Észak-Magyarország, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-06 / 261. szám

Csütörtök, 1952 november 6. ESZAKMAGYARORSZAG 3 FALUSI LEVELEZŐINK ÍRJÁK ,4tiiiiuiirai!miimiimniiiiiiiiiiijiimiiiii!M»iiiiiiii!iimiiii!iiniiii!i!iii!i!!iiimiiiMiiniiiiiiiitiiiiiMtiimi!miiiuiiiiiniHmii!i!itiimMiiimffliinj^ NÁZIM HIKMET: Alsóváfjépúllomtí* Cséplögépjavító brigádunk tagjai el­határozták, hogy november 7 tiszteletére terven felül kijavítanak egy cséplőgépet. A brigád jó munkát végzett, határidő előtt 8 nappal teljesítette vállalását. Dudás Gyula és Asztalos István sze­relők most újabb vállalást tettek. Még egy cséplőgépet akarnak kijavítani ter­ven felül a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére. hívják a figyelmüket a beadási kötele­zettség maradéktalan teljesítésének je­lentőségére. A beadás teljesítése melleitt gondot fordítunk, hogy dolgozó parasztságunk időben elvégezze az őszi munkákat. Örömmel írhatom, mi már nyugodtan nézünk ki az ablakon, nem számít, hogy milyen idő van, a betakarítást és az őszi vetést határidő előtt elvégeztük. JUHÁSZ ISTVÁN fokozzák a verseny ütemét, hogy no­vember 7'ig mindenben eleget tegyenek kötelezettségüknek. BURAI ELEMÉR Tissapalkonra SZONTAG FERENC Rét-leányvár Abaújvár Községünk hosszú ideig a megye élenjáró községei között volt. Az elmúlt hetekben lanyhult a begyűjtés üteme- Most a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 35. évfordulójára való készülő­dés újabb nagy lendületet adott a be­adásnak. Ennek eredménye, hogy ke­nyérgabonából 103, takarmánygabonából 100.5, szálastakarmányból 101, napra­forgóitól 104, tengeriből 107, hízottser" lésből 105, szarvasmarhából 240, tojás­ból pedig 103 százalékra teljesítettük begyűjtési tervünket. Baromfiból 72 “„.Jzalcknál tartunk. Az eredmények mutatják, hogy dol­gozó parasztságunk méltó módon készül november 7 megünneplésére. A begyűj­tési állandó bizottság jó munkát végez. Lang Hermann elnök mozgósítja a ta­gokat, akik ellátogatnak a dolgozó pa­rasztokhoz, beszélgetnek velük és fel* Községiink első lett a járásban a begyűjtési terv teljesítésében. Baromfiból 112 százalékot értünk el, hízott sertés- és burgonya­beadási tervünket is túlteljesítet­tük. Példát mutatnak Kertész István, Varga András és Szalon- tai Albert dolgozó parasztok. Mindhárman határidő előtt tettek eleget az állam iránti kötelezett­ségüknek. ISKI BERTALAN Bóta A falu dolgozó parasztjai méltóan akarják megünnepelni november 7'ét. Tettekkel akarják megmutatni, hogv tudják, mit köszönhetnek a felszabadító Szovjetuniónak, a pártnak. Burgonyá­ból 108 százalékra teljesítették beadási előírónkat. Kukoricából, napraforgóból, tojásból cs baromfiból még nem érték cl a 100 százalékot, ezért most tovább Községünk dolgozói elhatározták, hogy november 7-re 100 százalék felett teljesítik egész évi begyűjtési kötele­zettségüket. Vállalták, hogy a kedve­zőtlen időjárás okozta lemaradást is be­hozzák az őszi mélyszántásban. A jalu dolgozó parasztjai állják szavukat. Az ősziek beadását már 120 százalékra tel­jesítették és kukoricából, burgonyából visszakapták a szabadpiaci értékesítés jogát. BARTÓK JÓZSEF Hernádpclri Községünk kukoricából 105, burgonyá­ból 103, szálastakarmányból 106, hüve­lyesekből 121, tojásból 123. baromfiból 86, napraforgóból 81 vágómarhából 56 és sertésből 50 százalékra teljesítette tervét. A dolgozó parasztok közül többen már túlszárnyalták évi tervüket. Példát mu­tatott Filakovszki István, Szemán Gyula, Nagy István és Ácsai János. Jól halad az őszi munka is. A község dolgozói a kedvezőtlen időjárás elle­nére határidő előtt teljesítették vető­szántási tervüket. BÉNYI BERTALAN Iparostanuló f iatalok a rasgyiijtő napok sikeréért folytatott harc első soraiban A miskolci József Attila úton nehéz teherautó halad a város vége jelé, hefordul a vágóhíd melleit lévő utcába. Késő estére jár az idő, de a MÉll-tele­pen még teljes az üzem, — egymásután érkeznek a vas- és jcmhulladékszállíuná- nyok a város átvevöhelyciről. — Itt vannak megint, ma már tizen­kettedszer — mondja Szabó József, ami­kor a teherautó megáll a kapu előtt. Az autóról egyenesen a vagonokba rale jók a hulladékvasat. Gál János nevelő és Nagy István, a diósgyőri tanulóváros DISZ-titkára az irodába megy. — Készen is vagyunk a mai szállítás­sal — mondja Gál János, — három va­gonnal vasat hoztunk be ma. /~íktóber végejrlc tudták meg a ta- nulóváros 11/31. számú kovács- osztályának fiataljai, hogy november első tíz napjában vasgyüjtö napok lesznek a megyében. Jelentették a hírt osztályjőnö. küknek, még aznap meg is beszélték a teendőket. — Brigádot alalátoitunk az osztályból, versenyre Idvtulc a többieket, — beszéli Gál János osztályfőnök. — Az első gyűjtő csoportok már másnap délelőtt útnak is indultak. Végigjárták a gyár környékét, a közeli erdőket, amerre csak vashulladé­kot látlak, összeszedték. Felkeresték az azelőtt löternek használt területet is. Né. hány nap alatt csaknem másfél múzsa ólmot szedtek ki a golyójogóból. — Látni kellett volna, milyen lelkese­déssel dolgoztak a fiúk — folytatja Nagy István DlSZ-titkár. — Ma jóformán egy perc szünetet sem tartottak, reggel óta megállás nélkül hordják a vasat. Még ebédelni is alig akartak. idők szép eredménnyel büszkélkcd' hetnek ezek az iparos tanulók. A múlt héten üzenetet kaptak a diósgyőri martinászoktól: több ócskavas kell az acélgyártáshoz. Az üzem. vezetősége a fiatalokhoz fordult — az iparos tanuló- város fiataljai lelkesen siettek a gyár segítségére. — Negyszázán mentünk ld a gyárakba, egy-egy szakértő vezetésével mindenütt kutattunk hulladék után- Az eredmény nem is maradt el, — egy nap alatt 172 Unna vasat szedtünk össze, örömmel ad­tuk át a martinászoknak. Megígértük, hogy máskor is szívesen veszünk részt a gyár takarításában. TJjból nyílik az ajtó, hat iparostanuló '-A lép az irodába. Schwarcz Béla je­lenti a nevelőnek: befejezték a rakodást. A gyűjtésben résztvett többi tanuló már hazatért, ők hatan elkísérték az az­napi utolsó szállítmányt is. Schwarcz Béla mellett Galgóczi Gábor, Nagy Já­nos, Jlagya Antal, Kubik Győző és K. Tóth Ferenc várja, hogy a nevelővel és a DlSZ-titkárraL indulnak vissza az ipar ros tanulóvárosba. — Baj van, jiúk, — szólal meg hirte­len Gál János. A fiatalok kérdő tekintettel várják a magyarázatot. — Most mondta az egyik elvtárs, hogy találtak egy tank-roncsot, még ma éjjel be kell szállítani. Mit gondoltok, meg tudjuk csinálni? Vállaljátok? Galgóczi Gábor szólal meg leghama­rabb: — Csak ennyi a baj? Behozzuk még ma este, bírjuk akár reggelig is. Emlék­szem, amikor a májusi fémgyűjtésnél két nap két éjjel dolgoztunk a Bükkben egy tank jeldarabolásán. Emlékezetes munka volt, nagyon szép... ez is olyan lesz!... — Én is olt voltam akker — szól közbe nem kis büszkeséggel egy másik fiatal — most is szívesen megyek. A nevelő elmosolyodik: — Csak azt akartam megtudni, milyen kemény legények vagytok. A tank való­ban megvan, de ma este már nem me­gyünk érte. Pénteken még behozzuk a már összegyűjtött vasat, szombaton me­gyünk a tankén. Most megkapjuk a mai anyagért a pénzt, azután igyekezzünk haza, mert holnap is nap lesz, pihenten keli tovább dolgoznunk. A pénztáros már hozza is az clszá- molásl, kereken 1600 forintot ad át- Nagy Jancsi gyorsan kiszámolja: — Fejcnkim TI jorintot kerestünk egy nap alatt. Amikor a többit is behozzuk, legalább egy százast kapunk. Elbúcsúznak a telep dolgozóitól, gyor­san jent teremnek az autón. Indul a kocsi, vidám nótaszólal, a \jól végzett munka tudatával mennek haza a derék fiatalok. M E H M E T Az ötszáztizes vonat fapados vagonjában utaztak együtt: Éhesek Tetvesek — Mehmetek. Mehmet fölött egyre szól a vonat sípja: segítsetek, segítsetek. Hosszú utak szelik át a hegyeket, völgyeket, sehol semmi könyörület: Kicsi Mehmet, Mehmet Kicsi Mehmet, Mehmet Kicsi Mehmet. Az utakat csupa Mehmet járja, egyiknek az inge felakadt az ágra, a másiknak a nadrágja, harmadiknak a gatyája. Az út végén mindet várja Szelim szultán kaszárnyája. A kaszárnya udvara Mehmetekkel van tele, a Mehmetek keble tetvckkel van tele. a Mehmetek keble tetvekkel van tele. Tetvck eszik Mehmet et, Mehmet meg a tetveket. Mehmet fölött egyre szól a vonat sípja: | segítsetek, segítsetek. 1 hosszú utak szelik át a hegyeket, völgyeket — sehol semmi könyörület. Kicsi Mehmet, Mehmet Kicsi Mehmet, Mehmet Kicsi Mcnmet. 'fLiiuurmiiimtrmiininrttmiiimmiiimimHimmimMiuumtmmiiiunimiHiwtírmtnnmimiiininminmMiinujdintnmtnuiinuiimniiiuiin^-* ÖNMŰKÖDŐ GYARAK AZ EMBER SZOLGÁLATÁBAN Több mint ötvenmillió forint kerül kisorsolásra ae. I. Békekölcsön debreceni húzásán Mint ismeretes, az Első Békekölcsön harmadik sorsolása november 13-tól november 16-ig lesz Debrecenben az „Arany Bika’“ szálló nagytermében. A négy napig tartó sorsoláson 152.400 darab kütvényt sorsolnak ki, ebből 95.200-at nyereménnyel, 57.200.at pe­dig névértékben. Kisorsolnak niég mintegy 150.000 forint névértékű ka­matozó kötvényt is. A kisorsolásra ke. rillő összeg mintegy ötven és félmillió forint. A városok és a falvak dolgozói egyaránt izgalommal várják a sorso­lást. Az Országos Takarékpénztár páncél­termében már szállításra készen áll az a négy sorsolási kerék, amelyekben az Első Békekölcsön számlevélkéit és nyereménylevélkéit őrzik. Az első ke. rékben vannak a sorozathúzások szám­levélkét százas számcsoportokban, a másodikban a nagy nyeremények egyenkénti sorsolásához szükséges számlevélkék, a harmadik kerék pedig a nagy nyeremények nyereménylevél- kéit tartalmazza. Az innen kihúzott szám matatja meg, mekkora összeget kap a második kerékből kihúzott köt­vény tulajdonosa. A negyedik kerék ben a kamatozó kötvényeket sorsol­ják. A százezer forintos főnyeremény és az ötvenezer forintos nagynyeremé- uyek húzásánál nem használják a har­madik kereket, mert a sorsolási bi­zottság titkára már a kerekek meg- forgatása előtt bemondja, hogy öt venezer; illetőleg százezer forintos fő­nyeremény sorsolása következik. As iráni hépviselőltáz határozata A Reuter jelentése szerint az iráni kép­viselőház kedden elfogadta azt a tör­vényjavaslatot, amely szerint Kávám esz Szaltanet meg kell büntetni a miniszter- elnöksége alatt történt július 21-i halá­los incidensekért. A miskolci fodrászszövetkezet vezetősége értesíti a dolgozókat, hogy ügy a női, mint a férfi fodrászat csütörtökön este 9 óráig tart nyitva, pénteken egész nap zárva, szombation déli 12 óráig, vasárnap pedig este 6 óráig áll a dolgozók rendelkezésére. A diósgyőri vasúti „a kohó- és gépipar legjobb Ez év második negyedében a Kohó- és Gépipari Minisztérium hatáskörébe tar tozó vállalatok dolgozói harcba indultak az iparág legjobb gyorsmegmunkálója”, „a kohó- és gépipar legjobb gyorsmeg- mtirkáló részlege” és „a gyorsmegmun- kálást legjobban elősegítő műszaki dol­gozó” cím elnyeréséért. A Kohó- és Gépipari Minisztérium a Vasas Szakszervezettel egyetértésben most kerékpárüzem — gyorsmegmunkáló részlege“ értékelte a verseny harmadik negyedévi eredményeit. Eszerint: „A kohó' cs gépipar legjobb gyorsmeg­munkáló részlege” a Diósgyőri Gépgyár vasúti kerékpárüzeme. „A gyorsmegmunkálást legjobban elő­segítő műszaki dolgozó” címért folyó ver senyben második helyre került a Diósgyőri Gépgyár gyáregységvezetője, Székely Elek. Az élUzem cím második fokozatát nyerte el a putnoki téglagyár és cserépiparban a második helyre került a Borsodmegyei Téglagyári Egyesülés put­noki téglagyára. Az Építőanyagipari Minisztérium és az Építők Szakszervezete értékelte a har­madik negyedévi eredmények alapján az élüzem címért folyó versenyt. A tégla­Megyénk kiváló vasutasai A Közlekedésügyi Minisztérium a Köz­lekedési és Szállítási Dolgozók Szakszer­vezetével, valamint az ÉFÉDOSZ-al kö­zösen ez év második és harmadik negyed­évi eredménye alapján kijelölte a szakma legjobb dolgozóit. Az „őszi forgalom legjobb brigádja” címért folyó versenyben a legjobb sík­tolató brigád: Kocsis József brigádja (Szerencs). A legjobb sarus brigád: Ko­a szakma legjobbjai között zák Lajos brigádja (Miskolc, személy­pályaudvar) . A legjobb személyvonat! mozdonyvezető és fütő: Koznia István II. mozdonyvezető és Jaczkó Béla fütő (miskolci fütőház. A legjobb fütőházvezető: Benke Károly műszaki felügyelő (miskolci fűtőház). A legjobb szemaforlakatos: Pécsi Lajos (Diósgyőrt afe gyár). „A munkatermelékenység 8—9- szereséro növekszik a nehézipar üzemeinek automatizálásával.“ (SZKP XIX. kongresszusa.) iTTöld mélyén. | amelyet bányá. 1 1 szók verejtéke ön­tözött, bányagépek zakatolnak: fejtik, rakják, szállítják a szenet. A földeken munkától görnyedező parasztok helyett traktorok, kombáj­nok dolgoznak. A hatalmas építkezéseknél a kubi. kosok nehéz munkáját a technika re­mekei, exkavátorok, földkotrók vég­zik. Mindenütt megjelent a gép; hogy megkönnyítse a szovjet emberek mun­káját, hogy egyre magasabbra emelje munkájuk termelékenységét és eunek nyomán a dolgozók életszínvonalát. Lenin és Sztálin elvtársak sokszor hangsúlyozták a muuka gépesítésének rendkívüli fontosságút. A gépesítés fontos eszköz a munka termelékeny­ségének emelésére, a dolgozók mun. kafeltételeinek megjavítására. A sztá­lini ötéves tervek idején soha nem látott méretekben indult meg a gépe­sítés a szovjet államban. Már 1950-ig csaknem száz százalékig gépesítették a legnehezebb fizikai munkák egyi­két, a szénbányászatot, a fakiterme­lés és fémfeldolgozás gépesítése pedig elérte az 55—60 százalékot. A szocializmusból a kommunizmus­ba való átmenet idején a munka gé­pesítése fokozatosan átnő a termelési folyamatok automatizálásába. A fél­automatákról áttérnek a teljesen automata gépekre, az egyes automata gépektől eljutnak az automata futó. szalaghoz, a gyárak és üzemek auto­mata géprendszereihez. A modern automaták olyan bonyolult munka- folyamatokat is elvégeznek, mint például az öntés, formázás, festés, csomagolás. Már 1946-ban a moszkvai „Szerszámgépgyár’* automata gépsora 134 különböző munkafolyamatot vég. zett el anélkül, hogy emberi kéz érintette volna a munkadarabokat. legfőbb érték az ember. Az auto matizálás célja éppen ezért elsősor ban az ember mentesítése a nehéz fi­zikai munkától, a dolgozók munkafel. tételeinek megjavítása és a termelés emelése. A termelés emelése pedig a szocialista társadalomban, ahol ter­melő erő és termelési viszony tökéle­tes összhangban áll egymással (azaz társadalmi termelés mellett a terme­lőeszközök, gyárak, földek társadalmi tulajdonban vannak), a dolgozók élet. színvonalának emelkedéséhez, vezet. Az automatizálás ugyanakkor lehe­tővé teszi, hogy sok-sokezer munkás, akinek nehéz fizikai munkáját most már gépautomaták végzik, más terü­leten kapcsolódjék be }1 kommuníz. mus építésébe. Ha tudjuk azt, hogy egy 10.000 munkást foglalkoztató üzem termeléséhez az automatizálás után csak 2000 munkás szükséges, akkor világosan látjuk, hogy az automa'i- zálásnak a munkaerőgazdálkodás te­rületén is óriási jelentősége van. De nem ez az egyedüli jelentősége az automatizálásnak. A kommunizmus felépítéséhez, -„a mindenkinek szűk. B szocializmusban séglete szerint” elv megvalósításához hatalmas anyagi bázisra van szükség- Az automatizálás nem kis mértékben segíti ennek létrehozását. A már Igen fejlett technikával dolgozó szovjet gyáripar termelését az automatizálás 8—9-szeresére emeli. Az automatizá­lás az ipar területéu a fogyasztási cikkek olyan bőségéhez vezet, amely már a kommunista társadalmat jelzi. felépítésének egyik fontos fel­B kommunizmus! tétele a fizikai és szellemi munka kő. zötti lényeges különbség eltörlése. Az autoniatizáció ebben is fontos .szere­pet játszik. A modern, bonyolult gép­rendszerek kezelése elsőrendű szak. embereket, magas műszaki tudást követel- így járul hozzá az r...tomatizáció a fizikai és szellemi munka közötti lényeges különbség el­törléséhez. ■ í*1 Látogassunk most el egy moszkvai automatu üzembe, ahol a világon elő­ször készítenek az emberi munka tel­jes kikapcsolásával autodugattyukat. Kísérjük figyelemmel a munkadarab útját az automata gépen. Az egyik gép megolvasztja az alumíniumot, ai másik kiformálja a munkadarabot. Az esztergálást, elnézést ismét más gépek végzik. A technika magas fo­kára vall, hogy a minőségi ellenőrző szerepét Is gép tölti be. Az elkészült munkadarabot automata gépek festik; csomagolják; szállítják raktárba. A műhelyekben csak gépkezelőket és né­hány mechanikust látni. A gyár mun­kásai elmondják, hogy az üzem ma 5-szöríe kevesebb munkaerővel dolgo. zik és régi termelését a munkafolya- n ‘ok teljes automatizálásával 9-sze. resére emelte. A szovjet technika az automatizálás útján valóságos forra­dalmat hajt végre az iparban. |flz automatizálási ú,t?át ,a, *ZOTjP(it 1---------------------1 társadalomban a niunka termelékenységének soha nem látott növekedése, a dolgozók munká­jának megkönnyítése életszínvonaluk emelkedése jelzi. Milyen célt szolgál az autoniatizáció a kapitalista tár­sadalomban? Érdeke-e a kapitalistának; hogy munkásának életszínvonala ma­gasabb legyen? Törődik.« a kapitalis­ta azzal, hogy könnyítse a dolgozók munkáját? Nem, a kapitalizmusban az aút0mntlzáci5 egyetlen célja a pro­fit növelése. Ha a gyáros új techni­kát alkalmaz üzemében, azt aíért te­szi, hogy kevesebb munkást kelljen fizetnie, hogy több jövedelmet vág. hasson zsebre. Ezért jelent az auto­matizálás s kapitalista körülmények között nagy dollárbötegeket a tőkés­nek és nyomort, éhséget, munkanélkü­liséget a proletárnak. A szovjet államban minden a dől. gőzökért történik, öértük történik; hogy az üj ötéves tervben teljesen gé­pesítik a bányászatot, hogy az üj öt­éves terv automata üzemek százainak létesítését írja elő, hogy az üj ötéves terv eredményeképen két és félszer több exkavátor könnyíti a munkát á n;.cy építkezéseknél. Az ötéves terv nyomán pedig szebb, boldogabb lesz az élet, erősebb, gazdagabb lesz a Szovjetország.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom