddig mélyszán­11. hejőpapi, tási előírását. Súlyosan lemaradt vi. 12. újesanálosi, szont az edelényl, a tiszadorogmaí, az 13. csobádi, alsóméral és a mezőcsáti gépállomás. 14. tokaji, Ezek a gépállomások még 25 száza­lékban se teljesítették mélyszántási tervüket. A legutóbbi értékelés szerint a gép­állomások mélyszántás! versenyének sorrendje a következő: 1. bodroghalml, 2. szendrői, .2. emődi, 4. sárospataki, 5. baktat, 15. putnoki, 16. alsózsolcai, J 17. riesel, 18. taktaharkányi, 15. mezőkövesdi, 20. vllmányi, 21. edelényl, 22. tiszadorogmaí, 23. alsóméra i, 24. mezőcsáti. A burgonya után kukoricából is szeressük visssa megyénknek a szabadpiaci értékesítés jogát ! November 7.e után tovább kell fo. koznunk a begyűjtés ütemét, hiszen az országos verseny végső értékelé­se november 30án lesz, b megyénk, nek az elsők közé kell kerülnie. A lemaradt járásoknak minél előbb be kell hozniok lemaradásukat. Burgonyából megyénk már meg. kapta a szabadpiac jogát, kukoricá­ból van még lemaradásunk, ha ezt pótoljuk, megyénk rövidesen ebből is visszakapja a szabadpiaci értékesí. tée jogát. Ez érdeke minden dolgozó parasztnak, éppen ezért a kötelezett, ségtiket becsülettel teljesítő dolgozó parasztok végezzenek jő felvilágosí. tó munkát, emellett követeljék meg a tanácsoktól, hogy a hanyagokat vonják felelősségre, alkalmazzák ve­lük szemben a törvény előírásait. A legutóbbi értékelés szerint a já. rások közötti rangsor a következő: KUKORICA: 1. szerencsi 113.4 2. abaújszántói 104.1 3. sárospataki 102.4 4. mezőcsáti 102.1 5. sátoraljaújhelyi 101.2 6. putnoki 91.9 7. szikszói 84.3 8. ricsei 83.6 9. miskolci 83.6 10. encsi 73.5 11. edelényl 73.— 12. mezőkövesdi . 68.— 13. ózdi járás 63.9 százalék BURGONYA: 1. mezőcsáti 126.— 2. edelényi 124.— 3. Sátoraljaújhely: 123.4 4. abaújszántói 122.6 5. szerencsi 117.4 6. miskolci 110.7 7. szikszói 107.4 8. mezőkövesdi 104.5 9. encsi 102.— 10. sárospataki 100.8 11. ózdi 97.7 12. putnoki 90.3 13. ricsei járás 88.5 százalék NAPRAFORGÓ: I. szerencsi 100.3 2. sárospataki 91.9 3. sátoraljaújhelyi 78.8 4. ricsei 78.3 5. abaujszántői 6. miskolci 7. szikszói 8. mezőcsáti 9. putnoki 10. encsi 72.9 69.— 64.— 62.9 55.3 54.— 11. mezőkövesdi 41.5 12. edelényl 36.6 13. ózdi járás 32.9 százalék Miskolc város kukoricából 95, bur­gonyából 101.2, napraforgóból 83 7 százalékra teljesítette tervét. R diósgyőri nagvBlvasztómü 102*7, a diósgyőri Martin 103*1 százaikra teljesítette napi tervét A párosversenyben lévő többi üzemben Megyénk kohászati üzemeinek verse­nyében november 10-én a diósgyőri nagy- olvaszitómü és Martin dolgozói értek el szép eredményt. A kohók dolgozói napi tervüket 102.7 százalékra teljesítették. A H-es számú kohó kollektívája a napi előirányzaton felül 68 tonna nyersvasat adott népgazdaságunknak. A diósgyőri Martin-acélmű dolgozói napi tervüknek 103.1 százalékban tettek eleget. Különösen jól dolgoztak a IX. számú kemence olvasztárai, akik tértén felül 69 tonna acélt termeltek. A III. számú kemence brigádjai 42 tonnával haladták túl előírásukat. anyagellátási és üzemzavarok akadályoz­ták a terv teljesítését, legjobban meg­közelítették előírásukat az ózdi durva- és fínomhengerniü dolgozói, teljesítmé­nyük alig valamivel maradt a 100 szá­zalék alatt. A 10-i tapasztalatok arra figyelmeztet­nek, bogy műszaki dolgozóinknak sokkal nagyobb gondot keli fordítaniok a zavar­talan anyagellátás, a folyamatos termelés biztosítására, a tervszerű megelőző karban­tartásra. Nagyszerű eredmény! értek el a diósgyőri durvshengerde űlokksorának nagyjavítását végző dolgozók A Diósgyőri Kohászati Üzemek durvahengerdéjének blokksorán uo. vein bér 7-én reggel megkezdték a nagyjavítást. A hengersorok nagy. javítását öt napra, a hengersor meg_ hajtóművének, az Ilgner gépegység, nek javítását hat és fél napra ter­vezték. A javítást végző dolgozók nagy lelkesedéssel kezdtek munkához. Minden percet igyekeztek a legjob. ban kihasználni, hogy a blokksor nagyjavítását a kitűzött idő előtt elvégezzék. Hősies erőfeszítésük eredménnyel járt. Az Ilgner gépegy. ség nagyjavítását a tervezett Időnél két nappal hamarabb elvégezték. A gépegységet november 11-ón reggel 8 órakor próbajáratra újra megindí, tották. Újabb sikereket értek el a diósgyőri 180 tonnás Martin-kemence építői A diósgyőri Martin-acélműben épül egyik újabb békealkotásunk, a ISO tonnás Martin-kemence. Ilyen hatal­mas méretű kemencét eddig még nem építettek hazánkban. Az építkezésben résztvevő különböző vállalatok dol­gozói hősiesen küzdenek a kemence építésének december 21-ig történő be­fejezéséért­A kemence nyugati kamra falazása november 12.én igen jó ütemben ha­ladt. A keleti kamra vaslemez-szige­telése ll.én délután elkészült; ma rárakják a vasbetont, holnap pedig hozzáfognak a kamra vasszerkezeté­nek szereléséhez. A kemence felső részéhez szükséges két darab tűzfej előszerelését 13-án kezdik meg a hulladéktéren, hogy mire a helyükre kell állítani, egy da. rabban legyenek, ezzel is meggyor­sítsák a munkálatokat. a milliókat, akik szabadságukért harcol­nak, másrészt cáfolhatatlan leleplezéseik­kel még jobban megnehezítik az amerikai és angol háborús uszí lóknak, hogy „a béke védelmezőinek” álarcában félre­vezessék a népeket. A békéért küzdő százmilliók — köz­tük a magyar dolgozók is — tudják mi­vel segíthetik legjobban a közgyűlési teremben folyó harcot. Tudják, hogy rájuk is vonatkoznak Malenkov elvtárs szavai: „Most az, a jeladat, hogy még magasabb jókra emeljük a néptömegek aktivitását, fokozzuk a béke híveinek szervezettségét, fáradhatatlanul leleplez~ zük a háborús gvujtogatóknt s ne tűrjük, hogy hazugságaikkal behálózzák a népe- két"

Next

/
Oldalképek
Tartalom