Észak-Magyarország, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-01 / 257. szám
2 ÉSZ 5 OÍXÜYXR'ÖRSZAG Szombat, 1052. november 1. Tanolmányozzuk az SZKP XIX. kongresszusának anyagát! A Szovjetunió Kommunista Pártja FX1X. kongi-esszusa olyan útmutatásokat adott a magyar dolgozóknak is amelyek felölelik életünk minden te. rületét. Megtisztelő feladatunk — amint erre pártunk Központi Vezetőségének határozata rámutat —, hogy behatóan tanulmányozzuk a kougresz- szus nnyngát. Minél szélesebb körben, minél következetesebben hasznosítjuk az útmutatásokat, annál eredményesebben haladhatunk előre a szocializ, mus építésének útján. A kongresszus előestéjén jelent meg P béke nagy zászlóvivőjének, a magyar nép drága barátjának, Sztálin elvtársnak zseniális műve: ,,A szó. eializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" rímmel. Krről az elméleti és gyakorlati fontosságú tudományos műről így beszél Viezián István eléíárs, a putnoki bá. nyaiizem dolgozója: — l’Öbbsíör elolvastam Sztálin elv- társ művét, amely a marxlzmus-leni- nizmus elméletének felbecsülhetetlen értékű gazdagítása. Igyekszem mun. hámban hasznosítani az abban olvasottakat. Behatóan tanulmányoztam Sztálin elv társ kongresszusi beszédét is- A nagy tanító szávai új erőt adnak mindennapi munkámhoz. Sztálin elvtárs beszédében hazánkat is a béke, a szabadság és a Szocializmusért vívott harc „rohambrigádjai1’ közé sorolta. Országunkat még nem érte ilyen meg. tisztéltetés soha. Dolgozó társaim nevében Ígérem: nem leszünk méltatlanok erre a* elnevezésre. Kolossá István elvtárs, a rudabá- nyal vasércbánya dolgozója Malenkov elvtárs kongresszust beszámolójáról a következőket mondja : — Igen nagy segítség számunkra mindennapi munkánkhoz Malenkov | hogy fejlesztjük az ö elvtárs beszámolója. Megmutatja a'rdlatot. jövőt, azt az utat, amelyen halad. nuuk kell, hogy a szocializmust fel építhessük. A beszámoló nagyszerű távlatokat uyiloy meg előttünk is. Az új ötéves tervben a szovjet nép olyan óriási műveket alkot, amelyek tűi* szárnyalják az emberiség egykori leg merészebb álmait is. A Szovjetunió új ötödik ötéves terve a termelésnek, a technikai fejlődésnek soha nem Iá. tolt gyors ütemét biztosítja. Amikor Malenkov elvtárs beszámolóját tanulmányoztam, akkor döbbente» rá arra, hogy mi milyen hibákat követtünk el Itudabányán. Kern harcoltunk következetésen a párt. és kormányhatározatok végrehajtásáért, nem használtuk kellően a bírálat és önbírálat fegyverét. Bányász Mihály elvtárs, a rlcsei egységes pártszervezet titkára elmondó! ta, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusa anyagú, nak tanulmányozása Során ébredt rá arr«, milyen helytelenül nevelték a kádereket. — Most már tisztábban látom, hogyan kell foglalkozni a káderek nevelésével. Tudom, hogy a párlszervezetek kötelessége élére állni „ koramu. nlsták növekvő aktivitásúnak, úgy nevelni a párttagokat, hogy kíméletlen harcot folytassanak a hibák kiküszöböléséért és így valamennyi párt-, ál. lanti és gazdasági szervünk munkájú, ban a lehető legnagyobb javulást érjük el. Tudom, milyen nagy jelentősége v*n a kommunista nerelésnek. a párttagok marxista-leninista képzésének. Hruscsov elvtárs beszámolójának ta. nulftiányózása után elhatároztuk hogy igyekszünk emelni politikai iskoláink elméleti színvonalát. Hibánkat ügy akarjuk kijavítani, »bírálatot, a bí. Nyugal-Németországban eddig löbü min! kilencmillió ember szavazót! a különszerződés ellen Berlin (MTI! Düsseldorfi jelentés közli, hogy a Nyugat.Néimetországba» folyó béke. népszavazás keretében október 26 ig összesen P,0.18.H14.cn foglaltak állást a bonni háborús különszerződés ellen és az egész Németországgal kötendő’ békeszerződés mellett. Hogyan szárnyalták túl október havi tervüket a diósgyőri eiektróacélmű XV.sz, kemencéjének dolgozói? A Diósgyőri Kohászati Üzemek elektroacé!müvének XV-ik kemencéjénél csapoláshoz készülődik Fraucuz József olvasztár brigádja. A kemence dolgozói október 27-én éjjel 2 órakor fejezték be havi tervüket, az utolsó csapolásnál már 10 tonna acélt adtak terven felül népgazdaságunknak. Csapolás után a brigádtagok elmondják, minek köszönhetik, hogy idő előtt befejezték havi tervüket. — Elsősorban a jó munkaszervezésnek — mondja Kondi Albert elvtárs, a brlgádvezetö helyettese. — Sziklavári János elvtárs gyárrészlegvezető a kemencéknél átszervezte a brigádokat. Eddig a három műszakon dolgozó brigádok mindegyike saját teljesítménye után kapta bérét így egyik brigád se nagyon törődött azzal, hogy a másik brigád teljesítményének rovására „kirabolja" a kemencét A brigádok elhanyagolták a kemence karbantartását, csakhogy saját teljesítményüket növeljék. A másik műszakon dolgozó brigádnak kellett helyette elvégezni a karbantartást. — Most, az átszervezés után, a három műszak brigádjai tulajdonképen egy brigádot alkotnak. Ez azt jelenti, hogy most már a kemence összteljesítménye után kapják bérüket. Mindegyik brigádnak egyformán ki kell vennie részét a kemence karbantartásából, persze, egyformán kell igyekezniük, hogy minél több acélt termeljenek. Jó az anyagellátás Is. A munkafegyelemmel sincs hiba. No és a versengés!... — Napról-napra olvashatunk a sajtóban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójának küze- ledtérői Ezt a nagy napot ml is méltóképen akarjuk megünnepelni. Ez lelkesített bennünket még jobb eredmények elérésére. — Nemcsak mi teljesítettük havi tervünket. A mellettünk lévő XVl-os kemence dolgozói az előző esapoláSsal fejezték be októberi tervüket. — Arról azonban még nem beszéltél, hogy eredményeink elérésében nagy része van Bendász István elvtársnak, a két kemence acélgyártó mesterének lg — mondja a mellettünk álló Beregi János elvtárs, a XVI-os számú kemence „A" műszakjának brigádvezetője. Neki köszönhetjük, hogy jó minőségű acélt gyártunk, amellett-, hogy tervünket idő előtt teljesítettük. Mindkét brigád tagjai rendszeresen részt vesznek az olvasztárképző szakmai tanfolyamon Bendász elvtárs műszak alatt gyakorlatban mutatja meg a brigád tagjainak, amit a szakmai tanfolyamon tanulnak. Két évvet ezelőtt még ő is olvasztár volt. Na- gyón jól tudja, milyen műszaki félté-« telek szükségesek ahhoz, hogy a brigádok eleget tegyenek előírásuknak. Blinden erejével azon van, hogy legjobb tudása szerint elősegítse a hozzá beosztott brigádok munkáját. A műszakos művezetővel rendszeresen megbeszéli a két kemence adngtartamát, nehogy üstre, darura; vagy öntőcsar- nokra kelljen várni csapoláskor. Szigorúan ellenőrzi a technológiai előírások betartását. A jó versenyértékelés lg nagyban hozzájárul az eredmények eléréséhez’ Szinte óráról-órára értékelik a brigádok teljesítményét, amit a kemencék mellett függő táblákon tüntetnek fel Mindegyik brigád tudja, mennyit t®r’1 melt, s mennyit kell még termelnie ahhoz, hogy előirányzatát teljesítse éa túlszárnyalja. A diósgyőri eiektróacélmű dolgozói tervüket október 28-ig 100 százalékban teljesítették. A programszerüség 94 százalékos, a selejt mindössze IS százalék. Ezek a számadatok Is bizonyítják, hogy az eiektróacélmű dolgozói lelkes; Jó munkát végeznek. Radványi Eta A. J. Visinszkij elvtárs beszéde a koreai kérdésről az ENSZ-közgyfílés politikai bizottságának \'í osztrák parlament 1953 február 12-rc tűzte ki az új választásokat Bécs (BITI) Az „AFP“ jelenti BéCSböl, hogy az osztrák pirtarriéift elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely jóváhagyja a parlament korábbi feloszlatását, s azt, hogy a törvényhozói választató, kát 1953 február 12.én megtartsák. Az új parlament március 14.én ül majd össze. A koreai-kínai népi erők újabb súlyos veszteségeket okoztak az ellenségnek Koreai arcvonal (Uj Kína). A koreähkinai népi erők az októ. bér 26 val végződött hat nap alatt több mint négyezerfőnyi veszteséget okoztak az ellenségnek. A Kumhvától északra, Szangkan közelében lévő két magaslati pontért vívott hatnapos ádáz harc során a népi erők az ellenség több mint ezer_ hétszáz katonáját tették harcképte] lenné. Ugyanebben az időszakban a, népi erők ellentámadásokat folytattak a Jongcsontől nyugatra és délnyugatra, valamint Kumszontól délkeletre fekvő térségekben. Ezekben a har cokban az ellenséges csapatok egy századát és négy szakaszát semnusí. tették meg. A koreai-kínai népi erők tüzérségi egységei a hat nap alatt mintegy ezerszáz ellenséges katonát semmisí. tettek, vagy sebesítettek meg. Az arcvonaJ légelhárító egységei lelöt. tek, illetve megrongáltak tizenhat, ellenséges repülőgépet. Nam ír tábornok tiltakozása a Jongcso-szigetl hadifogolytáborban megsebesített öt hadifogoly ügyében Nam ír tábornok, a fegyverszüneti (tárgyalások koreaLkínai küldöttség gének vezetője erélyesen tiltakozott az amerikaiaknál a koreai-kínai fél öt fogságbaesett emberének a Jong. cső szigeti hadifogolytáborban októ. bér 27-én történt megsebesítése miatt. Nam ír tábornok rámutatott, hogy az amerikai félnek viselnie kell a teljes felelősséget a hadifoglyok szakadatlan üldözésének háborús bűncselekményéért. Az amerikaiak ismét barbárul bombázták a Phenjan-környéki békés lakott helységeket A Koreai Központi Távirati Iroda jelenti, hogy az amerikai interven, ciősók fokozták az északkoreai bé. kés lakóhelységek bombázását Október 29.én éjjel hetvenkét amerikai nehézbombázó támadta Phenjan kör nyékét. A három óráig tartó tárna! dás következtében kétszázhatvanhá. rom ember meghalt, sok ház romba dőlt. . Dűltes meg akarja győzni a népeket, hogy az atombomba betiltása nem előnyös as emberiség számára Moszkva (TASZSZ) A „Pravda” közölte D. Zaszlavszkij s,Dulle» atOMerkölcse’’ cín'tí cikkét, amely a többi között így szól: A napokban az Egyésült Államokban sajátságos verseny folyt az atombombáról Szóló legaljasabb és légcinikusabb nyilatkozatért. Phillips nyugalmazott dandártábornok kijelentette, hogy áz atcmbOmna betiltása lehetetlen. Ki állította fél az Egyésült Államokban a cinizmus rekordját a békés lakosság tömeges kipusztításáról elmélkedve? Ki más tehette ezt meg, mint John Foster Dulles, a régi megátalkodott háborús gyújtogató és emiberevő. Ő állította fel a rekordot azzal, hogy dicsőítette az atombomba általi halált, a fékevesztett, tipikusan amerikai reklám hangján. Dulles ezt mondotta: — 'Véleményen szerint erkölcsi szempontból teljesen lényegtelen, hogy atomfegyver vagy más Fegyver okozza a halált. Láttam Tokiót, Hirosimát és Nagasaki!. Ha már választanom kellett volna, akkor inkább szerettem volna meghalni abban a városban, ahová atombombát dobtak lé és néni abban, amelyet gyújtóbombákka! pusztítottak el. Az atombomba sokkal könnyebb halált okoz. Az amerikai monopolisták félnek: a békemozgálom megakadályozhatja, hogy kéressenek a háborún és a gyilkosságokon. Dulles, a „könnyű atomhalálról” fecsegve, természetesen úgy gondolja, hogy az imperialisták által kirobbantott háború esetén,. sikerülne biztos óvóhelyen megbújnia, míg azok az atombombák, amelyeket az ő parancsukra ledobnak, öregek, nők és gyermekek milliót ölnék meg más országokban. Nowyork (TASZSZ) Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottsága október 29-cn újból tárgyalta a koreai kérdést. Az ülésen beszédet mondott A, .!. Visinszkij elvtárs, a szovjet küldöttség vezetője. Visinszkij elvtárs beszédében foglalkozott Achesonuak október 29-én az I-eS számú bizottság elét: elhangzott beszédével, amelyben a koreai kérdés történetével foglalkozott. Achesön — aki a tényeket hamisan tüntette fel, durva hibákat követett el s a közvetlen ferdítésektől sem riadt vissza. A. J. Visinszkij rámutatott arra, hogy Acheson nem csekély igyekezettel törekedett elferdíteni az 1945-ös moszkvai tanácskozás munkájával kapcsolatos tényeket. Achcson például szóra sem méltatta a koreai ftép politikai, gazdasági és társadalmi előrehaladásának és a koreai demokratikus önkormányzat fejlesztésének fontos kérdését. Nem röstclte úgy feltüntetni a dolgot, mintha az Egyesült Államok által kidolgozott és Koreában a közigazgatási és gazdasági területen való együttműködés fejlesztésére irányuló intézkedéseket a Szovjetunió azzal az indokolással utasította volna el, hogy „ezek tértik a Szovjetunió hatáskörét az északi övezetben’1. Felesleges ezt a koholmányt cáfolni, mert a Szovjetunió ilyesmit soha nem jelentett ki, Visinszkij visszapillantást vetve a koreai kérdés történetére, megállapította, hogy az elmúlt években az Egyesült Államok semmit nem tett, hogy biztosítsa a demokratikus mozgalom sikerét Dél- Koreában, semmit nem tett az ország egyesítése, demokratizálása s a kulturális építés érdekében Észak'Koreában Ennek éppen az ellenkezője történt. Az Egyesült Államok ugyanakkor húzódozott a politikai szabadságjogokat és a lakosság életszínvonalának emelését biztosító demokratikus reformoktól is. Ebben az időszakban, amikor Dél* Koreában dühöngött a reakció s megsemmisítette a legelemibb szabadságot és emberi jogokat is, Korea északi részén törvénybe iktatták az általános választójogot és a nők egyenjogúságát, szabad, demokratikus választások útján megalakították az államhatalom helyi szerveit, égrehajtolták a földreformot, amelynek eredményeként hétszázhuszonötezer nincstelen és kevés földdel rendelkező paraszt több mint egymillió hektár földet kapott a japán gyarmatosítók és koreai szekér- tolóik egykori birtokaiból. Ugyanekkor államosították azokat az üzemeket, amelyek azelőtt japán kézben voltak. Törvényt hoztak a nyolcórás munkanapról, munkavédelemről és a társadalombiztosításról: az iskolákban ismét bevezették a koreai nyelven folyó tanítást és az iskolahálózatot kiszélesítették. Végrehajtották a közoktatás reformját. Ennek eredményeképpen a tanulók száma jelentékenyen megnövekedett. A szovjet kormány már akkor 1947-ben javasolta, hogy elsősorban az alábbi rendszabályokat foganatosítsák: 1. demokratikus koreai kormány megalakítása az összes demokratikus koreai pártok és társadalmi szervezetek bevonásával, hogy az elősegítse Koreának, mint szuverén, idegen befolyástól mentes államnak politikai és gazdasági egyesülését. Ez véget- vetne az ország két részre szakításának. 2. A hatalom demokratikus szerveinek megalakítása egész Koreában, általános és egyenlő választójog alapján tartott szabad választások útján. 3. Segíteni a koreai népnek, hogy országa újjászülesoklóber 29-i ülésén sen, mint független, demokratikus állam s kifejlődjön nemzetgazdasága és nemzeti kultúrája. Ez volt a helyzet abban az időben amikor az Egyesült Államok kormánya elhatározta, hogy megszakítja a koreai kérdésben a moszkvai értekezlet határozatai alapján1 a Szovjetunióval folytatott együttműködését s még határozottabban fog működni Korea kettészakadásának elmélyítésén és a maga reakciós tervei nek megvalósításén. Ez volt az igazi oka annak, hogy az Egyesült Államok — megszegve a Koreára vonatkozó nemzetközi egyezményeket — a közgyűlés elé terjesztette a koreai kérdést. Acheson úr. Ítészedének jelentős részében azzal próbálkozott, hogy megvádolja az északkoreaiakat s egyúttal a Szovjetuniót azzal, hogy Li Szin Man kormányának megdöntése céljából aknamunkát végeznek Dél-Koreában. Visinszkij elvtárs ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy Acheson hosszan elidőzött ennél a témánál s igyekezett elterelni a közvélemény figyelmét azokról az antidemokratikus módszerekről, amelyeket az Egyesült Államok alkalmazott északkoreai működése során, amikor Korea reakciós osztályainak képviselőire, a nagybirtokosokra és félfeudális urakból toborzott ügynökeire támaszkodott. Ezek az osztályok a japán gyarmati uralom támaszai voltak és bosszú éveken át aktívan segítették a japán gyarmatosítókot az ország rabságbantartásában, japán szuronyok védelme alatt kifosztották az országot és tönkretettek a koreai népet. Az amerikai monopolisták ezek segítségével erélyesen hozzáláttak DéLKorea kincseinek kiszipolyozásához. Wolfram, molibden és egyéb stratégiai jelentőségű ritka fémek kicsikarásával óriási összegeket vágnak zsebre. Ugyanakkor katasztrofális méretekben romlott Dél-Koreában a parasztság és a dolgozó tömegek helyzeté. Állandóan emelkedett a munkanélküliek száma, ami időnként elérte a két-hárommilliót. A parasztok nyomorogtak, roskadoztak a magas haszonbér, az adok, a mindenfajta dézsmák elviselhetetlen terhe ’alatt. 1944- től 1947-ig a vetésterület 31 "százalékkal csökkent és ugyancsak körülbelül ilyeh mértékben csökkent a rizstermés is. Dél- Korea, az ország egykori éléstára — súlyos, krónikus élelmiszerhiánnyal küzdött, lakosságát éhezésre és nyomorra kárhoztatták. De a gyarmatosítók profitja. és a földbirtokosok jövedelme azért gyarapodott. Végtére is miért hallgat Acheson úr Li Szín Man és más délkoreai vezető politikai személyiségek egymásnak homlokegyenest ellentmondó és leplezetlenül harcias kijelentéseitől — tette fel ezután a kérdést Visinszkij elvtárs — nézzük csak, mit mondtak ezek az urak nem sokkal Észak-Korea »Italuk szervezett megtámadása előtt! A bizottságnak a közgyűlés ötödik ülésszaka elé terjesztett 1919. évi jelentésében az aláljjiakat olvashatjuk: „A bizottság megállapította azonban, hogy az elnök a külügyminiszter és más ismert és befolyásos politikai tényezők időről-időre olyan kijelentéseket tettek, miszerint nincs messze az az idő, amikor majd a kétségbeesés helyére végső megoldásként az erő egyesítése lép.” A külügyminiszter például első évfordulójani annak, bogy a közgyűlés elismerte a Koreai Köztársaság kormányát, kijelentette: „líemélem, a lakosság minden erejéből rajta lesz, hogy megszüntesse a 38-aJ szélességi fok menten húzódó határt, hogy így a jövő év december 12-ig megvalósuljon egész Korea egyesülése. A cél tudatában az egész népnek szilárdan akarnia kell ezt és késznek kell lenniei arra, hogy vérét ontsa érte” — Li Síin Man elnök 1949 december 30-i sajtóértekezletén kijelentette: „Az új évben! meg kell valósítanunk az ország egyesítését s hiszem, hogy ezt meg is tudjuk valósítani... Türelmesen olyan álláspontra helyezkedünk, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezetével való együttműködés óhaja sugalt. Továbbra is erőfeszítéseket fogunk tenni annak érdekében, hogy a koreai nép közötti kölcsönös egyetértés útján megvalósítsuk az ország újraegyesítését. Ha azonban elérkezik az elkerülhetetlen pillanat, valószínűleg nem kerülhetjük ki a vérontást és a polgárháborút. Ha sajnálatos módon nem tudiuk ebben az évben elérni az egyesítést, akkor kénytelenek leszünk minden földünket saját erőfeszítésünkkel egyesíteni.” Szin Szén Mo hadügyminiszter 1950 februárjában nyíltan kijelentette: „Ha az Egyesült Nemzetek Szervezetének nem sikerül Korea testéből eltávolítania ezt a »ton« — minthogy idáig nem sikerült akkor a koreai nép kénytelen lesz maga latbavetni erőfeszítéseit és erőt a1- kalmazni ennek elérésére.” fiz ENSZ-közgyülés politika: bizottságinak október 29-i ülése Az ENSZ közgyűlése politikai bi. zöttságának Október 29.1 ütésén foly. tatták a „Korea egyesítésére és hely. reállitására alakult bizottság beszá. mólójának“ vitáját. Az ütésen A. J. Visinszkij, a szovjet küldöttség veze. tője mondott nagy beszédet. Még a ncwyorki sajtó Is elismerte, hogy A. J. Visinszkij beszédében meggyőző érveket sorakoztatott fel, alaposan elemezte Achesonuak a ko. reai kérdésről elmondott háromórás beszédét. A beszéd négy órán át tar. tott. A J. Vtsinszkijt és beszédét teöbbször hosszantartó tapssal szaki, tották meg. Minuz elnök, brazil küldött elnöki kalapácsával többször sikertelen kísérletet tett arra. hogy cl. fojtsa a fel,feltörő tapsokat. Kétszázöivsnezer heiiár mocsaras területet tesznek termékennyé Lengyelországiján A blahjstoki vajdaságban nafrgsza- búsíi tennészctátnlnkító munkál vérteznek —- írja a „Trybtina Ludu”. — összesen kétszázötvenszer hektár mocsaras földterületet tesznek termékennyé- A mocsarak vizét a lUcbrztt és a Varew folyókba vezetik le nagy csatornahálózat segítségével. A lecsapolt területeken virágzó mezőgazdaságot fejlesztenek ki. Hiú számítási Nem tudjuk, hogy mllyén halál tetszett legjobban Hitlernek és cinkosainak az-e, amelyet robbanóbomba, vagy amelyet gépfegyvertűz okoz, de mindenki tudja, hogy a birodalmi kancellária páncélozott óvóhelye nem mentette meg'őket. Ezen kellene elgondolkoznia John Foster Dullesnak, . amikor az atombomba által okozott I halál gyönyörűségeiről elmélkedik.
