Észak-Magyarország, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-27 / 200. szám

Sroräa, 1052. augusztus 27. ÉSZAKMAGYARORSZÁG 3 TURKEVE HIRE milyen is az a Túrkeve — szólí­totta meg Kerekes József Bányai Gyulát, aki a parasztküldöttsósben Megy aszót képviselte. Mosolyogva csalt annyit válaszolt: — Olyan sok szépet láttam Túrke- vén, hogy egy létekretre el sem tud­nám mondani. Gyere el este K. Bod- nárékhoz, lesznek ott többen is, majd ott elbeszélem. Kerekes József estére ott is volt. Az egész utca összegyűlt K. Bodnárék udvarán. hiszen nagy dol­gokat hallanak, a csoportról beszélnek. Bányai Gyula először arról beszélt: 5 is régóta gondolkozik, hogy belép a csoportba. — Túrkevén győződtem meg arról, hogy nem érdemes várni, jobb ha az elhatározást tett követi — mondotta. — Régóta figyelem én is a mi cso­portunk, a „Kossuth” munkáját — kapcsolódott a beszélgetésbe Kerekes József. — Sok nehézséggel kellett megbir- kózniok, de el kell ismerni, jól dol­goztak; a „Kossuth" a járás legjobb termelőcsoportjaj. Érdemes aláírni a belépési nyilatkozatot. — írd csak alá — kiáltott feléje a felesége haragosan —, de rám ne szá­míts. Nem akarok reggeltől estig gör­nyedni, hogy #az elszámolásnál a lusta ugyanannyit kapjon, mint aki jól dol­gozik. — Kern ügy van az — magyarázta Bányai — A csoportban mindenki tel­jesítése után kapja meg a részese­dést Eli»« mietteuiti Beszélj itóí, | Szian reacíre elmondta* milyen gondtalanul élnek a túrkeveiek. Ennek a jólétnek az alap­ja a közös munka, amelynek nyomán egyre gyarapodik a szövetkezeti va- gyon és a munkaegységekre járó ré­szesedés. Termésük most is sokkal nagyobb volt, mint az egyénieké. Ha­talmas állatállományuk is van. Soh- sem felejtem el azokat az állatokat — folytatta. — Olyan két-három mázsás hízót láttunk, hogy csak ámultunk. — Van ott akkor elég munka, az állatokkal sok a vesződség — jegyez­te meg valaki. — Igaz, de nagy is belőlük a jöve­delem és a munkát gépek segítik. A teheneket például fejőgéppel fejik; a fejőnők fehér köpenyben dolgoznak a ragyogóan tiszta istállókban. Felkap­csolják a fejősé;>et a tehén tőgyére és már folyik is a friss meleg tej. i Sléc leket I ~~ ismerték el vala- I­--------------1 mennyien. Ha ez nálunk is így lehetne... Bányai elmagyarázta, hogy ez is a csoporttól függ, attól, hogyan dolgoz­nak a csoport tagok, ügy kell dolgoz­ni, mint ahogyan a túrkeveiek példát mutatnak. A legjobbakat kell kö­vetni ... Kerekes József odalépett Bányai­hoz: — Én belépek... mégpedig fele­ségestől. Az asszony beleegyezően bólintott. Hamarosan egész sor nyilatkozatot írtak alá. Másnap reggel 32-en jelen­tek meg Bányaival együtt a tauács- házán, -hogy bejelentsék: ők is esoport- tagok lettek. Közben még két cso­port alakult. I ímren nt-gy j «diáddá, — ter­——---------melőszövetkezeti községgé lett ezzel az egész falu. I (o. m.) ÉjabSi feséielk és feirnisSSszöveiksieü csoportok kapták meg ®a??ésiára a szabadforgalmat megyénkbe® Ujahb községek, termelőszövetkezeitek és termelőszövetkezeti csoportok kapták meg gabonára a szabadforgalmat, miután beadási kötelezettségüknek eleget tettek. Borsod megye: Abaujlak, Alsóvadász, Csobád, Hernádszentandrás, Homrogd, Kupa, Ináncs, Onga, Monaj, Se'yeb, Rá- scnysápberencs, Tömör, Nyésta, nagy­csécsi Békeharcos, széphalomi Rákóczi termelőszövetkezet­A ksnadai közvéleményt elsősorban a béke kéjesei érdekük A moszkvai rádió hírmagyarázója mondja: A kanadai közvéleménykutató intézet a következő kérdéssel fordult az ország lakosságához: „Milyen nagy eseményről szeretne értesülni a holnapi lapokból?” A megkérdezettek legnagyobb része egyhangúlag kijelentette, hogy tudósítást szeretne látni a koreai békéről, az öt nagyhatalom közötti megegyezésről és a tartós béke létrejöttéről. KOSSUTH SZÜLŐFALUJA LELKESEN KÉSZÜL A SZEPTEMBER 19-1 ÜNNEPSÉGEKRE Sűrű erdős hegyiektől övezett völgy­ben terül el Monok község, Kossuth Lajos szülőfaluja. Kossuth csak kora gyermekéveit töltötte itt, mégis élete végéig visszaemlékezett erre a gyö­nyörű tájra. A Pesti Hirlap 1841-ben megjelent egyik számában ezeket Ir­ta: „Szülőföldemen voltam, a szép Hegyaljait, Örök frissességben hordo­zom keblemben a, tájképeket, amelyek amint egykor összeolvadtak a gyermek álmával, épp úgy kisérték munka és szenvedésviharon keresztül n férfiút." © A dlmbes-dombos község apró házai fölött gőgösen emelkedik egy magas­laton az Andrássy grófok nehéz ter­méskőből épített emeletes kastélya. Az épületet vastag kőfal vette körül, — de ez ma már csaknem teljesen le­iomlott. A kastély főbejárata mellett, mesz- sziről is jól látható helyen áll a ke­rek torony, amely egykor siralomház volt. Szemben vele a völgyben erős, vastagfalu, mélypincéjű községháza szolgálta az Andrássy grófokat. A pincének — az egykori börtönnek — két nehéz vasajtaja nyilik az utcára. Valamikor — Kossuth születésének idején is — sok-sok monoki jobbágy sínylődött ebben a börtönben. Az em­berek ma is Irtózattal beszélik, hogy a foglyok között hatalmas pat­kányok tanyáztak, nem egyszer elő­fordult, hogy a szerencsétlen rabok összerágott végtagokkal kerültek ki a fogságbók © Kossuth László — Kossuth Lajos apja —, miután a családi birtok fel­oszlott, a vármegye szolgálatába állt. Feleségül vette az olaszliszkal posta­mester lányát, Weber Saroltát Ké­sőbb Monokra költöztek, ahol Kossuth László az Andrássy-uradalom ügy­védje lett. Házuk az egykori községháza — a mai tanácsháza — közelében áll. Az észak felé eső kis szobában született Kossuth Lajos — amint a ház hom­lokfalán elhelyezett domborművű em­léktábla hirdeti — 1802 szeptember 19-én. A kis Kossuth Lajost Tállyán ke­resztelték, születési adatait a tállyal parókia anyakönyve őrizte. Egyszer azonban tűzvész pusztított a község­Tüzelö&nyagfolelősök részére a TÜKER budapesti megbízottja a visszaigazolásokra és a részletek tóvonására vonatkozólag. Igen fontos előadást tart szeptember 1-áD, hétfőn 12 órakor Miskolcon a KIOSZ Széchenyi u. Iá. sz. alatti helyiségében. Kérjük, hogy a reszortfelelősök saját érdekült­ben feltétlenül jelenjenek meg. ben, s minden irat elégett. Levélben megkérdezték akkor Kossuthot, mikor született. Kossuth ezt válaszolta: „Hogy mikor, azt teljes bizonyság­gal meg nem mondhatom. Vgy rém­lik előttem, hogy szeptember 16-ika és 19-ike között, alkalmasint 19-én"... „Méltóztassék odajegyezni nevem mel­lé, hogy születésem hónapja nem tu- datilc. Mindennek megvan a maga haszna. Születésem hónapja nem lé­vén tudva, nem lesz nap, amely emlé­kezetemet felélessze, s így nevem ha­marább lesüllyed oda, ahová vágya­kozom, a feledékeny ség örvényébe •..” Nem így történt. Bár egyik vissza­emlékezésében megírta: „Én még böl­csőben ringatott gyermek voltam, ami­kor édesatyám Monokról végleg elköl­tözött”, — a monokiak számos emlé­ket őriznek a kis gyermek Kossuthról és mint hazánk minden dolgozója, ők is nagy lelkesedéssel készülnek Kossuth születése 150. évfordulójának megün­neplésére. ® A Papp-család tagjai mostanában sokszor emlegetik, hogy egyik elődjük, Papp Andrásné a kis Kossuth szop­tatós-dajkája volt. Gárdi Józsefné 70 éves dolgozó pa­rasztasszony emlékezetében tisztán áll a történet, amelyet egykor nagyapja mesélt az ő apjáról, vagyis Gárdiné dédapjáról; aki látta a kis Kossuthot, amint éppen a tállyal keresztelőről hozták haza. — Nőj) nagyra a haza javára, hogy katona legyen belőled — mondotta állítólag akkor a dédapa. A két éve meghalt Vitányi András- nét, Rudolf Kati nénit emlegetik még a monokiak. Rudolf Kati néni azt mesélte, hogy nagyanyja rózsás böl­csőben ringatta a kis Kossuth Lajost. A 87 éves Szepesi Ferenc tisztán emlékszik arra, hogy apja elmondot­ta : a szabadságharc idején ő vitte kocsijával Kossuthot Debrecenbe, majd utána vitte feleségét és két gyermekét Is. Kossuth szülőházát részben mú­zeumnak rendezték be. Az első helyi­ségben az ajtótól jobbra Kossuth fe­hér márványból készült mellszobra áll. A többi három szoba falait a Kossuth-tal kapcsolatos festményekről készített fényképmásolatok díszítik. Itt látjuk a szüleiről készített képe­ket is. A 60—70 kötetes könyvtárban Kossuth beszédeit, életével kapcsola­tos írásokat és egynéhány vele fog­lalkozó újságot őriznek. Az utolsó szobában van még 4 negyvennyolcas ágyúgolyó és 4 ki­egyenesített hosszúnyelű kasza. A múzeum anyaga ma még igen szerény, hiányos, de szeptember 19-re, Kossuth születésének 150- év­fordulójára bőségesebb anyaggal lát­ják el. A község dolgozói már most készü­lődnek az ünnepségre. Amikor ott jártunk, Boros Lajos tanácselnök éppen intézkedett: össze kell hívni a végrehajtóbizottságot; hogy megbeszél­jék az ünnepség előkészítését 9 Volfak a múltban Is Kossuth-ün- nepségek; amelyeket az urak kénysze­rűségből rendeztek, hogy főként a külföld felé azt a látszatot keltsék: ők Is megbecsülik a szabadságharc halhatatlan vezérének emlékét De ezek az ünnepségek csak arra szol­gáltak, hogy lekicsinyítsék Kossuth forradalmi szerepét, elhallgassák, vagy meghamisítsák .eszméit. Kossuth neve szálka volt az reakciós uralkodó osztály szemében. Most a 48-as forradalmi hagyo­mányok méltó örököse és továbbfej­lesztője, a felszabadult magyar nép készülődik igaz lelkesedéssel az év­forduló megünneplésére, hogy büszke­séggel emlékezzék a népszabadság nagy harcosáról. TÓTH ILONA. „Szeretettel üdvözöljük pártunk ajándékát..,“ I Szeretettel fogadtuk a nagyalakban mindennap megjelenő Szabad Népet A FELSZABADULÁS ÖTA olvasok újságot. Azelőtt erre nem ■^volt módunk, sem lehetőségünk. Nyolcán voltunk testvérek. Mi, a nagyobbak apámmal „gróf” Dezsőfíy Tivadar birtokára jártunk nap­számba. A nyomorúságos keresetből alig tudtunk megélni. 1940- ben ácsinas lettem, de szakmámat nem tudtam tökéletesen elsajátítani, mert nem volt pénzem megfelelő könyvekre. A felszabadulás óta sokféle szakkönyvből bővítettem tudásomat. Nagy figyelemmel olvasom a Szabad Nép minden számát, amely gyakran közöl új munkamódszereket is. Egy éve, hogy a Hejőcsabai Cementműnél dolgozom, kiunkám elismeréseképen brigáelvezető lettem. Ez a megtisztelő feladat méginkább megköveteli, hogy bővítsem tudásomat, hogy brigádom tagjait tanítani tudjam. Brigádomban rendszeresítettük a csoportos újságolvasást. Egy-egy cikket közösen vita­tunk meg, a Brigád tagjainak szakmai és politikai tudása igen sokat fejlődött. Ennek nyomán megszilárdult a munkafegyelem, jobb tett a kollektív szellem. így tudtuk 145 százalékra teljesíteni augusztus 20-1 fel­ajánlásunkat. , A Szabad Nép cikkel keltették fel bennünk a tanulás vágyát. Nagyon örülünk annak, hogy a Szabad Nép nagyalakban és minden nap megjele­nik, meirt biztosan tudjuk, hogy mégtöbbet tudunk tanulni belőle. Amióta rendszeresen olvasok újságot, igen sokat gyarapodott általános művelt­ségem is. i A nagyalakú Szabad Népet mindannyian nagy szeretettel fogadtuk. Tudjuk, hogy ezután még több segítséget fog adni munkánkhoz. MÉSZÁROS MinALY DISZ ifjúsági ács brigádvezető Hejőcsabai Cementmű. Miskolc dolgozói ünnepélyesen fogadták a pályaudvaron és vitték a városi pártbizottságra a nagyalakú Szabad Nép első példányát. Munkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek, fiatapOk és asszonyok a leg­nagyobb érdeklődéssel olvassák a párt szavát minden nap tolmácsoló Sza­bad Népet. Milyen előnyöket nyújt a serléshlz!a!ás! szerződés? Sertésállományunk az elmúlt két év alatt nagyon szépen fejlődött. Termelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink sertésállománya megkétszereződött. Országosan 15.8 százalékkal több sértésünk van, minit egy évvel ezelőtt. Külö­nösen fejlődött a kocaállomány; soha azelőtt nem volt annyi te­nyészkosa hazánkban, mint ma. Megnövekodett sertésállományunk kitartása és a süldők meghlzlalá- sa nem egy helyen gondot okoz. Éppen ezért népi államunk a dol­gozó parasztság segítségére siet a takarmánygond enyhítésében. Ser­téshizlalási akciót indított, amely­nek keretében takarmányt juttat a szerződést kötő dolgozó parasztok­nak. Igen sok és értékes előnyhöz jutnak a szerződést aláíró dolgozó parasztok. A szerződő előleg formájában megkapja a süldő árát, 400 forin­tot, amelyet az állatforgalmi vál­lalat a szerződéskötéskor azonnal kifizet, ezenfelül a szerződő két mázsa vegyes abrakot kap hivata­los áron, mázsánkint 80 forintért. A hízó átvételi ára 12.20 forint élősúly kilogrammonként. A hízla- lási idő legfeljebb hat hónapig tart, — ezalatt a legkisebb súlyú süldő­ket is fel lehet hizlalni az előírt 126 kilogrammos súlyra. A hizla­lás! szerződésre lekötött sertéseket adótartozásra, vagy a beadási kö­telezettség teljesítésére lefoglalni nem szabad. így a szerződéses ak­cióban átadott bízót természetesen beadási kötelezettség teljesítésére sem lehet elszámolni. Könnyen kiszámítható, hogy a hizlalás! szerződés milyen nagy jö­vedelmet jelent a dolgozó parasz­tok számára. Abban az esetben, Iia a dolgozó paraszt egy 60 kg-os süldőre köt szerződést, — ennek ára mintegy 540 forint és három- mázsa hatvan kiló abraktakar­mányra van szüksége a kihízlalás- hoz. Mivel két mázsát hivatalos áron megkap, csak 160 kg abrakot kell a sajátjából pótolnia. Ennek értéke kétszeres áron számolva is csupán 250 forint. A süldő felhízla- lása tehát 950 forintba kerül, a szerződő pedig 1537 forintot kap érte; a megmaradt tiszta haszon tehát 587 forint. Természetesen ha nagyobb súlyú süldőt állítunk be hízásra és a takarmányt jobban értékesítjük, a jövedelem még en­nél Is magasabb. A dolgozó pa­rasztok egyéni érdeke mellett fon­tos népgazdasági érdek, hogy mi­nél többen kössenek sertéshizlalá­si szerződést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom