Észak-Magyarország, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-26 / 199. szám

Kedd, 1953. augusztus 30. ÉSZAKMAGYÁRORSZAG 3 A megyaszói termelőcsoportok tagjainak felhívása megyénk egyénileg dolgozó parasztjaihoz: Lépjetek bátran a szövetkezeti gazdálkodás egyedül helyes útjára Hlegyaszó község termelőszövet­kezeti csoportjainak tagjai felhív­juk járásunk és megyénk egyénileg dolgo&ó parasztjait: kövessék pél­dánkat, lépjenek bátran a nagyüze­mi, szövetkezeti gazdálkodás egye­dül helyes, a boldog jövő felé vezető útjára. Amíg egyénileg gazdálkodtunk, élénk figyelemmel kísértük a szö­vetkezeti mozgalom eredményeit, különösen a községünkben már ré­gebben működő „Kossuth“ termelő- szövetkezet munkáját. Láttuk a különbséget a mi éle­tünk és a szövetkezet tagjainak gondtalan élete között, láttuk, milyen szép jövedelme van a be­csületesen dolgozó csoporttagok­nak. Danyikó Lajos, — aki családjával dolgozott és 630 munkaegységet szerzett — 25 mázsa búzát, 10 má­zsa árpát, 18 mázsa kukoricát, 46 mázsa lóherét, 133 kg cukrot, 180 kg almát és S757 forint készpénzt kapott Ezenkívül háztáji gazdasá­gában 25 mázsa tengerije és 8 má­zsa burgonyája termett. A háztáji gazdaságban van bőven tejelő tehe­ne, sertése, hizónak valója és sok baromfija. Sokan vannak a tszcs-ben, akik ugyanilyen eredményt értek eL Olyan jövedelem és életmód ez, amit egyénileg gazdálkodás mel­lett még éjt nappallá tévő mun­kával sem tudunk megszerezni. Láttuk azt Is, hogy a megyaszói „Kossuth“ tsz. vagyona egyre gya­rapszik. A legutóbbi egy év alatt 100 köbméteres silót épített, helyreállí­tott egy 50 férőhelyes istállót és igen sok gazdasági felszerelést, gé­pet szerzett be. Vásárolt 20 anya­kocát, 45 hizónak valót és 160 juhot. Ezek a hatalmas eredmények bebizonyították nekünk, hogy' az ügyetlen út, amely a boldog, gondtalan jövő felé vezet, — a szövetkezeti közös gazdálkodás útja, s ezt felismerve beléptünk a termelőszövetkezetbe. Szilárd meggyőződésünk, hogy ezen az utón haladva pártunk és kormányunk szerető támogatásával, becsületes jó munkával mindig újabb és nagyobb eredményeket élünk el, biztosítjuk saját magunk és családunk számára a gondtalan jólétet, a felemelkedést. ' Most látjuk csak, mit veszítet­tünk azzal, hogy eddig vissza­tartott bennünket az ellenség hazudozása és nem léptünk be előbb a termeló'csoportba. Saját példánkra hivatkozva, fel­hívjuk megyénk és járásunk min­den becsületes dolgozóját, hogy ne hallgasson esküdt ellenségünkre, a kulákra, hanem bizalommal lépjen be a termelőszövetkezetbe, biztosít­sa a maga számára a boldog szép életet, segítse elő ezzel mezőgazda­ságunk gyorsabb szocialista fejlődé­sét. Kiss Sándor „Kossuth“ tsz. Danyikó László „Béke“ tszcs. Szállási Dániel „Rákóczi“ tszcs. Fábián Bertalan „Petőfi“ tszcs. K. Bodnár Sándor B. Kiss Bertalan „Sallai Imre“ tszcs. „Táncsics" tszcs Jól segítik az augusztus 20-i vállalások teljesítését a Diósgyőri Gépgyár reszelővágó üzemének műszaki vezetői (Tudósítónktól.) Az üzemben a mű­szaki vezető a termelés parancsno­ka. Egyik legfontosabb feladata, hogy biztosítsa a zavartalan, egyen­letes termelés műszaki feltételeit, most az alkotmány ünnepe alkalmá­ból a harmadik negyedévi terv túl­teljesítésére irányuló felajánlások teljesítéséhez megadjon minden se­gítséget Megértették ezt a Diósgyőri Gép­gyár reszelővágóüzemének műszaki vezetőt Különösen jó munkát végez közülük Pogány István, a köszörű- műhely csoportvezetője, Szabó Jó­zsef a reszelővágórészleg művezető­je és Bodnár Miklós kováesműhelyl csoportveaető. Szabó József pontos ütemterv szerűit dolgozik. Előre számbaveszi és a legjobban cso­portosítja a következő napi felada­tokat. Mindig tudja, hogy másnap melyik gépen -ki- milyen munkát fog végezni. A műszak megkezdése előtt fél órával már munkahelyén van, el­lenőrzi, hogy minden gépnél meg van-e a szükséges anyag. Ha nincs, — még műszak előtt gondoskodik róla. Felkeresi a köszörümühely ve­zetőjét, megbeszéli vele a teendőket. Ezelőtt sok időt rabolt el a ter­meléstől, hogy magilk a dolgozók köszörülték a vágókéseket. Előfor­dult, hogy egyesek — különösen új dolgozók — megsérültek a kések köszörülésénél. A kések előkészíté­se ilyenformán nem is volt minden esetben megfelelő. Ezen változtat­tak: — a szerszámellátást közpon­tosították, a szerszámok és vágóké­sek kezelését hozzáértő dolgozóra bízták. Szabó József szakmailag oktatja a dolgozó társait, emellett népnevelő munkát is végez. Fontos feladatá­nak tekinti, hogy rendszeresen ta­nuljon és amit tamilt, szeretettel átadja társainak. Szívesen nyújt se­gítségeit, ha munka közben valami­lyen nehéz problémával találják ma­gukat szembe a munkások. Bodnár Miklós is fáradhatatlanul, lelkesen dolgozik. A legszorosabb kapcsolatban vám a munkásokkal, ha valamilyen kér­dést kell megoldani, megkérdezi munkatársait', milyen észrevételeik, javaslataik vannak ezzel kapcsolato­san. Újításokat, észszerüsítéseket vezet be, felkarolja és segíti a he­lyes új kezdeményezéseket. Egy időben csoportjában sok munkás 100 százalékon alul teljesítette nor­máját. Bodnár Miklós alaposan meg­vizsgálta, mi ennek az oka, helyes munkamódszerre tanította meg a lemaradott dolgozókat. Segítségével a dolgozók a négyélü reszelőt most ikerbetéttel kovácsolják. A reszelő kovácsolása így sokkal gyorsabb, jobb is, s a dolgozók ennél a mun­kánál 120—125 százalékos ered­ményt érnek eL Pogány István rendszeresen ellenőrzi az anyagellá­tást, az anyagmozgatók munkáját. Nagy figyelmet fordít arra, hogy müszakkezdéskor és végig az egész műszak ideje alatt minden dolgozó­nak kezeügyében legyen a szüksé­ges anyag. Pogány látván műhely- részlegében is megszüntették a szer. szám ellátással kapcsolatos hibákat. Amikor a műszak befejeződik, a munkavártó csoportvezetőnek el­mondja tapasztalatait, felhívja fi­gyelmét, hogy hol és mikor van szükség újabb anyagra. Ezzel a módszerrel elejét veszik annak, hogy a következő műszakban anyaghiány miatt termelési kiesés forduljon elő. A műhelyben a köszörűket gépe­sítették. A gép a munkás legnagyobb segítőtársa, azonban csak akkor működik jól, ha időben és alaposan gondozzák. Pogány István nap, mint A vasút dolgozói nagy erőfeszíté­seket tesznek, hogy a szükséges kocsimennyiséget naponta biztosít­sák az ipari és mezőgazdasági szál­lításokhoz. Hiába azonban a vasút dolgozóinak igyekezete, ha azok a szállítófelek, amelyek a legtöbb ko­csit igénylik, az előirt rakodási idő alatt nem ürítik ki a vagonokat. Diósgyőrből és ózdról naponta sokszáz kocsi nem jut vissza időben a vasúthoz, mert a rakodási időt nem tartják be. Augusztus 20-án ózdon 243, Diósgyőrött 263 olyan kocsi állt, amelyet nem raktak lei az előírt idő alatt, ugyanakkor ózdon már összesen 497, Diósgyőrött pedig 513 kocsi várt ki rakásra. A követ­kező napon sem volt jobb a hely­zet. ózdon 190, Diósgyőrött 105 ko­csinál nem tartották be az előírt ki. rakás: időt. nap ellenőrzi a gépek megfelelő kar­bantartását. A reszelővágó üzem műszaki ve­zetői jó munkájának nagy része van abban, hogy az üzem munkásai be­csülettel valőraváltották az Alkot­mány Napja alkalmával tett felaján­lásuk már esedékessé vált részét. FARKAS GÁBOR A MÁV a munka jobb megszerve­zéséhez és a kirakási idő csökken­téséhez hathatós segítséget nyúj­tott. Július 1-től a MÁV Diósgyőrött még a belső vasúti forgalmat is át­vette, ez kb. 20 százalékos javulást biztosított a kirakásoknál. Ez azon­ban még nem elegendő. A segítség akkor lesz igazán eredményes, ha a gyár műszaki vezetői bizíositják a szükséges rakodóterületet, azt állan­dóan szabadon tartják s olyan bri­gádokat szerveznek, amelyek a va­gonokat gyorsan kezelik és ürítik. Jobb, szervezettebb munkával nyújtson segítséget a diósgyőri és ózdi gyár az őszi csúcsforgalom si­keréhez! BEKE ÁRPÁD MÁV igazgatóság Miskolc. Virágzik a gyapot a hejökürti határban F ülönös virágok nyíl- nak Vagy másfél holdnyi földön Hejőkiirt község határában. A körm nyéken még sohasem lát­tak ilyen növényt• Mikor megjelentek az első ilyen virágok, csakhamar híre járt, hogy sikerült meg­honosítani a hejökürti ha­lárban is a magyar gya­potot. Ugyancsak örültek neki a község lakói, hiszem nem bíztak sikerében, pedig jó fekete földjük minden növényt gazdagon felnevel• Az állam ingyen adott vetőmagot, mégis féltek az új kultúrnövénytől... — Ha tudtam volna, hogy így sikerül! . •. Mi. csoda érték, mennyi pénz! Jövőre már én is vetek gyapotot, — így beszélnek most a hejökürtiek, amint látják a szép gyapotjölde- Jeet­Idős Kovács Béla és Tóth Gyula hatholdas dol­gozó parasztoké a gyapot- föld, ők vetették el első­nek a magot. Nem volt ismeretlen előttük az ér­tékes növény• Mindketten a Szovjetunióban, a Kau­kázus völgyeiben és Ukraj­na végtelen földjein is. merték meg a gyapotot• C1 záz és százholdas gyönyörű gyapot. földek virágzanak a Szov­jetunióban. Ott láttam először ilyen növényt — mondja idős Kovács Béla. — Már akkor felkeltette az érdeklődésemet, hallot­tam, hogy sok kolhozt tett gazdaggá. Megfogadtam, hogy hazatérésem után én is termelni fogom­Idős Kovács Béla 1000, Tóth Gyula 1200 négyszög­ölön vetett gyapotot. A sikert nem volt köny. nyű elérni. Az áprilisi ve­tés májusban kifagyott. Sokan mondogatták akkor: kár a fáradságért, a gya­pot nem erre az éghajlatra való, hamar tönkreteszi a hideg- A maradiak sopán­kodtak: mi ütött ezekbe az emberekbe, Eddig jó volt a kukorica és a diny- nye, most már gyapotot akarnak? Úgy sem lesz abból semmi! De idős Ko. vács Béla és Tóth Gyula nem hallgatott a hitetlen- kedökre- Uj vetőmagot és bővebb termelési útmuta­tást kértek a földműves- szövetkezettől. Elhatároz­ták, hogy újból elvetik, megmutatják a községnek, hogy virágzó gyapotföldet terem tenek. A termelési utasítást pontosan betart­va, csíráztatott maggal újra vetettek. P'sodálkoznak most a kételkedők, ál­landóan érdeklődnek, mit tettünk, hogyan csináltuk, — mondja idős Kovács Béla. — A gyapottermelés aprólékos, szorgos munkát követel. Mindent megtet­tünk, hogy bebizonyítsuk, a mi földünk is alkalmas ennek termesztésére. —- A legnagyobb gond­dal kell bánni az értékes növénnyel, — veszi át a szót Tóth Gyula- — Ba­busgatni kell, mim a cse. csemöt, amíg felnő és megerősödik- Ezt teltük mi is. ötször kapáltuk, porhanyóssá tettük a jói­dét. S ma már ... — mu­tatja a virágzó földet, —* látszik munkánk eredmé­nye. — Ki mint vet, úgy arat — vágja ketté a mondatot Kovács Béla. — Jövőre már többen vetnek gyapotot--. Mi is többet vetünk­A gyapotföld másik vé­gén mindig újabb látoga­tók tűnnek jel, de akik minden nap erre járnak, azok is újra megnézik, hogyan nő, fejlődik a gubó. A harangvirágok las- san leszáradnak s kezdődik a tokok szara- dasa. Szeptember vége jelé azután megkezdődik a gya­pot-szüret. Idős Kovács Béla és Tóth Gyula egy-egy sort jog s indul, hogy kigyom­lálja a földet- Vígan, jó­kedvvel megy a munka. Uj érdeklődő csoport áll meg mellettük. Alaty- tyán Imre, a Túr kévén járt parasztküldött is itt van közöttük- ö szervezi a községben a termelöcso- portot, amelybe már eddi nyolc család kérte felvéti lét• Gulyás Pál, B- Kovát József, R. Gulyás Jáno Vigh Mátyás, Klaváes Bei talon, Varga József, Gt lyás László új belépők i eljöttek s nézegetik a gai dag termést ígérő gyapot földet. Y irágos kert - ' mondja Gulyá Pál, amint gyönyörködő végignéz a millió virágon — Ebből vagy húsz hol dat fogunk mi a csoport nál vetni, — állapodna meg közösen. (sz, l. ß rakodási idő csökkentésével segítse az őszi csúcsforgalom sikerét az ózdi és diósgyőri gyár Az Építő-, Fa- és Építöanyaglpari Dolgozók Szakszervezete XXV. küldöttgyűlésének határozata Szombaton és vasárnap tartotta Budapesten tanácskozásait az Épí­tő-, Fa- és Epítőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének XNV. küldöttgyű­lése A küldöttgyűlés résztvevői határo­zatot fogadtak el, mely a többi között kimondja, hogy a szakszervezetnek tovább kell segíteni a havi munka­verseny kiszélesítését- El kell érni, hogy az év végéig a magas- és mély- építőipar dolgozóinak 40 százaléka, az építőanyagipari és faipari dolgozók 60 százaléka a havi versenyforma se­gítségével küzdjön a terv teljesíté­séért. Különös gondot kell fordítani a szocialista kötelezettségvállalások tényleges teljesítésének elősegítésére, az egyes dolgozók és brigádok ver­senyben elért eredményeinek napon- binti értékelésére és nyilvánosságra- hozatalára. Nagy figyelmet kell fordítani a dolgozók testi épsége és egészsége megóvására. Ellenőrizni kell a dolgo­zók szociális ellátását biztosító nor­mák maradéktalan végrehajtását, a szociális beruházásokra szánt összeg maradéktalan felhasználását. A határozat kimondja a kulturális nevelőmunka, a tömegsport még szé­lesebbé tételét. A határozat feladat­ként jelöli meg a szakszervezet köz­ponti vezetősége számára, hogy lépé­seket tegyen a fa. és építőanyagipari szakszervezet különválására, mert a szakszervezet vezetését megnehezíti az, hogy sokféle szakma tömörül a mostani szakszervezet keretei között. A határozat végül megállapítja, hogy a szakszervezet csak úgy old­hatja meg a feladatokat, ha munká­jában mindenkor biztosítja a párt vezetését. Ezért — mondja a határo­zat — megyei és üzemi szerveink ne­hézségeikkel és problémáikkal keres­sék fel a párt szervezeteit, kérjenek segítséget. Az országos értekezlet résztvevői táviratot küldtek Rákosi Mátyás elv­társnak, amelyben megfogadták, hogy túlteljesítik az építkezési és építő- ainyaggyártási tervet EGY MAGASÉPÜLET FÉNYEI T\j éhány nappal ezelőtt Moszkvában a Szmolenszk-téren emelkedő 25 ^ ’ emeletes magas épület mind a kétezer ablakában kigyuhak a fé­nyek. Csodálatos, feledhetetlen látvány volt­A szovjet fővárosban épülő nyolc magasepület közül a Szmolenszk-téri készült el elsőnek. A szovjet mérnökök előtt senki nem épített ilyen me­rész és ötletes megoldású sokemeletesházakat. Sehol sem. alkalmazták az­előtt az ilyen épületóriások gigantikus acélvázának összehegesztését■ Sehol a világon nem működnek olyan ötletes szerkezetű „kúszó" toronydaruk, mint az épülő moszkvai magasépületeken. t A különféle szakemberek ezreinek szoros együttműködése, napi ütem­terv alapján végzett s pontosan koordinált munkája nyomán született meg a Szmolenszk-téri magasépület. Néhány számadat, amely némi fogalmat nyújt az új épületóriás rop­pant méreteiről: térfogata Jjl2000 köbméter, magassága a csúcsrésszel együtt 171 méter. Felépítéséhez több mint 200 000 tonna különböző anyagot használtak fel. Ennek az anyagnak szállításához mintegy 100000 kocsi­forduló volt szükséges, ami mintegy ötmillió kilométer utat jelenített. ■— Több mint kétszáz üzem, húsz építkezési és szerelővállalat vett részt az építkezésben. ★ n ■■“hatalmas aszfaltozott tér. A főbejárat gránitlépcsőin hét métee magas óriási aluminium kapu fogad,- rajta a tizenhat szovjet szövetségei köztársaság címerei. Csak érinteni kell a fogantyút s a kapu önműltiV dően kinyílik. ( Belépünk. Csupa fény, szín-, márvány, bronz és kristály minden bals-fc-' ség, s minden a szovjet ipar és tudomány magas fejlettségét, tükrözi. A fűtőtesteket díszes rács fedi, megtaláljuk a forró- és bidegvízszoV gáltató csöveket, a szellőztető berendezést, a tűzjelző készülékeket... Ahhoz, hogy felfoghassuk az Itt alkalmazott műszaki újításokat, először Is le kell mennünk a fő gépterembe. A több mint 300 kilométer hosszú csővezeték és az ezer kilométer hosszú villanyvezeték, amely behálózza V* ház emeleteit és helyiségeit, legvégül itt találkozik össze a fő szabályod asztal tucatnyi műszertáblájdn. Minden gép és szerkezet önműködő. A meleget hőerőmű szolgáltatja. Külön csővezetéken át jut a meleg­víz az épületbe, önműködő szerkezetek biztosítják mind a kétezer helyiség állandó hőmérsékletét. A Szmolenszk-téri magasépületben körülbelül 5—6000 ember tartózkod­hat. Egy egész kis város! I Nagyszabású önműködő szellőztető rendszer tartja frissen a levegőt. A nagy és a kis ülésteremben, az étkezdében, az irodákban, a könyvtárban és az olvasóteremben a levegő hőmérséklete és nedvességtartalma az idő­járástól és a külső hőmérséklettől függetlenül állandóan egyenletes. Sok érdekességet találunk a magasépületben. A felvonók másodpereen- kint 3.5 méter sebességgel járnak s 35 másodperc alatt‘viszik fel az utast a 22. emeletre. ¥ M afakovszkijtól valaki egyszer megkérdezte: — Melyik költeményét tartja a leg jobbnak? A költő ezt válaszolta: — Amit majd holnap fogok megírni. A Szmolenszk-téri magasépület építői is elmondhatják ezt magukról- ök már a holnapot látják maguk előtt. Ezért végzett 1500 építő szak­tanfolyamot. Ezért vett részt csaknem. 2000 munkás szakmai továbbképzés­ben, s vált közülük sok brigádvezetővé és mesterré. Azok az építők, akik a Szmolenszk-téri magas épületet lemel ték, most 29 emeletes szállodát építe­nek a DorogomilovszJeaja-rakparton.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom