Észak-Magyarország, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-09 / 211. szám

Kedd, 1952. swptember 9. ÉSZAKMAGYARORSZÁG S K£ „A kitüntetés arra kötelezi a borsodi bányászokat, hogy még több szenet adjanak népgazdaságunknak“ A bányásznap ünnepsége keretében Sajószentpéteren átvették a minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját a Borsodi Szénbányászati Tröszt dolgozói Vasárnap, a bányásznapon Sajó- szentpéter dolgozói, a bányászzenekar indulóinak hangjaira ébredtek. Az ut­cák hamarosan megteltek bányász- egyenruhás dolgozókkal. Mindenki a sportpálya felé igyeke­zett, ahol ünnepség keretében ezen a napon adták át a Borsodi Szénbányá­szati Tröszt dolgozóinak a miniszter- tanács és a SZOT vándorzászlaját. Egymásután érkeztek a tröszt messze- fekvő üzemeiből a széncsata hősei. Ormospusztáról, Szuhakállóról, Ku- rityánról, s a „földalatti-gyárból” •— Felsőnyárádról, különvonat és gép­kocsik szállították a bányászokat az ünnepség színhelyére. Vörös, és nemzetiszínű zászlók, fel­íratok, transzparensok díszítették a kocsikat. A feliratok a bányászok legjobbjainak nevét, eredményeit kö­zölték. Az egyik transzparens büszkén hir­dette : „Szeptember 7-ig esedékes havi tervünket 107.7 százalékra teljesítet­tük!” Egy másik feliraton ez volt ol­vasható: „A harmadik negyedévre terven felül vállalt 9000 tonna szén­ből a bányásznapig 9160 tonnát telje­sítettünk !” Jó munkával készültek a bányászok a vasárnapi ünnepre. Bódi István vá­jár, a sajószentpéteri bányaüzem dol­gozója a bányásznap tiszteletére 520 mázsás felajánlását túlteljesítve, 640 mázsa szenet termelt terven felül. A herbolyai Terv-táró dolgozói a máso­dik bányásznap tiszteletére ciklus­grafikont dolgoztak ki a Donbász- kombájn munkájához. Résztvett a bányásznap sajószentpé. íeri ünnepségén Czottner Sándor elv­társ bánya- és energiaügyi miniszter, Biaha Béla elvtárs, a bányász szak- szervezet elnöke, Harmati Sándor elv- tárSj a Megyei Pártbizottság titkára. Ott ült a vendégek sorában Fritz Fei ter elvtárs, a Német Demokratikus Köztársaság bányász szakszervezetének elnökhelyettese. Eljöttek a Borsodi Szénbányászati Tröszt vezetői, a tröszthöz tartózd vállalatok, üzemek legkiválóbb dolgozói, s a dorogi tröszt küldöttel, akik a vándorzászlót hozták el a borsodi bányászoknak. Az ünneplőik között volt Toy Árpád albert telepi. Kossuth-díjas * sztaháno- vista frontmester esapata is. A bá­nyásznapot megelőző napon éjfélig viaskodtak a bányába betörő örök el­lenséggel, a vízzel. A sajószentpéteri úttörők fehér Ingben, piros nyakkendőben vonultak a sportpályára. A zászlódíszbe öltözött sportpálya bejáratánál Fandák Károly, a sajó­szentpéteri szénbányák sztahánovistája fogadta a vendégeket. „A borsodi bányászok méltó módon ünnepelték a bányásznapot“ rA Himnusz hangjai után Szedő Tá­ltos, a Borsodi Szénbányászati Tröszt igazgatója nyitotta meg az ünnepsé­get. A sajószentpéteri úttörők köszön­tötték a bányászokat, s virágcsokrot nyújtottak át Czottner Sándor elv­társnak. Czottner elvtárs ünnepi beszédében Töláiek között ezeket mondotta: — A második bányásznapot a bor­sodi bányászok méltóan ünnepük. Ez év első felében legjobban teljesítet­ték kötelességüket pártunk, népünk iránt. Megszívlelték Rákosi elvtárs szavait, világosan látják az összefüg­gést, amely saját munkájuk és az egész népgazdaság fejlődése között van. A Borsodi Szénbányászati Tröszt az iév első hét hónapjának tervét 102-9 Százalékra, feltárási tervét 104 száza­lékra, elővájási tervét 115 százalékra teljesítette — állapította meg Czott. her elvtárs; majd így folytatta: — Örömmel és azzal a kívánsággal nyújtom át a tröszt dolgozóinak B mi­nisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa vándorzászlaját, hogy eredményeiket még tovább fej­lesszék népünk javára. A borsodi szén­bányászokat a kitüntetés arra köte­lezi. hogy a jövőben még több szenet adjanak népgazdaságunknak. Czottner elvtárs ezután átadta a Zászlót, amelyet a tröszt dolgozói ne­vében Loy Árpád, Fandák István kom. bájnbezelő és Prieszol Anna sztaháno- .vista gépkezelő vett át. Loy elvtárs meghatottan vette át a zászlót. — TJgy érzem — mondotta —, hogy kezemmel minden borsodi bányász megszorította a zászló nyelét. Tovább harcolunk a még több szénért — ágérte. A dorogi bányászok — a zászló ed- rligi tulajdonosai — képviseletében Itabosta Sebestyén szólalt fel. —’ Kívánom, hogy a zászló még na­gyobb sikerekre buzdítsa a borsodi bányászokat. De ne feledjétek el egy pillanatra sem: Dorog nem hagyja magát! ígérem, ügy dolgozunk, hogy a zászló visszakerüljön hozzánk. A bányászok hősies munkája Ezután Biaha Béla elvtárs beszélt. Felsorolta azokat a nagyértékű jutta­tásokat, amelyekben Népköztársasá­gunk a termelésben helyüket becsület­tel megálló bányászokat részesíti. A bányásznapi versenyben a borsodi szénmedencében újabb sztahánovista teljesítések születtek. Példaként állí­totta minden bányász elé a bánfalvi üzemből Balaesek Béla kilenctagú csapatát, mely 223 százalékot ért el. Rudolftelepen Lévai Sándor 18 tagú csapata terven felül 3454 csille szenet termelt. Felhívta a figyelmet a gépek jobb kihasználására, a műszakiak na­gyobb segítségnyújtásának, a szak- szervezeti funkcionáriusok és aktívák fokozott jó munkájának fontosságára. Harmati Sándor elvtárs a megye kommunistáinak üdvözletét tolmácsol­ta a tröszt dolgozóinak. Hangsúlyoz­ta : a bányászok hősies munkájukkal bebizonyítják, hogy szívvel-lélekkel népi demokráciánk mellett állnak. Fritz Leiter elvtárs, a Német De­mokratikus Köztársaság bányász szak- szervezetének elnökhelyettese átadta a német bányászok üdvözletét. A beszédek elhangzása után Czott­ner Sándor elvtárs „a szakma legjobb dolgozója” címért folyó versenyben a legjobb eredményt elért id. Vincze holtán berentei karbantartó vájárnak átnyújtotta a díszoklevelet és a pénz. jutalmat. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Délután Sajószentpéter bányász dolgozóit kultúr- és sportesemények szórakoztatták. Az Ózdi Szénbányászati Tröszt dolgozóinak ünnepsége Az özdl Szénbányászati Tröszthöz tartozó vállalatok, üzemek dolgozói is lelkesen megünnepelték a második bá­nyásznapot A központi ünnepséget Sonisályon rendezték, ahol összegyűl­tek a környező bányák küldöttei, dol­gozói- Az ünnepségen Herczeg Ferenc elvtárs, az Országos Tervhivatal elnö­kének első helyettese mondott beszé­det. Herezeg elvtárs beszéde után szá­mos bányász szólalt fel, s megfogad­ták: szeptemuer 7-e után még jobban fognak dolgozni. 40 méteres szénfront a putnoki üzemben A borsodi szénmedencében a II. telepi vastagszénfejtésnél eddig még nem alkal­mazták a frontot- A putnoki bánya mű­szaki vezetősége a bányásznap tiszteletére azt vállalta, hogy megteremti ennek lehe­tőségét. Vállalásuk teljesítéséhez lekiiz' dőlték az előadódó nehézségeket. A csú­szós talajon az ácsolatok az erős nyomás következtében gyakran kicsúsztak, emiatt kettős biztosítással kellett ácsolni. A műszaki vezetők és a bányászok közös fáradozásának meg lett az eredménye. A hékehét első napján a 3 méteres II- telepi szénmezőben 40 méteres fronton megkezdték a fejtést. A szállítást ka" páré- és gumiszalagokkal bonyolítják le- Alkalmazzák a ciklusos módszert. Az új front megnyitásával az üzem napi ter­melése 20 vagonnal emelkedett, A to" vábbiak során, hasznosítva az eddigi ta­pasztalatokat, a 40 méteres frontot 60 méteresre növelik­Az új műszaki vezetőség jó munkája eredményeként utolsóból aa elsők köaé került Farkaslyuk aa óadi trösat bányaüzemeinek versenyében A farkaslyuki bányaüzem hónapok óta nem teljesítette tervét. Az előírt szénmennyiségnek rendszerint csak a 70—80 százalékát adta népgazdasá­gunknak. Ez elsősorban abból adó­dott, hogy a régi műszaki vezetőség nem törődött a termeléssel, tervsze- riitleniil, rosszul dolgozott. Nem gon­doskodott arról, hogy a bányagépeket teljesen ^kihasználják, biztosítsák a frontokon dolgozó csapatok csille- szükségletét, nem vette figyelembe a dolgozók kezdeményezését, javasla­tait. Az Ózdi Szénbányászati Tröszt ve­zetősége a közelmúltban leváltotta a farkaslyuki bányaüzem megalkuvó, állandóan objektív nehézségekre hi­vatkozó vezetőségét és új műszaki ve­zetőséget állított a bánya élére. Azóta megváltozott a helyzet A farkaslyuki bányaüzem, mely az ózdi tröszt szé­gyene volt, ma a tröszt egyik legjob­ban termelő üzeme. Az új műszaki vezetőség bevezette a nagyteljesítményű frontfejtésen az optimális telepítést, biztosította az ál­landó és folyamatos termelést. Gon­doskodott arról, hogy a kaparok és a gumiszalagok állandóan üzemképes ál­lapotban legyenek. A bányagépekhez biztosította a tartalék gépalkatrésze­ket, ílymódon a gépek kihasználását pár nap alatt 30 százalékkal emelték. Az új műszaki vezetők jelentős újí­tást vezettek be a fronton lévő ka­parószalagok átszerelésénél. A régi módszerre] az átszerelés 8 órát vett igénybe, mert a kaparókat darabon- kínt vitték át és építették be új mun­kahelyére. Az újítással a kaparósza­lagot egy darabban vontatják át az új fejtésbe, ezzel az átszerelést két óra alatt megoldják. Megváltoztatták az ácsolási eljárást is. Az ácsolalokat nem a fronthomlokkal párhuzamosan, hanem arra merőlegesen helyezik el. Az új műszaki vezetők a munkafe­gyelem megszilárdítása terén is lénye­ges javulást értek el. Az elmúlt hó­nap hasonló időszakához viszonyítva kb. 30 százalékkal csökkent az igazo­latlan műszakmulasztások száma a farkaslyuki bányaüzemben. A műszaki dolgozók jó munkájának kimagasló része van abban, hogy Far- kaslyuk a „béke-héten” minden nap 100 százalékon felül teljesítette ter­vét. \ l/ittáfn / Az újcsanálosi gépállomás még a múlt év augusztus 27.én kiigé­nyelte Id. Gubás Bertalan újesanálosi kulák üzemenkívul lévő daráló­ját, amelyre három község dolgozó parasztságának van szüksége. A já­rási tanács meg is tette a szükséges lépéseket. A megyei tanács ipari és élelmiszeripari osztályának — enyhén szólva __bürokratikus maga. tartása folytán azonban az ügyben egy év alatt semmi sem történt. Egész halom levél, kérdőív, válasz és pótválasz született már, — csak éppen intézkedés nem. Közben a kulák ismét üzembelielyezte darálóját és üzemanyagkiuta­lást kért. Rendkívül feltűnő, hogy ez alkalommal nem volt semmiféle huza-vona, bürokratikus akadékoskodás — a kulák a napokban express kapott üzemanyag-kiutalást. Sürgős és Igen erélyes vizsgálatra van szükség annak kiderítéséire., hogy ki gáncsolta el a daráló Igénybevételét és ki viselte ennyire 6ZÍvén a kulák express-üzemxuiyagklutalás át ’ Hejökereszturon a „Béke” termelöesoport 100 darab sertése olyan szűk épületbe van beszorítva, hogy a rossz elhelyezés miatt több sertés megbetegedett és elpusztult. Ugyanakkor a katolikus papnak egy húsz- méteres épülete üresen áll. Miért nem intézkedik a községi tanács, hogy a termeloQSopart állatait a kihasználatlanul álló épületben helyez­zék el? IGNACZ JANOS Miskolc. ☆ A pádni dolgozók kérdezik a cigándi földművesszövetkezet pék­üzemének vezetőségétől: hogyan lehetséges, hogy a kétkilósként eladott kenyerekből sok esetben 20—30 deka is hiányzik. További súlyos hiba, hogy nem egyszer csaknem ehetetlen kenyeret sütnek. Felhívják a föld. müvesszövetkezet vezetőségének figyelmét, hogy sokkal jobban ellenőrizze a péküzem munkáját. Móricz Z&igmond emlékünnepély keretében nyílt meg az ünnepi könyvhét Miskolcon Szombaton este a Miskolci Állami Nemzeti Színházban tartották meg az ünnepi könyvhét Móricz Zsigmond em­lékünnepéllyel egybekötött megnyitó­ját. Gyárfás Imre, az írószövetség helyi csoportjának elnöke méltatta a nagy realista író jelentőségét, szere­it irodalmunkban. A színvonalas is­mertető után Barabás Tibor, az író- szövetség központi küldöttje ismertet­te az ünnepi könyvhét céljait. Barabás Tibor többek között rámu­tatott, milyen üldözés, nélkülözések közepette dolgoztak a múltban a nép ügyéért harcoló írók, Móricz Zsig­mond, József Attila, Nagy Lajos és a többiek, s mi volt abban az időben könyveik sorsa. A dicső Szovjet Had­sereg győzelme megnyitotta nemcsak politikai, gazdasági, hanem kulturális felemelkedésünk útját is, lehetővé tette, hogy megismerhessük a világ élenjáró irodalmát, a szovjet irodal­mat és a szovjet irodalom nyomán felvirágozzék az új magyar Irodalom. Ma százezrek, milliók olvasnak, özön­lik a nép a könyvtárakba, mindenki tanul, mindenki olvas, mindenki ré­szesül a kultúra áldásaiból, Petőfivel; Majakovszkijjal, Gorkijjal és Mórica Zsigmonddal valljuk, hogy a népá kell, hogy legyen a művészet. A mű­vészet minden ■ szépsége lelkesítsen bennünket jó munkára, harcra, öt­éves tervünkért, a szabadságért, a! pártért, a szocializmusért, a békéért! A lelkes tapsokkal fogadott előadá­sokat gazdag műsor követte. A MÁVi Járműjavító tánccsoportja ecseri ma­gyar táncot és egy cigánytáneot adott elő- A színház művészei közül SárJ közi Sándor, Gáti Vilma, Siménfalvf Lajos szerepelt a műsorban. Ha cser József Ady „Levélféle Móricz Zsig- mondhoz” című versét adta elő és Szeberényi Lehel „A begyek elmozdul-' nak” című regényéből olvasott fel egy részletet. A SZOT színjátszó cso­portja Móricz Zsigmond „Légy já mindhalálig” című darabjának két jé-’ lenetét adta elő, igen hatásosan. üzembehetyezték Lengyelország legnagyobb vizferfimfivét A lengyel hatéves terv előirány oz­ta: „A Zlelona. Góra-1 vajdaságban fel keli építeni a dychówi villamos vi/.ierőtelepet, az ország legnagyobb erőművét. A lengyel dolgozók a Szovjetunió messzemenő baráti tá­mogatásával végrehajtották a terv nagyszerű célkitűzését. Szeptember 3-ra befejezték a munkálatokat és szeptember 4-én ünnepélyes keretek között megkezdte a termelést az ÚJ erőmű. Moszadik sajtóértekezlete Moszadik, iráni miniszterelnök, a kül­földi éa az iráni sajtó képviselői előtt részletesen ismertette azokat az okokat, amelyek miatt kormánya nem fogadhatja el a legújabb angol—amerikai javaslatot. Moszadik nyilatkozatában bírálta ezt a tervet és befejezésül rámutatott, hogy Irán csak akkor válaszol Truman és Churchill közös javaslatára, amikor is­meretessé válik a Mcdzslisz és a szenátus e javaslattal kapcsolatos véleménye. Moszadik a többi között felhívta C figyelmet arra a tényre, hogy a TrumaS —Churchill-javaslatban használt kifeje­zések „olyan szándékról tanúskodnak, hogy az iráni, teljesen belpolitikai kér­déseknek, nemzetközi jellegeit tulajdonít'" sanak”. Szeptember 14-én zárul a borsodi képzőművészek megyei kiállítása az MSZT szék házában Többezer látogatója volt az MSZT miskolci szervezete Deák utcai szék- házában rendezett megyei képzőművé­szeti kiállításnak, amelyen megyénk 4o képzőművésze több mint 140 művét mutatja be. A kiállítás arról tanúsko­dik — állapítják meg a tárlatlátoga­tók —-, hogy művészeink a múlt év­ben rendezett kiállítás óta jelentős fejlődést értek el. A kiállítás iránt érdeklődő dolgozók bíráló szemmel értékelik az egyes műveket, sokszor érdekes és értékes viták alakulnak ki egy-egy jelentő­sebb kép előtt Érdeklődéssel fordul­nak a kiállítás felé a közületek, az üzemek, vállalatok vezetői, dolgozói is. Amíg azonban a közületek részé­ről már jelentékeny vásárlások tör­téntek, addig az üzemek részéről még kevés ilyenirányú megmozdulás mu­tatkozik. -„A mi nagy korunk nagy feladatot és nagy felelősséget jeleni művészeinknek — mondotta Horváth Márton elvtárs a képzőművészeti vi>’ fához fűzött megjegyzéseiben. — Ál­landóan érezniök kell munkájuk köz-' ben dolgozó és harcoló népünk meg­becsülését és segítségét.” Üzemeink; vállalataink vezetői még nem érzik át kellően azt a feladatot, amely a mű­vészek munkájának támogatásában rá­juk hárul. A megyei képzőművészeti kiállítás szeptember 14-én, vasárnap este zárul. Kívánatos, hogy több dolgozó tekintse meg a kiállítás szép és gazdag anya­gát. Kössük meg mine! eSöbb a cukorrépaterinelési szerződést! A eukorrépatermelés nagy hasznot és előnyöket biztosít a dolgozó parasztság­nak. A szerződés értelmében minden má­zsa répáért 18 forint készpénzt, vagy egy kilogramm cukrot és 12 forint készpénzt, vagy két kilogramm cukrot és hat forint kézpénzt kap a termelő. P. Bodnár Lajos Taktaharkányban ta­valy ezer ölön termelt cukorrépát 1562.87 forintot és 386.20 kiló cukrot kapott ter­méséért. Cigándon Pércsi Sándor 4892-53 forintot 351-40 kiló cukrot kapott a ré­páért­A szerződés aláírása alkalmával a ter­melő utalványt kap, melynek alapján a gépállomás traktorral végzi el az őszi mélyszántást. A szántás díját a cukor- gyár fizeti ki, amelyet az 1953. évi ter­més árából kamatmentesen vonnak le a termelőtől. A traktorszánt ás több tér" mést, nagyobb jövedelmet biztosít a ter­melőnek. Kövessék dolgozó parasztjaink a cukorrépatermelésben élenjáró terme­lőcsoportok példáját. A megyaszói „Kos- suth” termelőszövetkezet előreláthatólag ebben az évben is az elsők között lesz a cukorrépa mennyiségi és minőségi terme­lésében, amit elsősorban a gépi talajmű­velőinek. köszönhet. Az edelcnyi „Vörös Zászló” 3, a borsodiváukai „Petőfi” ter­melőszövetkezet 5, az ároktői „Uj Élet’“ 3 a hejőpapi termelőszövetkezet 3 bold"- dal termel több cukorrépát 1953.haa, mint ebben az évben. Mindez aimak a bizonyítéka, hogy termelőszövetkezeteink­nek jelentős jövedelmet biztosított a ctl' korrépatermelés­Számtalan kedvezményben réssesijl az a dolgozó paraszt, aki ideiében köti meg a cukorrépa-szerződést. Kedvezményesen vásárolhat kétszer préselt nyersszeletet, vagy száraz szeletet, továbbá szörpöt és melaszt, amely jó takarmány az állatok számára. Egyénileg dolgozó parasztjaink köves" sék Bárczi Károly és Csóesics Lajos ré­patermelő dolgozó parasztokat, akik jö­vőre jóval nagyobb területen termelnek cukorrépát. KOCSIS KAROLY Szerencs |

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom