Észak-Magyarország, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-28 / 228. szám
KÖLCSÖN3EGYZÉSSEL IS HARCOD AZ IMPERIALISTÁK HÁBORÚS TERVEINEK MEGHIÚSÍTÁSÁÉRT, | AKIK AZT AKARJÁK, HOGY NÁLUNK IS ÍGY LEGYEN! | Anglia és Nyugatnémetország széntermelése (HAVI ÁTLAC 1000 TONNÁBAN) Nyugatén répa két legfontosabb széntermelő országának, Angliának és Nyugat-Németországuak széntermelése S8 év óta csökken, sőt az utóbbi években jóval az 1913. évi színvonal alá süllyedt. A csatlós államok széndeficitjüket az USA.ból pótolják, drága pénzért rossz szenet vásárolnak és — egyre több bányászt tesznek ki az utcára. GÖRÖG „ISKOLA“ Okiéi görög falu ..iskolájában“ a 70 éves Vasileos Ho- ritlades tanító nyomorúságos körülmények között tanítja a gyerme. keket. Az osztály ban nincsenek pa. dók, nincs elég tankönyv sem. A nyomorgó szülők még füzetet sem tudnak vásárol ni gyermekeik, nek. Diplomás emberek árulnak újságot Indiában A hivatalos Indiai statisztika ihr a sajtóban közölt adatok szerint fokozódik az értelmiségi munka- tálkOtlség Jrrfifibf.n. A j,Hindustan Times’* című lap közli, hogy Puná. ban 125 ezer diplomás személy kérte, alkalmazzák őket újságkihordónak. 80 százalékkal emelkedett egy év alatt a munkanélküli férfiak száma az ausztriai Stájerországban A* „österreichisch« Volksstimme“ közlése stetint augusztus 31-én Stájer- országban — amely Ausztria angol megszállási övezetéhez tartozik — a munka- nélküli férfiak száma 80 százalékkal, a munkanélküli nők száma pediS 34 szó. zalékkal volt magasabb, mint egy évvel ezelőtt. A lap hangsúlyozza, hogy a növekvő munkanélküliség oka a békés iparágak — például a textil, és téglaipar termelésének csökkenése. AMERIKAI „KULTÚRA" Az amerikai egyetemeket a k°~ moly tudományos munka helyett a háborús hisztéria szolgálatába állít- ják. Ennek „eredményeire“ mutat rá a .freies Volk“ egyik cikke. „Az amerikai egyetemisták, igen hiányos tudásról tesznek tanúságot a vizsgákon“ — írja a .freies Volk", majd felsorol néhány olyan vizsgakérdést, amelyekre az ameri. kai főiskolák hallgatói a legeiké- pcsztőbb válaszokat adták. Például: .fái a dinamó? — Dinamitot gyártó gép. Milyen felfedezés köszön, hető Curie asszonynak? — Feltalálta a rádiót. Ilyen és ehhez hasonló feleletekből megtudjuk, hogy Franciaország és Spanyolország ható. rán nem a Pireneusok. hanem a piramisok fekszenek, hogy a régi egyiptomiak nem hieroglifákat, hanem hidraulikát írtak, hogy Rómát Romeo és Júlia alapította és hogy a trigonometria háromnejűséget jelent“ — írja a lap, A vizsgaláz természetesen minden diákot többé-kevésbé elfog, —* írja a freies Volk“ — de vem indokolja az ' amerikai diákok által adott helytelen, sót értelmeiden vizsgaválaszok ezreit, amelyekből az amerikai oktatás mély válsága tükröződik- Etek a válaszok egyáltalán nem mulatságosak, ha tudjuk, hogy az amerikai kiváltságos osztályoknak az egyetemeken nevelkedő fiait világuralmi törekvések fűtik“— írja befejezésül a „Freies Volk“, FASISZTA TERROR JUGOSZLÁVIÁBAN Xj1 gyetlen hazafi sem érzi magáit biztonságban E xito Jugoszláviájában. Elég egy helytelenítő sró a fasiszta Tito.klikk politikája ellen, amely .az országot amerikai gyarmattá és katonai hídfővé tette ív» a kiejtett szót politikai üldözés követi. Kankovics hóhérai mindenütt leselkednek a jugoszláv hazafialtra #* kegyetlenül elbánnak velük. Nemrég előfordult a következő eset. Disztics alezredes, egy hadosztály títoista biztosa beszélgetett a katonákkal és a Szovjetuniót rágalmazta, tagadta a Szovjetunió óriási szerepét a jugoszláv népnek a hit. Irrista megszállók alól történt felszabadításában. Disz. líca ezután megkérdezte Szavo Milovanovics tizedest: — KI szabadította fel Jugoszláviát?. A káplár így felelt: — Jugoszláviát a nép szabadította fel a Szovjetünk! segítségével. Ez az Igaz felelet éktelen haragra lobbantotta Tito pribékjét. A káplárt súlyos büntetéssel fenyegette mag', ami elől az csak szökéssel menekült meg. Ez nem egyedülálló eset Tito hadseregében, ante. Ivet Tito, fasiszta rendszerének „biztos támaszává“, az óceánontúli agresszorok rohamcsapatává szeretne átalakítani. A belgrádi bakó tisztogatást rendezett a hadseregben és ennek során börtönbe vetett és inter, nálőtáborba küldött 20.000 tisztet, akik végsőkig hűek maradtak a néphez. Több mint 100.000 „gyanús“ katonát küldött az úgynevezett „munka.zászlóaljakba“, ahol az élet semmiben sem különbözik a sóbányák rabjainak életétől. Ezek az üldözések még jobban nö. yelilt az elégedetlenséget a hadseregben. HP ito—Kankovics áruló klikkje nemcsak attól a lehetőségtől fosztotta meg a munkásokat és Bolgoző parasztokat, hogy résztvegyenek a választásokon, — hanem kénye.kedve szerint veti fogságba a hazafias harcosokat. Ebből a célból számos börtönt és koncentrációs tábort építettek az országban. Csu. pán Belgrádban húsz nagy kazamata és néhány kon. centrációs tábor várja a foglyokat. Számuk egyre nő". Ezekben a „halálgyárakban“, amelyeket az amerikai »segítés“ alapján az USA.ból hozott legborzalmasabb linzó eszközökkel szereltek fel, több mint 250.000 ha. Jnfi senyvéd. Itt raboskodnak a jugoszláv nép hős |ai, mint MiJenko Sotra, az 1941. évi hercegovinál lépi felkelés szervezője, vagy Mirko Markovics, a Mgrádi egyetem volt közgazdasági professzora, a Spanyolországban harcolt nemzetközi brigád harcos fcgja és a jugoszláv haza sok más hű fia. Kankovics börtönei és koncentrációs táborai még borzalmasabbak, mint a hitlerista Gestapo haláltáborai. A szadista, títoista hóhérok a letartóztatott embereket két kategóriába osztják. Az elsőbe sorolják a legveszélyesebb politikai ellenfeleket, akiket nyomban meggyilkolnak. A második kategóriába sorolt foglyo. kát hosszasan, embertelenül kínozzák. A títoista hatalom helyi szervei, a belgrádi kormány biztatására, kényük.kedvük szerint indítanak pereket és üldözik a dolgozókat. Gracsanick kerület, ben például a falvak bírái az UDB ügynökökkel karöltve éjszakai támadásokat intéznek a békés parasz. tok ellen és rabszolgamunkára hajtják őket a bori ércbányákba, amelyet a Foster Weller Corporation amerikai cég kaparított meg magának. A munkások a alatt élnek. büntetések állandó fenyegetése Az érvényes Tito-féle büntető törvény halálbüntetést ír elő azért az egyszerű tényért is, ha a munkás nem tudja teljesíteni az emberfeletti termelési normát. A titoisa törvényszékek sommásan Ítélkeznek. Maga Kankovics is elismerte, hogy csupán 1950.ben a jugoszláv törvényszékek körülbelül 300.000 ítéletet hoztak. Számos tökéletesen ártatlan személyt ítéltek a törvények títoista „őrei“ halálra. Az államgépezetből is tömeges elbocsátások tör. ténnelí. Az intézményekből kiűzik a haladó és becsületes tisztviselőket és helyükbe usztasákat, csetnike. két és más tizenhárompróbás fasisztákat ültetnek. Csupán a múlt évben 130.000 „meg nem felelő“ alkalmazottat eresztettek szélnek. Azokat, akik az Ilyen erőszakoskodás ellen felemelik a hangjukat, nyomban tömlőébe vetik. A gyárakból és üzemekből minden alap és jog nél. kül kidobják az úgynevezett „nem jövedelmező munkaerőket“. Ebbe a kategóriába főleg az öregek és az anyák tartoznak. A títoista sajtó is beismeri, hogy a guzlinszki medencében elbocsátották a terhes vagy gyermekes asszonyokat. Ez év három hónapja alatt a könnyűipari vállalatokból 3000 nőt bocsátottak el, akikre nélkülözés és éhezés vár. A Tito.fasisztáknak semilyen terror ellenére sem sikerül Jugoszlávia népét az amerikai Imperialisták igájába hajtani. Egyre jobban szélesedik az országban a népi ellenállási mozgalom. Rövid idő leforgása alatt a munkások tízezrei sztrájkoltak. J ugoszlávia népei ki fogják vívni a békét, sza. badságot és függetlenséget a Tito.fasiszták elleni hősies harcukban, akármennyire bíznak is a nép hóhérai a fasiszta terrorban és az amerikai dollárokban. ____ NE FELEJTSD A MÚLTAT! ^„.ólakban, bódékban, kamrákban húsódtunk meg“ Biró Pál, a Rima egykori teljhatalmú ura levéltárából Vaskos kötőtökben lapozgatunk az ózdi gyárban. A kötetek Bíró Pálnak, A Rimám lírányi Rt. elnökének egykori lev elezését tartalmazzák. „Spisák Lajos és Muránszki László, azelőtt a gyárban dolgozó emberek már évek óta nem tudnak munkához jutni, s teljesen le vannak rongyolódva. At egyiknek 7 tagú családja van... A legnagyobb nyomorban vannak“ — olvassak M egyik levélben, amelyet valamilyen közbenjáró írt Bíró Pálhoz abban a reményi»«* hogy segíteni tud a két munkanélküli dolgozón. És hány Spisák és hány Muránszki volt Ozdon munka, kenyér nélkül'. Ham« tálán kilincseltek állás után, azok is, akik iskolát végeztek, érettségiztek, diplomái szereztek. Hegedűs Gyula elektró- és géptechnikus ezeket írta kérvényében: ,,Nagyon szegénysorsú iparos szüló'k gyermeke vagyok, rajtam fegflil egyáltalán nem bírnak. A nyáron, ha csak kaphattam, földműves-napszámai munkát végeztem, hogy idó's szüléimét és magamat a telje» éhség nyomorát# megmentsem.“ Hiába küldte kérvényét, hiába voltak az esdeklő sorok, fr-* » levéltárt# megállapítható, hogy kérvényét válaszra sem méltatták. Az egyik levelet aláíró dr. Vass Józsefnek, a Horthy fasiszta rendszer Jóléti“ miniszterének címezték. így írtak; „Csekély nyugdíjból, négy, öt, hét-nyolc pengőből nem bírjak a drága lalp* bért fizetni, meri mindnyájan öregek és elnyomorodottak vagyunk. ^ Fiatal Író* runkban nehezen napszámmal kerestük kenyerünket, ma már nem bírjuk magán« kát fenntartani és a drága lakást fizetni... Ólakban, bódékban, kamrákban huz£* dunk meg Az embernek siralmas az élete öreg napjaira, van közöttünk, aki kére* getéssel jut egy falat kenyérhez.... Többet éhezünk, mint eszünk.“ A levél azért van Biró Tál levéltárában, mert a miniszter % kérvény# ho*»4 továbbította. \ kérvény mellett olvassuk Bíró Pálnak a miniszterhez küldött ué* laszát: , . „Tekintettel arra, hogy a legközelebbi napokban néhány hétre külföld»1'# utazom, nagyon kérlek, Kegyelmes lírám, méltóztassál megengedni, hogy a nyár» díjas özvegyek beadványára vonatkozó felvilágosításaimat visszaérkezésem után hassam meg.“ „Egyszerű fakoporsó: itt nyugszik a műbútorasztalosság" Ezzel a címmel közölt riportot a múlt rendszerben Miskolcon megjelent „Fel- sőmagyarországi Reggeli Hírlap“ a miskolci asztalosiparosok helyzetéről. A cikk beszámol arról, hogy az egyik tekintélyes, országos nevű miskolci műbútorasztalos levelet írt a szerkesztőségnek: „A kisiparos házánál két-három napig sem főznek meleg ételt, mindent lefoglaltak, nappal és éjszaka egyaránt dolgozik a csupasz kenyérért.“ ^ Az újságíró felkereste a levélírót, aki elmondta, hogy aránytalanul súlyos közterhek nehezednek a kisiparosokra, nem bírják tovább, napirenden vannak náluk a foglalások és az árvereztetések. Nem kapnak munkát. Majd igy folytatta: „Az ipari kiállítás és vásár ge megkérdezte, hogy én, aki oddijl mindig szerepeltem a kiállításon, Ml idén mit fogok kiállítani. Gondolkodód nélkül válaszoltam: — csinálok egy fa* kete fakoporsót, az oldalára berakáiii»Mi ezt az egy szót írom fel: műbútorastí talosság.“ A cikk befejező része így lyuigrfk: „Mikor ezt mondja, az öreg asztalod» mester őszbecsavarodó bajuszára eddig is gyanúsan csillogó szeméből egy könny perdül alá. A lepergő könny^sey-i pék teszik a pecsétet az -elpajnaszolt «ad» morú igazságra. A műhely besÖtétedefS» A mester indul a családjához, öt gye*4 meke és felesége várja vacsorával^ ami egyszer van, máskor nine»—,** GYARMATI SORS Mint rongyokba öltöztetett csontváz, olyan ez a szerencsétlen tuniszi asszony. mukkás-szrilAs a Dél.Afrikai Szövetség föváro. sában, Johanne«, burgban. A MARSHALL- KÖLCSÖH KÖV£IKEZ,ME«YEI 0 marshallizált Törökországban szabad ég alatt a puszta földön élnek nagy számban családok, amelyeknek sem munkája; sem lakása nincs.
