Észak-Magyarország, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-13 / 215. szám
A Borsodnádasdl Lemezgyár a múltban és ma Vetik a szerencsi f&'dműTesszUveikezet kis áruházában ÚJ rendelőintézet épül Míiireleo* V _______________________J AZ MDP BORS iOD . r*. . S: : .-ABfi iUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁ RTBI zqttságának lapja Vili. évtolyam 215. szám Ara 50 fillér Miskolc. 1052 szepiember 13. szombat A szovjet nép megvitatja a XIX. pártkongresszus anyagát SZOVJET MUNKÁSOK, parasztok és értelmiségi dolgozók milliói újabb m unka hőstettekkel, az ország erejét fokozó nagyszerű kezdeményezésekkel ünnepük meg a XIX. pártkongresszust- Az SZK(b)P Központi Bifoottságának a XIX- pártkongresszus összehívására vonatkozó közleményei hazafias büszkeséggel, Lenin-—Sztálin pártja iránti határtalan, odaadó szeretettel töltik el az egész népet. A szovjet dolgozók egyhangúan kifejezésre juttatták, hogy fokozott energiával fognak dolgozni s Lenin—Sztálin pártjának kipróbált vezetésével eredményesén teljesítik az ötödik ötéves tervet. A szovjet embereket az a rendíthetetlen akarat tölti el, hogy felépítik országukban a kommunizmust, megvédik és állandósítják a világ békéjét. Minden szovjet hazafi új munkagyőzelmekre törekszik, igyekszik minél nagyobb teljesítményekkel hozzájárulni a közös ügy sikeréhez- Er a 1 törekvés ölt testet abban a naprói-napra szélesülő versenymozgalomban, amelyet a szovjet üzemekben ,a XIX- pártkongresszus tiszteletére indítottak. Amikor a moszkvai „Sarló és Kalapács”-gyárban ismertették az SZK(b)P Központi Bizottságának a XIX- pártkongresszussal kapcsolatos közleményeit, Vaszilij Pljaszov hengerész kijelentette: — Az új ötéves terv teljesítése után országunk még gazdagabb és hátalma- •ahh le.^z. Ez' ad erőt a szovjet embereknek, hogy valóraváltsák az ötéves terv célkitűzéseit. Mi, kohászok is nagy feladatok előtt állunk. A jövőben még termelékenyebben fogunk dolgozni, hogy becsülettel megfeleljünk pártunk bizalmának. A vilnyuszi „Zsalgirisz" ‘munkagépgyárban Sztrazdasz esztergályos est mondta: — A litván nép Lenin—Sztálin dicső pártjának köszönheti boldog, örömteli életét. A szovjet hatalom átalakította köztársaságunk városait és falvait- Nincs szó, amely kifejezhetné, mennyire hálásak vagyunk Sztálin elvtársnak, amiért gondoskodik SzovjefLitvánia gazdaságának és kultúrájának fejlesztéséről. Fáradtságot nem Sajnálva teljesíteni fogjuk a kommunista párt által elénk tűzött feladatokat. A magam részéről megfogadom, hogy minden nap legalább két normát teljesítekAz üzemek, gyárak, bányák és ol ajtelepek dolgozói békemüszakot vállalnak és versenyt indítanak a XIX. párt kongresszus tiszteletére. Példátlan arányú hazafias mozgalom indult meg a kolhoz földeken is. A szociaÜ9ta mezőgazdaság dolgozói megfogadták, hogy a betakarítás eredményes befejezésével, beadási kötelezettségeik határidőelőtti teljesítésével fogadják a XIX. pártkongresszust-— Az új ötéves terv a kolhozgazdaságok további felvirágoztatásának programja,----mondja Kabar elvtárs, a Szocialista Munka Hőse, híres kombájnvezető. — Mi, a gépek gazdái fáradtságot nem kímélve azon leszünk, hogy a kolhozok mielőbb teljesítsék a párt által eléjük tűzött feladatot, a gabonafélék és ipari,:növények terméshozamának nagyarányú emelését. Az új ötéves tervre vonatkozó irányelvek tág teret nyújtanak a szovjet értelmiségi dolgozóknak — tudósoknak, mérnököknek, agronómusoknak, közoktatási és egészségügyi dolgozóknak, az irodalom és művészetek művelőinek — alkotó képességeik kifejtésére. A szovjet értelmiség az egész néppel együtt kész minden erejével, energiájával és tudásával dolgozni az ötödik ötéves terv feladatainak megoldásánt — Becsülettel teljesíteni fogjuk feladatainkat — így beszél minden szovjet ember. A szovjet ember szavára pedig építeni lehet. A szovjet ember mindig állja a szavát, tettekre váltja át ígéretét. Ezt bizonyítja a pártkongresszus tiszteletére indított munkaveiseny is, amelyben naprói-napra nagyobb eredményeket érnek él a kongresszusi felajánlások teljesítése soránA VVörös Proletár -gyár 1. számú szerelőműhelyében I- Ivanov sztahanovista Ir katos ismerteti dolgozótársai előtt a XIX. kongresszus jelentőségét A krasznoliotmi fésüsgyapjú kombinátban L. Szotnyikova sztahanovista szövőnő a kongresszus tiszteletére vállalta, hogy rendszeresen túlteljesíti napi előirányzatát és kizárólag kitűnő minőségű árut termel Falusi népnevelő munkánk eredményei és feladatai Harmati Sándor elvtárs felszólalása a falusi népnevelők megyei tanácskozásán Falusi népnevelőink küldöttei, legjobbjai tanácskozásra ültek össze szerdán Miskolcon a Pártoktatás Házában. Beszámoltak arról, bogy a Központi Vezetőség június 27—28-i útmutatásainak szellemében hogyan végzik politikai felvilágosító munkájukat, beszéltek eredményeikről, rámutattak a hiányosságokra, ismertették a legjobbnak bizonyult agitációs módszereiket, javaslatokat tettek a politikai tömegnevelő munka megjavítására. A tanácskozást Kovács Sándor elvtársnak, a Megyei Pártbizottság agitprop. titkárának szavai nyitották meg. Számos igen értékes hozzászólás hangzott el. A felszólalásokat Harmati Sándor elvtárs, a Megyei Pártbizottság titkára foglalta össze, s egyben ismertette a népnevelőink előtt álló további feladatokat. A falusi agitáció színvonalának emelkedése — A felszólalások — állapította meg Harmati elvtárs — megmutatták: a falusi kommunisták kezdik felismerni, hogy a vezetés fő módszere, a dolgozó parasztság pártunk politikája mellé való állításának fő módszere: a meggyőzés, a nevelés és felvilágosítás. Például Timkó elvtárs felszólalásában elmondotta, hogy munkájában elsőrendű feladatnak tekintette a népnevelő hálózat kiépítését, a pártcsoportok megszervezését és a munkájuk rendszeres ellenőrzését. A felszólalások színvonalából Is megállapítható volt, hogy a népnevelők falun is rendszeresen tanulnak és felfegyverzik magukat a szükséges érvekkel. Népnevelőink naponta harcba indulnak a párt- és kormányhatározatok végrehajtásáért. Horváth Istvánná elvtárs (Mezőcsát) igen helyesen mondotta, hogy n népnevelőnek állandóan képeznie hell magát, ismernie kell a helyi és országos érvekét, ismernie kell a bel- és külpolitikai eseményeket Igen hasznos javaslata, hogy az ipari üzemek népnevelői — mielőtt tszcs .látogatásra mennek — vegyenek részt tanfolyamom hogy minél hatásosabb legyen agitációjuk. Legjobb falusi népnevelőink nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is agitálnak. Tudják azt, hogy a példamutató tettek követőkre találnak és alátámasztják a szóbeli nevelést. Németh Istvánné elvtárs, aszalói párttitkár a klerikális reakció elleni harcban azzal mutatott jó példát, hogy lányát nem engedte a templomban esküdni, illelve bórmálkozni. Kovács János (Sátn) minden beadási kötelezettségét túlteljesítette, utána saját példájával buzdítva eredményes agitációt végzett. Igen nagy haladást jelent, hogy népnevelőink nagyszerű helyi érvekkel agitálnak. Az egyszerű, de célirányos, könnyen érthető érveknek nagy jelentősége van. Például Timkó elvtárs elmondotta, hogy amikor a kulákok azt hireSzteiték, hogy Néphadseregünk katonáinak nincs mit enniök. ő rávilágított, hogy mindez hazugság, mert akkoriban szerelt le és a katonáskodása alatt fi kilót hízott. Nagy Istvánné elvtárs (Kesznyéten) ismertette, hogy kiszámolták: a tszcs-ben dolgozó 10 holdas paraszt mennyivel több jövedelemre tesz szert, m> n t ugyanannyi földön egyénileg gazdálkodó paraszt. Az ilyen számok, adatok igen hatásos érvek, mert meg nem cáfolhatók, bebizonyítják a szociális a nagyüzemi gazdálkodás előnyét az egyéni gazdálkodással szemben. A népnevelő munka legfőbb hiányosságai A tanácskozás azonban megmutatta az agitációs, nevelő munka legfőbb hiányosságait is. Első és egyik ’eg- szembetűnőbb ezek közül az, hogy keveset hallottunk a falun az osztály-ellenség legszélesebb csoportjával, a kuláksággal szemben megmutatkozó opportunizmus elleni harcról. Népgazdaságunk szocialista átépítésének az ipar mellett a mezőgazdaság szocialista átszervezése a másik fő területe. Ez a munka jól és eredményesen , az osztályellenséggel folytatott harc közben megy előre. Ennek a harcnak első soraiban vannak a népnevelők, nekik kell mozgósítaniok a dolgozó parasztokat, leleplezve a kulákok céljait, törekvését és aknamunkáját. He most ez még nem folyik így általában mindenütt, ezért tűnhet el a megyében többszáz kuiák a kuláklistáról és furakodhat be a tszes-kbe, a tanácsokba, sőt itt-ott még a pártszervezetbe is. Példa erre az ózdi járás. Javítani keli azon a hibán, hogy a kulákok elleni harc jelenleg döntő mértékben még mindig adminisztratív intézkedésekben merül ki. Elég kevés szó esett szocialista fejlődésünk másik fő ellensége, a klerikális befolyás elleni harcról is. Nem igen volt szó leleplező érvekről, hogyan érhetjük el mihamarább, hogy egyetlen párttag sem járatja hittanra gyermekét. Pedig ez igen fontos kérdés. Pártunk tagjai sorában az ellenség befolyását csak akkor tekinthetjük teljesen ki küszöböltnek, ha párt_ tagjaink mindegyike úgy is elszakad a vallástól, hogy sem maga, sem csa— Legfontosabb feladatunk — hangsúlyozta a továbbiakban Harmati elvtárs — a munkás-paraszt szövetségnek, mint proletárdiktatúránk szilárd alapjának erősítése. Népnevelőink felvilágosító munkájukban emlékeztessék dolgozó parasztságunkat arra, hogy az úri földbirtokosok által bitorolt óriási földterületeket a munkás- osztály harcos támogatásával tudták csak birtokukba venni. Arra is emlékeztetni kell — amit Horváth Márton elvtárs mondott beszámolójában —, „hogy a dolgozó parasztság a munkásosztálytól kapott védelmet a „földesúri roham” visszaveréséhez 1946-ban, kapott vezetést és segítséget a régi úri rend visszaállítására törekvő reakció elleni harcban; kapott anyagi, termelési támogatást!” Kivétel nélkül minden faluban konkrét példákkal mutathatjuk meg mindezt az egykor földnélküli, vagy kevés főiddel rendelkező dolgozó parasztoknak. Népnevelő munkánknak azonban a falun még ennél is tovább kell mennie. Világosan meg kell magyarázni dolgozó parasztságunknak, hogy a munkásosztállyal való szoros szövetség nélkül, a munkásosztály vezetése nélkül nem fejlődhetett volna odáig, ahol ma van és nem fejlődhetne tovább a jövőben sem. Felvilágosító munkánk alapjává kell tenni, azt, amit Horváth Márton elvtárs a következőkben mondott: .„Szükséges, hogy ezzel kapcsolatban emlékezetünkbe Idézzük Sztálin elvtárs tanítását arról, hogy nekünk nem akármilyen munkás-paraszt szövetségre van szükségünk. Hanem csak olyanra, amelyben biztosítva van a munkásosztály vezető szerepe, amely erősíti a munkásosztály pozícióit, a szocialista építést szolgálja: tehát olyan munkás-paraszt szövetségre,- amely a dolgozó parasztA falu szocialista átépítésének frontján a további feladat: a már meglévő termelőszövetkezetek megszilárdítása. Nevelő munkánknak arra kell irányulnia, hogy a termelőszövetkezetekben szilárd legyen a munkafegyelem, jó legyen a viszony ., közös vagyonhoz, folyjon a harc az élenjáró szovjet agrotechnika és munkamódszerek bevezetéséért. így válnak olyanná szövetkezeteink, hogy önmagukért agitálnak. Ebben a harcban népnevelőinknek nemcsak szóval, de személyes példamutatással is nevelniük kell. A falun végzett nevelő, felvilágosíró és mozgósító munka alapvető feladata, hogy a szocialista építés egvik fő akadályát, az osztályellenséget és elsősorban a kulákságot mind szű- kebb térre szorítsuk. E téren igen komoly tennivalók vannak. A mi me. ládja nem vesz részt egyházi megnyilvánulásokon, gyermeke hittanoLta- táson. A népnevelők feladata, hogy en_ nek érdekében minél szélesebbkörű felvilágosító munka folyjék nemcsak a tagság, hanem a pártonkívüü dolgozó parasztok között is. Keveset hallottunk a tanácskozáson az olyan fontos kérdésekről is, mint a tszes-k megerősítése, a közös vagyonhoz való viszony, a munkafegyelem megszilárdítása, a szovjet agrotechnikai módszerek elterjesztése, stb. Hiányosságként tűnt ki, hogy a most legfontosabb feladat, az őszi szántás-vetés gyors elvégzéséért való mozgósításról keveset beszéltek. Veszélyesnek látszik, hogy a gabonabe- gyüjtés sikerei elhomályosítják a takarmánygabona begyűjtése terén még meglévő lemaradást. Nem volt kielégítő a bírálat és önbírálat szelleme, kevés bírálat hangzott el a felsőbb szervek felé. ságot is rávezeti a fejlődés szocialista vágányára. A munkásság ma is segíti szövetségesét, a parasztságot, segíti iparcikkel, gépekkel és elsősorban segíti a mezőgazdaság szocialista fejlődésének előmozdításával.” Falusi népnevelő munkánknak tehát arra kell irányulnia, hogy mind mélyebb és mélyebb gyökeret eresszen dolgozó parasztságunkban a munkás- osztályhoz való szövetségi hűség gondolata. Ennek a hűségnek elsősorban abban kell megmutatkoznia, hogy dolgozó parasztságunk áldozatot is vállaljon a szocializmus építéséért; hasonlóan, mint a munkásosztály. Népnevelőink munkájának tehát azt kell eredményeznie, hogy pontosan és határidőben végezze el dolgozó parasztságunk az időszerű munkákat és a beadást, az adófizetést mindenütt időben és maradéktalanul teljesítse- Ez segíti elő a szocialista építést. Népünk jólétének emelkedése a. szocializmus építésének menetétől függ. A szocializmust a Szovjetunió segítségével és pártunk vezetésével a munkásosztály a dolgozó parasztsággal együtt építi. A munkásosztály óriási eredményeket ért már el ezen a téren. Munkáját olyan létesítmények mutatják, mint például a diósgyőri óriáskohó, Kazincbarcika, vagya nyersvas, Martin-acél, hengerelt áru termelésnek a háború előttinek kétszeresére; sőt háromszorosára való emelése, egyszóval a szocialista ipar megteremtése. Most az a feladat, hogy a munkás- osztály eredményeihez felsorakoztassuk a parasztságot is. Ez pedig szívós és kitartó nevelő munkát igényel a falun dolgoz-ó kommunistáktól, elsősorban a népnevelőktől. A mindennapos meggyőző munka az, amely rávezeti mind nagyobb mértékben dolgozó parasztságunkat a szocializmus útjára. gyünkben is ma még mély opportunizmussal, megalkuvással találkozunk ebben a kérdésben (például az ózdi járásban). Nem egy helyen elnézik a kulák szabotálását, többszáz kúlák eltűnt már eddig is a kuláklistáról, stb. Mindez rámutat arra a mély opportunizmusra, ami megvan egyes tana. csóknál, de még pártszervezeteknél is. Népnevelőinknek látniok kell és erről konkrét példákkal meg kell győzniük dolgozó paraszttársaikat, bőgj7 a kulák ma taktikát változtatott a szocialista átalakulás elleni harcában. Ma már nem áll ki nyíltan rendszerünk ellen, hanem éppen az opportunizmus kihasználásával igyekszik eltűnni a kuláklistáról és utána megjelenik a tszcs-ben mint do gozó paraszt, hogy csendes, de szíves és következetes aknamunkájával rombolja azí, amit már felépítettünk. A falusi népnevelők történelmi jelentőségű feladata Kitüntető feladatot jelent falun is népnevelőink számára, hogy a szo- cialista haza szeretettére neveljék dolgozó parasztságunkat. Népnevelőinknek meg kell mutatniok, hogy olyan hazát építünk, amelyben nincs kizsákmányolás, ahol már nincsenek a parasztot elnyomó földesurak, ahol a kulák nem uzsoráz.batia ki többé őket. Rá kell mutatni, hogy Rákóczi és Kossuth szabadságharcosainak, az 1919-es dicsőséges proletárhareosokErösítstik tovább a munkás-paraszt szövetséget Számoljuk fel a kuláksággal szemben tapasztalható opportunizmust
