Észak-Magyarország, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-25 / 251. szám

ÉSZAK"’AGYARORSZÁG Szobihat, 1052 október 25, Párt >-«rs -‘ let Az ózdi járási pártbizottság opportunizmusa a Jkulákság etteni bare kérdésében Az ózdi járás döntően ipari jellegű, lakosságának többsége az iparban — az Ózdi Kohászati üzemekben, a Borsod" nádasdi Lemezgyárban, az ózdkörnyéki bányákban — dolgozik. A mezőgazdasági művelés alatt álló terület viszonylag ki­sebb, mint megyénk többi járásában, a járás mégis mezőgazdasági szempontból is jelentős. Jelenleg a járás szántóterü­letének 31 százalékán gazdálkodnak ter­melőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok. Ez a szám — látszatra — azt mutatja, hogy elég jól halad az ózdi járásban a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Ha azonban közelebbről megvizsgáljuk a helyzetet, megállapíthatjuk, hogy teljes egesécben vonatkozik az ózdi járásra, amit Horváth Márton elvtárs a Központi Vezetőség június 27"i ülésén mondott: „Eltűnik a kulákföld, sokszor a kulák és az állatállománya, — később a kulák megkerül, mint »új belépő dolgozó pa­raszt a tszcs-be« . . •” Az ózdi járásban 1951-ben a beadási kötelezettség szempontjából 234 kulák szerepeit nyilvántartásban, 1952ben azonban már 110-Zel kevesebb, a kulák- íöidterület is Ö844 kát. holddal lett ke­vesebb. A járási pártbizottság megvizsgálta ennek okit- Kiderült, hogy a kulákok nem tűntek el, hanem mint „dolgozó parasztok’1 a tszcs’kbe léptek- Március óta 41 kulikat zárlak ki a járásban lévő termclőcsoportokból. Előfordult olyan eset is — például busa községben —, hogy a kulák volt gazdasági cseléd­jével együtt lépett a lermelőcsoportba­holott ezeken részben már építkeztek is- Kissikátor községben a dolgozó parasztok 110 százalékra teljesítették kukorica­beadási kötelezettségüket, a kulákok viszont mindössze 19 százalékra, a dol­gozó parasztok burgonyabeadási teljesí­tése 130 százalék, a kulákoké viszont csupán 18-7 százalék. Ugyanebben a köz­ségben a felszabadítástól kezdve több­ségben kulákok használnak mintegy 200 kát- hold szántóterületet, amely 20—25 évvel ezelőtt erdő volt és e terület után Sem adót nem fizetnek, sem beadást nem teljesítenek. '1 udott erről a községi tanács elnöke, Kiss Benedek Gézáné és férje, aki párt- titkár, de csak most jelentették, amikor kiderült, hogy ók is használnak bizonyos területet, amely után nem teljesítettek beadást. A járási pártbizottság ebben az ügyben úgy döntött, hogy nem kell őket felelősségre vonni. Mindezek ellenére még ma is nagy számban találhatók a járás termelőszö­vetkezeteiben befurakodott kulákok s erről a járási pártbizottságnak is tudo­mása van. Borsodnádasdon Bot-Za Mátyás­nak 32 kát. hold földje volt, tsz-tag lett, a belépéskor bevitte lovát, azután kivette s eladta. A termelőszövetkezetben egyet­len munkaegysége sincs, izgat a termelő­szövetkezeti mozgalom ellen, azt mondo­gatja a termelőszövetkezeti tagoknak, hogy „hiába dolgoznak, úgysem kapnak semmit, ne dolgozzanak.” Mindezekhez hozzá kell még tépni, hogy ez a Borza Mátyás — függetlenített tanácselnök­helyettes. A nekézsciiyi „Vörös Csillag" termelőszövetkezetbe Magyar Flórián 22 kát- hold földjével lépett be, — nyilas szervező volt, ma is termelőszövetkezeti tag. Az uraji tsz könyvelőjének,. Csépányi József Gyulának 32 kát- hold földje volt- A tavaszi vetések idején azt a „tanácsot” adta, hogy „az árpát ne az elkészitett földbe vessék, hanem rossz földbe, mert akkor kevesebb térem, kevesebb munka lesz a betakarítással’1; Susán a tsz elnö­kének felesége 60 holdas kulák lánya, a második világháborúban vitézség! érmet kapott. Nem Zárták ki a termelőcsoport­ból azzal az indokkal, hogy „ném él a feleségével”. (Még ezelőtt egy hónappal is egy kastélyban laktak, egy ajtón jár­tak be.) A járási pártbizottság tudtával és beleegyezésével ma is a termelőszö­vetkezet elnöke. így lehetne tovább is sorolni, hány- olyan kulák van a termelőszövetkezetek­ben, akikről a járási pártbizottság is tud. Ezek után nem lehet csodálkozni azon, hogy az ózdi járás termelőszövetkezetei­ben nem úgy megy a munka, mint aho­gyan kellene. Érthető az is, miért történ­nek olyan felháborító esetek, mim ami­lyen például a napokban fordult elő- A sajónémeti „Petőfi" tsz elnöke, Bárdos Aladár — volt leventefóőktató — azzal a javaslattal kereste fel a járási tanács mezőgazdasági osztályát, hogy át kell szervezni a termelőszövetkezet vezetőségét, növénytermelési brigádvezetőnek kell be­osztani Sztrok Viktort (28 holdas kulák), ugyanakkor ki kell zárni a termelőszö vetkezetből Malári András állattenyész­tési brigádvezetőt (aki a múltban agrár- proletár volt), mert „akadékoskodó" (az­az: feltárja a vezetőség hibáit). rüh, Maksa Imre — akinek 11 hold szántóterületén leiül 25 hold erdeje volt — egy-egy hold erdeje kitermelését 1500 —3000 pengőért adta el a íakereskedő nek. ti) A másik alapvető hiba adódik az első­ből- Az ózdi járásban a kővetkező véle* mény hallható: „Nem lehet azt mondani, hogy az itteni kulákok teljes kizsákmá­nyolok voltak, mert ezeknek a kulákok- nak egy része nem alkalmazott állandó gazdasági cselédet/' Erről a problémáról is esett szó az „Északmagyarország4* Cm lített cikkében, az ózdi járásban szerzett tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy még részletesebben kell ezt tisztázni. Mi volt a helyzet? Kétségtelen, hogy az ottani kulákok egy része nem alkab mázott állandó gazdasági cselédet. Egész nyáron gazdasági cseléddel dolgoztatott, a ^ teli időre pedig — hogy ne legyen kénytelen hért fizetni — elengedte. Hol kaphattak munkát télen ezek a gazda­sági cselédek.'1 Az erdőkitermelésnél. Az ózdi járásban az elvtársak felvetik, hogy a kulákoknak az erdő kitermeléséhez nem mindenkor kellett munkásokat al­kalmazótok, mert a fát lábon eladták a kereskedőnek cs a kereskedő termel­tette ki* De vájjon a kereskedő saját maga termelte ki? Nem, hanem azokkal a dolgozókkal termeltette ki, akiket a kulék télre elengedett. Ilyenformán váj­jon néni a kulak erdejében dolgozott a munkás? De igen. Az igaz, hogy nem közvetlen a kóláktól kapta a nyomorú­ságos 70 filléres napszámot, hanem a fa- kereskedőtol, de a íakereskedő' a munká- a termelőcsoportokba ellenséges elemek ; kizsákmányolásából nagy hasznot férkőztek be, de nem irányítja a párt- | húzott cs ennek a haszonnak megfelelő szervezetek figyelmét arra, hogy éberek j ri'fzí't átadta az erdőtulajdonos kulák­A kulákok az egész járásban azt ter­jesztik, hogy a szántóterületnek csak 30 ■35 százalékán kell kenyérgabonát vetni, nem pedig 38 százalékán, ahogy a minisz­tertanács határozata elrendeli. Például Kissikátorban senki sem ellenőrzi a kulá­kok munkáját, de ugyanez a helyzet a járás többi községében is. Az ózdi járás­ban a kulákok úgy fejthetnék ki akna­munkát, ahogy éppen akarnak, szabotál­hatják a vetést, a beadást, bomlaszthat­ják a termelőszövetkezeteket, — senki sem vonja felelősségre őket, mert a já­rási pártbizottság egyszerűen esak tudo­másul veszi, hogy a vetésnél nagyfokú a lemaradás, hogy a tanácsapparátusba és A kulákok nemcsak a termelőcsopor- tokbá, hanem a tanácsapparátusba is be furakodtak- Nézzük mindjárt a járási tanácsot- A tervosztály vezetőjének, Vat tii Sándornak apja Hét községben kulák, ó maga horthysta főhadnagy volt. Mind" eze.k ellenére — párttag, az elmúlt évben középfokú politikai iskolát vezetett, eb­ben az évben is politikai iskolai előadó­nak bízták meg. A járási tanács pénz­ügyi előadója, Harangozó Sándor — pap volt Mihatkó Szilárd — repülőtiszt volt. Ártó községben tanácstitkár Ladányi Lajok, •— Ózdon nagy-vendéglőjük és nyilvános-házuk volt. Párttag, a JB ja­vaslatára. tartalékos tiszti tanfolyamét végzett, tavaly politikai iskola előadója volt. Járdánházán a tafiácselnöknő férjé­nek fűrésztelepe volt, jelenleg is van villanydarálója, a nyilaspárt tagja volt. Ezeket a tényeket is ismeri a járási pártbizottság. A járási tanács elnöke azt mondja, hogy „ezeket most nem lehet eltávolítani, mert jó munkaerők”. Mit rftutat ezzel szemben a gyakorlat? Az elmondottak ismeretében nyilván nem tekinthető véletlennek, hogy a tago­sítás alkalmával Csemelv községben 50 bányásztól el akarták venni a házhelyet, legyenek a kuláksággal szemben, leleplez­zék és szétzúzzák aknamunkájukat. Nem neveli fokozott éberségre a dolgozókat, sőt elnyomja, tompítja az éberséget, amivel inkább a kulákok aknamunkáját támogatja. Szemléltető példa erre a következő: A nekezsenyi „Vörös Csillag” termelő- szövetkezet tagsága követelte, hogy Ta­más Mihály kulákot ki kell zárni a cso­portból, ment ők kulákkal nem dolgoz­nak együtt- A járási pártbizottság azon­ban úgy döntött, hogy nem kell kizárni, mert párttag és az nem jól jön ki, hogy a csoportból kizárják, a pártból meg nem1' Ez a kulák még nta is a cso­portban van­Mivel magyarázható, hogy áz ózdi já rásbán ilyen nagyfokú öppöftUhizmus tapasztalható a kulákság elleni harc terén ? Elsősorban azzal, hogy a járásban el terjedt a nézet: „Itt másfajta kulákok vannak, mint a mezőcsáti, vagy a mező kövésdi járásban." Azt mondják, hogy az ózdi járásban a kulákok szántóterülete nem haladja meg a 25 kát. holdat. Ami kor megkérdezzük, hogy egyik, vagy másik kuliknak mennyi a földje, azzal válaszolnak, hogy 10—15 kát. hold, csak éppen elfelejtik hozzátenni, hogy a 10— 15 kát. hold szántóterülethez hozzájön még 20—30, vagy éppenséggel 50 kát hold erdő és jó néhány kát. hold legelő' Masszóval: az ózdi járásban az a véle mény, hogy nem tekinthető kuliknak, akinek 15 kát. hold szántója, 20 kait. hold erdeje és 5 Jcat* hold legelője van. Bizonysága ellnek a járási pártbizott ság egyik jelentése, mely ezeket tartal­mazta: „Helyesen járt el a tanács, ami­kor Borsodnádasdon négy testvért nem tekintett kuláknak. Igaz, hogy 200 kát hold földjük volt, közösen gazdálkodtak még 195Lben is, de ebből 100 kát. hold az erdő, ami az állam tulajdonába került, A felmaradó 100 kát. holdból még le­adtak az államnak, a többit elosztották, egyre-egyre jutott 16 kát- hold, így ezek nem tekinthetők kuláknak.” Világos ebből: a járási pártbizottság­nak is az volt a véleménye, hogy „a 100 kát- hold erdőt nem lehet figyelembe venni, ha közösen is gazdálkodtak, ha volt is gazdasági cselédjük, de a földet egymás között szétosztották,— megszün tek kizsákmányolónak lenni”. Itt van tehát az alapja annak, amiért az ózdi járásban „eltűnnek” a kulákok földjükkel együtt. Mi a valóság és az igazság ebben a kérdésben ? Az, hogy egy kát' hold erdő többet jövedelmezett, mint egy kát. hold szántó. Például Kissikátor községben elmondot­ták, hogy egy kát. hold erdő értéke 1.5 kát. hold szántóterület értékének felelt meg, tehát teljesen ferde és opportunista nézet az, hogy az erdőterületet nem ve­szik figyelembe. A járási pártbizottság akkor azt mondotta, hogy ezt addig nem látta, éppen ezért a Megyei Pártbizott­ság az „Északmagyarország" ez év már­cius l6-i számában tisztázta ezt a kér­dést. Helyes, ha újból alaposan elolvas­sák az elvtérsak az „Északmagyarország” említett számában megjelent cikket, amelyben hosszabb rész foglalkozott az úgynevezett „erdŐ9 Mákokkal” is- Ab­ban a cikkben is volt példa arra, meny­nyire figyelembe kell venni a kulákok erdőterületét. Szinpetri község tanács­elnöke elmondotta, hogy amikor a köz­ségben egy hold szántó 300 pengőbe ke" nak. Világos tehát, hogy a kulák a fa- kereskedővel együtt szipolyozta a mező- gazdasági munkást. Végeredményben a mezőgazdasági munkás, akt nyáron állan­dóan^ a kóláknál volt alkalmazásban, té­len is a kuláknak hajtotta a hasznot, annyi ^különbséggel, hogy ilyenkor két „gazda” élősködőit munkájából, vagyono­sodon tovább az ó nyomorúságából, — a kulák és a fakereskedő. • ^3 an még más ferde és opportunista nezet is az ózdi járásban. Azt mondják, hogy „volt ugyan a kuláknak részes juhásza de azt nem lehet úgy tekinteni, mint kizsákmányoltat”. Hát vájjon a részes juhász, aki természetben részesült ugyan az állattenyésztés jövedelméből, 1n,e1m,vo!|-e kizsákmányolt, amikor a ku­lak földjén Őrizte, nevelte a kulák jó-zág- allományát? Nyilvánvaló, hogy ebből a kutaknak volt jóval nagyobb haszna, mert hiszen ha ráfizetett volna, kétség- *' , *le:T1 tartott volna részes juhászt. Ismételjük: ha természetben kapott is valami jövedelmet a részes juhász, — a kuláknak dolgozott, kizsákmányolt volt, a kulák az ő kizsákmányolásából növelte tovább összeharácsolt vagvonát. Miben különbözött tehát egymástól az ózd járás kulákjainak, illetve a mezőcsáti vagy a mezőkövesdi járás kulákjainak ki­zsákmányoló tevékenysége? Csak a kizsák­mányolás módszerében volt bizonyos kü­lönbség. A mezőkövesdi vagy mezőcsáti já­rás kulákjai egész évben állandó gazdasági esetedet tartottak. Az ózdi járásban a ku­lákok egy része csak a nyári mezőgazdasági munkáknál tartott gazdasági cselédet, de azután ez a munkaerő télen is — ha nem is közvetlenül, de közvetve kuláknak hajtotta a hasznot, ami azt jelenti, hogy a kulák ekkor is kizsák­mányolta. Összefoglalva: csak a kizsák­mányolás formájában volt különbség, de ez milsem változtatott a lényegen, vagyis azon. hogy az ózdi járásban is kizsákmá. nyolók voltak a kulákok és azoknak is tekintendők­Nagy hiba, hogy a járási pártbizottság nem értékelte ezt és nem küzdött az olyan „elmélet" ellen, hogy „az ózdi járás kulákjai nem olyanok, mint a többi járás kulákjai”, sőt a járási pártbizott­ság inkább támogatta ezt az opportunista álláspontot. zolta, hogy- ha a kulák le is adta föld" jót, mint kulák nem változott meg. Igen tanulságos a susai tapasztalat is. Ebben a községben a kulákok földjüket felaján­lották, ezt el is fogadták, ezután a kulá­kok mim „dolgozó parasztok” beléptek a termelőszövetkezetbe. Amikor arról volt szó, hogy a kulákokat ki kell zárni a csoportból, a járási tanácson az volt a vélemény, hogy „akkor a termelőszövet­kezet szét fog ugrani”. És mi történi? A termelőszövetkezet nem „ugrott szét", hanem éppen ellenkezőleg: — megjavult a munkafegyelem, a közös vagyonhoz való viszony­Az ózdi járási pártbizottságot meg" tévesztette a kulákság megváltozott ar­culata, az, hogy a kulákok „demokratikus­nak” tüntették fel magukat, hogy ezzel eltompítsák pártszervezeteink éberségét. ti A Megyei Pártbizottság felfigyelt az ózdi járásban megnyilvánuló opportuniz­musra, figyelmeztette is az elvtársakat, mégis hibát követiett el azzal, hogy nem tárta fel mélyen ennek az opportuniz­musnak gyökerét és kevés módszerbeli segítséget adott az opportunizmus felszá­moláséhoz- Ez vezetett oda, hogy a járási pártbizottság tagjai nem tanulmányozták a járás speciális helyzetét, keveset fog­lalkoztak azzal, hogy a falusi pártszer­vezeteket fokozott éberségre, az ellenség elleni következetes harcra neveljék­Milyen feladatokat kell maradéktaja" nul megoldatni a járási pártbizottságnak az opportunizmus felszámolásához? 1. Meg kelt ismernie a járás területét, következetesebbnek kell lennie a kulák­ság elleni harc kérdésében. 2. El kell távolítani a pártszervezetek­be, a tanácsapparátusba, a termelőcso­portokba beférkőzott ellenséges elemeket. 3. A párttagokat éberségre kel] nevelni az osztályellenséggel szentben. VASZIL ISTVÁN 150 éves a Nemzeti Múzeum 1 fii)1? NOVEMBER 25'ÉN alakult nveg a Magyar Nemzeti Mú- J.Öl/Z ~cum, Széchenyi Fercno kezdeményezésére. A műit reakciós kormányai azonban nem segítették eíö a Nemzeti Múzeum, fejlődését. A fel’ szabadulás után Révai József elvtdrs népművelési miniszternek az építő* művészek kongresszusán elmondott beszéde irányította a figyelmet a város középpontjában álló, komoly építészeti értéket képviselő épületre. Kormá­nyunk rövidesen nagy összeget fordított helyreállítására. Idén fejeződött be a Nemzeti. Múzeum restaurálása* Népi kormányzatunk ezen túlmenően arról is gondoskodott, hogy a múzeum tulajdonában lévő gazdag régészeti és tör­téneti anyag most már valójában n dolgozók közkincsévé váljék. Novemberben lesz a Nemzeti Múzeum fennállásának 150. évfordu­lója. A közeljövőben rendezendő jubileumi ünnepségeken kiállítás szem' lélteti a Nemzeti Múzeum fejlődését. Lemondott az osztrák kormány Mint az „Osztrák Távirati Iroda” jelenti, az osztrák kormány lemon­dott, mert a kormánykoalíció pártjai nem egyeztek meg a költségvetés kérdésében. Az „AFP” bécsi tudósítójának je­lentése szerint az osztrák kormány lemondása a választások mlelóbbi megtartását vonja maga után. Mint ismeretes, a választásokat eredetileg 1953 tavaszára tűzték ki. Az „österreichische Volkstimme”, az Osztrák Kommunista Tárt laP.la szerkesztőségi cikkében kiemeli, hogy az Osztrák Szocialista, Párt és a Néppárt között a költségvetés kérdésében felmerült ,,,ellentét" valóiéiban a •néptömegek félre­vezetésére szolgál. A valóságban a kormánypártok kö­zött a küszöbönálló választásokkal kapcsolatban már megegyezés jött létre arról, hogy a választások után is fenntartják a koalíciót. A koalíció azt fogja végrehajtani, amit a k°a- líción belül az amerikaiak paran­csára már elfogadtak. A finn népi demokraták a három legnagyobb parlamenti pár) egyiittmökddésén alapuló kormányt követelnek Az elmondott hibákból származott a másik alapvetően ferde cs veszélyes né- hogy „nem tekintendő kuláknak, aki földjét felajánlotta, vagy erdeje az állam ulajdonába ment át11- Az ózdi járásban úgy vélik, hogy ezek már nem kizsákmá­nyolok és álláspontjuk magyarázására megemlítik, hogy az Ilyen kulákok egy rérze üzembe ment dolgozni, vagyis „ipari munkássá változott”. Hallható olyan vé­lemény is, hogy „miért nem dolgozhat az ilyen kulák a termelőcsoportban, ha üzemben dolgozhat, hiszen az ózdi üzem következetesebb szocialista szektor, mint termelőcsoport”. Ha ntár az ózdi üzem igazgatója azon a véleményen volt, hogy „neki mindegy, csak