Észak-Magyarország, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-25 / 225. szám
BIZTOSÍTSÁTOK a III. BÉKEKÖLCSÖNJEGYZÉS SIKERÉT! Xülcsöniegyzéssel is harcolj az imperialistáit tfiíógurslmí terveinek msgiiiúsi ásáért, íkik azt akarják, hogy nálunk is így legyen A képen egy párizsi munfcáscsalátl gyermekei* Borzalmas körülmények között sínylődnek Az amerikai kölcsön következményei Angliában A POLGÁRI FOGYASZTÁS CÉLJAIT SZOLGALÓ IPARCIKKEK TERMELÉSÉNEK ALAKULÁSA ANGLIÁBAN 1951-UEN Index: 1950 =• 100 A Marshall-,,segély“ következtében még nagyobb nyomor, Ínség ju. tott osztályrészül a kapitalista országokban élő dolgozóknak. A Mar. shall-‘kölcsön — igaza kapitalista kölcsön. Szemérmetlen, brutális eszköz az amerikai imperialisták kezében más államok leigázására, füg- getlenségiüiek aláásására, a dolgozók kiflosztására, kizsákmányolására. raJbszolgarortsta, döntésére. A Mar shall-kölcsön úgy segíti az érintett országokat, mint akasztott embert a kötél. A Marshall-kölcsön „áldásai“ alatt nyögnek Nyugateurópa országalmáik , dolgozói, akik ie tudják mérni, milyen áthidalhatatlan szakadék van az imperialisták irazudozá. sai, fecsegéeei, gálád ígérgetései és a valóság között. NE FELEJTSD A MÚLTAT! A Miskolcon megjelent „Reggeli Hírlap*« 1934. október 13-i számában olvashattuk : „Nyolcszáznegyven bányamunkás éhségsztrájkba kezdett a pécsi fámákban.«* A cikk beszámol arról, hogy a DunagŐz. hajózási Társaság pécsi bányájában csökkentették a niunkaidó't azzal az indokolással, hogy „a fogyasztás katasztrofálisan apad.“ Emiatt kevesebbet kereslek a bányászok, ehhez hozzájárult, hogy az előző évben bérüket 8 százalékkal leszállították. A bércsökkentés megszüntetéséi követelték a sztrájkoló bányászok. A Reggeli Hírlap október 16 i száma újabb cikket közölt a sztrájkról. A ellik címe: „Az éhségsztrájkba lépett pécsi bányászok ájulfan és teljesen elgycngül- ten hevernek a tárnák szénporában.*« A cikk beszámol arról, hogy már negyedik napja folyik az éhségsztrájk, a bányád szoknak már nincs hangja, beszélni, nem tudnak, ínyük teljesen kiszáradt, teljesen elgyengültek. „A szivattyúk tegnap délután óta állnak, s a víz egyre jobban emelkedik... a számítások szerint két nap múlva végez mindenkivel...** Dr. Dormándv Géza, a Dunagozhajózási Társaság vezérigazgatója a kapitalistákra jellemző aljassággal így nyilatkozott; „Mi a sztrájkkal szemben várakozó álláspontra helyezkedtünk. A munkások nem éppen alkalmas pillanatban kezdték meg a sztrájkot, hiszen Mohácson 12.000 vagon szenünk fekszik és ebből a nagy készletből rendelőinket kielégíthetjük.4* „Egy nap az emberpiacon“ címmel jelent meg az egyik riport a Reggeli Hírlap 1935. július 11-i számában. „A Major utcán járok... Az emberpiacon a hajnali szürkületben embera’akok mozognak feketén, kapák, kaszák éle villan fel a sötétben, vasvillák csörömpölnek, Nemesbikk, Hejőbába, Aranyos, Egerlövő, Szenfistván, Tiboldaróc és sok más környéken fekvő falu ontja magából a munkára váró napszámosokat a ,,földmunkás börzére“. Hétfőn reggel nekiindulnak a 30—40 kilométeres útnak egy kis elemózsiával és egész hetüket bent töltik Miskolcon. Ha egész héten át sikerült néhány fillért megtakarítaniok, szombaton megint vállraveszik a kaszát, vas villát, hazaindul, nak boldogan, mert munkájuk volt.“ Az újságíró kérdésére elmondták: ,.Elmennénk kaszálni, kapálni, szöiőmunká- hoz permetezni, kocsisnak, csordásnak, béresnek, csak hína valaki. De hát vagyunk 100—150-en is együtt, a fele lia kap napszámot, a többi meg csavaroghat a városban, ha ugyan van kedve mászkálni...41 ......Délre jár. A Kutber-templom tornya elüti lassan a 12 órát. Megszólalnak a harangok is. Ebéd. A tarisznyákból — akármerre nézek is — kenyér kerül elő. Otthonról a hét elején hozott összeszáradt, fekete kenyér. A palánknak támaszkodva fekszik egy összetöpörödött öreg ember. Csillogó szemmel, összeharapott szájszéllel nézte, ahogy a többi evett. Neki kenyér sem juíotl...“ Mire fordítják az államkölcsönöket a kapitalista országokban A KAPITALISTA ORSZÁGOKBAN as államkölcsönöket nem a dolgotok ja. vára, nem békés célokra, hanem halál- gyáíak táplálására, rabló háborúk elkészítésére, kis népek leigázására, hatalmas elnyomó apparátus fenntartására fordítják. Az Amerikai Egyesült Államokban a katonai kiadások az utóbbi év folyamán több mint háromszorosan megnövekedtek és jelenleg az összes költségvetési bevételeknek több mint 80 százalékát felemésztik. Angliában az egész állami költségvetésnek a fele, Franciaországban az 59 százaléka, Jugoszláviában körülbelül a 75 százalék^ katonai célokra megy. Egyre csökkentik a kapitalista országokban a polgári szükséglétekre termelő ipart, egyre több közszükségleti cikket gyártó üzemet állítanak le, a munkások ezreit bocsátják el, emelik a tömegfogyasztási cikkek árát és 'az adókat. S közben egyre növekedik a monopóliumok szuperjövedelme^ Az angol monopolisták kis- csoportjának profitja az egész nem. Zeti jövedelemnek több mint kétharmadát emészti fel. ÁGYUK, BOMBÁK, bombázók, napalmbombák és más halálthozó fegyverek készülnek a kapitalista országok állam- kölcsöneinek összegeiből. A burzsoá országokban az államkölcsönökből befő. lyó összegeket nem termelési célokra nem anyagi értékek előállítására fordítják, s éppen ezért élősdi, népellenes lel- legüek ezek a kölcsönök, hiszen , a , tőkések meggazdagodásának legfőbb forrását ké. pezik. A kölcsönök* minden haszna a kapitalisták zsebébe vándorol, akik a kötvények túlnyomó többségének a birto. kában vannak. AZ IMPERIALISTA TERJESZKEa DÉS és más országok rabságba döntésénél,* eszközéül szolgálnak tőkés országokban a kölcsönök. Világos példája ennek az a kölcsön, amelyet az Egyesült Államok nyújt „Marshall-terv“ márkázással egyes országoknak. Ezeket a kölcsönöket is a Szovjetunió és a népi demokratikus országok elleni háború ki- robbantásának előkészületeire, az amerikai monopóliumok esztelen világuralmi terveinek megvalósítására fordítják. a Szovjetunióban A SZOCIALISTA ÁLLAMKÖLCSÖ. HŐK. alapvetően különböznek, a burzsoá országok kölcsönéttől• A Szovjetunió a \ölcsön\ibocsátásból befolyó összeget a népgazdaság finanszírozására. a népgazdaság fejlesztésének fokozására és meggyorsítására használja fel. A kölcsönökkel ífűpcsolatos kifizetéseket nem adóztatás útján beszedett összegekből eszközlik, hanem a szocialista üzemekből az állami költségvetésbe befolyó bevételből. A szovjet emberek fő! tudják, mir* fordítja az állam kölcsönadott rubeljeiket. „Végtelenül boldog vagNo\, hogy azt a pénzt, amit kölcsön adok a hazának, a sztálini \orszak nagy építkezéseinek megvalósítására fordítjuk ma,d“ —» mondotta Oleg Iszakov, a moszkvai „Sarló és Kalapács“-gyár olvasztóra, amikor tavaly kölcsönt jegyzett. Hasonlóan gondolkozik minden szovjet ember, men a sztálini ötéves tervek .bebizonyították: ami a Szovjetunióban terv. az mindig valósággá válik■ A szovjet emberek ezidő- szerint az új ötéves terv teljesítéséért dolgoznak. Ex az ötéves terv a békét gazdasági és kulturális építés terve. A BÉKE NAGYSZERŰ ALKOTÁSAI épülnek a szocialista államkö'lcsö- nökből. Öt-hét év alatt elkészül az öt hatalmas, vizierőmű, együttesen 4,210.000 kilowattra tervezett kapacitással; együttvéve több mint. 35 íjiiornéter hosszú 9 nagy gát; több mint 4000 kilométer fő- vizlevezető és összekötő csatorna és S nagy víztároló csatorna. Csupán az öt új sztálini vizierőműóriás évente 22 milliárd 500 millió kilowattóra villamosenergiát ad a szovjet hazának. Ez az energiameny. nyiség hozzávetőleg .50 millió ember munkáját helyettesíti, A \ufbisevi és 4 sztálingrádi erőmüvek a világ legnagyobb erőművei lesznekBÉKÉS ALKOTÓ MUNKÁJÁVAL • szovjet nép a be\e, a demokrácia és a szocializmus ügyét védelmezi. Az 1952. évi állami költségvetés összesen 476.9 milliárd rubelre rugó kodásaiból több mint 180 milliárd a népgazdaság fejlesztését és };b. 125 milliárd rubel szociális ét kulturális célok megjavítását szolgálja. A honvédelemre előirányzott kiadások as összes kiadásoknak mindössze 23.9 százalékát teszik k>Azok az óriási eredmények, amelyeket a szovjet nép a kommunizmus építésében elért, minden ország dolgozóit fokozottabb harcra lelkesítik a háborús gyújtogatok ellen; arra mozgósítanak, hogy minden nép, amely a szocializmus építésének útjára lépett, a szovjet nép pél. dájált követve, járuljon hozzá kölcsön jegyzéssel is a világbéke megszid lárdításához. Yillanymozdony szállítja a szenet a Kuz- tiyeck-medencében lévő ,,Kirov“-bányában. Bő SZÁZALÉK Rt a szám mutatja a* olajtermelés növekedését 1955'ben 1950*hez tíszo- nyitva. Az új ötéves terv folyamán az elsődleges olajfeldolgozó üzemek kapacitása körülbelül kétszeresére, a nyeraanyagIgy dolcrozot, a földszivattyú a Volga— l>on csatorna építkezésénél. 70 SZÁZALÉK Ennyivel növekszik meg a könnyé, és élelmiszeri fari gyártmányok termelése az új ötéves tervben• 1955'ben 1950~hez viszonyítva 61 szó. Zalákkal több gyapotszövetet, 54 százaA kuznyecki nehézipari kombinát kohója. 41 SZÁZALÉK Ennyivel növekszik a széntermelés öt év alatt. Ez alatt az idő alatt a széniparban 50 százalékkal emelkedik a kok' szosítható szén termeléseAz ötéves terv folyamán a tőzegtermer lés 27 százalékkal növekszik és 2.3-szere- sére emelkedik a palatermelésArat a kombájn a dnyepropetrovszki területen lévő „Engels’" kolhozban. Olajszerelvényt vonta, a villanymozdony 'Megkezdődött a tanítás a moszkvai «12 c, a knukáznisontuli vasútvonalon, — számn leányiskola első osztályában. A SZÁMOKAT 5 MILLIÓ. . . hektár kiterjedésű földet, borítanak be a védd erdő sávok. 30—35 százalékkal nö~ vekszik uz öntözött földek kiterjedése. 30—35 ezer tavat és víztárolót építenek a kolhozok és szovhozok dolgozói, 40—45 százalékkal növekszik a mocsarak lecsó- pólósa által nyert földek területe• KÉTSZERESÉRE növekszik a gép- és fémipar termelés* Az ötéves terv végére a gép- és traktorállomások traktorállományának teljesítő- képessége 50 százalékkal növekszik meg, a traktorok napi teljesítménye 50 százalékkal emelkedik. 76 SZÁZAEÉK Ennyivel növekszik a Szovjetunió nyers- vas termelése 1955 ’'re 1950'hez viszonyítva* 62 százalékkal emelkedik az acéltermelés, 64 százalékkal a hengerek áru terme’ se* VÉSSÜK EMLÉKEZETÜNKBE EZEKET krakkóié üzemek kapacitása pedig 2.7* szeresére növekszik. Tervbe vart véve az olajtermelés további fejlesztése a tengeri olaj lelőhelyeken. lékkai több gyapjúszövetet, 55 százalék- kai több börlábbelit, 78 százalékkal több porcukrot, 92 százalékkal több húst állí~ tónak előArif Kerimov -- (a kép jobboldalán) a bakiiig „Andrejev“ olajfeldolgozó gyár sztahanovista munkavezetője kiadja a munkát Fatali Aga Dadas oglinak, az olajfinomító gépészének. 80 SZÁZALÉK Ennyivel több villamosenergiát fognak termelni a Szovjetunióban 1955'ben, a negyedik ötéves terv utolsó évéhez viszonyít vaHatalmas vízierőműveket helyeznek üzembe, mégpedig a 2,100.000 Icilowattos kujbisevit, valamint a kámai, gorkiji, mingecsauri9 uszty-kamenogorszki és a többi erőmüvet összesen 1,916.000 kilo~ watt kapacitással’ Ellenőrzik a textiláruk minőségét a tas- kenti textilkombinátban. 40—50 SZÁZAEÉK Az új ötéves tervben ennyivel növek* szik a gabona összterméseredménye. Ezenkívül 1955-ben 1950-hez viszonyítva 55—65 százalékkal több nyersgyapotot, 40—52 százalékkal több rostlent, 65—70 százalékkal több cukorrépát és 40—45 százalékkal több burgonyát takarítanak be. A kolhozok gyümölcsöseinek területe 70 százalékkal, szőlőskertjeinek területe 50 százalékkal, teaültetvényeinek területe 60 százalékkal, citrom, valamint narancsültetvényeinek területe négy és félszeresére növekszik. Géppel végzik a földmunkákat a herzoni terület „Lenin“.kolhoz mezővédő erdő- sávja ültetvényén. 35—40 .SZÁZALÉK Ennyivel növekszik meg a vasúti közlekedés áruforgalma 1955-re 1950*hez viszonyítva. Ugyanezen idő alatt a folyami közlekedés áruforgalma 75—80 százalék* kai, a tengeri közlekedésé 55—60 százalékkal, a gépkocsiközlekedésé 80—85 százalékkal. a légiközlekedésé 200 százalék* kai emelkedik* Körülbelül két és félszer annyi új vasútvonalat kell építeni és átadni a rendszeres forgalomnak, mint 1946—1950- ben. Körülbelül kétszeresére .emelkedik a városok közötti állandó autóbuszvonalak hossza. A kommunizmus nagy építkezéseinek vészére gyárt hidrogenerátort az egyik szverdlovszki üzem. 45 SZAZAEÉKIvAE emelkedik a pedagógiai főiskolákon a /elvétel. Az Öt év alatt 30—35 százalékkal nöm vekszik a főiskolákról és a közép fokú szakiskolákról kikerülő szakemberek száma. Az ipar, az építkezés és a mezőgazda- súg legfontosabb ágai számára 1955'ben kétszer annyi főiskolai végzettségű szol:» embert képeznek ki, mint 1950-ben»
