Észak-Magyarország, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-03 / 181. szám
4 ÉSZ AKM AGY ARORSZÄ G Vasárnap, 1952. augwztns S. A SZOCIÁLDEMOKRÁCIA ÁRULÓ TEVÉKENYSÉGE OZDON in. A szociáldemokrácia áruló magatartássá megmutatkozott a harmincas év.kiww is. 1950-ban egyik napról a másikra e*>er ózdi munkást bocsátó^ tak el és dobtak az utcára. Elsősorban baloldali érzelmű, öntudatos, becsületes dolgozók kerültek fekete listára. A jobboldali szociáldemokraták vezette szakszervezet semmit sem tett annak érdekében, hogy megakadályozza a nagyméretű munkáselbocsátást. Az egyre mélyülő gazdasági válság megrendítette a tőkések erejét. A Rima urai, hogy biztosítsák profitjukat, egyre jobban hajszolták a még dolgozó munkásokat. A munka- nélküliek szörnyű nyomorban éltek. A családoknál hetekig nem volt egy falat kényét sem, — a sült krumpli ünnepi eledelnek számított. Egyes mérnökök és mesterek kihasználva a munkanélküliek tartalékseregét, arra kényszerítették az üzemben megmaradt dolgozókat, hogy ingyen különmunkát végezzenek nekik. A Magyar Hitel című lap 1932-ben ti. évfolyamának 2. számában tudósítást közöl ózdról. Leírja, milyen viszonyok között dolgoznak a munkások. Felháborító cinizmussal hozzáfűzi: ,,I>e a szervezet lassankint megszokja, hisz legtöbbjük 10—12 éves korban szegődik be vaspikoló- nak és 20 esztendős korukban úgy öntőgetik az acélt, mint a. szakácsnő a mosogatóvizet“. A munkások és bányászok szörnyű kizsákmányoltsága A gyárban ezidötájt csak egy kohó dolgozott. A tőkések 5—10 százalékos bércsökkentésre határozták el magukat. Az idézett lap írja: „Mióta az orosz rendelés elfogyott, azóta a munkaidő megint 8 óra, sőt még itt is van leépítés, mert az üzemek nagyobb részében a foglalkoztatott munkások hetenkint 3—4—8 órás munkanapot dolgoznak.“ A tanulók 8 filléres órabér mellett havonta 16 pengőt keresnek. Egy javító kőműves 22 filléres órabér mellett 22 pengő 32 fillért keres havonta, a kovácsok és lakatosok órabére 30 fillér. A martinászok hetente 3 napi munkával havonta 73 pengőt tudnak keresni. Még sötétebb a dolgozó nők sorsa. Az üzemben alkalmazott női munkaerők száma a gyár összes dolgozójának 1.5 százaléka, az alkalmazott gyermekek száma pedig 3.3 százalék. Egy férfi napszámos 26 fillért kap, a gyermekek órabére 16 fillér, a nőké még ennél is kevesebb — 14 fillér. Ugyanilyen szörnyű kizsákmá- nyoltságban éltek az ózd-környéki bányászok is. a bányászokat emberszámba sem vették. A farkaslyuki hányából Holczman nevű üzemvezető például kertjében díszvacsorát rendezett a környékbeli uraknak ás a műszakból kijövő bányászokat állította oda, hogy karbidlámpájukkal világosságot szolgáltassanak a mulatozáshoz. Elbocsátással való fenyegetéssel arra kényszerítette őket, hogy énekeljenek és éljenezzék a bá- nyabárőkat. Bíró Pál ür képviselösködése Ilyen volt ekkortájt az ózdi és környéki dolgozók helyzete. A jobboldali szociáldemokraták által vezetett szak- szervezet pedig nem tudott kellő érövéi harcolni — az öntudatos, becsületes munkástömegek harcos elszántsága az áruló vezetés miatt nem forrt szervezett egységbe. A szak- szervezetben bennültek Bíró Pál „méltóságos úr“ besúgói, ügynökei. A Rima legfőbb ura a képviselöman- dátumot is megszereztette magának, ebben buzgón segítettek neki a jobboldali szociáldemokrata ügynökök, akik a dolgozók egy részét megtévesztették, hogy szavazzanak elnyomójukra, kizsákmányolójukra. Bíró Pál úr aztán „képviselőskö- dött“, ahogy ez a Horthy-rendszer- ben szokásos volt. A dolgozók véréből, verejtékéből kisajtolt pénzből többek között kastélyt akart építtetni magának. Az akkor megállapított munkabéreknél is alacsonyabb összegeket akart csak fizetni az építkezésben résztvevő munkásoknak. Amikor ők nem voltak hajlandók vállalni a feltételeket, más eszközhöz folyamodott. A királdi bányaüzemből több munkást elbocsáttatott, mint létszámfelettieket és az így munkanélkülivé vált bányászok napi 80 fillérért szegődtek el hozzá az építkezéshez, csakhogy éhen ne vesszenek. Bíró Pál időnkint még fogadó órákat is tartott. Ilyenkor „leereszkedett“ a dolgozókhoz, hogy „meghallgassa panaszaikat“. Ezekre az alkalmakra gondoskodott megfelelő „kulisszáról“. Ilyenkor időnkint megjelent vitéz Borbély Maczki Emil a hírhedt fasiszta főispán, ott voltak az úri rend védelmezői, a csendőrök, de nem hiányoztak ilyenkor jobboldali szocdem talpnvalól, besúgói sem. Egy ilyen alkalommal Lőrincz István, aki már 6 éve munka nélkül »vo.lt, segítséget, munkát kést. Mészárai Tóth József törvénybíró erre azt válaszolta: „Nem érdemel semilyen segítséget, mert munkakerülő". Amikor Lőrincz István kifakadt és azt mondta, nem ö tehet arról, hogy nyomorog, — a csendörpribékek hozzá- ugroflitak, brutálisan megtagadták és magukkal vitték „megpuhitani“. EmialK: a kijelentése miatt Lőrincz István 10 éven át nem cudott állandó rendes munkához jutná. Az aljasul elárult sztrájk A bér kiszállítások, a nagyarányú elbocsátások, a növekvő munkanélküliség kiélezte az ellentéteket a tőkések és a munkások között. Az ellentétek szttrájkhareokiban robbantak ki, A bányászok kezdték. Elhatározták. hogy szervezett erővel követelik az emberi jogokat, a nagyobb darab kenyeret. Fegyelmezett, szervezett sorokban vonultak be özdra. A gyár öntudatos dolgozói csatlakoztak hozzájuk. A sztrájk a jobboldali szociáldemokraták aljas árulása, következtében kudarcba fulladt. Faragó igazgatóval ugyanis a dolgozók nevében Mauks Miklós jobboldali szociáldemokrata szakszervezeti vezető tárgyalt. A munkásoknak feltűnt, hogy Mauks úgy jár-l<el Faragó lakásában, mint, aki nagyon ismerős, otthonos 'ott. Beszélgetésük nem sokáig tartott, — nyilván korábbról értették már egymást. A beszélgetés után Mauks beszédet intézett a dolgozókhoz, hogy menjenek haza, az ö szerepük végétért, a többit bízzák a vezetőségre, az majd intézkedik. Hát intézkedett is! Számos bányászt, gyári munkást tartóztattak le a csendőrök és kegyetlenül megki- nozták őket. Nem egyet heteken át ütöttek, vertek. Porhintésül, hogy a gyanút eltereljék. — a szokott recept szerint Mauks Miklóst is őrizetbe vették, de öt aztán néhány napon belül haza is engedték. A Rima ural bosszút álltak. A bányászok 80 százalékát megfosztották munkájától, hasonlókép tettek a gyári dolgozókkal is. Akinek csak valami köze is volt a sztrájk megszervezéséhez, vezetéséhez — az utcára dobták. A sztrájk jó ürügyül szolgált a tőkéseknek, hogy már korábbi elbocsátási tervüket végrehajtsák. A szakszervezet, áruló vezetői ehben készségesen játszottak kezükre. (Folytatjuk.) A HAJÓZHATÓ LENINI-CSATORNA 10. SZA MÜ ZSILI PJE LA MARCK Jean Baptiste Lamarck, a 18. század végének egyik legnagyobb természet- tudósa, 1744 augusztus elsején született. A jruncia növényvilág híres ismerője, a gerinctelenek állattanának tehetséges művelője s tégül az első tudományosan megalapozott evolúciós elmélet megteremtője. Hosszá életén át . (1829-ben halt meg 85 eves korában) sokat hat colt a reakció idealista, áltudományos nézetei ellen. Kor torsai közül csak a haladó gondolkozásunk becsülték, ellenségei — ahol csak tudták — elhallgatták tudományos munkásságának eredményeit. Mint Daruin előfutára és a helves természetszemléleti irány egyik megteremtője megérdemli, hogy rávilágítsunk ^vizsgálatainak leglényegesebb eredményeire. 1809-ben jelent meg ..Állattani filo- zófia” című műve, melyben evolúciós, — a természet., az élő vilás fejlődéséről szók) tanát kifejtette. Művében mindenekelőtt áttekinti ás bírálja kortársainak a fajról és a faj megváltozásáról alkotott elméletét■ Saját kutatásaira és. más tudósok munkáira hivatkozva azt állítja, hogy sok esetben nem lehet megvonni a rokon faiok közti, határvonalat, mert rengeteg átmeneti forma köti össze őket. I.amarc.k szerint ebből az következik, hogy a fajok és más rendszerbeli egységek mesterséges felosztást jelentenek: a valóságban csak a külső körülmények hatása alatt megváltozó egyedek léteznek. Mivel a természetben semmi sem változatlan, mesváltoznak idővel a növények és az állatok életkörülményei is, a megváltozott életkörülmények pedig az élőlények fokozatos megváltozására vezetnek. Ez okból. „sok egymásután következő nemzedék során az eredeti'eg egy fajhoz tartózó egyedek végülis az előző fajtól különböző úi fajjá alakulnák Az állatvilág egészét vizsgálva. Lamarck megállapította, hogy az összes ismert állatokat, szerveik bonyolultsági foka szerint lehet osztályozni. A fokozatos átmenetekből álló sort. Lamarck gra/láciőneik nevezi és azt tartja, hogy ez természetes rend, amelynek me gittjeiden az alsórcndű formák magasabb formákká alakultak át a fejlődés folyamán. Lamarck tanának pozitív, haladd vo* násai a következők: /. A külső körülmények szerepének elismerése az élő szervezetek megwiltozásában; 2. annak elismerése, hogy a szgrvek megváltoznak működésük megváltó iá sónak hatása alatt, fa vízimadarak bíszó- hártyái. a zsiráf hosszú nyaka a fokozott szerv has znál at., a vakondok vaksága a látószerv nem-használata kövelljezie" ben alakult ki); 3. az ilymódon szerzett megváltozások öröklődésének elismérésé. Elméletének hibája az voltf J'.ogy — jellemzően kora tudományos heáUí** tottsúgára — a kiindulási pontja a teremtés volt. A fejlődés mozgató és irá- nvító erejét nem a szervezetek es a környezet változó kölcsönhatásában látja. hanem valamilyen beho törekvésheu4 amelyet xegy felsőbb akarat pljantált ti szervezetekbe és amely a szervezeteket határozott cél felé irányítja. Ez az alias'4 pont kétségkívül idealista és telenlógrw kus. 1 Da — hibái ellenére — Lamarck nézetei haladást jelentenek, amelyet bizonyítanak T. D. Liszenko szovjet akadémikus következő szavai: ......A szervezeti megváltozások öröklődésének lehetőségéről szóló tétel a biológiának — amelynek alapjait, még Lamarck rakta le —■ egyik legnagyobb nyeresége... 5 Danvin így ír róla: ..Ö — Lamarck — volt az első, aki ■reáterelte figyelmünket. annak a tételnek való színtusé- gére, hogy a szerves világ minden változása a természet törvényei alapját* jött létre, nem pedig csodás beavatkozás következtében-M Lamarck tanait a fél évszázaddal később fellépő Danvin s napjainkban élenjáró szovjet biológia viszi diadalra.. Dr AROKSZÁLLdSY ZOLTJ& Augusztus 20-án ünnepi vásárokat rendeznek az ország valamennyi megyéjében Augusztus 20-án az ország 19 megyéjének 19 helységében ünnepi vásárokat rendeznek, ahol bemutatják a szocialista ipar és kereskedelem nagyarányú fejlődését, ugyanakkor tükrözik a. mezőgazdaBOKK PÁL SZUHAKÁLLÓI BÁNYÁSZ LEDOBTA NYAKÁRÓL A KÖLÖNCÖT... Nem úgy ment a termelés q. szuhakállói bányában, ahogy kellett volna. A frontbrigád alig érte el a 100 százalékot. Szégyen volt ez mindannylokra, hiszen az.elmúlt hónapokban mindig 150 százalékon felül teljesítettek. ^ Egyre több bányász hangoztatta: •— Most is elérnénk a 150 százalékot, ha nem lennének közöttünk két- ’.akiak. Csípős megjegyzések estek, amelyekre a kétlaklak azzal válaszoltak r — Próbáld csak meg, délelőtt kaszálni, délután szenet vágni... De az összekoccanásoknak hamar vége lett s utána nem gondoltak arra, hogy végre tenni is kellene valamit az ügyben. Időnkint ismét felvetődött a probléma. A kolonizált bányászok a kétlakiakat vádolták, bogy miattuk keresnek kevesebbet, a kétiakiak meg a földet okolták. Vitáikkal nem igen jutottak dűlőre, a kolonizált bányászoknak nem jutott eszébe: meg kellene győzni a kétlakiakat, adják le a földet, amely csak kölönc a nyakukon. Az élet a szokott mederben folyt, amikor egy tavaszi napon történt valami. Bükk Búi kétlaki bányász — aki eddig a legjobbak közé tartozott — 65 százalékot ért el. Pedig a téli hónapok alatt 150 százalékot is termelt, mindig az elsők között volt. Ezen a napon nem mert társai szemébe nézni. Szokása ellenére műszak utáh nem is várta meg a többieket, egyedül indult kifelé. De a következő betekben többször is előfordult, hogy egyedül, holtfárad- tan ballagott ki a bányából, s közben mogorván töprengett. Ez így nem megy tovább, alig bírom vonszolni masamat — gondolkozott. — Mennyire igyekeztem és csak 70 százalékot ériem el. Igaz, a kapálás, kaszálás tegnap alaposan kivette a zsíromat. Hiába, nem lehet egy ny-- reggel két lovat megülni. . Okoskodásával azonban nem jutott tovább, nem határozta el magát semmire. Egy alkalommal ismét éjjeli sifetán dolgozott. Műszak végén eznttalis egyedül indult kifelé. Félt megint, hogy valaki megkérdi tőle, mennyi volt a teljesítés. Útközben Nagy Sándor vájár és Nagy Lajos aknász csatlakozott hozzá. Hallgatva mentek egymás mellett. Nagy Sándor elvtárs törte meg a csendet. fimiy SZUZttlékot értél el ma Pali? — fordult Bokk felé. Az csendesen válaszolt— 05-<>t — Látod, én cseppet sem vagyok jobb vájár, mint te, hiszen tőled tanultam a mesterséget és ma is 120 százalékot teljesítettem. — Elhiszem, de te egész nap aludtál, én meg dolgoztam n földemen — vágott vissza dühösen Bokk Pál. Dehát éppen ez a baj — szólt bele Nagy Sándor eb társ, az aknász is. — Látod nekem nincs földem, abból élek, ain't a bányában keresek. Nem hajszolom magam és mégis többet keresek, mint te. Nem gondoltál még arra, hogy jobb lenne azt * földet leadni? — Volt már az de hát még nem Bokk elvt-órs elgondolkodott: eszemben — mondotta csöndesen - tudom, hogyan jönnék ki. !j A húrom ember leült és számolni kezdett. dokk elvtárs beismerte, hogy amióta a földön megkezdődött a munka, a felét sem keresi annak, mint azelőtt. Míg télen 2500—3000 forintot vitt haza, most jó, ha eléri az 1000 forintot, összehasonlították egymás keresetét és csakugyan kiderült, hogy a többiek kétszer annyit visznek haza a családuak. — Add le a földedet Pali — ajánlották neki mindketten. — Izig-vérig bányász vagy, mindkét lábaddal közöttünk van a helyed. — Majd gondolkozom rajta — válaszolta Bokk Pál. Hiába, nehéz Ilyen ügyben dönteni. A bánya bejáratánál a párttitkár elvtárssal találkozott. ö is szóbaliozta a kétlakiság ügyét. Csóválta a fejét, amikor hallotta, milyen nehezen megy munkája és hogyan csökken a keresete. Elmondott néhány példát arra, mennyivel könnyebben boldogulnak azok, akik leadlak földjüket. OdohilZCl az~al köszöntötte a feleségét és áz anyósát: leadom a földet. A két asszony ellenszegülni próbált. — Nem adhatod, hiszen a feleséged jussa mondotta az anyósa. — De Bokk elvtárs kitartott elhatározása mellett, papirt, ceruzát vett elő s az asszonyokkal számolni kezdett. Folirták, mibe kerül a föld megművelése és mennyivel keres kevesebbet akkor, ami kor egyszerre két munkában nyüvi magát. Láthatjátok, hogy tnlajdonképen a bányában szerzett keresetemből élünk most is _ vonta le a végső következtetést. — Eddig is mindent a fizetésemből vet- ‘em. A 4 hold föld után sose tudtam volna annyit megtakarítani, hogy házat építsek. Ha így folytatom tovább, egészségileg is tönkremegyek és egyik helyen sem tudok helytállni. A két asszony régre beleegyezett. Bokk Pál másnap bement a lánya Irodába és bejelentette, hogy leadja a üllőjét. Boldogan töltötte ki a lapot, eszébe jutott, hogy uíra szívvel-lélpkkel végezheti munkáját a bányáhan, emelheti termelését, nyugodtan nézhet társai szemébe. Segíteni és nem gátolni fogja a csapatot. így IS lett. Azóta, hogy Bokk elvtárs leadta a földet és csak a bányában dolgozik, szebbnél szebb eredményeket^ ér el. Júniusban és júliusban 170 százalékot termelt és több mint 2500 forintot keresett. Ez a pénz most már teljesen az enyém, nem kell arra gondolnom, hogy félretegyek belőle az őszi szántásra — mondja elégedetten. Bokk elvtárs azóta lelkesen magyarázza a többi két- lakinak, mennyire jól járt, mennyivel könnyebb az élete. Csorba János vájárt is 6 győzte meg arról, hogy legjobb végetvetni a kétlakiságnak. Az is leadta már a földjét. Egyre többen követik példájukat. Az idén a szuhakállói bányaüzemben 29 bányász adta le a földjét. Valamennyien lelkesen, elégedetten dolgoznak, —, jobban keresnek, mint azelőtt. ve. z-i säg szocialista szektorának, valamint kulturális és sportéletünknek hatalmas eved* menyeit. A kereskedelmi szervek d vásárok szírig hegyén 80—100 árusító fsavillont Áliiu4 tial{ fel bőséges árukészlettel. Az ünnepi vásárok résztvevőit gazdag, kulturális és sportműsor fogadta. Min* denhol szabadtéri színpadokat állÍMrw^ fel, ahol előadásokat tartanak, maid ut- cabálokon szórakozhatnak és tűzijátékok* ban gyönyörködhetnek a dolgozók. A belkereskedelmi miniszter versenvü hirdetett a megyék között a leg-ohh ve* sár megrendezésére. A harlovivary-i filmfesztivál hírei A fesztiválon csütörtökön mutatták ke a koreai filmgyártás játékfilmjét a lement harcokról. A film a koreai népi harcosok haditetteiről szól, akik hősies bátorsággal harcolnak az amerikai intervenciósok ellen. A koreai operatőrök a sző szoros ér* telmében az ellenséges tűz közepette- forgatták ezt a filmet. A koreai küldöttség vezetője a bemutató előtt elmondottá, hogy a film készítőit munka közben nem egyszer érte bombatámadás, vagy gépfegyvertűz és nem egy vesztette kqzü- lük életét. Csütörtökön délután versenyen kívül mutatták be a karlovivaryi filmfesztt* válón Claide Autant-Lara baladó francia filmrendező »Vörös vendégfogadóé, »L'Auberge Rouge« című filmjét, A fön» rendezője éles szatírával mutatja be st klerikális reakció és a burzsoázia valódi arcát. Pénteken délelőtt bemutatták a »Fel4 szabadulásunk ünnepe« című magyar színes rövid filmet és “a »Szivárvány Szlovákia felett« című színes csehszlovák do4 kumentumfilmet. A filmfesztivál péntek esti műsorán a »Holnap mindenki táncra perdül« című szlovák film és a »Tarasz Sevcsankoe című szovjet film szerepel. Akik gátolják u vállalások teljesítését Bartha Ernő és Viktor Géza a Bor- soduádasdi Lemezgyárban betegszabadságot kért. Az ellenőrzésnél kiderült, hogy sem az egyik, sem a másik nem beteg. Bartha Ernő odahaza javította a szekerét, Viktor Géza fivérénél tartózkodott és éppen lapátolással foglalatoskodott.
