Észak-Magyarország, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-20 / 221. szám

A MAGYAR NÉP NEM FELEJTETTE EL KOSSUTH LAJOS ÜZENETÉT! Révai József elrtárs besxede a budapesti Kossuth-szobor avatási ünnepségen Az 1848—-10-es szabadságharc ve. irancsot adott a Habsburgokkal egy réce, a magyar nép szabadságának és húron pendiilő tisztek és mágnások függetlenségének nagy harcosa, Kos. ! kitelepítésére az ország fővárosából- suth Lajos emlékét a magyar nép új, (Tiszteljük benne, hogy útját állta a méltó alkotásban örökítette meg. Az i megalkuvóknak, akik a reakciónak új emlékművet a halhatatlan szabad, sághős születésének 150. évfordulóján, pénteken délután ünnepélyes külsősé­gek között leplezték le a Kossuth La. jós téren. A Magyar Dolgozók I’áftja Köz. ponti Vezetősége, a Magyar Képköz­társaság Minisztertanácsa, a Magyar Dolgozók Pártja budapesti bizottsága és a budapesti városi tanács által rendezett ünnepségen megjelent líá. kosi Mátyás elvtárs, a Magyar Nép. köztársaság Minisztertanácsának el­nöke, Dobi István, a Népköztársaság ülnöki Tanácsának elnöke, Gerő Ernő elvtárs állámminiszter, Farkas Mi­hály elvtárs vezérezredes, honvé­delmi miniszter, Révai József elvtárs népművelési miniszter, a Magyar Dől. gőzök Tártja Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai .Bizottságának, Központi Ve. zetőségének, az Elnöki Tanácsnak és a minisztertanácsnak számos más tagja. Ott voltak a megyék élenjáró dolgozó parasztjainak küldöttei is. Résztvettek a szoboravató ünnepsé­gen a Szovjetunió, a Kínai Népköz- társaság és a többi baráti állam buda­pesti diplomáciai képviselője. Az ünnepi beszédet Révai József elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, nép­művelési miniszter tartotta. „Tiszteljük Kossuth Lajosban...* Elvtársak! Alig több mint egy éve határozta el a Magyar Népköztársaság kormá­nya, hogy Kossuth Bájosnak, születé­sének százötvenedik évfordulójára, új szobrot állít Budapesten. Kormányunk határozata megvalósult. Az új Kossutii-szobron — ellentét­ben a régivel — Kossuthtal együtt meg vau örökítve a magyar nép, amelynek fiai IS 18-ban harcoltak, vé- reztek és meghaltak a hazáért. Es mert ez a szobor méltón hirdeti Kos. suthnak és népének nagyságai, kor­mányunk köszönetét to'mácsolom a szobor minden alkotójának. Elvtársak! Százötven év telt el Kossuth Lajos születése óta. Elég idő arra, hogy emberek és eszmék fele­désbe merüljenek. Kossuth Iarjos kivételes nagysá­gának bizonysága, hogy emléke ma Is elevenen éi népünk szívé­ben, Iiogy eszméiből ma Is merí­teni tudunk. Kossuth Lajos a magyar független, ségért vívott évszázados küzdelemnek, a XIX. század magyar történelmének legnagyobb alakja. Vájjon mit tiszte, lünk benne, a magyar nemz;ti szabad, sághare, a polgári forradalom nagy harcosában és vezérében, mi, akik egy évszázaddal később, új viszonyok között, egy más világban, a munkás- osztály vezetésével a dolgozó nép új szocialista országát építjük? Tiszteljük Kossuth Lajosban mindenekelőtt a forradalmárt, aki 1848-ban felvette a nemzet arcába dobott kesztyűt, nem hátrál» meg, nem alkudott meg, nem egyezkedett az idegen elnyomókkal, hanem forra­dalmi erélls'el fegyverbe szólította népét, a válságos helyzetben nem la­pult meg, hanem szembenézett a vi. harral, bátran és merészen dacolni mert vele. Tiszteljük Kossuth Lajosban azt a politikust, aki hitt a nép ere­jében és erre a hitére merte épí­teni politikáját. Kossuth nem a népből jött, de fel­ismerte, hogy jobbágyfelszabadítás nélkül a nemzet kényre.kedvre ki van szolgáltatva az idegen elnyomóknak. 1848-ban, 49-ben rá merte bízni a haza megvédését a tömegek erős karjára, nem riadt vissza a nép mozgósításá­tól, mert a tömegekre támaszkodni- Tiszteljük Kossuth Lajosban az idegen elnyomók belső szövetsé­geseinek kérlelhetetlen üldözőjét, aki kész volt arra, hogy a hazaáruló­kat törvényen kívül helyezze, aki el­rendelte birtokaik elkobzását, aki pa­gyáván és becstelenül térdet, fejet akartak hajtani. Tiszteljük Kossuth Lajosban a nagy forradalmi államférfit és szervezőt, aki a veszély órájában biztosítani tudta a gyávákkal és fejüket vésztők, két szemben a kormányzat, az állam, szervezet, működését, a szabadsághar. cos erők egységét, aki harc közben erős hadsereget teremtett és ellátta mindennel, ami a győzelemhez kellett. Tiszteljük Kossuth Lajosban tántoríthatatlan hűségét a ma­gyar függetlenség eszméjéhez, aki a forradalom veresége után sem esett kétségbe, a hatvanhetes gyalá­zatos kiegyezés után Is kitartott ren. diiletleniil a magyar függetlenség pro. gramja mellett és egymagában úszott az ár ellen akkor, amikor egykori hí. vei mind cserbenhagyták, a magyar vagyonos osztályok mind behódoltak a Habsburg királynak, akinek kézé. hez magyar vértanuk ezreinek vére tapadt. Tiszteljük Kossuth Lajosban, hogyr 1848. ban tisztán látta a magyar szabadságharc és az európai népek szabadságmozgal­mainak eltéphetetlen összefüg­gését, hogy nyíltan hirdette: a magyar nép a szabadságharc csataterein nemcsak önmagáért küzd, hanem a világsza- báVlságért is. Tiszteljük Kossuth Lajosban azt, ami népének" és a haladásnak szolgá­latában nagy lettekre sarkalta, ami a veszély órájában erőt és erélyt köl­csönzött neki: mély, önzetlen tettekben nyilvá­nuló hazaszeretetét. Ezt tiszteljük benne, ez>t tanuljuk tőle, ez halhatatlan benne. Jól tudjuk, elvtársak, Kossuth Lajos az akkor még fejlődő polgári társada­lom embere volt, nem volt szocialista és sosem lett azzá. De hazafi volt, a társadalmi haladásért küzdött és ez jogosít fel bennünket, kommunistákat, a munkásosztály, a dolgozó nép kép­viselőit arra, hogy haladó eszméi örököseinek, műve folytatójának te. kintsük magunkat. Nekünk, csak nekünk van erre jogunk, senki másnak! Á mi népköztársasági kormányunk büszkén mondhatja el magáról, .hogy utódja Kossuth Lajos forradalmi nemzeti kormányzatának. A ml népi demokratikus államunk vállalja a rokonságot azzal a nemzeti forradalmi államhatalommal, amelynek megte­remtésén a szabadságharc tüzében Kossuth Lajos fáradozott. Kossuth Lajost a vagyonos osztá­lyok cserbenhagyták már a szabad, sághare alatt, 1849 után pedig végleg elárulták. Kossuth megingathatatlan hűsége a nemzeti függetlenséghez nem a vagyonos osztályokban vert vissz­hangot, hanem a dolgozó osztályok­ban. Az alföldi szegényparasztság és földmunkásság az ő nevével az ajkán indult harcba a csendőr­szuronyok ellen a nagybirtoko­sok földjéért. A munkásosztály a Kommunista Párt vezetésével harcolva Horthyék fasiszta há­borúja ellen, Kossuth eszméit elevenítette fel és szegezte, szem­be a hazaárulókkal. Kossuth Lajost megtagadta a pol­gári Nyugateurópa is. A magyar sza. badságharcot a hivatalos Anglia egyenes jóváhagyásával fojtották vérbe. Nem volt egyetlen polgári kor. mány a világon — sem a francia, sem az angol, sem az amerikai — amely Kossuth Lajos magyar nemzeti kormányát elismerte volna. Kossuth Lajos a burzsoá nyugattól soha — sem a szabadságharc alatt, sem ké­sőbben nem kapott semmiféle segítsé­get. Az amerikai imperialisták hazndozásai Az amerikai imperialisták hivatásos hazudozói azt állítják, hogy Kossuth Lajost az Egyesült Államok támo­gatta. Ebből a legendából nem igaz egy szó sem! Igaz, Kossuth a szabad­ságharc veresége után Amerikába ha-, józott, hogy politikai és anyagi segít, séget szerezzen az új magyar szabad­ságharc előkészítésére. Amerika ak­kori kormánya azonban csak mini kivándorlót akarta Amerika földjére engedni, nem mint. magyar forradalmi politikust. Az Egyesült Államok egy­szerű emberei a magyar szabadság­bőst valóban rajongva ünnepelték, de a hivatalos körök, a rabszolga­tarlók, a vagyonos osztályok az európai zsarnokokkal akartak kereskedni, hidegen és gyanakod­va fogadták Kossuth Lajost, eszük ágában sem volt segíteni a letiport magyar nemzeten. O'Connor pittsburgi érsek, Hug­hes bibornok száz évvel ezelö't í | »oly hévvel uszított Kossuth ellen, mint ma Spelmann bíboros a magyar népi demokrácia ellen. Amerikai tapasztalatai mondatták Kossuthtal 1852-ben Philadelphiában e szavakat: „Soha még eddig a tőke ellen nem izgattam, de miután a nagy­tőkések minden pénzükkel támo­gatják a despolizmust, meg kell őszintén mondanom, hogy ezzel csak a szociális forradalom útját egyengetik.“ Amerika hivatalos körei és vagyonos osztályai zsebüket is gondosan elzár­ták Kossuth előtt, aki a magyar fel. szabadítás céljaira próbált gyüjrení Amerikában. Így festc-tt elvtársak, a Kossuthnak nyújtott állítólagos ame­rikai támogatás! És ezért mondjuk a száz év előtti fösvény amerikai búr. zsoák és rabszolgatartók mai u ódái­nak: El a kezeket Kóssutlitól! Kossuth Lajos a miénk, a szo­cializmust építő magyar népé! Innen üzenjük amerikai magyar test­véreinknek, akiket milliószámra ktül- dözött Magyarországból a népellenes régi rendszer és akik Amerikában is csak mostohaanyára leltek: Ne en. gedjétek magatokat régi hazátok ellen fordítani, maradjatok hűek Kossuth Lajoshoz, a magyar hazához, amely végre az egész dolgozó magyar nép hazája lett! Népünk kész dolgozni és harcolni a hazáért, a magyar függetlenségért, szociális!« építésünk vívmányaiért Blvtársak! Ml tanultunk Kossuth Lajos harcaiból, de levontuk a követ­keztetéseket kudarcaiból és csalódd, sálból is. A földkérdést megoldottuk, job­ban, következetesebben, mint 1848-ban. A földesúri föld 1945-ben a dolgozó parasztságé lett. És az övé marad, mert a szocializmus felépítésével a mezőgazdaságban is örökre elvágjuk az útját a tőkés és nagybirtokos ura. lom visszaállításának a dolgozó Pa- rasztság fölött. A magyar iparfejlesztés felada­tát megoldjuk, jobban, követke­zetesebbem, mint ahogyan Kos. suth Lajos próbálta egy évszá­zad előtt; mert mi szocialista módra Iparosítjuk hazánkat, a nép hazájává lett orszá­got fejlesztjük a vas és az acél orszá­gává. A nemzeti egység megteremté­sének feladatát mi jobban, kö­vetkezetesebben oldjuk meg, mint ahogy Kossuthnak sikerül­hetett egy évszázad előtt, mert mi nem urak és jobbágyok nem. létező érdekközösségére, hanem a munkások, parasztok és értelmiségi dolgozók valóságos érdekközösségére építjük a nemzeti egységet. Mi a nem­zet vezetését kivettük a zsebüké* és nem a hazát szerető régi uralkodó­osztályok kezéből és a harcokban megedzett, munkában tapasztalt ma. gyár munkásosztály erős kezére bíz. tűk. MI, a magyar függetlenség meg­védésének feladatát jobban, kö­vetkezetesebben tudjuk megol­dani, mint száz év előtt (nemze­tünk legjobbjai, élükön Kossuth Lajossal, mert mi a munkásság és a dolgozó parasztság szilárd szövetségére építhetünk belül, kívül pedig a szabad népek együttműködésére és barátsá­gára. Az, amiről Kossuth Lajos csak ál­modni és tervezgetni tudott 1818 szo­morú tapasztalatai után, a magyar nép és a szomszédnépek megegyezé­séről: ma valóság. A szabadságharc alatt a cári Oroszország a magyarsá­got elnyomó Habsburgok szövetségese volt. Ma: a szocializmus országa, a béke országa, a kommunizmus nagy építkezéseinek országa, Sztálin országa: barátunk, tá­maszunk és szövetségesünk. A magyar nép új országot épít ma. gának, békét akar, nem háborgat sen­kit. De a békét építés közben, nagy ötéves tervünk megvalósításán mun­kálkodva, - magyar nép nem felej­tette el Kossuth Lajos üzenetét! A hazáért, a magyar függetlenségért, szocialista építésünk vívmányaiért né. ptink Rákosi Mátyás vezetésével kész dolgozni és harcolni, nem rosszabbul, mint egy évszázaddal ezelőtt Kossuth Lajos vezetésével. Révai József elvtárs beszédét so­káig tartó taps követte, majd a Hím. nusz hangjai mellett lehullt a lepel az új szoborról. A esoportozat köze­pén magas talapzaton áll Kossuth Lajos bronz alakja. A kétoldalt nyúló, alacsonyabb talapzaton a nép képvi­selői: fegyveres népfelkelő jurátus, ipari munkás az egyik oldalon, a má. sikon egy anya gyermekével, öreg pa­raszt levett süveggel és egy hős hon. véd hallgatják lelkesedéssel a magyar szabadságharc nagy vezérét. A Budapesti Városi Tanács nevé­ben Pongrácz Kálmán elvtárs, a végrehajtóbizottság elnöke vette át *» új Kossuth emlékművet. Az emlékmű talapzatára ezután egymásután helyezték el a bála, a sze­retet és a megemlékezés koszorúit. Elsőnek a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében Rákosi Má­tyás elvtárs, a minisztertanács elnöke koszorúzta meg az emlékművet. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége koszorúját Gerő Ernő elv- társ államminiszter, az MDP Politi­kai Bizottságának tagja helyezte e1, majd a Szovjetúni^ magyarországi nagykövetsége nevében V. Sz. Azovcev, a nagykövetség ideiglenes ügyvivője koszorúzta meg az emlékművet. Ez­után a többi baráti állam diplomáciai képviselői helyeztek el koszorút,, ezt követően a tömegszervezetek, intéz­mények, testületek, koszorúi borítot­ták el a szobormű talapzatát. A MONOKI ÜNNEPSÉG Igaz hazafiúi büszkeséggel ünne. pel te meg Monok lakossága 150. év­fordulóját annak, bogy megszületett e faluban a magyar nép szabadsághar­cának lánglelkű vezére, a szabadság, az emberi haladás ügyének rendíthe. tetlen bajnoka: Kossuth Lajos­A zászlódíszbe öltözött falu felé már a kora reggeli óráktól kezdve fel. lobogózott kocsikon robogtak Sze­rencs, Ózd, Legyesbénye, Megyaszó és a többi közeli falvak dolgozó pa. rasztságának küldöttei. Eljöt ek a nagy ünnepre megyénk távolabbi ré­szeinek, a bányáknak, az Ózdi Kohá. szati Üzemeknek és a megye sok más üzemének küldöttei is. Benn a falu. ban Kossuth szülőházát hatalmas tö­meg vette körül. A ház előtti tágas térségen gyülekezett Monok apraja, nagyja, hogy a megye üzemeinek, a környező falvaknak küldötteivel együtt ünnepelje azt a férfiút, aki egész éle­tében rendíthetetlenül, megalkuvás nélkül küzdött a nép szabadságáért és jobb jövőjéért. Kossuth szülőházával szemközt ha­talmas díszemelvén-yt állítottak fel-, rajta Kossuth arcképe és a kép alatt szavai: „Életem hazámnak szente­lem”. Az emelvény előtt a hadsereg díszszázada sorakozott fel. Körös­körül fehérruhás iskolásfiatalok, mö­göttük a sokezer főnyi tömeg. A falu határában lovasbandérium fogadta az ünnepségre érkező vendégeket: Nóg- rádi .Sándor elvtárs altábornagyot, a honvédelmi miniszter első helyettesét. Harmati Sándor elvtársat, a megyei pártbizottság titkárát, Iván István elvtársat a megyei tanács elnökét. EL jöttek az ünnepségre Viktor Maligin és Szergej Krusinszkij, a Pravda budapesti tudósítói, valamint Jan Ro. jewski és Stanislaw Pietak lengyel írók. akik a Móricz Zsigmond-iinnep- ségekre érkeztek a közelmúltban ha­zánkba. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt egy őszhajú öreg em. akinek édesapja menekítette bizton­ságba kocsiján Kossuth Rajost és családját a szabadságharc Idején, 1849. válságos" napjaiban. Boros Lajos, a monoki tanács el. nőké nyitotta meg az ünnepséget, majd Pattasy Tibor, a Miskolci Nem­zeti Színház tagja Vészi Endre „Kos­suth toborzója” című költeményét szavalta. Ezután Nógrádi Sándor elv­társ altábornagy tartott ünnepi be­szédet­Nógrádi Sándor elvtárs altábornagy beszéde Ma 150 éve, hogy itt Monokon, ebben a házban, megszületett Kossuth Lajos, a magyar nemzet büszkesége, az 1848— 49_es szabadságharc hős szervezője és vezetője. Ezt a napot megünnepli az egész ország, az egész magyar nép meg­emlékezik ma Kossuthról és tanúságot tesz azok mellett a ma is élő forradalmi eszmék mellett, melyeknek hirdetője, elő- harcosa és megtestesítője Kossuth volt. A felszabadulás, melyet a dicső Szovjet Hadsereg világtörténelmi jelentőségű győ­zelme hozott meg számunkra, Kossuth álmát is valóra váltotta- Négyszáz éves idegen szolgaság után szabad, önálló és független lett a magyar nemzet. A ma­gyar dolgozó parasztság a munkásosztály segítségével megkapta a földesurak föld" jét, naggyáfejlesztjük önálló iparunkat, megnyitottuk a kultúra kapuit a nép fiai számára­Egyesítettük az egész nemzet erejét egy nagy cél elérésére: a magyar nép boldog jövőjének biztosítására• Azok a hatalmas eredmények, amelyeket a népi demokratikus rendszer nyújt a magyar népnek, elválaszthatatlanok Kos­suth harcától, 1848—49 forradalmi esz­méitől. Ma már több mint száz éve annac, hogy Kossuth vezetése alatt a szabadság- harc Magyarországon fellángolt- Azóta hatalmas változásokon ment keresztül «** emberiség s a magyar nép is: kifejlődött, megizmosodott és az ország vezető ere­jévé vált a magyar munkásosztály, létre* jött a földkerekség egyhatodán a népek, szabadságának, függetlenségének, az em­beri haladásnak és a békének hatalma.«» előharcosa — a Szovjetunió és az ő fel­szabadító harca eredményeként létrejö*"’ tek a népi demokratikus államok. Ezek a történelmi változások meg* szülték a feltételeit annak, hogy a magyar nép, a kommunistákkal az élent bölcs kormányosa és tanítója, Rákosi Mátyás vezetése alatt ne csak valóra váltsa Kossuth programját, de Kossuth szellemében tovább is fejlessze azt, lerakja a szocialista társadalom alapjait, azét a társadalomét, amelyben nincs úr és nincs szolga, nincs kizsákmányoló és nincs kizsákmányolt. Mire tanítanak bennünket, a szocializ* must építő magyar népet, Kossuth élete, harca, a 48-as szabadságharc „éltető és eró'tadó” hagyományai? A magyar kommunisták méltó örökösül a kossuthi hagyatéknak Először: Kossuth határtalanul hitt a nép erejében s mindannyiszor, amikor hatalmas erőfeszítésekre és áldozatokra volt szükség, a néphez fordult, a népre támaszkodott. A szabadságharc sorozatos győzelmei­nek a császári hadak fegyveres ereje felett, éppen az volt a titka, hogy Kos­suth mert a népre támaszkodni, latba bér is^ a 87 esztendős Szepesi György, | merte vetni a nép egész erejét a függet* lenségi harc érdekében. Ezzel a népre támaszkodó bátor po­litikájával Kossuth kivívta magának az egész európai demokratikus köz• vélemény elismerését és mély rokonszenvet váltott ki Európa szabadságharcos mozgalmaiban a magyar ügy iránt. Osztatlanul a magyarok oldalán álltak Európa összes demokratái, köztük az első I Tk i/u n r*17» nnnr7 ilp m AI rl A11YA ill IkS/Aii — .ssl—. JK^JUlXjLA&bl JLjHIIJÍ ^ második napi Syor»U,táját ^ Vili. évfolyam 221. szám Ara 50 fillér Miskolc. l!)52 szeptember 20, szombat

Next

/
Oldalképek
Tartalom