Észak-Magyarország, 1952. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-11 / 161. szám

A politikai tömegmunka jelentősége Pártunk Központi Vezetőségének június 21-—28-i ülése újra felhívta a pártszer­vezetek, a kommunisták figyelmét a poli­tikai tömegmunka, a tömegekkel való kapcsolatok megszilárdításának nagy je­lentőségére. Eddig elért sikereink, gyönyörű ered­ményeink forrása dolgozó népünk ön­tudata, egyre odaadóbb részvétele az országépítésben, a békeharcban. A dol­gozó tömegek öntudatának növelése, moz­gósítása, a párt politikájának napról- itapra való megmagyarázása — megsok­szorozza népünk erejét, hogy még gyor­sabban haladhassunk előre a szocializ­mus építésének útján. Központi Vezetőségünk ismét éles fegy­vert adott kezünkbe, hogy gyökeresen felszámoljuk az önelégültség, a babérokon való megpihenés káros szellemét. Rákosi elvtárs arra tanít, hogy: „ahol elharapód- zik az önelégültség, az elbizakodottság, az a szellem, hogy elég erősek vagyunk egyedül is, hogy nincs szükségünk a dol­gozó tömegek támogatására, ott rögtön meglazul és később elvesz, a párt és a tömegek egészséges kapcsolata, pártunk elszigetelődik a dolgozó néptől’’. Világos, hogy a nemzetközi helyzet, az osztályharc éleződése, nagy terveink megvalósítása, szívós naponkint! tömegmunkát követel. Ennek feladatait, módszereit szabta meg számunkra, ennek alapvető hiányossá­gaira mutatott rá pártunk Központi Ve­zetősége. Lelkesítő célok elérésére összpontosít­juk erőinket. „E nagy célokért naponta megnyerni, naponta mozgósítani, naponta cselekvésre bírni a dolgozó tömegeket — ez a párt, n pártbizottságok és szerveze­tek, minden egyes párttag döntő feladata. Nem. elégedhetünk meg azzal, hogy né­pünk általában helyesli rendszerünket és ha megkérdezzük egy-egy választáson, ügy ránk szavaz. A tömegekhez fűződő kapcsolatunk akkor elszakíthatatlan, a tömegek támogatása akkor szilárd, ha n munkás-parasztmii. iák, értelmiségi dolgo­zók két kezük és agyuk munkájával, meggyőződésből fakadó fegyelemmel, oda­adó áldozatkész magatartással, a jövőbe vetett bizalom mai, naponta kiállnak pár­tunk politikája, az ötéves terv megvaló­sítása, szocializmust építő hazánk érdekei mellett Nagyszerű célokért, felelősséggel teljes feladatok megoldásáért küzdenek a bor­sodi dolgozók. Megyénk kohászati üzemei adják hazánk teljes nyersvastermejését, Heél-, hengerelt áru- és széntermelésének jelentős részét. Megyénk ipari munká­sainak száma a felszabadulástól több, mint kétszeresére emelkedett, üzemeink dolgozóinak több, mint 60 százaléka új munkás. Ha figyelembe vesszük megyénk gyorsiramú szocialista iparosodását, lát' hatjuk, hogy még nagyobb tömegben lesznek olyan új munkásaink, akik nem ismerték a régi kapitalista gyári rab- 6Zolga fegyelmet és meg kell ismerkedniük az öntudatos szocialista munkafegyelem­mel. Nemcsak kohászatunkban, hanem bá­nyáinknál, megyénk középüzemeinél, vá­rosainál is nagyarányú fejlődést biztosít az ötéves terv- Olyan országos jelentő- eégü építkezések vannak megyénkben, mint a borsodi kombinát, az egyetemi város, a hejőcsabai cement" és mészmü építése. Mezőgazdaságunk szocialista át­szervezése is széleskörű, mélyreható, lan­kadatlan felvilágosító munkát igényel. Vájjon ilyen nagyarányú feladatok elvég­zése lehetséges-e adminisztratív intézke­désekkel, szemezgetéssel, holmi utasítások kiadásival?! Nem! Ilyen feladatok végrehajtása tsakis a tömegek állandó, sokoldalú meggyőzésével, harcra mozgósításával, felsorakoztatásával, aktivizálásával lehet­séges. „Kirívóit győzelmeinket — hang­súlyozta Horváth Márton elvtárs — nem fordíthatja visszájára semmi más, csak lia karba tesszük kezünket, ha megvihenünk habárainkon, ha nem láttuk, továbbra is elsőrendű' harci és napi feladatunknak és kötelességünknek a tömegek megnyerését és mozgósítását.” Megyénk fejlődése is bizonyítja, hogy Eredményeink egyenes arányban nőttek a politikak^tömegmunka hatékonyságának erősödésével és minden elmaradás, meg­torpanás, hiányosság alapvető magyará" zata az elbizakodottság, az önelégültség s az ezek nyomában járó opportunizmus, az ellenséggel vívott harc és az éberség jpyöngiilése. Pártbizottságaink, pártszer­vezeteink felvilágosító tevékenysége öt­éves tervünk harmadik, döntő esztende­jében fejlődött, mozgósított az ipari és mezőgazdasági tervek teli esetésére. Az üzemeinkben tartott termelési értekezle­tek látogatottsága például az elmúlt évi 40—S0 százalékról 70—80 százalékra emelkedett- Ezek az értekezletek a mun­kások és műszaki értelmiségiek kezde­ményezéseinek, javaslatainak, hasznos bí­rálatainak gazdag tárházai. Pártszerveze­teink, népnevelőink, tömegszervezeteink felvilágosító munkájának eredményességé­ről beszél az, hogy megyénk több üzeme elnyerte a büszke élüzem címet, a második negyedévi tervek teljesítésében élretört a Borsodi Szénbányászati Tröszt, megtisz­telő helyet foglal el a versenyben a bor- sodnádasdi lemezgyár, az erdőbényei kő­bánya. Párttitkáraink, aktíváink döntő többsége megértette a normarendezés szükségességét elősegítette annak sikeres lebonyolítását. Ugyanakkor egy sor területen úrrá lett az a káros illúzió, hogy most már min­den könnyen megy, szinte magától, gyors­vonaton haladunk a szocializmus felé. Amikor nagyobb, nehezebb feladat áll előttünk, felütik fejüket a megtorpanás s meghátrálás jelenségei. Számos példa mutatja ezt. Megyénkben fellelhetők mindazok a jelenségek, amelyekről a Köz­ponti Vezetőség ülésén szó esett. Pártszervezeteink nem figyeltek fel eléggé a szociáldemokratizmus veszélyére. Sokan úgy vélték, hogy ez már elintézett ügy. Nem követték Rákosi elvtárs taní­tását, hogy a hibák mögött keresni kell az ellenség kezét. Nem vették észre, hogy például a Diósgyőri Kohászati Üzemek acélöntödéjében a magas selejtszázalék korántsem véletlen, amint nyilván nem véletlen a bérdemagógia sem ebben az üzemben. A Diósgyőri Gépgyárban akad­tak üzemrészek, amelyekben a norma- rendezés során sokan visszatartották a normákat és mindmáig szekrényben tart­ják a teljesítrnénylapokat, hogy elködösít­sék a laza normákat. Egyik-másik párt- szervezetünk nem nagyon vonta le annak tanulságát, hogy nemcsak Budapesten, de a mi megyénk üzemeiben is a szociál­demokrata pártszervezetek vezetői között olyan hétpróbás munkásárolók, imperia­lista k-mek ^s tevékeny­kedtek, mint Poprádi, Kerner, Kemecsei és mások. ,,Üzemeinkben — mondotta Horváth Márton elvtárs — ma is akad­nak. olyanok, akik tudatosan vagy ön- tudatlanul szociáldemokrata nézeteket hangoztatnak és utánpótlást kapnak a munkásosztályba beáramló de klasszált elemektől és az új munkások legelmara­dottabb rétegeiből. ...az ilyen üzemek­ben a terv gyenge teljesítése, a magas selejtszázalék, egyes rétegek politikai magatartása arra enged következtetni hogy egyik-másikban bizonyára szervezett ellenséges szoedem- tevékenység folyik A szociáldemokratizmus elvi és gyakor­lati leküzdése. *— a kapitalizmus be­folyása ellen vívott harcunk legfontosabb feladata üzemeinkben. Hasonlókép tapasztalható opportuniz­mus megyénkben a klerikális reakció ideológiai befolyása és a kizsákmányoló osztályok legerősebb és utolsó képvise­lője, a kulákság elleni harcban. Erre val­lanak olyan esetek, mint az alsóvadászi párt titkáré, aki a klérus malmára hajtja a vizet, vagy olyan tények, hogy a susai ,,Kossuth” termelőszövetkezeti csoportban több kulák szinte zavartalanul garázdál­kodhatott, bomlaszthatta a csoportot. Mindezeknek a jelenségeknek alapos feltárása, tanulságainak leszűrése, az éberség követelményeinek fokozott érvé­nyesítése, az opportunizmus gyökeres fel­számolása pártbizottságaink, pártszerve­zeteink döntő feladata. Központi Vezetőségünk hosszú időre szóló útmutatásokat adott számunkra a vezetés színvonalának emelésére, a nép­nevelő munka feladatainak megoldására, a munkások és műszakiak szoros együtt­működésére, a munkás-parasztszövetség erősítésére a termelőszövetkezeti mozga­lom továbbfejlesztésére,' békemozgalmunk szélesítésére és külön nagy nyomatékkai hívta fel a figyelmet az ifjúsággal való törődésre. Ezeknek az útmutatásoknak újból és újból való tanulmányozása, al­kalmazása megyénk viszonyaira, a meg­lévő hiányosságok harcos kritikai szel­lemben való feltárása és a hibák gyors kiküszöbölése — alapvető feltétele an­nak, hogy maradéktalanul valóraváltsuk nagy terveinket. E nagy tervek népünk gyönyörű, boldog jövőjét foglalják ma­gukban, ezekért kell napról-napra harcba szállni a tömegek erejével, ehhez nyúj­tott számunkra hatalmas segítséget pár­tunk Központi Vezetősége, A koreai műszak lendületével előre az augusztus 20-i vállalások teljesítéséért! Július 10-ével befejeződött a koreai műszak- A koreai dekád utolsó napjaiban az előzőknél is nagyobb termelési győzelmekért harcoltak a dől. gosók, hogy tetteik híre eljusson messzi tízezer kilométer távolságon át is a koreai hősökhöz, s lássák, érezzék: a magyar dolgozó nép szive minden szeretetével, munkája nagy erőfeszítéseivel segíti, támogatja őket. dicső szabadságharcukban. Július 10-ével végeiért a koreai műszál:, de nem fejeződött he a há­ború Koreában. Folyik a harc nemzetközi méretekben a béke erőinek világ- lábora és az emberiség leggonoszabb ellenségei, a háborús gyújtogató im­perialisták között■ Ezért fogadták meg dolgozóink, hogy változatlan, sőt még nagyobb, lendülettel végzik munkájukat, tovább erősítik a koreai nép har­cát, hazánkat és a béketábort. Folyik az alkotó, teremtő munka, a nemes verseny, hogy mindenütt ralóraváltsák a Rákosi elvtársnak tett fogadalmat és a munka új nagy győzelmeivel készüljenek mcltókcpen a; Alkotmány Napjára■ Műszakonkin* átlagban 1L tonnát hengerelt terven felül Cigány Vince brigádja A diósgyőri durvahengerdében dol­gozik Cigány Vince gerendasori bri­gádja. A brigád tagjai vállalták, bogy a koreai műszak alatt naponkint 7 tonna hengerelt árut termelnek terven felül. .1 iilius 10-én a délelőtti műszak után büszkén jelentették, hogy válla­lásukkal szemben átlagban naponkint 11 tonnával teljesítették túl tervelő­irányzatukat. A brigád ragja! forintjaikkal is se­gítették a bős koreai népet Cigány elvtárs 100, a brigád tagjai r>0—50 forint értékű koreai bélyeget vásárol­tak. r A brigád a koreai műszak végezté­vel elhatározta, hogy termelési ered­ményét még tovább fokozza. Cigány elvtárs ezeket mondotta : — Koreában a háborúnak még nincs vége. Tovább pusztítják az amerikai imperialisták az asszonyok és gyerme­kek százait, ezreit. Kekünk is tovább kell folytatnunk harcunkat, hogy még erősebb legyen a békétábor. Nyíri i.ászló és Szűcs László brigád­tagok 12 darab cső helyett 18 dara­bot készítettek el, A „Kim ír Szén” ifjúsági brigád versenylendülete magával ragadta a a öntöde többi dolgozóját is, egymás után születtek kimagasló eredmények a koreai dekádban. Berta Mihály villanyhegesztő szta­hanovista 120, Szitovszky József szta. hánovista horizontesztergályos 150, Osellő János sziahánovista kovács 172 százalékos tervteljesítést ért el. Sziics Aladár sztaliánovista bori. zontesztergályes egész évi lelki israere. tes munkája juta'mazásául kéthetes ingyenes romániai üdülésben részesül­Lövői László­1 iiltel jesítelték vállalásukat a miskolci Drótgyár dolgozói A miskolci Drótgyár dolgozói jú­niusi tervüket 110.8 százalékra telje­sítették. A siker főtényezője a szov­jet munkamódszerek fokozott alkalma, zása volt. A Kovaljov-mozgalom ered. Csaknem 300 tonna nyersvasat termelt terven felül a diósgyőri nagyolvaszló A diósgyőri uagyrolvasztö dolgozói a koreai műszak utolsó napjaiban végzett még jobb termeléssel elérték, hogy csütörtök reggelig terven felül már 284 tonna nyersvasat termeltek. Különösen kimagasló eredménnyel tűnt ki a Il-es kohónál Molnár Fe­renc olvasztár brigádja, amely a csü­törtökre virradó műszakon 38.7 ton­nával teljesítette túl napi tervét. Fehér József olvasztár brigádja napi tervén felül 20 tonna nyersvasat adott népgazdaságunknak. A diósgyőri íínonihengermű három műszak alatt 126 tonnával múlta felül előirányzatát A diósgyőri finomhengerdében a fi- nomsoron dolgozó ICugler-brigád a jú­lius 9.re virradó műszakban 165 szá­zalékra teljesítette tervét. A brigád a koreai műszak alatt terven felül 34 tonna hengerelt árut termelt. A Szo- boszlai ifi-brigád napi tervét 152 szá. zalékrn teljesítette, csütörtök reggelig 24 tonnával termeltek többet, mint amennyi erőirányzata volt. A brigádok lelkes versenyének ered­ményeként a finomhengermü napi tér. vén felül 126 tonna acélt hengerelt Nagy névadójához méltó módon dolgozik a Borsodvidéki Gépgyár „Kim ír Szén“ ifi-brigádja A Borsodvidéki Gépgyár öntödéjében dolgozó „Kim ír Szeri” ifjúsági brigád a koreai műszak első napján verseny­re hívta az ország öntödéinek ifjúsági brigádjait. Lelkiismeretes, fegyelme, zett munkájuk eredményeképen 122.6 százalékos brigád-átlaggal fejezték be a koreai műszakot. Dudás Kálmán brigádvezető 117, Nyíri László sztahá- novista 132, Szűcs László 132, Doly- csák János 123, Soltész László 109 százalékra teljesítette előirányzatát. nrényeként egyre jobban csökken a 100 százalékon alul teljesítők száma Eredményesen alkalmazzák a gyors. drótbúzást. A koreai^műsza k idejére vállalták, hogy július havi tervüket július 10-ig 36 százalékra teljesítik. A dolgozók — a lelkes, jó munka eredményeké­pen — vállalásukat túlteljesítették, július havi tervük teljesítésében 10-én már 88 százaléknál tartottak. A kö- télverő ’izemben Veres Alber* sztaha­novista a koreai bősök támogatására vállalta, hogy előző havi 152 százaié, kos átlagteljesítményét 162 százalékra fokozza. A munkaidő minden percének alapos kihasználásával a koreai de. kádbán 170 százalékos kimagasló tel­jesítményt ért el. Hasonlókép kitűnt vállalása túltel­jesítésével Kalló Pál és Rózsa Sán­dor, akik lö!>, illetve 156 százalékra növelték termelésüket. A dróthúzó üzemben Sivák János 172. Szemes András 149 százalékos tervteljesítésé- vel mutatott példát. Kovács Barna. A Néniéi Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának javaslata a szocializmus felépítéséről a Német Demokratikus Köztársaságban Walter Ulbricht elvtárs beszámolója a NSZEP H. pártértekezletén A Német Szocialista Egységpárt Berlinben folyó II. pártértekezletén Walter Ulbricht elvtárs, a párt főtit­kára a szerda esti ülésen nagyjelen­tőségű bejelentést tett: a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága javasolja a pártértekezletnek, hogy hozzon határozatot a szocializmus fel­építéséről a Német Demokra­tikus Köztársaságban. Ulbricht eivtárs szavait a konfe­rencia részvevői leírhatatlan lelkese­déssel fogadták. A küldöttek ás a vendégek helyükről felállva hossza­san ünnepelték a pártot. A szocializmus alapjainak lerakása megfelel a munkásosztály ás vala­mennyi dolgozó érdekeinek és a gaz­dasági fellendülés szükségleteinek — folytatta a továbbiakban Ulbricht elvtárs. A szocializmus alapjainak lera­kásában a legfőbb eszköz az ál­lamhatalom. Államhatalmunk né­pi demokratikus elemeit állan­dóan erősítjük. Ezt előmozdítja az antifasiszta de­mokratikus pártok tömbjének továb­bi megszilárdítása is. Szocializmus felé haladó államunk két osztályra támaszkodik: a munkásosztályra és a dolgozó parasztság osztályára. Ezt a két osztályt szoros szövetség fűzi egymáshoz. Ezeken kívül igen fontos szerep jut a munkásosztályhoz közel­álló értelmiségnek, amely a kapita­lista társadalom értelmiségétől elté­rően a nép ügyének szolgálatába ál­lítja munkáját, erejét és tudását. A vezetőszerep a leghaladottabb osztályé, a munkásosztályé, ame­lyet a Marx. Engels, Lenin és Sztálin tanításai alapján álló Né­met Szocialista Egységpárt irá­nyit. A Német Demokratikus Köztársa­ságban az államhatalom feladatai a következők: 1. Meg kell törnünk a megdöntött és kisajátított nagytőké­sek és nagybirtokosok ellenállását és fel kell számolnunk a töke hatal­mának visszaállítására irányuló min­den kísérletüket. 2. Valamennyi dolgozónak a munkásosztály köré tö­mörítésével meg kelj szerveznünk a szocializmus építését. 3. Meg kell te­remtenünk a Német Demokratikus Köztársaság fegyveres haderejét a haza védelmére a külső ellenséggel szemben, az imperializmus ellen. Kétségtelen, hogy Nyugat-Német - ország és más kapitalista államok reakciós nagytőkés erői nem nézik majd jószemmel, a szocializmus építését a Német Demokratikus Köz­társaságban. A szocializmus építését a kiélezett osztályharc viszonyai kö­zött kell majd megvalósítani. A szocializmus alapjainak lera­kása ezért a legnagyobb ébersé­get követeli a dolgozóktól és azt a szilárd eltökéltségüket, hogy feltétlenül érvényt szereznek a demokratikus törvényességnek. A szocializmus felépítését a Német Demokratikus Köztársaságban vi­szonylag kedvező körülmények kö­zött hajthatjuk végre, mert felhasz­nálhatjuk a Szovjetunió és a népi demokratikus országok tapasztala­tait, amelyeket a szocializmusért ví­vott harcban szereztek. Szemünk előtt van a kommuniz­mus építésének nagyszerű példá­ja a Szovjetunióban. Felmerül a kérdés, hogy a szocializ­mus építése Németország egy részé­ben hogyan hat ki az egységes, de­mokratikus és független Németor­szágért vívott küzdelemre. A központi kérdés továbbra is a nemzeti kérdés marad. amelynek mély szociális tartalma van. A szo­cializmus építése a Német Demokra­tikus Köztársaságban és Berlinben csak kedvezően befolyásolhatja az egységes, demokratikus, békeszereto és független Németországért vívott harcot. Kitartunk a német békeszerződés megkötésére és Németország egyesítésére irányuló követelé­seink mellett. Azt a kérdést, hogy az egyesítés után Németországban milyen társa­dalmi rendszer lesz, az egész német nép minden külföldi beavatkozás nél­kül dönti majd el. A szocializmus építésében kifeje­zésre jutó politikánk halomra dönti az Adenauer-klikk és a mögötte álló nagytőkések terveit. A szocializmus alapjainak a Német Demokratikus Köztársaságban történő lerakása elő­segíti, hogy döntő vereséget mérjünk az amerikai monopoltöke bonni szö­vetségeseire, a német konszernek és nagybankok uraira r—. hangoztatta Ulbricht, ejvtiárs. ri/-inrTB ff\/'ynuP,rJ 1'V** ^ Telies"séakt«íim' 2ir"nászok ^ hS/AKMŰIiYAk IIa/Ali ^sss: JLiKJJürll.IM 1/1LUI 1/aIltlLfll.iwJiLjfilJ i ___, Vili. évfolyam ltíl. szám a™ 5« filler Miskolc, 1952 julius 11. pernek jnniM|i - i ■|i|ii|^innr|r-||ir~T>nnOTiTMTpKTBir^mn^'rTTTiiri iiininni|i^|i i'iiTríTWTTrrniriTrBwr—irr wwbwhhiwimmwwbw^mb :mb—w——b——bi——büw——BiMM—a—HEaMcanp»———a———i i %

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom