Észak-Magyarország, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-05 / 260. szám

2 ESZAKMAGYARQRSZAG Szerda, 1952 november 5. Az amerikai választási rendszer New York (TASZSZ) November 3-án végétért a vá­lasztási hadjárat az Egyesült Álla­mokban és november 4-é,n meg­tartják a választásokat. Az elnö­kön és az alelnökön kívül négyszáz, harmincöt képviselőházi tagot, ltar_ mincöt szei .átort és több kormány­zót válasz! :/'iak meg. Mint ismeretes, az amerikai mo- nopóttőke két pártja a következő elnök, — illetve alelnökjelöltekkel indult: a demokrata párt Steven- sont és Sparkmant, a köztársasági párt Eisenhowert és Nixont jelölte. E pártok jelöitjei valamennyien az Egyesült Államok uralkodó pénz­ügyi és ipari köreinek érdekeit védik. Az egyszerű amerikaiak érdekei­ért, a béke védelméért, a koreai hadműveletek azonnali megszünte­téséért a haladó párt harcol eze­ken a választásokon. Ez a párt Halfinan lialadó gondolkodású jo­gászt jelölte elnöknek, alelnöknek pedig Charlotte Basst, az, amerikai négerek egyik kiemelkedő alakját. A haladó párt rendkívül nehéz kö­rülmények között, üldözés, vala­mint a burzsoá sajtó és rádió boj­kottja közepette vívta meg válasz­tási harcát. Az amerikai elnökválasztások két fokozatban történnek. Novem­ber 4-én a választók nem az el­nökre, hanem az elektorokra sza­vaznak, akiket az egyes pártok je­lelnek az egyes választókerületek­ben. Az elektorok decemberben vá­lasztják meg az elnököt. Az elnök- választás azonban ténylegesen már novemberben eldől, mert ismeretes, hogy az elektorok melyik párthoz tartoznak. Az Egyesült Államokban formá­lisan „általános“ választójog van érvényben. Az egyes államok vá­lasztási törvényei azonban kizárják a választásokból a dolgozók és a vagyontalan lakosság széles réte­geit. A négy déli államban érvény­ben lévő vagyoni cenzus például megfosztja szavazati jogától a va­gyontalan néger lakosságot. A valamennyi államban érvény­ben lévő helybenlakásl cenzus aj­kaimat ad a hatóságoknak arra, hogy kizárják a választók jegyzé­kéből az idénymunkásokat és a munkanélkülieket, akik munkái keresve kénytelenek vándorolni az országban. A 19 államban érvényben lévő műveltségi cenzus az angol nyelv ismeretét és az „alkotmány helyes magyarázatát“ követeli. Ez a ke­véssé iskolázott állampolgárokat fosztja meg választójoguktól. Sok déli államban „jó hírnév“ szükséges a szavazati joghoz. West Virginia államban „lelkiisme­retesen kell élni", Vermont állam­ban pedig „nyugodt és békés maga­tartással“ kell kitűnni ahhoz, hogy valaki gyakorolhassa legelemibb jogát, a szavazati jogot. Ez a sok korlátozás arra vezet, bogy az Egyesült Államokban a dolgozó lakosság jelentős részét ki­zárják a választásokból. A leg­utóbb! elnökválasztásokon például 1948-ban 20 millió választási kor­határt betöltött személyt fosztot­tak meg a választójogtól. A jelen­legi választásokon, — a sajtó szá­mításai szerint, — ez a szám 25 millióra emelkedik. (A választási korhatárt betöltött lakosság egy­negyed része.) Az amerikai választásokon igen nagymértékű a választók passzivi­tása. A szavazóhelyiségekbe a vá­lasztási korhatárt betöltött lakos­ságnak csak mintegy- fele megy el. Az 1948. évi elnökválasztásokon a választási korhatárt betöltött la­kosságnak körülbelül ötven száza­léka vett részt szavazáson, az 1950. ért kongresszusi választáso­kon pedig alig több mint negyven százaléka. Az amerikai sajtó az atlanti tömb belső ellentéteiről A „Reporter“ című amerikai fo­lyóirat közölte Servan - Seh re i be r francia újságíró cikkét az Egyesült Államok és európai „partnerei“ el­lentéteiről. A cikkíró rámutat, hogy Francia- ország uralkodó köreiben ,-,új kétsé­gek jelentek meg az északatlanti szövetség elveit illetően“. Az ellentétek — főként a francia­amerikai ellentétek — miatt az amerikai sajtó az utóbbi hetekben egyre többet ír arról, hogy eszközö­ket kell italától a „bonyodalmak" megszüntetésére és Nyugat-Európát .meg kell tartani az amerikai „hám­ban". így például a napokban Anne McCormick a „New York Times“- ben megjelent cikkében kijelentette, ,,az északatlanti szövetséget mind­annyiszor szétzüllés fogja fenye­getni, ahányszor az amerikaiak enyhítik nyomásukat". Fitzsimmons, a „New Republic" szemleírója javasolja: fokozzák a nyugateurópai országokra nehezedő amerikai nyomást. Az „United Sta­tes New and World Report“ című folyóirat szerint Paris a fő oka az amerikai „megrázkódtatásoknak". Stranford, a „Christian Science Monitor“ washingtoni tudósítója írja: „Az Egyesült Államokat mos­tanában alaposan felháborítja az a lehetőség, hogy a franciák félretol- ják, sőt esetleg elutasítják az euró­pai hadsereg megteremtésének ter­vét.“ Lisagor, a „Chicago Daily News“ washingtoni tudósítója megemlíti Pinay francia miniszterelnök úgy­nevezett „amerikaellenes gesztusát“. Ez abban állott, hogy a francia miniszterelnök visszaadta Dunn nagykövetnek a francia belügyekbe való durva beavatkozást jelentei emlékiratot. Lisagornak az , a véle­ménye, hogy ,‘Pinaynak és mások-' nak az ilyen tüntetéseket ki kell hagyniok a belpolitikai meggondo­lásokból“. Sulzberger, a „New York Times“ párizsi tudósítója aggódik amiatt, hogy Európában széltében-hosszában tiltakoznak az „európai hadsereg“ megalakítása ellen. A terv megva­lósítása terén mutatkozó válság — írja Sulzberger — „igen komolyan megingathatja azokat az alapokat, amelyeken az Egyesült Államok és az európai kontinens közti kapcso­latok épültek.“ Constantin Braun, a „Washington Star“ Nyugat-Európában utazó tu­dósítója mostanában föl* jelentésé­ben uralt arra, hogy Franciaország­ban az utóbbi időben egyre gyak­rabban emlegetik a francia—szovjet kölcsönös segélynyújtási egyezményt. Mialsole I. kerületi tanácsának évforduló­ünnepélye Miskolc város I. kerületi tanácsa megalakulásának II. évfordulója al­kalmából ünnepséget rendezett. Dromblikovits István vb. titkár ün­nepi beszédében többek között is­mertette, milyen rohamosan fejlődik Miskolc. Itt épül a Rákosi Mátyás Nehézipari Műegyetem, Középeurópa legkorszerűbb egyeteme. Egészen új utcák épültek, 1949 óta több mint 2000 lakást adtak át a dolgozóknak. 1949-ben csak hat autóbusz volt Miskolcon, ma 40 autóbusz áll a kö­Közületek, vállalatok, tszcs-k! Egy felhúzással 8 napig járó faliórák kaphatók az Öf3­é$ Ékszerkereskedeimi Vállalat holtjaiban Levélben is megrendelhető a vál­lalat központjában (Bpest, VII. Somogyi Béla út IS—15.) zönség rendelkezésére. Rohamosan fejlődik a város kulturális élete Is. A közegészségügy fejlődésére jel­lemző, hogy a csecsemőhalandóság a felszabadulás előtti- 17 százalékról hét százalékra csökkent. Ez — töb­bek között — a tanács egészségügyi állandó bizottsága jó munkájának eredménye. A beszámoló után a miskolci vá­rosi tanács közalkalmazottak szak- szervezetének kultúrgárdája szóra­koztatta értékes műsorra! az ünnep­ség résztvevőit. „Pavlov nervizmusa“ Előadás az MSZT miskolci egészségügyi szakosztályában A Magyar—Szovjet Társaság miskolci egészségügyi szakosztálya az élenjáró szovjet orvostudomány és egészségügy fo­kozottabb ismertetése céljából alakult. A szakosztály ma, november 5-én, szerdán este 8 órai kezdettel r endezi második előadását az MSZT miskolci szervezeté­nek Déryné (volt Deák)'utca 5. szám- alatti székhazában. Dr Bagothay László főorvos tart előadást „Pavlov nervizmusa” címmel. Az előadást vita követi, jelkért hozzászólók: dr Koslyál László és dr Paál János főorvosok. A szakosztály vezetősége ezúton hívja meg az érdeklődőket, az előadás és a vita nemcsak orvosok, hanem pedagógusok körében is joggal tart számot nagy ér­deklődésre. P á r t é let ______★ A Párttörténet VI. fejezete feldolgozásának tapasztalatai káderoktatásunkbau Megyénk kádereinek jelentős része tanul a Párttörténet II. évfolyamán. A legutóbbi anyagnak, a l’árttörténet VI. fejezetének feldolgozása igen nagy jelentőségű volt szá nunkra. E fejezet alapos feldolgozása, tanulmányozása nyomán még mélyebben megértjük a marxizmus-leninizmus tanítását a há- borúk eredetéről, jellegéről. Mégis, merjük a marxizmust továbbfejlesztő lenini tanítást a szocialista forrada­lomról. A VI. fejezet tanulmányozásá­ból megismerjük, hogyan árulták el a II. Internacionálé pártjai a munkás- mozgalmat és hogy egyedül a Szov. jetunió Kommunista Barija képviselte következetesen a munkásosztály, egy* ben az egé|z dolgozó nép érdekeit. Megismertük a februári polgári de­mokratikus forradalom történelmi ta­pasztalatait, a bolsevikok harcát a tő. megek megnyeréséért, a cári rendszer korhadtságát, zsamlár politikáját, stb. Hogyan dolgozták fel ezt az anya­got a konferenciákon? A koníerenciavezetók 95 százaléka jelent nieg konferencián, általában feldolgozták a kötelező iro­dalmat, volt azonban néhány elvtárs, aki egyáltalán nem, vagy csak igen hiányosan készült a konfereneiaveze- tésre. Így pl. Csuhaj Ernő elytárs, az ózdi járási pártbizottság ágit. prop. titkára csak a Párttörténetből készí­tett jegyzetet. Más elvtársak — pl. Ináncsi Sándor és Fegyvernek: Gyula — gépelt jegyzettel jelentek meg a konferencián. Csiba Ferenc, Kovács Julia konferenciavezető elvtársak egy­általán nem készítettek jegyzetet. Az ilyen lazaságok megengedhetetlenex. Ezek az elvtársak haladéktalanul vál­toztassanak tanulási módszerükön, kérjék f,7. olyan elvtársak segítségét, amilyenek például Vágási Antal és Nagy Péter elvtársak, akik nagy gond­dal készültek a konferenciára. Nagy elvtárs részletesen feldolgozta a köte. lező irodalmat, az ajánlott irodalom egy részét Is tanulmányozta, az anya­got jegyzeteiben négy főkérdés körül csoportosította, történelmi tanulságo­kat vont fe, helyesen kapcsolta, össze a mai legfontosabb problémákkal A hallgatók 85 százaléka jelent meg a konferen-1 dákon. Az anyagot általában hlányo. | san dolgozták fel. Sokan csak elolvas­ták, jegyzetet nem készítettek, jóné- hány olyan elvtárs is akadt, aki egy­általán nem készült. Rendkívül nagy hiba ez. Például Antal Mihály, Ga. lambos Pálné elvtársak nem készültek az anyagból, emiatt a konferencián nem is tudtak megfelelően bekapcso­lódni a vitába. A konferenciákon megértették az anyagot az elvtársak, a hiányos fel­készülés miatt azonban több konfe­rencián nem bontakozott ki eléggé színvonalas vita. Többen úgy szóltak a kérdésekhez, hogy az élettől, a mai feladatoktól elvonatkoztatva beszél, tek a VI- fejezetben tárgyalt problé­mákról. Például: megértették, hogy a bolsevikok nem pacifisták, hanem kö­vetkezetesen és aktívan harcoltak <’s harcolnak a békéért, de nem kapcsol­ták össze ezt a kérdést azzal, hogy ne. künk milyen komoly feladataink van­nak a pacifizmus egyes megnyilvánu­lásai elleni harcban, amelyre Horváth Márton elvtárs a Központi Vezetőség június 27-i ülésén felhívta figyelműn- két. A konferenciákon egyes kérdések­ben —■ a kapitalista országok közötti háború elkerülhetetlenségének, a két rendszer közötti háború elkerülhető­ségének kérdéséről, a II. Internacio. núlé áruló politikájáról, csődjének okairól — komoly viták alakultak ki. A viták feltárták több elvtárs igen za­varos és téves nézetét, ezek a nézetek nagyrészt abból adódtak, hogy az il­lető elvtársak nem tanulmányozták át elég alaposan a megadott irodal­mat, nem dolgozták fel hozzá Sztálin elvtárs legújabb művét és az SZKP XIX. kongresszusának erre vonatkozó anyagút. A IT. Internacionálé pártjainak op­portunista politikáját és csődjét he. lyesen ismertették az elvtársak, vi­szont a mai jobboldali szociáldemo­kraták munkásáruló, a világuralomra törő imperialistákat kiszolgáló csele­kedeteit a legtöbb konferencián a konferenciavezetőknek kellett leleplez, niök, üsszekapcsolniok a tanult anyag­gal. Ebhez a kérdéshez az „Északma- gyarországban” oktatási segédanyagot is közöltünk, a tapasztalat azt mutat­ta, hogy a II. évfolyamon tanuló elv. társaknak csak kisebb része dolgozta fel ezt a segédanyagot. Az elmondottakat összegezve meg­állapíthatjuk : konferenciák nem voltak elég színvonalasak, a hallgatók hiá­nyos készülése miatt sok kérdést a konferencia vezetőknek tellett tisz­tázniok. Milyen tanulságokat kell levonnunk, hogy sokkal jobban dolgozzák fel. a konferenciák a soronlévő VII. fejezet anyagát? Csak a lsét legfontosabb tanulságot említem: 1■ Az elkövetkezendő időkben sokkal alaposabban és rendszeresebben kell ta­nulni. Elsősorban a függetlenített pár!, és tömegszervezeti fitnkcionáriusoknah kell változtatnék tanulási módszerü­kön. N agyon fontos, hogy senki sa hagyja az utolsó hétre „ tanulást, ha­nem a központi útmutatóban megje­lent időbeosztásnak megfelelően dol­gozza fel a megadott irodalmat­3. Az anyagot a nidi problémákkáI, életünkkel n legszorosabban összekap­csolva- tanulmányozzuk. Arra töreked­jünk, hogy tanulásunk ne legyen el­vont, hiszen a tanulás nem öncélú, hanem pártépítő, termelő, vagy egyéb munkánkgt kell elősegítenie. Feltétle­nül szakítani leéli nesai a helytelen nézettel, amire egyes elvtársak gyak­ran hivatkoznak, hogy ,j(l sok munka miatt nem készültek megfelelően $ konferenciára < A l’árttörténet II- évfolyamán t»J nuló elvtársak is tartsák szem előtt* hogy „forradalmi elmélet nélkül nincs forradalmi gyakorlat.’* Kádereink le. gyék magukévá azokat az útmutatásom kát, amelyek az £2lCP XIX. kon-* gresszusán hangzottak el. az elméleí jelentőségéről, — így biztosan nagy-* fokú javulás következik be a tanulás, ban és ez a javulás lemérhető lesz U pártépítésben, termelésben és az élet minden területén. MAJOROS BALÁZS. Szikszón se Szikszó begyűjtési párosversenyben van Ongával. Onga a megye községeinek ver- senyében . az első' helyen áll, — Szikszó, viszont járási székhelyhez méltatlan mó­don a járási versenyben is az utolsók között van. Tíz nappal ezelőtt még csaknem 400 olyan dolgozó paraszt volt a községben, aki nem tett eleget burgonya-, főként pedig kukoricabeadási előírásának. Ha szóbakerült, miért késlekednek, az. általános válasz így hangzott: „Beadnánk mi a kukoricát, de nedves és nem veszik át.” A hátralékosok közül sokan még írást is mutogattak, hogy elvitték már beadásra a kukoricát, de a terményfel­vásárló nem vette át. Nedves-s a kukorica? A tanács nem figyelt fel idejében erre a jelenségre, holott a begyűjtési szám­adatok alapos elemzése sok mindent fel­tárt volna. Szikszón 1200 — beadásra kötelezett — dolgozó paraszt van. Kétharmadrészüknek, 800-nak a kukoricája nem volt nedves, teljesítették a beadást. Csak a hátralékos egyharmad próbált ezzel mentegetőzni, holott a kukoricatörés időszakában nem volt komolyabb eső. Ebből láthatta volna a tanács, hogy nem „objektív nehézségek” akadályozzák a begyűjtési terv teljesíté­sét, hanem — saját munkájának nagy­fokú hiányosságai. , A lemaradást az idézte eiő, hogy a pártszervezet és a tanács nem hasznosí­totta a gabonabegyüjtés időszakában szerzett jó tapasztalatokat. Nyáron 80 népnevelő végzett tevékeny lelvilágositó munkát, közöttük a begyűjtési állandó bizottság 20 aktívája is. Most, az ősziek begyűjtésénél semmi­féle felvilágosító munka nem folyt a köz­ségben. Tartottak ugyan öt kisgyülést, de ezeket nem készítették elő megfele­lően, nem voltak sikeresek. Úgyszólván egyetlenegy népnevelő sem tevékenyke­dett, nem magyarázták meg a dolgozó parasztoknak, hogy egyéni, családi érde­kei és dolgozó népünk egyetemes érdekei egyaránt megkövetelik a beadás pontos teljesítését. Elhanyagolták a versenyt, rossz az adminisztráció a tanácsházán A tanács semmi gondot sem fordított arra, hogy ismét kialakuljon és egyre len­dületesebb legyen a párosverseny. Egy hónapival ezelőtt Kecskeméti Lajos, az I. típusú Uj Élet termelőcsoport elnöke és Szilágyi József- dolgozó paraszt beádási párosversenvbe lépett egymássá!, ezt a tanácsnál is bejelentették, a tanács azon­ban nem terjesztette el széles körben . a in volt „nedves“ kezdeményezést, ez nem is vált mozga­lommá. A községi versenytáblán vannak nevek, felírták, hogy kik végezték el legjobban az őrzi szántás-vetést és kik késlekednek ebben, de az ősziek begyűjtésével kap­csolatosan egyetlen nevet, egyetlen adatot sem olvashatunk. A legnagyobbfokú hanyagságra mutat, hogy a tanácsházán nincs rendben a nyil­vántartás, nem tudják pontosan, kik a hátralékosok. Az egyik elszámoltató bi­zottság 25 házat keresett fel, 10 helyen a dolgozó parasztok megmutatták a vételi jegy másolatát, hogy ők már eleget tet­tek beadásuknak. A nyilvántartás fogya­tékosságainak egyik oka, hogy a termény- felvásárló nem küldi meg naponta a vé­teli jegyek másolatát a tanácsnak. Tanácstagok a hátralékosok közölt Mint minden esetben, most is bebizo­nyosodott, milyen nagy fontossága van a vezetők személyes példamutatásának. Szikszón több olyan tanácstag van, akik maguk sem tettek eleget az állam iránti kötelezettségnek, méltatlannak bizonyul­tak dolgozó társaik bizalmára. Törvény- sértő, hanyag magatartásuknak nem kis része van abban, hogy Szikszó ennyire lemaradt a versenyben. A begyűjtési állandó bizottságnak kellene legjobban szorgalmaznia a beadást, most azonban sem a bizottság tagjai, sem aktívái nem működnek. Miért? Választ kapunk erre, ha megnézzük 3 nyilvántartást. Bodnár Lajos, az állandó bizottság elnöke már Újabb községek és tszcs-k kapták A begyűjtési miniszter újabb községek­nek és tszes-knek adta vissza a kukorica és burgonya szabadforgalmát, miután be­adási kötelezettségüket . száz százalékon felül teljesítették. Kukoricából Borsod megyében: Taidona, Dédestapolcsány, Szögliget, a kukorica : a gabonabeadást is határidő után telje-* sítette, 5 százalékkal felemelték kötele* zettségét, most 217 kg kukoricával és 193 kg burgonyával adós. Kovács Gyula tanácstag is azok között volt, akik „ned­ves a kukorica” mentegetőzéssel próbál­ták halogatni a beadást. Az elszámoltató bizottságnak megmutatott néhány zsák: valóban nedves kukoricát, de a bizottság a ház padlásán a 'Széna között elrejtve olyan mennyiségű száraz kukoricát talált, amelyből kötelezettségét már teljesíthette volna. Van több más olyan tanácstag is, aki még nem teljesítette előírását, 10 nap alatt 40 százalékos emelkedés Szikszón is bebizonyosodott, hogy —- mint sok más községben — az ellenségtől indult ki a kukorica „nedves” voltára való hivatkozás. Az elszámoltató bizottsá­gok működésének eredményeként 10 nap alatt több mint 40 százalékkal emelke­dett a kukorica-begyűjtési terv teljesítése, hétfőn már 92 százalékot tett ki. Ezidő alatt napraforgóból 71. burgonyából 83 százalékkal nőtt a tervteljesítés. A- begyűjtésben elkövetett sok hiba miatt felelős a járási pártbizottság is, amely éppen a járás székhelyén kevéa gondot fordított a politikai felvilágosító munka irányítására. Adjon több segítsé­get a járási tanácsnak, a szikszói párt* szervezetnek, hogy amikor két nap múlva, november 7-éri a nagy ünnepnapon szánt* bevesszük begyűjtési eredményeinket, a borsodiak ne legyenek kénytelenek Szik* szó miatt szégyenkezni. vissza a kukorica szabadforgalmát Varbó, Abaujszátító, Báj, Hernádpetri, Hercegkút, Végardó, Tiszakarád, Karos, Vilyvitány. Sóstófalva, Bodrogkeresztúr, Gibárt, Kéked, Boldogkőváralja, Abauj* vár, Abaujkér. Boldogkőváraljai Vörös Csillag, abaujszántói Petőfi, borsodnádasdí Uj Mozgalom, járdánkázi Uj Élet. A megyei begyűjtési verseny legújabb eredménye KUKORICA: BURGONYA: NAPRAFORGÓ: 1. szerencsi abaujszántói szerencsi 2. abaujszántói sátorai jaújhelyf ricsei 3. sárospataki edelényi Sátoraljaújhely 4. putnoki szerencsi abaujszántói 5. sátoraljaújhelyi mezőcsáti miskolci 6. mezőcsáti miskolci sárospataki 7. ricsei szikszói szikszói 8. miskolci ózdi encsi 9. szikszói mezőkövesdi mezőcsáti 10. edelényi encsi putnoki 11. encsi sárospataki mezőkövesdi 12. mezőkövesdi putnoki edelényi 13. ózdi ricsei ózdi í

Next

/
Oldalképek
Tartalom