Észak-Magyarország, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-23 / 197. szám
Vili. évfolyam 197. szám Ara 50 fillér Miskolc. 1952 augusztus 23. szombat A BÉKÉS GBZOAS/iGI ÉS KÜLTÖRÉUS ÉPÍTÉS XOMMBRISTA TERVE A BOLSEVIK PÁRT legutóbbi, XVIII. kongresszusa óta eltelt tizenhárom év hatalmas erőpróbája volt a pártnak és az egész szovjet népnek* Ebben, az emberiség történelmében döntő fordulatot je" lentő időszakban a párt és a szovjet nép minden idők legnagyobb viharát állotta ki győzelmesen, szétzúzta a kultúrát, a civilizációt, a népeket pusztulással fenyegető fasizmust és a népek egész sorának felszabadításával lehetővé tette, hogy ezek a népek elindulhassanak a szabad fejlődés útján, felépíthessék a dolgozók államát, rátérjenek a szocializmus építésére. A hős szovjet nép a háborúnak országát ért súlyos pusztításai ellenére is sikerrel megvalósította a negyedik ötéves tervet, emellett még nagy segítséget is nyújtott a szervezett béketábor országainak a szocializmus alapjai lerakásához. A szovjet nép a háború okozta romokat eltakarítva még erősebbé, még gazdagabbá tette hazáját, megépítette, illetve építi a kommunizmus első hatalmas alkotásait* A Nagy Honvédő Háborúban aratott történelmi győzelem és a békés alkotó munka világraszóló sikerei — a szocialista társadalmi és gazdasági rend legyőzhetetlen és ki meríthetetlen erejét bizonyítja a kapitalista rendszerrel szemben* Az elmúlt közel másfél évtized alatt világszerte a dolgozók újabb tíz- és százmilliói ismerték meg a Bolsevik Párt történetét, a Bolsevik Párt, Lenin—Sztálin pártja, nagyszerű történelmi szerepét, munkáját. A dolgozók a föld minden részén tudják, milyen fontos történelmi határkövet jelent a Bolsevik Párt egy-egy kongresszusa. Ezért fogadták nagy lelkesedéssel a Bolsevik Párt Központi Bizottságának a XIX. kongresszust összehívó határozatát, amellyel egyidejűleg nyilvánosságra hozták az ötödik ötéves terv irányelveit. AZ ÖTÖDIK ÖTÉVES TERV azokat a további feladatokat tűzi ki, amelyek megvalósításával a szovjet nép megteremti a kommunizmus anyagi alapjait* Sztálin elvtárs a párt XVIII. kongresz- fezusán leszögezte: ,,Túlszárnyaltuk a főbb kapitalista országokat a termelés technikája és az ipari fejlődés üteme tekintetében * • • Túl kell szárnyalnunk őket gazdasági tekintetben is. Mi ezt megtehetjük és meg is kell tenni. Csakis abban az esetben, ha gazdaságilag túdr szárnyaljuk a jobb kapitalista országokat, csakis akkor számíthatunk arra, hogy országunk teljes mértékben el lesz látva fogyasztási cikkekkel, hogy bőségesen lesznek termékeink és lehetőség nyílik arra, hogy áttérjünk a kommunizmus első Szakaszáról annak második szakaszára.** A szocialista, illetve a kapitalista rendszer merőben ellentétes fejlődési irányára világítanak rá a statisztikái adatok. Az Északamerikai Egyesült Államokban 20 év alatt az ipari termelés növekedése évi átlagban 2 százalék volt, ezzel szemben a Szovjetunió ipari termelése a szocializmus felépítésének időszakában évente 20 százalékkal, a háború utáni első ötéves terv idején több mint 22 százalékkal emelkedett* Az ötödik ötéves terv megvalósítása még tovább növeli a Szovjetunió hatalmas erejét — megnyitja a lehetőséget arra, hogy a szovjet nép a kommunizmus első szakaszáról áttérjen annak második szakaszára* A nemrég megnyílt, Leninről elnevezett Volga—Don-csatorna, a kommunizmus első elkészült alkotása már nagy lépéssel vitte előre a szovjet népet ezen az úton* Az ötödik ötéves terv az eddigi hatalmas méretekben kiszélesedett gazdasági alapon a termelés évi 12 százalékos átlagos emelését írja elő és — mint a Központi Br zottság tervezete mondja — biztosítja a népgazdaság valamennyi ágának további fellendülését, a nép anyagi jólétének, egészségügyének és kulturális színvonalának emelkedését. Ilyen tervet csak az a nép, az a társadalom valósíthat meg, amely már nem ismeri az embernek ember által való kizsákmányolását, amelyben nincsenek egymással ellentétes osztályok. A szovjet nép egységes alkotó ereje, a szovjet föld kimeríthetetlen kincsei, energiakészlete, a rejtett tartalékok feltárása —- biztosítékai a gigászi ötödik ötéves Iterv sikeres megvalósításának. LÁSSUNK NÉHÁNY ADATOT, amelyek előrevetítik a kommunizmust építő Szovjetunió, s a Szovjetunió segítségével « szocializmus felé haladó népek újabb győzelmének perspektíváját. . Az 1951—55. évi ötéves terv alapján megkétszereződik a villanyerőművek össz- kapacitása, megháromszorozódik a vízierőmüvek kapacitása* Üzembehelyezik a nagy vízierőmüveket, köztük a 2,100-000 kilowattos kujbisevit, valamint a kámait, gorkijit, a mingecsaurit, az uszty-kameno- gorszkit és a többit összesen 1,916000 kilowatt kapacitással* Megépítik a Kuj- bisev—Moszkva villamostávvezetéket, továbbfejlesztik a sztálingrádi és kahovkai vízierőmü építését, új nagy vízierőmü építését kezdik meg a Volgán, a Kámán és az Irtiszen. Növelik a hőerőművek kapacitását. Megvalósítják a termelési folyamatok széleskörű automatizálását a villanyerőmüveknél. 1955’ig 1950-hez viszonyítva hatalmas arányban növelik a legfontosabb ipari termékfajták termelését. így a nyersvasét 76, az acélét 62, a liengereltáruét 64, a szénét 64, az olajét 85, a villamosenergiáét 80 százalékkal* A gőzturbinák termelését 2-3-szeresre, a vízturbinákét 7*8* szeresre, a gőzkazánokét 2-7-szeresre emelik. A fémkohászati berendezések gyártása 85 százalékkal, az olajberendezéseké 3.5’ szeresre, a nagy forgácsoló szerszámgépeké 2.6-szeresre nő. Az életszínvonal további emelkedését, a közszükségleti cikkek bőségét jelzi az ily cikkeket gyártó iparágak termelésének 54 92 százalékos növekedése. 1955-ben a szovjet mezőgazdaság gépesítése színvonalának a gabonanemüek, az ipari növények és a takarmánynövények szántásában és vetésélien el kell érnie a 90—95 százalékot, a gabonanemüek^ és a napraforgó kombájnokkal való aratásában a 80—90 százalékot, a cukorrépa- szedésben a 90—95 százalékot, a gyapot gépekkel való aratásában a 60—70 százalékot és így tovább* 50 százalékkal növelik a gép- és traktorállomások traktorállományának teljesítőképességét* Epik legfontosabb feladatként tűzik ki a villamostraktorok és a villamos mezőgazdasági gépek bevezetését, különösen a vízierőmü- telepek vidékén* A mezőgazdaság ilyen ütemű és irányú fejlesztésével érik el öt év alatt, hogy például a gabonatermés 40—50 százalékkal, a nyersgyapoté 55— 65 százalékkal, más mezőgazdasági termények termése 40—70 százalékkal emelkedjék. A gabonafélék termésátlagát például Dcl-Ukrajnában és Észak-Kaukázusban 20—22 mázsára, az öntözött földeken 30—34 mázsára tervezik, a cukorrépáét Közép"Ázsiában és Kazahsztán körzeteiben 400—425 mázsára tervezik hektáron- kint. Ugyanilyen kimagasló aranyokban ira- nyozza elő a tervezet az áruforgalom, a közlekedés, a távközlés, a nép _ anyagi jóléte, egészségvédelme és kultúrája színvonalának fejlesztését. A TERV TELJESÍTÉSE hatalmas lépés a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet útján. A terv a békés gazdasági és a kulturális építés terve. ,,Ez a terv elősegíti a Szovjetunió és a népi demokráciák további megszilárdulását^ és gazdasági együttműködésük kiszélesiteset, valamint a gazdasági kapcsolat fejlesztő sét minden országgal, amely ^ az egyen~ jogúság és kölcsönös előnyök alapjan kívánja fejleszteni kereskedelmét" _ — hangzik az irányelvekről szóló közlemény. Az ötödik ötéves terv élesen megvilágítja, hogy a kommunizmust építő Szovjetunió gazdasági életének békés fejlődése homlokegyenest ellenkezik a kapitalista országok gazdasági életével- A kapitalista országokban fokozódik az egész gazdasági életnek, háborús célokra való átállítása, ezzel együtt a tömegek kizsákmányolása és elnyomorodasa; ezzel szemben a Szovjetunió ötödik ötéves terve minden erőforrást békés építő munkára, a tömegek jólétének, kultúrájának további fokozására fordítAz ötödik ötéves terv és a Bolsevik Párt XIX. kongresszusa az egész dolgozó emberiség ügye. Az az újabb erogvarapo- dás, amely az ötödik ötéves terv végrehajtásával a Szovjetunió hatalmát fokozza, megnöveli a béke minden harcosának erejét is. A MAGYAR NÉP forró szeretettel köszönti a kongresszusra készülő dicső Bolsevik Pártot, köszönti az ötödik ötéves tervet, amelyből erőt merít ötéves terve sikeres megvalósításához. Népünk új munkahőstettekkel, a béketáborban való szilárd helytállással hálálja meg szabadságát és a sok segítséget, amit Sztálin elvtársnak és a nagy Bolsevik Pártnak köszönhet. A Szovjetunió Kommunista Pártja módosított szervezeti szabályzatának tervezete Moszkva, augusztus 21. (TASZSZ) A „Pravda" augusztus 20-1 száma közli a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja módosított szervezed szabályzatának tervezetét, amelyet a párt XIX. kongresszusán terjesztenek elő. A módosított szervezeti szabályzat szövege: (.Negyedik napirendi pont.) A Szovjetunió Kommunista Pártjának szervezeti szabályzata I. A párt. Pártiatok, kötelességeik és jogaik 1. A Szovjetunió Kommunista Pártja az egy nézetet valló kommunistáknak, a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a dolgozó értelmiség tagjainak szervezett önkéntes harci szövetsége. A Szovjetunió Kommunista Pártja megteremtette a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét, majd az 1917-es Októberi Forradalom eredményeképpen megdöntötte a kapitalisták és a földesurak hatalmát, megszervezte a proletáriátus diktatúráját, megszüntette a kapitalizmust, megsemmisítette az embernek ember által való kizsákmányolását, s biztosította a szocialista társadalom felépítését. A Szovjetúnió Kommunista Pártjának ma legfőbb feladata, hogy a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet útján felépítse a kommunista társadalmat, szüntelenül emelje a társadalom anyagi és kultúrálós színvonalát, az internacionalizmus és az egész világ dolgozóival való baráti kapcsolatok megteremtésének szellemében nevelje a társadalom tagjait, állandóan erősítse a szovjethaza aktív védelmét ellenségeinek agresszív cselekedeteivel szemben. 2 A Szovjetúnió Kommunista • Pártjának tagja lehet minden dolgozó, aki nem zsákmányolja ki más munkáját, a Szovjetúnió polgára, elismeri a párt programmját és szervezeti szabályzatát, tevékenyen segíti annak megvalósítását, dolgozik a párt valamelyik szervezetében s végrehajtja a párt minden határozatát. A párttag fizeti a megállapított tavsági járulékot. Q '-'•A párttag kötelessége, hogy: a) állandóan őrködjék a párt egységén, mint a párt erejének és hatalmának legfontosabb feltételén; h) tevékenyen harcoljon a párthatározatok végrehajtásáért. Nem elegendő, hogy a párttag csupán egyetértsen a párt határozataival: kötelessége, hogy harcoljon e határozatok megvalósításáért. A kommunisták passzív és formális viszonya a párthatározatok iránt, gyengíti a párt harcképességét és ezért összeegyeztethetetlen a párttagsággal; c) mutasson példát a munkában, elsajátítsa munkájának technikáját, szüntelenül emelje munkájában .szakmai képzettségét; (j) állandóan erősítse kapcsolatait a tömegekkel, idejében reagáljon a dolgozók igényeire és szükségleteire, megmagyarázza a pártomkívüli tömegeknek a párt politikáját és határozatait. emlékezetébe vésse, hogy pártunk ereje és legyőzhetetlensége a néppel való eleven és elszakíthatatlan kapcsolatban rejlik; e) emelje öntudatát, sajátítsa el a marxizmus-leninizmus alapjait; f) megtartsa a párt- és állami fegyelmet, amely egyaránt kötelező minden nárttagra. A pártban nem lehet kétféle fegyelem: más a vezetők és más az egyszerű párttagok számára. A pártban egy a fegyelem, egy a törvény minden kommunistára nézve, érdemeitől és tisztségétől függetlenül. A párt- és az állami fegyelem megszegése súlyos hiba, amely kárt okoz a pártnak s ezért összeegyeztethetetlen a párttagsággal; g) fejlessze az önbírálatot és az alulról jövő bírálatot', tárja fel és igyekezzék kiküszöbölni munkája hiányosságait, harcoljon a munkában a látkszatsiker, az önteltség és az önelégültség ellen. A bírálat elfojtása súlyos hűn. Aki elfojtja a bírálatot s hivalkodással és maga.sz- talással helyettesíti, az nem maradhat meg a párt soraiban; 7?) személyekre való tekintet nélkül közölje a párt vezető szerveivel egészen a központi bizottságig A párttagnak nincs joga, hogy eltitkolja a rendellenességeket s közömbösen viselkedjék a párt és az állam érdekeit sértő, helytelen cselekedetekkel szemben. Azt, aki akadályozza a párttagot e kötelessége teljesítésében, mint a párt akaratának megszegőjét szigorú büntetéssel kell sújtani; i) őszinte és becsületes legyen a párthoz, ne titkolja el és ne forgassa ki az Igazságot. A párttag, aki nem mond igazat, vagy becsapja a pártot, a legnagyobb bűnt követi el s nem maradhat meg a párt soraiban; j) megőrizze a párt- és államtit kot, legyen politikailag éber, s vésse emlékezetébe, hogy a kommunisták ébersége minden munkahelyen és minden körülmények közt szükséges. A párt- és államtitkok kifecsegése bűn a párttal szemben s összeférhetetlen a párttagsággal; k) bármely helyen, ahová a párt állította, rendületlenül hajtsa végre a pártnak a káderek helyes, — politikai és szakmai képzettségük szerinti — kiválogatására vonatkozó utasításait. Ezeknek az utasításoknak megsértése, a funkcionáriusok kiválogatása cimboraság, személyes ragaszkodás, egy vidékről való származás, családi kötelékek alapján összeférhetetlen a párttagsággal. 4 • a párttag joga, hogy: a) résztvegyen a pártgyüléseken, vagy a pártsajtóban a párt politikai kérdéseinek szabad és tárgyilagos megvitatásában; b) a pártgyüléseken bármely pártmunkást megbíráljon; c) résztvegyen a pártszervek választásában, mint választó és választható; d) személyes meghallgatást követeljen mindazokban az esetekben, amikor az ő tevékenységéről vagy magatartásáról hoznak döntést; e) bármilyen kérdéssel és beadvánnyal forduljon a párt bármely szervéhez, beleértve a Szovjetúnió Kommunista Pártja Központi Bizottságát is. A tagfelvétel a pártba csakis egyénenként lehetséges. Uj tagokat azon tagjelöltek sorából vesznek fel, akik jelöltségi idejüket betöltötték. A párttagok soraiba csupán öntudatos, tevékeny és a kommunizmus ügye iránt odaadó munkások, parasztok és értelmiségiek kerülhetnek. Párttagnak csak az vehető fel, aki 18. életévét betöltötte. A tagfelvétel a jelöltek sorából a következőképpen történik: a) a tagul belépni kívánó három olyan párttag ajánlását nyújtja he, aki legalább három éve tagja a pártnak, s aki a közös munka alapján legalább egy éve ismeri őt. Első megjegyzés. Ha komszomolts- tát vesznek fel a pártba, a Kom- szomol kerületi bizottságának ajánlása egy párttag ajánlásával egyenlő. Második megjegyzés■ A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagjai és póttagjai tartózkodnak az ajánlástól. h) A pártba való felvétel kérdését az alapszervezet taggyűlése vitatja meg és dönti el. Az alapszervezet határozata a kerületi bizottság, olyan városokban pedig, ahol nincs kerületi felosztás., a városi párt- bizottság jóváhagyása után lép érvénybe. A pártba való felvétel kérdésének megvitatásakor nem kötelező az ajánlók jelenléte. r) A fiatalok 20. életévük betöltéséig csak a Kóroszomolon keresztül léphetnek a pártba. (7) Más pártok volt tagjai ugyancsak az alapszervezeten keresztül, s csakis a Szovjetúnió Kommunista Pártja Központi Bizottságának jó5. a munkában észlelt hiányosságokat, váhagyásával vehetők fel párt tagjai sorába, öt párttag ajánlására, akik közül három tíz éve tagja a pártnak, kettőnek pedig forradalomelőtti párttagsága van. 6 Az ajánlók felelősséggel tar* • toznak ajánlásuk helyességéért. 7 A tagjelöltek sorából felvett * • párttagok párttagsága attól a naptól számítódik, amikor az illetékes alapszervezet taggyűlése határozatával párttaggá fogadta el az illető elvtársat. O Minden, párttagot, aki együk 'I* szervezet körletéből másik szervezet körletébe átköltözik, az utóbbi szervezet besorolja tagjai közé. Megjegyzés- Á párttag átköltözése egyik szervezet területéről a másikéra, a Szovjetúnió Kommunista Pártja Központi Bizottsága által megállapított szabályok, szerint történik. 9 A.zok a párttagok és tagjel®* * tek, akik három hónapig elfogadható ok nélkül nem fizetnek tagsági járulékot, a pártból automatikusan kiváltnak tekintendők; erről az alapszervezet megfelelő határozatot hoz. Ezt a határozatot a kerületi vagy városi pártbizottságnak jóvá kell hagynia. 1 A Valamely kommunistának a pártból való kizárásáról annak az alapszervezetnek a taggyűlése dönt, amelynek tagja a kizárásra kerülő párttag. A kizárást a kerületi, vagy városi pártbizottságnak jóvá kell hagynia. A kerületi vagy városi pártbizottságnak a kizárásról szóló határozata akkor lép érvénybe, amikor a területi vagy határterületi pártbizottság, illetve a szövetséges köztársaság kommunista pártjának központi bizottsága jóváhagyja. Amíg a területi, határterületi pártbizottság, vagy a szövetséges köztársaság kommunista pártjának központi bizottsága nem hagyja jóvá a kizárási határozatot, addig a tagsági könyv a párttagnál marad s a párttag jogosan látogathatja a zári párt gyűléseket. U Az alapszervezet nem hoz- • hat határozatot olyan kommunistának a pártból való kizárásáról, aki a Szovjetúnió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, valamely szövetséges köztársaság kommunista pártja központi bizottságának, határterületi, területi, körzeti, városi vagy kerületi bizottságnak tagja. A szövetséges köztársaság kommunista pártja központi bizottsága, a határterületi területi pártbizottság, a körzeti pártbizottság, városi, kerületi pártbizottság tagjának a nártbizottság vagy a párttagok sorából való kizárásáról az illető bizottság teljes ülése a szavazatok kétharmad többségével dönt. ]0 A Szovjetúnió Kommunista 1 2j. partja Központi Bizottsága tagjának a központi bizottságból vagy a párttagok sorából való kizárásáról a pártkongresszus, vagy — két kongresszus közti időben — a Szovjetúnió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma határoz, a plénum tagjainak kétharmad többségével. A kizárt központi bizottsági tagot automatikusan a központi bizottságnak az a póttagja váltja fel, aki a kongresszuson a központi bizottság tagjelölt join ek megválasztásakor megállapított sorrend szerint következik. "I O Ha a párttag bírói úton ül- -* *-*• dözött bűncselekményt követett el. a párttag kizárása a köz- igazgatási és bírói hatóságoknak a bűntettre vonatkozó közlése alapján történik meg. 1 4 Amikor a pártból való ki- ^ zárásról hoznak határozatot, a legnagyobb óvatosságot és elvtársi gondosságot kell biztosítani és figyelmesen meg kell vizsgálni, indokoltak-e a párttag ellen emelt vádak. Kisebb vétségek esetén*a párt nevelő irányú eszközeit (fenyítés, meg- róvás stb.) kell alkalmazni, nem pedig a pártbüntetés legmagasabb fokát. a pártból való kizárást. Szükség esetén a pártszervezet pártbüntetésként egyévi határidőre tagjelöltté minősítheti vis^o q. párttagot. £ . r--------------------------------------------------^ W^éTirm ISI tT JTlIk Jf "W ff***».. «ES F/üfP^ Hovemlier 7 tiszteletére Indítsuk meg a versenvt FS7AKMAfíYftRílRS7Aíí EjiK*iLáJr&BAl Eil WLM Mi 3ÁkJ[ harmad,knap*iy*»™«««« VIII. évfolyam 197. svam Arn 50 fillér Miskolc. 1952 aUííUSZÍUS 23. Szombat