Észak-Magyarország, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-05 / 234. szám
"itKiviArNí y íi í u MÚZEUM MISKOLC Világtörténelmi jelentőségű ta sí áeskozíts Irta: HARMATI SÁNDOR fogad T eirhatatlan lelkesedéssel ták a szovjet emberek és velük együtt az egész világ dolgozói az fcZKP XIX. kongresszusa össze hívásának hírét. Ez a lelkesedés csak fokozódott a kongresszus napjának közeledtével. A felszabadult országok népei máris óriási erőt merítettek szocialista építésük meggyorsításához a kongresszus egyes napirendi pont jaival kapcsolatban előre kiadott légisekből és dokumentumokból, rí a" talmas erőt adott már eddig a kapi italista és gyarmati országok dolgozóinak is a XIX. pártkong esszus ősz ezeliívása, mert djabb bizonyítékot kaptáik arra, hogy a nagy szovjet nép, Kommunista Pártjának vezetésével, a kapitalisták minden mester kedése ellenére biztosan halad előre a kommunizmus felé és mutatja a ragyogó példát minden népnek. Xiues ma ember a földkerekségen — legyen barát vagy ellenség —, aki ne tekintene feszült figyelemmeil Moszkva felé, a szabadság, az emberi haladás és boldogság fővárosa felé, ahol ma ül öisisze a XIX. pártkongresszus, hogy kijelölje a kommunizmus építésiének soronlévő föladatait Az orosz kommunisták első kongresszusától az SZKP XIX. kongresszusáig 54 esztendő telt el. Ez alatt az idő alatt kongresszustól kon gresszusíg haladva, Lenin és Sztálin vezetésével, az orosz kommunis‘ák az egész szovjet néppel együtt győzelemre vitték Marx, Engels, Lenin, Sztálin eszméit A marxizmus-leniniz wms eszméjének az életbe való átül itetése, megvalósítása, az ellenséges osztályok elleni szüntelen harc köz. ben, a munkásosztály soraiba befurakodott árulók elleni kérlelhetetlen harc közepette és az emberek gondolkodáséban megrekedt kapitalista eső. kévé nyék elleni szüntelen küzdelem közben zajlott le. A z Orosz Szociáldemokrata Mun- káspárt 1898.4, első, alakuló kongresszusát megelőzően Lenin vezetésével történelmi jelentőségű harcban zúztáik szét az orosz kommunisták a narodnyikokat, akik nem értették meg és nym ismerték fel a társadalom gazdasági és politikai fejlődésének törvényeit s azt hirdették, hogy a forradalom vezető ereje az értelmiség által irányított parasztság. Az I. kongresszus után az öko nomisták szétzúzása várt a Lenin vezette kommunistákra. Az ökonomisták a munkásosztályt csak gazdasági harcra akarták kárhoztatni és a politikai harc vezetését a liberális burzsoáziára bízni. Az ökonomisták erőinek szétverése után, miközben küzdeni kellett a cári kopók hada ellen is, a mensevi- kekkel folytatott szüntelen harcban érkeztek el a kommunisták az 1903-as londoni kongresszushoz. Ez a kongresszus már messzemenő perspektívát adott a forradalmi harcnak a minimális és maximális program megalkotásával. A program minimális feladattá tette a cárizmus megdöntését és a demokratikus köztársaság kivívását, maximális feladattá tette a demokratikus forradalom továbbvitelét; a proletárdiktatúra megteremtését. Ez a kongresszus alkotta meg a mensevikek ellen vívott éles harc közben a Párt első szervezeti szabályzatát és ezzel tényleges fórra, dalmi pártot hívott életre. A cárizmus által nyomorgatott orosz nép széleskörű forradalmi mozgalma közepette ült össze 1905-ben a III. kongresszus, hogy meghatározza « párt taktikai irányvonalát az egyre nagyobb lendületű forradalmi mozga- 3otn vezetésére. Ezen a kongresszuson élés harcban győzték le a mensevi- kekeit, akik a polgári demokratikus forradalom vezetőjeként a proletáriá- fus helyett a liberális burzsoáziát ■tekintették. A bolsevik taktikai irány, vonal győzelme tette az 1905-ös polgári forradalom vezetőjévé a proletariátust, amely forradalmi tapasztalatra tett szert és előkészült a későbbi szocialista forradalom vezetésére; a forradalom győzelmére. \ z lÜOG-os ÍV. és az kongresszuson meg' 1907-es V. i ta 11 á k az 1905-ös forradalom vereségének okait, meghatározták a nem proletár pártokhoz való viszony taktikáját és leleplezték a liberális burzsoázia pártjának, a kadeteknek hamis demokratizmusát. A bolsevikok megmutatták, hogyan kell a forradalom fellendülése idején támadni és hogyan kell a forradalom lefelé ívelő szakaszában a legkevesebb veszteséggel visszavonulni és előkészülni az újabb támadásra. Tíz évvel a londoni kongresszus és öt évvel a prágai konferencia után — amelyen kiűzték a pártból a mense- vik árulókat, — 1017-ben tilt össze a VI. kongresszus. Az orosz uép lerázta már nyakáról a cárizmust, de nyakán ült az Ideiglenes kormány, tele kapitalistákkal és a munkásosztály árulóival, a mensevüj.tkkel. Az imperialista háborúban elgyötört orosz tömegek békét és földet kívántak. A VI. kongresszus választ és útmutatást adott a tömegek követeié, seinek megvalósításához. Sztálin elv- társ javaslatára a kongresszus kimondta, hogy a párt megszervezi a fegyveres felkelést, megragadja a hatalmat. A kongresszus elfogadta az új gazdasági programot, amely szerint elkobozzák a földesúri földeket; földterületeket naciooalizíWják, bevezetik a termelés és az elosztás munkásellenőrzósét. Ugyanakkor kimondta a kongresszus, hogy meg kell teremteni a munkásosztály és a sze- ényparasztság szoros szövetségét, amely a proletárforradalom győzelmének előfeltétele A párt Lenin és Sztálin vezetésével győzelemre vezette a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat és megteremtette a proletárbatalmat. Ezután a legfőbb feladat volt békét teremteni a háborúban elgyötört orosz tömegeknek és „lélekzetvételhez” juttatni a proletárdiktatúrát. Ezért ült össze 1918-ban a VII. kongresszus. A kongresszuson Lenin vezetésével visz- szaverték az áruló Trockijék törekvéseit és kimondták a breszti béke megkötésének szükségességét A bresziti béke módot adott a fiatal proletárdiktatúrának a népgazdaság rendbehozására és a Vörös Hadsereg megteremtésére. Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének üdvözlő távirata a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusához A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának, Moszkva A Magyar Dolgozók Pártja az egész magyar dolgozó nép nevében forró, kommunista üdvözletét küldi a SZKP. XIX. kongresszusának. A magyar kommunisták Lenin és Sztálin pártjától tanulták és tanulják a dolgozó nép vezetésének tudományát, a lcninizmus forradalmi eszmélnek, Sztálin elvtárs világot átformáló tanításainak, amelyek száz. és százmillió ember tudatos cselekvésében öltenek testet, köszönheti a sokat szenvedett magyar nép is. hogy ráléphetett a dolgozó tömegek felemelkedésének, az igazi nemzeti szabadság és függetlenség ki. vívásának és biztosításának, a szoclaüzmus építésének útjára. * -* Az a hatalmas lépés, amelyet a Szovjetúnió népei az ötödik ötéves tervvel a kommunizmushoz vezető úton megtesznek, meggyorsi tja a szocializmus építését az Imperialisták uralma alól felszabadult or. szagokban, jelentősen megnöveli a nemzetközi béketábor erejét. A XIX. kongresszus iránymutatása világosabbá teszi számunkra saját feladatainkat, a szocialista építömunka újabb, hatalmas lehetőségeit: tárja fel élőt. tipik. A SZKP XIX. kongresszusa az egész haladó emberiség számára megmutatja az utat a népek na. bad, békés, boldog jövője felé. Köszöntjük a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom, a népek szabadságáért, a békéért folyó harc élcsapatát, a Szovjetúnió dicső, harcedzett kommunista pártját! Mélységes szeretettel köszöntjük a szovjet nép győzelmeinek nagy ihletűjét és szervezőjét, * dől. gozó emberiség lánglelkű vezéréit, a nagy Sztálint! Az MDP Központi Vezetősége----------------------------------------------------------------------- (MTI> Rákosi Máivá-, Gero Ernő és Hidas István elvtársak képviselik pártunkat a SZKP XIX. kongresszusán A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Magyar Dolgozók Pártját a Szovjetúnió Kommunista Pártja XIX. kongresszusán Rákosi Má. tyás, Gerő Ernő és Hidas István elv társak képviselik. i párt vezetésével a muukásosz- * tály és a dolgozó parasztság megvalósította a II. kongresszuson elfogadott minimális és maximális programot, — új programra volt tehát szükség. Az intervenciós csapatok szüntelen támadása közben ült össze 1919-ben a VIII. kongresszus. A kongresszus által elfogadott új pártprogram célul tűzte ki a burzsoázia teljes kisajátításának befejezését, a nép- azdaságnak egységes terv alapján aló megszervezését, a középparasztoknak a szocialista építésbe vató szerves bekapcsolását és elrendelte az első párttisztítást. A párt által életrehívott és vezetett őrös Hadsereg szétzúzta a nemzetközi intervenciós, burzsoá csapatokat s a belső árulókat. Az intervenció- sok elleni harc befejezése után ült össze 1920-ban a IX. kongresszus Ez kongresszus megtárgyalta az egységes népgazdasági terv kérdését, kiemelte ja vas- és fémipar fejlesztésének szükségességét, megszabta a nagyarányú villamosítási tervek Irányelveit. A pártonbelüli árulók el’eni éles harc közben kimondta, hogy az üzemek vezetésében érvényesíteni kell az egyszemélyi felelősséget. A népgazdaság helyreállításáért és továbbfejlesztéséért folyó harcot vezető pártot a trockista árulók a szakszervezeti vita felidézésével hátba- támadták. Az 1921-ben összeült X. kongresszus összefoglalta a szakszervezeti vita eredményeit, leleplezte Trockijék célját, különös figyelmet szentelt a pártegység kérdésének, feloszlatta a párton belüli frakciókat. Az új gazdasági politika (NÉP) nagyszerű eredményeket hozott a szocialista gazdaság építésében. A népgazdaság legkülönbözőbb ágaiból kiszorultak a kapitalista elemek. Az 1922-ben összeült a XI. kongresszus, értékelve az új gazdasági politika eredményeit, megállapította, hogy a ,,ki kit győz le” kérdés eldőlt a sízo- cializmus javára. A kongresszus kimondta, hogy frontális támadást kell indítani az összes, még létező kapitalista elemek kiszorítása végett a népgazdaság minden ágából. A soknemzetiségű szovjet állam egysége ellen érezhető támadást kezdtek a különböző nacionalista elhajlók. A szovjet állam egysége ellen támadók elméletét az 1923.ban összeült XII. kongresszus zúzta szét, amelyen Sztálin elvtárs referátuma alapján vitatták meg a nemzeti kérdést. Az 1924-ben összeült XIII., majd ezt követően a XIV. kongresszus utat mutatott a város és a falu kapcsolatának új formájára, fölvetve ezzel összefüggésben a magántőke kiszórt, tásának szükségességét a kereskedelemből. Halaszthatatlan feladatnak jelölte meg az agrárországnak ipari országgá való fejlesztését, hogy ezzel megszűnjön minden függősége a kapitalista államoktól. |V[ agy utat lett meg a szovjet ál- lám az imperialista háború és az intervenció befejezése óta az Ipar helyreállításának munkájában. A lerombolt ipart helyreállították, korszerűvé tették. Elérkezett az idő az ipar és vele párhuzamosan a népgazdaság más ágainak nagyarányú fejlesztésére. Az 1927-ben összeült XV. kongresszus utasítást adott az illetékes szerveknek az első ötéves terv kidolgozására. Az iparosítás politikája ellen végsőikig harcoló és a párt egységére törő Trockijt és társait kizárta a párt tagjai sorából. A szocialista ipar nagyarányú fejlődése szükségessé tette, hogy a népgazdaság másik döntő ágában, a mezőgazdaságban Is meggyorsuljon a szocialista fejlődés. Az 1930-ban ősz- szeiilt XVI. kongresszus irányt mutatott a kulákságnak mint osztálynak felszámolására és ezzel párhuzamosan a mezőgazdaság teljes kollektivizálására. Az 1934-es XVII- kongresszus „a győzők kongresszusa” néven került be a történelembe. Sztálin elvtárs kongresszusi beszámolójában megállapította, hogy a Szovjetország agrárországból immár ipari országgá vált. Az ipar 99 százaléka szocialista iparrá lett, a földterület 90 százalékán a kolhozok gazdálkodnak s a kereskedelem teljes egészében az állam, a szövetkezetek és a kolhozok kezébe került. A Szovjetország teljesen függetlenítette magát a kapitalista államoktól- A „győzök kongresszusa” ezután megjelölte a további feladatokat. Megadta a második ötéves terv irányelveit s kimondta; hogy minden területről ki kell szorítani a kapita- lista elemek utolsó maradványait 1«. Megvitatta a szervezeti vezetésnek a politikai vezetés szintjére való emelésével kapcsolatos feladatokat és utat mutatott a kapitalista csökevé- nyeknek az emberek fejéből -való kiűzésére A Bolsevik Párt vezette szovjet nép a nagy Sztálin útmutatása alapján egyre nagyobb sikereket aratott a szocializmus teljes felépítésének útján. Az 1938-ban összeült XVIII. kongresszus irányelvei az új, harmadik 5 éves tervre már a kommunizmusba való átmenet feladatait jelölték meg. A vílágimperializmus sötét erő azonban megszakították a szovjet nép békés építőmunkáját és a hitleri rablóbandával támadást indítottak ellene. A hitleri horda szétzúzása után a vandál pusztítások helyreállításának szentelte mindeD idejét a Bolsevik Párt vezette szovjet nép. A nagy szovjet nép legyőzhetetlen erejét bizonyítja, hogy a felmérhetetlen rombolások hefyreállítása mellett egy sor általa felszabadított ország gazdaságának újjá teremtéséhez is segítséget nyújtott. így épülhetett újjá’ a mi hazánk Is és indulhatott el a szocializmus építésének útján. A lángeszű Sztálin vezetésével a Szovjetország szinte valószínűt!*- niit rövid Idő alatt nemcsak hogy újjáépült, hanem sokszorosan megerősödve került ki a háborúból és raa a kommunizmus nagy építkezésein munkálkodva a világbéke és a szocialista haladás megdönthetetlen bástyájává vált. A szovjet nép a világtörténelemben páratlan utat tett mcg * nagy Bolsevik Párt kongresszusainak útmutatásai alapján ,a bölcs Sztálin vezetésével. A megtett utat az SZKP Központi Bizottságának tervezete a következőkben jellemzi: „A Szovjetunió Kommunista fórt ja, meo- teremtette a munkásosztály és a döf Qoeó parasztság szövetségét, majd 191T.es Októberi Forradalom eredményeképpen megdöntötte a kapita" listák és a föidesurak hatalmát, megszervezte a proletáriátus diktatúráját, megszüntette a Jaapitalizrmist. megsemmisítette az embernek ember által való kizsá kmámyolásó t s biztosi, tóttá a szocialista társa<lalom felépítését:’ A módosított szervezeti szabályzat következő része pedig összefoglalja a jövő útját, amelyet a ma összeülő XIX. kongresszus munkál ki: „A Szovjetunió Kommunista Párt iának nut legfőbb feladata, hogy a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet útján felépítse a kommunista társadalmat, szüntelenül emelje a társadalom anyagi és kulturális színvonalát, az intemacionaliz. mus és az egész világ dolgozóival való baráti kapcsolatok megteremtésének szellemében nevelje a társadalom tagjait, állandóan erősítve a szovjet haza aktív védelmét ellenségeinek agresszív cselekedeteivel szem. ben." Az SZKP XIX. kongresszusa felmérhetetlen segítséget fog adni a mi dolgozó népünknek is szocialista munkájához, határozatainak felhasználása erősíteni fogja a ml szeretett nagy pártunkat is, hogy még gyorsabban építsük fel a szocializmust hazánkban. Éljen a Szovjetúnió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa? Éljen a világ dolgozóinak lángeszö vezére, Sztálin elvtársi Vili. evioiyam ^34 »zuai ' Ara 50 filler Miskolc. ISJ52 otlóöeí 5. vasárnap ■«^■■■■■««■■»awwwwwMiMiiawiiiiipiTiii m mn ■twwwwwaBBwwaMBMMaflw>MwwwwwMt?g imsmmmmmimmBamfMmmmitoammmmmmmmwmBmMmmmmmmsmma-rtMmmKmmmmmmmmmmmmKmMtmmmmmmmmammmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmimmmmmmmm
