Észak-Magyarország, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-27 / 200. szám

A föld — malomkő a „kétlaki“ dolgozó nyakán Ä Központi Vezetőség ülésén Hor­váti! Márton elvtárs hangsúlyozta: „As ötéves terv végrehajtása egyér­telmű a szocializmus szilárd alapjai­nak megépítésével hazánkban. Jobban meg kell világítani az idei döntő terv­év, főcélját: ez az alapanyagbázis, vagyis a szén-, vas-, olaj- és villamos- energia termelés kiszélesítése, továbbá a gépgyártás fokozása. Ebben az év­ben vas- és acéltermelésünk megköze­líti az eredeti ötéves terv teljes elő­irányzatát. Nyersvas, acél és henge­reltacél termelésünk már ebben az év­ben eléri a háború előtti termelés 220—225 százalékát. Most végezzük azokat a nagy beruházásokat, ame­lyek biztosítják az ötéves terv legfon­tosabb alkotásainak, a Sztálini Vas- m,űnek, a diósgyőri kombinátnak, a borsodi kooperációnak, a tiszalöki ön­tözőműnek, a budapesti földalatti gyorsvasutnak időre történő megépí­tését. Több, mint 150 új ipari üzem kezdi nu\g ebben az évben a terme­lést ... E feladatok együttes megvaló­sítása megköveteli, hogy ez az év dön­tő legyen a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése, a takaré­kosság, a munkafegyelem megszilárdí­tása terén." JA KÖZPONTI VEZETŐSÉG út­mutatása azt jelenti: fegyelmezett munkával nap mint nagy több szenet, vasat, acélt keli adni az országnak. E megtisztelő és nagy feladatnak üze­meink dolgozói csak akkor tudnak eleget tenni, ha mindegyikük a maga posztján — a munkás a gyárban, a bányász a tárnában — helytáll, leg­jobb képessége szerint becsülettel tel­jesíti kötelességét. A dolgozó nép állama nemcsak biz­tosítja a munkához való jogot, de meg is adj,a a lehetőséget e jog gya­korlásához. Ugyanígy biztosítja a pi­henéshez, a tanuláshoz, a szórakozás­hoz való jogot is, de elvárja, hogy mindenki jó munkával, kötelessége maradéktalan teljesítésével viszonoz­za; mindezt -— saját maga, családja, az , egész dolgozó nép érdekében. Jó munkát azonban csak az végez­het, aki pihenten, s nem fáradtan megy munkahelyére, a gyárba, az üzembe, a tárnába. Az a dolgozó^ aki a gyárban, a bányában, vagy a vasút­nál végzett munkája után odahaza nem pihenéssel, tanulással tölti ide­jét, hanem tovább dolgozik más műn- kán, ami szintén egész embert köve- tel meg, — természetesen nem tud megfelelni valamennyi feladatának. ERRŐL BESZÉLT Rákosi elvtárs 1950 novemberében az országos há­ny ásztanácskozáson, amikor felhívta a figyelmet, mennyire helytelen, ha az ipari munkás, bányász egyben földműves is. Megállapította: „Az a körülmény, hogy földje van és otthon is dolgozik, utána a gyárban, vagy a bányában is dolgozik, zavarja őt a bányában, zavarja őt a földművelés­ben is.” A múltban érthető volt, hogy a gyári munkás, vagy a bányász gör­csösen ragaszkodott a földhöz. Soha nem tudhatta, mikor történik „szaná­lás", minden pillanatban fenyegette a veszély, hogy elbocsátják és munka, kereset nélkül maradt. A föld volt ak_ kor az a mentőöv, amelyben megka­paszkodhatott, ha elvesztette kerese­tét. A bányászok és általában az Ipari munkások akkor: helyzetére jellemző példa a következő: Pereces-bányatelepen 1932 júniusá­ban Bonyik Pál vájár a bérelszámo­lási lap tanúsága szerint egy műsza­kon 6 pengő 10 fillért keresett. Ez a legmagasabb keresetnek számított. Az elszámolás szerint — mivel természe­tesen abban a hónapban sem dolgoz­hatott minden munkanapon — össze­sen csak 85 pengő 51 fillért keresett. Ebből nyugbérjárulékra, betegségi já­rulékra, zenedíjra, kereseti adóra, rokkantadéra, fogyasztási szövetkezeti üzletrészre, élelemre, mészárszékre, római katolikus egyházadóra, refor­mátus egyházadóra levontak összesen 85 pengő 45 fillért- Haza a családnak mindössze hat fillért vihetett. Ilyen körülmények között érhető, hogy ra­gaszkodtak földjükhöz a bányászok, munkások, hiszen ott valami babot, krumplit, ennivalót mégis tudtak ter­melni. MA MAS A HELYZET. Végzett munkája arányában becsülete« *Art kap minden dolgozó. Nincs szükség arra, hogy valaki a gyárban, a bányá­ban és ugyanakkor a mezőgazdaság­ban is dolgozzék. Mind több megyénkben is azoknak a „kétlaki” dolgozóknak száma, akik megértették a párt és Rákosi elvtárs útmutató szavát, megértették, hogy nem lehet egyik lábbal az iparban, a másikkal a mezőgazdaságban állni. Saját kárukon, saját életükön fel­mérték, milyen helytelen, ha továbbra is fenntartják ezt a felemás, kettős állapotot. Erről beszélt Bokk Pál szuhakállói bányász is, amikor négy hold földjét felajánlotta az államnak. Bokk Pál a téli hónapokban, ami­kor nem kellett dolgoznia a négy hold földön, állandóan 140—150 százalékot ért el a bányában, keresete is 2500- 3000 forint volt. Tavasszal és nyáron, amikor földje is munkát követelt, műszak után kénytelen volt ott dol­gozni. A bányába mindig fáradtan ment, nem is csoda, ha csak 60—65 százalékra futotta erejéből. Természe­tesen keresete is ilyen arányban csök­kent. A népnevelők és munkatársai többször is szóvátették: miért nem válik meg földjétől. Nagy Sándor vá­jár, aki tőle tanulta a mesterséget, így érvelt: látod, én cseppet sem va­gyok jobb bányász, mint te, mégis 120 százalékot teljesítek. — Elhiszem, de te a két műszak között nyugodtan al­szol, pihensz, én meg dolgozom a föl­demen — felelte Bokk Pál. _ Éppen ez a baj — válaszolt Nagy elvtárs. Nekem nincs földein, abból élek, amit a bányában keresek. Nem hajszolom magam, mégis többet keresek, mint te. S Bokk Pál belátta: igaza van a népnevelőknek, munkástársainak. — Odahaza megbeszélte családjával és — felajánlotta a földet. Termelése azóta állandóan nő- Ma már több mint 2500 forintot keres. Másoknak is boldogan beszél erről, elmondja, mennyivel könnyebb lett az élete, hogy megszabadult a kölönctől a föld­től. Ö győzte meg Csorba János vá­járt is, aki követte példáját. NAGYOT VÁLTOZOTT nálunk a világ, ezzel együtt a bányászok, a vájárok élete is. Rákosi elvtárs azt mondotta: „Most az a föld, amely 15 vagy 2o évvel ezelőtt az a mentőöv, vagy az a szalmaszál volt, amelybe a fuldokló kapaszkodott, malomkő kezd lenni a nyakán, amely húzza őt le­felé". Annak a bányásznak, munkás­nak, oaki még ma is köti magát föld­jéhez, szakadatlan rohanás az élete- Alig tette le a csákányt, vagy az üzemben a szerszámot, már rohan is haza, mert otthon várja a föld. Nem tudja kipihenni magát, mindig fáradt, nem tud a családjával rendesen fog­lalkozni, — a legtöbb baleset is vele történik. De a műszakmulasztók és az álbetegek zöme is a „kétlakiak" közül kerül ki, akik a mezőgazdasági munka dandárjakor beteget jelente­nek, hogy pdahaza learathassák a ga­bonát, kiáshassák a krumplit, vagy letörjék a kukoricát. Ez történt pél­dául a diósgyőri finomhengerműben is, ahol 18 „beteglapon" lévő dolgozó közül 12 táppénzcsalást követett el, — odahaza dolgozott. Ebből hatnak annyira súlyos volt az ügye, hogy bí­rósági eljárást kellett ellenük indí­tani. Az ilyen dolgozó, ahogyan Rá­kosi elvtárs mondotta: ,, -•- elmarad a proletáridtus általános fejlődésétől, nem jár iskolába, nem hallgatja meg a gyűléseket, nem megy szeminárium­ra. Csak arra gondol, hogy minél ha­marabb hazamenjen és túrhassa a földjét. Természetesen így maga sem fejlődik és visszahúzza az egész mun­kásosztály fejlődését”. A KÉTLAKI DOLGOZÓK meggyő­zésében igen nagy feladat hárul a pártszervezetekre, a népnevelőkre. — Meg kell magyarázni, mennyire hely­telen, ha ragaszkodnak a földhöz, éreztetni kell velük azt a felelősséget, ami az ötéves terv végrehajtásában minden dolgozóra — rájuk Is hárul. Ismertessék a népnevelők; hogyan^ változott meg azoknak a bányászok­nak, munkásoknak, vasutasoknak éle­te, akik már letették nyakukból a malomkövet, amit a föld jelentett. — Vonják be a felvilágosító munkába ezeket a volt „kétlaki” dolgozókat. Az Úllf ERŐVEL ELŐRE A HARMADIK NEGYEDÉVI TERV TÜLIELJESÍTÉSÉÉRT! Rekorderedmény a diósgyőri Martinban A diósgyőri Martin I. szánni ke­mencéjénél dolgozó Fanesalszki Ist­ván olvasztár brigádja a 25-re vir­radó éjjel 100.3 ionná acélt termelt. Az eddig soha el nem ért rekord­eredmény annak köszönhető, hogy a brigád — Répási Gellert, helyettes gyárrészlegvezető kezdeményezésé­re elhatározta, hogy növeli a ke­mence kihozatalát. A műszak kez­dete elölt Fanesalszki elvtárs meg­beszélte az acélgyártó mesterrel és a hulladéktéri művezetővel, hogy az éjszaka folyamán brigádja kima­gasló teljesítményt akar elérni a 185 tonnás lemaradás behozására. A műszaki dolgozók — különöskép­pen Kovács István művezető — min­den segítséget megadtak ehhez a brigádnak. Biztosították a kemen­céhez az elegendő mennyiségű ócs­kavasat. A 100 tonna kihozatalhoz szükséges ócskavasat ugyanannyi idő alatt rakták be a kemencébe, mint a 80 tonnás kihozatalnál. Már itt időt nyert a brigád. A nagy-olvasztó biztosította a jó- minőségű folyékony nyersvasat, nem kellett nyersvasra várni. Az acél kikészítésénél Frigyik József acél­gyártó mester nyújtott nagy segít­séget a brigádnak. A hajnali órákban a Martin dolgo­zói élénk érdeklődéssel figyelték: Vájjon sikerül-e elérni a rekord­eredményt...? Az öntőcsarnold bri­gádok már jóval a csapolás megkez­dése előtt odakészítették a csator­nákhoz a csapoláshoz szükséges 3 üstöt. A délelőtti műszakra beérke­ző dolgozók is nagy figyelemmel kísérték a Fanesalszki brigád mun­káját. 6 óra előtt 10 perccel kiszúrták a kemencét. 6 óra után pár perccel jelentették a pártszervezetnek, hogy az I. számú kemence 80 tonna he­lyett 100.5 tonnát csapolt. A jelen­lévő dolgozók lelkesen ünnepelték a brigád tagjait, akik megdöntötték a kemence eddigi legjobb eredmény-ét és példát mutattak dolgozó társaik­nak a tervük és vállalásuk teljesíté­sében mutatkozó lemaradás beho­zására. FILE ÉVA Diósgy-őrl Kohászati üzemek. Az Ózd és Diósgyőr között folyó párosverseny eredményei Az özd és Diósgyőr között folyó párosversenyben ózd vezet. Az ózdi na.gyolvasztómü augusztus 25-én na­pi tervét 103.7, havi tervének ese­dékes részét 96.8 százalékra telje­sítette, a diósgyőri nagyolvasztóm!! 93.7 százalékos napi és 90.7 százalé­kos havi tervteljesítésével szemben. Az ózdi Martin-acélmű 25-én 104.7 százalékot ért el, havi tervét e na­pig 101.3 százalékra teljesítette. A diósgyőri Martin-acélmű 92.4 száza­lékos eredményt ért el 25-én, havi tervét 95.1 százalékra teljesítette. Az ózdi durvahengermű augusz­tus 25-ig havi tervét 100.6 száza­lékra, a diósgyőri durvahengerde vi­szont csak 93.4 százalékra teljesí­tette. A diósgyőri finomhemgerda a havi tervben megelőzte az ózdi fi- nomhengerdét — 108.3 százalékra teljesítette a terv augusztus 25-ig esedékes részét. Az ózdi finomhen- gerde 103.9 százalékos eredményt ért el. A 25-1 napi teljesítmény azon­ban Diósgyőrött csak 65.4 százalék volt, az ózdi finomhemgermüben vi­szont 100.3 százalék. Zakhar József brigádja vezet a diósgyőri Ilí-as kohó , műszakjainak versenyében Augusztus 5-én a diósgyőri ni. szá­mú kohónál dolgozó Zakhar József olvasztár brigádja szocialista mun- kaversenyre hívta a másik két mű­szakon dolgozó Szűcs János és Mol­nár József olvasztár brigádját, va­sárnap, 24-én a Zakhar brigád 104 százalékra, a Szűcs brigád 101 szá­zalékra teljesítette előirányzatát. Aí Molnár brigádnak is fel kell zár­kóznia a másik két brigád mellé, 93 százalékos teljesítményét nagy mér­tékben fokoznia kell, ha bele akar szólni a versenybe, az elsőség kér­désébe. A brigádok munkáját hátráltatja, hogy a műszaki feltételeket nem biztosítják megfelelően. Még mindig sok mechanikai hiba adódik elő a műszakokon, ami miatt a kohó Já­ratát lassítani kell. Lemaradt járásaink és községeink hozzák b® késésüket a gabonabeadásban, gyorsítsák meg a sertés-, baromfi- és fojásbegyüjtés ütemét Megyénk a* országos gabülia.begyújtősI versenyben az utolsó helyró'l a 6. helyre került, teljesítette az alkotmány ünne­pére tett vállalását. Azóta gabonabeadási teljesítésünk lassan emelkedik. Több já_ rásban és községben még ma is súlyos lemaradás, lazaság tapasztalható* A le­maradt járásoknak és községeknek el kell érniök, hogy még az őszi betakarítás előtt behozzák késésüket, eleget tegye­nek gabonabeadási kötelezettségüknek* Ezek a járások vegyenek példát a sze" rencsi járástól, mely az országos begyűj­tési versenyben a második, megyénkben az elsó' helyre került a járások versenyé­ben A gabonabegyüjtési feladatok mellett azonban nem szabad megfeledkeznünk sertés-, baromfi-, tojás- és vágómarha­beadási kötelezettségünk jó teljesítéséről. A sertésbeadásban még egyetlen járás sem érte el a 80 százalékot- Megyénkben Miskolc város az egyetlen, amely 113 százalékban tett eleget sertésbeadási ter­vének. A sátoraljaújhelyi járás is csak 73*9 százalékos teljesítéssel került az élre. A sárospataki járás 25.2 százalékkal változatlanul az utolsó helyen áll a járd" sok versenyében. Járási és községi tanácsainknak sürgő­sen pótolni kell a súlyos mulasztást a sert és be gy ü j t é s ben • Több községben nagyfokú lazaság ta­pasztalható a tojás- és baromfibeadás terén. Súlyos a lemaradás Szuhafő köz­ségben, a baromfi- és tojásbeadási terv teljesítésében. A község baromfibeadását mindössze 9-7, tojásbeadási kötelezettsé­gét 29 százalékra teljesítette. Zádorfalva község szintén súlyosan lemaradt: barom­fiból 17-9, tojásból 48.1 százalékra tett eleget előírásának. Hét község is mind’ össze 29-7 százalékra teljesítette baromfi­beadási kötelezettségét­Vegyenek példát a lemaradt községek Bánréve, Rudabányácska és Mikóháza községektől amelyek tojásból már egész évi tervüket teljesítették, s közel 60 százalékban tettek eleget baromfibeadási kötelezettségüknek. Baromfiból, az augusztus 24-i értéke­lés szerint, az egész évi tervhez viszo­nyítva a járások sorrendje a következő: 1. miskolci járás 46-7 százalék 2. szerencsi 44.5 „ 3. sátoraljaújhelyi 42.6 „ 4- ózdi 41-1 ,, 5. mezőcsáti 40-9 „ 6. edelényi 33.4 „ 7. szikszói 32.4 „ 8. abaujszántói 32-2 „ 9- sárospataki 32-2 „ 10. encsi 32 „ 11. putnok’ 31.9 „ 12. ricsei 31 n 13. mezőkövesdi 30 „ Miskolc város 59-5 százalék. Megyénk eddig csak 36-7 százalékra tett eleget egész évi baromfibeadási kö­telezettségének­Tojásbeadási kötelezettségünk teljesí­tésében az egész évi ten'hez viszonyítva a járások sorrendje a következő: 1. Me- zőcsáti járás 90.2 százalék, 2. sátoralja" újhelyi 88.8, 3. putnoki 86-5, 4- szikszói 85-3, 5- edelényi 83.3, 6. ricsei 82.9, 7- ózdi 8L8, 8. encsi 79.9, 9. szerencsi 77.9, 10. miskolci 77-8, 11» abaujszántói 76.4, 12. sárospataki 65.4, 13. mező­kövesdi 64-5 százalék. Miskolc város 100-3 százalékra teljesítette tojásbeadási tervét.. Megyénk egész évi tojásbeadásának 79 százalékra tett eleget. A vágómarhabeadásban a járások sor* rendje a következő: 1. Ózdi járás 159.3 százalék, 2. ede­lényi 154, 3. sátoraljaújhelyi 126, 4* put­noki 106-3, 5- ricsei 98, 6. szikszói 96.3* 7. sárospataki 90, 8. encsi 86-6, 9- mis­kolci 80, 10. abaujszántói 78.3, 11. sze­rencsi 73-2, 12- mezőcsáti 73, 13* mező­kövesdi járás 69 8 százalék. Miskolc vá* ros 100 százalék. Megyénk 94.3 száza­lékra tett eleget vágómarhabeadási köte­lezettségének. 3 isiseik Fáit Központi Bizottsága titkárságának határozata A „Pravda“ közű a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Köz­ponti Bizottsága titkárságának az összes területi és határterületi bi­zottságokhoz, valamint a szövetsé­ges köztársaságok Kommunista Pártjai Központi Bizottságához szóló következő határozatát: „A Szovjetunió Kommunista (bol­sevik) Pártjának Központi Bizottsá­ga kötelességévé tesszük önöknek, hogy széles körben vitassák meg az új ötéves tervnek és a párt szer­vezeti szabályzatának tervezetét. A megvitatást lehetőleg az alap- szervezeteknél kezdjék. A megvita­tásba be kell vonni a párt összes tagjait és tagjelöltjeit és biztosítani kell a birálat teljes szabadságát. A pártsajtőnak mind a helyeslő, mind a biráló cikkeket közölnie keü“. A „Pravda“ szerkesztősége egy­ben felhívást intézett a pártszerve­zetekhez és az egyes elvtársakhoz, vegyenek részt a kongresszus kér­déseinek megvitatásában és erre vonatkozó cikkeiket és megjegyzé­seiket juttassák el a „Pravdá“-höz. A szar Jet dolgozók níjahh műnk asik erekkel készülnek az SzK(h)P XIX. kongresszusára A szovjet nép újabb munkasike­rekkel készül a SZK(b)F XIX. kon­gresszusára. A moszkvai üzemekben új erővel lángol fel a szocialista munkaverseny. Moszkva egyik legkiválóbb üze­mében a transzformátorgyárban a sztahánovisták nagy érdeklődéssel tanulmányozzák a SZK(b)P Köz­ponti Bizottságának a XIX. párt- kongresszusra vonatkozóan kiadott dokumentumait. A vállalat műhe­lyeiben , és osztályain felolvassák és megbeszélik a kongresszus anyagát. A kovácsok, esztergályosok és sze­relők a kongresszus tiszteletére sztahanovista műszakot vállaltak és hatalmas sikereket érnek el. A leningrádi építők tovább növe­lik munkasikereiket. Az építők az összes részlegeken újabb felajánlá­sokat tettek a pártkongresszus tisz­teletére. A tengermelléld iparvállalatok, halász és bálnavadász-ha jók személy­zete és a távolkeleti hajók tengeré­szei körében is hatalmas hazafias lelkesedést váltott ki a XIX. párt- kongresszus összehívásának hire. A brigádok és a kikötőmunkások újabb felajánlásokat tettek a párt- kongresszus tiszteletére és elhatá­rozták, hogy október 5-re befejezik évi tervüket. TJjabh hírek érkeznek a közép- volgavidék öntözőberendezése építői­nek, a karagandai bányászoknak, as uráli kohászoknak, a szibériai kol» hozparasztoknak újabb munlcaiftW reiről. j Ózdi Szénbányászati Tröszt üzemei­nél eddig 692 dolgozó 2090 bold földet, a Borsodi Szénbányászati Tröszt üze­meinél 160 dolgozó 560 hold földet vább ezeket az eredményeket. Tartsuk szem előtt, hogy agitációskkal milyen nagy segítséget adunk a „kétlaki" tőkben csökken a „kétlaki" dolgozók száma, úgy nő a termelés, olyan mér­tékben tudunk jobban eleget tenni az dolgozóknak, amikor a fejlődés útjára ötéves tervben reánk váró hatalmas adott át az államnak. Növeljük to- vezetjük és ugyanakkor: amilyen mér- feladatoknak. WsKOLf VIII. évfolyam 200. szám Ara 50 fillér Miskolc. 1952 augusztus 27. szerda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom