Észak-Magyarország, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-01 / 179. szám
A TURKEVÉN JÁRT BORSODI PARASZTKÜLDÖTTSÉG FELHÍVÁSA MEGYÉNK DOLGOZÓ PARASZTJAIHOZ, Kövessétek példánkat, lépjelek lie minél negyei számban a íeriReioszövelkezeíeie! |) ártunk, kormányunk a dolgozó parasztság kérésére lehetővé tette, hogy nagyobb számú paraszíkiildöttség látogassa meg az ország élenjáró termelőszövetkezetét és gépállomását. Az a megtiszteltetés ért bennünket, borsodmegyel dolgozó parasztokat, hogy elsőként vehettünk részt a küldöttségben. Két napon át tanulmányoztuk a turkevei „Vörös Csillag“ termelőszövetkezet életét. Láttuk a hatalmas eredményeket, amelyeket a Szovjetunió mezőgazdasága tapasztalatainak hasznosításával értek ©1 a szövetkezet tagjai. Olyan szikes területeket, amelyeken azelőtt semmi sem termett, a nagyüzemi gazdálkodás segítségével virágzó termőföldekké varázsoltak. Ma ezeken a földeken hatalmas rizstáblák vannak. Láttuk a termelőszövetkezetnek az állattenyésztés terén elért nagyszerű sikereit is. Egyre jobban kibontakoztak előttünk a jövő körvonalai, amikor a gépek segítségével virágzóvá és boldoggá válik a termelőszövetkezeti tagok élete. Láttuk azokat a mosolygóarcú, megelégedett dolgozó parasztokat, akik a nagyüzemi gazdálkodás keretében megtalálták boldog jövőjüket. Mindezeket az eredményeket annak köszönhetik a túrkeveiek, hogy követték pártunk, Rákosi elvtárs bölcs tanácsát és következetesen építik a szocializmust. A kétnapos látogatás után gazdag tapasztalatokkal hazatérve, valamennyien arra az elhatározásra jutottunk, hogy aktív harcosai leszünk a mezőgazdaság szocialista átépítésének. Világosan látjuk, hogy dolgozó parasztságunk számára ez az egyetlen út, ami biztosítja a boldog életet. Igyekezni fogunk a látottakkal minél több dolgozó parasztot megismertetni, hogy minél többen térjenek rá a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Hazatérve elsőnek írjuk alá a belépési nyilatkozatot, ugyanakkor felhívjuk megyénk dolgozó parasztjait, hogy saját és gyermekeik jövője érdekében lépjenek be minél nagyobb számban a termelőszövetkezetekbe, összefogva közös erővel, a nagyüzemi gazdálkozás útján haladva, pártunk útmutatását követve építjük dolgozó parasztságunk boldog jövőjét. A BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MlíGYEI PARASZTKÜLDÖTTSÉG. INDULJON VERSENY .AZ ORSZÁG ELSŐ CSÉPLÖCSAPATA“ CÍMÉRT! A bács-kiskuumegyei iíunszentmlfc- lós gépállomásának egyik cséplőcsapata felhívással fordult az ország cséplőmunkásaihoz. A felhívás többek között az alábbiakat tartalmazza: „Mi, a kunszentmiklósi gépállomás cséplőmunkásai felhívjuk az ország valamennyi cséplőcsapatát: gyorsítsuk meg a cséplést. Cséplőcsapatunk egy 1200 milliméteres dobszélességű géppel dolgozik. Napi tervünk 133 mázsa, de mi eddig 165 mázsás napi átlagteljesítményt értünk el. Eredményeinket annak köszönhetjük, hogy a munkaidő minden percét jól kihasználjuk. Cséplőgépünk kezelője este a munka befejezése után, kora hajnalban és a déli ebédszünet alatt is gondosan ápolja gépét. Ezért eddig üzemzavar miatt egyetlen munkaóra sem esett ki. Most csoportértekezletet tariodunk és elhatároztuk, hogy cséplőgépünk napi teljesítményét 180 mázsára növeljük, a minisztertanács határozatában megjelölt határidő előtt 6 nappal befejezzük a cséplést. Cséplőmunkások! Felhívással fordulunk hozzátok, kövessétek példánkat. Keljünk nemes versenyre egymással ,,az ország első cséplőcsapata’’ címért- Használjatok ki minden percet és minden nap teljesítsétek túl az előírt normát. A lehető legkisebbre csökkentsétek a szemveszteséget. Végezzetek minél jobb felvilágosító munkát, hogy minden dolgozó paraszt a cséplőgéptől teljesítse a beadási könyvbe beírt törvényes kötelezettségét. Lépjetek fel a cséplőcsapatban a hanyagok, a fegyelmezett lenek ellen. A felhívást a cséplőcsapat valamennyi dolgozója aláír! a. """’fi ” É‘ l E N 3 kU N A li' ÍKENYERCSATXBAK Miskolc város I. kerületében a beadásban példát mutat Keczer János, aki nyomban a cséplőgéptől teljesítette beadását 100 százalékon felül. „Dolgozó parasztságunk minden segítséget megkap, bogy jó eredményeket érjünk el a mező' gazdasági termelésben. Elsősorban ne- künk, akik a dolgozó nép bizalmából tanácstagok vagyunk, kell jó példával előljárnunk*’ — mondta. Id. Szabó László az előírt 397 kg helyett 652 kg búzát adott be a cséplőgéptől. Kijelentette: őrömmel tesz eleget előírásának, mert tudja, hogy azzal népgazdaságunkat erősíti, saját gyermekeinek boldogulását segíti elő. Szabó Mihály árpabeadási előírása 190 kg volt, ezzel szemben 480 kg-t adott be. Kökény István szirmai lakos beadási előírásán felül 401 kg árpát adott be a cséplőgéptől. Ugyancsak példát mutat az állampolgári kötelesség teljesítésében Brezinek János szirmai dolgozó paraszt. Újonnan belépő tagokkal erősödtek a mezőkövesdi tszcs-k A túrkevei látogatásban részt vettek 6 mezőkövesdi dolgozó parasztok küldöttei is. Számos dolgozó paraszt a községből meglátogatta a szomszédos Borsodivánka élenjáró termelőszövetkezeteit. Elbeszélésük nyomán valóságos forrongás indult meg a matyó fővárosban. Nyomban a küldöttek hazatérése után megkezdődtek a belépések; az első napon 10 dolgozó paraszt írta alá a nyilatkozatot. Hamarosan mind többen követték példájukat. így a >,Petőfi” termelőcsoportba négy család lépett be, 42 hold földdel. Közöttük van Pethő János, Bán János. Pap István kö‘ zépparaszt és Vámos István kisparaszt. Ugyancsak erősödött a többi termelő- fcsoport is. Az I. típusú „Kossuth” tér- melőcsoportba 33 új tag lépett be 189 iüold földdel. Az új belépők között találjuk Barczi János l>odi 8 holdas, Mezei Albert 21, Árvái István 8 holdas középparasztot. Megerősödött a „Dózsa’* termelőcsoport. Soraiba 7 új tag lépett be 38 hold földdel. EzzeJ egyidejűleg a mezőkövesdi dolgozó parasztok között mozgalom indult meg új csoportok alakítására is. Két előkészítő bizottság alakult. Az egyikbe 14 család tömörült 63 hold földdel. Már nevet is választottak: „Szabad Föld”- r.ek hívják a csoportot, amely előreláthatólag vasárnap alakul meg ünnepélyes keretek között. Egy másik csoport most van szervezés alatt: eddig 5 dolgozó paraszt írta alá a belépési nyilatkozatot és 33 holddal akar rátérni a nagyüzemi gazdálkodás útjára, v Gyorsítani kell megyénkben a hordást, a cséplést, a begyűjtést í Gabonabeadási teljesítésünk még mindig rendkívül alacsony. Ennek legfőbb oka az, hogy számos járásunk súlyosan megkésett a hordással jís a csépléssei. Vannak olyan járások, mint az encsi, a putnoki és az ózdi járás, ahol a keresztek nagyrésze még a határban van. Nem csoda, ha így a csépiéül munka is lassan halad és lemaradtak a beadásban. Legsúlyosabb a késés a hordásban az enesi járásban. Tlt mindössze C0 százalékra teljesítették ezt a feladatot. Ugyancsak meg kell gyanítani a munkát a szikszói és az abaújszántói járás- hon Cséplési eredményeink sem kielégi- tőek. Még a viszonylag legjobb teljesítést felmutató roezőcsáti járás eredménye is csak 50 százalék, a mezőkövesdi járás 40 százalékos eredményével következik utána. Igen erősen rá keli kapcsolniok tehát dolgozó parasztjainknak, gépállomásainknak, hogy meggyorsítsák a munkát, eleget tegyenek az alkotmány ünnepére tett vállalásaiknak. Gépállomásaink dolgozói kövessék a legjobbak példamutatását. Ózdon Demeter János IRR, Mezőcsáton Helmeeí János 150 százalékos napi teljesítést ért el. Fan- csalszki Béla taktaharkányi gépvezető Mezőzomborban egy nap alatt ISO mázsát. Magyar László csobádi gépvezető Aszalón 143 mázsát csépelt elEredményeiket növeli, hogy valamennyi dolgozó paraszt, akinek terményét elesépelték, gép alól 100 szúzalékra teljesítette előírásátDolgozó parasztjaink legjobbjai példamutatóan tesznek eleget az állam iránti kötelezettségüknek. így cselekedett Lipusz János, az ahaújkéri pártszervezet elnöke, 4 holdas dolgozó paraszt, aki több, mint 500 százalékra, id. Bacsó János főnyi dolgozó paraszt, aki 41o százalékra teljesítette beadását. Hernádvéesén Krajzs József előírásának csaknem kétszeresét adta be takarmánygabonából. Homonnai Tstván encst középparaszt 130 százalékra teljesítette kenyérgabona beadását. A termelőszövetkezeteit közül mind többen teljesítik egészévi gátion ahead'' tervüketNégyesen az „Uj Barázda” termelő- szövetkezet — amely az egész község dolgozó parasztságát tömöríti — befejezte a cséplést és gép alól haladéktalanul teljesítene beadását. — Ugyanígy tett a mérat ,,Uj Barázda” és a novajidrányt ,,Lenin” 1st Öntudatos dolgozó parasztjaink, a 1>ea dúsban példamutató termelőszövetkezetek tagjai joggal követelik; hogy mindenki hasonlóan tegyeD eleget állam iránti kötelezettségének, községi tanácsaink számolják fel az ezen a téren mutatkozó megalkuvást. Edelénylien n községi tanács súlyosan megsértette aa állami jegyeimet, amikor eltűrte, hogy egyéni dolgozó parasztok és ler- mriőcsnportok. határidőn túl adják he a terménytNem emelte fel kötelezettségüket-, így net» csoda, hogy a községben lemaradás mutatkozik. Keményen fel kell lépnt nz olyanok, kai szemben, mint Kűri Mihály»* emődi dolgozó paraszt, aki szégyenletes módon be akarta csapni a nép államát és rozs helyett ocsut akart beadni Le kell sújtani az államunk törvényeit szabotáló kulákokra. is. Sajókazán Sáfrány G. József arcátlanul szembeszállt a cséplőellenőrrel, S a.jóga Igoron pedig Sebők Géza meg akarta vesztegetni a gépellenőrt — ’"ndkettő ellen eljárás indult. Községi tanácsainknak meg kell gyorsílaniok a munkákat, fokozniuk kell a hordás, csépi és, beadás ütemét. JXetn szervezték meg a kosos szérűt — csigalassúsággal halad a csépié» a szendrííi határban Szendrő község épúgy lemaradt a gabonabeadásban, mint az edelényi járás legtöbb községe. Ez a lemaradás egyre súlyosabbá válik, mert megkéstek a cséplési terv teljesítésével. Nem is csoda, hiszen a községi tanács nem fordított kellő gondot a közös szérű megszervező * sere^ Az állandó bizottságok úgyszólván semmit sem tettek a csépi és meg" gyorsítására. Mikor a községi tanács, látva a súlyos lemaradást, végrehajtóbizottsági ülést hívott össze, Bernai Gyula, a mezőgazda- sági állandó bizottság elnöke meg se jelent az ülésen. Kijelentette: — Ülésezzenek nélkülem. Nincs nekem most arra időm! . .. Nem véletlen tehát, hogy Szendrő határában a legtöbb helyen csépeletlenül állnak a kazlak. A községi tanács és a gépállomás vezetősége azonban mentegeti a késést: — Hegyes vidéken dolgozunk s még csak hétfőn kezdtük a cséplést. A valóság mást bizonyít.. Más oka van a lemaradásnak. Olyan oka, amiért a járási és a községi tanács, a gépállomás vezetősége egyaránt felelős. Világosan meglátták volna ezt, ha kimennek a csehi tanyavilágba. A határban sehol sincs közös szérű, a dolgozó parasztok tetszés szerint hordták csomóba a kereszteket. Néhol a kazlak több kilométeres távolságra vannak egymástól és egy kazalban alig 25—30 kereszt van. Amerre nézünk, mindenfelé kazlak állnak, amelyek hűs tövében a dolgozók türelmetlenül várják a cséplőgépet. De a gép nem jön. Ezen a tanyán dolgozik Balogh Sándor, a szendrői gépállomás cséplőgépkezelője. Neki is fáj a súlyos lemaradás. így beszél: — Látja elvtárs, hol áll ez a gép? Alig tudtam beállni a fák közé. Rossz helyre hordtak a dolgozó parasztok. S így van ez az egész tanyavilágban. Egyik helyről a másikra vándorol a gépem s egy műszak alatt 3—4 órát állítással kell cltöl- tenem. Nem is tudom, hogyan fogom teljesíteni tervemet. Doronyi Bertalanná MNDSZ népnevelő is elmondja, mit tapasztalt a szendrői határban. — Nincs közös szérű — ez a baj. Több dolgozó paraszt már beszéli: Nagy kár, hogy nem hord tunk együvé. Az is súlyos hiba, hogy még sehol sem találkoztam népnevelővel, pedig egész nap iárom a község határát• A mázsakönyyből kiderül, hogy július 30’án Balogh Sándor gépe mindössze 47 mázsát csépelt el. Korán reggel indulna a gép, de rossz, — mondja a gépkezelő. — Nem javították ki. A szántás óta még egy csavart sem húztak meg a traktoron. Ma is 3 órát álltunk. Kilazult a kuplungkerék fékje. De sok hibát sorolhatnák még fel. Nincs tarialékszíj, rossz a szikrafogó és minden percben várható, hogy elromlik a dob. Zsír helyett olajjal kell kenni a gépet, mert rossz zsírzót küldött a gépállomás. — Tavaly 42 vagonnal csépeltem ki — mondja Balogh elvtárs , élre kerültem, most pedig szégyenkeznem kell a rossz gép miatt. Öt nap alatt mindössze 260 mázsát csépeltem. König Sándor körzeti ellenőr kerékpáron érkezik a géphez. Nehéz behozni a lemaradást — mondja. — Éppen Büdöskút'pusztáról jövök. Ott is négy napja áll egy cséplőgép, mert rosszul javították ki. Négy nap alatt mindössze 4 és fél mázsát termelt. Körzetemben négy ilyen rossz gépet adott ki a szendrői gépállomás. A községi tanács nem is tud róla. A tanácselnök is megérkezik. — Tomorszki elvtárs, miért nincs itt közös szérű ? — Van néhány helyen... Itt' azért nincs, mert nem tudtam, hogy ilyen távol vannak egymástól a kazlak. — És kié ez a sok kereszt a földeken? — Az ab od~ király kúti állami gazdam ságé. Hozzá sem fogtak a hordáshoz. Mikor felhívtam őket, azt válaszol'' iák, hogy ok nem- tartoznak a tanács hatáskörébe. Közben szekerek érkeznek, hordják a terményt a hegyűjtőhelyre. A dolgozó parasztok tudatában vannak a gyors beadás jelentőségének. Az edp” lénvi járási tanácsnak, a kftfcegT tanácsnak és a gépállomásnak véget kell vetnie a tervszerűtlenségnek. a kapkodásnak, meg kell gyorsítani a cséplést, hogy . elősegíthessék a beadást. Ha jobban megszervezik a munkát, még behozhatják lemaradásukat. Tűrhetetlen, hogy Ahod községben is három napja áll egy új gép, amely napi tervét 100 százalékon felül teljesítette, a járási tanács azonban leállította, mert hitelesítetlen volt a mázsája. Abodoi* van egy hitelesített mázsa, azonnal intézkedniük kell, hogy a gép azonnal meg" indulhasson. % Ugyancsak meg kell javítania a csép- fési munkát a szendrői gépállomásnak is, mert különben, bizony veszélybe kerül w élüzo.m cím, amelyet most nyert el. z7!Mmi ? Est kérdezik húson szntrte megyénkben a tehenek, mivel g legtöbb helyen alaposan lemaradtak a tarlóhántds- sal és másodvetéssel. Viszonylag még a legjobb eredményt. tárlóhántásban Miskolc táros érte el, ahol 50 százalékig végrehajtották a tervet. Ugyancsak Miskolc város végezte cl aránylag legjobban a másodvetést is. Teljesítése 45 száza, lék. Nagyon gyenge, az edelényi járás teljesítése- A tarlóhántást és másodvetést S0—SO százalékra teljesítette. Az encsi járás tarlóhántási eredménye $5 százalék, másodvetési tervtel iesíté-se 28 százalék. Szinte valamennyi többi járásunk teljes mértékben elhanyagolta est a fontos feladatot. Súlyos és különösen indokolatlan a sátoraljaújhelyi, valamint az abaújszántói járás lemaradása. Nem sokkal jobb a putnoki és az ózdi, valamint a. miskolci járás teljesítése sem. Sürgősen pótolniok kell a hiányosságokat. Népnevelő inunkéival meg kei] magyarázni „ dolgozó parasztoknak a tarlóhántás el.ötiyét, azt, hoati irtja a gyomokat: megkönnyíti a növényápolást. kialakítja a talaj jó szerkezetét, megőrzi víztartalmát A* így fokozza a jövőévi termést. — Ugyanakkor a másodvetéssel állatéi!— lgmányunk téli takarmány szükségletét biztosítjuk; ez növeli g dolgozó parasztok jövedelmét, megkönnyíti a. beadás jó teljesítését. Lemaradt községeink haladéktalanul tegyenek eleget a minisztertanács határozatának és végezzék el a, leggyorsabban a tarlóhántást és másodvetést. Érdemes termelési szerződést kötni! Dolgozó parasztjainknak nagy jövedelmet biztosít a termelési szerződés. A rásonysá pberen esi „Szabad Nép” termelőcsoport tagjai két hold zöldborsóra kötöttek szerződést a MEZŐKE R-rel A termelőcsoport dolgozói eddig 36 mázsa borsót szállítottak a vállalatnak és ezért 7144 forintot kaptak- A termelőcsoport dolgozói elhatározták, hogy jövőre még nagyobb területre kötnek termelési szerződéstEgyénileg dolgozó parasztjaink közül Abaújszántón Marsaik^ János dolgozó paraszt kötött 400 négyszögöl területre termelési szerződést. 6 mázsa borsót szállított a MEZÖKER- nek és ezért 1300 forintot kapott. Jól járt ifj. Orosz József abaújszántói dolcozó paraszt fs, aki 1350 forintot kapott 400 négyszögölön termelt borsójáért. Megyénk dolgozó parasztjai ebből a néhány számadatból Is világosan láthatják: érdemes, termelési szerződést kötni az állammal. FAZEKAS JÓZSEF Miskolc.