Észak-Magyarország, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-14 / 216. szám

Vasárnap, 1853. Meptwwtoer 14. ÉSZAKMAGYARORSZAG 5 EZ A DOLGOZÓ MP HATALMA! ERŐSÍTSD! ZELK ZOLTÁN: KOMMUNISTÁK Az ember dolgozni akar, vasat hajlít, falat emel, cipőt, ruhát varr, verset ít, gyógyít, tanít erdőt nevel. Volt éveinek roncsain, merengjen, kinek szive vén, — mi dolgozunk! nekünk kuglink, édes testvérünk a reményí Mi békét, munkát akarunk, /io^ry rendbehozzuk birtokunk: a Főidet, mindenik hazát, ez a mi dolgunk és jogunk. /í min dense g homlokzatán napnál is fénylőbben ragyog tervünk órája: méri a percet, évet, évszázadot! Titokzatos jövő? Dehogy! Nem vagy titok. jól ismerünk, nem rejtelemnek méhc szül, de munkánk, agyunk és kezünk! Vesszönyi csak a fa, minek a kertész puha gödröt ás, de hallja már az Ültető a születő lombsuhogást! így ültetünk gyárai, kohót, világos, tiszta falvakat, zsibongó város, híd vasút születik hu kezünk alatt. Ősz van• Levél hull. Ag zörög• Az égen vadliba kiált• De mégis most ijjuhodik és ifjú marad a mlág! Ebben a gyönyörű, korszerűen felszerelt hatalmas kórházban ápolják, gyógyítják Ózdon a beteg munkásokat, dolgozókat, hogy mielőbb visszanyerjék egészségüket. Ez a szép egészségügyi intézmény — országépítő ötéves tervünk remek ajándéka Öröm, boldogság honol Paksi Lajosok házában... NYÉKLÁDHÁZA egyik legkiválóbb dolgozó parasztja Paksi Lajos. Munká­ban, beadásban egyaránt élenjár• Úgy dolgozik, mint egy húszéves legény, pe­dig már 50 év van mögötte■ Jól meg­termett, barna arcú, erős parasztember■ tg a munka a keze alatt. Most is a ha­tárban van. Töri kukoricáját• A múltban talpalatnyi földje sem volt• Sokfelé dolgozott, de nem sikerült gazdasorba kerülnie. Volt kocsis, nap' számos a kulákok birtokán. Gyárban is dolgozott. Éveken át vöröshagymán, ke­nyéren élt■ Gyakran tért haza éhesen a munkából, de otthon sem várta más, csak rántottleves. Keresetéből soha sem telt jó ruhára, cipőre. Felesége is cse- lédkedni volt kénytelen, vagy harmadá­ban dolgozott. Fiatal házasok voltak; n nagy nélkülözésben csak a szeretet és a megértés tartotta össze őket• Felesége nem egyszer sírim jött háza a község többi asszonyával, amikor Jakab Tivadar földbirtokos kisemmjzte őket, egész heti munkáinkért csak filléreket fizetett. — Ha összehasonlítom mostani élete­met az urak világában való sorsommal, nem is tudom kifejezni mekkorát válto­zón. az életem, — mondja Paksi Lajos, Nem lehet elfelejteni az átkos korsza. kot, amikor nem volt becsülete a nincs­telen parasztnak. Ha szólni mert, ha követelte az emberhez méltó életet, a kksákmányalók rohamcsapatával, o csendőrökkel találta magát szembe. Ilyen volt Paksi Lajos élete is. Ron­gyos ruha, éhség, piunkanélküliség, nyo­mor volt osztályrésze. 194-ö-BEN Paksi Lajos csillaga is fel. ragyogott. Teljesült regi álma, földet kapott- 8 hold földet. Milyen nagy öröm töltötte el, amikor egy szép tavaszi napon leütötte földje szélére a kis jelzőkarót s ákom-bákom hetükkel ráírta: „Paksi La­jos, 8 holdj' Boldog, szabad ember lett- így dolgozott, hogy mindenki megcso­dálta. Néhány év alatt mindent beszer­zett. Feleségének, gyermekeinek jó ruhát vett. Állandóan tervezgetett, hogyan le­hetne jobb, szebb, még boldogabb az élete­— Nem sajnálom az erőmet—mondja, amint hazafelé jövünk a szekéren. — Tudom, ha jól gazdálkodom én is, meg az állam is gazdagodik. Ebben az évben is bő termést takarí­tott be Paksi Lajos- .Beadását elsőnek teljesítette• A szabadpiaci értékesítésből mindenre jutott. Hat gyermeket nen könnyű felöltöztetni, de Paksi Lajos ügyes, jó gazda. Jó darab földön diny- nyét vetett. A faluban csodálkoztak, ami. kor dőlt a pénz a Paksi családhoz a sok szekér termésből. Keletje volt a dinnyé­nek; senkinek sem volt a környéken­UDVARA tele baromfival. A karám­ban. két hízó röfög. —- Az egyiket a családnak, a másikat a szomszédokkal közösen hizlaljuk be­adásba — mondja Paksi Lajos- — Lo­vam, tehenem is van- Jövőre megszépít- tetem a házat, bevezetem a villanyt és rádiót veszek. Benn a szobában díszoklevelek függnek a falon. Az egyiket példamutató adó­fizetéséért, a másikat a gubonábeadás ki­váló teljesítéséért kapta. Feleségének is van mire büszkélkednie. Népköztársaságunk anyasági érdemérem­mel tüntette ki- Könnycseppek jelennek meg az egykor oly sokat szenvedett pa­raszt asszony szemében, amint megcsó­kolja az iskolából hazatérő kislányát. — Örülök, hogy gyermekeim vidáman, boldogan nőnek fel; nem úgy mint én, abban az átkozott úri világban, — mond­ja Paksiné csendesen. — Egyik fiam öntő­NYÉKLÁDHÁZA minden dolgozó pa­rasztja Paksi Lajos felé tekint- Tőle, mint élenjáró dolgozó paraszttól várja, hogy megalakítsa a termelőcsoportot. Paksi Lajos már döntött is: megalakít­ják a termelőcsoportot, hogy felszabadult életük még boldogabb, még ragyogóbb, még örömtelibb legyen, (sz. I.) A bányászat fejlődése a csehszlovák népi demokráciában MOZAIKOK A SZOVJET ÉLETBŐL Apák és illik A talovajai gépállomás egyik legjobb kombájnvezetője Jegor Fjodorovics Na- ssmnov. Nagy Öröme, hogy együtt dolgoz­hat fiaival: Viktorral és Ivánnal. Mind­kettő mellette tanult, Viktor négy évvel ezelőtt, mint segédmunkás dolgozott a „Sztálinyec—6’‘-on, aztán elvégezte a gépkezelői tanfolyamot s most önállóan vezet egy „Kommunár‘’-kombájm. A ki­sebbik fiú, Iván, együtt dolgozik az apjá­val s a múlt esztendőben 25 munkanap alatt együtt takarították be 587 hektár­ról a gabonát és 6000 mázsa gabonát csépeltek- Ekkor kaptak együttes kitün­tetést jó munkájukért.... Apák és fiúk ■ • • A múltban mindig a szakadékot rajzolták meg a két gene­ráció között s azt hangoztatták, hogy a két nemzedéket sohasem lehet közös ne­vezőre hozni. A szovjet élet megmutatja, hogy lehet. Apák és fiúk találkoznak a munka szeretetében, a munkahőstettek kivívásában. Két felvétel F- Kiszeljov filmrendező legutóbb a Uonkörnyéki kolhozok életéröl forgatott filmet. Utbaejtette a Volgái és a Dont összekötő Lenin-csatornát és a Ciml. janszki- tengert- ■ Utoljára egy év előtt jártak erre s a celluloid szalagon akkor is megörökítették az eléjük táruló tájat- Egyhangúan, unalmasai) ásítozott. 9 sztyeppe, a perzselő nap és a tájon át­vonuló forró szél kiszárított mindent. .,Reménytelenség‘ — ezt a címet lehe­tett volna adni annak a képnek, amelyet az operatőr gépe a múlt év késötavaszán megörökített­Kiszeljovék most pontosan ugyanarról a helyről fényképezték le a tájat. Uj látogatásuk alkalmával azonban nem is­mertek a vidékre. A helyen, ahol a múlt esztendőben a sárga sztyeppe sivársága nyújtózott, most tenger hullámzott: a Cimljanszki- tenger! És talán érkezésük tiszteletére — megmutatta, hogy nem akármilyen tenger ■’ Ha egymás mellé teszik az egy év le~ pergésével készült kél felvételt: az álmos sztyeppét és a viharzó tengert, senki sem hiszi el, hogy ugyanazon a helyen készült. Pedig így történt ■ .. Női geológusok A kujbisevi vízierőmű építkezésének tál:! j kutat ói között tíz női brigád van- Tatjana Ivanovna Dobrinyina brigádja minden tekintetben megállja helyét. Jól dolgoznak, hosszú idők óta 200 száza­lékra teljesitik a tervüket. Fúrógépeik gyorsan és merészen nyomulnak a föld mélyébe, nem ismerik a fáradtságot, könnyen és mosolyogva végzik munkáju­kat: a föld titkainak kutatását. A Kahovkánál épülő vízierőmű fúró­brigádja is tudomást szerzett a „kujbr sevi lányok” jó teljesítményéről s egy­szer csak levél érkezett Tatjana Ivanovna Dobrinyinához. Nem is levél, több annál: — versenykihívás! Bogoszlov, a kahovkai fúróbrigád híres sztahanovista -mestere küldte- Tatjana felolvasta s utána' oda­fordult brigádja tagjaihoz: — Nos, mit szóltok hozzá? — Elfogadjuk! — volt az egyhangú válasz. . Tatjana hozzátette: — Megmutatjuk, hogy vagyunk olyan lányok a talpunkon, mint amilyen legé­nyek ők.. • Épül a szovhoz A sztavropoli határvidéken a kamennom brodi szovhoz a legjobb állami gazdaság• A szovhózban most nagy építkezés folyik. Lakóházakat, közős szállásokat, villany* telepet, magtárakat, állattenyésztő épüle­teket: istállókat, ólakat építenek s ezt is olyan lendülettel végzik, mint ahogy minden munkaterületen dolgoznak. Ugyanilyen lendületes a munka az egész építkezés területén is. Legutóbb húsz egyéni építkező kapott állami kölcsönt lakóház emeléséhez, ezenkívül építőanyag­gal és szállítóeszközökkel is segítik az egyéni építkezőket. Egyre-tnásra emel. kednek az új házak• A hamennnbrodi szovhozban elterjedt a szólásmondás: 7- Elvetik a téglátt. kinő a háf!l 4500 KILOMÉTERES ÖNTÖZÖCSATORNA A Horthy-rendszer idején egy nagyolvasztó építése hal esztendeig tartott- A diósgyőri óriáskohói dolgozóink hősi erőfeszítéssel összehasonlíthatatlanul rövi- debb idő alatt, építették, fel- A kohó .építésének megkezdésétől számított nyolc és fél hónap után már átadhatta Gerö Ernő elvtárs államminisztcr új nagy b:-kem müvünket rendeltetésének. Már ömlik a fém az óriáskohóból- Nagy lépést tettünk előre ötéves tervünk. célkitúzésel a vas. és . acél országa felé. A Volga és a/. Ural közt fekvő területen új öntözöcsatornákat létesítem nek. Ä főcsatornák hossza 850 kilométer, az elosztócsatornák pedi^ négy és félezer kilométeren futnak végig. Már 650 kilométer hosszúság­ban dolgoznak a földmunkákon. Képünk a csatornaépítkezésen működő exkavátort ábrázol, amint a csatorna alapárkából egy önürítő gépko­csit tölt meg homokkal. Köszönet a szerető gondoskodásért, amelyben fiaim részesülnek A Z ALÁBBI levélben id. Molnár János mezőtúrkányi dolgozó arról számol be, hogy két fia a pereeesi vájó:tanuló iskolában milyen kö­rülmények I. özeit tanul. A napokban felkerestem a pereeesi vájártanuló iskolát, ahol két fián tanul-'Az' ott látottak nyomán írom e rövid levelet- Amikor tapasztaltam, hogy fiúim milyen szép helyen és jó névélés melic'1 tanulhatnak, igen nagy öröm fogott. el,..Személyesen győződtem meg arról, hogy az iskolában milyen nagy rend. tiszteság uralkodik. A tanulók is rendesek, fegyelmezettek. Minden lehe­tőségük meg van arra, hogy szakmailag és politikailag egyaránt képezzék magu­kat- Meggyőződtem arról is, hogy az igazgató és a nevelő eh: tát sah milyen nagy szeretet tel. odaadással' foglalkoznak gyermekeinkkel. Az iskola barátságos, a gyet mekek úgy érzik magúkat, mintha odahaza lennének. A gyönyörűen festett szó. búkat, ízlésesen dekorálták, szőnyegekkel, virággal ékesítették. A pereeesi vájártanuló iskola meglátogatása után még nagyobb szeretetet érzek pártunk, szeretett vezérünk Rákosi elvtárs iránt, aki fiainknak ilyen ké­nyelmes otthont nyújt- Eszembe jutott az én gyermekkorom- Nyolcéves koromtól vagyok árva. mint cselédgyerek kezdtem az életet. Később szabótanulónak men­tem, el, fizetést nem kaptam, sőt enni is csak akkor, ha a mester úgy gondolta, hogy azt megérdemlőm. Mindig talált kifogást, hogy nem jól vágtam a fát, nem vittem elegendő tizet a konyhára s ez elég ok volt arra. hogy ne kapjak ebé­det. Később kutakhoz kerültem cselédnek• Véres verejtékkel kerestem kenye­rem. ' * A felszabadulás hozta meg nekem a szebb, boldogabb életet. Most amikor különbséget tettem fiaim és a magam ifjúsága között, szólok hozzátok fiatalok. Kedves bányaipari tanulók, vájáHskplások! Azt a sok jót. amiben részesülünk pártunknak, szeretett vezérünknek, Rá­kosi elvtársnak köszönhetjük. Jó tanulással, szilárd munkafegyelemmel, jó mun­kátokkal háláljátok meg. Én, mint a két tanuló apja, azzal hálálom meg pártunk szerető gondoskodását, hogy átlagosan 154 százalékra teljesítem tervelőirányza­tomat­ID. MOLNÁR JÁNOS Mezöfárkány ÖMLIK A FÉM A DIÓSGYŐRI ÓRIÁS KOHÓBÓL

Next

/
Oldalképek
Tartalom