munkaerő legyen” és ennek következtében a gyárban fele­lős helyre kerültek be kulákok, akiket onnan el kell távolítani, — éppen a párt- bizottságnak kell állandóan figyelmeztet­nie az üzem igazgatóját és meg kell kö­vetelnie, hogy felelős helyen a gyárbőn kulákok ne dolgozhassanak- Az ózdi gyárvezetés helytelen magatartása semmi­képpen sem követendő a termelőcsopor­tok számára. Tanuljanak az eddigi ta­pasztalatokból, A tények egész pora iga­Hel sinkt (TASZSZ) Október 22-én Helsinkiben a jelen­legi kormányválsággal kapcsolatban közös gyűlést tartott a finn népi demokratikus úuió helsinki kerületi szervezete és a Finn Kommunista Párt helsinki és nylandi kerületi szervezete. A gyűlésen felszólalt Hertta Kuusinen és Trjö Murto par­lamenti képviselő- Kuusinen a jelenlegi helyzetről szólva kijelentette, hogy a kormány­válság fő oka a szociáldemokraták­nak az a törekvése, hogy megerősít­sék állásaikat a kormányban és még fokozottabban az amerikaija rál; háborús politika felé irányítsák a finn külpolitikát. Hertta Kuusinen hangsúlyozta, hogy a népi demokraták olyan kor­mányt követelnek, amelyben együtt­működik a parlament három legna­gyobb pártja és felhívja a mim kősó­kat, a dolgozó parasztokat és a ha­ladó értelmiséget, hogy .tömörüljön a békéért, a demokráciáért és a nemzeti függetlenségért folyó harcban. Zinn hesseni miniszterelnök új leleplező adatokat közölt a német ifjúsági szövetség gyilkos bandáiról tették, hogy az összeesküvők el~ távolítsák bűnös tevékenységük nyomait. A haladószellemű politikai személyi­ségek -„nyilvántartási lapjai’; ame­lyeket a banditáknál találtak, elfo­gatóparancshoz hasonlítanak és a: szóbanforgó személy testmagasságára; hajszínére és politikai tevékenységére vonatkozó adatokat tartalmaznak. Az újabban talált okmányok ta' ' nusága szerint a banditák adandó jelre vártak, hogy utcai harcokat kezdjenek és le­tartóztassák kiszemelt áldozataikat1 — mondotta Zinn hesseni miniszter- elnök. Berlin (MTI) A bonni parlament csütörtök esti ülésén foglalkozott a Nyugat-Német- onszúgban leleplezett, az amerikai megszálló hatóságok által fenntartott fasiszta merénylőcsoportok ügyével. Menzel szociáldemokrata képviselő egy ülésen kijelentette, hogy a ter­rorista csoportok leleplezése „Nyugat- Németországnak 1945 óta a legkíno­sabb politikai botránya". Walter Fisch, a Német Kommu nista Párt képviselője hangsúlyozta, hogy az Adenauer-kormány támo gáttá a fasiszta titkos szervezeteket. Fisch felszólította Nyugat-Német- ország lakosságát, hogy vegya a saját kezébe a német ifjúsági szövetség terrorista ban­dáival szemben a, védelem meg­szervezését. A kommunista képviselővalameny nyt terrorista szigorú megbüntetését; a Német Ifjúsági Szövetség és más fasiszta földalatti szervezetek hala­déktalan feloszlatását követelte. Bohr rendőrminiszter a parlament illésén kénytelen volt újra beismerni, hogy hosszabb idő óta tudott a né­met ifjúsági szövetség törvénytelen tevékenységéről, Lehr nem volt haj" landó nyilatkozni a -„likvidálásra” kiszemelt közéleti tényezők névjegy­zékeiről, amelyeket a fasiszta ban­ditáknál találtak, ehelyett provokatív módon újra megfenyegette a Német Kommunista Pártot. Zinn hesseml tartományi miniszter­elnök a parlamenti vita további so" •án újabb leleplező adatokat közölt. Elmondta, hogy az amerikai megszálló hatóságok a frankfurti rendőrség közbe­lépése után gondoskodtak Petcrs- vek, a. terrorista szervezet veze­tőjének biztonságáról és lehetővé iTEDD TAKARÉKBETÉTBE? Előnyős kényelmes MstowéM'

Next

/
Oldalképek
Tartalom