Észak-Magyarország, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-01 / 179. szám

A TURKEVÉN JÁRT BORSODI PARASZTKÜLDÖTTSÉG FELHÍVÁSA MEGYÉNK DOLGOZÓ PARASZTJAIHOZ, Kövessétek példánkat, lépjelek lie minél negyei számban a íeriReioszövelkezeíeie! |) ártunk, kormányunk a dolgozó parasztság kérésére lehetővé tette, hogy nagyobb számú paraszíkiildöttség látogassa meg az ország élenjáró termelőszövetkezetét és gépállomását. Az a megtiszteltetés ért bennünket, borsodmegyel dolgozó paraszto­kat, hogy elsőként vehettünk részt a küldöttségben. Két napon át tanulmányoztuk a turkevei „Vörös Csillag“ termelőszövetkezet életét. Láttuk a hatalmas eredményeket, amelyeket a Szovjetunió mezőgazda­sága tapasztalatainak hasznosításával értek ©1 a szövetkezet tagjai. Olyan szikes területeket, amelyeken azelőtt semmi sem termett, a nagy­üzemi gazdálkodás segítségével virágzó termőföldekké varázsoltak. Ma ezeken a földeken hatalmas rizstáblák vannak. Láttuk a termelőszövet­kezetnek az állattenyésztés terén elért nagyszerű sikereit is. Egyre jobban kibontakoztak előttünk a jövő körvonalai, amikor a gépek segítsé­gével virágzóvá és boldoggá válik a termelőszövetkezeti tagok élete. Láttuk azokat a mosolygóarcú, megelégedett dolgozó parasztokat, akik a nagyüzemi gazdálkodás keretében megtalálták boldog jövőjüket. Mindezeket az eredményeket annak köszönhetik a túrkeveiek, hogy követték pártunk, Rákosi elvtárs bölcs tanácsát és következetesen épí­tik a szocializmust. A kétnapos látogatás után gazdag tapasztalatokkal hazatérve, vala­mennyien arra az elhatározásra jutottunk, hogy aktív harcosai leszünk a mezőgazdaság szocialista átépítésének. Világosan látjuk, hogy dolgozó parasztságunk számára ez az egyetlen út, ami biztosítja a boldog életet. Igyekezni fogunk a látottakkal minél több dolgozó parasztot megismer­tetni, hogy minél többen térjenek rá a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Hazatérve elsőnek írjuk alá a belépési nyilatkozatot, ugyanakkor fel­hívjuk megyénk dolgozó parasztjait, hogy saját és gyermekeik jövője érdekében lépjenek be minél nagyobb számban a termelőszövetkezetekbe, összefogva közös erővel, a nagyüzemi gazdálkozás útján haladva, pár­tunk útmutatását követve építjük dolgozó parasztságunk boldog jövőjét. A BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MlíGYEI PARASZTKÜLDÖTTSÉG. INDULJON VERSENY .AZ ORSZÁG ELSŐ CSÉPLÖCSAPATA“ CÍMÉRT! A bács-kiskuumegyei iíunszentmlfc- lós gépállomásának egyik cséplőcsa­pata felhívással fordult az ország cséplőmunkásaihoz. A felhívás többek között az alábbiakat tartalmazza: „Mi, a kunszentmiklósi gépállomás cséplőmunkásai felhívjuk az ország valamennyi cséplőcsapatát: gyorsít­suk meg a cséplést. Cséplőcsapatunk egy 1200 milli­méteres dobszélességű géppel dolgo­zik. Napi tervünk 133 mázsa, de mi eddig 165 mázsás napi átlagteljesít­ményt értünk el. Eredményeinket annak köszönhet­jük, hogy a munkaidő minden percét jól kihasználjuk. Cséplőgépünk keze­lője este a munka befejezése után, kora hajnalban és a déli ebédszünet alatt is gondosan ápolja gépét. Ezért eddig üzemzavar miatt egyetlen mun­kaóra sem esett ki. Most csoportértekezletet tariodunk és elhatároztuk, hogy cséplőgépünk napi teljesítményét 180 mázsára nö­veljük, a minisztertanács határozatá­ban megjelölt határidő előtt 6 nappal befejezzük a cséplést. Cséplőmunkások! Felhívással for­dulunk hozzátok, kövessétek példán­kat. Keljünk nemes versenyre egy­mással ,,az ország első cséplőcsapata’’ címért- Használjatok ki minden per­cet és minden nap teljesítsétek túl az előírt normát. A lehető legkisebbre csökkentsétek a szemveszteséget. Vé­gezzetek minél jobb felvilágosító mun­kát, hogy minden dolgozó paraszt a cséplőgéptől teljesítse a beadási könyvbe beírt törvényes kötelezettsé­gét. Lépjetek fel a cséplőcsapatban a hanyagok, a fegyelmezett lenek ellen. A felhívást a cséplőcsapat vala­mennyi dolgozója aláír! a. """’fi ” É‘ l E N 3 kU N A li' ÍKENYERCSATXBAK Miskolc város I. kerületében a beadás­ban példát mutat Keczer János, aki nyomban a cséplőgéptől teljesítette be­adását 100 százalékon felül. „Dolgozó parasztságunk minden segítséget megkap, bogy jó eredményeket érjünk el a mező' gazdasági termelésben. Elsősorban ne- künk, akik a dolgozó nép bizalmából tanácstagok vagyunk, kell jó példával előljárnunk*’ — mondta. Id. Szabó László az előírt 397 kg helyett 652 kg búzát adott be a cséplőgéptől. Kijelentette: őrömmel tesz eleget előírásának, mert tudja, hogy azzal népgazdaságunkat erő­síti, saját gyermekeinek boldogulását segíti elő. Szabó Mihály árpabeadási előírása 190 kg volt, ezzel szemben 480 kg-t adott be. Kökény István szirmai lakos beadási előírásán felül 401 kg árpát adott be a cséplőgéptől. Ugyancsak pél­dát mutat az állampolgári kötelesség tel­jesítésében Brezinek János szirmai dol­gozó paraszt. Újonnan belépő tagokkal erősödtek a mezőkövesdi tszcs-k A túrkevei látogatásban részt vettek 6 mezőkövesdi dolgozó parasztok küldöt­tei is. Számos dolgozó paraszt a községből meglátogatta a szomszédos Borsodivánka élenjáró termelőszövetkezeteit. Elbeszélé­sük nyomán valóságos forrongás indult meg a matyó fővárosban. Nyomban a kül­döttek hazatérése után megkezdődtek a belépések; az első napon 10 dolgozó pa­raszt írta alá a nyilatkozatot. Hamarosan mind többen követték példájukat. így a >,Petőfi” termelőcsoportba négy család lépett be, 42 hold földdel. Közöttük van Pethő János, Bán János. Pap István kö‘ zépparaszt és Vámos István kisparaszt. Ugyancsak erősödött a többi termelő- fcsoport is. Az I. típusú „Kossuth” tér- melőcsoportba 33 új tag lépett be 189 iüold földdel. Az új belépők között talál­juk Barczi János l>odi 8 holdas, Mezei Albert 21, Árvái István 8 holdas közép­parasztot. Megerősödött a „Dózsa’* termelőcso­port. Soraiba 7 új tag lépett be 38 hold földdel. EzzeJ egyidejűleg a mezőkövesdi dol­gozó parasztok között mozgalom indult meg új csoportok alakítására is. Két elő­készítő bizottság alakult. Az egyikbe 14 család tömörült 63 hold földdel. Már nevet is választottak: „Szabad Föld”- r.ek hívják a csoportot, amely előrelát­hatólag vasárnap alakul meg ünnepélyes keretek között. Egy másik csoport most van szervezés alatt: eddig 5 dolgozó pa­raszt írta alá a belépési nyilatkozatot és 33 holddal akar rátérni a nagyüzemi gaz­dálkodás útjára, v Gyorsítani kell megyénkben a hordást, a cséplést, a begyűjtést í Gabonabeadási teljesítésünk még mindig rendkívül alacsony. Ennek legfőbb oka az, hogy számos járá­sunk súlyosan megkésett a hordással jís a csépléssei. Vannak olyan járá­sok, mint az encsi, a putnoki és az ózdi járás, ahol a keresztek nagyré­sze még a határban van. Nem csoda, ha így a csépiéül munka is lassan halad és lemaradtak a beadásban. Legsúlyosabb a késés a hordásban az enesi járásban. Tlt mindössze C0 százalékra teljesítették ezt a felada­tot. Ugyancsak meg kell gyanítani a munkát a szikszói és az abaújszántói járás- hon Cséplési eredményeink sem kielégi- tőek. Még a viszonylag legjobb tel­jesítést felmutató roezőcsáti járás eredménye is csak 50 százalék, a me­zőkövesdi járás 40 százalékos ered­ményével következik utána. Igen erő­sen rá keli kapcsolniok tehát dolgozó parasztjainknak, gépállomásainknak, hogy meggyorsítsák a munkát, eleget tegyenek az alkotmány ünnepére tett vállalásaiknak. Gépállomásaink dol­gozói kövessék a legjobbak példamu­tatását. Ózdon Demeter János IRR, Mezőcsáton Helmeeí János 150 száza­lékos napi teljesítést ért el. Fan- csalszki Béla taktaharkányi gépve­zető Mezőzomborban egy nap alatt ISO mázsát. Magyar László csobádi gépvezető Aszalón 143 mázsát csé­pelt el­Eredményeiket növeli, hogy vala­mennyi dolgozó paraszt, akinek terményét elesépelték, gép alól 100 szúzalékra teljesítette előírá­sát­Dolgozó parasztjaink legjobbjai példamutatóan tesznek eleget az ál­lam iránti kötelezettségüknek. így cselekedett Lipusz János, az ahaújkéri pártszervezet elnöke, 4 hol­das dolgozó paraszt, aki több, mint 500 százalékra, id. Bacsó János főnyi dolgozó paraszt, aki 41o százalékra teljesítette beadását. Hernádvéesén Krajzs József előírásának csaknem kétszeresét adta be takarmánygaboná­ból. Homonnai Tstván encst közép­paraszt 130 százalékra teljesítette ke­nyérgabona beadását. A termelőszövetkezeteit közül mind többen teljesítik egészévi gátion ahead'' tervüket­Négyesen az „Uj Barázda” termelő- szövetkezet — amely az egész község dolgozó parasztságát tömöríti — be­fejezte a cséplést és gép alól hala­déktalanul teljesítene beadását. — Ugyanígy tett a mérat ,,Uj Barázda” és a novajidrányt ,,Lenin” 1st Öntudatos dolgozó parasztjaink, a 1>ea dúsban példamutató termelőszö­vetkezetek tagjai joggal követelik; hogy mindenki hasonlóan tegyeD ele­get állam iránti kötelezettségének, községi tanácsaink számolják fel az ezen a téren mutatkozó megalkuvást. Edelénylien n községi tanács sú­lyosan megsértette aa állami je­gyeimet, amikor eltűrte, hogy egyéni dolgozó parasztok és ler- mriőcsnportok. határidőn túl ad­ják he a terményt­Nem emelte fel kötelezettségüket-, így net» csoda, hogy a községben le­maradás mutatkozik. Keményen fel kell lépnt nz olyanok, kai szemben, mint Kűri Mihály»* emődi dolgozó paraszt, aki szégyen­letes módon be akarta csapni a nép államát és rozs helyett ocsut akart beadni Le kell sújtani az államunk tör­vényeit szabotáló kulákokra. is. Sajókazán Sáfrány G. József arcát­lanul szembeszállt a cséplőellenőrrel, S a.jóga Igoron pedig Sebők Géza meg akarta vesztegetni a gépellenőrt — ’"ndkettő ellen eljárás indult. Községi tanácsainknak meg kell gyorsílaniok a munkákat, fokozniuk kell a hordás, csépi és, beadás üte­mét. JXetn szervezték meg a kosos szérűt — csigalassúsággal halad a csépié» a szendrííi határban Szendrő község épúgy lemaradt a ga­bonabeadásban, mint az edelényi járás legtöbb községe. Ez a lemaradás egyre súlyosabbá válik, mert megkéstek a csép­lési terv teljesítésével. Nem is csoda, hiszen a községi tanács nem fordított kellő gondot a közös szérű megszervező * sere^ Az állandó bizottságok úgyszólván semmit sem tettek a csépi és meg" gyorsítására. Mikor a községi tanács, látva a súlyos le­maradást, végrehajtóbizottsági ülést hí­vott össze, Bernai Gyula, a mezőgazda- sági állandó bizottság elnöke meg se je­lent az ülésen. Kijelentette: — Ülésezzenek nélkülem. Nincs nekem most arra időm! . .. Nem véletlen tehát, hogy Szendrő ha­tárában a legtöbb helyen csépeletlenül állnak a kazlak. A községi tanács és a gépállomás vezetősége azonban mentegeti a késést: — Hegyes vidéken dolgozunk s még csak hétfőn kezdtük a cséplést. A valóság mást bizonyít.. Más oka van a lemaradásnak. Olyan oka, amiért a járási és a községi tanács, a gépállomás vezetősége egyaránt felelős. Világosan meglátták volna ezt, ha ki­mennek a csehi tanyavilágba. A határ­ban sehol sincs közös szérű, a dolgozó parasztok tetszés szerint hordták csomó­ba a kereszteket. Néhol a kazlak több kilométeres távolságra vannak egymástól és egy kazalban alig 25—30 kereszt van. Amerre nézünk, mindenfelé kazlak áll­nak, amelyek hűs tövében a dolgozók türelmetlenül várják a cséplőgépet. De a gép nem jön. Ezen a tanyán dolgozik Balogh Sándor, a szendrői gépállomás cséplőgépkezelője. Neki is fáj a súlyos lemaradás. így beszél: — Látja elvtárs, hol áll ez a gép? Alig tudtam beállni a fák közé. Rossz helyre hordtak a dolgozó parasztok. S így van ez az egész tanyavilágban. Egyik helyről a másikra vándorol a gépem s egy mű­szak alatt 3—4 órát állítással kell cltöl- tenem. Nem is tudom, hogyan fogom tel­jesíteni tervemet. Doronyi Bertalanná MNDSZ népnevelő is elmondja, mit tapasztalt a szendrői határban. — Nincs közös szérű — ez a baj. Több dolgozó paraszt már beszéli: Nagy kár, hogy nem hord tunk együvé. Az is súlyos hiba, hogy még sehol sem találkoztam népnevelővel, pedig egész nap iárom a község határát• A mázsakönyyből kiderül, hogy július 30’án Balogh Sándor gépe mindössze 47 mázsát csépelt el. Korán reggel indulna a gép, de rossz, — mondja a gépkezelő. — Nem javították ki. A szántás óta még egy csavart sem húztak meg a traktoron. Ma is 3 órát álltunk. Kilazult a kuplung­kerék fékje. De sok hibát sorolhatnák még fel. Nincs tarialékszíj, rossz a szikrafogó és minden percben várható, hogy elromlik a dob. Zsír helyett olajjal kell kenni a gépet, mert rossz zsírzót küldött a gépállomás. — Tavaly 42 vagonnal csépeltem ki — mondja Balogh elvtárs , élre kerültem, most pedig szégyenkeznem kell a rossz gép miatt. Öt nap alatt mindössze 260 mázsát csépeltem. König Sándor körzeti ellenőr kerék­páron érkezik a géphez. Nehéz behozni a lemaradást — mondja. — Éppen Büdöskút'pusztáról jövök. Ott is négy napja áll egy cséplőgép, mert rosszul javították ki. Négy nap alatt mindössze 4 és fél mázsát termelt. Kör­zetemben négy ilyen rossz gépet adott ki a szendrői gépállomás. A községi tanács nem is tud róla. A tanácselnök is megérkezik. — Tomorszki elvtárs, miért nincs itt közös szérű ? — Van néhány helyen... Itt' azért nincs, mert nem tudtam, hogy ilyen távol vannak egymástól a kazlak. — És kié ez a sok kereszt a földeken? — Az ab od~ király kúti állami gazdam ságé. Hozzá sem fogtak a hordáshoz. Mikor felhívtam őket, azt válaszol'' iák, hogy ok nem- tartoznak a tanács hatáskörébe. Közben szekerek érkeznek, hordják a terményt a hegyűjtőhelyre. A dolgozó parasztok tudatában vannak a gyors beadás jelentőségének. Az edp” lénvi járási tanácsnak, a kftfcegT tanács­nak és a gépállomásnak véget kell vetnie a tervszerűtlenségnek. a kapkodásnak, meg kell gyorsítani a cséplést, hogy . elősegíthessék a beadást. Ha jobban megszervezik a munkát, még behoz­hatják lemaradásukat. Tűrhetetlen, hogy Ahod községben is három napja áll egy új gép, amely napi tervét 100 százalékon felül teljesítette, a járási tanács azonban leállította, mert hitelesítetlen volt a mázsája. Abodoi* van egy hitelesített mázsa, azonnal intéz­kedniük kell, hogy a gép azonnal meg" indulhasson. % Ugyancsak meg kell javítania a csép- fési munkát a szendrői gépállomásnak is, mert különben, bizony veszélybe kerül w élüzo.m cím, amelyet most nyert el. z7!Mmi ? Est kérdezik húson szntrte megyénk­ben a tehenek, mivel g legtöbb helyen alaposan lemaradtak a tarlóhántds- sal és másodvetéssel. Viszonylag még a legjobb ered­ményt. tárlóhántásban Miskolc táros érte el, ahol 50 százalékig végrehaj­tották a tervet. Ugyancsak Miskolc város végezte cl aránylag legjobban a másodvetést is. Teljesítése 45 száza, lék. Nagyon gyenge, az edelényi járás teljesítése- A tarlóhántást és másod­vetést S0—SO százalékra teljesítette. Az encsi járás tarlóhántási eredmé­nye $5 százalék, másodvetési terv­tel iesíté-se 28 százalék. Szinte valamennyi többi járásunk teljes mértékben elhanyagolta est a fontos feladatot. Súlyos és különösen indokolatlan a sátoraljaújhelyi, vala­mint az abaújszántói járás lemara­dása. Nem sokkal jobb a putnoki és az ózdi, valamint a. miskolci járás teljesítése sem. Sürgősen pótolniok kell a hiányos­ságokat. Népnevelő inunkéival meg kei] magyarázni „ dolgozó parasztok­nak a tarlóhántás el.ötiyét, azt, hoati irtja a gyomokat: megkönnyíti a nö­vényápolást. kialakítja a talaj jó szerkezetét, megőrzi víztartalmát A* így fokozza a jövőévi termést. — Ugyanakkor a másodvetéssel állatéi!— lgmányunk téli takarmány szükségle­tét biztosítjuk; ez növeli g dolgozó parasztok jövedelmét, megkönnyíti a. beadás jó teljesítését. Lemaradt községeink haladéktala­nul tegyenek eleget a miniszterta­nács határozatának és végezzék el a, leggyorsabban a tarlóhántást és má­sodvetést. Érdemes termelési szerződést kötni! Dolgozó parasztjainknak nagy jö­vedelmet biztosít a termelési szerző­dés. A rásonysá pberen esi „Szabad Nép” termelőcsoport tagjai két hold zöldborsóra kötöttek szerződést a MEZŐKE R-rel A termelőcsoport dol­gozói eddig 36 mázsa borsót szállí­tottak a vállalatnak és ezért 7144 fo­rintot kaptak- A termelőcsoport dol­gozói elhatározták, hogy jövőre még nagyobb területre kötnek termelési szerződést­Egyénileg dolgozó parasztjaink kö­zül Abaújszántón Marsaik^ János dolgozó paraszt kötött 400 négyszögöl területre termelési szerződést. 6 má­zsa borsót szállított a MEZÖKER- nek és ezért 1300 forintot kapott. Jól járt ifj. Orosz József abaújszán­tói dolcozó paraszt fs, aki 1350 fo­rintot kapott 400 négyszögölön ter­melt borsójáért. Megyénk dolgozó parasztjai ebből a néhány számadatból Is világosan lát­hatják: érdemes, termelési szerződést kötni az állammal. FAZEKAS JÓZSEF Miskolc.

Next

/
Oldalképek
Tartalom