Észak-Magyarország, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-28 / 253. szám

Kedd, 195S. október 28. ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 Készül az idei cukor a szerencsi cukorgyárban 22,000 hold cukorrépa termését szállít• jók nappal és éjjel vagonok százai a sze~ rcncsi gyárba. Nagy feladat hárul az Tizem. dolgozóira, vezetőire, hiszen az élet­színvonal emelkedésével népünk egyre nagyobb eukorfogyasztási szükségletét kell kielégíteni. Népi demokráciánk biz­tosítja, hogy a dolgozók asztalára kielém gítö mennyiségben kerüljön ez a fontos élelmezési cikk• A szerencsi gyárban teljes gőzzel folyik a munka. Október 10'én kezdte meg ter­melését az üzem s azóta — az első né­hány napi „felfutástól** eltekintve szépen teljesíti, sőt túl is szárnyalja te/vet. A cukorgy’ártás — idénymunka- A répa csak bizonyos ideig tárolható, így a leg• kisebb időkiesés is komoly károkat okoz népgazdaságunknak. A gyár dolgozói érzik felelősségüket és becsülettel helyt is állnak• A rakodónál és a szeletelő gépeknél, a finomítóban és a csomagolo- ban egyaránt új munkasikereket vívnak ki. A ralcodó-brigádok közti nemes vetél­kedésben Bánfai Albert és Éliás Béla sztahanovisták brigádja 185.9, Eperjesi József brigádja 183.9, Takács Mihályé 163-1 százalékos eredményt ért eb A megszabott ötórás rakodási időátlagot 2.3 órára csökkentették az üzemben. Igen figyelemreméltó eredmény ez; azt jelenti, hogy a szerencsi cukorgyár ra­kó dóm un kástri sokszáz kocsival növelik népgazdaságunk vagonállományát• ★ Akármerre járunk a gondozott, tiszffc, tervszerűen irányított üzemekbe-n, min­denütt buzdító fel iratok, versenyértékelő táblák beszélnek a dolgozók közti nemes vetélkedésről. Nem kis dologról van szó, hiszen Szerencs versenyben áll a selypi cukorgyárral s a dolgozókat füti az igyc" kezet, hegy ebből a versengésből győzte­sen kerüljenek ki- Azt akarják, bogy is­mét az élüzem tábla díszítse a gyár kapuját. Erre gondol Benkó Géssa főző­mester, aki — versenyben Halász József és Nyigu János főzőmesterekkel -— nagy gondot fordít a levek. a szirupok tiszta­ságára, » cukor minőségére. Ezért küzd a gyár minden munkása, műszaki veze­tője. Október 18-án 103.5, 19-én 1021, 20-án 104 6 százalék volt a napi ered' meny s ha így haladnak tovább is. törek­vésüket siker fogja koronázn' * A pártszervezet irányításával és segít­ségével Szémcre Endre elvtárs, a gyár agilis igazgatója szép eredményt ért el a munkafegyelem megszilárdításában. Tavaly ugyanebben az időszakban na­ponta 18—-22* nem. cgvízben 44 dolgozó is távolmaradt munkahelyétől, most alig fordid elő ilyen eset• Vavre/c József pél­dául elfogadható ok nélkül egy műszakot hiányzott. A vállalat igazgatója egy órán át foglalkozott vele, megmagyarázta neki, hogy távolmaradásával veszélyezteti az egész üzem becsületét. A fegyelem­bontókkal szemben minden esetben ai" kulmazzák a törvényes rendszabályokat, ezekről a hirdetőtáblákon tájékoztatják a gyár minden dolgozóját• Hasonlóképpen küzdenek a későnjövés ellen. Az elő munkások félórával a műszak megkezdése előtt jönnek be, hogy át­vegyék a munkát. A pártszervezet és a vállalat igazgatósága tudatosítja, meny­nyire megbecsüli pártunk, kormányunk a fegyelmezett, szorgalmas dolgozókat. Pálfalusi Ferenc 38 éve dolgozik a gyár­ban, nemrégiben pénzjutalommal tüntet~ iék ki. mint az üzem legfegyelmczcttebb dolgozóját, aki követésre méltó szép pél­dát mutat társainak a munkaidő cdapos, becsületes kihasználásában. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom évfordulójára a szerencsi cukorgyár dolgozói is értékes vállalásokkal és telje­sítményekkel készülnek. Nem kell messzire menniük: benn az üzemben a korszerű gépek, a munkafolya­matok automatizálása, a szociális gondos­kodás világosan mutatja, mit adott ne­künk is az októberi forradalom, a győzel­mes szocializmus országa, a hatalmas Szovjetunió — szabadságot, alkotó békét, ezernyi segítséget boldog hazánk építésé­hez. A szerencsi cukorgyár dolgozói azzil hálálják meg jó sorsukat, szép jelenüket, hogy még több cnkorra.1 „édesítik még” dolgozó népünk életét* Állattenyésztők tapasztalatcsere megbeszélése a vattai állami gazdaságban Állattenyésztési tapasztalatcsere meg­beszélést tartottak a vattai állami gazda- sápijait, liopv a jó tapasztalatok elterjesz­tésével tovább javítsák állami gazdasá­gaink munkáját. A gazdaság állattenyésztő munkájáról Szentjóbi László, a gazdaság főállatte- uyésztője számolt be­— Gazdaságunk nagy figyelmet fordít az állattenyésztésre — mondotta. — Ed­dig azonban munkánk fó'leg a szarvas­marhatenyésztésre szorítkozott. 789 darab hazai pirostarka tehenünk van, ezen felül 110 darab mesterségesen nevelt borjúnk, amelyeket más gazdaságoktól vásároltunk. Ezekből az utóbbi időben sok megbete­gedett. A beteg borjakat elválasztottuk az egészsjgesektől, 25-ös csoportokban [különböző üzemegységek istállóiban he­lyeztük eL így könnyebb a kezelésük és elkerüljük a további fertőzést. Vállalások a fejhozam további emelésére Tehenészeink jó munkát végeztek: a tervezett 81 ezer liter tej helyett 81.993 liter tejét fejtek. A Nagy Októberi Szo­cialista forradalom 35. évfordulójának tiszteletére Ígéretet tettek, hogy tovább temelik a tejhozamot. 1288 darabból álló sertésállománya iä ,van a gazdaságnak- Hiba, hogy a gazda­ság vezetői nem jöttek rá időben a pat­kányok által terjesztett fertőző betegség tokára, emiatt számos sertés elhullott. A gazdaság most már megtette a szükséges intézkedéseket. — Szépen teljesítette feertésbeadását a gazdaság — hangoztatta Tari Dezső, a gazdaság igazgatója — Beadási tervünk 300 darab süldő volt, — 21b darabot már beadtunk, ezenfelül 738 darab sül­dőt adtunk át a társgazdaságoknak. Büszkén beszélnek az 1251 darabos juhállományról. Már ebből is 96 száza­lékra teljesítették a beadást, emellett 41 mázsa 89 kiló gyapjút szállítottak be. A baromfival azonban nem nagyon dicse­kedhetnek. Az 1200 darákból álló lég- bőm és vörös izlandi állományban gya­kori az elhullás, ennek részben a szak­szerűtlen kezelés, részbeh a megfelelő épület hiánya az.oka, Követendő néiria: a gazdaság biztosította az állatok teljes leli takarmány­szükségletéi A hibák, ellenére a gazdaság általában Szép eredményeket ért el a* állattenyész­November 1—10-ig tésben. Követendő példa, hogy gondos előrelátással, silózással már 100 százalékig biztosította állatai részére a teli takar­mányt­A beszámoló után az értekezlet részt­vevői megtekintették a gazdaság állatait. Nagy érdeklődéssel kérdezősködtek a munkamódszerek iránt- A gazdaság élen­járó dolgozói készséggel, örömmel adták át tapasztalataikat. Ebéd után vita keretében tárgyalták nirg észrevételeiket. Vigh Mária üb. el­nök a gazdaság dolgozói vállalásainak teljesítéséről számolt be. A dolgozók vál­lalták, hogy a .tengeri szárat a töréstől számított 10 napon belül beszállítják és sibízzák; — enne.k a vállalásnak 6 nap alatt tettek eleget. Saját fogatokkal végezték az őszi mim­Hercegkút községben már csak né­hány háa emlékeztet a múlt átkos nyomorára, Újjáépített, piroscserepes házat látunk mindenfelé. A felszaba­dulás óta fű ház épült újjá a község­ben. Egytől-egyi? minden dolgozó pa­raszt tudja a faluban, milyen sokkal tartozik ezért is az államnak. Több- termeléssel, a beadási kötelezettség pontos teljesítésével viszonozzák a segítséget. A mezőgazdasági munkák eredmé­nyes elvégzése ég a beadás gyors tel­jesítése érdekében már kora tarasz- szal versenyre hívták a szomszédos Károlyfalvát és a járás valamennyi községét. • Szép teljesítésünk eredményeképen a község a járásban elsőnek kapta meg a szabadpiaci értékesítés jogát. Minek köszönhetjük a sikereket? Elsősorban annak, hogy a párt. szerrezet Irányítását követve még szo­rosabbra fűztük a tanács kapcsol«, fát a dolgozó tömegekkel. Kisgyűlése- ket bírtunk össze, ismertettük a mi­nisztertanács határozatát. .Tó munkát végeztek a népnevelők. Az aratás és cséplés idején értékes felajánlásokat tettek a hercegkuti dolgozók. Vállalá­sunkat 8 nappal a határidő előtt tel jesítettük. A sikerek nem tettek 'elblzakodottá bennünket, a verseny tovább folyt Károlyfalván az őszi. mezőgazdasági munkák idején is. A növényápolást idejében elvégez­A Népköztársaság minisztei*Lainá_ e»a határozatot hozott arról, hogy á Magyar Tudományos Akadémia által Budapesten november 1—16 között rendezendő müszcrkiállftáson köz. A Népköztársaság minisztertané. csa rendeletet hozott az aspiránskép. zés továbbfejlesztésével kapcsolatos szabályok módosítására. A rendelet kimondja, hogy a leve. lező aspiránsképzés időtartama — az eddigi rendelkezésektől eltérően — négy év. A képzés Időtartamát a Tu. damányos Minősítő Bizottság az aspi. ráns előmenetelétől és elővizsgája, nak eredményétől függően három kákái, így 60 000 forintos megtakarítást érték él. Őszi vetéstervük 1100 hold volt, ezzel szemben 1132 holdat vétettek Hé. A vetés 78 százalékát keresztsorosan vé­gezték. A gazdaság már a múlt évben is vetett keresztsorosan, ez holdankirrt 3 mázsás terméstöbbletet eredményezett. Az értekezlet résztvevői értékes javas­latokat tettek a munka további megjaví­tására. Bánok Nándor, az abodi állami gazdaság főállattenyésztője elmondotta, hogy az értékes tapasztalatokat alkal­mazni fogják gazdaságukban. Nagy segítséget jelentett a tapasztalat­cséré a vattai állami gazdaság dolgozói­nak is; a látogatók javaslatainak még: valósítása hozzájárul állattenyésztő mun­kájuk javításához, eredményeik további fokozásához. tűk, s igyekeztünk a9 őszi mézőgaí- dásági munkákkal. Tudtuk, hogy já rásunk az utolsó helyeá kullog a versenyben, ezért a vetés és a beadás gyors elvégzése érdekében újból ver­senyre hívtuk a járás összes közsé­gét. A járási tanács segítette ugyan a versenyt, az eredmény azonban nem volt kielégítő- Egyes községi taná­csok rosszul dolgoztak. Versenytársunk — Károl,vfalva — sem készült fel kellően az ősziek be gyűjtésére. Napraforgóból csak 70-6 százalékot ért cl, míg tni 1000 szá­zalékra teljesítettük előírásunkat. Burgonyából 107 százalékot ériünk il. Élenjáró dolgozóink —*Beimli Frik- ker Antal, Giittli FUlöp, Belntner György dolgozó parasztok — épúgy, mint a kenyérgabonánál; az ősziek beadásában is szép példát mutattak. Őszi vetésünket minőségi munká­val végeztük. Minden vetőmagot sze- iektorozva, csávázva vetettünk eb A község rozsvetés! tervét 110, búzave­tési tervét 100 százalékra teljesítette. Ösziárpából terven felül még 30 hol­dat vetettünk. A jószágállomány el­látása érdekében 417 köbméter silót készítettünk -- elsőnek a megyében. Községünk dolgozói ígérik, hogy to­vábbra is eredményes munkát végez­nek, hogy jövőre még gazdagabb ara­tásunk legyen. FRIKKRTt .TÖZSEF tanácselnök. szemlére kiállított találmányok és minták, továbbá, az ott kiállított tár. gyakon alkalmazott védjegyek a jogi szabályokban biztosított időlege* oí. tálamban részesülnek. évbe csökkentheti, Illetőleg kivételes esetben öt évre felemelheti. A rendelet kimondja továbbá, hogy azt a pályázót, aki aspirámsképzés. ben való részvétel nélkül tesz kandi, dátusl vizsgát, a vizsgára, valamint az értekezés elkészítésére és megvé. désére való felkészülés céljából, rend. kívüli fizetett tanulmányi szabadság illeti meg. A szabadság időtartama a rendes szabadságidővel együtt leg. feljebb 36 munkanap lehet. (MTI), A hercegkúti tanácselnök írja: Községünk dolgozói kitűntek a járási versenyben a korai vetéssel, az ősziek példás beadásával fi minisztertanács határozatot hozott a müszerkiállításon közszemlére ° kitett taláimánvok, védjegyek időleges oltalmáról 4 minisztertanács rendelete az aspiránsképzés tovább­fejlesztésével kapcsolatos szabályok módosításáról Erősödik Franciaországban a harc az „európai hadsereg“ felállítása, a német nácizmus felélesztése ellen A francia radikális párt bor* deauxi kongresszusának púrtveze,. fői, Hérriot és Daladier áilástfog* látták az „európai hadsereg" meg­alakulása ellen, atpely nyíltan a német hadsereg feltámasztását cé­lozza. Herriot kijelentette: „Az európai hadsereg terve Franciaor­szág fiatodra elfogddhatatlan kor­látozásokat tartalmas**, Hasonlóan nyilatkozott Éaladier Is, amikor routatoü, hogy „az európai hadse­reg tervezete én a Ttajndn túl el­hangzott beszédek azt <j~ aggodat' mat keltik bennünk, hogy nem, ke­res e Németország ismét nagy ka­landokat. El kell vetni est a szer­ződést"­Mi kényszerítőt te a francia bur­zsoázia egyik legrégibb pártját, hogy áiláslfoglaljon az „európai hadsereg** felállítása ellen? Az első ok mindenekelőtt a népf erők befolyásának erősödése. Nyu­gat Németország felfegyverzése — amelynek egyik pillére az „európai hadsereg" német tagozata — éles ellenállás! vált ki a francia nép körében. Tül Sokat szenvedett a franci« hép a német mllltarlzfnns- fót ahhoz, hogy nyugodtan ttldomS- sui vegye a náci hadsereg felélesz­tését. A hatalmas népi megmozdu­lások megmutatják, hogy n frfineia nép, hagyományaihoz hiven, harcol a német militnrizmus ellen. A radikális párt Vezetőinek ál­lásfoglalása azt is bizonyltja, hogy a burzsoá pártok azon túl, hogy nem átérnek szembefordulni a nép akaratával, egyre inkább rádöb­bennek, hogy a náci militarlzmust rejtő palackból kiengedett szellem ijesztően hatalmasra nőtt és neüt lehet már visszakényszeHteni a régi módszer szerint. A német versenytárs fellépése a piacokon “ ez sem másodlagos azonban a bur­zsoá körök számára. Van ezenkívül míg egy szempont, ja a radikálisok magatartásának. Ez pedig áz amerikai imperializ­mus elleni szembenállás. Mint Sztú. lin elvtárs írta legutóbbi müvében, Csak látszólag van rendjén az im­perialista táborban minden. Sztá­lin elvtárs kifejti, hogy az ameri­kai imperializmus jármába került nyugati hatalmak nem hajlandók örök időre, vég nélkül tűrni ezt a jármot és megpróbálnak kiszaba­dulni az amerikai rabságból. Mit bizonyít lényegében Daladier és Herriot állásfoglalása? Bizo­nyítja a nép' erők befolyásának súlyát, az „európai hadsereg'' kérdésében elfoglalt hivatalos fran­cig álláspont elutasítását és áz amerikai háborús politika feletti francia aggodalom nagyságát, A radikális vezetők nem utasít­ják vissza egészében a francia kor­mány politikáját és jelentős szere­pük van a legutóbbi franciaországi terrorcselekményekben. Állásfögi«' lásufe mégis jelentős, mert bizo­nyítja azt, hogy ismét lehetséges a széleskörű nemzeti összefogás, amely már egyszer megvalósult a fasizmus ellen. Az „EHumanité“ írja ezzel kapcsolatban: „Ha már a radikális vezetők, kénytelenek Nyu- gat-Németorszdg felfngttVerzr.se el­len beszélni, ez annak bizonyítéka hogy széleskörű egységfront, alakít­ható ki 0 francig munkásosztály körül, olyan, egységfront, ^melyben világnézeti és politikák felfogásra roló tekintet nélkül bckápcsoíód- hetnak, akik ellenzik. Nyugat-Né­met ország felfegyverzését'’. A nagy nemzeti összefogás, amelynek feladata harcolni Fran­ciaország érdekeiért, megakadá­lyozni a háborús párisi és bonni szerződések ratifikálását, egyre in­kább megvalósul Franciaországban, hogy megmentse az országot és * békét. A volt ellenállási harcosok nemzetközi értekezletének kiáltványa Berlin (MTI) TVeimarban vasárnap végeiért a volt ellenállási harcosok háromnapos nemzet­közi értekezlete. Az értekezlet résztvevői szombaton a közeli Buchenwaldban meg­koszorúzták a hitleri fasiszták koncentrá­„Bocsánat, hogy egy Miskolcon a „Kossuth“ szálló és étterem büfféjében reggeleink int — munkája megkezdése előtt — igen sok dolgozó fordul meg. Tejet kér. nék, kenyérrel, vagy zsömlével el. fogyasztják, reggeliznek. A napok, ban 8—10 dolgozó várt ott arra, hogy megkaphassa a tejeit. Csak. nem félóra telt el, de a kiszolgáló nem volt sehol. Végre egy Berta- nevű pincér lépett a pult mögé, da ő sem azért, hogy helyettesítse tá voLlevő társát. Nyugodtan álldo. galt, a várakozók viszont — ahogy mondani szokták — tűkön álltak. Egyikük szóvátette, hogy kéhyte. ciús táborában elpusztult áldozatok eju lékmüvét és egyhangúlag elfogadott hatá­rozattal kiáltványt intéztek a világ anti­fasisztáihoz. A kiáltvány felszólítja a világ népeit, hogy hiúsítsák meg a bonni és a párisi szerződéseket. pohár tejet kértem..." len reggeli nélkül munkába menni, vagy pedig elkésik munkahelyéről. A pincér minős!I lletet len módon és hangon ráförmedt, hogy „ez en. gém nem érdekel, keljen fél hama_ rabb, akkor majd nem késik el." A továbbiakban felháborító módon nyilatkozott az üzemi és hivatal’ dolgozók munkájáról, mognyilatkö. zása igen szomorú tanúbizonysága volt annak, hogy a „Kossuth“ szál. ló és étterem pártszervezete és szakszervezete nem sok gondot fordit az oltani dolgozók poBttlcn’ nevelésére. Lökös Icrcnc kurityáni vájár felhívása a borso di „kétlaki“ bányászok kor TParait még én is „kétlaki" vol um, — félig bányász, félig paraszt. A A bányában végzett rtiurtka mellett dolgoztam négy hold földemen- Egy darabig úgy gondoltam, hogy jó dp log ez, hiszen a föld terem ezt-azt, a bányában meg keresek melló pénzt is- A tapasztalatok azonban megtanítottak, hogy semmire sem jó ez a kettős élet, — az egyikkel szakítanom kell. Sem a bányában, sem a földemen nem tudtam eleget tenni kötelességemnek- Hiába igyekeztem. Amikor délutános voltam, már reggel 5 órakor kimentem a határba, természetesen nem aludtam ki magamat rendesen és emellett a mezőgazdasági munkától már fáradtan érkeztem a bányába. Ott egyre inkább szégyellem magamat, hiszen a velem egyidős vájárok— akiknek nem volt földje— egvszer- akkora százalékot értek el, mint én. Ennék meg is volt a nyoma a keresetben, ők legalább 5—600 forinttal többet vittek haza. Akkor érlelődött meg bennem az elhatározás a cselekvésre, amikor el­olvastam Rákosi elvtárstiak a bányászértekezleten mondott beszédét. Rólam is beszélt Rákosi elvtárs, megértettem útmutatását. A bányában a népnevelők is felkerestek, különösen Vizsnyai József elvtárs, üb. elnök beszélgetett velem sok­szor. Vegyek róla példát — mondta — 5 már átadta földjét az államnak, azóta sokkal könnyebb az élete, munkája­Otthon megbeszéltem édesapámmal a dolgot, számolgattunk. A bányában teljesítményem soha nem haladta meg a 85—90 százalékét, aratás idején még jóval alacsonyabb is vftltr 1000 forint körül kerestem. A számolgatásnál kiderült, hogy tulajdonképpen a bányában keresett pénzből is sókat fordítok a fölé re, amely nem hoz annyit, mintha egész ember dolgozná még. Elmentem Vizsnyai elvtárslioz. bejelentettem, bosry felajánlóm a földem­1951 őszén Volt, amikór megszabadultam a földtől, amely a bányász nya­kán csak malomkövét jelent. Megváltozott az életem. Szívvel-lélekkel hányái* lettem. Nem kellett már szégyenkezném az üzemben, termelésem mindig meg­haladta a 10Ó százalékot, sőt hamarosan az elsők közé kerültem. Büszkén álltam meg a versenytábla előtt, amelyről Mindenki olvashatta, bogy a bánya legjobb­jai közé tartozom. Jó munkám jutalmául a „Béke”-brigád vezetője lettem- A második bányásznapon sztahanovista lettem. Ahogyan termelésem, úgy emelkedett keresetem is, elérte a havi 3000 forintot­Mindezt annak köszönhetem, hogy szakítottam a „kétlaki” élettel cs a bányát választottam. Azóta sok dolgozó társamnak mondtam el, mennyivel jobb és könnyebb így. Most az „Északmagvarország” útján fordulok minden olyan borsodi bá­nyászhoz, akinek földje is van és felhívom őket: tanuljanak az én esetemből és sok más hasonló példából, hányják-vessék meg ők is a dolgot otthon, családjuk körében, kövessék Rákosi elvtárs útmutatását, hagyjanak fel a „kétlaki” élettel- fgy járnak jobban személysrerint ők maguk is családjukkal együtt így jobb ez népgazdaságunknak is. így dolgozhatunk,harcolhatunk egész emberként a szén­csatában magunk és népünk még boldogabb jövőjéért. IFJ. LÖKÖS FERENC vájár, kurityáni bányaüzem

Next

/
Oldalképek
Tartalom