Észak-Magyarország, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-11 / 213. szám
Csütörtök, 1953. seeptember tt ÉSZAKMAGYARORSZAG <s na Termelési értekezlet a diósgyőri durvákengerdében A diósgyőri durrahengerde éjszakai műszakjának termelési értekezletén csaknem valamennyi dolgozó megjelent. Igen nagy érdeklődéssel és várakozással tekintettek az értekezlet elé. Figyelmesen hallgatták a beszámolót, közben sűrűn jegyeztek, készültek a hozzászólásra. A gyenge beszámoló rányomja üeiyegét a tanácskozásra Ennek a termelési értekezletnek — .mint minden más üzem termelési értekezletének — az lett volna feladata, hogy felmérj^ a III- negyedévi terv túlteljesítése érdekében folyó munka etífügi eredményeit és kijelölje azokat a legfőbb teendőket, amelyekkel biztosítják a felajánlások hiánytalan teljesítését. A diósgyőri durvahenger, de termelési értekezlete nem töltötte be ezt a feladatát. A beszámoló csak általánosságban vetette fel a- problémákat, hiányzott belőle a legfontosabb: a felajánlások végrehajtásával való alapos foglalkozás, a mozgósítás a III- negyedévi terv túlteljesítésére. Megállapította a tényt: az üzem augusztusban nem teljesítette tervét, a szeptemberi — eddig esedékessé vált — előírásának Is csak 97.4 százalékban tett eleget. — Nem mutatott rá azonban a beszámoló a lemaradás okaira. Elmulasztotta ezeknek az okoknak mélyreható elemzését. A lemaradást csupán annyival indokolta, hogy „sok az üzemzavar, emiatt rengeteg idő kiesik a termő- lésből'” A problémákat éppen, hogy csak érintette. Ilyen megállapításokat tett: „nincsenek kihasználva a gépek .,. laza a munkafegyelem... a dolgozók nem használják ki a munkaidő minden percét —.” s végül levonta a következtetést: „ha mindez nem így volna, jobb eredményeket érhet, nénk el”. Az ilyen beszámoló nem mutat előre, nem irányítja rá a dolgozók figyelmét a soronlévő legfontosabb feladatokra, nem ad alapot arra, hogy a felszólalók érdemben tárgyalják a FS- jelentősebb kérdéseket. Az ilyen általános megállapításokat tartalmazó beszámoló egyáltalán nem mozgósít a nehézségek és az akadályok leküzdésére, a tervfeladatok sikeres végrehajtására. A munkaszervezés hibái gátolják a munkások versenylendületét A durvahengerde termelést értekezletét nem hatotta át eléggé a kommunista kritika és önkritika. A beszámoló bírálta a dolgozókat a lemaradás miatt, de arról már nem szólt, hogy ezért mennyiben felelősek az üzem vezetői. Nem esett szó arról sem, milyen a verseny a durvahenger- dében. Egyáltalán nem érintette a beszámoló ezt a kérdést, nem csoda, ha a felszólalók sem foglalkoztak vele. A verseny a termelés emelője, aminek eredményét a tonnák növekedésében, a minél jobb és jobb termelési százalékokban lehet lemérni. Az élő, eleven verseny szárnyakat ad a munkának, a helyes versenyagitáció növeli a dolgozók felelősségét a terv és a felajánlás maradéktalan teljesítéséért- Az a tény, hogy a durvahengerde csak 97.4 százalékra teljesítette eddig esedékes havi tervét, arra is mutat, hogy baj van az üzemben a versennyel. — Ezért elsősorban a verseny gazdála, a szakszervezet felelős, de nem kisebb mértékben a műszaki vezetőség. Az üzemben rossz a munkaszervezés. A műszaki dolgozók nem biztosítják idő. ben a terv teljesítéséhez az anyagot, nem gondoskodnak kellően arról, hogy a dolgozónak kezeügyében legyen, amire szüksége van a munkához. Ezzel kapcsolatban a beszámolónak ismertetnie kellett volna: mi az oka unnak, hogy nincs meg a szoros pgyüttműködés a durvahengerde és a többi üzem között, mit tesznek ennek megjavítására- Gyakran előfordul, hogy a hengerde egyszer meleganyagra vár, más alkalommal meg nem tndja hová rakni az öntecseket. Bíráljanak, javasoljanak, kezdeményezzenek a termelési értekezlet résztvevői X felületesen előkészített termelési értekezlet nem 1ss hozta meg a kívárn eredményt. A felszólalók is többnyire csak megállapították a hibákat, de nem tettek javaslatot, hogyan lehet azokat kijavítani. Tedig a termelési értekezlet célja annak jó megtárgyalása volt, hogyan lehet és kell a III- negyedévi tervet sikeresen végrehajtani, a felajánlást megvalósítani. — Ehhez azonban — a hibák gyors kijavítása érdekében — javaslatokra, kezdeményezésekre Tan szükség. A felszólalásokban több olyan hibát Említettek, amelyeket kis körül ^kiütéssel, helyesebb, gondosabb munkaszervezéssel meg lehet oldani. Többen bírálták a Martint azért, mert nem időben, vagy nem megfelelő hőfokon adja át az anyagot. Váraljai Zoltán elvtárs nagyon helyesen felhívta a műszaki vezetők figyelmét: biztosítsák megfelelően a műszaki fel: él eleket. Vállalta, hogy brigádja a llolse- vik I’árt XIX. Kongresszusa tiszteletére ebben a hónapban Ilii tonna anyagot termel terven felül. Novak István elvtárs arról beszélt, hogy a lemaradás egyik legfőbb oka a -sok üzemzavar. Többször felhívták az üzemvezetőség figyelmét erre a hibára, azonban nem fordítottak gondot a zavarok megszüntetésére. Mlnlcz I.ajos a hengerlésre átadóit anyagok minőséSzeplember 9-én este Georgi Dimit- rovról elnevezett miskolci kultúrtermükben bensőséges ünnepség keretében emlékeztek meg Bulgária felszabadulásának S. évfordulójáról a miskolci és miskolekörnyéki bolgárok. — Vörös, bolgár és magyar nemzetiszínű zászlókkal övezték Lenin, Sztálin, Dimitrov és Rákosi elvtársak képeit. Gervaszil Vaszilev megnyitó szavai után Kancsó Dimitrov elvtárs mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta, hogy a bolgár nép 1944 szeptember 9-i győzelmét a Szovjetunió felszabadító hadseregének értékes támogatásával harcolta ki. Dimitrov elvtárs, a bol- gár nép felejthetetlen vezérének útmutatásait követve a Bolgár Kommunista Párt vezetésével a bolgár nép egyre fokozódó sikerrel építi ragyogó jövőjét. Beszédében megemlékezett arról a hősi munkáról, amellyel a bolgár dolgozók négy év alatt megvalósították az ötéves tervet és országukat a béketábor szilárd bástyájává tették. Megemlékezett ezután a Bulgária iparosítása terén elért eredményekről. — Többek között megemlítette, hogy az eddig elkészített vízierőművek segítségével Bulgária ma már négyszer- annyi villamosenergiát termel, mint 1949-ben. Bulgáriában 1944 szeptember 9-én csak 300 faluban égett a villany, 1951 végen már 2800 község dolgozói élvezték a villamoseuergia Az £sza kmagyarország szerkesztősége ötéves tervünk még szélesebb- körü megismertetésére, a hazánkban, megyénkben végbemenő mélyreható, hatalmas változások, népi demokráciánk nagyszerű fejlődésének bemutatására riport- és fényképpá- lyázatot hirdet. A pályázaton olyan írásokkal és fényképekkel lehet résztvennl, amelyek szemléltetően mutatják, milyen nagy utat tettek meg megyénk dolgozói a felszabadulástól, a virágzó, boldog élet megteremtésében milyen sokat köszönhetnek az ötéves tervnek, amelynek maradéktalan megvalósításáért küzdünk napról-napra, pártunk. Rákosi elvtárs vezetésével. Mutassák be az írások és fényképek az ötéves terv helyi létesítményeit, azok jelentőségét és azt, hogy an teszik könnyebbé, szebbé a dolgozók gét kifogásolta. Újvári elvtárs arról beszélt, hogy a daruk sokszor minden cél nélkül, szervezgtlenüi ide-oda járnak, ami a termelés rovására megy. Többen szóvátelték, hogy a nő dolgozók számára még mindig nem létesítettek öltözőt. Makróczi Sándor elvtárs a Martinnal va'ó szorosabb együttműködést sürgette. A többi felszólaló is hasonló problémákat ismertetett, ezek kijavítására a műszaki vezetők ígéretet teltek. A diósgyőri durvahengerde termelési értekezletének tapasztalataiból minden más üzemnek tanulnia, okulnia kell, hogy sokkal nagyobb felelősségtudattal, körültekintéssel készítsék elő a dolgozóknak ezt a nagyfontosságú tanácskozását. áldásait. Nagy mértékben növekedett a gépgyártás is Bulgáriában, 1939-hez viszonyítva ma 90-szerte több gépet gyártanak. A felszabadulás óta eltelt 8 év al»ll 80 ezer analfabétát tanítottak meg írni és olvaspi- 6130-ról 7291-re emelkedett az általános iskolák, 193-ról 281-re a középiskolák, 196-ról 279-re a technikumok száma. Az egyetemek és főiskolák száma 5-ről lő-re, a színházak száma 10-ről 27-re, az operaházak száma 2-ről 4-re, az állandó jellegű mozik száma 213-ról 820-ra nőtt. Hatalmasan fejlődött a bolgár mezőgazdaság gépesítése is. 1947-ben még csak 31, 1951 végén már 115 gépállomás — 12 ezer traíktorral — állott a bolgár dolgozó parasztok rendelkezésére. Ebben az évben 775 kombájn aratott a bolgár földeken. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a magyar és bolgár nép múltjának közös szenvedései és jelenleg a szocializmus építéséért, a békéért vívott közös har_ ca és a Szovjetunióhoz fűződő őszinte hálája az alapja a két nép megbonthatatlan örök barátságának. Iván István etvtárs, a megyei tanács elnöke a Megyei Pártbizottság és a megyei tanács képviseletében köszöntötte a miskolci és a miskolckör- nyéki bolgárokat legnagyobb nemzet; ünnepük alkalmából. a pályázatok, hogy ötéves tervünk megvalósításával drága hazánkat, a Szovjetunió vezette hatalmas béke- tábort erősítjük. Az írások terjedelme lehetőség szerint ne legyen több öt gépelt oldalnál A fényképek csakis amatőr!elvételek lehetnek, élesek, jói kidolgozottak, hogy alkalmasak legyenek újságban való közlésre. A legjobb riportok és fényképek pénz-, illetve könyvjutalomban részesülnek és közöljük azokat az Északmagyarországban. Minden pályázó pontosan tüntesse fel névéit, foglalkozását, lakcímét, munkahelyét. A fényképekhez mellékeljenek néhány sort, hol készültek, mit ábrázolnak a felvételek. Pályázni lehet azonnal. A pályázat határideje október 15. Lelkesen ünnepelték m Bulgária felszabadulásának 8. évfordulóját a miskolci bolgárok Mii irakioristák! Kövessétek a Szocialista Munka Hőse, Pasa Angelina nagyszerű példáját! Ma már az egész világon ismerik Pasa Angelinát, a Szovjetunió első női traktorosbrigádjának megalakítóját. Amikor a Szovjetunióban áttértek a mezőgazdaság gépesítése munkájának fejlesztésére, Pasa Angelina kezdeményezése volt a „Százezer munkásnőt a traktorokra“ mozgalom. Felhívása hatalmas visszhangra talált és rövidesen kétszázezer no sviátíKVta el a traktorvezetés mesterségét. Pasa Angelina első női traktoroabrlgádja nagyszerű teljesítményt ért el és a kiváló traktorosnő megkapta a Szocialista Munka Hőse címet. Pasa Angelina azóta is tevékenyen résztvesz a traktorosok munkájában és gépel üzembentartási módszerének fejlesztéséért Sztálin-díjat kapott. A Szovjetunió Begfelső Tanácsa küldöttévé választották. Képünkön Pasa Angelinát látjuk két munkatársával a Sztálinul terület „Sztálin“-kolhozában. A* Észak magyarország riport- és fényképpályázata munkáját, életét. Tükrözzék vissza Öléves tervünk szebbé, boldogabbá teszi bányászaink életét A múltban nehéz jiziltai munkával dolgoztak a bányászok. Ma már számtalan gép segíti munkájukat. Képünkön villamos fúrógéppel dolgozik egy bányász, a g°p segítségével könnyen végzi munkáját A rudabánytá kultúrotthon, amelyet ötéves tervünk har. módik évében építettek Az ormospusztni iskola. Bővítését ez évben fejezték be. A bányászok gyermekei ma már kor- szerven jelszereit iskolában tanulnak. NE FELEJTSD A MÚLTAT A Miskolcon megjelent Reggeli Hirlap 1934 szeptember 27-1 számából: „A legfrissebb intézkedés szerint október 1-én megnyitják a második népkonyhát és november 1-én kiterjesztik a népkonyhái ellátás keretét. November 1-töl hozzávetőleges számítások szerint 750—800 főre fog szaporodni azok száma, akik a népkonyhán ebédellátásban részesülnek." A Reggeli Hirlap 19S4. október 27-i számából: „Az inségmunka költségvetésének összeállításánál gondoskodás történt a szellemi munkanélküliek foglalkoztatásáról is. Az volt az eredeti terv, hogy a város 100 szellemi inségmun- lcást foglalkoztat 5 hónapon keresztül havi 40 pengő díjazással. A szellemi inségmunkások alkalmazásánál elsősorban azonban figyelembe veszik a városnál dolgozó 40 díjtalan díjnokot, akik egész éven keresztül Csökken a termelés, növekszik a munkanélküliek száma Jugoszláviában Az „Otecsesztven Front” című bolgár lap cikket közöl „Növekszik a munkanélküliség a titójsta Jugoszláviában’1 címmel. A cikk megírja, hogy a titófasiszta sajtóban található adattöredékek is világosan mutatják: növekszik a munkanélküliség Jugoszláviában. 1950-ben az országban 170 ezer, 1951-ben kétszázezer, ez évben pedig már több mint kétszáz- ötvenezer munkanélküli volt az országban. A belgrádi, zágrábi és az oszijeki munkanélküliek száma meghaladja a hetvenezretMég az erősen szépített hivatalos adatok szerint is —. írja az ■„Otecsesztven Front” ■— a textilipar termeié*® 45 százalékkal. az élelmiszeriparé 40 százalékkal, a húsiparé 62 százalékkal, a konzerviparé 77 százalékkal, a köt-szövő- iparé pedig 60 százalékkal csökkent az idén, 1951 hasonló hónapjainak termelési szintjéhez képest. A titóista uralkodó körök további munkáselboc.sátásokra készülnek- A fiúméi hajógyárból több mint ezer, a horvátországi textilgyárakból pedig ez er hatszázötven munkás elbocsátását tervezekteljesen fizetés nélkül dolgoznak a város adminisztrációjában. A jelentkezések során azonban kitűnt, hogy az ajánlkozó 250 szellemi Ínségesnek nagyon kevés a fennmaradó 60 hely, a keretet pedig — miután erre a célra csupán 20 ezer pengőt irányoztak elő a költségvetésben — kiszélesíteni neun lehet. Felmerült az a terv, hogy 120 szellemi Ínségest foglalkoztasson a város két és fél hónapon keresztül. A tervet még részletesen meg fogják vitatni, mert a rövid alkalmaztatás nagyon kevés segítséget nyújt a szánalmas helyzetben lévő rászorul? ínségeseknek. Másrészt viszont, hí csak 60 szellemi Ínségest foglalkofc tat a város, sok arra érdemes kimar- rád az akcióból.“ A Reggeli Hirlap 1934. decembeí 5. számának 5. oldaláról: Állástalan tanítókat alkalmaznak vándorelöadóknak a vármegyei népművelés szolgálatára... A szovjet dolgozók jóléte áliandóan emelkedik A Szovjetunió sok üzemében több mint kétszeresére emelkedett a háború előtti színvonalhoz képest a dolgozók munkabére. A munkások és alkalmazottak sók más juttatást is kapnak az államtól. Az állam évről-évre nagy összegeket utal ki társadalombiztosítási célokra, ingyenes gyógykezelésre és oktatásra. Ezek az Összegek az utóbbi három évben meghaladták a háromszázötvenöt milliárd rubelt. A munkások és alkalmazottait reálbére a közszükségleti cikkek árának rendszeres leszállítása folytán állandóan emelkedik. A háború utáni Időszakban öt Ízben végrehajtott ár leszállítás több- száz milliárd rubel megtakarítását tette lehetővé a lakosság számára, több mült a felére csökkentette a létfontosságú fogyasztási cikkek árát. A SZK(b)F XIX. kongresszusának az 1951—1955. évű ötödik ötéves tervre vonatkozó irányelvei a közszükségleti cikkek kiskereskedelmi árainak további csökkentését irányozzák elő. Ez legalább S3 százalékkal emeli a munkások és alkalmazottiak reálbérét.
