Észak-Magyarország, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-28 / 201. szám

OsMCrtöfc, 10S3. aogtunítas SS.

ÉSZAKMAGYARORSZÁG

3

Módosítások az SZK(b)P szervezeti szabályzatában

JV. Ss. Hruscsev elvtára beszámolójának tézisei

Moszkva, augusztus 26. (TASZSZ) A „Pravda,” közli N- Sz. Hruscsev. elvtárs beszámolójának téziseit az SZK(b)P XIX. kongresszusára a következő címmel: trMódosítások az SZK(b)P szervezeti szabályzatában.” Az SZK(b)P XIX. kongresszusa elé kerülnek átvizsgálásra a párt szervezeti szabályzatának kiegészítései, módosításai. Ezeket a kiegészítéseket és módosításokat az tette szükségessé, hogy a szervezeti szabályzat egyes pontjai elavultak és a szervezeti szabályzatnak tükröznie kell azokat a pártépítés terén elért tapasztalatokat, amelyeket a párt a XVIII. kongresz- |szus óta eltelt időben szerzett.

1. A párt új elnevezéséről és meghatározásáról és a párt legfőbb feladatairól

Felmerült pártunk elnevezése pontosabb meghatározásának szükségessége. A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártját célszerű ezentúl a a,Szovjetunió Kommunista Pártjáénak nevezni, figyelembevéve azt, hogy:

1. a pártnak ez az elnervezése —• a „Szovjetunió Kommunista Pártja" — pontosabb elnevezés; 2. az utóbbi időben már nem szükséges megtartani a párt kettős nevét — a kommunistát és bolseviket —, mivel a „kommunista” és „bolsevik” szavak ugyanazt a tartalmat fejezik ki.

A párt szervezeti szabályzata első fejezetének ezt a címet kell adni: „A párt. Párttagok, kötelességeik és jogaik." Célszerű a párttagok jogainak ijs kötelességeinek tárgyalása előtt e fejezet első paragrafusában röviden ^meghatározni a Szovjetunió Kommunista Pártját és legfőbb feladatait, nevezetesen:

,,A Szovjetunió Kommunista Pártja az egy nézetet valló kommunistáknak, a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a dolgozó értelmiség tagjainak szervezett önkéntes harci

szövetsége. A Szovjetunió Kommunista Pártja megteremtette a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét, majd az 1917-es Októberi Forradalom eredményeképen megdöntötte a kapitalisták és a földesurak hatalmát, megszervezte a proletariátus diktatúráját, megszüntette a kapitalizmust, megsemmisítette az embernek ember által való kizsákmányolását, s biztosította a szocialista társadalom felépítését.

A Szovjetunió Kommunista Pártjának ma legfőbb feladata, hogy a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet útján felépítse a kommunista társadalmat, szüntelenül emelje a társadalom anyagi és kulturális színvonalát, az internacionalizmus és az egész világ dolgozóival való baráti kapcsolatok megteremtésének szellemében nevelje a társadalom tagjait, állandóan erősítse a szovjet haza aktív védelmét ellenségeinek agresszív cselekedeteivel szemben.”

Az előadottakkal kapcsolatban a szervezeti szabályzatnak ne legyen bevezető része.

2, Ki lehet a párt tagja

Hogy a Kommunista Fárt tagjának megtisztelő címét és jelentőségét még magasabbra emeljük, javasoljuk, hogy a szervezeti szabályzatnak ázt a paragrafusát, mely megszabja, hogy ki lehet a párt tagja, új megfogalmazásban szerkesszük meg:

„2. A Szovjetunió Kommunista tártjának tagja lehet minden dol- igozó, aki nem zsákmányolja ki más munkáját, a Szovjetunió polgára, elismeri a párt programját és szervezeti szabályzatát, tevékenyen segíti annak megvalósítását, dolgozik a párt valamelyik szervezetében s végrehajtja a párt minden határozatát.

A párttag fizeti a megállapított tagsági járulékot.”

A szervezeti szabályzatban annak kiemelése-, hogy a párt tagja lehet minden dolgozó, aki nem zsákmányolja ki más munkáját, aki a Szovjetunió polgára — megszilárdítja a

párt elért vívmányait és kifejezi azt a tételt, hogy a Kommunista Párt a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a dolgozó értelmiség tagjaiból állOrszágunkban a szocializmus győzelmének eredményeképen megszűntek a kizsákmányoló osztályok, ember embert nem zsákmányol ki. A szovjet társadalom baráti osztályokból áll. Megszilárdult a szovjet nép erkölcsi és politikai egysége.

A Kommunista Pártra a kommunista társadalom építése terén háruló új feladatok megkövetelik, hogy a párt tagjai fokozottan felelősek legyenek a párt ügyéért. Éppen ezért a párttagságról szóló paragrafus javasolt új megfogalmazása rámutat, hogy a párt tagja az lehet, aki nemcsak elismeri a Párt programját és szervezeti szabályzatát, hanem tevékenyen segíti annak megvalósítását és végrehajtja a párt minden határozatát.

3. A párttagok

'A tapasztalat azt mutatja, hogy a szervezeti szabályzatban kimerítőbben kell meghatározni a párttagok kötelességeit.

Mindenekelőtt be kell Iktatni a párttagok kötelességeiről szóló paragrafusba, hogy a párttag köteles minden eszközzel őrködni a párt egységén, mint a párt erejének és hatalmának legfontosabb feltételén. A párt egységén való őrködés a párttag legfelső kötelessége. Ezért teljesen helyes lesz-, ha a párttagok kötelességeinek felsorolása ezzel az alapvető kötelességgel kezdődik.

Hogy még magasabbra emeljük a párttagság élenjáró szerepét a kommunizmus építésében és aktivitását a pártszervezetek életében és munkájában mutatkozó hiányosságok és káros jelenségek elleni harcban, a párttagok kötelességeiről szóló paragrafust új pontokkal kell kiegészíteni.

Megjegyzendő, hogy nem kevés olyan párttag van, aki formálisan, passzívan kezeli a párthatározatok végrehajtását. Ez nagy hiba, amely jelien a pártnak határozottan harcolnia kell, mert a kommunistáknak a párthatározatok iránt elfoglalt ilyen álláspontja gyengíti a párt harc- készségét. A szervezeti szabályzatban rá kell mutatni, hogy a párttagok kötelesek tevékenyen harcolni a párt- határozatok megvalósításáért és hogy a kommunistáknak a párthatározatokhoz való passzív és formális viszonya összeegyeztethetetlen a párttagsággalA másik hiba, ami előfordul pártunkban, az, hogy a kommunisták egy része helytelenül azt hiszi, hogy pártunkban kétféle fegyelem van: egy a párttagok, egy pedig a vezetők számára. A párt nem békélhet meg az ilyen uraskodó, pártellenes elképzeléssel- Ezt a hibát határozottan ki kell irtanunk, mivel aláássa a párt- és az állami fegyelmet és ezzel komoly károkat okoz a párt és az állam érdekeinek. A szervezeti szabályzatban feltétlenül rá kell mutatni, hogy pártunknak egy fegyelme, egy törvénye Van az összes kommunisták számára, függetlenül érdemeiktől és állásuktól 'és hogy a párt- és az állami íegyekötelességelről

lem megszegése összeegyeztethetetlen a párttagsággal.

Kiderült, hogy sok kárt okoznak a

pártnak azok a kommunisták, akik' — bár vég nélkül hangoztatják a párt iránti odaadásukat — valójában azonban elnyomják az alulról jövő kritikát. A párt mindig hatalmas jelentőséget tulajdonított az önbírálat és különösen az alulról jövő bírálat fejlődésének a munkában, a hiú önteltség és a munkában való látszatsiker elleni harcban mutatkozó hiányosságok feltárásának. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a bírálat jelentőségének megmagyarázása egyedül nem elegendő. Erélyes harcot kell folytatni azok ellen, akik gátolják a bírálat fejlődését. Ezért a szervezeti szabályzatban rá kell mutatni; hogy a bírálat elnyomása súlyos bűn és hogy az, aki elfojtja a bírálatot, hivalkodással és magasztalássa] helyettesíti, nem maradhat meg a párt soraiban.

Ezzel kapcsolatban meg kell mondani, hogy a kommunisták egy része körében az a káros vélemény kapott lábra; hogy a párttagoknak nem kell jelentést tenniök a Párt vezető szerveinek egészen a központi bizottságig a munkában mutatkozó hiányosságokról- Nem ritkán fordul elő, hogy felelős funkcionáriusok akadályozzák a kommunistákat abban, hogy a vezető pártszerTek, a központi bizottság előtt feltárják az ügyek kedvezőtlen állását azzal az indokolással, hogy az állítólag akadályozza őket a munkában. Világos, hogy a párt köteles kíméletlen harcot folytatni az ilyen méltóságos urak ellen. A szervezeti szabályzatban jelenleg az szerepel, hogy a párt tagjának joga van bármely nyilatkozattal, bármely pártfórumhoz fordulnia egészen a központi bizottságig. Mint látható, ez nem elégséges. A szervezeti szabályzatban rá kell mutatni, hogy a párttagnak nemcsak joga, de kötelessége is személyekre való tekintet nélkül közölni a vezető pártszervekkel egészen a központi bizottságig, a munkában észlelt hiányosságokat; azokkal szemben pedig, akik megakadályozzák a párt tagját ennek a kötelességnek a teljesítésében; a szervezeti szabályzatban ki kell mondani, hogy az ilyen személyeket szigorúan meg kell büntetni, mint a párt akaratának megszegőitA továbbiakban nagy hiba — amely elterjedt a kommunisták egy része között — az igazságnak a párt előtt való eltitkolása, a nem igaz, nem becsületes magatartás a párttal szemben. Világos, hogy a párt nem tűrhet soraiban csalókat, mert az ilyen emberek aláássák a párt iránti bizalmat, erkölcsileg szétzüllesztik a kommunisták sorait. A szervezeti szabályzatban feltétlenül rá kell mutatni, hogy a kommunista hazug magatartása a párttal szemben, a párt félrevezetése, a legsúlyosabb bűn és összeegyeztethetetlen a párttagsággal. Amellett sem lehet elmenni, hogy a kommunisták körében elég széles körben elterjedtek a politikai könnyelműség és meggondolatlanság megnyilvánulásai, a pán- és államtitok kifecsegése. A politikai éberség kötelező minden kommunistára nézve minden munkahelyen, minden körülmények között. A szervezeti szabályzatban ezzel kapcsolatban elő kell írni, hogy a párt tagja köteles megőrizni a párt- és államtitkot és hogy ennek kifecsegése bűn a párttal szemben és összeegyeztethetetlen a párttagsággal.

Végül el kell ismerni, hogy sok párt-, szovjet és gazdasági szervezetben nagy hiba a káderek kiválogatásának helytelen módszere, amikor ezt a kiválogatást a baráti kapcsolatok, személyes ragaszkodás, egy vidékről való származás, családi kötelékek alapján végzik. Világos; hogy a funkcionáriusok ilyen kiválogatásának semmi köze sínes n pártunk által elfogadott elvekhez és kárt okoz a pártnak. A szervezeti szabályzatban rá kell mutatni, hogy a párttag köteles pontosan teljesíteni a pártnak a káderek helyes — politikai és szakmai képzettségük szerinti

— kiválogatására vonatkozó útmutatásait és a szervezeti szabályzatba he kell venni, hogy ezeknek az útmutatásoknak a megsértése összeegyeztethetetlen a párttagsággal.

Az elmondottakból kiindulva szükséges :

1. új megfogalmazásban kifejteni a szervezeti szabályzat megállapításait a párttagok kötelességeiről, mégpedig :

„2. A párttag kötelessége, hogy:

a) állandóan őrködjék a párt egységén, mint a párt erejének és hatalmának legfontosabb feltételén;

b) tevékenyen harcoljon a párt- határozatok végrehajtásáért. Nem elegendő, hogy a párttag csupán egyetértsen a párt határozataival, kötelessége, hogy harcoljon e határozatok megvalósításáért. A kommunisták passzív és formális viszonya a párthatározatokhoz gyengíti a párt harcképességét és ezért összeegyeztethetetlen a párttagsággal;

c) mutasson példát a munkában, elsajátítsa munkájának technikáját, szüntelenül emelje munkájában szakmai képzettségéi;

d) állandóan erősítse kapcsolatait a tömegekkel, Idejében reagáljon a dolgozók igényeire és szükségleteire, megmagyarázza a pártonkívüli tömegeknek a párt politikáját és határozatait, emlékezetébe vésse, hogy pártunk ereje és legyőzhetetlensége a néppel való eleven és elszakíthatatlan kapcsolatban rejlik;

e) emelje öntudatát; sajátítsa el a marxizmus-leninizmus alapjait;

f) megtartsa a párt. és állami fegyelmet, amely egyaránt kötelező minden párttagra. A pártban nem lehet kétféle fegyelem: más a vezetők és más az egyszerű párttagok számára. A pártban egy a fegyelem, egy a törvény minden kommunistára nézve, érdemeitől és tisztségétől függetlenül. A párt- és az állami fegyelem megszegése súlyos hiba, amely kárt okoz a pártnak s ezért összeegyeztethetetlen a párttagsággal;

g) - fejlessze az önbirálatot és az alulról jövő bírálatot, tárja fel és igyekezzék kiküszöbölni munkája hiányosságait; harcoljon a munkában a látszatsiker; az önteltség és az önelégültség ellen. A bírálat elfojtása súlyos bűn. Aki elfojtja a bírálatot s hivalkodással és magasztalással helyettesíti, az nem maradhat meg a párt soraiban;

h) személyekre való tekintet nélkül közölje a párt vezető szerveivel

— egészen a központi bizottságig — a munkában észlelt hiányosságokat A párttagnak nincs joga, hogy eltit- kolja a rendellenességeket, s közömbösen viselkedjék a párt és az állam érdekelt sértő, helytelen cselekedetekkel szemben. Azt, aki akadályozza a párttagot e kötelessége teljesítésében, mint a párt akaratának megszegőjét, szigorú büntetéssel kell sújtani;

i) őszinte és becsületes legyen a párthoz, ne titkolja el és' ne forgassa ki az igazságot. Az a pártS Bolsevik Párt központi bizottsága titkárságának határozata az új ötéves terv irányelveinek és a szervezeti szabályzat

tervezetének megvitatásáról

Moszkva, augusztus 26.

(TASZSZ.)

A „Pravda“ augusztus 26-i száma közli a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja központi bizottsága titkárságának az összes területi

és határterületi bizottságokhoz, valamint a szövetséges köztársaságok kommunista pártjai központi bizottságaihoz szóló következő határozatát.

„A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának Központi Bizottsága kötelességévé teszi önöknek, hogy széles körijén vitassák meg az új ötéves tervnek és a párt szervezeti szabályzatának tervezetét. A megviiatást lehetőleg az alapszervezeteknél kezdjék. A megvitatásba be kell vonni a párt összes tagjait és tagjelöltjeit és biztosítani kell a bírálat teljes szabadságát. A párt sajtóráik mind a helyeslő, mind a bíráló cikkeket közölnie kell.“

A „Pravda" szerkesztősége egyben felhívást intézett a pártszervezetekhez és az egyes elvtársakhoz, vegyenek részt a kongresszus kérdéseinek megvitatásában és erre

vonatkozó cikkeiket és megjegyzés seiket juttassák el a „Pravdához.

tag, aki nem mond igazat és becsapja a pártot, a legnagyobb bűnt követi el s nem maradhat meg a párt soraiban;

j) megőrizze a párt- és államtitkot, legyen politikailag éber s vésse emlékezetébe, hogy a kommunisták ébersége minden munkahelyen és minden körülmények között szükséges. A párt- és államtitkok kifecsegése bűn a párttal szemben, összeférhetetlen a párttagsággal;

k) bármely helyen, ahová a párt állította, rendületlenül hajtsa végre a pártnak a káderek helyes — politikai és szakmai képzettségük szerinti — kiválogatására vonatkozó utasi- tásait. Ezeknek az utasításoknak megsértése, a funkcionáriusok kiválogatása cimboraság, személyes ragaszkodás, egy vidékről való származás, családi kötelékek alapján, összeférhetetlen a párttagsággal“.

2. A szervezeti szabályzat „A párt. Párttagok, kötelességeik és jogaik" fejezetében elő kell írni a következő kiegészítéseket is:

a) fel kell venni a szervezeti szabályzatba a következő cikkelyeket: „11. Az alapszervezet nem hozhat határozatot olyan kommunistának a

pártból való kizárásáról, aki a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottságának, valamely szövetséges köztársaság kommunista pártja központi bizottságának, határterületi, területi, körzeti, városi vagy kerületi bizottságának tagja.

A szövetséges köztársaság kommunista pártja központi bizottsága, a határterületi, területi pártbizottság, a körzeti pártbizottság, városi, kerületi pártbizottság tagjának a pártbizottság vagy a párttagok sorából való kizárásáról az illető bizottság teljes ülése a szavazatok kétharmad többségével dönt.

12. A Szovjetunió Kommunistái Fártja központi bizottsága tagjának a központi bizottságból vagy a párttagok sorából való kizárásáról á pártkongresszus vagy — két kongresszus közti Időben — a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottságának plénuma határoz, a plénum tagjainak kétharmad többségével. A kizárt központi bizottsági tagot automatikusan a központi bizottságnak az a póttagja váltja fel, aki a kongresszuson a központi bizottság póttagjainak megválasztásakor megállapított sorrend szerint következik.“

4. Ä párttagok jogairól

A jelenlegi szervezeti szabályzatban bizonyos mértékig szűkítették és pontatlanul fogalmazták meg a párttagok jogait. A jelenlegi szerve, zeti szabályzat három pontját fel kell cserélni a következő megfogalmazással:

„4. A párttag joga, hogy

a) részt vegyen a pártgyüléseken vagy a pártsajtóban a párt politikai kérdéseinek szabad és tárgyilagos megvitatásában;

b) a pártgyüléseken bármely pártmunkást megbíráljon;

c) részt vegyen a pártszervek választásában mint választó és •választható;

d) személyes meghallgatást követeljen mindazokban az esetekben, amikor az ő tevékenységéről vagy, magatartásáról hoznak döntést;

e) bármilyen kérdéssel és beadvánnyal forduljon a párt bármely szervéhez, beleértve a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottságát is.“

5. A tagjelöltekről

A pártszervezetek munkájának komoly hiányossága, hogy rosszul segítik a tagjelölteket a pártba való belépésre irányuló előkészületben és nem foglalkoznak személyi tulajdonságaikkal. A tagjelöltségi idő gyakran üres formasággá válik és a tagjelöltek jelentékeny részénél több évig húzódik. A párt nem törődhet bele ebbe a hiányosságba. Meg kell javítani a pártszervezetek munkáját a tagjelöltek körében és fokozni kell maguknak a tagjelölteknek felelősségét tagjelöltségi idejükért.

Ezzel kapcsolatban a szervezeti szabályzat „Tagjelöltek" fejezetébe fel kell venni a kővetkező kiegészítést:

„A pártszervezet köteles segítséget nyújtani a tagjelölteknek, hogy előkészüljenek a pártba való belépésre. A jelöltségi idő leteltével a pártszervezet köteles taggyűlésen foglalkozni a tagjelölt ügyével. Ha a tagjelölt a pártszervezet által elfogadhatónak elismert okból nem felei meg kellőképpen a követelményeknek, akkor az alapszervezet legfeljebb egy évre meghosszabbíthatja jelölti idejét. Olyan esetekben viszont, amikor a jelölti idő alatt kitűnt, hogy a tagjelölt személyi tulajdonságainál fogva nem méltó a párt- tagságra, a pártszervezet határozatot hoz a jelöltnek a tagjelöltek közül való kizárására."

6. A párt kongresszusa! és a központi bizottság teljes ülései összehívásának időszakairól

A tapasztalat azt mutatja, hogy a párt kongresszusai és a párt központi bizottsága teljes ülései összehívásának következő időszakait célszerű megállapítani:

A párt rendes kongresszusát négyévenklnt legalább egyszer hívják

össze;

a párt központi bizottságának teljes ülését hathónaponkint legalább egyszer hívják össze.

7. Az össz-szövetségi

Ä párt szervezeti szabályzatának tervezetében nem szerepelnek előírások az össz-szövetségi pártkonferenciákról. A jelenlegi körülmények között nincs szükség össz-szövetségi

8. A politikai irodának a

elnökségévé va

Célszerű, hogy a politikai irodát a párt központi bizottsága elnökségévé alakítsák át, amelyet a központi bizottságnak a teljes ülések közötti munkája irányítására szerveznek, mert az „elnökség“ elnevezés jobban megfelel azoknak a funkcióknak, ame. lyeket a politikai iroda jelenleg ténylegesen végez. Ami a központi bizottság szervező munkáját illeti, amint a gyakorlat bebizonyította, célszerű ezt a munkát egy szervben, a titkárságban összpontosítani, ezért a tópárt koníerenciákról

pártkonferenciákat összehívni, mert a párt politikájának megérett kérdéseit meg lehet vitatni a párt kongresszusain és a központi bizottság teljes ülésein.

párt központi bizottsága ó átalakításáról

vábbiakban a központi bizottság szervező irodája megszűnik.

Ezzel kapcsolatban a szervezeti szabályzat 34. cikkelyét a következő megfogalmazásban kell kifejteni!

„A Szovjetunió Kommunista Párt. jának központi bizottsága megszervezi a központi bizottságnak a teljes ülések közötti munkája irányítására az elnökséget, a folyó ügyek, főleg a párthatározatok végrehajtása ellenőrzésének megszervezésére és a káderek kiválogatására pedig a titkárságot.“

9. A pártellenó'rző bizottságnak a párt központi bizottsága mellett működő pártellenőrző bizottsággá való átszervezéséről

Annak érdekében, hogy fokozzák a pártellenörzö bizottság szerepét a pártfegyelem megszegői és az azon esetek elleni harc terén, amelyekben a kommunisták nem kielégítően teljesítik kötelességeiket, célszerű a pártellenörzö bizottságot átszervezni a párt központi bizottsága mellett működő pártellenörzö bizottsággá és létrehozni a helyszínen a helyi párt-