Észak-Magyarország, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-10 / 187. szám

A II. VASUTAS NAP Irta: SZALAI PÁL, a MÁV miskolci igazgatósága politikai osztályának vezetője MA ÜNNEPELJÜK országszerte a caásodik Vasutas Napot, velünk együtt \lanepcl -az egész dolgozó magyar nép. A minisztertanácsnak pártunk javaslatára 1951-ben hozott határozata minden év augusztus második vasárnapját Vasutas Nappá nyilvánította. Ezen a napon szá­mot adunk végzett munkánkról szeretett vezérünknek, Rákosi elvtársnak tett foga­dalmunk teljesítéséről, az elmúlt év har­cairól, nagy győzelmeiről, s a még fennálló nehézségekről, hiányosságokról. Ma a vasutas dolgozók az egész ma­gyar dolgozó nép szeretetét és bizalmát élvezik — a Horthy fasizmus idején ki- zsákmányoltság, megaláztatás, elnyoma­tás volt az osztályrészük. Pártunk és; népi kormányunk a vasutasok gazdasági és kulturális helyzetének megjavítása érdekében felszámolta a múlt átkos Örök­ségét, a megkülönböztető nyugbérrend* szert, az előléptetéseknél a protekciót. NÉPKÖZTÁRSASÁGUNK ALKOT­MÁNYA biztosítja a munkához való jo­got, a végzett munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazást. A vas­utas dolgozók a felszabadulás óta eltelt idő alatt és most is hősies munkát vé­geztek és végeznek a szocialista vasút építésében. A szovjet tapasztalatok alap­ján hazánkban is egyre nagyobb tért hó­dít a 2000 tonnás mozgalom, amelynek első követői a miskolci vasutasok voltak. A Szovjetunió tapasztalatai alapján és pártunk nevelő munkájának eredménye­ként százával fejlődtek ki élmunkások, sztahánovisták és Kossuth-díjas vasutasok, olyanok mint például Kiss Jenő munka- érdemrendem főmozdonyvezető, aki a szovjet vasutasok munkamódszerének al­kalmazásával tíz hónap alatt 86.200 km-t tett meg mozdonyával mosás és javítás nélkül, az Alkotmány Ünnepe és a Vas­utas Nap tiszteletére vállalta, hogy egy évig mosás és javítás nélkül vezeti gépét. Kiss elvtárs átadja munkamódszerét a fia­taloknak, többek között Bakos László ifi mozdonyvezetőnek, aki brigádjával 12.2 százalékos szénmegtakarítást ért el. Makó Imre főmenetirányító — ugyancsak a szovjet módszerek alkalmazásával — a te- hervon'atok terhelési tervét 120 százalék­ra teljesíti. A felemelt ötéves terv végrehajtásá­ban megtisztelő feladatai vannak a vas­utas dolgozóknak. Ez különösen vonatko­zik a miskolci igazgatóság területére, ahol olyan fontos üzemeket kell kiszolgálnia a vasútnak, mint a diósgyőri és ózdi vas­gyár, a borsodi szénbányák és a me­gyénkben épülő új üzemek. További nagy feladatot jelent évről-évre többet termelő mezőgazdaságunk termelvényeinek szem­veszteség nélküli szállítása. Ezeknek a követelményeknek a vasút dolgozói csak úgy tudnak eleget tenni, ha a vasúton belül jó az együttműködés, szervezett, fe­gyelmezett lelkiismeretes a munka. A feladatok nagyságára jellemző, hogy míg 1949-ben 1500 kocsi árut kellett naponta megrakni, illetve elszállítani, ad­dig ma legtöbb esetben több mint 3000 kocsit. A szállítási feladatok mindinkább fokozódnak. PÁRTUNK, RÁKOSI ELVTÁRS ÉS KORMÁNYUNK szüntelenül gondos­kodik a vasút fejlesztéséről, a vasutas dolgozók gazdasági és kulturális felemel­kedéséről. Ötéves tervünk soha nem lá­tott távlatokat nyitott a magyar vasuta­sok előtt. Uj korszerű pályák, berende­zések, szállító és vontató eszközök épí­tése mutatja, hogy országunk valóban a vas és acél országává, a gépek országá­vá válik. Az ötéves terv keretében elké­szült a miskolci rendezőpályaudvar, az or­szág egyik legmodernebb rendezője, ame­lyet a dolgozók határidő előtt adtak át rendeltetésének. Elkészült a miskolc— sátoraljaújhelyi, a sajóecsegi kétvágányú pálya és az ózdi külső pályaudvar. A rombadöntött miskolci fűtőházat is újra­építettük, a felégetett miskolci járóműja­vító üzemi vállalat kocsijavító műhelyét korszerű műhellyé építettük át. Folyik Kazincbarcika s a békeváros vasúthálóza­tának építése, a diósgyőrvasgyári állo­más bővítése. Az ötéves terv keretében a miskolci személypályaudvar átépítésére is sor kerül. Uj kocsik, mozdonyok kerülnek forga­lomba, mint a magyar mozdonygyártás büszkesége, a 303-as sorozatú mozdony, mely Budapest és Miskolc között közle­kedik. Kormányunk hatalmas összegeket fordít pihenőhelyek, munkásszállók, kul- túrházak lakóházak építésére. Bánrévén, Miskolcon, Szerencsen például többlaká­sos házakat építettünk. A közeljövőben Miskolcon három 50—50 lakásos vasúti bérház építését kezdik meg. zata épül ki vasútépítő, pályafenntartási, gépészeti és vontatási tanfolyamokon, akadémián, egyetemeken tanulnak a vas­utas dolgozók. PARTUNK JAVASLATÁRA kormá­nyunk a vasutas dolgozók munkájának megbecsülése jeléül határozatot hozott a „kiváló“ és .érdemes“ vasutas kitünte­tésre, ez ma kerül kiosztásra. A vasutas dolgozók munkájának megbecsülését bi­zonyítja az is, hogy az elmúlt két évben két esetben kaptak fizetésemelést. Alkot­mányunk biztosítja, hogy nők is dolgoz­hatnak a vasútnál, igazgatóságunk terü­letén több mint háromezer nő vasutas dolgozik. Pártunk és kormányunk gondoskodá­sára a vasutas dolgozók jó munkával vá­laszolnak. Az • Alkotmányunk Ünnepére és a Vasutas Napra a vasutas dolgozók 95 százaléka tett felajánlást s vállalásukat már több mint 90 százalékban teljesítet­ték. A mai napon fogadalmat teszünk Rákosi elvtársnak, hogy az év legna­gyobb szállítási feladatának, az őszi csúcsforgalom lebonyolításának sikerrel teszünk eleget. Ez nagy erőpróba és vizs­gatétel lesz minden vasutas dolgozó szá­mára. Ebben a munkában igen nagy je­lentőségű a kommunisták példamutatása. A SZOVJETUNIÓ VASUTASAI egy héttel ezelőtt ünnepelték a Vasutas Napot. A szovjet vasutasok Sztálin elv­társhoz intézett levelükben megfogadták: nem kímélik erejüket a vasút munkájá­nak további javításáéit vívott harcból. Példájuk lelkesítsen minket az őszi* for­galom lebonyolításában. Állandóan szem előtt kell tartanunk, hogy munkánkat feszült nemzetközi helyzetben végezzük. A vasút gazdasági és honvédelmi jelentőségét az ellenség felismerte és napról napra arra törekszik, hogy munkánkat akadályozza, baleseteket idézzen elő, lazítsa a munkafegyelmet, bérdemagógiával, rémhírekkel csökkentse a dolgozók munlcalendületét. Ezeket a módszereket különösen a jobboldali szo­ciáldemokraták és a klerikális reakció ügynökei próbálják alkalmazni' a vasutas dolgozók soraiban. Az öntudatos vasuta­sok egyöntetűen követelik az ilyen ellen­séges elemek eltávolítását. Ennek meg­felelően a miskolci igazgatóság területén a legutóbbi időben 18 ellenséges elemet távolítottak el a becsületes dolgozók so­raiból. Az eddiginél következetesebben kell harcolnia minden vasutas dolgozónak a vasúti fegyelem megszilárdításáért, a szolgálati ágak jó együttműködéséért. A vasút olyan üzem, amely behálózza az egész országot, olyan futószalag, amely­ben a legcsekélyebb fegyelmezetlenség súlyos baleseteket idézhet elő. Azon igye­kezzünk, hogy vasutas dolgozóink a fe­gyelmezettség terén is kövessék a hős szovjet vasutasokat. AZ ŐSZI FORGALOM legfontosabb feladatai közé tartozik a kocsiforduló három napra történő leszorítása, az uta­zási sebesség növelése, a 24 órás és az 5 napos szállítási, valamint a ki- és be* rakási tervek teljesítése, a VII. vasút­üzemi értekezlet határozatainak megvaló­sítása. Ezeket a feladatokat a területün­kön lévő szállító vállalatok, mezőgazdasá­gi szektorok szoros együttműködésével tudjuk végrehajtani. Ehhez a munká­hoz kérjük elsősorban a diósgyőri és az ózdi üzemek pártbizottságának, szakmai vezetőinek és dolgozóinak segítségét. A vasutas dolgozók az 500 km-es és 2000 tonnás mozgalomban, a felemelt menet- sebességgel való közlekedéssel biztosítsák ezeknek a feladatoknak a végrehajtását. Munkánkban vannak még hiányossá­gok. Szervezési hibák következtében nem mindig tudjuk ellátni üres kocsikkal az üzemeket, 'bányákat. Gyakran for­dulnak elő késések, ezek technikai oko­kon kívül — ugyanígy a balesetek is — egyes vasutas dolgozók hanyagságából adódnak. AZ IDEI ŐSZI FORGALOM sikeres lebonyolítása. Rákosi elvtársnak tett foga­dalom végrehajtása nem könnyű feladat, de megoldható. A siker biztosítására sza­kadatlanul erősítsük a vasutas pártszerve­zeteket, azok megfelelő nevelő munká­val mozgósítsák a DISZ-t a többi tömeg- szervezetet, mozgósítsanak minden egyes vasutas dolgozót. Merítsünk újult erőt a Vasutas Nap felemelő ünnepségeibőh munkánk kitüntető elismeréséből. Lelke sítsen minden vasutas dolgozót az a *" dat, hogy a nagy őszi forgalom siP• lebonyolításával elősegítjük ötéves te* vünk döntő éve feladatainak megvalósí­tását, ezzel tevékenyen hozzájárulunk a szocializmus építéséhez, a legyőzhetetlen .békefront magyarországi szakaszának to­A vasutas dolgozóknak minden Tehető- eép&.meg van k magasabb tudás elsajátí­-«zakiskolák -rtéfes háló- vábbi erősítésébe*, A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata az 1952. évi őszi növénytermelési munkák végrehajtásáról 1953. évi népgazdasági tervünk fokozott követelményeket állít mező- gazdasági termelésünk elé. Az 1953. évi növénytermelési terv teljesítésé­nek é<s túlteljesítésének legelső felté­tele az 1952. évi őszi betakarítás, szántás és vetés kellő időben és az eddigieknél jobb minőségben való elvégzése. Ez évben a növénytermelésben már értünk el jelentős eredményeket az alapvető agrotechnikai eljárások általános alkalmazása terén. Emel­lett különösen az élenjáró termelő­szövetkezetek és állami gazdaságok már számottevő területen alkalmaz­tak új. fejlett agrotechnikai módsze­reket és ezek bevezetésével, az ez évi nem minden tekintetben kedvező idő­járás mellett is jelentősen növelni tudták terméseredményüket. Növénytermelésünk az elért ered­mények ellenére is még elmarad a rendelkezésre álló lehetőségek mögött, mind az alapvető agrotechnikai eljá­rások végrehajtásában, mind a fej­tett, áj termelési módszerek alkalma­zásában, mind a rendelkezésre álló mezőgazdasági gépek kihasználásá­ban. Mindezekben még hatalmas, ki­aknázatlan tartalékaink vannak. Az 1953. évi termelésben további eredményeket kell elérni a növény- termelésben és már az őszi munkák elvégzésével meg kell terem'eni a na­gyobb termés előfeltételeit. Figye- lembevéve az ez évi időjárási viszo­nyokat, biztosítani kell a gabonafélék őszi vetésének minél korábbi végre­hajtását, az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítani minden rendel­kezésre álló trágya felhasználására, a trágyázás és az őszt mélyszántás minőségére, valamint a rendelkezésre álló gépierő teljes kihasználására és a gépi munka minőségének megjaví­tására. Ezért a minisztertanács a* 1953- évi növénytermelést terv teljesítése érdekében az 1952. évi őszi munkák Időszakára az alábbi határozatot hozza : m Betakarítás 1. A termés veszteségmentes és jó minőségben való betakarítása érde­kében a termelőszövetkezetek, to­vábbá az állami gazdaságok, kísérleti és tangazdaságok (továbbiakban: ál­lami gazdaságok) és az egyénileg ter­melők a betakarítást az alábbi határ­időkig kötelesek befejezni: A) Békés, Csongrád, Hajdu, Bihar, Szolnok, Búcs-Kiskun. Fejér, Tolna, Baranya, Somogy megyékben és Pest megye ceglédi, dabasi, monori, nagy- kátai és ráckevei járásaiban — a fővetésű napraforgó, burgo­nya, kukorica aratását, szedését, ille­tőleg törését szeptember 20-ig kell végrehajtani, — a learatott napraforgó kóróját és a kukoricaszálat az aratás, illető­leg a törés után haladéktalanul, de legkésőbb október 5-ig le kell taka­rítani a földről­B) Zala, Vas, Győr-Sopron, Vesz­prém, Komárom, Nógrád, Heves, Borsod és Szabolcs megyékben, vala­mint Fest megye aszódi, budai, gö­döllői, szentendrei, szobi, váci járá­saiban — a fővetésű napraforgó, burgo­nya, kukorica aratását, szedését, ille­tőleg törését szeptember 30-ig keld be­fejezni, — a learatott napraforgó kóró.iá' és a kukoricaszárat az aratás, illető­leg a törés után haladéktalanul, de legkésőbb október 15-ig le kell taka­rítani a földről­C) Az egész ország területén az alábbi növények betakarítását a kö­vetkező időpontig kell befejezni: — a rostkender, a bab és borsó aratását augusztus 31-ig — a hagyma szedését, a fővetésű dohány törését, maglucerna és mag­here, szójabab és ricinus aratását szeptember 30-ig-* a magnak termelt kender, mo- har és köles, vatamint a másodvetésü •akarmánymaghozók aratását október 10-ig — a rizs és sepröcirok aratását, valamint a másodnövényként termelt szálastakarmányok kaszálását és a dohány visszamaradt szárrészeinek betakarítását október 20-ig — a takarmányrépa, cikória, nyári üWetésü burgonya, másodvetésü nap­raforgó, pótvetésű dohány és ricinus szárrészeinek beakarítását az érés ütemének megfelelően, de legkésőbb november 5-ig — a gyapot szedését a kovadás megindulásától kezdve folyamatosan, de legkésőbb november 10-ig — a cukorrépa szedését és a föld­ről való kihordását a megyei tanács végrehajtóbizottsága és a cukorgyár átvételi ütemterve alapján, de legké­sőbb november 10-ig el kell végezni. — a szőlő sziireteiését és a téli gyümölcsök szedését az érésnek meg­felelően folyamatosan, de legkésőbb novend>er 20-ig­2. A termés mennyiségének és minőségének emelése, valamint az áMattenvésztés fokozott takarmány- ellátásának biztosítása érdekében a kukorica szárrészeinek, a csalamádé- nak, leveles cukorrépafejDek, a be nem szárítható szálastakarmányok­nak (pillangósvirágú takarmánynövé­nyek, savanyú füvek) és minden ta­karmányértéket képviselő mezőgazda- sági hulladék-anyagnak a betakarítá­sát, illetve silózását a betakarítást követően folyamatosan, de legkésőbb nyolc napon belül el kell végezni. 3. A ^takarításnál törekedni kell a gépi erő teljes kihasználására és a betakarítási áj módszereinek minél na­gyobb területen való alkalmazására. Ezért : A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok a rizs aratását nagyobb­részt kévekötő aratógépekkel és kom­bájnokkal, az alacsony növésű napraforgó ara­tását és cséplését lehetőleg kombájn­nal, a burgonya és cukorrépa szedését kiemelő ekefejekkel, ezek hiányában .mélyen járatott, kormány lemez nélküli eketestek alkalmazásával és a cukor­répa fejelés Jarmosenko-féle módsze­rének alkalmazásával a gyapot zöldgubó szedését gubór szedő gépekkel a kukprieaszár silózását silógépek- kel, a gyapot betakarítását a gyapot­szedés mestereinek tapasztáiaitái alap­ján kétkezes gyapotszedéssel végezzék el. Trágyázás 1. A termelőszövetkezetek (csopor­tok), az állami gazdaságok és az egyéni termelők az ősz folyamán szántóterületüknek lehetőleg egyötö­dét trágyázzák meg. Ezért az elmúlt' évben megmaradt, valamint a folyó évben termelt, illetőleg fel nem hasz­nált összes istállótrágya kihordását nyomban a betakarítás befejezése után kezdjék meg és szeptember 30-ig fejezzék be. A kihordott istállótrágyát úgy használják fel, hogy az érett istálló- trágyát a kihordás napján elterítve, lehetőleg azonnal, de legkésőbb két napon belül alászántsák, a nem kel­lően érett istállótrágyát pedig szarvas­ba rakva érleljék és legkésőbb az őszi mélyszántással szántsák alá 2. A rendelkezésre áHó istállótrá­gyát elsősorban a kukorica, cukor­répa, burgonya és az őszi takarmány- keverékek trágyázására kell felhasz­nálni. 3. A műtrágyák szakszerű alkal­mazásának biztosítása érdekében a műtrágyákat elsősorban a szerződés­sel termelt ipari növények, zöldség­félék és az őszi gabonák alá kell fel­használni. A terme’üszövetkezetek és állami gazdaságok fokozott mérték­ben alkalmazzák a vetésekhez a há­zilag készített szervestrágyával szem- csézett foszfor-műtrágyát. Vetőszántás, vetőmagelökészítés, vetés 1. Az őszi vetések jó minőségben és időben való elvégzése érdekében rögmeufes, ülepedett, beérett vető- ágyat kell biztosítani és a talaj álla­potának megfelelő mélységű szántást kell alkalmazni az alábbiak szem előtt tartásával: A .termelőszövetkezetek és állami gazdasagok — elsősorban előhántós ekével —• az elmúlt évben végzett mélyszántás mélységéig, de lehetőleg 20 cm mélyen, az egyéni termelők az elmúlt évbe% végzett mélyszántás mélységéig, de lehetőleg 18 cm mé­lyen végezzék az őszi vetések alá * vetőszántást. A szántás elvégzése után a rög- mentes, ülepedett vetőágy biztosítása érdekében fogast és hengert keM al­kalmazni, vetés előtt a vetés mélysé­géig kultivátorozást kell végezni. A vetőszántást minél korábban úgy kell elvégezni, hogy a vetés előtt le­hetőleg 30 nappal, de legalább 16 nappal befejeződjék. A jövő évi aratás munkájának megkönnyítése érdekétien barázda- mentes, sima táblák kialakítását kell biztosítani. 2. Az őszi vetéseket minél koráb­ban, de legkésőbb az alábbi országos végső határidőkig kell végrehajtani: szeptember 10-ig: nyári keverék- takarmány, repce, bíborhere szeptember 20-ig: ősziárpa, lucernát szeptember 30-ig: őszi keverék- takarmány, rozs október 20-ig: őszüld zn Békés, Csongrád, Hajdu, Bihar, Szolnok, Bács-Kiskun, Fejér, Tolna, Baranya, Somogy és Pest megye ceglédi, da­llasi , monori, nagykátai, ráckevei já­rásában, ok tói ver 25-ig: őszibúza, Zala, Vas,- Győr-Sopron, Veszprém, Komárom, Nógrád, Heves, Borsod, Szabolcs me­gyékben és Pest megye aszódi, budai, gödöllői, szentendrei, szobi, váci já­rásaiban. 3. A tenyészt erűdet egyenletes ki­használása, a Jobb fényelosztás és a megdőlési veszély csökkentése ezek által a terméshozam növelése érdeké­ben a múlt évi jó tapasztalatok fel­használásával « termelőszövetkezetek­ben és az állami gazdaságokban al­kalmazzák a keresztsoros vetést is. 4. Az őszibúm, rozs és őeziárp* vetőmagot legalább 98 százalékra kell kitisztítani. 5. Az ősztböza és ősziárp» vető­magot vetés előtt üszögfertőzés el­len higösannal, vagy rézgáliccál kell csávázni. őszi mélyszántás 1. A talaj mélyművelésére való áttérést a jóminőségű ősai mélyszán­tással kell biztosítani. Az őszi mély­szántást a tavasszal elvetésre kerülő növények alá a betakarítási munkák után haladéktalanul meg kell kezdeni. Nem kell felszántani azokat a szike* és futóhomokos területeket, amelyek őszi mélyszántásának kötelezettség« alól a járási tanács végrehajtó bizott­sága egyénemként felmentést ad. 2. A jó minőségű munka elvégzési érdekében: Az őszi mélyszántást a termelőszö­vetkezetek (csoportok) és az állami gazdaságok kizárólag traktorral, av( egyénileg termelők pedig lehetőleg traktorral végezzék 22—25 cm mé­lyen, a fogattal végzett mélyszántást 20—25 cm (a gyümölcsösökben 13 cm) mélyen végezzék, — áz őszi mélyszántásnál a gép­állomások és az állami gazdaságok az összes rendelkezésre álló előhán- tós ekéket kötelesek — elsősorban 4 gyapot és egyéb ipari növények, vala­mint a zöldségfélék talajának mély­szántásánál — munkába állítani. 3. Az őszi mélyszántást minél ko« lábban, de legkésőbb az alábbi or­szágosan megállapított végső határ­időkig be kell fejezni: október 15-ig a gyapot alá. október 31-ig az összes egyéb ipari növények alá. november 20-ig a többi tavaszi ve­tésű növények alá. Az ősszel be nem vetett, állami tartalékterületek, parlagterületek é* feltörésre kerülő legelők őszi mély­szántását november 30-ig kell elvé­gezni. Végül a gyümölcsösökben, vala­mint a köztesmüvelésü növények alá a fag"vok előtti de legkésőbb decem­ber 15-ig kell a mélyszántást elvé­gezni. l~l Az őszi növénytermelési munkák végrehajtásának biztosítása 1. Az 1952—53 évben az őszi ka nyérgaboma (búza, rozs) termelése á alábbiak szerint kötelező: ^ ______ c------------------------ > IPCHF1 i/iii (r*\T\ rknrkr^T tsV* ;“■ ^ e!S/AKMu YAKUkS/Au ! ■iMil.lJÍJ.I!L-l<I.B.feMH^JJl|.|H.ll.',ljA'JjB-).lrH;imiJ.->.UHH!«i.|-.li).W vili, évfolyam 187. szám Ara 50 fillér Miskolc, 1952 augusztus 10, vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom