Észak-Magyarország, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-14 / 216. szám

4 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1952. szeptember 14. EZ A TŐKE URALMA! - NE FELEJTSD! „...lnália kopogtatok egy kis darab kenyéré r a rt r------------------­ADY ENDRE; !\ Az alábbi levelek mind a felsza­badulás előtt íródtak. Nem szükséges Vhozzájük kommentár, neszéinek ma­gákért. Beszélnek és vádolják azt. a gyalázatos népelnyomó rendszert, amelyben tíz- és százezrek tengődtek munka nélkül és könyörögtek inség- murtkáért. Figyelmeztetnek ezek a sorok: ne felejtsd a múltat, — véíld boldog .jele­nünket, minden erőddel, odaadásod­dal harcolj gyönyörű jövőnkért! Kiss Béla okleveles gazdász Mis­kolc, Hutás utca 25. szám alatti la­kos, 11)0(1 november 10-én kérvényt írt Miskolc város polgármesteréhez, hogy vegye fel 50 pengős havi díja­zással szellemi inségmunkásnak. Ké­rése alátámasztására a következőket hozza fel: ,,Indokolásul bátorkodom előadni, hogy teljesen vagyontalan . és. árva, állástalan gazdáé: vagyok, aki legna­gyobb nyomorban tengődöm és leron­gyolódva állok gr elkövetkezendő tél előtt-” * \ Bossűny Ferenc Miskolc, Szentpé- tori kapu -II szám alatt lakos 1938 október 18-án beadott kérvényében a következőket írja : ,,Elszomorító kenyér nélküli helyze­temben csapiin a valósiig szerint fenn­álló indokokra tárna szkod hatom- — V gyanta123 éves korom dacára egy harapás kenyérrel sem tudom sem magam, sem özvegy édesanyám, sem két testvérem: segíteni, s így mindnyá­jan rcákényszeviUünk édesanyám cse­kély nyugbéréve, amit a MÁV-tói kap, ana „ 2S pengőre, ami még lak­bérre is szűkösen elég, s így ruházatra gondolni sem merünk”.. * ■ Anfalóczi Margit Magdolna 1939 ok­tóber Kl-jn írott, kérelmében a követ­kezőkről panaszkodik: Okleveles tanítónő ‘ vagyok, öt ere állás nélkül. Körülményeim olyanok, hogy magámnak kell létfenntartásom­ról gondoskodni". ^Céá.'ayí» »éCé^aemUÍÍr^­i—Z'Ííkft tori Jelű/ arroJ ZrtmJ a Muyé»u*nríarvJ dr'lryrx/ (e WctAd^­ör jnvúo/ac»c> iiáyiéaTö Zefyto/c/dít-i) ~ Zyj’ Zy yeuat ’WW/ZtJJ ttéritJü náő to /*tD*ú iávr Jé. ÁLMODIK A NYOMOR tton? ro ffot/dui&t fí) -nHtUZ a/ jx>4omo>i*n> /4oe/tJvni .<o letet) ito vzáíiÁrH/ (trrmexZv /y»o*4tliot4 /ivyttSrri? s»n*vf# /finyotyí&lo Duhaj kedvek Eldorádója, Száz tivornyás hely, ne homolj. Csitt, most valahol, tán Újpesten, Húsz esztendős legénynek rackán Álmodik a nyomor. Gyár-marta, szép sovány, bús alvó, Melle horpadt, válla kiáll, Arcán zúzós, jeges nedvesség. Mosolyog, szent, nehéz álmában, Urabb, mint egy király. Tiszta ágyat és tiszta asszonyt Álmodik, s vígan felkacag, V _______________________ Kicsit több bért, egy jő tál éteK, Foltatlan ruhát, tisztességet S emberibb szavakat. Kevesebb vért a köhögésnél, És a munkánál több erőt, S hogy ne kellessen megjelenni Legalább tíz-húsz esztendőig Az Ur színe előtt. Te nagy város, csupán öt percig Álljon ürítetlen a bor Dús asztalán dús nábnbidnak, Alert valahol talán utolsót Álmodik a nyomor. merően? nmnÁ/emts-ét) j/uáet' /f -ntt-u/ Us4*»'s’>4>é>/iriű&eAÍfx>j 0 oxt> y:i&yuZf£m? «ettVsAl (oo-Orn Urryitoi at< t ismertefü/c/Ppaj rty ytosktunCári/44 Á&rrJ "íiiínZfotP eJ/Z fc-n 4ycs/*4, J i/czete*.ü vnieúX/IrttpyeA) ­/Hs /wra/' stejy fie4i$ / jl ,a/ remeojimP &ter>é^ 4*ry irtot»# iey* •» v'riee -/ui/t-aaM* ■kp étre v ZZí.'iié&p/nrZ vtüÁtti. * ''' Sp* ' 1,/éZ ve Sűíyir ?úr*0lrm*4m c&A*?? o fy/lÜ tu 'net? it? //. rnartuoéoéC/in e'ßtHp Z ZiopKntty 4*. Z~y 1939 július 3-án Molnár Bertalan Miskolc, Bábonyí-bérc újtelepi lakos a következőket írja: „ßéitor leszek megemlíteni méltóul gos uraknak azt, hogy S éve kopogta tok már különböző ajtókon egy kis darab kenyérért, de hiába, mert a ke­gyetlen sors végigesapdosott rajtam és nem tudom, kinek panaszkodjak." „kakasioilas“ világ A Húrthyrendszer 'hírhedt, alakja, Bor­sod nie gye fasiszta főispán ja: Borbély­Maczk.y Emil föld­birtokos, vAresk'ezu ellen forradalmár égy csendőr jelentését hallgatja és adja ki neki utasításait. Mi­ről szóltak ezek- az utasítások? Gazsá­gokról, brutalitásról, amellyel a kenyeret, munkát, emberséges életet követelő mun­kásokat, dolgozó ]Klr rasztokat, értelrriisé- gicket elnyomták, giizsbakötötték' lmc a Horthy-rejid szer két jelképe: a dzsen­tri főispán és a csend" őr —’ és arái együtt jár velük: a nyomor, *z ínség, a pusztulás* Két gyermek 1935 -beo a miskolci utcán Két gyermek ül a Széchenyi utca gyalogjárójának szélén. Be­szélget a két kis, sovány, ron­gyos gyerek. Amikor hátuk mö­gött megyek el, hallom, hogy megszólni a kislány: „Ha sok pénzem lenne, akkor...“ A mon­dat befejezetlen maradt. Megáll­tam, kíváncsi lettem rá, vájjon mi lehet ennek a gyereknek az álma, mi az, amit körüisző fan­táziájának aranyszálaival: ka­csalábon forgó vár. vagy a tün­dérek gyémánttal kirakott, gyöngyökkel varrott selyem ru­hája, vagy talán Jancsi és Julis­ka mézeskalácsból épített háza? A kislány még mindig hallgat, talán az ő gondolatában is végigvonulnak a mesék csodás világának óhajtott szépségei. Mégegyszer hozzákezd: „Ha sok pénzem lenne, akkor....“ és megint abbahagyja; úgy látszik semmit sem talál elég érdemesnek arra, hogy kitüntesse választásával. Hirtelen felemeli fejét, tekintete láesik a túlsó oldal pékboltjának kirakatában mosolygó sütemé­nyekre. Szemében felesükül az a furcsa fény, ami azt jelenti: végre, megvan és befejezi a mondatot: „Ha sok pénzem len­ne, akkor . vennék magamnak egyszerre — egy iúló kenyeret!“ Megjelent a miskolci „Reggeli Hírláp“ című újságban.) USA 4016 Az USA-ban s textiliparban egyre gyakoribb a 4 na­pos munkahét* Sok közszükségleti cikket termelő üzem kapa­citását csak 50 szá­zalékban használja ki. 1952 első hónapjaiban 1950 közeliéhez viszonyítva a szőnyeggyártás 504,. a cigarettagyár­tás 24'2. az üvegáruk termelése 25.9, a bú­torok előállítása 15.4, a rádió gyártása 48.9 százalékkal csökkent. 4 polgári fiz egy lakosra eső hadikiadás alakulása 1351-ben Index: 19.18=: 100 A hadikiadásod óriási méret» növe-i kedése a kapitalista! országokban infláció-' hoz, a dolgozó tömé-** gek elnyomorodásá-* nak állandó fokozó* dásához vezet, mivel a háborús készülődé^ terheit a dolgozó megek viselik* ogyaszlás céljait szolgáló iparcikkek termelésének alakulása az USA-ban 1951-ben Index ! 1950—100 “Ói®® <3®®«! 1 Ahol bűn harcolni a békéért Fülöp-szigni. béh*% harcos. Az imperig" listák zsoldosai scá" gesdrót mögé zárták^ mert hazája függőt“ fenségéért, népe sza­badságáért küzdött 4 Tíz- és százezrek sínylődnek a kapita* lista országokban éi a gyarmatokon bör­tönökben, haláltábn•* robban, mert nemi tűrik az elnyomástt n kizsákmányolást4 Millió és millió ha­zafi emeli magasra ti tőkés országokban ű3 emberi jogok, a sza­badság, a függetlro- ség, a béke zászlaját­EZ AMERIKA! Ami-itt következik — amerikai la­pokban jelent meg, tehát nem kívül­állók kritikája hangzik el, hanem — önvallomás. Néhány kiragadott uj- ságköz.leményhől ás hirdetésből ponto­san kiformálódik a mai Amerika arc­úié Ax üxlet üxlet Éhínség Indiában. Évről-évre százezer számra szedi áldozatait az éhség az indiai gyarmatokon. íme: ez a valóság a kapitalista uralomban és <■/.! nem ködösíthetik el az angol-amerikai kormányférfiak még oly ko- hcfcteljes frázxsai sem. A 1-ökések, a monopolisták, a gyarmatosítók út­ját vér, szenny, szenvedés, pusztulás jelzi. A „New-York Sun“ 1952 egyik februári számában jelent meg a kö­vetkező hirdetés: „Mély fájdalommal jelentem for­rón szeretett feleségem halálát és az újszülött meüé, akinek világrajöve­tele nejem életébe került, gyakor­lattal rendelkező dajkát kívánok al­kalmazni, amíg újból megnősülök: 30 éven felüli, szőke, karcsú élet- társra gondolok, legalább 10.000 dol­lár hozománnyal, ezzel a tőkével megnagyobbítanám a 79. utcában levő üzletemet," ahol jelenleg márkás pörcellánokat árusítok mélyen leszál­lított árakon, Andrew Smith“. Hatalmat tártatok n következő az amerikai 1950 augusztusában plakátok jelentek meg városokban: ^Fiatalok! A föld amerikai bolygó. Oda mehettek, ahová akartok: a forró, égövi Guam szigetére, vagy a havas Izlandra, Fülöp-szigetekre, vagy Nyu- ga t -N ómét or szá gba, : Angliába vagy Görögországba, Koreába vagy Taívan szigetére!” Persze nem idegenforgalmi utazásra csábított a plakát, hanem az US Ariuy-be toborozta az ifjúságot — Micsoda hatalmas távlatok nyílnak ez előtt a fiatalság előtt. Különösen, ha elgondolja azt is, amiről a plakát nem beszélt, hogy az amerikaiak a felsorolt helyeken mit csináltak, vagy miben mesterkednek? Sxinháxi beszámoló A „N'ewyork Times“ 1950 szep­tember 25-i számában hosszú bírálat jelent meg Upton Sinclair „Az ellen­ségnek is volt...“ című színművéről. Az izgalmas színdarab cselekménye dióhéjba sűrítve a következ.ö: A baktériumvilágháború után az egész földön néhány ember marad életben: két gengszter, egy örült:, egy néger evangélista nő, egy rugby- csatár, egy botanikus két gyermeké­vel, egy eszkimó három unokájával s egy világürhajó személyzetének két tagja. Happy end — minden várakozás ellenére — nincs a darabban, a há­borús hisztéria fokozására azonb«« kiválóan megfelel... Amerikai humanizmus Ebbe a „tárgykörbe” tartozik az aa előadás is, amelyet 1952 január 25.-én Creesy brigád tábornok tartott „A nők hazafias konferenciáján”. A táboritok alapos felkészültséggel ismertette az amerikai hadsereg vegyi, biológiai és radiológiai háborús előkészületeit* hangsúlyozva, hogy mindez a nélíek javát szolgálja. Humanizmus — amerikai módra. In a epi esemény Indianapolisban 1951. december 22-én nagy ünnepséget tartottak. Kivonultak a város vezetői, fotóri­porterek, filmhiradó-operaitörök örö­kítették meg a város határában le­leplezett emlékművet, amelyet — a milliomodik halálosvégű közlekedést baleset alkalmából emeltek. Mi van eladó? Aki gyereket akar vásárolni, nem jön zavarba Amerikában. A „Daily Mirror” 1952 február 0-án közölte, hogy az Ohio állambeli Cincinnatiban igen alacsony áron, már 25 dollárért 2—3 éves, igen szép gyermekek vásá­rolhatók • •. Ez Amerikát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom