Észak-Magyarország, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-31 / 256. szám

A német és a magyar dolgozó nép barátságának elmélyítése „A szocializmus közgazdasági problé­mái a Szovjetunióban” című zseniális müvében így ír Sztálin elv,társ a Szovjet­unió és a népi demokráciák együttműkö­déséről: „Elsősorban arról van szó, hogy ennek az együttműködésnek alapja a köl­csönös segítésnek és a közös gazdasági fellendülés elérésének őszinte lágya." A kölcsönös segítésnek és a közös gazda­sági fellendülés elérésének őszinte vágya vezette a Magyar Népköztársaságot és a Német Demokratikus Köztársaságot is, amikor , két évvel ezelőtt különböző egyez­ményeket kötöttek egymással, hogy a két ország kölcsönösen támogassa, segítse egymást. Ennek a baráti támogatásnak újabb nagyszerű megnyilvánulása volt a Rákosi elvtárs által vezetett magyar kormány­küldöttség berlini látogatása. Mi volt e látogatás lényege, célja és jelentősége? Világos feleletet adnak erre Rákosi elvtárs szavai, amelyeket Wilhelm Pieck elvtársnál tett látogatása során mondott: „A A' émet Demokratikus Köztársaság minden eredményének megszilárdulása, egyben a mi munkánkat is megkönnyíti. Tudjuk, hogy közösek demokratikus, szo­cialista célkitűzéseink, közösek érdekeink. A magyar népnek is érdeke, hogy Né­metország egységes legyen, virágzó, sza­bad, független és demokratikus . ., Közös a német és a magyar nép érdeke a béke nagy ügyének megvédésében s ezért küz­dünk a német néppel vállvetve, az egész világot átfogó hatalmas béketábor sorai­ban:• Melyek ezek a közös érdekek? Elsősorban a béke megvédelmezése. A békéért harcoló magyar és német népet szükségszerűen összekovácsolja a béke közös ügye. Egy új háború ugyan­azt a halálos veszedelmet idézné fel a német nép számára, mint a magyar nép számára. Ennek a veszélynek el­hárítása tehát közös életérdekünk és kö­telességünk. Közösek a magyar és a német nép békéjére, nemzeti függetlenségére, szo­cialista építő munkájára törő ellenségek. Ezek az amerikai imperialisták, a velük szövetkezett nyugatnémetországi monopol­kapitalisták. az amerikai pestis-táborno­kokkal egyhúron pendülő náci generáli­sok, akik Nyugat-Németországot nem­csak a keletnémetországi béke-bástya le­romboláséra irányuló agressziós terveik felvonulási terepéül akarják felhasználni, hanem a Szovjetunió és a népi demokrá­ciák ellen tervezett háború céljaira is. A magyar kormányküldöttség berlini látogatása nemzetközileg is igen nagy­jelentőségű. Rákosi elvtárs ezt így fog­lalta össze: „A német és a magyar nép barátságának szorosabbra fűzése jelentő­ségében túlnő a két ország határain, mert azzal, hogy hozzájárul, a béke nagy ügyének megszilárdításához és további erősítéséhez, erősíti az imperialistákkal, a háborús gyujtogatókkal szemben a béke frontját." A magyar kormányküldöttség látoga­tása ismét, aláhúzta azt a szilárd és meg­bonthatatlan egységet, amely a béke Szovjetunió vezette táborában uralkodik. Újabb kifejezése annak a harcos elszánt­ságnak, amely népünket a német impe­rializmus és fasizmus újjászületésével és az amerikai imperializmus kalandorter- véivcl szemben eltölti. Kormányküldött­ségünk látogatása ismét kifejezésre jut­tatta, hogy népünk saját ügyének érzi a német nép béke- és szabadságharcát s kész annak minden támogatást megadni. Kormányküldöttségünk látogatása újból értésére adta a Németország végleges szétszakítására törő imperialistáknak, milyen egységes, elszánt erővel zárkózik fel népünk az európai és a világbéke megvédéséért folyó küzdelemben. Másik, közös érdekünk a szocializmus felépítése. A. Magyar Népköztársaságot és a Né­met Demokratikus Köztársaságot újtípusú, internacionalista, államközi kapcsolatok fűzik egymáshoz. A felszabadult népek közötti újfajta kapcsolatról beszélt Grotewohl elvtárs, amikor a magyar kormányküldöttség fo­gadásakor hangsúlyozta: ...4 népeink kö­zölt jelenleg fennálló barátság az igazi 'baráti együttműködés kapcsolata, két egyenrangú fél kapcsolata." Ez a kap­csolat a múltban a magyar és a német •nép között nem volt, de nem is lehetett meg. A két ország közötti kapcsolat a fel­szabadulás előtt nem a népek, hanem az ufalkodó osztályok kapcsolata volt. Ez abból állott, hogy az erősebb ragadozó r—j a német imperializmus — a magyar uralkodó osztállyal — a hazaárulókkal — szövetkezve gyarmati sorba döntötte a magyar dolgozókat. A felszabadult népek kapcsolatai a lenini—sztálini tanításoknak megfelelően az egyenjogúság alapján épülnek fel. Joggal állapította meg Grotewohl elvtárs: „Népeink történetében első ízben fordul elő, hogy miniszterelnökeink két egyen­jogú állam képviselőjeként találkozza­nak Németország fővárosában, hogy isme. telten nyomatékot adjanak a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért folyó harcok közös célkitűzéseinek." A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság megbonthatat­lan barátsága kifejezésre jutott abban az együttes nyilatkozatban, amelyet 1950 nyarán a két kormány népeik közös ér­dekeiről, kapcsolatainak új, baráti ala­pokon való rendezéséről tett, továbbá azokban a gazdasági és kulturális együtt­működési egyezményekben, amelyeket ugyanakkor az egyenjogúság és a szuve­renitás kölcsönös tisztpletbentartása alap­ján kötöttek. Ezek a szerződések azóta megteremtették gyümölcsüket. Bizonyítja ezt a két ország kötsött évről-évre nö­vekvő áruforgalom, a rendkívül jelentős technikai, tudományos és kulturális ta­pasztalatcsere, amely országaink között meghonosodott. Miért nagyjelentőségű mindkét nép számára a magyar kormányküldöttség látogatása? A magyar dolgozókban tovább mélyíti a barátságot, amelyet a német nép iránt éreznek, aziránt a nép iránt, amely ha­zája egy részén felszabadult a monopo­listák, a junkerek uralma alól és a Né­met Szocialista Egységpárt vezetésével a szocializmus alapjait rakja le. A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói meg­teremtették az alapkövét az egységes, békeszerető, demokratikus Németország­nak. amelynek fennállása — mint Sztálin elvtárs irta — á fiékeszerető Szovjetunió fennállása mellett kizárja az új háború lehetőségeit Európában. Nagyjelentőségű a látogatás a német nép életében is, mert megerősíti abban a meggyőződésében, hogy olyan ügyért harcol, amelyben baráti segítőtársként áll mellette a felszabadult magyar nép, és vele mindazok a nepek, amelyek előtt a Szovjetunió megnyitotta szabad, békés fejlődésük útját. A magyar kormányküldöttség látogatá­sának jelentőségét kiemeli, hogy az olyan időpontban zajlott le, amikor egész Né­metországban fokozódik a békeszerződés­ért, a béke védelméért, az egységért vívott harc. Ennek a harcnak új lendü­letet adtak, irányt mutattak a Szovjet­uniónak a nyugati hatalmakhoz intézett jegyzékei, amelyek megjelölték a német egység és a béke egyetlen lehető útját. A szovjet jegyzékekben foglalt javaslatok ma egész Németországban — keleten és nyugaton egyaránt — mozgósítják a becsületes német hazafiak millióit, a béke minden hívét. A Német Demokratikus Köztársaság sikerei, békepolitikája s az az őszinte barátság, amely a békeszerető országok­hoz — mindenekelőtt a Szovjetunióhoz — fűzi, a tények erejével mozgósítja Nyu" gat-Németország dolgozóit is a béke­harcra. A magyar kormányküldöttség ber­lini látogatása is új ösztönzést jelenten Nyugat-Németország dolgozói számára ebben a küzdelmükben. Rákosi elvtárs a berlini Német Sportcsarnokban tartott beszédében hangoztatta: „Soha kérdés világosabban és élesebben nem merült fel a történelem folyamán mint az. amely ma a német nép előtt áll. Soha nem volt világosabb, mint ma. hogy az az út he­lyes, amelyet a Német Demokratikus Köztársaság és annak vezetői mutatnak. Az ö útjuk az egységes, szabad, független, virágzó és demokratikus Németország útja." A magyar kormányküldöttség Berlin­ben tett látogatása nyomatékosan alá­húzta, hogy a btkeszerető, szocializmust építő magyar és német népnek közös ügye a német egység, a német békeszer­ződés mielőbbi megkötése. Közös a hála és a ragaszkodás érzése, amely a két népet felszabadítójához, a Szovjetunióhoz, a népek bölcs tanítójához, a béke láng­eszű zászlóvivőjéhez, Sztálin elvtárshoz fűzi. 1 Rákosi Mátyás elvtárs vezetésével visszaérkezett Budapestre a Kémet Demokratikus Köztársaságban járt magyar kormányküldöttség Berlin lakosságának tízezrei vonultak fel szerda este a berlini Ostbahnhofhoz, hogy elbúcsúzzanak a magyar kormány­küldöttségtől, Rákosi Mátyás elvtárstól, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökétől, Geró' Ernő elvtárstól és Kiss Károly elvtárstól, akik a Német Demo* kratikus Köztársaság kormányának meg­hívására három napig Berlinben tartóz­kodtak. A berlini fiatalok ezrei fáklyás felvonulással búcsúztak szeretett magyar vendégeiktől. Az ifjak és leányok lelke­sen éltették Rákosi Mátyást. Wilhelm Piecket és a nagy Sztálint. Lelkesen él* tették a magyar és a német nép barát­ságát, amely ezzel a látogatással tovább erősödött. A kormányküldöttség búcsúztatására a pályaudvaron megjelentek: Otto Grote­wohl miniszterelnök, Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt főtitkára, miniszterelnökhelyettes, Johannes Dieck­mann, a népi kamara elnöke, Rau, Nuschke, Scholz és Bolz miniszterelnök* helyettesek, a Német Demokratikus Köz­társaság kormányának tagjai, Szunicsaszt- nov, a Szovjet Ellenőrző Bizottság ügy­vezető elnöke, a baráti országok diplomá­ciai képviselői, Friedrich Ebert főpolgár­mester, dr Correns tanár, a nemzeti front országos tanácsa elnökségének elnöke és a Német Demokratikus Köztársaság poli* tikiy, kulturális és gazdasági életének számos más vezető személyisége. Az Ostbahnhof előtt Rákosi Mátyás elvtársat és a magyar kormányküldöttség tagjait hatalmas éljenzés fogadta. Otto Grotewohl elvtárs, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke szívélyes sza­vakkal búcsúztatta a kedves vendégeket. A német kormány és a német nép nevé­ben hálás köszönetét mondott a magyar kormányküldöttségnek. Grotewohl elvtárs, a Német Demokratikus Köztársaság la­kossága nevében további nagy sikereket kívánt a magyar nép békés építőmunká­jához. Hangsúlyozta, hogy a küldöttség látogatása, amelynek célja a német és a magyar dolgozó nép barátságának el* mélyítése volt, nagyszerű sikerrel járt. Ottó Grotewohl ezután arra kérte a magyar kormányküldöttséget, hogy haza­érkezése után tolmácsolja Magyarország dolgozó népének a né pact nép forró test­véri üdvözletét és azt az üzenetét, hogy a béke biztosításáért és Németország egységéért folyó küzdelmét nem hagyja abba a teljes győzelem kivívásáig. A berliniek lelkes éljenzése közepette Rákosi Mátyás elvtárs válaszolt Otto Grotewohl szavaira. Rákosi elvtárs beszédére a berliniek' tízezrei lelkes éljenzéssel válaszoltak, éltették a német és a rmigya- nép eltép- hetetlen barátságát. A berlini dolgozók tömegei az Internacionálét enekelve bú* csúziak a magyar kormányküldöttségtől. Rákosi Mátyás ezekkel a szavakkal búcsúzott a német néptől: „A viszont• látásra ! Freundschaft! ° Ezután került sor a pályaudvaron a hivatalos búcsúztatásra. Miután elhang­zott a Magyar Népköztársaság és a Né­met Demokratikus Köztársaság himnusza, Rákosi Mátyás Otto Grotewohl kíséreté* ben ellépett a díszszázad előtt. Rákosi Mátyás és a magyar kormányküldöttség tagjai baráti kézszorítással szívélyes bú­csút vettek a Német Demokratikus Köz­társaság vezetőitől. Rákosi elvtárs beszéde az elutazás előtt len és virágzó Németország meg. teremtésére, a jobb szocialista jövő felépítésére irányulnak, teljes siker koronázza. Fogadás a budapesti pályaudvaron A magyar kormányküldöttség tagjai csü­törtök délután visszaérkeztek Budapestre. A magyar kormányküldöttséggel együtt ér­kezett vissza Stefan Heymann rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a Német Demokratikus Köztársaság buda­pesti diplomáciai missziójának vezetője, aki a küldöttséget útján elkísérte. A kor­mányküldöttség fogadásán a pályaudva­ron megjeleni: Farkas Mihály vezérezre­des, honvédelmi miniszter, Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná* csának elnöke. Ugyancsak resztvettek a kormányküldöttség fogadásán Kovács 1st­A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói lelkes felajánlásokat teltek Rákosi elvtárs látogatásának tiszteletére Éljen a német és a magyar dolgo. zó nép örök barátsága! Éljen és virágozzék a Német De­mokratikus Köztársaság! ván, Nagy Imre begyűjtési miniszter. Hegedűs András, az állami gazdaságok és erdők minisztere, Hidas István, Kristóf István, Rónai Sándor, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának több más tagja, a minisztertanács több tagja és a magyar ptbtikai élet számos vezető személyisége. A kormányküldöttség foga­dásán resztvettek J. D. Kiszeljov, a Szov­jetunió magyarországi nagykövete, Iluati Cen, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete és a többi baráti állam buda­pesti diplomáciai képviselői. Kedves Elvtársak! Megragadom az alkalmat, hogy elutazásunk előtt köszönetét mond. jak azért a szíves fogadtatásért, a sok jókívánságért és a baráti .’okon szenvnek azért a rengeteg megnyil. vaníliásáért, amelyben azóta volt ré. szünk, amióta a Német Demokra­tikus Köztársaság vendégszeretetét élvezzük. Számunkra kezdettől fog. va világos volt, hogy utazásunk cél. ja, a német és a magyar dolgozó nép barátságának elmélyítése, hálás fel­adat és, hogy e feladat kedvező elő. feltételei adva vannak. De minden várakozásunkat felülmúlta az a me. legség és szerelet, amelyet, mint a Magyar Népköztársaság küldöttel lépten-nyomon tapasztaltunk és amelyért ismételten köszönetünket kell kifejezni. Sokat hallottunk és olvastunk ar. ról a hatalmas és lelkes újjáépítő munkáról, amelyet a német dolgozó nép, munkások, parasztok, értelmi, ségiek kifejtenek. De meg kell valla­nunk, hogy az újjáépítésnek az a ha. talmas aránya, lendülete, a munkás áldozatkészségnek az a megnyilvá. nulása, amelyet rövid három nap alatt Berlinben és a Néniéi Demokra­tikus Köztársaságban láttunk, min den várakozásunkat felülmúlta. Megállapíthattuk, hogy a Német Demokratikus Köztársaság hatalmas teljesítményeinek motorja és lendítő, kereke a német dolgozók nagy párt. ja, a Német Szocialista Egységpárt. Meggyőződtünk arról az elszánt­ságról, mellyel a Német Demokra. tikus Köztársaság dolgozó népe te. remtő békéjét kész megvédeni. Ittar- tózkodásunk alatt szerzett tapaszta. hiteink arról tanúskodnak, hogy a békevágy és az imperialista háborús gyújtogatok elleni gyűlölet a német dolgozókban éppeh olyan elevenen él, mint Magyarország munkásságában. Mint legfontosabb tapasztalatunk, ról számolunk be arról, hogy a Német Demokratikus Köztársaság vezetői­ben és dolgozóiban csak úgy, mint nálunk, mély és őszinte a hálaérzés a felszabadító Szovjetunió és bölcs ve. zére, a szeretett Sztálin iránt. Mi. a Magyar Népköztársaság dolgozói, tudjuk és háláiéit szívvel hirdetjük, hogy felszabadulásunk és minden s?. kérünk forrása és boldogabb jövőnk biztosítéka a hatalmas Szovjetunió. Lépten-nyomon éreztük, hogy a Né. met Demokratikus Köztársaság né. pét ugyanez az érzés hatja át és h°gy a Szovjetunió iránti hálája ép. pen olyan forró, mint a mienk. Hazatérésünk után örömmel szá­molunk majd be arról, hogy a Német Demokratikus Köztársaság élén olyan férfiú áll, mint Wilhelm Eieck elvtárs, aki több mint fél évszázadon át rendíthetetlenül emelte magasra a haladás, a népfelszabadítás, a szó. cializmus zászlaját és hogy az ö ol. dalán olyan kipróbált küzdöiársak állnak, mint Otto Grotewohl és Wal­ter Ulbricht elvtársak. Kívánjuk a Német Demokratikus Köztársaság vezetőinek és népének, hogy nagy célkitűzéseiket, amelyek a teremtő béke biztosítására, az egy. séges, demokratikus, szabad, függet­A Német Demokratikus Köztársaság dolgozó népe országszerte őszinte lelke­sedéssel és örömmel köszöntötte a Rá­kosi Mátyás vezette magyar kormánykül­döttség látogatását. A német dolgozók üdvözlő táviratokban és felajánlásokkal fejezték ki Rákosi Mátyás iránti szere- tetüket és tiszteletüket. A potsdami . Kari Marx”-mozdonygyár dolgozói üdvözlő táviratot intéztek Rá­kosi Mátyáshoz és felkérték, tolmácsolja üdvözletüket a Magyar Népköztársaság mozdony-építőinek. A Rákosi Mátyás vezette magyar kor­mányküldöttség látogatásának tiszteletére a néptulajdonban lévő meisseni turbina- gyár dolgozói vállalták, hogy határidő előtt teljesítik a magyarországi rendelé­A Magyar—Szovjet Társaság Országos Vezetősége csütörtökön délelőtt ülést tar­tott. Az ülés: Szabó Piroska, az MSZT alelnöke nyitotta meg. Elmondotta, hogy az MSZT megerősödött az első kongresz- szus óta eltelt időben. A társaság taglét­száma 1.300.000-re. szervezeteinek szám 3 pedig hatezer fölé emelkedett. Az MSZT politikai felvilágosító munkájával évente több millió dolgozóhoz jut el. Az MSZT 1952 első felélten 24.443 előadást rende­zett, amelyet körülbelül hárommillió em­ber hallgatott meg. Az orosz nyelv iránti nagy érdeklődést mutatja az a tény, hogy míg tavaly tizen­hétezren tanultak a társaság tanfolya­main, addig ebben az évben negyvenezren kezdték meg már a tanulást s további húszezer dolgozó beiratkozása a nyelv- tanfolyamokra most történik. A beszámolót hozzászólások követték. Az Országos Vezetőség ezután határo­zatot fogadott el: „A Magyar Szovjet Társaság elha. tározta II. Országos Kongresszusa, nak összehívását 1953. február hó 18-ra, a inagyar.szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segély, nyújtási szerződés ötödik évforduló, jának napjára. Az országos kon­gresszus legyen egyben az 1953. évi Magyar Szovjet Barátság Hónapja, nak megnyitása — hangzik a többi közölt a határozat. Az országos kongresszust előzze meg a Magyar.Szovjet Társaság seket. A „Planete” nyomdai gépgyár munkásai, technikusai és mérnökei azt a reményüket fejezték ki, hogy a kor­mányküldöttség látogatása révén még jobban kiszélesül a két ország közötti árucsere és a gyár, amely ebben az esz­tendőben több nagy kapacitású gépet szállított Magyarországra, a jövőben fo­kozza majd Magyarországra irányuló ki­vitelét. A „Bergmann—Borsig” berlini nagy­üzem kazánkovácsmühelyének dolgozói Rákosi Mátyás látogatásának tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy a Magyar Népköztársaság rendeléseit tíz nappal a határidő előtt, december 1-ig teljesítik. Hasonló felajánlást teltek több má» üzem dolgozói is. 6700 szervezete vezetőségének és a kongresszusi küldötteknek demokra­tikus megválasztása. A szovjet emberek hősi példájának hirdetöjeként a Magyar.Szovjet Tár. saság egész szervezete fokozott lel­kesedéssel vállalja a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongressztt. sa történelmi dokumentumainak nép. szerű ismertetését. 1952. november S.án adja át fővárosunk népének „A kommunizmus útján“ című kiállítást. Az MSZT Országos Vezetősége tel. hívással fordul a magyar néphez. A Magyar.Szovjet Társaság soraiba hív minden hazáját szerető magyar dolgozót — a gyárak, földek, a hiva­talok, a tudomány és a művészet dől. gozóit: asszonyokat és ifjakat. All. jou a sorokba mindenki, aki szereti felszabadítónkat, szövetségesünket, a nagy Szovjetuniót, aki mind köze­lebbről akarja megismerni a legen, dás hősök, a nagy építkezések or. szágát: aki a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalomban sarjadt nagysze. rű eredményekből meríteni akar. A Magyar.Szovjet Társaság tag­jaiként sorakozzunk,fel a Párt és a kormány által népünk elé terjesztett országépítő tervünk megvalósítására. Sorakozzunk széles tömör sorok, ban a magyar-szovjet barátság meg. testesitője, az első magyar békehar. cos, az országépítő nagy hazafi. liá. kosi Mátyás jpögé“, (MTI) Február Itt—19-én tartja II. kongresszusát a Magyar-Szovjet Társaság _____ «I \ íz SZKP Központi Bizottságinak jelszavai rr^ni' i i/y i F^riFirNrF nTr* ■ ■" ^sss.,mMm KJ mj |1 HA fffivíij ff Sft Sjl w t®F lH § Sg É| Ipj fP m. m |M m ,.Ne legyen egyetlen hiányzó sem a politikai iskolán** ! m • ifik ji 11 LM ül li fi í Jf| S' Ü kTsT M f_M fa ül 11 Diósgyőri Kohászati Üzemak műszaki dolgozóinak LjbJLitll\l lfiU Iril&UllJLriU t -"awar ; Vlü. évfolyam 256 szaru Am 50 fillér Miskolc. 1952 október 31. pén tek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom