Észak-Magyarország, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-17 / 193. szám
Vu&rnap, 1932. nagvxät» tik ÉSZAKMAG YARORSZÁG 7 EGY PÉLDAMUTATÓ SZAKSZERVEZETI BIZALMI TXatsr MmeC elvter» ■ Diósgyőrt JLabAazatl üzemekben dolgozik a ho- (BSganyag-tóreaL A gyár egyik legjobb ezakszervezeU bizalmija. Kommunista péJdamutsiüással élenjár a termetósben. Július havi tervét 127 iSBázalékra telrjeeítette, augusztus műviden napján, is túlhaladta eredménye fa 100 százalékot. Szorgalmas, lelkes, pontos munkával tűnik ki. Már jóval iuüszakkezdés előte bent találjuk az üzemben, öntudatos, fegyelmezett dolgozó. Amikor dolgozó társaival beszélget, több és jobb munkára serkenti őket, senki sem mondihaitija rá, hogy olyan ember, aki „vizet prédikál és bort iszik“, • Amikor a borsodi kohászok arra jtoészüitek, hogy az országban elsőként felajánlásokat tesznek az Alkotmány Napja alkalmából a harmadik negyedévi . terv túlteljesítésére, Nagy József elvtára személyes példamutatással és felvilágosító szóval szervezte a versenyt, a felajánlásokat. Amikor értekezleten megtárgyalták a szakszervezeti bizalmiak feladatait, megfogadta, hogy az addiginál is jobb és sikeresebb politikai felvilágosító munkát fejt ki. Külön- külön elbeszélgetett a csoportjához bartozó dolgozókkal, leginkább azokkal foglalkozott, akik gyenge eredményeket értlek el a termelésben. Ilyen volt Barcsok József és Adám Károly. • ’Amikor Barcsok Józseffel beszélgettem — emlékezik vissza —, elmondtam neki, miért helyes és szükséges, hogy felajánlásokat tegyünk fez alkotmány ünnepe tiszteletére. Beszéltem arról, milyen nagy megtiszteltetés, hogy a borsodi kohászok Indítják el az augusztus 20-i verseny- jszakasst és Rákosi elvtársinak tetszünk fogadalmat a jobb munkára, tervünk túlteljesítésére. Beszéltem a hazánkban — megyénkben is — folyó hatalmas építkezésekről. Egy- «zercsak szavamba vágott és megkérdezte: — miért van szükség erre a versenyre, hiszen úgyis igyekszünk K. munkával? Megkérdeztem tőle: emlékszel-e még az „emtoerpiacokra“ ? Hány és hány ezer dolgozó volt munka nélkül iaz átkos múlt rendszerben? Az urak bűnös háborúba sodorták országunkat, hogy százezrek élete, vére árán fenntartsák kizsákmányoló hatalmukat. Az imperialisták most is hábo- rút akarnak, Korea sonsát szánják Magyarországnak is. Uralkodni akarnak az egész világ főlötít, gyilkolni és pusztítani, hogy azután az életberum aradé k az ő rabszolgáik legyenek. Le akarják rombolni mindazt, amit a felszabadulás óta építettünk magunknak, dolgozó népünknek. El akarják venni azokat a jogokat, amelyekét) az alkotmány biztosít számunkra. Ml dolgozni akarunk, a jólvégzett munka után pihenni, üdülni, gyermekeinket iskoláztatni «akarjuk, megvédjük alkotmányun. kát, békénket, erősebbé tesszük hazánkat. Ehhez több és jobb minőségű acélra van szükség, eihhez kell nekünk hozzájárulnunk felajánlásunkkal, felajánlásunk teljesítésével. Barcsók József elgondolkozott, azután megkérdezte: és te... tettél-e már felajánlást, .? Amikor Nagy elvtárs közölte vele, tiogy naponta terven felül 5 tonna ho- zaganyag „felkészítésére“ tett vállalást. Barcsók a kezébe csapott: — én sem maradok le mögötted. Ugyanazt a -v állalást tette, mint Nagy elvtárs. Párosversenyben dolgoznak felajánlásuk teljesítéséért, túlszárnyalásáért. Barcsók József tartja szavát, nem marad le Nagy József mögött. Igaz, eddig nem is előzte meg. Júliusi tervét ő is éppen 127 százalékra téliesítetté. 9 Adám Károly csendes, szűkszavú -dolgozó. Faluról jár be naponta a gyárba munkahelyére. Nagy elvtárs Vele is hosszasan beszélgetett. Ismer, tette, milyen Jogok és milyen megtisztelő kötelességek vannak az alkotmányban, rámutatott, hogyan váltak valóra a gyakorlatban az ő életükben is az alkotmány szavai. Arról beszélt azután, hogy a tőkés államokban egyre növekszik a munkanélküliség, hónapokon, éveken át hiába járkálnak az ipari dolgozók, hogy munkaalkalmat találjanak és ha el Is helyezkednek, éhbérért dolgoznak, nyomorognak. A kapitalisták arra használják fel a nagy munkai- nélküliség adta lehetőséget, hogy leszorítsák a munkabéreket, még Inkább kizsákmányolják a munkásokat. agyonhajszolják (Eket. Mind fawrv es óbbá válik a töké« országokban a dolgozó parasztok helyzete is. Est akarják az imperialisták nálunk is — folytatta Nagy József elvtárs —, beszélt azután épülő, szépülő gyárunk, ről, megyénkről, hazánkról, a dolgozók megváltozott és mind boldogabb életéről. Az imperialisták el akarják venni tőlünk a gyárakat, alkotmányunkat; a kiosztott földeket — Nem engedjük — kiáltott fél Adám Károly. — A dolgozók erősebbek, legyőzzük aa imperialistákat - •'! Megfogadta, hogy naponta lő tonna hulladékot rak ki. Amikor vállalását megtette, normáját 90—95 százalékra teljesítette. Azóta egy hónap telt el- Munkaeredményé most rendszeresen 130—140 százalék között van Nagy elvtárs fáradhatatlan arankáját dicséri, hogy csoportjában egy olyan dolgozó sincs, aki 100 százalék alatt teljesítene- Nagy József kartonból vállalást lapot készített minden dolgozó számára; erre minden nap rávezeti, hogy az illető dolgozó hány százalékot ért el. Ha valaki lamarad, odamegy hozzá, részletesen megtudakolja, mi az oka lemaradásának. Nemrégiben példát* Tere« Erzsébet csak 97 százalékot teljesített Nagy elv- tár» kérdésére elmondta: nem tud folyamatosan dolgozni, mert kevés oxigén-palackjuk van. Nagy József* ezután felkereste Üveges István elő- mnnkást, aki azonnal intézkedett az oxigénpalackok kiutalására. Azóta Veres Erzsébet 115—120 százalékkal dolgozik. A szakszervezeti bizalmi «ép feladata a verseny nyilvánosságának biztosítása. Erre te gondot fordít Nagy József elvtárs. Nagy falitábla van a munkahelyen; hirdeti a legújabb eredményeket a terv és a vállalás megvalósításában, a brigádok és az egyéni versenyzők teljesítményét — Eredményeink eléréséhez nagy segítséget kapunk műszaki vezetőinktől, elsősorban Tóth János főművezető elvtárstól — mondja Nagy elvtárs. Példái vehetnek Nagy Józsefről a szakszervezeti bizalmiak. Felvilágosító szóval és értékes tettekkel, jó szakszervezeti munkával harcol a népünk szeretett vezérének tett fogadalmak valóraváltásáért és * túlszárnyalásáért. Ünnepi vásár Mezócsáfon Se,felezéshez közelednek * mezöctdti ünnepi vásár építi munkái. á brigádok elkészítették már a legtöbb pavülont, * aeon igyekeznek, hogy a többi is mielőbb elkészüljön. Már Mezőcsáton van a kiállításra és vásárra kerülő áru egy része. A. kiállító vállalatok, szövetkezetek már várják, hogy átvehessék a pavilonokat és a legnagyobb gondossággal, « legszebben elrendezzék áruikat• 'á legújabban 'érkezett jelentés szerint augusztus tO-án Mezöesátra 'érkezik Németh Imre, a kalapácsvetés londoni olimpiai bajnoka, aki a mostani olimpián második helyezést ért ei Előadást tart olimpiai élményeiről. »Ünnepi vásár" felirattal alkalmi cigarettát it hoznak forgalomba « vásáron U filléres áron. ; Messzi környék, sőt * megye valamennyi községe készül » augusztus tO-i mezőcsdti ünnepi vásárra. A Uezőcsdtra, majd, onnan haza történő utazás megkönnyítésére több vonal indul Az alábbiakban közöljük ezek menetrendjét: t Hogyan lehet utazni a vásárra ? • HeJOssalonta, Hejökeresztör, HejíSbába, Nemesbikk és Igrrici dolgozói részére: Nyékládházs Hejőkeresztúr Hejőszalonta Hbába. Hpapi Nemesbikk Igrici Mezőcsát ért. 4.61 „ 4.58 - 5.06 „ 5.18 .. 5.23 5.33 ind, 4.45 „ 4.52 ,. 4.59 5.10 5.19 . 5.24 A mezőkövesdi, mezőkeresztest, mezö- nyárádi és nyékládházi látogatók részére: Mezőkövesd ind. 4.40 Mker., Mezőnyárád érk. 4.52 „ 4.55 Csincsetanya áthalad 5.06 Ernőd „ 5.15 Nyékládházs érk. 5.24 „ 5.39 Hbába, Hpap! „ 5.59 „ 6.01 Mezőcsát „ 6.19 Mezőkövesd, Mezőkeresztes, Mezőnyá- rád, Nyékládháza, Csincsetanya, Ernőd felől a Mezőkövesdről menetrend szerint 5.25-kor induló és Nyékládházára 6,04-kor érkező vonatokról átszállással: Nyékládháza ind. 6.2* Hbába, Hpapl érk. 6.43 ind. 6.47 Mezőcsát érk. 7.05 Golop, Itátka, Tállya, Mád. Szerencs, Taktaharkány, Taktaszada felől, a Szerencsről 5.36-kor induló menetrendszerinti vonattal Miskolc szpu-ra 6.25-kor érkező látogatók részére átszállás után. Sajószentpéter, Sajóecseg, Sajőkeresz- tur, Szirmabesenyő felől a Sajószenipé- terröl 5.44-kor induló Miskolc sz. p. u-ra 6.20 perckor érkező látogatók részére. Miskolc szpu. indul 6.35 Nyékládháza érk. 6.52 indul 7.08 Hbába, Hpapl érk. 7.28 indul 7.33 Mezőcsát érk. 7.51 Miskolcról Induló látogatók részére két külön vonal. érk. ind. érk. ind. Miskolc szpu. 7.30 7.50 Nyékládházára 7.47 7.57 8.07 8.20 Hbába. Hpapl 8.17 8.23 8.40 8.41 Mezőcsát 8.40 8.59 Igrici, Nemesbikk, He.Jőbába. HeJOpapi, Hejőszalonta, Hejőkeresztur, Nyékládháza községekbe a Mezőcsálról 18.40-kor és a Mezőcsátről 20.15-kor indalő menet, rendszerint! induló vonattal utazhatnak a dolgozók. Az Ernőd. Csincsetanya. Mezőkeresztes, Mezőnyárád, Mezőkövesd községekbe haza utazók részére: Mezőcsát Hbába, Hpapi Nyékládháza Ernőd Csincsetanya ind. 19.26 érk. 19,46 ind. 19.47 érk. 20.09 ind. 20.19 érk. 20.28. ind. 20.29 érk.20.38 ind. 20.39 Mkeresztes, Mnyár. érk. 20.50 ind.20.51 Mezőkövesd érk. 21.02 A Szerencs, Mád. Tállya, Hátka, Golop, Tárcái. Tokaj községekbe utazók részére: Mezőcsát ind. 19.47 Hbába. Hpapi érk. 20.07 ind. 20.11 Nyékládháza érk. 20.32 Ind. 20.42 Miskolc szpu. érk. 20.59 ind. 21.02 Szerencs érk. 21.52 Mád felé átszállás, a 22.19.kor indc vonalra Tokajig a vonat tovább szállít a látogatókat. A Szirmabesenyő, Sajőkeresztur, Sajő- ecseg. Sajószentpéterre utazók részére. Mezőcsát Hbába. Hpapi érk. Nyékládháza érk. Miskolc, Göm. pu. érk. Szirmabesenyő érk. Sajókeresztur érk. Sajóecseg érk. Sajószentpéter érk. ind. 20.37 20.57 ind. 20.58 21.19 ind. 21.29 21.41 ind. 21.43 21.51 ind. 21.52 21.56 ind. 21.57 22.01 ind. 22.02 22.13 A Miskolcra utazók részére; két különvonat érk. ind. érk. ind. Mezőcsát 21.17 22.17 Hbába, Hpapi 21.47 21.48 22.37 22.40 Nyékládháza 22.09 22.19 23.01 23.11 Miskolc szpu. 22.36 23.28 Iiiaaia i _ ___a,._ AA I ■ f f Jattra e az aatn sztus 20iiuiepi vasarr a, Mezicsatra ahol a kulturcikk pavillonban a következő áruk vásárolhatók t Éra és Ékszerkar. T.-tól (Hotért ¥.-56! Bizományi áruháztól Hangszerkor, ¥-161 Arany karikagyűrűk, Fényképezőgépek, Porcellánok, Hegedűk, ébresztőórák, fotócikkek, dísztárgyak, szájharmónikák, bizsu és kisezüstáruk, napszemüvegek, körtek, fejkendők, citerák, furulyák, sportdíjak. logarlécek. szőnyegek, gramofonok és ajándéktárgyak. nagyítók. csizmák. alkatrészek. NEMZETKÖZI SZEMLE A belgrádi, athéni éa ankarai árulók tömbje Mintha csak NewYorkból Chicagóba, egyik amerikai városból a másikba utaznának, olyan otthonosan közlekednek az utóbbi időben az amerikai bankárok és tábornokok Washington és Belgrad között. Tehetik... a Tkó-banda nemcsak minden lehetőséget megad erre számukra, hanem szolgai alázattal kéri a minél sűrűbb látogatásokat, hiszen a ,,zsoldfize- tést rendszerint e látogatások előzik meg. Tito, Ran kovács, Gyilasz, Fijade, s a többiek tsoldjai, júdáspénze attól függ, mit tapasztalnak ezek a látogatók Amerika balkáni gyarmatán. Augusztus 12-én jelentette a „Reuter“, s utána a többi nyugati hírügynökségek és rádiók: Pace, az Egyesült Államok hadseregügyi minisztere Belgrádiba érkezett, hogy „megszemlélje a jugoszláv hadgyakorlatokat és tanulmányozza, hogyan használják fel Titóék Amerika katonai segítségét." Pace-nek és gazdáinak a WaD-Streeten azonban más célja is volt jugoszláviai út- jávaL Az „Associated Press“ amerikai hírügynökség leplezés nélkül közölte: „Pace arról tárgyalt Títóval, hogy Jugoszlávia lépjen hivatalosan szövetségre Görögországgal és Törökországgal.“ Pace azt állítja, hogy az amerikai „segély” növeléséről tárgyalt, A két dolog persze nem mond ellent. Ellenkezőleg, nyilvánvalóvá válik: az amerikaiak csak abban az esetben folyósítják tovább Tito bérét, ha minden fenntartás és alkudozás nélkül állítja Jugoszlávia erőforrását, ember- és anyagtartalékát az amerikai imperialisták tervezett agressziójának szolgálatába. Nos, Tito nem is alkudozott. Est bizonyítja az „AFP” washingtoni tudósításának jelentése, amely szerint az amerikai kormánykörök „elégedettek azokkal a fejleményekkel, amelyekből arra lehet következtetni, hogy Jugoszlávia, Görögország és Törökország között katonai megállapodás jött létre". A belgrádi rádió szégyentelenül hencegett azzal, hogy a Titó-banda „kiérdemelte" az amerikai gazdák vállveregetését. „Pace azzal a meggyőződéssel utazott tovább — aláza- toskodott a belgrádi rádió —, hogy a jugoszláv kormány elhatározott szándéka a katonai együttműködés fokozása Görögországgal és Törökországgal.” Mindezek alapján valószínű, hogy az elkövetkező hónapokban számítani kávát arra, hogy ez az együttműködés konkrétabb formát fog ölteni, Jugoszláviából Görögoreuágb« im Törökországba utazott. A titófasiszták után a görög monarehofasisztáknak é> a török reakciósoknak adja, ki utasításai« mi a szerepük az agresszív tömbben, mennyi ágyútölteléket kell az amerikaiak rendelkezésére bocsájtani — a Belgrad —Athén—Ankara „szövetség” keretében, A kiadott utasítások után a ,,részletekets már a hazaáruló klikkek vezetőinek, Ti-i tónak, Piasztirasznak és MendereszneK kell egymással megbeszélniök. Ezeknek a „részleteknek“ azonban egy árnyalattal sem szabad eltérniök a« amerikai par* roncstól, I A szolgák' sürgősem hozzá lg látnak « parancs teljesítéséhez, minden igyekezel tűkkel azon vannak, hogy segítsenek sí washingtoni háborús gyujtogatóknak % harmadik világháború kirobbantásában. Augusztus 21-én titóista parlamenti küj- döttség érkezik Athénba. A küldöttség” ben olyan hétpróbás bazaárulók vesznek részt, mint Mose Pijade és Vukmano” vies Tempo. A jugoszláv képviselőket ma_ gasrangú jugoszláv katonatisztek követik Athénba. Szombaton kezdődtek meg a macedóniai és tráciai partokon a görög” török közös hadgyakorlatok — Montgo” mery angol tábornagy ellenőrzésével. ! Ugyanakkor szünet nélkül folynak « provokációk a szomszédos békeszerető ne” pék ellem. Az Égei-tengeren és Görög” ország határvidékein provokációs hadgya” korlatokat tartanak. Az amerikai 6. iw*4 jóhad egységei a török hajóhaddal tar, tanak közös „gyakorlatot", a Dardanellákban, a monarchofasiszta tengeri erők* kel Kréta szigete korul. A görög manor” chofasisaták Tbesszáliában, az albán ha” tár mentén készülnek szárazföldi hadgyakorlatokra, A belgrádi, athéni Ős ankarai ürülök célja világos. Ezt a eélt sohasem fogjál» elérni, a jugoszláv nép hősi harca, a le- levegőbe repülő szerelvények, gyári szí” botázsok, a görög nép kemény ellenállása, az egyre fokozódó törökországi sztrájkok bizonyítják — a népek nem követik áruló kormányaikat a háború, a mcgsemmisiilé* útján. Egy agresszív tere kudarca Az úgynevezett „Európa hadsereg” hat tagállamának — Nyugatnémetországnak, Franciaországnak, Olaszországnak, Belgiumnak, Hollandiának és Luxemburgnak — képviselői augusztus 12-én összeültek Parisban, hogy végrehajtsák Ridg- way parancsát és egyöntetűen felemeljék mind a hat országban a katonai szolgálat idejét. Az értekezlet előestéjén a pemistáhor- trok megismételte parancsát, — ellentmondást nem türően követelte a katonai szolgálati idő felemelését. De nem Ridgway szava volt az egyetlen, amely elhangzott ebben a kérdésben: Szavukat hallatták maguk az érdekelt népek is, azok, akiknek bőrére akarták kötni a vásárt Ridgway é s nyugateurópai cinkosai. Nyugatnémetország népe fokozott erővel folytatta a harcot a háborús különszerződés és a népáruló Adenauer- kormány ellen, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában a haladó közvélemény erélyesen tiltakozott az ellen, hogy meghosszabbítsák fiaik szolgálatát az amerikai érdekeket szolgáló hadseregekben. Azokban a hadseregekben, amelyeknek semmi közük a nemzeti haderőhöz, az ország védelméhez, a nép érdekeihez. Ridgway rikácsoló „igen“-jére a népek határozott és erőteljes ,,nem”-mel feleltek. Ez a „nem!" Belgiumból hallatszott a legmesszebbre hangzóan, abban az országban, ahol elsőnek emelték fel a katonai szolgálat idejét. A belga nép egységesen szállt szembe az agresszív tervvel, el volt szánva arra, hogy minden eszközzel megvédi nemzeti érdekeit. Az ellentámadásban maga a katonaság mutatott példát. Laktanyáról-laktanyára terjedt az ellenállás lángja, a belga katonák szem- beszálltak megvásárolt parancsnokaikkal és egyöntetűen követelték: azonnal engedjék haza őket. A mozgalom a belga hadsereg valamennyi fegyvernemére, sőt a nyugatnémetországi belga csapatokra is átterjedt. Itt tüntetéssel, ott parancs- megtagadással, amott már nyílt lázadással harcoltak a belga katonák. Hasztalan próbálta a katonai rendőrség terrorral, könnygázbombákkal, letartóztatásokkal megtörni az ellenállást — a belga katonák sokhelyütt az Internacionálét énekelve szálhalt szentbe a terrorral. A belga munkásosztály egysege«»» a katonák oldalára állott- A Belga Kora” munista Párt felhívására egymást követ” ték a szolidaritási-sztrájkok. A belga kot” mány és a katonai parancsnokság a szó” ciáldemokrata munkásárulókkal együtt” működve mindent elkövetett, hogy meg” bontsa a munkásosztály egységéit. A belga munkásság csattanósan válaszolt: an” gusztus 9-én csaknem egymillió belgái dolgozó szüntette be a munkát és lépett sztrájkba a felemelt katonai szolgálat el” len. A hatalmas sztrájk, — amely egS. napra megbénította Belgium életét —• páni rémületbe ejtette a belga uralkodó1 köröket, de megdöbbentette a töbhi «qra- gateurópai lakájokat is. Jól tudták: Belgium nagyszerű példa je hasonló harcra lelkesíti a francia, a WL land és az olasz népet is. Az augusztus 12-i értekezlete* as „euró” pai hadsereg” urai Párisban tartották” Az értekezlet alatt azonban Brüsszelre gondoltak. Hollandia, Luxemburg, Olaszország és Franciaország kormányának; képviselői riadtan, dadogva tagadták meg a katonai szolgálat idejének feleswr léséről szóló egyezmény aláírását. Az értekezleten tehát kudarcot vallót” tak az agresszorok. Alig 24 órával a ku” darcok után újabb kudarc érte Ridgwayt és cinkosait: a belga kormány meghátrált a lenyűgöző erejű népi tiltakozás előtt és három hónappal leszállította a szolgálati időt. Ridgwaynak tudomásul kellett vennie: ő csak a parancsokat adhatja ki az amerikai monopolisták nevében a nyugateurópai lakájkormányoknak, de e parancsok teljesítése megtörik * népek akaratán. A kudarcot vallott párisi értekezlet óta Ridgway újra többízben megismételte utasításait: —- ragaszkodik a katonai szolgálat idejének felemeléséhez. De, —- amint ezt a Francia Kommunista Párt lapja az „Humanité” megállapítja — „Ridgway és azok a kormányok, amelyeknek kiadta utasításait, kénytelenek lesznek számolni a népek akaratával. E népek e! vannak szánva arra, hogy ugyanolyan erővel és ugyanolyan egységesen állnak ellent a katonai szolgálati idő felemelésének, mint a belga nép”. Az osztrák kormány kiárusítja az ország műkincseit Az „österreichische Zeitung" írja: Ausztriában törvény tiltja, hogy műkincseket adjanak el külföldre, azonban a kormány és magánszemélyek vajmi keveset törődnek ezzel. A kormány 1949-hen a legértékesebb osztrák festmények közül háromszázat „kölcsönkénen”’ rendelkezésre bocsátott Amerikának — ezek még ma sem kerültek vissza az osztrák múzeumokba. Albrecht Dürer egyik híres műve: a Zwingli-képmás kétszázezer schillingért amerikai tulajdonba került. Svájcba vándorolt nemrégiben a hatóságok jóváhagyásával egy Tintoretto- és egy Goya-kép egymillió schillingért. A közelmúltban újabb értékes műkincset árusított ki a kormány egy portugál király ismeretlen festőtől származó képmását szolgáltatta ki a fasiszta portugál kormánynak.
