Észak-Magyarország, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-12 / 214. szám
Péntek, 1053. szeptember 12. ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 % NE FELEJTSD A MÚLTAT KAGYMJJÖVÍ& Egy fillér béremelést kaptak a vasgyári munkások Háromezer mnnkás még ebből a bérfavüásból Is kimaradt A kerevke- delemügyi miniszterhez akar fordulni orvoslásért a vasgyári munkásság Miskolc, augusztus IxiniTi*!«’s. Iirtüy n Máv-núl a drágaságra sokat, akikből azután kiválasztották immkahérjnvitásra ánleincsithctőkct. . SÉli mas/.t«» »lrá2a.sáíc miatt nyomoruk, kétség- IxT.jtő helyzetük napról-uapra nyomanz-'i’íic'/íí ■?S}®aí Ennek a cikknek címe is tükrözi a munkásság multrcndszerbeli helyzetét. Háromezer munkás, — a diósgyőri gyár akkori munkáslétszámának egyharmada — még ebből az egyfilléres béremelésből is kimaradt. A cikk — többek között — közli, hogy a diósgyőri munkások „nyomora, kétségbeejtő helyzete, napról- nspra nyomasztóbb.“ Érthetően még sokkal keservesebb volt azoknak helyzete, élete, akik munka nélkül voltak. Az ózdi főszolgabíró 1933. november 2-án a következő jelentést küldte az alispánnak: „Az ipari centrumokban, — mint amilyen az ózdi járás is — az ipari munkanélkülieknek hiába akarnánk lisztet adni, — mert bérelt lakásban lakik — nincs munkája és nemcsak ennivalóra, de pénzre is szüksége van. Ha az ipari munkanélkülieket nem juttatjuk hamarosan pénzkeresethez, úgy a következményekért nem lehet vállalni a felelősséget. Az alispán űr rendelet« értelmében szombaton beszüntettem a pénzért való kavicstermelést is, ennek az az eredménye, hogy a munkanélküliek tömegesen akarnak felvonulni az alispán úrhoz. Készek gyalog bemenni Miskolcra!... Tisztelettel kérem az alispán urat, méltóztassék a felhozott indokok alapján inségjárulékot juttatni az ózdi járásnak.“ Megyénk bányaüzemeiben a bányászlétszám 1934. januárjában 7200 februárjában 6700, júliusában 5200 volt, tehát néhány hónap alatt kétezerrel csökkent a foglalkoztatott bányászok száma. Életvédelmi otthonokat állítanak lel az öngyilkosjelöltek számára .i.~—. ossOsssoOO—=0=3' ■ ’ ~~~ Rimócxy József dr. tanácsaok nyilatkozata a belügyminiszter öagyitkosvédelmi rendelettervezetéről Mlakolc, április 24 ■ vezető okok feltűntetésével. (A U. J. titaóiuááa.) j — Az életuntak v&JHmélie n mr* Éeszáxuolttmk arról az öngyilkos- g aadalmat is bele akarja ka|***otni * widabm ankétről, melyet Szci- I belügyminiszter: A re n ő őrit a t /»-óirok Béla belügyminiszter bi- * foeiálr kijelölni azokat a tár*a«*ira« A végső nyomorúságba jutott dolgozók számára kilátástalan volt a helyset. Közülük ezren és ezren „menekültek öngyilko' 'gba.“ Az akkori kormány életvédelmi otthonok i .állításával akart „segíteni". Munkaalkalmakat azonban nem teremtett, mert a töke a gazdasági válságot is profitjának növelésére használta fel, a válság terheit a dolgozókra hárította, a dolgozók százezreit dobta az utcára. ,Tífcolddarácon 168 barlanglakásban 1150 lélek lakik a legprimitívebb életkörülmények kőfalt Nbiea mód • barlaaglakók: kitelepítésére, akik valósággal ragaszkodnak aziik ódáikhoz So-sodassgye l’tzti főorvosa Pozsgay Lajos dr. egészégügyi lötanácsQS nyíl.(kozott a MagyarJörőaek a barlanglakók viszonyéiról TTböldd&röe, április 7 I i "''irirsfaJL (A U. J. tudósítása.) " Megyénk egyik szégyenfoltja volt Tibolddaröc, ahol a 6 ezer holdas földesúr kastélya közelében 1150 nincstelen barlanglakásokban húzódott meg. A Miskolcon megjelent „Magyar Jövő“ című újság 1928. április 8-1 számában ezeket irta a barlanglakásokról: Miskok társadalma Me a harcot a leáayktíés&edefem és a hők ekülíése eile a w 10« i Qr«, i A vajat! Miztxió hölgyei erednisny»« hzreot vívnak • UinykeretkedókkeT és • gyermekek csábítóival Miskolc, Április 5 a (A M. J. tudéntteo) I szznl küldto cl hátulról« hogy j»*» házba megy Bsobnlti’in.i.ic. \ A munkanélküliség, a nyomorúság elsősorban a nőkel sújtotta. Emiatt virágzott a prostitúció, ezért csinálhattak könnyű „üzletet” a lelkiismeretlen, gyalázatos spekulánsok, üzérék, akik különböző csábító Ígéretekkel karmaikba kerítették a szerencsétlen fiatal lányokat és eladták őket helyben, vagy külföldön a nyilvánosházak tulajdonosainak. „A barlanglakások terméskőbe vágottak és messziről úgy néznek ki, mintha fecskefészkekkel volna tele a hegyoldal. A lakosság igen kis töredéke tart lovat és amelyiknek van ilyen, úgy az eg.v helyen lakik az állatokkal. A szobáknak kis ablakaik vannak és alig lehet szó a szellőztetésről, úgy, hogy idegen számára elviselhetetlenül fojtó belül a levegő.“ A kapitalista, nópellenes rendszer szörnyű ábrázata, aljas képmutatása világlik ki a cikkből, amely nagy botükkel a címbe foglalta, hogy a barlanglakók „valósággal ragaszkodnak szűk odúikhoz.“ A lap a továbbiakban így Irt: „A gyermekek iskolalátogatását a barlanglakás nem zavarja, habár fagyos téli időben valóságos istenkisértésnek látszik a le- és feljárás. Mintha már a szervezetük idomult volna ehhez az élethez, amely emberöltők óta így folyik.“ Sajóhídvégen a — Elaő belépő vagyok a sajólúdvéyi középparasztok közül — mondja Forgács Árpád, a III. típusú „Uj Élet” legújabb tagja. — Szívesen beszél róla, miért lépett a csoportba, — 17 hold földön gazdálkodtam. De beláttam, hogy egyénileg dolgozni, a gépek segítsége nélkül termelni — nagyon nehéz. A csoportban gépek dolgoznak, amelyekkel az én tehénkéim- nem tudták felvenni a versenyt. Lemaradtak. Régen foglalkozom a belépés gondolatával, de nehéz volt megválni a megszokottól. Állandóan figyeltem az „Uj Elet” munkáját, eredményeit- Csak akkor ért meg bennem az elhatározás, amikor Kiss József hazajött Tiszadobról, a kétnapos tanulmányúiról és elmondta, amit ott látott. Két nappal ezelőtt beléptem a csoportba, amelyet máris magaménak érzek. Bánom, hogy nem hamarább döntöttem,. A földem az „Uj Elet” tagja mellett van, most már egybeszántjuk! Ab „Vi Élet“ gazdaságában szorgos munka folyik. A hirtelen jött eső megszakította az őszi vetést, — de örülnek neki, könnyebb lesz utána az őszi szántás-vetés- A csoport tagjai most napraforgót csépelnek. Körbeülik a kövér szemekkel telt kupákat: Középen Kiss József soha ki nem fogyó beszéddel sorolja a tiszadobi tanulmányút élményeit— Ott mór burgonyaszedő géppel végzik a munkát és van kukoricak-apá. lójuk is. Ha non láttam volna, el sem hinném — beszéli Egy percre a munka is megáll. — Szinte lesik a szájából a szót. Kies Józsi nem várat sokáig a folytatásra, előszedi jegyzetfüzetét, hiszen olyan sok számot csak nem tarthat fejben. — No, megvan — s olvassa: a dobiaknak IS holdas öntözéses kertészetük van. Eddig 62 ezer forint tiszta jövedelmük volt belőle. Jövőre szőlőt telepítenek. Ebben az évben 1 millió 250 ezer forint tiszta bevételük volt. Saját teherautójuk, olajütőjük és darálójuk van a sok más egyéb mellett■ — Mikor érünk el mi oda — mondja Valaki sóvárogva a■ hallgatók közül, de tizen felelnek rá egyszerre: tiszadobiak példája után indulnak — Rövidesen! Mi is megcsináljuk az öntözéses gazdálkodást. & 194-9 ősmén alakult az ,,Uj Elet* • 12 tagja volt akkor. — Nem volt istállónk sem — mondja Kiss József. — Jószágaink sok éjszaka a fdhoz kötve álltak a szabadban. Az első évi munka azonban meghozta gyümölcseit. A beadáson, a fejadagon felül szabadpiacra is bőven jutott. Egy-egy csoporttagnak évi tiszta jövedelme 7—8 ezer forint volt. Látták ezt a község dolgozó parasztjai, hiszen állandóan érdeklődtek a csoport iránt. Előbb csak nevettek rajtunk. Egyesek olyanokat mondogattak, hogy „ezek mindent bevittek o csoportba, a végén még ennivalójuk sem lesz". Sok-at lebeszéltek a belépésről, de igen nagyot néztek, mikor az elszámolás után az asszonyok vásárolni mentek a szövetkezetbe. A csoport munkájában azonban sok hiba is akadt- Voltak, akik azt hitték, hogy egycsapásra már az első érben milliomos csoporttá válnak. — Olyanok is akadtak, akik zúgolódtak, hogy az elszámoláskor kevesebbet kaptak, — mert kevesebb volt a munkaegységük. De ez a szorgalmasok munkakedvét még jobban növelte, hogy magasabb eredményeket érjenek él. 0 Mór 32 tagja van a csoportnak; 305 hold földön gazdálkodnak. Beadási kötelezettségüket 100 százalékon felül teljesítették. 16 sertésük hízik, ezek közül 6-nak súlya már elérte a két és félm-ázsát- — A beadást teljesítjük velük — mondja a sertésgondozó. — Gazdag jószágállományunk van — mutat a karám felé. — Itt 95 darab süldő ugrik a vályúnak, mikor eléjük öntöm a darát. Az istállóban 18 tehén, 7 borjú és 12 ló áll. Jól halad a csoport az ősziek betakarításával is. A napraforgót már leszedték, a burgonyaásást is hamarosan megkezdik. Eredményeikkel, munkájukkal a szövetkezeti út felé vonzzák a község dolgozó parasztjait. Elhatározták, hogy ezután még jobb munkát végeznek; a tiszadobiak példáját követve haladnak előre a szebb és boldogabb élet felé. Onodvári Miklós. JVleg kell gyorsítani a Az ősziek betakarításával egyidejűleg meg kell történnie a begyűjtésnek is- Kukoricából és napraforgóból a törés, illetve betakarítás megkezdése után 5 napon belül, burgonyából pedig ásás után azonnal teljesíteni keli a beadási kötelezettséget. A burgonyabeadásban járásaink sor. rendje a legutóbbi értékelés szerint a következő: 1. ricsel 262 2. sárospataki 14.3 3. miskolci 10.1 4. mezőesátt 7,8 5. abaújszántói 7-3 6. mezőkövesdi 3.4 7. szikszói 2.6 8. szerencsi 2.3 9. putnoki 0.6 10- edelényi 0-3 A sátoraljaújhelyi,- az ózdi és az I encsi járásban még nem adtak be érdemleges mennyiséget. A miskolci dől. napraforgó begyűjtését 1 gozó parasztok 18.5 százalékban teljesítették burgonyabeadásukat Súlyos lemaradás van a napraforgóbeadásban. A „legjobb” eredményt elért szerencsi Járás is csupán 415 százaléknál tart- A mezőkövesdi, a mező- csáti járás 2.6—2.9 százalékot teljesített csupán, a többi járás méglnkább lemaradt Sürgősen meg kell gyorsítani az ősziek betakarításának és beadásának ütemét, arra kell törekednünk, hogy egyetlen dolgozó paraszt se késsen el kötelezettsége teljesítésével. A miskolci földmivesszövotkezet felkéri a méhészcsoport tagjait, hogy szeptember 15-ig, a Kassal út 2. szám alá, szóban, vagy írásban jelentsék, hogy az Ínséges méhcsaládok etetésére menynyi kedvezményes cukrot igényelnek. A NÉPHADSEREG NAPJA: népünk és hadseregünk egységének kifejezője H'zév szeptember 29-én másodízben ünnepeljük a Néphadsereg Nap. 1J jót, népünk és hadseregünk széttépbetetlen egységének ünnepét. Az 1S4S szeptember 20-i pákozdi diadal — amelyet a reakció évtizedeken keresztül igyekezett agyonhallgatni — a magyar történelem olyan nevezetes eseménye, amit méltán őrzünk legszebb hagyományaink között. ,, Történelmünk e dicső napja” — mondja a minisztertanács határozata — „méltó arra, hogy Néphadseregünk, amely szabadságharcaink forradalmi hagyományai örökösének tekinti mayát, büszkeséggel gondoljon rá és épülő szocialista hazánk, függetlenségünk, dolgozó népünk védelmére lelkesítse , buzdítsa Néphadseregünket- Ezért a minisztertanács minden év. szeptember 29. napját a Néphadsereg Napidnak- nyilvánította.” Kormányunk tavaly megjelent határozatát dolgozó népünk, hadseregünk lelkes örömmel fogadta. Az egész kiképzési évben készültünk erre az ünnepnapra, amikor áldozatkészségünket, hűségünket az elvégzett munka eredményeivel bizonyítva léphetünk pártunk és dolgozó népünk elé. Munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, a néphez hű értelmiségttok a párt vezetésével, a Szovjetunió segítségével nagyszerű győzelmeket vívott; ki a szocializmus építésében, — ugyanakkor erősödött, izmosodott. Néphadseregünk is, szocialista építésünk eredményeinek védelmezője, népünk békéjének és szabadságának fegyveres őre. Sikereinket, elért eredményeinketelsősorban annak köszönhetjük, hogy a párt vezet, irányít és nevel bennünket és napról napra gondoskodik rólunk. Egyemberként követjük Néphadseregünk bölcs tanítóját és példaképét, mindannyiunk szeretett vezérét, Rákosi elvtársat, akinek irányítását, szeretetét, rólunk való gondoskodásál állandóan érezzük. Néphadseregünket a párt, a dolgozó nép hozta létre s erőnk legfőbb forrása népünk és hadseregünk széttéphetetlen egysége. Feladataink elvégzésétiez erőt, példát merítünk szabadságharcos hagyományainkból, az 1848-as honvédsereg, az 1919-es magyar Vörös Hadsereg dicső tetteiből Az ő lángoló -hazaszeretetük, elszántságuk arra buzdít bennünket, hogy minden erőnkkel kiizdjünk hazánk függetlenségének, népi demokráciánk vívmányainak megvédéséért A Néphadsereg Napjára való lelkészülés idejére esik Kossuth Lajos születésének 150. évfordulója. Szeptember 19-én a magyar történelem egyik legnagyobb alakja emlékének áldozunk. A szabadságharcos magyar katonákat 1848-ban megacélozta a haza iránti forró szeretet, az a tudat,, hogy hazájuk és a maguk szabadságáért küzdöttek, ami megtízszerezte ere. jüket. Ez a tudat fegyverezte fei a honvédet azzal a hősi elszántsággal, amellyel meg tudta semmisíteni Jellaslch seregét. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme ugyanezt a lángot lobbantotta fel népünkben. 1919 tavaszán a magyar Vörös Hadsereg mun. kásezredei, az üzemekből, a bányákból, a dolgozó parasztok soraiból a párt hívó szavára összesereglett vörös katonák fényes győzelmei félelembe ejtették a forradalomtól rettegő kapitalista hatalmakat. A magyar Vörös Hadsereg katonáit ugyanaz az eszme hevítette, mint 48-as elődeiket, de az ő hősiességüknek, rohamaiknak már a Párt adott szárnyakat- A dicsőséges Októberi Forradalom, az orosz munkástestvérek nagyszerű példája, Lenin és Sztálin neve lelkesítette őket példamutató hőstettekre. Ezért vagyunk büszkék arra, hogy a hős 48-as honvédsereg és a dicső 19-os Vörös Hadsereg örököseinek nevezhetjük magunkat. Ez az örökség arra kötelez bennünket, hogy szakadatlanul tanuljunk felszabadítónktól és nagy példaképünktől, a dicső Szovjet Hadseregtől. Ahhoz a nagy és magasztos feladathoz, hogy méltók legyünk ehhez az örökséghez, erőt ad szabadságunk, amelyet a bős szovjet harcosok hoztak el számunkra. Erőt adnak dolgozó népünk nagyszerű hőstettei, amelyekkel egyre gyorsuló ütemben épitik szocialista hazánkat. Sztálinváros, a November 7 erőmű, a tiszalöki duzzasztó, egyre szépülő fővárosunk, az épülő földalatti gyorsvasút, a rohanvást növekvő Miskolc, Szeged, Debrecen, szocialista építő munkánk többi gyönyörű eredményei — úgy érezzük — a mi gyermekeink, akikért vérünket is odaadnánk, ha a gyalázatos ellenség piszkos kezét rájuk merné emelni. A mi katonáink tudják kötelességüket a nép iránt és rendíthetetlenül állnak őrt szent határainkon. Erőnket megsokszorozza, hogy megbecsült tagjai vagyunk a Szovjetunió vezette hatalmas béketábornak. A szabad né, pék testvéri megbecsülése övez bennünket. Erőt ad nekünk, hogy olyan nagy testvéri közösségben élünk, amelynek vezére a nagy Sztálin és amelyben 800 millió szabad ember tömörül szervezett egységben. A Néphadsereg Napján még jobban elmélyítjük sorainkban a proletár nemzetköziség szellemét, tovább haladunk azon az utón, amelyet Rákosi elvtárs jelölt ki számunkra: „Lankadatlanul, hűen, erőnket nem kiméivé küzdünk tovább „ béke frontján, s mindenütt ott leszünk, ahol a béke nagy ügyéért küzdeni és áldozni kell”. FODOR BÉTA. főhadnagy. Megyénkben ezévben 11 és félmillió forintot íizelíek ki a kisorsol! éllamköicsön-köivényekre Megyénk dolgozói büszkék arra, hogy az ötéves terv nagyszerű alkotásainak létrehozásához munkájuk met- lett az államkölcsönökre befizetett forintjaikkal is hozzájárultak. Az új alkotások, beruházások mellett Igen sokan nagy pénzösszegeket Is nyertek a kötvények sorsolása alkalmával. — Népi államunk az eddigi húzások után csaknem 400 millió forintot fizetett már vissza a dolgozóknak — sok esetben nagy nyereménnyel tetézve. Megyénkben ebben az évben 54.253 nyertes kölcsönkötvényre 11,500-000 forintot fizettek ki. Számtalan dolgozó nyert nagy összegeket. Zsalutka Endre, a miskolci drótgyár dolgozója a tervkölcsön negyedik sorsolásán 25.000 forintot nyert. Osztrovszky József (Nyékládháza) 50.000 forintot; Vozár István hangácsi középparaszt 25000 forintot, Kerekes Mihály szemerei dolgozó paraszt 10.000 forintot, Nagy István feisőmérai dolgozó paraszt ugyancsak 10000 forintot nyert. 25.000 forinttal húzták ki Hollód! Ká_ rolynénak, a Diósgyőri Kohászati Üzemek dolgozójának kötvényét. Kovács Béla pálházi dolgozó paraszt 5 ezer forintot nyert. Igen hosszan sorolhatnánk azok nevelt, akik 3000/ vagy 1000, 500 forintot nyertek. Megyénk dolgozói tudják, hogy a legjobb befektetés az államkölcsön. Ezért jegyeztek az elmúlt évben a második békekölcsönre 70 millió forintot. Ma már ebből a pénzből is új gyárak, üzemek, lakóházak és kultúrintézmények létesültek megyénkben. Érdemes jegyezni azért is, mert ali hogy befizettük az utolsó részletet második békekölcsön kötvényeire, államunk máris megkezdi a kötvények sorsolását, amikor újból sokan nyernek. A második békekölcsön első sorsolásán 116.700 kötvényt sorsolnak ki összesen 47,674.800 forint nyeremény, nyel. A 100000 forintos főnyereményen kívül 23 ötvenezer forintos, 4C huszonötezer, 117 tízezer, 347 ötezer/ 5800 ezer, 17.300 ötszáz és 93066 háromszáz forintos nyereményt sorsolnak ki. U ti
