Észak-Magyarország, 1952. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-11 / 161. szám

Wntek, 1352. július 11. ÉSZAKMAGYARORSZÁG 3 TEUESITSÉK AZ ÓZDI MARTINÁSZOK RÁKOSI ELVTARSNAK TETT FOGADALMUKAT! „Martin-acélból szeptember 30-ig terven felül 4000 tonnát adunk ttép­gazdaságunknak. Ebből özd 2500 ton­na... túlteljesítést vállalt” — fogad­ták meg a borsodmegyei kohászok Rá. kosi elvtárshoz küldött levelükben. Sokat fejlődött az ózdi Martin- aeélmű, lényegesen megjavultak a munkafeltételek. Négy kemencét olaj. fűtésre, több kemencét olaj-póttüzelés- re építettek át Körkeverő kemence működik. 60 tonnás öntődarut, bera­kódarut kapott a Martin, a koklUaté- ren két új daru könnyíti a munkát. Nagy segítséget jelent a 10 tonnás futódaru is. Hatalmas költséggel épí­tett, a legkorszerűbben berendezett fürdő áll az acélmű dolgozóinak ren­delkezésére. Meg vannak a feltételek a vállalás teljesítéséhez, az ózdi Martin dolgozói mégis lemaradtak felajánlásuk mar esedékessé vált részének valóraváltá- ssábau­Valósítsa meg a párt- szervezet a Központi Vezetőség útmutaiásait A lemaradás oka egyrészt a mű­szaki előfeltételek hiányában találha tó meg. Az acélmű öntőcsarnokában sok szétfolyt acél, összetört kokilla, szemét hever, a helyszűke miatt több esetben is előfordul, hogy késnek a csapolással, az adagok visszatartásá­nak természetszerű következménye, hogy az acélműben emelkedett a se lejfszázalék és a programeltérés a má­jusihoz vlszonyítva­Arra mutat ez, hogy a pártszervezet vezetőségének nagyon jól meg kell szívlelnie a Központi Vezetőség leg utóbbi ülésének határozatát, többet és jobban kell foglalkoznia a műszaki értelmiségi dolgozókkal, hogy meg gyorsítsa, kiszélesítse fejlődésüket A Központi Vezetőség határozata azt is kimondja: „A verseny meg ja vitásának talán legdöntőbb feltétele a műszakiak jobb bekapcsolása. Elsösor. ban... rajtuk múlik a hosszabb ver- sctigszaka.szok nyújtotta lehetőségek kihasználása a termelés folyamatos, ütemszerű fokozására.’’ Elhanyagolták ezt mindezldelg az ózdi acélműben, ennek következménye, hogy a termelés nem egyenletes. A hónap elején rendszeresen csökken a munka lendülete, a hónap végefelé periig ,,rohammunka" Indul, hogy „minden áron’ teljesítsék a tervet. Emiatt ilyenkor elhanyagolják a kar­bantartást, holott a Rákosi elvtárs­hoz küldött levélben az a szocialista kötelezettségvállalás is szereltei, hogy „a grafikonszerinti term iá és biztosítá­sára a tervszerű megelőző karbantar­tás programszerűségét a jelenlegi 6j.5 szdzalékrói 80 százalékra emeljük”. Nemcsak a tervszerű megelőző kar­bantartásra fordítanak kevés gondot az ózdi acélműben, de a már bekö­vetkezett hibák gyors és jó kijavítása terén is sok kívánnivaló van. A karbantartás elhanyagolásának súlyos következményei Az ózdi Martin második negyedévi tervét 100-02 százalékra teljesítette ugyan, de hogy milyen áron, azt mu. tátják az azóta sorozatosan bekövet­kezett üzemzavarok. Szombaton, va­sárnap és hétfőn — mindössze 3 nap alatt — a következők történtek: ki­lyukadt a III-as kemence, elfolyt 06 tonna acél; bedőlt a VIII-as kemence oldalfala, kényszercsapolást kellett vé_ gezni; megrongálódott a VIt-es ke­mence első fala, ez is növelte a ki­esett időt; nem sokkal később a Il-es kemence fenekét kellett javítani — Kedden a VIII-as kemence csapoló nyílása dugult el, — 4 óra drága időt veszítettek el emiatt. A karbantartásnál nem érvényesül a személyes felelősség. Egy-egy csapo. lás után az olvasztárok általában meg. nézik ugyan, van-e szükség javításra, de többen közülük nem végzik el a kisjavítást. A kemence-ellenőrök sok alkalommal hiába figyelmeztetik a brigádokat, hogv sürgős invításrn van szlikság, nem kis számban vannak olyanok akik a f'zyelmezte’ést semml- be sem veszik, sőt a feladatukat be­csülettel ellátó ellenőrökre olyan meg. jegyzéseket tesznek, hogy „nem érte­nek a szakmához... feleslegesen zak­latták az olvasztárokat”. Fülön Tmre kemence-ellenőr a Il-es számú kemencénél felhívta a hrtrfd figyelmét, hogv hiba van a baloldali ferde oldalfalnál, javítani kell Mi­után figyelmeztetése nem használt — ahogvan ez egyébként kötelessége is —•, beírta a nanlóha észrevételét. — Másnap Medve Bálint elvtárs. sztahá novisfa olvasztár — aki egyébként nem ts ennél a 'kemencénél dolgozik _ valósággal rátámadt Flilöp Tmrére és megengedhetetlen módon lehordta. A politikai munka gyengeségére vall. hogy Medve elvtárs — aki a Martin egyik legtöbb sztshánovista olvasrtflra — sem értette még meg, hogy a ke­mence-ellenőrök jó munkája a közös cél elérését segíti elő, nem vette fi­gyelembe a Központi Vezetőség hatá­rozatát, hogy „aki oktalan módon el­ijeszti a műszakiakat, azt teszi, amit a kapitalisták”. Nemcsak Medve elv. társ jár ezen a helytelen utón, Sáfi László elvtárs magatartásában Is akad erre példa. Az üzemvezetőség legutóbbi értekez­letén foglalkozott a tervszerű megelőző karbantartás feladataival, határozatot is hozott. A hiba ott van, hogy ez a határozat azonos egy másik határozat­tal, amelyet már régebben fogadtak el, de nem hajtottak végre. Most fel­tétlenül biztosítani kell a határozat végrehajtását, hiszen Ostoróczki Béla elvtárs brigádjának esetéből is lát­hatja az acélmű minden dolgozója, milyen nagy károkat okoz a hanyag­ság. Azt a kemencét, amelynél az Osto- róczkl-brigád dolgozik, áprilisban át. építették. Májusban a brigád 115 szá­zalékra teljesítette tervét. Júniusban azonban már megbosszulta magát az az álláspontjuk, hogy „uem kell tö­rődni a karbantartással, hiszen új ke­mencével dolgoznak". A brigád júniusi tervelőírása mögött 2 százalékkal le­maradt, az Alkotmány Napja tiszte­letére tett vállalását sem teljesíti. Nem magas a tervelőírás, nem volt elhamarkodott a vállalás sem, nincs hiba az anyagellátásban, — a lemara­dás oka a karbantartás elhanyagolása. Emiatt néhány nappal ezelőtt újjá kellett építeni a kemence első és hátsó falát. Sürgősen lel kell számolni az elbizakodottságot! Valamennyi hiányosság alapvető gyökere ott van, hogy a termelést, a vállalások teljesítéséért folyó harcot nem támasztja alá megfelelő konkrét és harcos agitáció. A megnyugvás, az üoelégliltség hibáival terhelt politikai munkával nem lehet elvégezni a tö­megnevelés, a dolgozók mozgósításá­nak feladatait — állapította meg a Központi Vezetőség határozata. Az ózdi Martin-acélműben az első és leg­nagyobb hiba a megnyugvás, az elbi­zakodottság. Tükrözi ezt Mérai Antal elvtárs szakszervezeti funkcionárius álláspontja, amikor a lemaradás­sal kapcsolatosan csak annyi meg­jegyzése volt, hogy „mire kell, telje­sítjük a vállalást”. Arra mutat ez, hogy még mindig nem tanultak a kap. kodás a „rohammunka” káros követ­kezményeiből, nem is igyekeznek azon, hogy a terv és a felajánlás nap mint nap való teljesítésére lelkesítsék a Martin dolgozóit. A martinászok gyakran mondják, hogy „a Martin — a gyár szíve”. Va­lóban az ő munkájuktól függ, milyen eredményeket érnek el a termékeiket feldolgozó más gyárak, gyárrészlegek. Az ózdi durvahengermű, a lőrinci ben. germüvek, a borsodnádasdi gyár dol­gozói sokat mondhatnának az ózdi martinászoknak arról, milyen nehéz- ségeket gördít munkájuk elé az ózdi Martinban tapasztalható számos hiá­nyosság. Ózd sok termelési csatában kitűnt martinászai érezzék át felelős­ségüket ezeknek a gyáraknak tervtelje, sítéséért, nagy felelősségüket a Rá­kosi elvtársnak tett kollektív fogada­lom valőraváltásáért. Kiizdjék le a hibákat, harcoljanak sokkal jobban kötelezettségvállalásuk maradéktalan teljesítéséért. Tartsák szem előtt, hogy Rákosi elvtársnak tették fogadalmukat, — Rákosi elv­társ, dolgozó népünk elvárja fogadal­muk teljesítését! 0 szerencsi járás került az élre, változatlanul a putnoki az utolsó a megyei aratási versenyben 3. mezőkövesdi A megyei aratási versenyben az utóbbi napok során a szerencsi járás érte el a legjobb eredményt, összes vetésterületének 25 százalékát már le­aratta, a kenyérgabona learatásában teljesítménye 38 százalék. Joggal le­het büszke a járás dolgozó paraszt­sága a szép eredményre, amellyel meg. előzte a versenyben a mezőcsáti és a mezőkövesdi járást. A járások sorrendje az aratási ver­senyben u következő: 1. Szerencsi, 2. mezőcsáti, 4. sárospataki, 5. abaújszánlói, 6- ricsetj 7. saújlielyi, 8. miskolci, 9. edelényi; 10- encsi, 11. szikszói, 12. ózdi járás, 13. Miskolc város, 14. putnoki járás. Magyar államférfiak üdvözlő táviratai a mongol forradalom 31. évfordulója alkalmából Rónai Sándor eivtárs távirata ttumacende elnökhöz BUMACENDE ELVTARSNAK, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnöksége Elnökének. Mongólia győzelmes forradalma 31. évfordulójának ünnepén melegen üdvözlöm önt a álagyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és az egész ma­gyar nép nevében. Szeretettel köszöntjtik a mongol népet ezen a napon és kívánjuk, hogy azokat az eredményeket, melyeket az utolsó néhány évtized folyamán elért; még tovább fokozza hazája és a nagy Szovjetunió által vezetett hatalmas béketábor javára. RÓNAI SÁNDOR, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Dobi István elvtárs távirata Cedenbal miniszterelnökhöz J. CEDENBAL ELVTÁRSNAK, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsa Elnökének. A mongol forradalom 31. évfordulója alkalmából engedje meg, Miniszter, elnök elvtárs, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya és a magam nevé­ben legszívélyesebb jókívánságaimat küldjem Önnek. A magyar nép őszinle örömmel üdvözli a baráti mongol nép nagy ered­ményeit, amelyeket ötéves tervének végrehajtása, országa felvirágoztatása terén elért- Kívánom, hogy a mongol nép békés építőmnnkájában, amely, lyel jelentősen hozzájárni a békeszerető népek táborának erősítéséhez; további nagy sikereket érjen el. DORI ISTVÁN> a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Kiss Károly elvtárs távirata Lhamoszurun ír ii I ii « r m i ni terhez N. LHAMOSZURUN ELVTARSNAK, a Mongo’ Népköztársaság külügyminiszterének, A mongol nép nagy nemzeti ünnepén fogadja forró baráti üdvözletemet. Meggyőződésem, hogy a népeink között egyre szorosabbá váló barátság nagy­mértékben elősegíti a békeszerető népeknek a nagy- Szovjetunió vezetésé­vel az imperialista háborús gyujtogatók ellen, a béke megszilárdításáért vívott harcát- KISs KARQLY a Magyar Népköztársaság külügyminisztere. A Mongol Népköztársaság felszabadulásának 31. évfordulója A Mongol Népköztársaság július 11’én ünnepli fennállásának 31. óvjon dnlóját. Mongóliában —amely feudális- papi monarchia és kelet egyik leg~ elmaradottabb országa volt, amelyet a külföldi megszállók és a hazai feudális urak tar toltak leigázva — az 1921. évi népi forradalom közvetlenül a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása alatt kezdődött meg. Az 1921. évi fon radalom imperialistacllenes, antifeudá- lis forradalom volt. 1921 július 6’án a mongol nép fon radalmi hadserege a Vörös* Hadsereg testvéri támogatásával bevonult Mon­gólia fővárosába. Július ll’én megálar hűlt Mongólia népi kormánya, amelyet a mongol forradalom vezérei, a Mongol KÖZÖSEN DOLGOZÓ PARASZTJAINK PÉLDÁJÁRA gyorsítsák meg as aratást a miskolci járás községei A meleg időjárás rohamosan érleli a kalászosokat. Sárgáié árpavetések, érett rozskalászok és viaszérésben lévő búzatáblák várják a miskolci járásban is a kaszákat és az arató­gépeket. Ezekben a napokban, a ka­lászosok érésének jelenlegi szakaszá­ban minden óra késés már nagy szemveszteséget okoz. Aki még most sem kezdi meg érett vetésének ara­tását, súlyos kárt okoz magának, népgazdaságunknak, akadályozza öt. éves tervünk végrehajtását. Az ara­tás gyors és szemveszteség nélküli elvégzése viszont értékes hozzájáru­lást jelent hazánk s a béketábor to­vábbi erősítéséhez. Megértették ezt a miskolci járás több községében a dolgozó parasztok, harcba indultak a békearatás sikeré­ért. Községeink párosversenybe lép. tek egymással Minden községben ki­dolgozták a verseny feltételeit a mezőgazdasági és begyűjtési állandó bizottság közreműködésével, ’ a ter­veket a község dolgozó parasztjai megvitatták. Számos községünkben eleven, lendületes verseny töltődet! ki. Az aratási versenyben jelenleg Kö­röm község jár az élen, ahol a vetés- terület 60 százalékát már learatták. Megfogadták, hogy a járásban első­ként fejezik be a kalászosok aratá sát. Minden községben — így Köröm községben is $— a párt- és a tanács­tagok példamutatása a verseny len­dítő ereje. Gy Kondás Miklós állan­dó bizottsági tag 6 hold kalászosát július 8-án, — a községben elsőnek — learatta. 4, nap alatt végzett a búza, rozs és árpa aratásával Példá. ját követik a község dolgozói A tarlóhán+áshan és a másodvetés­ben azonban Köröm távolról sem olyan élenjáró, mint az aratásban. Ezért elsősorban a tanács felelős: — nem bontotta fel egyénekre a másod, vetési tervet, elmulasztotta a köz­pontilag biztosított másodvetőmagok megrendelését. A mulasztást azonnal pótolni kell, hogy a község ezt a ter­vét Is teljesítse. Hemádnémeti községben is meg­indult az aratási csata. A „Vörös Csillag“ termelőszövetkezet július S-ig 10 hold ősziárpa és 23 hold rozs aratásával végzett s ezzel jó példás mutat a község dolgozó parasztjai­nak. A termelőszövetkezet nyomban az aratás után végzi a iarlóbnktatást és a másodvelést. A learatott keresztek között a gép­állomás traktora azonnal megkezdte a tarlószántást és a másodvetést. Bid. dig 23 hold másodnövényt vetettek el, most folyik 18 hold siló-napra­forgó vetése. Az egyénileg dolgozó parasztok közül Simkó József, a be- gyűjtési állandó bizottság elnöke jú­lius 6-án, vasárnap végzett a rozs aratásával. Hiányosságok Is vannak azonban a hemádnémeti községi tanács mun­kájában. A községi tanács kijelölt ugyan 8 helyet közös szérűnek, ezek azonban olyan kicsinyeit, hogy nem biztosítják a várható termés befoga­dását. A községi tanácsnak haladék­talanul gondoskodnia kell megfelelő közös szérűről, fokoznia kell a fel­világosító munkát a dolgozó parasz­tok között, hogy minél többen vigyék gabonájukat a közös szérűre. Magya­rázzák meg, hogy a közös szérűn való cséplés gyorsítja a munkát, csökkenti az esetleges tűzveszélyt, üzemanyagmegtakarítást biztosít, elősegíti a beadási kötelezettség gyors teljesítését, ezzel a szabad­piacon való értékesítés jogának ha­marabb való visszaszerzését Ezen­felül azok a dolgozó parasztok akik közös szérűn csépelnek félszázalék­kal kevesebb cséplési dijat fizetnek Mindazokban a községekben ahol ősziárpa vetés volt, elkezdődött a cséplés és ezzel egyidejűleg a ter- ménybegyüjtés. Girincs község dolgozó parasztjai 8 és fél hold vetésterületről 144 és ítél mázsa ösziárpát csépeltek. sz 17 mázsás átlagtermésnek ’ete‘ meg. A dolgozó parasztok mindjárt a csép­lőgéptől teljesítették beadási kötele- zeriségüket. Id Tóth József 5 holdas dolgozó paraszt 208 kg, Kertész Zol­tán 14 holdas középparaszt 955 kg. Erős Imre 463 kg. ifj. Tóth Bertalan 208 kg és Kertész Géza 982 kg árpát adott át a terménybegyüjtönek. Sajóhidvég dolgozó parasztjai Ber- zék községgel állnak párosverseny­ben. A sajóhidvégiek 11 holdról 187 mázsa ősziárpát csépeltek, anti szin­téin 17 mázsás átlagot jelent. A be­adási kötelezettség teljesítésében az állandó bizottság tagjai járnak élen. Ifj. Pozsgai Gyula, a mezőgazdasági állandó bizottság tagja — aki a nö­vényápolásban elnyerte a községi ta­nács vándorzászlajáit — a cséplőgép alól teljesítette 294 kg árpa beadását és learatott földjén mindjárt el­végezte a másodvetést, Salamon Im­re vb. elnökhelyettessel van páros­versenyben, akinek nagyon kell igye­keznie, ha nem akar alulmaradni a vetélkedésben. Fésűs Dániel tanács­tag 350 kg árpát adott be, szintén elvégezte már a másodvetést. Gyorsítania kell a munkát Sajöhid- vég versenytársának, Berzéknek Is. Be kell hoznia lemaradását, ha győz­ni akar. leolezzék le az osztályellenség aknamunkáját. ahogyan a sajóhidvégiek tették, akik megakadályozták, hogy Csiger Imre 34 holdas kulák megkárosítsa a dol­gozó népet. Ez az aljas kulák még július elején zölden akarta learatni gabonáját, egyrészt, hogy tönkre- tegye termését, főként pedig azért, hogy félrevezesse a dolgozó parasz­tokat saját terményét mutogatva le­beszélje őket a viaszérésben való aratásról, A gépállomásoknak is nagy sze­repe van az aratás sikeres elvégzésé­ben. Erre idejében alaposan fel kel­lett készülniök. A taktaharkánv- gépállomás komoly hibát követett • ezen a téren Nem gondoskodott ide­jében a cséplési nyomtatványok be­szerzéséről és a cséplőgép felelős ve­zetőjének eskütételéről. A hiányosságokat mindenütt hala­déktalanul ki kell küszöbölni fokozni keli az aratás ütemét. Községi taná­csaink és termelőszövetkezeteink gépáJlomásaínk a pártszervozetok ve­zetésével mozgósítsanak a július 13-1 békearatásra, minden dolgozó pa­raszt induljon harcba az aratás leg­gyorsabb elvégzéséért. a begvitjtési tervek maradéktalan teljesítéséért, a szabadpiaci forgalom mielőbbi visz- szaszerzéséért. — az ötéves terv győ­zelmének elősegítéséért. SZVARATKÓ VIKTOR a miskolci járási tanács vb. elnökhelyetteee Népi Forradalmi Párt szervezői: Szűke Bator és Csojbalszan vezettek. A forra­dalom további fejlődése 1924 novem­berében az ideiglenesen megmaradt mon­archia végleges megszüntetésére és a Mongol Néplíöztársaság létrehozására vezetett. A Mongol Népi Forradalmi Párt leg­fontosabb feladatának tartotta a mon­gol nép és a Szovjetunió közötti baráti kapcsolatok megszilárdítását, mert eb­ben látta a szocializmushoz vezető út zálogát. Az egész világ dolgozói nagy vezéreinek: Leninnek és Sztálinnak a mongol nép sorsa iránti nagyfokú figyelme és gondoskodása, a szovjet nép testvéri és önzetlen segítsége megnyi­totta a mongol nép számára a szabad­sághoz és a boldog élethez vezető utat. A győzelmes forradalom után létre­jött a nemzeti ipar. Hatalmas, korsze­rűen berendezett ipari vállalatokat épí­tettek. A mezőgazdaságot is korszerűsí­tették, egész sor állami mintagazdasá­got létesítettek- Vasútvonalakat építet­téit, megindult a légiközlekedés. Fel­mérhetetlenül emelkedett a lakosság életszínvonala és az ország kultúrája. Több mint négyszáz alsó fokú és közép­iskola, több főiskola és egy állami egyetem működik. Számos újság és folyóirat jelenik meg, nagy példány­számban adnak ki politikai és szépiro­dalmi műveket. Egész sor tudományos kutatóintézet működik. Sikeresen fejlő­dik a nemzeti művészet. Számos szín­ház, többszáz klub, könyvtár és film­színház neveli a dolgozókat. A 31. évfordulót nagy gazdasági ered­ményekkel ünneplik. Az idén fejezik be az ország első ötéves tervét. A mon­gol ipar 1952-ben 280 millió tugrik értékű árut termelt. Ez jelentős hala­dás az öt év előtti 141-2 millióhoz vi­szonyítva- Igen szép eredményeket ért el az építőipar is. Az ötéves terv során az állam 253.4 millió tugrikot fordított építkezésre. 1951-ben készült el a gyö­nyörű kormánypalota, valamint a fővá­ros négy új lakónegyede, hat villamos- erőmű. kórház és klub Az ötéves terv. .órán elkészült az ország harmadik ’•asútvonala, amely Illan Bátort köti össze frkurkkal. Jelentős eredmények születtek az ipar és a bányászat terén is. A Szovjetunió segítségével sok új iparágat szerveztek amelyek leldolgoz- :ák a bőségesen található természeti kincseket, valamint az állati terméke­ket. A mongol népgazdaság legfonto­sabb ága ma is az állattenyésztés. Az állatok száma rövidesen eléri a tervben előirányzott 31 milliót. Ma már közel háromszorannvi hús. tej és bőr kerül piacra, mint régebben. Az egyre fejlődő Mongol Népköztár­saság ezeket az eredményeket pánid­nak és a nagy Szovjetunió önzetlen segítségének köszönhet-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom