Észak-Magyarország, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-30 / 281. szám

liíiMMllliKHtHl SZEMLÉLTETŐ OKTBTflSI SEGÉDANYAG az szkp xix. kongresszusa mraflunnmuinnnffliiniauiniiiiuniiuiiinmiuiwHmiMiiwHimiHimuiiuiuMiiwiBniHUHunmmmuiHiHiniiMiu^ világ gazdasági helyzetének általános képét ma az jellemzi, hogy a fejlődés két vonalon halad. Az egyik vonal: a békegazdaság szakadatlan fellendülésének vonala a Szovjet, g unióban és a népi demokratikus országokban. Ez a gazdaság nem ismer válságokat, fejlődése a társadalom anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítését szolgálja. Ez g a gazdaság biztosítja a néptömegek életszínvonalának rendszeres emelkedését és a munkaerők teljes foglalkoztatottságát. Ezt a gazdaságot a demokratikus tábor országainak baráti = gazdasági együttműködése jellemzi.“ (MA1.ENKOV) | BESZÉDES TÉNYEK ÉS SZÁMOK Uoo „A Szovjetunió űj átkötniá. nyának nemzetközi jelentőségét aligha lehet túlbecsülni“. (.T. V. Sztálin: A Szovjetunió alkot, mányitervezetéről.) A z egyik nagy gépgyár kapujánál ezt olvassuk a frissen festett táblán: ..A gyár felvesz állandó mun- ; Icára esztergályosokat, lakatosokat, ma. rásokat... valamint más szakmunká­sa,kát". [ Országunk minden ipari városában a gyárak, üzemek kapuinál a hosszú lista sorolja fel, hogy milyen szikemberekre | van szükség. Országunk népgazdasága állandóan fejlődik, szükség van új szak- i káderekre. Ezért emelkedik évről-évre a munkások és alkalmazottak száma a Szovjetunióban. 1951-hen 40.8 millió munkást és alkalmazottat foglalkozta- i tott népgazdaságunk, azaz 1,600.000-rel i többet mint 1950-ben. 1955-ben pedig, az ötödik ötéves terv utolsó évében a munkások és alkalmazottak száma az ' 1950-es évhez viszonyítva már közel 15 százalékkal lesz magasabb. I Az amerikai munkás nem hinne a szemének, ha a detroiti Ford-gyár be- ; járatánál hasonló táblát látna. Ilyen táblákat nem tesznek ki az amerikai gyárak kapuira. Ott másféle táblák lát- hatók. „Munkásfelvétel nincs!” így : szólnak a kapitalista vállalatok kapuin kifüggesztett táblák. Az amerikai mun­kás nem lepődik meg, ha ezt olvassa, valamelyik detroiti lapban, hogy: j Michel K■ detroiti munkás öngyilkos I lett, mert munka nélkül maradt’'. Az ; Amerikai Egyesült Államokban tömege- ‘ sen követnek el öngyilkosságot a nyo­morra és munkanélküliségre kárhozta­tott munkások. Az USA-ban most 3 millió teljesen munkanélküli és 10 mil­lió részleges munkanélküli van. Japán­ban a teljes munkanélküliek száma 10 millió. A részleges munkanélküliek szá­ma ennél is nagyobb. O érkifizetési nap van. Marija Iva*-*-* nova sztahanovista esztergályost a gyárhoz vezető sétányon utoléri Nyi- kolaj Kolesnyikov. „Nos, mennyit ka­pott?" — kérdezi mosolyogva. Amikor meghallja Marija válaszát, meglepetten szól: „Mór megint többet, mint én!" ,,Jobban dolgozom, többet is kapok!" — mondja büszkén Marija. A Szovjetunióban a nők a gazdasági, állami, kulturális és politikai élet min­den területén egyenjogúak a férfiakkal. Egyenlő munkáért a férfiakkal egyenlő bért kapnak. A szovjet haza megbecsüli kiváló leányait: 2170 nőt tüntettek ki a Szocialista Munka Hőse aranycsilla­gával, 579-et Sztálin-díjjal. Az USA együk államának, Georgiá­nak törvénykönyvében ezt olvassuk: „A férj a család feje, a feleség a férfi akarata alá van rendelve". A kapitalista országokban számos olyan törvénnyel találkozunk, amelyek korlátozzák a nők jogait. A pálmát ezen a téren is az Egyesült Államok nyerik el. Ennek az úgynevezett >,demokratikus” országnak nyolc államában csak a férj rendelkez­het a feleség vagyonával, hat államban a feleség férje hozzájárulása nélkül nem vállalhat munkát. Alabama-államban mai napig érvényben van tíz a törvény, amely szerint a férfi bottal ütheti fele­ségét. Ugyancsak az Amerikai Egyesült Államokban közel 18 millió nő a fér­fiaknak járó munkabér felét kapja csupán. nép: 'amara Kondrasova belépett az élelmiszerkereskedésbe. Mennyi Mindenütt örömteli arcok, élénk beszélgetés. Az árukon úi árjelzés. Is- j mét csökkentek az élelmiszerárak. Ta" í mara számolni kezdett és kiszámította, milyen megtakarítást jelent számára az új árleszállítás. A szovjet emberek csupán az ötödik árleszállítás alkalmával 28 milliárd ru­belt nyertek. A Szovjetunióban 1947 óta ötször szállították le az árakat. Az új ötéves terv tovább emeli a szovjet nép életszínvonalát. A munká­sok és alkalmazottak reálbére, íigye" lembevéve a további árcsökkentéseket, 35 százalékkal, a kolbozparasztok pénz­beli és természetbeli jövedelme 40 szá­zalékkal emelkedik. A kapitalista országokban és különö­sen azokban az országokban, amelyek tagjai az agresszív Északatlanti Szövet­ségnek, a fegyverkezési verseny a dol­gozók életszínvonalának nagyfokú sül­lyedését vonta maga után. A közszük­ségleti cikkek árai évről-évre, hónapról- hónapra emelkednek, magasbaszöknek az adóterhek, csökken a munkások és alkalmazottak reálbére. Angliai adatok szerint 1951'ben a háborúelőtti szín­vonalhoz viszonyítva a hús- és vaj­fogyasztás 40 százalékkal csökkent. Idén október 5-én a Churchill-kormány is­mét felemelte a vaj, a cukor, a sajt és több más fontos élelmiszer árát. Ha­sonló a helyzet az Amerikai Egyesült Államokban, ahol az élelmiszerárak 1950 januárjához viszonyítva közel más- félszeresre emelkedtek. JA. Batasinj Az^j,; sasstíBSálai irfi£g3>3a£ö(í äz flegjre Jobban elmélyülő gazdasági egyíittmüködés, kölcsönös segélynyújtás, a közös giazdasúgt fellendülés elérésének őszinte vágya jellemzi. Francia Nlchtyoruk, lengyel műn. käs 220 százalékra teljesíti napi ;ervelőírását a zaschawiczei tégla_ égetőben, Lengyelországnak ebben a korszerű üzemében, amelyet ezév jú. Utas 21.én adtak át rendeltetésének. Az üzem minden részét Lengyelor_ szágban állították elő. Az tizem hoz­zátartozik a Nowa.Hu.tai kombinát_ | hoz, amely a lengyel népi demokrácia hatalmas békealkotása. „A szocializmus alapvető j* gazdasági törvényének lé­nyeges vonásait és követel­ményeit körülbelül így le- \ tietne megfogalmazni: az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturá­lis szükségletei maximális kielégítésének biztosítása a szocialista termelés szünte­len fejlesztése és tökélete­sítése útján, a legfejlettebb technika alapján.“ (Sztálin.') j* EGY HflP MOSZKVA ÉLETÉBŐL Egy napi Xovsmber tixenötSdikt Ezen a napon szerelték fel a mosz­kvai állami egyetem épületében a csillárokat és neonlámpákat. Az épü­let helyiségeiben összesen 50 ezer neonlámpát helyeztek eL A díszter­met három 144 égős csillár, ezen­kívül több kisebb csillár és 23 tizen­hatégős falikarlámpa világítja. * Megkezdték az ősrégi Knitickij- kolostor feltárásának és helyreállítá­sának munkálatait. A XV—XVII. szá­zadban a Moszkva partján épült nagy történelmi és építészeti értékű kolostort díszítő zománccserepek mind a mai napig megőrizték eredeti színüket és fényüket. * Ezen a napon a moszkvai városi előadóiroda munkatársai 70 előadást tartottak a főváros különböző válla­lataiban és klubjaiban. * A moszkvai ,.\öikov”-vasömőgyár ezen a napon, két héttel előbb tel­jesítette havi tervét. Az üzem kol­lektívája idén az elmúlt évhez viszo­nyítva felére csökkentette a gyárt­mányok selejtjét. tooa soo too <9*9 ovji tt(SA io ___£3--, M if ✓ W/// “ y// uy/i 07 (fi- ­■ ­» —n . —-^93q ■1)9 i «91 1b ♦ 495*1 A kapitalista Egyesült Államok termelése 1929.töl 1951_ig mindössze kétszeresére emelkedett. Ugyanez alatt az idő alatt a Szovjetunió ipari termelése csaknem tizenháromszorosra növekedett. geNoye LOfísz. \ciEMSziov.\ra/toy/tno. | rom ti ma \bulüa'ria\ Az európai népi demokratikus országokban, habár ezek jóvá* több» szenvedtek a háborútól, mint Nyugat Európa tőkés országai, az Ipart tér. melés 1951.ben jelentősen meghaladta a háború előtti színvonalat, t-pq. gyelországban 2.9, Csehszlovákiában 1.7, Magyarországon 2.5, Romániá. ban 1.9, Bulgáriában 4.6, Albániában több mint ötszörösére emelkedett. Könyvesbolt Cseh Szlovákiában. A Szovjetunióban é; a népi demokrá ciákban messzeme nöen gondoskod nak a dolgozó tö megek kulturált igényeinek sokol dalu kielégítéséről „-*»*1 Ktrztrrt ki"*- | im.. A Bors> <!i Mélyépítő Tröszt felhívása:- 'ifiafc. Rlk! Jetentkezzalfik épisfiipsrl munkásnak t letrv rtzrrhiiflAsm «órán swúmos új jjyArat. böJcsö'líM. ku'lúrurt dúlok. Bélhez eure liibb mmi- d-- r.2én kín Itö Tröszt I*, hogy , xn<SI cot fern, a sz­ép!'ó touok/uM, e«{ ;re,i a megvnlóri :isíinn 'izsreietlel várunk minőén olvrfo áia férfit. akl -pl'.VpiH 1 munkáé letml. Rövid Idő, 3—B hónap 8S®Vmunkils lehet, ez idd alatt 1 1—650 forint fizetési Tup Mun. ilólnhz-lelJesltniiVivhéylieji dol- ■ f ét általában t'.'O—1009 roiln- 'vsoek Vállalatainknál sok ■ iiozó van, aki mint segéd- *• •• megkeres 1200—1.100 ío­- irta. A Jó teljesítmény: el- “J «»am ki!Ilin megjutalmaz- * *' ‘irrns összege 100—1000 Ft "■> rolóknak raAUést blgev lOrtíluok. Minden szú I Ifi v hely en mea. feleló tnoedó é* fürdő áll a dolgozná rendelkezésére, télen lermészeie^-n • 0 fűtést Is bdntoslljuk. A tnunkulielytik - f lói Ifivel lakó dolgozóknak „ tr.e,- megtérltl az egyszeri haza- ée vi sznutar.rtsl költséget. Minden .I..I- akl hell 48 munkaórán ál ||.|I„ kedvezményes vasuU Jefjn ia(" év letelte ulán 12 nap tlreieit ' hadságol. A szabadsajt I, dolgozóink II diliónk ben. fiolái, ron pillén he: nett Mitslen olviiu dolgozz. l|>arl munkára Jelen'' dési köt. 200. Illen. Inlotnhan részeoUL e kole lerllletén meg' Ipari munkások Idnyolt. lel® építőipari I»' Nálunk munkaerőhiány jelentkezik. Népgazdaságunk fejlődése, nagy térj veink megvalósítása egyre több dolgozót követel. A JSEéffiefc .Demokratikus Köztársaság egyik legszebb, legnuonumentálísabb építkezése a berlini Sztátin-sétány. Fenő kép az építkezés egyik részletét mutatja be.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom