Észak-Magyarország, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-04 / 233. szám
1.752,683.200 forint a Harmadik Békekölcsön jegyzésének eredménye A Magyar Távirati Iroda jelenti: A pénzügyminiszter közli, hogy a Harmadik Békekölcsön jegyzésért október 3.án lezárta. Az 1.300 millió forint összegben kibocsátott, köl. csont dolgozó népünk már a kölcsönjegyzés harmadik napján — 1.303 millió forint jegyzésével — túljegyezte. A jegyzés lezártakor még nem végleges adatok szerint a jegyzés összege egy milliárd hétszázötven, kétmillió, haíszáznYOlevanháromezer.k ét száz forintra emelkedett. A 3.154.627 kölcsönjegyzö ezzel a kibocsátási összeget 452 millió forinttal, vagyis 35 százalékkal túljegyezte. Kimagasló volt a kötelességteljcsítésben élenjáró munkásosztály, az alkalmazottak, elsősorban Budapest dolgozóinak jegyzése. Budapest, dolgozói 759.212.400 forintot, jegyeztek, a jegyzésben 1,117.545 ember vett, részt. Derekasan jegyzett dolgozó parasztságunk is. különösen kima. gaslóan jegyeztek az állami gépállomások. A megyék között a legjobb eredményt Zala megye érte el. ★ A győzelmi jelentések hosz- szú sora érkezett egy hét óta szakadatlanul az üzemekből, városokból és falvakból: a hazaszeretet magával ragadó tanúbizonyságát adták dolgozóink, ahogyan a minisztertanács felhívására válaszoltak. A Harmadik Békekölcsön jegyzése — népszavazás volt a boldog jövő, az ötéves terv és a béke mellett. Felemelő tudat, hogy amikor fokozódik a munkaverseny lendülete s a dolgozók ünnepélyes felajánlásokat tesznek a Bolsevik Párt XIX. kongresz- szusa tiszteletére, amikor átléptük a legfontosabb tervév negyedik negyedének küszöbét, . akkor erősödik tovább megtakarított forintjainkkal is az ország, akkor sokasodnak sikereink, akkor találkozik egymással hazafias kézszorításban a város és a falu, szi- lái'dul tovább népi demokratikus államhatalmunk alapja, a munkás-paraszt szövetség. Az elmúlt napokban milliók neve került a fehér jegyzési ívekre, gazdagodott a nép állama: — gazdagodott a nép. Dolgozó népünk újabb hatalmas győzelmének kivívásából derekasan vették ki részüket megyénk dolgozói is. Üzemeink, bányáink hős dolgozói voltak az elsők, akik hazafias lelkesedéssel, öntudatos békeharcosokhoz méltóan válaszoltak kormányzatunk felhívására. Megyénk üzemeinek Ózd fizikai és szellemi dolgozói mutattak példát. Lelkesen adták kölcsön forintjaikat a hazának Borsodnádasd dolgozói is. Felzárkóztak a két üzem mellé a diósgyőri gyárak. A széncsata hősei, megyénk bányászai ugyancsak harcos békeakaratról tettek tanúbizonyságot. Az öntudatos nők és fiatalok megmutatták, mennyire értékelik megváltozott, egyenjogú, szabad, boldog életüket, hogyan akarnak forintjaikkal is harcolni a béke megvédéséért, a még virágzóbb jövő építéséért. Az édesanyák gyermekeikre gondolva vették kezükbe a jegyzési ívet, írták be a felajánlott kölcsön összegét. Üzemi dolgozóink példamutatása serkentette megyénk falvainak dolgozóit, hogy a tavalyinál nagyobb számban és nagyobb összegben jegyezzenek kölcsönt. Dolgozó parasztságunk a Harmadik Békekölcsönre jegyzett forintjaival is be akarta bizonyítani, hogy értékelni tudja megváltozott, megszépült életét. Hosszan sorolhatnánk fel azokat a községeket — Szalonna, Nyésta, Abaujszolnok és sok más —, amelyekben minden dolgozó paraszt jegyzett békekölcsönt. Dolgozó népünk megértette, hogy ez évben feszültebb nemzetközi helyzetben hangzott, el kormányunk felhívása a Békekölcsön jegyzésére, mint tavaly, tehát minden dolgozó hazafias kötelessége, hogy még többet adjon a béke megvédésére. A Harmadik Békekölcsön jegyzése a hazaszeretet vizsgája volt. Az eredmény azt mutatja, hogy dolgozó népünk kiválóan megfelelt ezen a vizsgán. A mi hazaszeretetünk azt jelenti: tettekkel bizonyítjuk érzéseinket. Ilyen tett volt a kölcsönjegyzés is. Dolgozó népünk állama most is saját érdekünkben fordult hozzánk: — kölcsönadott forintjainkkal még szebbé, boldogabbá, erősebbé tesszük hazánkat. Erre a vizsgára a pártbéli és pártonkívüli népnevelők készítették elő a magyar dolgozókat. Fáradhatatlanul járták az üzemeket és falvakat, emlékeztették dolgozótársaikat a múltra s megváltozott életünkre. mozgósították őket a helytállásra a ragyogó jövő építésében. A kommunisták voltak azok, akik példát mutattak dolgozó társaiknak s a hazaszeretet vizsgáján- a legjobb osztályzatot kapták. A béke-népszavazás, a Harmadik Békekölcsön jegyzésében elért nagy gvőzelem legyen új erőforrás megyénk minden dolgozója számára is. Erős akarattal, még acélosabb lendülettel induljunk harcba üzemeinkben az évi terv határidő előtti teljesítéséért, fal- vainkban az őszi munka jó és gyors elvégzéséért, a begyűjtési előírások maradéktalan teljesítéséért és túlteljesítéséért, hogy napról-napra még jobb munkával erősítsük tovább a dicső Szovjetúnió által vezetett béketábort. Ku!onS?iadásban is menieíent I. V. Sztálin eiviárs »■ szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban“ című munkája Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió állami politikai, irodalmi könyvkiadó vállalata brosúrában adta ki J. V. Sztálin „A szó. cializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban“ című munkáját. A brosúra egymillióöíszázezer péí. dányban jelenik meg. „A onarxizimis-leniviizmiis elmélett* 11 eSí hatalmas gazdagítása“ A „Pravda“ vezércikke Sztálin elvlárs: „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban“ című művéről Moszkva A ,,Pravda" október 3-iki számának vezércikke írja : Sztálin elvtársnak „A szocializmus gazdasási problémái a Szovjetunióban" című műve a marxizmus- leninizmus elméletének hatalmas gazdagítása. Sztálin elvtársnak ez az új elméleti műve világos példája a for- radalmi elmélet és a forradalmi gya. korlat elszakíthatatlan egységének. Ennek az óriási elméleti és gyakorlati fontosságú tudományos műnek rendkívül nagy a nemzetközi jelentőségeSztálin elvtárs általánosítja a Szovjetúnió szocialista építése és a nemzetközi munkásmozgalom tapasztalatait. Korunk gyökeres problémái terén végzett kutató munkájával szUnte’eniil új tudományos tételekkel és következtetésekkel gazdagítja a marxizmus-leninljtmus elméletét. Sztá- lin elvtárs művei a szovjet embereknek megmutatják a kommunizmus teljes győzelméhez vezető utat, a népi demokratikus országok dolgozóit dicső győzelmekre lelkesítik a szocializmus építésében, s az egész világ dolgozóit harcra szólítják a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért. Sztálin elvtárs új elméleti művei nevezetes napokban látnak napvilágot. akkor, amikor pártunk és az, egész szovjet nép óriási lelkesedéssel készül a SZK(b)P XIX. kongresz- szupára, amely meghatározza a párt feladatait a jelenlegi történelmi szakaszban. ’ „A Szovjetúnió Kommunista Pontjának ma legfőbb feladata — mondia a párt módosított szervezeti szabályzatának tervezete — hogy a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos “Átmenet útján felépítse a kommunista társadalmat, szüntelenül emelje a társadalom anyagi és kulturális színvonalát, nz internacionalizmus és az egész világ dolgozóival való baráti kapcsolatok megteremtésének szellemében nevelje a társadalom tagjait, állandóan erősítse a szovjet haza aktív védelmét ellenségeinek agresszív cselekedeteivel szemben.” Sztálin elvtárs ,,A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunió, ban" című müvében minden oldalról kidolgozta a szocializmus politikai gazdaságtanának alapvető kérdéseit, a marxista irodalomban először elemezte a szocializmus gazdasági törvényeinek jellegét, megfogalmazta a szocializmus alapvető gazdasági tör. vényét és meghatározta a szocializmusból a kommunizmusba való fo. kozatos átmenet alapvető feltételeit. Sztálin elvtárs Marx.Engels-Lenln tanításának alkotó továbbfejlesztő, sével megsemmisítő csapást mért a különféle anti marxista nézetekre és bírálta egyes közgazdászok hibás állításait. Sztálin eivtárs feltárta a szocializmus gazdasági törvényeinek jelle. gét és érvényesülését, amely törvé. nyék objektív törvények és a gazdasági fejlődésnek az emberi akarattól függetlenül végbemenő folyama, tant tükrözik vissza. Az emberek felfedezhetik a természet és a társada. lom törvényeit, megismerhetik, tanulmányozhatják, figyelembe vehetik őket, cselekedeteiknél, felhasználhat, iák a társadalom érdekében, azonban megváltoztatni vagy eltörölni nem tudják őket. Ezért mélységesen helyte. lenek az olyan elképzelések, hogy a szocializmusban az emberek gazdasági törvényeket semmisíthetnek meg és saját akaratukból másokat alkothatnak, hogy „átalakíthatják" őket. A gazdasági törvények —- ta. nítja Sztálin elvtárs — nem semmi, sülnek meg. hanem az új gazdasági viszonyok folytán elvesztik erejüket és lekerülnek a színről, hogy helyet adjanak az új törvényeknek, amelyeket nem emberi akarat alkot, hanem az új gazdasági feltételek talaján keletkeznek. Azonban a társadalom nem tehe. tetten a törvényekkel szemben, a gazdasági törvényeket megismerve és rájuk támaszkodva felhasználhat, ja őket a társadalom érdekében. A gazdasági törvényeknek a társadalom érdekében való felhasználó, sának a zászlóvivője mindig és mindenütt a haladó osztály, míg az önmagukat túlélt osztályok akadá. lyozzák azt. Szükség van olyan társadalmi erőre, amely képes legyőz, ni ezt az ellenállásit. Országunkban akadt ilyen erő: a munkásosztálynak és a parasztságnak a szövetsége. Ez a nyitja annak, hogy a szov. jeíhatalomnak sikerült szétzúznia a társadalom régi erőit és hogy mi. nálunk teljesen szabadon érvényesül az a gazdasági törvény, hogy a termelési viszonyok kötelezóleg megfelelnek a termelőerők jellegé, nek. A szovjethatalom, arra a gazdasági törvényre támaszkodva, hogy a. termelési viszonyok kötelezőleg megfelelnek a termelőerők jellegé, nek — állapítja meg Szí álin elvtárs — rársadalmasította a termelési eszközöket, az egész nép tulajdoné, vá tét/ őket és ezzel megsemmisítette a kizsákmányolás rendszerét, megteremtette a gazdaság szociális, ta formáit. Ha ez a törvény nem lett volna és ha a szovjet hatalom nem támaszkodhatott volna rá, nem tudta volna végrehajtani feladatát. Óriási jelentősége van annak, hogy Sztálin elvtárs feltárta a szocializmus alapvető gazdasági törvé. nyét. „A szocializmus alapvető gazdasá. gi törvényének lényeges vonásait és követelményeit — tanítja Sztálin elvtárs — például így lehetne megfogalmazni: az egész társadalom ál. landóan növekvő anyagi és kulturá, lis szükségletei legnagyobb mértékű kielégítésének biztosítása a szocialista termelés szüntelen növekvése és tökéletesedése útján, a legmagasabb színvonalú technika alapján." Ez a meghatározás a szocializmus legmélyrehatóbb lényegét, természetét tárja fel. Hangsúlyozza a szocialista termelés célját és megmutatja e cél megválóidtásán ah eszközét. A szocializmus alapvető gazdasági törvénye kifejezésre juttatja a szocializmus nagy előnyeit a kapitalizmussal szemben. A szocialista termelés célja nem a profit, hanem az ember a maga szükségleteivel. A szocialista termelés az alapvető célnak van alárendelve, — az egész társadalopi állandóan növekvő anyagi és kultúrál is szükség, létéi legnagyobb mértékű kielégítése biztosításának. A párt a szocializmus alapve*5 gazdasági törvénye követelményeiből kiindulva a gazdaság fejlődését a szüntelen felemelkedés útján vezeti, biztosítja a népgazdasági tervek sikeres teljesítését. A XIX. pártkongresszusnak a Szovjetúnió fejlesztését szolgáló 1951—1955. évi ötödik ötéves tervre vonatkozó irányelv tervezete szemléltetően tükrözi vissza a szocializmus alapvető gazdasági törvényének követelményeit, azét a törvényéi, amelyet Sztálin elvtárs tárt fel és alapozott meg tudományosan. ,-,Az ötödik ötéves terv — állapítja mez az irányelvtervezet — a Szovjet únió népgazdaságának újabb ha- talmwsarányú 'fejlődését eredményezi s biztosítja a nép anyagi jólétének és kultúrális színvonalának további jelentős emelkedését.” Az ötödik ötéves terv teljesítése hatalmas lépés a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet útján. Sztálin elvtiárs a szocializmus politikai gazdaságtana alapvető kérdéseinek kidolgozásával minden oldalról tisztázta a szocializmusban folyó árutermelés sajátosságait. Foníos tu. dolmányos következtetést vont le, azt. hogy a szocializmusban különleges fajta árutermelés folyik, árutermelés kapitalisták nélkül, amelynek lényegében az egyesült szocialista termelők áruival van dolga. Ennek az árutermelésnek a hatóköre a szemé, l.ves szükségleti cikkekre korlátozódik. Sztálin elvtárs megmagyarázta, hegy a termelési eszközöket a szocializmusban nem szabad az áruk ka. tegóriájóba sorolni. Azt, hogy a szocializmusban különleges fajta árutermelésre ran szükség, a szocialista termelés két alapvető formájának megléte határozza meg. E két forma az állami (össznépi) és a kolhoztermelés. A kapitalizmustól eltérőleg a szocializmusban folyó árutermelés nem vezet tőkés viszonyok keletkezésére. Ez az árutermelés-olyan döntő feltételek folytán, mint a termelési eszközök szocialista tulajdona, a bérmunka rendszer és a kizsákmányolás felszámolása, szigorú keretek közé szorul. Az árutermelés és az értéktörvény kutatását a szocializmusban Sztálin elvtárs a szocialista gazdálkodás gyakorlati feladataival-, a rentabilitással, az önálló gazdasági elszámolással, a kalkulációval stb- kapcsolja össze. Sztálin elvtárs, a tudomány kimagasló képviselője, a kommunizmus lángeszű építője óriási figyelmet szentel a kommunizmus első fázisáról annak második fázisára való áttérés törvényszerűségei tisztázásának. A kommunizmus tudományos meghatározásáról szólva rámutat arra, hogy a lenini formula: ,,A kommunizmus egyenlő szovjet hatalom plusz az egész ország villamosítása" az egyet, len helyes formula. Sztálin elvtáxs megalapozta a szocializmusról a kommunizmusba való fokozatos átmenet feltételeit. Ez újabb kimagasló gazdagítása a tudományos kommunizmus elméletének. Ahhoz, hogy előkészítsük a kommunizmusra való valóságos nem pedig deklaratív áttérést, három alapvető előzetes feltételt kel! megvalósítani — mondja Sztálin elvtárs. Elsősorban szilárdan biztosítani kell az egész társadalmi termelés szüntelen növekedését, elsősorban a termelési eszközök termelésének növekedésével, ami nélkül lehetetlen a bővített újratermelés megvalósítása. Másodsorban a kolhozok és ennélfogva az egész társadalom számára előnyös fokozatos átmenetek útján ^ kolhozíulajdont az össznépi tulajdo* színvonalára kell emelni s az árik- forgalmát szintén fokozatos átmentitek útján a termékcsere rendszerévé' helyettesíteni. Harmadszor el kell érni a társadalom olyan kuitúrális fejlődését, amely a társadalom minden tagjának biztosítaná fizikai és szellemi képességeinek mindenoldalú fejlődését; hogy a társadalom tagjainak lehetősége legyen olyan műveltség megszerzésére, amely elegendő ahhoz, hogy a társadalmi fejlődés aktiv tényezőjévé váljék, hogy szabadon választhassa meg foglalkozását és a fennálló munkamegosztás folytán egész életére ne legyen egy valamely foglalkozáshoz kötve. Csak ha mindezek az előzetes feltételek együttesen megvalósulnak, ak- kor történhetik meg a gyökeres áttérés egyik gazdaságról, a szocializmus gazdaságáról a másik, magasabb gazdaságra, a kommunizmus gazdaságára. Sztálin e'vtárs -„A szocializmus gazdasági probléma: a Szovjetúnió- ban” című művéliea egyben a mai kapitalizmus legfontosabb problémáinak is mélyreható marxista elemzéséi adla. Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy a mai kapitalizmus alapvető gazdasági törvényének fő vonásai és követelményei ,,A maximális tőkésprofil biztosítása az adott ország lakossága többségének kizsákmányo'ása, tönkretétele és nyomorba döntése utján, más országok, különösen az elmaradt országok népeinek leigázása és rendsze. rés kirablása útján. Végül pedig háborúk és a nemzetgazdaság militari- zálása útján, amelyeket a maximális profit biztosítására használnak fel’ Sztálin elvtárs megmutatta a kapi. talizmus általános válságának kiéleződését mai szakaszában, hangsúlyozva, hogy a második világháború és annak gazdasági következményei legfontosabb gazdasági eredményé nek a,zt kell tekinteni, hogy az egységes és mindent átfogó világpiac szétesett. Ez meghatározza a világ kapitalista rendszere általános válságának további elmélyülését. A kapitalizmus táborával szemben álló egységes, hatalmas szociális“« tábor kialakulása arra vezetett, hogy az egységes, mindent átfogó világpiac szétesett, két párhuzamos világpiac alakult ki. amelyek szintén szemben állnak egymással. Emel'ett az Amerikai Egyesült Államok és Anglia, Franciaországgal együtt a Szovjetunió, Kína és az európai népi demo■ U ' ___ A » r" Tlfiry "Ä f/lf Tjl l\Af|fr| Tk'tr* ^ műnk asi kerek kel köszöntik | Vili. évfolyam 233. szám Ara 50 fillér Miskolc. 1952 oklóber 4. szombat í
