Észak-Magyarország, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-03 / 181. szám

Vasárnap, 1962. augusjstns S. ÉSZAKMAGYARORSZAG II Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának és a Szakszervezetek Országos Tanácsának határozata az üzemi balesetelhárításiéi Az elmúlt években a felszabadulás előtt elruujigok üzemi b.űesetelhárítás terén komoly fejlődés tö’Pnt. Az állami szer­va - széles körben bevezették a szakmai íévtetndeeabályoks*, megindult a dolgozók tzenrzett oktatása. Az új üzemek kor­szerű balesetvéd-dmi berendezésekkel épülnek s emellett a régi üzemekben is fejle.victték a tőkés rendszer által súlyo­san e’hanyagolt védőberendezéseket. A minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa megállapítja, hogy a balesetek megelőzése és elhárítása terén elért fejlődés ellenére az üzemi balesetek aránya még mindig magas. Ezért a minisztertanács és a Szakszer vezetek Országos Tanácsa szükségesnek tartja az üzemi balesetelhárítás lényeges javítását és az eddiginél gyorsabb fejlesz­tését- Ezért a többi között az alábbiakat határozza: I Li 1. A vállalati igazgatók és általában ■z állami szervek feladata. A) Az üzemekben a balesetek megelő­zésének; megszervezése. El Az óvórendszabályok végrehajtása, a munkavédelmi felszerelések és azok használatának biztosítása. C) A balesetekért felelős személyek felelősségre vonása. D) A balesetelhárítás oktatásának meg­tervezése. 2. A balesetelháritás megszervezésé­ért felelősek az illetékes miniszterek. A vállalatoknál személyesen felelős a válla­lat igazgatója és főmérnöke (emellett az egyes ütem réseteket irányító vezetők) fe­lelősei a közvetlen vezetésük alatt álló területért. 3. Minden termelő, vagy forgalmi tevékenységet irányitó minisztériumban, továbbá az egészségügyi minisztériumban megfelelő szervezetet kell létrehozni a vállalatok munkavédelmi és balesetelhárí­tási tevékenységének irányítására és el­lenőrzésére. 4. Az üzemek igazgatói kötelesek a munkavédelmi és balesetelhárítási teen­dők ellátására biztonsági megbízottat ki­jelölni. Ha az üzem kétezer főnél több mun­kást foglalkoztat, a biztonsági megbízott­nak más beosztás nem adható. Az ötezer . főnél több munkást foglalkoztató üze­mekben pedig megfelelő műszaki képzett­séggel rendelkező dolgozókból munka- védelmi irodát kell szervezni. A bizton­sági megbízott a főmérnök közvetlen irá­nyítása alatt áll. 5. A miniszterek gondoskodjanak ár­tól, hogy iparáganként a szakma adott­ságainak megfelelő balesetelhárítási óvó- tendszabályok álljanak rendelkezésre. A) Minden üzemnek legyen saját bal­esetelhárítási útmutatója, amelyet az igazgató ad ki az iparági rendszabályok alapján, kiegészítve azokat a helyi körül­mények szerint szükséges intézkedésekkel. B) A jövőben a balesetelhárítási rend­szabályokat az egyéb munkavédelmi intéz­kedésekkel együtt fel kell veraú a kol­lektív szerződésekbe is. 6. Az egészségügyi minisztérium tegye meg az intézkedéseket az üzemekben az ekösegélynyuj tás megjavítására. 1 2 1. A szakszervezetek és a Szakszer- fezetek Országos Tanácsa: A) Javaslatot tesznek a balesetelhárítás fejlesztésére, résztvesznek az egészségvédő és baleseteUiárrtó óvórendszabályok kidol­gozásában. B) Ellenőrzik a munkavédelmi tőrvé- hyek, rendeletek óvórendszabályok és a kollektív szerződésben vállalt kötelezett­ségek végrehajtását. C) Nevelik a dolgozókat az óvórenckza- fcályok betartására. 2. A szakszervezetek és a Szakszer- fezetek Országos Tanácsa a balesetelhárí­tási rendszabályok betartásának ellenőr­zését a dolgozók tömegellenőrzésének megszervezésével s emellett a szakszerve­zeti munkavédelmi felügyelők és főfel­ügyelők útján valósítják meg. A) A szakszervezeti munkavédelmi fel­ügyelő felhívhatja az üzem igazgatóját, hogy a balesetek előidézésére alkalmas körülményeket záros határidőn belül kü­szöbölje ki. B) A főfelügyelő — ha az igazgató valamely baleset előidézésére alkalmas körülményt felhívásra nem küszöböl ki — esc illetékes iriiniszter előzetes hozzájáru­lásával a veszély elhárításáig a munkát felfüggesztheti. Közvetlenül fenyegető ve­szély esetén a főfelügyelő a munka fel­függesztését azonnali hatállyal is elren- eelheti. D) A szakszervezeti munkavédelmi felügyelők hatáskörét a bányaüzemekre is ki kell terjeszteni. munkakörben foglalkoztatott munkást a munkábalépést követő egy héten belül gyakorlattal egybekötött balesetelhárítási oktatásban kell részesíteni. A gyakorlati kiképzést a munkahelyen a művezető irá­nyítja. B) Üzemmérnöki, művezetői és hasonló beosztásban 1952. évi október 1-től kezdve csak az működhet, aki írásbeli nyilatkozatot ad arról, hogy a vezetése alatt álló területre vonatkozó baleset­elhárító módozatokat és óvórendszabá­lyokat áttanulmányozta és ismeri. 2. A vállalat igazgatója az egyes üzemrészek vezetői, a szakszervezet és az üzemorvos bevonásával : A) Köteles havonta egyszer az egész üzemre kiterjedő balesetelhárítási bizton­sági szemlét tartani. B) Minden jelentősebb üzemi baleset körülményeit a helyszínen haladéktalanul kivizsgálni. C) A vizsgálatról nyilvántartást vezetni. A felügyeleti szervek rendszeresen ellenőrizzék a nyilvántartás vezetését. 3. Az üzemorvos is felelős a baleset­elhárítás megszervezéséér 1. Az üzem köteles minden nyolc na­pon túl gyógyuló sérülést, vagy kettőnél több személy ennél rövidebb ideig gyó­gyuló sérülését okozó balesetet 24 órán belül jelenteni a miniszternek, az illeté­kes szakszervezet központjának, továbbá az üzem helye szerint illetékes elsőfokú rendőrhatóságnak. A fenti rendelkezések nem érintik a baleseti statisztikai adatszolgáltatási kö­telezettséget. 2. Baleseti ügyekben a rendőrhatósá­gok a nyomozást 14 napon belül kötele­sek befejezni és az iratokat az illetékes ügyészséghez küldeni. Az ügyészség újabb 14 napon belül köteles a vádindítvány ügyében dönteni, a bíróságok pedig to­ábbi 14 napon belül a tárgyalást ki­tűzni. 3. Fegyelmi úton is biztosítani kell a balesetelhárítási rendszabályok betartá­sát. A) A vállalat igazgatója köteles min­den olyan üzemi baleset után, amely leg­alább egy napi munkaképtelenséget okoz, a felelősség megállapítására fegyelmi el­járást indítani. 4. Az óvórendszabályok betartása minden dolgozónak kötelessége. Ha a dolgozó a biztonsági előírásokat figyel­meztetés ellenére is megszegi, a vállalat igazgatója vonja felelősségre , EJ A- A balesetelhárító berendezéseket és eszközöket: A) Elsősorban minden üzem maga kö­teles előállítani. B) A miniszterek kötelesek megszer­vezni az üzemeikben nem gyártható fel­szerelések előállítását. ED 1. A miniszterek és a szakszervezetek az élüzemek és versenyzászlók kijelölésé­nél mellőzzék azokat a vállalatokat, ame­lyeknél a balesetelháritás elhanyagolása miatt a balesetek száma kedvezőtlenül alakul. 2. A munkavédelmi újítások elbírá­lását meg kell gyorsítani. 3» A balesetek elleni harc fokozása érdekében Munkavédelmi Tudományos Kutatóintézetet kell létesíteni a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának irányítása alatt. A határozat végrehajtásáért az ér­dekelt miniszterek és a szakszervezetek felelősek. ^ A minisztertanács felhívja a termelő- szövetkezeteket, hogy ezt a határozatot megfelelően alkalmazva, szintén szervez­zék meg a baJesetelhárítást. A bűnvádi felelősségre vonatkozó rendelkezések a termelőszövetkezetekre is vonatkoznak. A minisztertanács és a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa felhívja a minisztereket, a termelés vezetőit, hogy minden rendelkezésre álló esz­közzel biztosítsák az Űzetni balesetek számának csökkentését. A szakszervezetek, ürömi bizottsá­gok tekintsék döntő feladatuknak a balesetek elleni küzdelmet. Fokozzák ezen a téren is a dolgozók nevelését és ellenőrizzék következetesen az ovőrendszafoályok betartását. A termelés vezetői és a szakszerve­zetek szerezzenek érvényt annak a törvénynek, hogy a szocializmust épitő népi demokráciánkban legfőbb érték az ember. KIVÁLÓ DIÓSGYŐRVASGYÁRI MŰVEZETŐK A kohó- és gépiparban a legutóbbi értékelés szerint Kiss Ferenc Béla, a Diósgyőri Gépgyár általános gépsze­relőjének művezetője nyerte el „A kohó és gépipar legjobb művezetője“ címet. Kiss Ferenc Béla műhelyében a IX. negyedévi árutermelési tervet 130.3 százalékban teljesítették, 100 száza­lékos tervszerűség mellett. A legjobb művezető munkarészlegén megfele­lően csoportosította a dolgozókat, bri­gádokba szervezte őket, a munka­menetet minden esetben megbeszélte munkatársaival. Sztahánovisták mel­lé osztotta be a gyöngébb és fiatat labb munkaerőket, akik közül többen már elérték a sztahánovista szintet. Munkarészlegén a dolgozók 98 száza, léka kapcsolódott be a munkaver­senybe, minden gépet szocialista meg* őrzésre vettek át, s hat géppel bekap, csolódtak az 550 órás mozgalomba. ,.A vaskohászat kiváló művezetője“ Fócsi János, a Diósgyőri Kohászati Üzemek művezetője lett. 3. Vár-* hegyi József, a Diósgyőri Kohászati üzemek nagykovácsmühelyének mű- vezetője. HIBÁK, amelyek akadályozzák a többtermelést a Borsodnádasdi Lemezgyárban A borsodnádasdi dolgozók a Rákosi elvtúrshoz intézett levélben megígér­ték, hogy az Alkotmány Napja tiszte­letére terven felül 2500 tonna árut adnak népgazdaságunknak. Ahhoz, hogy vállalásukat teljesíthessék, biz­tosítani kell nekik a műszaki felté­teleket. A vállalásnál a műszaki ve­zetők is megígérték: a legmesszebb­menő támogatást nyújtják a Rákosi elvtársnak adott sző maradéktalan valóra váltásához. A műszaki feltételek azonban nem olyanok a Borsodnádasdi Lemezgyár­ban', amelyek biztosítanák a zavarta­lan, egyenletes termelést. A hónap elején általában nagy az anyaghiány, a hónap végére meg annyi anyag gyűlik ős fi se, hogy mozogni is alig tudnak tőle­Ilyenkor indal a „hajrá", hogy be­hozzák a lemaradást és teljesítsék a tervet. Borsodnádasdon hónapok óta nincs raktáron az előírásnak megfelelő mennyiségű félkészáru, mivel az előző negyedévben a terv „mindenáron” való teljesítése végett úgyszólván „kirabolták” a raktárt és az így tá­madt hiányt még azóta se tudták pó­tolni. Pedig a borsodnádasdiak uem egy­ELALUDT A PÁROSVERSENY — kapkodás, tervszerűt!enség akadályozza a diósgyőri és az ózdi Martin tervteljesítését „Martin-acélból szeptember 30-ig terven felül 4000 tonnát adunk. Ebből Ózd 2500 tonna, Diósgyőr 1500 tonna túlteljesítést vállalt” Hogyan teljesítették eddig adott szavukat a párosversenyben álló két üzeni dolgozói? Melyik tart előbbre tervének és vállalása esedékes részének teljesítésé­ben? Egyelőre csak arról lehet beszélni, melyik Martin-üzem maradt el jobban tervének teljesítésével, ígéretének valóraváltásával. Ide-oda hullámzik a termelés Diósgyőrött A kölcsönös szemrehányások helyen ideje lenne már a közős problémákat közös erővel megoldani. 1. Azokban ez üzemekben és munka- Keíyeken, ahol a dolgozókat üzemi baleset lérheti: A) MM« ajonaan Jj solják, A diósgyőri Martinban az ígéret meg­valósításához nagy lendülettel láttak hozzá. Értek is el kezdeti eredményeket, különösen a koreai műszakon, amikor volt olyan nap is, amikor 100 tonna acélt termeltek terven felül. A koreai műszak után azonban visszaesett a termelés, a Martin-acélmű dolgozói 1500 tonna adóssággal fejezték be júliust. Mi a lemaradás alapvető oka? Elsősorban az, hogy a műszaki vezetők nem biztosítják a terv teljesítéséhez szük­séges előfeltételeket. Nem alkalmazzák Amoszov elvtárs értékes tanácsait, a szov­jet útmutatásokat. Gyakori a darubiány. akadozik a szállítás, gyönge a gáz, nincs egyenletes, grafikon szerinti termelés, en­nek következtében gyakori eset, hogy egyszerre több kemence rak, vagy egy­szerre több kemence csapol. A termelés ide-oda hullámzik. Július 25-én valumennyi kemence túlszárnyalta napi tervét, az V. számú 104, a VI. számú 107 százalékot ért el. A következő napon azonban a termelés 73—75 százalékra esett vissza. Július 29- én 100 százalék volt az eredmény, 30- án megint csak 91.6 százalék. Ebből kitűnik: nem folyik szívós, következetes, tervszerű harc a napról napra, dekádról dekádra való teljesítésért. Vannak napok, amikor mindent beleadnak a munkába, összpontosítják az erőket, de ilyenkor aztán teljesen felhasználják az ócskavas- készletet, — a fűtés javítására a bután" gázt, n bét többi napján pedig nem tud­ják biztosítani a szükséges feltételeket­Szemrehányások helyeit közösen kell megoldani a problémákat Változatlanul nem kielégítő a nagy- olvasztó és a Martin műszaki vezetőinek együttműködése, kapcsolata; ha van is némi javulás ezen a téren. A nagyolvasztó művezetői arra hivatkoznak, hogy a Mar­tin nem küldi vissza időben az üstöket, a Martinban viszont a nyersvas minő­ségét, a késedelmes szállításokat kifogá­A lemaradás oka az is, hogy nem for­dítanak gondot a tervszerű megelőző kar­bantartásra. Gyakran hanyagul javítják a kemencéket. Július 26-án 13.45 órán át javították a VIII. számú kemence fene­két, ennek ellenére 28-án ismét javítani kellett. A berakó darusok, a kellő szak­mai ismeretek hiánya miatt, gyakran megsértik a kemence falait. A diósgyőri Martinban ellanyhult a verseny. A szakszervezet nem sokat tesz a verseny megélénkítéséért. Nem serkenti a dolgozókat a nehézségek leküzdésére, a vállalt feladatok végrehajtására. Kapcsoljanak rá jobban a munkára a diósgyőri martinászok és műszaki vezetők, hogy élénk párosversenyben az ózdiakkal maradéktalanul teljesítsék a Rákosi elv­társnak adott ígéretüket. NÉMETH ILONA Miért nem törődik Ózdon a versennyel a szakszervezet ? meneejavítások miatt 14 alkalommal kel­szer megmutatták már, hogy megfe­lelő műszaki feltételek mellett kima­gasló eredményeket érnek e)_ Kurtán Imre sztahánovista hengerész pél­dául július 29-én 140-3 százalékra tel­jesítette napi tervét s ezzel az előírt mennyiségnél S.0 tonnával adott többet népgazda­ságunknak. A szerelőben Kormos Géza D. 1S~ százalékot ért el. Több eset bizonyítja, hogy egyik­másik műszaki vezető nem száll szembe szívósan a munka során elő­adódó nehézségekkel, olykor kapko­dás, tervszerütlenség fékezi a több- terraelésb Egyizben a hengermű 5 dolgozót kért segítségül a szerelőtől- A szerelő át is küldte őket,, mire azonban megérkeztek, kiderült, hasz­talan mentek, mert a hengerműben nem tudták őkét ellátni munkával. Ugyanakkor a szerelőben bőven volt) feladat. Az üzemvezetők támaszkodjanak az irányításban a dolgozók szakmai tapasztalataira, javaslataira, észrevé­teleire Érsek János (bajusz) műszaki vezető például r.rm sokra becsüli a dolgozók javaslatait. Szakmai sza­bály, hogy amikor újonnan csiszolt hengerrel dolgoznak, csak keskeny lemezt szabad hengerelni, amíg az új hengert be nem járatják. Mégis Bor­kő János lemezhengerészt Érsek Já­nos (bajusz) arra utasította, hegy új hengerrel széles lemezt hengereljen- Borkő azonnal figyelmeztette a mű­vezetőt, hogy ez helytelen eljárás és csak selejt lesz belőle. Érsek János azonban továbbra ís ragaszkodott kiadott helytelen utasításához, ennek következtében 5 mázsa sei ej tét gyártottak. Jtá- adásul még Dorkó Jánost. Hin­tették meg. Az augusztus 20 tiszteletére tett vállalásnál az üzem dolgozói kérték a lemezgyár vezetőségét, vizsgálják felül a programiroda munkáját, mi­vel az többször helytelen előírásokat szab meg. Kormos József (nyirő) pél­dául 770-es hengerrel dolgozik. A henger kopott volt, nem lehet már úgy terhelni, mint egy új hengert. Ennek ellenére a programiroda ugyanolyan előírást szabott meg, mintha új hen­geren dolgozott volna. így adódott elő, hogy a Kormos elvtárs által hengerelt 30 mázsa lemezből SS selejtes Idtt. Ilyen hiányosságok, hibák akadá­lyozzák a Borsodnádasdi Lemezgyár­ban a többtermelést. Legyenek rajta; műszaki vezetőink, hogy ezeket a hi­bákat a legsürgősebben kiküszöböl­jék Amikor az elmúlt év utolsó heteiben az 1951 -es terv teljesítéséért folyt a harc, az ózdi Martin dolgozói napról napra izgatottan, nagy érdeklődéssel figyelték, hogy a diósgyőri Martinnal való páros­versenyből melyik kerül ki győztesen, hol fejezik be hamarabb az ötéves terv máso­dik évét. Versenytáblák, feliratok, szem­léltető agitációs rajzok adták hírül a verseny állását és ösztönözték a dolgozó­kat még jobb teljesítményekre. Most ilyesminek nyoma sem látható az ózdi Martinban. Elaludt a páros“ verseny, mintha megszűnt volna a nemes vetélkedés Diósgyőrrel. A felelősség ezért elsősorban a szak­szervezetet terheli, amely nem sokat tö­rődik a versennyel, pedig nincs és nem lehet fontosabb feladata ennél, hiszen a verseny ellankadása azzal a súlyos kö­vetkezménnyel járt, bogy az ózdi Martin alaposan lemaradt terve teljesítésében. Júliusban 29.22 tonna többlettel kezd­ték a hónapot, ezt a szintet bárom napig tartották is, 4-én azonban a termelés visszaesése következtében már 8 tonna volt a lemaradás. Az adósság napról napra nőtt. Az első hét végén már 417.37 tonnával maradtak el a terv mögött, a hónap végére még magasabbra szökött ez a szára. Egyenletes termelés, egyenletes terv" teljesítés helyett a lemaradás egyen­letes növekedéséről lehet csak be­szélni. A lemaradást okozó több hiba közül ezalkalommal arra mutatunk rá, hogy teljesen elhanyagolják a megelőző kar­bantartást* Júliusban a tervszerűtlen ki­kel- _^HiiiiiiiiiiiiMMiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiMiMiuii«iimimiimiiminiimix len leállni Hasonlókép: má. kisebb bi- | AK1K ÉLENJÁRNAK I bak, zavarok helyrehozása is hagy kiese* g seket okozott. így felborul a grafikon, | 3 vállalások teljOSÍtésében g összetorlódnak a «ápolások, romlik az | Az öwU kohö dolg02ói Csü*tör- | ace.1 minősege. = tökön napi tervüket 102 sz-áza- i frit» a t I lékra teljesítették. A legjobb j icie vezet a leieionenstg. | eredményt a 7 és félnap alatt át- j Július 12*én program szerint a Ill*as fi épített ^Alkotmány“ kohó dolgo- g kemencének le kellett volna állnia, bogy 1 l érték el 144.6 százalékos ered- g kijavítsák. Mivel azonban mar súlyos volt jf ményükkel. A III-as^ kohó terv- g • a Martin adóssága, a műszaki vezetők 5 teljesítése 102.1 százalék voL. jg és a kemencénél dolgozó brigádok úgy 1 ^ brigádok nemes vetélkedése jg határoztak, elhalasztják a javítást és a | eredményeként N Gazda. J zae s kemencével tovább termelnek. Még 10 = és Susányi Lajos hrig .ja • > s napig dolgoztak a III-aanáL Július 22-én | ^ JK°íu?S I láttak javításához, holott ekkorra az ere- 1 százalékra teljesítet- | , . , xr 1 £ te tervét. s deti terv szerint mar a X-es, kemence = r = javítására került volna sor. A III-as ja- § A. IV-es kohónál Mészáros g vitása miatt ezzel ekkor nem áütak le, I ÉAszló, Bárdosi Ferenc 1_1.6. Vá- = továbbjáratták, három nap múlva azonban 1 Gy*!la ,é« fal b;’Sád3a | beszakadt a boltozata, az adag is benn 1 102.5 százalékkal járt az élen | maradt, úgy, hogy haladéktalanul jarí- § A Borsodnádasdi Lemezgyár- = , " § ben Érsek Gyula brigádja csu- = tasra szorult. = íme: ide vezet a tervszerütlenség, a = törtökön napi tervét 131.1 szá- = , i j« r » ír í » i I zalékra teljesítette és ezzel 28 I kapkodás, ielelotlenseg. I tonnával adott többet népgazda- § Egy másik eset: a XIIcs kemencéből g ságunkaak. Cseh Lajos hange- I hidegen ösapohak az adagot, emiatt az | réjsz napi tervteljesítése 138.2 f üstben 5 tonnányi „medve” képződött, a = százalék volt. 70 tonnás adagból csak 50 tonnát kapott I A gzerei0ben Kozák Sándor és.! a durvahengermű, amiből 14.4 tonna se- ^ Kis Gyula 168, Pelsz András 140, § lejt lett. _ \ § Sallai Béla 149.5 százalékos = Alig lehet megszámolni, hányszor hoz- | eredményt ért el. tak már határozatot arra, hogy Amoszov § A szállítók közül Nyerges Ká- | elvtárs tanácsait követve minden csapó- = roly brigádja 177.2, Viktor La- = lás után kijavítják a legkisebb hibát is. | jósé 182, Szabó Bálinté pedig § De mikor hajtják már végre a haiáro- g 210 százalékban teljesítette terv- s zatokat!? f előirányzatát. IÓIH FERENC ~ nmiHimiiniiiiiiraminmiiiinimiimimiimiumiimiiimiiuiiiimut«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom