Észak-Magyarország, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-18 / 245. szám

Fzdmbait, 1952. október 18. ÉSZXKMXGTSRORSZÁG *> • t> „ÜZENEM A FIATAL FIUKNAK: JÖJJENEK BÁNYÁSZNAK, VÁJÁRTANULÓNAK!“ A Loy-mozgalom keretében élénk párosversenvbsn harcolnak a többtermelésért a barossaknai bányaüzem dolgozói 1 Fákkal kdrülrelt 'fill a dombtetőn- szók büszkesége^ ■ gyönyörű, uj emeletes épület A perecesi búnyd- - a vájártanuló ts­kola és otthon. Az igazgatói irodában Rási Pál elvtárs éppen két fiatal fiúval be­szélget. A nagyobb — 17 év körüli — I a-ss László ezeket mondja: — Már az iskolában is tanultuk, bogy az ipar kenyere o szén. A rá­dióban gyakran elhangzott az elő­adásokban ős a hírekben, hogy ha­zánknak egyre több szénre van szük­sége, ehhez újabb és újabb bányászok keltenek. A mvziban láttam a 5.Do" nyeri bányászok,** című szovjet filmet- yagyon megtetszett nekem, ahogy az öntudatos bányászok küzdenek azért, hogy több szenet adjanak a■ hazának, több faluba lehessen bevezetni a r^r lányt, több vasat és acélt lehessen termelni. Tudom, hogy nálunk meny­nyire megbecsülik a bányászok mun­káját, ezért határoztam el, hogy je­lentkezem vájártanulónak. hogy min­denki által inagbecsült bányászok leszünk. — folytatja a kisebb fiú, a 15 év körüli Jobbágy László. Igaz1 ami igaz, az is vonzott erre a pályára., hogy nagyon szép a bányásztanulók egyenruhája. Mondtam• is több barátomnak, hogy ők is jelentkezzenek vájártanulónak, — Nagy dUogaz. — a legszebb munkára jelentkeznek- Tass Lacinak is elmondtam ezt, bár akkor már ő is beszélt róla, hogy jó volna bányásznak lenni. — Ha felvesznek minket — mondja búcsúzóul a. két fiú — megígérjük, hogy minden barátunkkal beszélünk, őket is buzdítjuk, hogy bányásznak tanuljanak. | Munkaruhába öltözött I ™V,as: 1 _________________J. kehaju, csil­logószemü fiatal lép az irodába. — Az otthon DISZ-titkára, Feld István — mutatja be Rási elvtárs. Másodéves tanuló. Az elmúlt évben kitűnő volt a tanulmányi eredménye- Sok fiatalt toborzott, már vájártanuló­nak­— Hát igen — beszél erről az ön­tudatos ifjúmunkás. Az idén ló ta­nulót toboroztam. Elmondtam nekik, hogy milyen boldog itt a mi életünk, mennyi mindent kapnak a vájártanu­lók. Munkaruhát, bakancsot, jófor­mán ingyen lakást, ellátást, még hozzá finom és bőséges ellátást. Munka után fürdő vár minket. Van sportpálya, ahol ki-ki tetszése sze­rint sportolhat. Együttesen járunk mozíbtt, színházba. Hagy szeretettel tanítanak minket. Fizetést is kapunk, én például a mull hónapban 5Jjl) fo­rintot kerestem-. Es ami a legfonto­sabb: ha jól tanulunk, becsülettel dolgozunk, tovább mehetünk főisko­lára, vagy egyetemre, jólképzett bá­nyamérnök válhatik belőlünk. | — Bz idcseSib bányászok sokszor emlékez­tetnek minket arra, hogy milyen ke­serves volt a múlt rendszerben a bá­nyász élete. Minden darab szénre rér hullatt az agyonhajszolt bányászok verejtéke■ Ma már szinte el sem akarják hinni egyesek, hogy nem is olyan régen még lóval házalták ki a csillét a bányából. Most egrire több gép segíti és könnyíti a munkát, nagy szeretettel gondoskodik rólunk a párt, a kormány. Igen nehéz munka volt azelőtt a bányászat, oiost meg egyre inkább olyanná válik, hogy a bá­nyásznak csak a gépet kell irányíta­nia, az végez helyette minden nehéz munkát. — Ha, de most már sietnem kell, DÍSZ-gyűlésünk lesz — búesúzlcodik. Azért arra még felhasználom az al­kalmat, hogy megkérjem valamire az elvtársat. írják meg. az újságban: azt üzenem n fiatal fiúknak, hogy jöjjenek bányásznak, vájártanulónak. Fagyon fontos és nagyon szép munka, folyik a föld mélyében. Fejtjük a ..fekete gyémántot”* ettől g munká­tól nagymértékben függ a szocializ­mus építése- Igen felelősségteljes munka, — éppen ezért az egyik, leg­szebb munka­R. fi­Elhanyagolták a népnevelő munkát, opporíuuiznms tapasztalható a kalikókkal szemben, az utolsók között van a megyei begyűjtési versenyben a miskolci járás A barossaknai bányaüzemben 268 dol­gozó kapcsolódott már be a Loy-mozga- lomba és egymással élénk párosverseny­ben küzd a mozgalom jelszavának valóra- váltásáért, a termelés egyenletes és ál­landó növeléséért. A legutóbbi napokban különösen kitűnt Dienes Gyula csapata, mely 127.3 százalékra teljesítette tervét. Goós Bertalan 109 százalékot ért el. A szakszervezet jól biztositja a verseny nyilvánosságát. A felolvasóteremben és a bánya bejáratánál is kiírják a táblákra a legjobb dolgozók nevét, teljesítményét, emellett van szégyentábla is, amelyen az igazolatlan műszakmulasztók, a hanyagok nevét olvashatjuk. A szégyentáblán egyre kevesebb a név, — a munkafegyelem megszilárdításával is küzdünk negyedik negyedévi tervünk sikeres teljesítéséért, ÉBERIJNG JENŐ Pereces, 104-es legényszálló Hz Ózdi Kohászati üzemelt fdmschenikusának verseny-kezdeményezése az üzemzavaron csökkentésére Jex Simon, az ózdi Kohászati tizeinek fömochanikusa a Szovjet­unió Kommunista Pártja XIX. kon. gresszusának tiszteletére versenyre hívta az ország többi kohászati üzemének főmechanikusát. A ver­seny célja az, hogy a karbantartók az üzemzavarok csökkentésével elő. segítsék ötéves tervünk harmadik — döntő — évében a tervelőírások ha­táridő előtti teljesítését, túlteljesítő, sét. Ennek a célnak elérése érdeké­ben az ózdi Kohászati üzemek kar. bantartási verseny re hívta a kohó. és gépipari minisztériumhoz tartozó ko­hászati üzemeket. A verseny kiter­jed a nagyolvasztókra, acélművekre, durva, és finomhengerművekre. A verseny féltéit elei a következők: 1. A különböző kohászati üzemek gyárrészlegenkinti karbantartói ver­senyben állanak egy mással. (Poklául az ózdi durvahengermű a diósgyőri és a csepeli durvahengerművel.) 3. A kohászati üzemek kozni az lesz a verseny győztese, amelynek átlageredménye — az üzemrészek alapján — a legjobb. 3. Az értékelés alapját képező adatokat a kohászati üzemele minden I hónap 2, 12 és 22. napjáig megkül­dik egymásnak és a vaskohászati igazgatóságnak, hogy a versenyben lévő dolgozók megismerjék egymás eredményeit és ezek munkájuk to­vábbi javítására buzdítsák őket. 4. A szolgáltatott adatok alapján! a vaskohászati igazgatóság havonta értékeli a versenyt. A verseny győztese ,Jh vaskohá, szat legjobb TMK üzeme“ vándor- zászlót kapja. Az ózdi Kohászati Üzemek az értékeléshez szükséges mutatók részletes számítását meg. küldte valamennyi vaskohászati üzemnek. Az ózdi Kohászati üzemek fő. mechanikusa és karbantartó dolgozói felajánlották, hogy eddigi eredmé­nyeiket növelik, az 1952. első kite-no hónapjában előfordult üzemzavarok miatt a termelésből kiesett idő átla­gát a negyedik negy edévben további 10 százalékkal csökkentik. A kohó- és gépipari minisztérium a versenyfelhívással kapcsolatban közölte, hogy a verseny-ben győztes karbantartó csoport a verseny-zász­lón kívül magas pénzjutalomban Iá részesül. As állami gazdaságok és erdők minisztériumának felhívása TRAKTORISTAK, TRAKTORIS TANOK! Jelentkezzetek a pazdaság igazgatójánál a november 1-én kezdődő öthóns* poe kombájnvezetői tanfolyamra. A pályázatokat közvetlenül a mezőhegyes:, komid!, verpeléti és a hajdú­böszörményi szakiskolákra is el lehet küldeni. A komba invezetői iskolán részi vehet minden állami gazdaság dolgozója, aki: 1. Legalább egy éve traktorral dolgozik és 2. a termelésben megállta a helyét. A Szakiskolákon az oktatás ingyenes, a hallgatók keresetmegtérítést és kedvezményes ellátást kapnak. A vizsgát sikeresen letevő hallgatók a gépkocsivezetői vizsgát is letehetik. Jelentkezési korhatár férfiaknál 21—42 év, nőknél 18—42 év Fokozzátok tudás tokát és szárnyaljátok tű] a legkiválóbb kombájnvezetők crcdmenye.it- ALLAMI GAZDASÁGOK ÉS ERDŐÉT MINISZTÉRIUMA Az énekkarok és zenekarok vezetőinek megbeszélése Miskolcon A miskolci járásban lévő Kyékládháza község kukoricából 56, napraforgóból 36, burgonyából 44 százalékra teljesítette csak begyűjtési előírását. Ha hozzávesz' szűk a másik adatot, hogy a községben már több mint egy hete 100 százalékosan elvégezték a betakarítást, világosan lát­ható, milyen súlyos hibákat követett el a nytkládházi tanács. A tanácsnál el­uralkodott opportunizmusra jellemző, hogy több mint 100 dolgozó paraszt még nem teljesiterte beadási kötelezettségét. A tanács a hátralékosok előírását nem emelte fel, helyszíni elszámoltatást nem tartott. Hiányzik a községben a személyes példamutatás, ellenkezőleg: — a begyűjtési állandó bizottság több tagja Is megsértette a törvényt. az állampolgári fegyelmet. Bárczi Károly, a bizottság elnöke még a múlt hónap 15-én letörte kukoricáját, de beadási kötelezettségét csak e hónap 5-én telje­sítette- A tanácstagok egymásután kérnek „igazolást" arról, hogy „nem termett ku­koricájuk, nincs miből teljesíteni a be­adást"­Nem követelte meg a tanács, hogy a kukorica és a napraforgó törésének, a burgonya ásásának megkezdését bejelent­sék a tanácsházán, ennek elmulasztása miatt egyetlen esetben sem történt fele' lősségrevonás. Elaludt az éberség a tanácsnál, nem törődnek azzal, hogy a koiákok szabotálják a beadást. Nagy Papp László, Négyest Pál és Só­lyom Lajosné kulákok még a múlt hónap­ban letörték kukoricájukat, mindezideig egyikük sem tett eleget beadási kötele­zettségének, a tanács azonban nem tett ellenük feljelentést. Nem Nyékládháza az egyetlen község a miskolci járásban, ahol a tanács eny' nyíre elhanyagolja kötelességét. Ónod községben a tanácselnök rengeteg „ma­gyarázatot” talál ki arra, miért maradt le a község, csak arról nem beszél, hogy nem folyik megfelelő felvilágosító munka a kuláksúg által terjesztett alaptalan siránkozás szétzúzására. Az osztályellenség széltében-hosszában azt terjeszti, hogy „nincs miből teljesíteni a beadást". Az elszámoltatás során kiderült, hogy az egyik kulák, Zsiros Tstván — aki a sirán­kozás legfőbb terjesztője volt — 10 má­zsa kukoricát rejtett el. Alsózsolca mind­össze 36 százalékra teljesítette eddig kukoricabegyűjtési tervét. A tanács nem követelt* meg, hogy bejelentsék a törés megkezdését, emiatt azt sem tudja, hogy kinél mikor jár le a beadás teljesítésére előirt ötnapos batáridő. Harsány községet egy alkalommá] már kizárták a szabadpiaci forgalomból, olyan súlyosan elmaradt a beadással. Nem túl­ságosan szívlelte meg a tanács az akkori figyelmeztetést, most is a megye leg­gyengébben dolgozó tanácsai közé tarto­zik- A község burgonyából 6, kukoricából is mindössze 26 százalékra teljesítette tervét- Ez a községi tanács is megtalálta a lemaradás „okát”. Még a tanácsházán is azt hangoztatják, hogy „földjeink par­tosak, nálunk nem terem meg úgy a bur­gonya, mint más vidéken”. Ugyanakkor viszont Kisgyőr község mér csaknem 60 százalékban eleget tett burgonyabeadási kötelezettségének, holott ott sem jobbak a termelési körülmények. A felsorolt példák arra mutatnak, hogy a miskolci járási tanácsnak az eddiginél sokkal nagyobb segítséget kell nyújtania ahhoz, hogy a községi tanácsok megjavít­sák munkájukat. Elsősorban az ellenürzés ialenlegl formálón Ren sürgésen változtatni. A nyékládházi községi tanácsnál egyetlen napon 11 ellenőrzést tartottak a járási tanács, illetve a megyei tanács küldöttei. Ehelyett arra kell törekedni, hogy az ellenőr huzamosabb időn át tartózkodjék a községben, ellenőrzése elvi és gyakor­lati segítségnyújtást jelentsen. A be­gyűjtési állandó bizottságokat általában minden községben sokkal jobban kell foglalkoztatni, széleskörű felvilágosító, politikai nevelő tevékenységet kell kifej­teni. Ehhez az szükséges, hogy elsősorban a miskolci járási tanácsnál tapasztalható helytelen, sőt igen veszélyes nézetet szá­molják fel. A járási tanács begyűjtési osztályának vezetője kijelentette: „Nem lehet népnevelő munkával eredményeket elérni, mert aki akarta, az már úgyis teljesítette beadási kötelezettségét.” Az ilyen álláspont pártunk politikájának durva megsértését jelenti* Természetesen mindenütt érvényt /kell szerezni a törvény előírásainak a mulasztókkal szemben, de ezt meg kell előznie a szívós, konkrét, harcos, meggyőző agitációnak, ez esetben — érthető módon — sokkal kevesebb esetben válik szükségessé a büntető rend­szabályok alkalmazása- Éppen a felvilágo­sító munka eddigi elhanyagolásának sú­lyos következménye, hogy a miskolci já­rás a kukoricabegyüjtési megyei verseny­ben a 11. helyen van. Teljesen elhanyagolta a járási tanács a községek közötti verseny kifejlesztését és ülandó erősítését. Három hete már a verscuyhíradót sem adták ki, — állítólag „papírhiány“ miatt. A járási tanács fon­tos feladata, hogy a lemaradt községek tanácsait megismertesse azokkal a helyes m unkamódszerekkel, amelyeknek alkal­mazás» eredményeként a járás több köz­sége szép sikereket ért eL így például Varbö kukoricából már 126, FelsSzsoica burgonyából 108 százalékra tett eleget kélelezettségének. A járást tanácsnak haladéktalanul ja­vítania kell azon a hibán is, bogy a já­rás községeiben eltűrik a ktdákok szabo- tálását. A lemaradás behozása megköveteli, hogy a miskolci járási pártbizottság job­ban ellenőrizze és segítse a járási taná­csot, a községi pártszervezetek gyakorol­ják pártellenőrzési jogukat, emellett moz­gósítsák a népnevelőket jobb felvilágo­sító munkára. Meg kell követelni a példamutatást azoktól a párttagcfktól, akik még nem értették meg, mire kötelez a kommunista párttagság. Vonják felelős­ségre az olyanokat, mint Köröm község pártszervezetének titkára, aki maga is i bejelentés nélkül kezdett a kukorica tö­réséhez és még két hét múlva sem tel­jesítette beadási kötelezettségét. A miskolci járás számos esetben kitűnt a begyűjtési terv jó teljesítésével- A hiá­nyosságok ellen folytatandó kemény harccal, az agitáció megjavításával, az állami fegyelem érvényesítésével most is lehozhatja — be kell hoznia — lemara­dását, hogy ismét az élenjárók között legyen­A megyei tanács népművelési osztálya megbeszélésre hívta össze az énekkarok és zenekarok karnagyait- Juhász Frigyes elvtárs, a Népművészét: Intézet kikül­dötte tartott beszámolót. Rámutatott, hogy a művészeti csoportok második Or­szágos versenyének — a résztvevő cso­portok számának emelkedésén kívül — meg kell hoznia a színvonal emelkedését is. Az első országos kultúrversenyen az énekkarok a többi művészeti ághoz ké­pest viszonylag kisebb sikert értek el. Hiba, hogy egyes karvezetők idegenked­tek a magyar népdal betanításától. Egy" részük meghátrált a magyar népdal éneklésének magas követelményei elől, mások lebecsülték, nem tartották művészi feladatnak az egyszólamú népdaléneklést. Ezeket a hibákat feltétlenül ki kell javítani, általában arra kell töre­kedni, hogy az énekkarok műsorszá­mainak politikai megválasztása ki­fogástalan, előadása magas művészi színvonalú legyen. A verseny másik célja, hogy állandó­sítsa a kultúrcsoportok munkáját. Az első országos kultúrverseny után az egyes bemutatókon a további versenyből kiesett csoportok 50 százaléka abbahagyta tevé­kenységét. Ennek oka volt az is, hogy több bírálóbizottság helytelenül látta, el feladatát. A most meghirdetett országos verseny egyik értékes újítása, hogy csak azok a csoportok indulhatnak, amelyeket üzemük, alakulatuk, tszcs- jük, iskolájuk stb. dolgozói, illetve tanulói műsoruk bemutatása alkal­mával méltónak találnak arra, hogy őket a nagy országos vetélkedésben képviseljék­Szükséges, hogy az üzemek, tszes-k stb. vezetői nagyobb gonddal támogassák a kultúrr.sopou tokat> A csoportok olyan müsorszámokkal készüljenek a versenyre, amelyek Október 25 és 26-án Nyíregyházán rendezik meg Hajdu-Bihar, Borsod és Szabolcs-Szatmár megye őszi vá­sárát. A vásár elsősorban állami gaz­daságaink, termelőszövetkezeti cso­portjaink nagy seregszemléje lesz, amelyen bemutatják termelési ered­ményeiket, felvonultatják állatállo­mányuk legszebb példányait. Az őszi vásáron ötéves terv-kiállí­tás, képzőművészeti kiállítás, termé" haladó hagyományaink ápolását szol­gálják, híven tükrözik a szocialista építőmunka lendületét, dolgozóink megváltozott, boldogra fordult életét és a még virágzóbb jövőbe vetett biztos tudatát, harcos bckcakaralát. Egyetlen kórus se lépjen színpadra erejét meghaladó művel. A jobb kórusok segít­sék az újonnan alakulókat. Töröljék szó­tárukból a „műhelytitok” szót, — a kó­rusvezetők adják át egymásnak tapaszta­lataikat. Tanuljanak rendszeresen és gondos­kodjanak arról, hogy az énekkarok tagjai is állandóan bővítsék politikai és szakmai ismereteiket. Az énekkarok tagjaiból alakítsanak rig" musbrigádokat, segítsék az esetleg a kóru­son kívül álló dolgozókból szervezet*, csasztuskabrigúdokat. A beszámolót követő vitában Pallos Ferenc, a Borsodnádasdi Lemezgyár dol­gozója elmondta: a gyár igazgatósága « dolgozók kérése ellenére sem nyújt segít­séget ahhoz, hogy megfelelő színvonalú énekkart szervezzenek. Engi István szóvá- tette, hogy a miskolci éleimiszerkiskeres- kedelmi vállalat vezetősége sem támo­gatja az énekkart- Deli Károly felhívta a figyelmet azoknak a fiataloknak hely­telen magatartására, akik nem vesznek részt az énekkarok munkájában, húr te­hetséges énekesek. Az énekkarok vezetőinek mindent el­keli követniük, hogy gyökeresen ki­irtsák a régi „dalarda-sZcttem.et" és énekkaruk úgy működjék, hogy a te­hetséges fiatalok nagy örömmel kapcsolódjanak be a munkába. A megbeszélést délután tapasztalat* csere-hangverseny követte. Az Ózdi. Ko­hászati Üzemek, a tiszakarádi Dózsa ter­melőszövetkezet és a miskolci K1SZÖV énekkara szerepelt. A vita során 19 hfl«* zászólús hangzott eL szett udományl kiállítás, valamint ant:-imperialista karikatúra kiállítás is nyílik. Ugyanakkor Nyíregyházán szerepel a SZOT központi kultúr- együttese, ének- és tüneesoportja; zenekara, a legjobb hajdú-bihari; borsodi és szabolcs-szalmári ének- és tánccsoportok. A vásár látogatói vonaton 50 szú* zalékos, autóbuszon 20 százalékos utazási kedvezményt kapnak. Levelezőink \illámai Az egyetemi város építkezésének legfontosabb helyére, az anyag­tároló és elosztó telepre érkezik az összes építkezési anyag, itt osztják el a különböző munkahelyek számára. Több Ízben kértük a postától, hogy telepünkre szereljenek be telefont. Erre Ígéretet is kaptunk, de az Ígéret valóraváltása , mindezideig nem történt meg. Telefon segítsé. gével igen rövid Idő alatt elintézlietn énk a szükséges megbeszéléseket az egyes munkahelyekkel, telefon hiányában azonban őrált vesznek kárba, míg az egyik építkezési munkahelyről a másikra gyalogolunk. Ezúton Is kérjük a postát, hogy a telefon mielőbbi beszerelésével könnyítse meg munkánkat. KOCSIS FERENC telepvezető. * Ezúton kérdezzük meg a miskolci ingatlankezelő vállalattól: meddig kívánja még hevertetni és a rozsdával etetni a májusban leszállított kályhákat a Tlzeslionvéd utcai IV. bérház közösségi szobájában ? Eddig hiába kértük, a kályhákat nem adták ki a lakóknak, arra hivatkoztak, hogy „nincs cső”. Tekintettel arra, hogy a bérházban lakó csaknem valamennyi családnál kisgyermek van, legfőbb ideje, hogy kiadják a kályhákat. Több lakó hajlandó cső nélkül is átvenni a kályhát. A bér­ház közösségi szobájának egyébként nyilvánvalóan sokkal fontosabb rendeltetése van, mint az, hogy kályhák raktározására használják. A bérház több lakója nevében: Vincze Sándor Nyereménybetétkönyvek sorsolása Budapesten 1952. október 25.én, szombat délután 3 órakor az Országos Ta. karékpénztár (V., Nádor u. 16. sz.) pénztártermében. A sorsolásban minden olyan forgalomban lévő nyereménybetét, könyv résztvesz, melyet 1952. szept. 30. napjáig váltottak. A sorsolás nyilvános! Őszi vásár Nyíregyházán október 25 és 26-án

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom