Észak-Magyarország, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-31 / 204. szám

1952. augusztus 91. ÉSZAKMAGYARORSZÁG 3 Sikeresen harcolnak a kazincbarcikai állomás dolgozói az őszi csúcsforgalom sikeréért Éles fütty jelzi. hogy a kazinc­barcikai állomás­ról ismét kifutott egy szerelvény, amely Özd felé továbbít fontos nyers­anyagot. Alig halkul el a vonat kere­keinek csattogása, már másik vonat fut be. A borsodi vegyikombinát épí­téséhez szükséges faanyagokat, desz­kát és cementet hoz. A forgalmi irodában percenkint szólal meg a telefon, jelentik a vo­natok érkezését. Hangos az állomás környéke is a munka zajától. Einitt az ózdi kohók részére rendeznek egy vonatot; a másik vágányon a szuha- völgyi szénbányák szenét továbbítják, a harmadikon az árukkal megrakott szerelvényeket rakják ki. Egy percre sem szünetel a munka. Mindepki serényen dolgozik. A ka­zincbarcikai állomás dolgozói is har­colnak az őszi csúcsforgalom sikeres lebonyolításáért. A közelben épül ötéves tervünk egyik büszkesége, a borsodi vegyi­kombinát. Ha egy kissé elhalkul a zaj, idehallatszik a torony daru kar­vastagságú láncainak csörgése. A vas­utas dolgozók szemeláttára épül a gyönyörű gyár s a békeváros. Hogyne dolgoznának ők Is jobban, mikor lát­ják, hogyan épül a vonatrakományok­ból a nagyszerű új gyár, az új vá­ros. |rnúiák valamennyien.! 1,os'y1 ar\ ° Is függ a gyárak termelése, ezért igyekeznek még jobban dolgozni. — Megfogadták az őszi csúcsforgalom sikere érdekében, hogy menetrendsze­rinti vonatindítással, a vasúti kocsik nagyobb terhelésével, a kocsiforduló lerövidítésével harcolnak az új győ­zelemért. Büszkén mondhatják, hogy törek­vésüket siker koronázza. — A mis­kolci vasútigazgatóság egyik legjobb állomása a kazincbarcikai­A dolgozók példamutató munkál végeznek. Augusztus 1-től 28-ig vo­natforgalmi továbbítási tervüket 109 százalékra teljesítették. Az elegyto- vábbítási terv teljesítésében 116 szá­zalékot értek el­Az eredményeket nem volt köny- nyű elérni. Sok nehézséggel kellett megküzdeniük. Az állomásnak szűk a vágányhálózata; kétszer olyan hosz- szú vonatokat kell indítani, mint amilyen az állomás befogadóképes­sége. A jó eredmények „titka”, hogy a pártszervezet jól működik, neveli, mozgósítja a dolgozókat. Megválto­zott a dolgozók régebbi gondolkodása, megjavult a munkához való viszo­nyuk. Az elmúlt negyedévben nem volt egyetlen igazolatlan kimaradás sem. A jó népnevelő és felvilágosító munka itatására a kétlakiak közül Timkó András 9, Fodor József 8 hold földet ajánlott fel az állam­nak­I 0 szakszervezel I a versenymozga­I--------------------- lom kiszélesítésé­ben végez jó munkát. A dolgozók pá­rosversenyben vannak egymással. — Szebbnél-szebb teljesítmények szület­nek. Sebők István áruirányító 126 százalékos teljesítményével tűnik ki, az országos versenyben is a harma­dik helyen áll. A kocsirendezők közül Kovács Sándor tolatásvezető jár az élen. Kocsimozgatási tervét augusz­tusban 127 százalékra teljesítette. Az irányvonatok indításánál kiemelkedő eredményt ért el Szües Béla brigádja 124 százalékos teljesítményével. — Járó Miklós sztahánovista váltóőr 166 százalékot teljesített. Az 500 km-es mozgalomban is szép eredményeket értek el, s a miskolci vasútigazgatóság ezért dicséretben ré­szesítette őket. Naponta 4—5 „ötszá­zas” vonatot indítanak, ugyanannyi irányvonatot állítanak össze­Segíti a versenymozgalom kiszéle­sítését Miklós László állomásfőnök is, aki szolgálat közben megdicséri az élenjárókat, jobb munkára buzdítja a lemaradókat. Hz állomás dolgozói parosverseny- ben vannak az egriekkel. Jelenleg az egri állo­más dolgozói vezetnek, előnyük 8 százalékot tesz ki. A kazincbarcikai vasutasok lelkesen harcolnak az első hely megszerzéséért. Leleplezték a sárospataki tanács dolgozói közé befurakodott kulákot Sárospatak határában iá Nagymo­csaras dűlőben, a Kun-tanyán lakik Molnár Mihály négytagú családjával, öreg, kopott, régi házban, amely egy szobából és konyhából áll. Vizes és sötét a lakás. Ahogy Molnár Mi­hály elmondja, még a szél is befúj a tetőn. Pedig sokat dolgozott, míg va­lamennyire is rendbehozta a búzát­Az alávaló harácsolók bűnei Molnár Mihály bérli ezt a házat- Hallatlanul súlyos uzsorabérletet fizet érte. írásos szerződés van róla, hogy napi egy liter fölözetlen tejet kell ház­hoz szállítani. Ha nem tud tejet ad­ni, — a mindenkori piaci áron kell kifizetnie.., A szerződést Kun -Dá­niel né diktálta — a tanya tulajdo­nosa. Az udvart sem használhatja in­gyen. Ezért — szeptember elsejéig — négy márciusi jércét, és két — 3 nö­tig kukoricával tömött — kacsát kell adnia a tulajdonosnak. A baromfit inegkopasztva kell átadni — írja elő m szerződés. Egy hold lucernásért köteles Kun Uánielnének a háztartásához szüksé­ges összes fuvarokat elvégezni; bele­értve évente tíz fuvart, amellyel az erdőből fát kell szállítania a tulajdo­nos lakására. Molnár Mihály soha nem tudja; hogy mikor teljesítette adósságát, — Kun Dánielné mindig talál bőven munkát. Egyszer a ma­lomba kell vinni őrölni, máskor sze­net hozni... Kun Dánielné még 1950 októberé­ben adta bérbe a tanyát és körülötte 10 hold földet Molnár Mihálynak. Az egyesség úgy szólt, hogy a föld feles lesz, közösen viselik a terheket is. De nem úgy történt- Már az első év ntán a termés betakarításánál Kun Dánielné azzal állt elő, hogy Molnár Mihály teljesítse helyette is a beadási kötelezettséget. Őneki most egyébre kell a termény: — Majd jövőre elin­tézzük máskép — mondotta. így is lett, de ősszel ismét jelent­kezett a tulajdonos. 10 mázsa kuko­ricát, 12 mázsa krumplit, 3 mázsa bú­sát vitt el. Ugyanakkor az adót is Molnár Mihállyal fizettette ki. 7 hold „gazdátlan“ szőlő Miért vállalta magára Molnár Mi­hály ezeket a súlyos terheket? Azért, mert Kun Dánielné gyaláza­tosán kihasználta a helyzetet, hogy Molnár Mihálynak nincs lakása. Még arra is rábírta Molnár Mihályt, bogy kétféle szerződést írjon alá. Az egyi­ket azért, hogy félrevezesse a ható­ságot, a másikat pedig, hogy meg- Ryúzza vele Molnár Mihályt. A szerződés teljesen tönkretette Molnárt. Kora reggeltől késő estig dolgozott családjával együtt, de hiába volt minden igyekezete, mindent el­nyelt Kunná telhetetlen zsákja. Csak­nem teljesen lerongyolódott a család. El kellett adnia a sertést is, hogy ki­fizessék a bérletet­Nemcsak ez az egy ilyen piszkos Uzsora ügye van Kun Dánielnének. A sárospataki alsóhatárban hasonló fel­tételekkel 20 hold földet adott bérbe sógorával, dr. Kun Viktor ügyvéddel közösen. A napokban derült ki, hogy a Für* dős-dülőben 7 hold szőlőiük van, amü szintén bérbeadtak, de évek óta senki nem teljesít utána beadási kötele­zettséget. Maga a községi tanács sem tudott arról, hogy Kun Dánielnénak és Kun Viktornak szőlője van. A két harácsoló a dolgozók féktelen kizsák­mányolásából természetesen fényűző életet élt. Hogyan lehet a kulák még ma is a tanács­hivatalban...? Megdöbbentő mindezek után, hogy Kun Dánielné — a községi tanács pénzügyi osztályán „dolgozik”. 1942 körül került a községházára. Sógora tette be oda, a hírhedt dr. Kun Vik­tor ügyvéd, akinek jó összeköttetése volt az akkori reakciós fasiszta veze­tőséggel. Ma is arról híres, hogy szí­vesen fogja pártját a Indátoknak. — Gyakran jár hozzá Tiszacsermelyről Szilvás! Imre, Sárospatakról Váróczi Endre és Major Jánosné kulák, aki­ket tanácsokkal lát el bűnügyeik tár­gyalása előtt. Súlyos felelősség terheli a községi tanácsot. Évek hosszú során nem fi­gyelt fel arra, hogyan lehet egy kulák a tanácshivatalban. Legfőbb ideje, hogy a községi tanács eltávolítsa Kun Dánielnél és vizsgálatot indítson a felelősség megállapítására. (ti.) H II. Bányásznapon több mintiiáromszerhatszáz dolgozót tün- letneH ki a Népköztársasági Érdemérem különböző fokozataival Népi demokráciánkban megbecsü­lik a bányászmunkát. Ezt bizonyít­ja az is, hogy szeptember 7-én a II. Bányásznap ünnepségein több mint háromezerhatszáz dolgozónak adják át a Népköztársasági Érdemérem ki­tüntetését a jól végzett munkáért. A trösztök közül például a Borso­di Trösztnél 484 dolgozónak, a Nóg­rádi Trösztnél 424 dolgozónak adják át a jól megérdemelt kitüntetést- A szénbányászok közül összesen há- romozerkétszáz kilencvenöt dolgozó mellére tűzik az érdemérmet szep­tember 7-én. A többi között az érc- bányászatban százkilenc, az ás­ványbányászatban harminc, az ás­ványolajbányászatban hetvenegy dol­gozó lesz boldog tulajdonosa a Nép­köztársasági Érdemérem különböző fokozatainak. Munkaverseny a Bányásznap tiszteletére A szovjet emberek augusztus utolsó vasárnapján ünneplik a Bányásznapok A Lenin-csatorna megnyitása új lendületet adott idén a Bányásznap tiszteletéré indult munkaversenynek• A Donyec-medence élenjáró bányaüzeme, a „Krasznoarmejszkugolj** tröszt 40. számú hányájának kollektívája új munkagyozelmekkel ünnepli az immár^ ha* gyományos bányászünnepet. A sztahánovisták naponta átlagban 120—130 százaié« kos teljesítményt érnek el. Képünkön V. N. Tkacsenko szénkombájnkezelo (jobb* oldalon) és B. /. Papnu üzemvezető látható* A SZOVJET BÁNYÁSZOK ÜNNEPE Irta: I. J. ROSSZOCSINSZKIJ, t Szocialista Munka Hőse, a Szénbányászok Szakszervezete Központi Bizottságának elnöke \ Szovjetunió Legfelső Taná­** osának elnöksége öt évvel ezelőtt hozott rendeletével augusz­tus utolsó vasárnapját bányász­nappá nyilvánította. A szovjet bá­nyászok azóta minden évben meg- ünneplik ezt a napot. A bányászok ünnepének kijelölé­sében is megnyilvánul az a nagy figyelem, amellyel a szovjet kor. mány a bányászokat részesíti. A szovjet szénbányászat a há­borúutáni években többféle típusú géppel és szerkezettel gazdagodott. Jelentős fejlődést hozott a „Don- bassz“-típusú kombájn megalko­tása. A gépszerkesztők és a bá­nyászok csoportja Sztálin-díjat ka­pott a meredek szénrétegek kiter­melésére szolgáló kombájn meg­alkotásáért. Abban a donyeci bá­nyában. ahol először alkalmazták ezt a kombájnt, 50 százalékkal emelkedett a termelt szénmennyi- ség, a szén önköltsége 30 száza­lékkal csökkent, a bányászok mun­kájának a termelékenysége pedig megháromszorozódott. A szovjet szénbányákban széles körben al. halmozzák a diszpécser-szolgálatot a földalatti szállítás irányítására, távbeszélővel látják el a fejtőhelye- ket. A szovjet szénbányászás tech­nikai felszerelés tekintetében is világviszonylatban első helyen áll. A szénbányászat állandó míí- szaki fejlődése sok olyan szakmunkást kíván, akik kezelni Is tudják a legújabb gépeket. A száz és száz szakosított bányász- iskolában és tanintézetben képezik ki a nagytudású bánj’ászokat. A szénbányászati minisztérium 50 bányászati technikumában jelenleg ü Diósgyőri Gépgyár és a Borsodi Szénbányászai! Tröszt dolgozói a minisztertanács és a SZOT vándorzászléinak büszke tulajdonosai A magyar dolgozó nép sikerrel teljesí­tette az ötéves terv harmadik döntő évé­nek első félévi tervét és az alkotmány ünnepének tiszteletére indított munkaver- senyben újabb eredményeket ért el. Ezen eredmények döntő tényezője a dolgozók alkotó kezdeményezése, az egyre széle­sedő munkaverseny és a Sztaliánov-moz" galom, valamint a gazdasági vezetés szín­vonalának emelkedése- Az elért eredmé­nyek dolgozó népünk újabb győzelmét jelentik, az ötéves tervért, a békéért vívott harcban. A minisziertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége — a szakszervezetek elnökségeinek az illetékes miniszterekkel egyetértésben előterjesztett javaslatára — az 1952. évi terv első félévi tervének túlteljesítéséért és az alkotmány tiszteletére indított szocialista munkaver­seny eddigi eredményét az alábbiakban állapítja meg: I. A kohászatban és gépgyártásban a munka verseny győztese a miniszter­tanács és a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának elnöksége vándorzászlajának nyertese: a Diósgyőri Gépgyár. A vállalat az év első hét hónapjában a befejezett termelési tervét 111-4 százalékra, teljes termelési tervét 105.3 százalékra, az al­kotmány tiszteletére — a harmadik ne" gyedév túlteljesítésére — tett vállalását pedig 224 százalékra teljesítette. A selejtet az 1952 január havi 0.68 százalékról július végére 0-53 százalékra szorította le. A munkabéralap felhasználása 94 százalé­kos, az egy munkásra eső napi termelés 1121 százalék volt, az igazolatlan mulasz­tók száma 1952 januárhoz viseonyítva 5 százalékkal csökkent. A minisztertanács és a SZOT elnöksége tőit, munkásait, műszaki és adminisztratív dolgozóit, mert a balesetek száma nem csökken a kívánt mértékben. IL A bányászatban és energia­termelésben. A munkaverseny győztese és a vándor“ zászló nyertese: a Borsodi Szénbányászati Tröszt. A tröszt az év első hét hónapjában tervét 102.9 százalékra, a feltárási tervét 104 százalékra, elővájási tervét pedig 115 százalékra teljesítette. Összes béralap­felhasználása 96.5 százalék volt. Az iga“ zolatlan mulasztók száma 1.4 százalékra csökkent­ül. Az építöanyagipar területén a munkaverseny győztese és a vándorzászló nyertese: a kőbányai téglagyár­IV. A magasépítés területén. > A munkaverseny győztesé és a vándor­zászló nyertese: a sztáiinvárosi gyárépítési 26/1. sz. vállalat. V. A könnyűiparban. A munkaverseny győztese és a vándor“ zászló nyertese: a kelenföldi te.xtükom- binát. VI. Az élelmiszeripar területén. A munkaverseny győztese és a vándor­zászló nyertese: a budapesti csokoládé gyár. VII. A közlekedés területén a munkaverseny győztese és a vándor“ zászló nyertese: a MÁV kaposvári állo­más. Vili. A posta területén a munkaverseny győztese és a vándor­zászló nyertese: a posta alközpont vál­lalat­IX. A mélyépítőipar területén a munkaverseny győztese és a vándor“ figyelmeztetésben részesíti az üzem veze- ' zászló nyertese: * betonútépítő vállalat. X. A begyűjtés területéit. A munkaverseny győztese és a vándor" zászló nyertese: a vasmegyei terményfor­galmi vállalat­A verseny III- helyezettje: a tokaj“ hegyaljai borforgalmi vállalat. Első félévi begyűjtési tervét 106.5 százalékra, érté­kesítési tervét 102.8 százalékra teljesítette 97-4 százalékos béralapíelhasználás mel­lett. Exportszállításait kifogástalanul tel­jesítette, igazolatlan hiányzás a félév so­rán nem volt. XI. A helyi ipar területén. A munkaverseny győztese és a vándor- zászló nyertese: a hódmezővásárhelyi majolikagyár­• A Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsa és a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnöksége a verseny I. helyezett­jeinek a vándorzászló mellett pénziutal" mat is adományoz, a II- és III- helyezet­teket pedig dicsérő elismerésben és pénz­jutalomban részesíti. A Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsa és a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége felhívja a munká­sokat, alkalmazottakat, művezetőket, mes­tereket, technikusokat, mérnököket, az üzemek és vállalatok igazgatóit, hogy az 1952-es döntő tervév III. és IV. negyed“ évi terveknek sikeres teljesítése és túl­teljesítése terén kövessék az élenjárók példáját. Az 1952. évi terv hátralévő minden egyes napjára előírt tervfeladat teljesítésével érjenek el új sikereket, tár­ják fel a termelés újabb rejtett tartalé­kait, alkalmazzák a legjobban bevált termelési módszereket, a munkaverseny lendületének fokozásával biztosítsák az ötéves terv harmadik — döntő — éve célkitűzéseinek megvalósítását. 50.000 hallgató tanul. Tíz bányá­szati főiskola, valamint a műszaki egyetemek és a kohászati főisko- iák bányászati tanszékei különböző szakos bányamérnököket képeznél* ki. A Szovjetúnióban nagy gondot fordítanak a munkásvédelemre és balesetelhárításra. A bányákat tö­kéletes felvonóberendezésekkol, nagyteljesitményű ventilátorokkal, különleges ellenőrző műszerekkel látják eh A szénbányákban több mint 1300 kilométer bosszú vága. tot villanyáram világít. Bányafa helyett acél-biztosítást és egyéb, tökéletesített biztosítást használ­nak. A bányászokat villamos sze­mélyvonatok szállítják munka­helyükre és vissza. A bányászok egészségvédelmét külön rendelőintézetek biztosítják. Ezekben betegség-megelőző kezelés* kapnak. A föld alatt éjjel-nappal működnek orvosi rendelők. A szénbányászat dolgozói mun, kabérüket tekintve az első helyen állnak a Szovjetunió nép­gazdaságának valamennyi ágában dolgozók munkások között, fivröl- évre nő a szovjet bányászok kére, sete. A Donyec-medence egyik ba­nyájában például a következőkép­pen nagyobbodott a bányászok át­lagos keresete csak az elmúlt év­ben: a kombájnkezelőké 18 százai lékkai, a feltáró-vájároké 21 szá­zalékkal. a jövesztő.rakodó bányá­szoké 24 százalékkal. A Szovjetúnióban az a munkás, aki legalább 20 évet dolgozott a szénbányászatban és betöltötte az 50. évet, havi keresetének felevet egyenlő összegű nyugdíjat élvez élete végéig. Ha ötvenedik életévq után folytatja a munkát a bányá­ban, keresetén felül megkapja a nyugdíjat is. A szovjet bányászok hosszú szolgálatuk jutalmául —• szolgálati Idejüktől függően — évi keresetük 10—30 százalékát kitevő pénzjutalmat kapnak. A z állam évenkint 2 milliárd rubelig terjedő összeget költ a szénbányászok és bányaalkalma­zottak társadalombiztosítására. Éti­ből fizetik a betegek táppénzét, « szanatóriumok és üdülőházak fenn­tartásának költségeit, a bányászok gyermekeinek nyaralási költségeit stb. A föld alatt dolgozó bányá­szok 24 napos szabadságot kapnak és ezt az Időt többnyire szakszer­vezeti üdülőhelyen töltik. A bá­nyászok ingven. vasrv 70 százalé­kos kedvezménnyel kapnak beuta­lást az üdülőházakba és a szana­tóriumokba. Sok bánya étkezdéjének van dié­tás konyhája. A bányászok gyer­mekei részére mindenütt létesíle­nek óvodákat, bölcsődéket, tejkony­hákat. Több mint 130 ezer bá­nyászgyermek évről-évre úttörő­táborokban tölti nyári szünidejét. Az ország szénmedencéiben egyre szélesebb körben bontakozik kJ » lakóházépítkezés. Egymagában a háborúutáni ötéves terv éveiben 6.5 millió négyzetméter alapterü­letű. korszerű lakást építettek • bársvászok részére. A szénbányászat dolgozóinak több mint 700 kultúrpalota és klub, mintegy 650 filmvetítő, berendezés, 5 millió 256 ezer kö­tetnyi, s ezernél több szakszerve­zeti könyvtár áll rendelkezésére. A bányászoknak saját stadion­jaik, sportpályáik vannak. A ,,Sah- tyor“ bányász-sportegyesület tag­jainak száma meghaladja a 160 ezret.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom